Van 3 x 25 A lakossági 3 fázisom, a 3 fázisú aljzatban 3 x 230 V mérhető.
A gondom ott kezdődik, hogy a készülék mellé kapott bekötési leíráson az áll, hogy 3 x 400 V-ra kell kötni, magán a készüléken meg csak annyi, hogy 400V/50 hz.
Mint írták: egy 2,5-es vezetéket maximum 16 amperre szabad(na) biztosítani, ami maximum kb 3500 wattot jelent.
Ha a sütő + mikró + hajszárító + fűnyíró teljesítménye összeadva nem lépi túl a 3500 wattot ÉS EZEK EGY IDŐBEN FOGNAK MŰKÖDNI, akkor elég mindennek egyetlen 2,5-ös vezeték, rajta akárhány konnektorral.
Ha viszont az egyidejű teljesítmény több lehet 3500 wattnál, akkor szét kell osztani több vezetékre.
Akkor lehet, hogy csak az a baj, hogy nincs beépítve a helyére.
Beépített állapotban a levegő mindig kényszerítve áramlik a motor körül (a motor hűtése intenzív légáramra van méretezve) ha csak az asztalon próbálod őket, akkor ez a plusz hűtés hiányzik neki (másfelé fúj / máshonnan szív), ezért melegebb a motor.
Mivel nem értek a villamossághoz, úgy csinláták a szerelők, hogy akarták. A kábel hossza olyan 10 méter lehet +-1méter. És ha a sütőnek külön vezetéket csináltatok, egy konnektort elbír a 2,5-ös a főzőlappal? Ott néha menne egy turmix/habverő stb.
Hány méter a vezeték hossz nekem a számítások szerint 2,5 mm2 kábel 25A esetében 1% feszültség esésnél 4,7 m maximumot hoz ki. Ha ez már 10 m akkor 6 mm2 vezeték kéne. Speciel én nem reszkíroznám meg pluszba a sütőt rátenni.
A konyhánkba 2,5 mm réz vezeték van kiépítve 25 A biztosítékkal. Ezt egy dobozban meg van bontva úgy, hogy két konnektor is innen van leágaztatva - egy a sütőnek, egy pedig a konyhai gépeknek + a 2,5-es kábel megy tovább a főzőlaphoz. Eddig csak a főzőlapot használtuk, sütő még nincs bekötve, és a konyhai gépeknek használt konnektort sem használtuk még.
A kérdésem, hogy ez ebben a formában biztonságosan használható-e?
"a replusz képlet nem csak ellenállásokra, de kondenzátorokra is alkalmazható."
Csak éppen fordítva kell gondolkodni, mert az ellenállásoknál sorba kötés esetén összeadódnak az értékek, a kondenzátoroknál meg a párhuzamos kapcsolásnál adódnak össze az értékek.
Amatőr körökben jó szokás ventilátorokat sorba kötni egymással (fordulatszám lassítás céljából). Ez pl aszinkron motorok esetén életveszélyes játék (mármint a motorok életére nézve): vagy túléli a soros kötést leégés nélkül, vagy nem. Nézz utána, hogy nem-e sorbakötési amatőr házibarkács esete forog fenn.
A beépítés is lehet hibás: a ventilátorok 99%-a úgy van beépítve, hogy a légárama egyúttal hűti a motort is. Lehet, hogy ebben az esetben valaki okosabb volt a tervezőnél ;) és nincs rendes áramló hűtése a motornak.
Kis értékű kondenzátort meg úgy is csinálhatsz, hogy nagyobbakat sorba kapcsolsz. Tehát pl 2 db 3 mikrós kondi sorba kötve egy 1,5 mikrós kondiként működik.
Több kondenzátorból bármilyen kapacitás értéket ki lehet hozni, csak számolni kell: a replusz képlet nem csak ellenállásokra, de kondenzátorokra is alkalmazható.
Mókuskerekes fan-coil ventilátor motorok, 10perc alatt kézzel nemfoghatóra (kb.60fok) melegednek. Megmértem az áramokat, de az adattáblán írt adatok, a számolás, és a mérés se stimmel. Új kondikat vadászok most rájuk, sajnos egyik villanyos boltban sincs ilyen kicsi nálunk.
Jósok éve az ilyen érzékenyebb elektronikus kültéri izék dobozát/tokját tudatosan kilyukasztom alul,
volt már benne pók, meg rovar-báb,
de pára-probléma még nem volt benne.
Persze profi technikában a szellőző lyukra szivacsot vagy rovarhálót szoktak ragasztani... de én nem vagyok ennyire profi, nekem elég a lyuk...
Például aki már dolgozott a Crow híres D&D infrájával, az a belső burkolat alján biztosan észrevett egy szivaccsal letakart keskeny rést. Na ha az a szellőző nem lenne ott, akkor lehet, hogy az elektronikát néhány hónap alatt megenné a fene.
Ha csak egy pici víz is kerül a koax kábel dielektrikumába (a belső vastag szigetelés) az nagyon el tudja cseszni a kábel nagyfrekvenciás tulajdonságait,
ezért az F-csati leg-elejénél (ahol az aljzat menete eltűnik benne) lehetne értelme tömítésnek, már ha volna esélye a víznek végighaladni a menet belsejében :)
De mivel nincs túl sok esélye, ezért jobb, ha az egész F-csati szabadon szellőzik.
Viszont láttam olyat, hogy a kábel köpenye túl vastag volt** és nem tudta rátekerni az Fcsatit, ezért egy kicsivel hosszabbra blankolta a külső köpenyt és kilátszott az árnyékolás 1-2 mm-en. Na oda viszont nem árt egy kis (jósok) szigszalag - helyett inkább valami jóféle tömítő-trutymós belsejű zsugorcső.
(** a kábelgyártók és az Fcsati gyártók között olykor kommunikációs problémák vannak :)
Ahová a víz nem jut be, oda a pára nagyon sok esetben vígan bejut.
Amúgy kiváló minőségű mikrohullámú antennafejek sorra mentek tönkre a nedvességtől, amikor egyszer kezembe került egy méregdrága Hirschmann fej, ami már több, mint tíz éve hibátlanul működött: a fej alján volt egy fél centis lyuk gyárilag, azon keresztül szellőzött a belső tere.
Tehát olykor az a legjobb védekezés, ha nincs védekezés :)
A pára akkor is megmarad, az ellen csak fűtéssel lehet védekezni. Ha egy cuccnak trafós tápja van, az általában elég. Anélkül izzólámpa 1-2W, vagy fűtőellenállás. Ínyencek kombinálhatják termosztáttal is :)
Mivel a 100V hangfalkábel is gyengeáram, csak az erősáramútól kell külön csőbe húzni. Az összes gyengeáramú mehet egy közösbe, kivéve ha speciálisan igényli a külön szerelést mondjuk áthallás csillapítás miatt