Most köttettük be a 3 fázist,mert vettünk egy eszterga padot,amit egy 3kw-os motor hajt.A villanyóra és a gép között kb.25méter van. Az lenne a kérdésem,hogy elég 2,5-es merev réz kábellel hátra menni,vagy vastagabb kell hozzá?
Bocs, ha nem ez a megfelelő topic, nem hozzáértőként az a kérdésem, hogy mit jelent az, amikor egy kapcsolónál kétfajta Amper értéket adnak meg. Pl. egy kapcsolón ezt láttam: 16(4)A250V
Tehát miért van kétféle amper érték is megadva (16 és 4), vagy egy termosztáton pl.: 230V; 6/2/A.
Nem fogok válaszolnia kérdésedre egészen egyszerűen, csak mert nem akarok és erre semmi nem is kötelez.
Arra viszont szerettem volna felhívni a figyelmed, hogy ferdítettél.
"És semmiféle fém tárgy sem használható fel, csakis az, ami kimondottan az eph vezetése céljából van jelen."
Kifogásolhatónak tartom az ilyen kijelentéseidet amennyiben azt nem támasztod alá megfelelő hivatkozásokkal. (amit nem is régen másokkal szemben te magad is kifogásoltál ha jól emlékszem).
Egy olyan kérdésem lenne, hogy 3 fázisú sínnél mi a különbség a bal oldali és a jobb oldali földelésű betáp között? Hogyan tudom eldönteni, hogy melyiket válasszam?
"De egy tokozott háza ma is használható védővezetőnek, valamint fém védőcső is, ha más fémszerkezet annyira már nem is."
Tehát azt mondod, hogy ha például a pincében a földelés/EPH rá van kötve a fűtéscsőre, akkor az emeleten a fűtéscsőről lehet továbbvezetni az ott lévő berendezésekre?
"tessék úgy beengedni polcszerelőt, egygépetasorbóleltávolítót, hogy amit aláír, abban benne van a folytonosítás igénye is."
Egy laikustól (más szakma képviselőjétől) csak egyetlen dolog figyelembevétele várható el: "ami zöld-sárga, azt nem bontjuk meg" ennél több nem. És ezt a szabványok megfogalmazói is tudják.
Egész biztosan egyik szabványban sincs nyilatkozat-minta, amit munka előtt alá kell íratni pl a szobafestővel ;)
Sok lehetőség volt régen is, ma is. Régen pl. betáp cellában volt 6 db izzó, vagy földzárlat ellenőrző cella, ma pl szigetelés ellenőrző készülék. Schneider vigilohm
De egy tokozott háza ma is használható védővezetőnek, valamint fém védőcső is, ha más fémszerkezet annyira már nem is.
Amúgy az ilyen vasszerkezetesdi nem mindenütt volt hasznos, mert a műszerek hurokellenállást mértek, a máshol menő védővezetőnek meg jó nagy induktivitása volt.
Ma így van, ahogy írod, és régebben úgy volt, ahogy én írom.
A logikának ehhez vajmi kevés köze van, tessék úgy beengedni polcszerelőt, egygépetasorbóleltávolítót, hogy amit aláír, abban benne van a folytonosítás igénye is. Ez a szocializmusban nem volt gond, a gyárban volt munkavédelmes, energetikus, karbantartó üzemvezető, akármi. Kissiparosnál meg úgysem volt 80 m hosszú polcsor.
Egyébként a vízóra áthidalás sokkal cikmányosabb volt, mert oda viszont nem elektromos hívta a nem elektromost. Mégis át kellett hidalni.
Valamit összekevertél. Az IT rendszer lényege, hogy bizonyos helyeken, pl. kohászatban, műtőkben nem lehet megállni minden vacakért. Ezért ha egysarkú földzárlat van, attól még termelünk tovább. Természetesen mielőbb fel kell számolni ezt a sánta üzemet.
De ha valamiben nem vagyok biztos, akkor a lehetőségek közül mindig a szigorúbbat kell választani.
Azért jó ismerni egy szabvány pontos szövegét, mert az felmentést adhat a szigorúbb változat alól.
De a szabvány hivatalos szövegét nem ismerhetem meg, mert pofátlan pénzért adják azt, márpedig én nem vagyok hajlandó olyasmiért fizetni, aminek ingyen kellene a szakemberek/lakosság rendelkezésére állnia.
Tehát amíg hiteles forrásból meg nem látom a cáfolatát, addig továbbra is azt állítom, hogy hivatalosan még a vas szekrényajtó sem lehet földvezető.
"- sőt, hiába vezet tökéletesen a vas szekrényajtó, nem szabad a műszer mellé odahegeszteni egy másik tőcsavart és a műszert ahhoz földelni, mert a szekrény ajtó hivatalosan nem földelővezető."
Nem ködölök. Készakarva írtam egészen más jellegű vasszerkezetet, hogy lásd, hogy mennyire ésszerűtlen lenne egy ilyen előírás (ha létezne), hiszen nem valószínű, hogy a szabvány egy kis külön táblázatban különbséget tesz öntöttvas és hengerelt vas, vagy pl gépalap és salgó polc között.
Egy szabályt/törvényt csak akkor tarthatunk be igazán, ha pontosan ismerjük a határait (hogy mi az amire vonatkozik és mi az, amire már nem). Amíg tudunk olyan (akármilyen hülye) példát kitalálni, aminél nem egyértelmű, hogy arra az esetre érvényes-e az a szabály vagy nem, addig nem érjük elég jól a szabályt (vagy a szabály van szarul megfogalmazva - mert ilyen is akad ugye ;) Valamennyien ismerünk olyan törvényeket, amelyeket lehetetlen tökéletesen betartani, de azért valami miatt mégis érvényben vannak. A törvények szövegével ellentétben a szabványokat szerencsére nem idióta/korrupt politikusok fogalmazzák meg, ezért a szabványok között alig van homályos/félreérthető szöveg.
Írhattam volna vas polcok helyett úgy is, hogy szerinted szabályos földelés-e, ha 10 darab gépalap van egymáshoz csavarozva fogazott alátéttel, a végeredmény akkor is ugyanaz: ha bármikor elviszik a sorból az egyik gépet, nyomban megszűnik a földelés. Ezért van az, hogy földelővezetőként kizárólag olyasmit szabad használni, ami kimondottan föld vezetés céljára van odatéve.
Eszembe jutott egy másik példa: vas vezérlőszekrény vas ajtajára szerelt fémházas műszer:
- hiába tökéletesen vezető a három vas zsanér, ettől még külön földelővezetékkel le kel földelni a szekrényajtót (pl egy ráhegesztet tőcsavarral), mert a zsanér hivatalosan nem földelővezető
- hiába érintkezik tökéletesen a műszer fém háza a szekrényajtóval, ettől még az hivatalosan nincsen leföldelve, mert a szekrény ajtó hivatalosan nem földelővezető
- sőt, hiába vezet tökéletesen a vas szekrényajtó, nem szabad a műszer mellé odahegeszteni egy másik tőcsavart és a műszert ahhoz földelni, mert a szekrény ajtó hivatalosan nem földelővezető.
