"De egy tokozott háza ma is használható védővezetőnek, valamint fém védőcső is, ha más fémszerkezet annyira már nem is."
Tehát azt mondod, hogy ha például a pincében a földelés/EPH rá van kötve a fűtéscsőre, akkor az emeleten a fűtéscsőről lehet továbbvezetni az ott lévő berendezésekre?
"tessék úgy beengedni polcszerelőt, egygépetasorbóleltávolítót, hogy amit aláír, abban benne van a folytonosítás igénye is."
Egy laikustól (más szakma képviselőjétől) csak egyetlen dolog figyelembevétele várható el: "ami zöld-sárga, azt nem bontjuk meg" ennél több nem. És ezt a szabványok megfogalmazói is tudják.
Egész biztosan egyik szabványban sincs nyilatkozat-minta, amit munka előtt alá kell íratni pl a szobafestővel ;)
Sok lehetőség volt régen is, ma is. Régen pl. betáp cellában volt 6 db izzó, vagy földzárlat ellenőrző cella, ma pl szigetelés ellenőrző készülék. Schneider vigilohm
De egy tokozott háza ma is használható védővezetőnek, valamint fém védőcső is, ha más fémszerkezet annyira már nem is.
Amúgy az ilyen vasszerkezetesdi nem mindenütt volt hasznos, mert a műszerek hurokellenállást mértek, a máshol menő védővezetőnek meg jó nagy induktivitása volt.
Ma így van, ahogy írod, és régebben úgy volt, ahogy én írom.
A logikának ehhez vajmi kevés köze van, tessék úgy beengedni polcszerelőt, egygépetasorbóleltávolítót, hogy amit aláír, abban benne van a folytonosítás igénye is. Ez a szocializmusban nem volt gond, a gyárban volt munkavédelmes, energetikus, karbantartó üzemvezető, akármi. Kissiparosnál meg úgysem volt 80 m hosszú polcsor.
Egyébként a vízóra áthidalás sokkal cikmányosabb volt, mert oda viszont nem elektromos hívta a nem elektromost. Mégis át kellett hidalni.
Valamit összekevertél. Az IT rendszer lényege, hogy bizonyos helyeken, pl. kohászatban, műtőkben nem lehet megállni minden vacakért. Ezért ha egysarkú földzárlat van, attól még termelünk tovább. Természetesen mielőbb fel kell számolni ezt a sánta üzemet.
De ha valamiben nem vagyok biztos, akkor a lehetőségek közül mindig a szigorúbbat kell választani.
Azért jó ismerni egy szabvány pontos szövegét, mert az felmentést adhat a szigorúbb változat alól.
De a szabvány hivatalos szövegét nem ismerhetem meg, mert pofátlan pénzért adják azt, márpedig én nem vagyok hajlandó olyasmiért fizetni, aminek ingyen kellene a szakemberek/lakosság rendelkezésére állnia.
Tehát amíg hiteles forrásból meg nem látom a cáfolatát, addig továbbra is azt állítom, hogy hivatalosan még a vas szekrényajtó sem lehet földvezető.
"- sőt, hiába vezet tökéletesen a vas szekrényajtó, nem szabad a műszer mellé odahegeszteni egy másik tőcsavart és a műszert ahhoz földelni, mert a szekrény ajtó hivatalosan nem földelővezető."
Nem ködölök. Készakarva írtam egészen más jellegű vasszerkezetet, hogy lásd, hogy mennyire ésszerűtlen lenne egy ilyen előírás (ha létezne), hiszen nem valószínű, hogy a szabvány egy kis külön táblázatban különbséget tesz öntöttvas és hengerelt vas, vagy pl gépalap és salgó polc között.
Egy szabályt/törvényt csak akkor tarthatunk be igazán, ha pontosan ismerjük a határait (hogy mi az amire vonatkozik és mi az, amire már nem). Amíg tudunk olyan (akármilyen hülye) példát kitalálni, aminél nem egyértelmű, hogy arra az esetre érvényes-e az a szabály vagy nem, addig nem érjük elég jól a szabályt (vagy a szabály van szarul megfogalmazva - mert ilyen is akad ugye ;) Valamennyien ismerünk olyan törvényeket, amelyeket lehetetlen tökéletesen betartani, de azért valami miatt mégis érvényben vannak. A törvények szövegével ellentétben a szabványokat szerencsére nem idióta/korrupt politikusok fogalmazzák meg, ezért a szabványok között alig van homályos/félreérthető szöveg.
Írhattam volna vas polcok helyett úgy is, hogy szerinted szabályos földelés-e, ha 10 darab gépalap van egymáshoz csavarozva fogazott alátéttel, a végeredmény akkor is ugyanaz: ha bármikor elviszik a sorból az egyik gépet, nyomban megszűnik a földelés. Ezért van az, hogy földelővezetőként kizárólag olyasmit szabad használni, ami kimondottan föld vezetés céljára van odatéve.
Eszembe jutott egy másik példa: vas vezérlőszekrény vas ajtajára szerelt fémházas műszer:
- hiába tökéletesen vezető a három vas zsanér, ettől még külön földelővezetékkel le kel földelni a szekrényajtót (pl egy ráhegesztet tőcsavarral), mert a zsanér hivatalosan nem földelővezető
- hiába érintkezik tökéletesen a műszer fém háza a szekrényajtóval, ettől még az hivatalosan nincsen leföldelve, mert a szekrény ajtó hivatalosan nem földelővezető
- sőt, hiába vezet tökéletesen a vas szekrényajtó, nem szabad a műszer mellé odahegeszteni egy másik tőcsavart és a műszert ahhoz földelni, mert a szekrény ajtó hivatalosan nem földelővezető.
Nincs érintésvédelmi vizsgám, nem is találkoztam ilyen rendszerrel,nem is tudom hogy kell létesíteni ilyesmit.
Amit viszont leszűrtem , a géptestre jutó feszültség nem okoz a túláram védő eszközöknek leoldáshoz szükséges áramot, mivel a trafó csillagpontja impedancián,vagy ellenálláson keresztül van a géptesthez kötve.
A gép így működik,pl: bánya felvonója. A feladat az, hogy a géptesten a feszültség ,az életveszélyes feszültség határ alatt maradjon.
Most hová ködölsz? Gépalapot említettél, és én arra mondtam, hogy igen. Szó nem volt arról, hogy majd kilométeres Salgó viheti a földpotenciált.
Valamint múltidőt használtál, és én is, ezek után ne térj át jelen és jövő időre.
De ha már itt tartunk, régebben ez volt a helyzet, de aztán bizony 1986 után a Salgót is lehetett védővezetőként használni... Bizonyos kritériumok teljesülése esetén.
Azt akarod mondani, hogy ha ugyanezen állványsor elemei körmös alátét helyett látványosan 10-20cm-es zöld-sárga vezetékekkel van átkötve, akkor Józsi nem vesz majd ki egy elemet azonos egyéb körülmény esetén?
Nem kevés erű a kábel, csak azért vagyok bizonytalan, mert IT rendszerről lévén szó az egysarkú földzárlatnál is van megengedett üzemállapot. Köszi az esztergás példát, így már értem elejétől a végéig. A kérdést azért tettem fel, mert volt aki felülvizsgálóként naprakészebb a szabványokban, de van olyan kollégám is, aki sajnos felülvizsgálóként jelenleg nem érvényben lévő szabványokra hivatkozott. Ezt könnyen rendbe tettük, csak a végére engem kevertek össze, elég rendesen.
Van egy olyan gyanúm, hogy te azért kérdezel ilyen homályosan (nem lehet tudni, hogy pontosan mit is szeretnél), mert már megvásároltad a túl kevés erű kábeleket és most tőlünk várod a felmentést ;)
Hát van egy rossz hírem: sem egy géptest, sem egy tartószerkezet/polc/akármi nem tekinthető földelő vezetőnek. Csakis és kizárólag az tekinthető földelő vezetőnek, ami kimondottan a földelés vezetése céljából van odatéve. Tehát hiába kötöd össze tökéletesen a villanymotor házát a géptalppal/állvánnyal/akármivel és ugyanakkor hiába van valahol máshol tökéletesen leföldelve az a géptalp/állvány/akármi ettől még az a villanymotor hivatalosan nincsen leföldelve.
Példa helytelen külső földelésre:
villamos elosztó földelési pontja -> földelősín -> eszterga talp egyik sarka -> eszterga talp másik pontjával villanymotor teste jól összekötve = ez a motor hivatalosan nincs leföldelve, mert az eszterga gépteste nem földelő vezetőként van jelen (annak ellenére, hogy kiválóan vezeti az áramot)
Tehát amikor annak idején azt láttad a vasműben, hogy a motor teste a gépalaphoz van földelve az
- vagy csak egy kiegészítő földelés volt és a kábelen kapott a motor egy igazi földelést is
- vagy ahol a földelő vezető rá volt kötve a gépalapra, ugyanaz a pont le volt földelve egy másik földelővezetővel vagy földsínnel. Az "ugyanaz a pont" azt jelenti, hogy zárlat esetén a zárlati áram vezetésében egy milliméter gépalap sem vett részt.
Tehát ha túl kevés eres kábelt vettél, akkor
- vagy megoldod külön a (minimum a kábel érrel azonos keresztmetszetű) földelővezető odavezetését a motorokhoz
- vagy új kábelt vásárolsz
de egy tartószerkezet/polc akármi hivatalosan nem lehet földelővezető, tehát ha pl egy 10 elemből álló láncolt rack szekrénysor első szekrényét jól leföldeled, a szekrények fémesen végig jól egymáshoz vannak kötve és az utolsó szekrényről leföldeled a villanymotor testét, az a motor hivatalosan nincs leföldelve.
Véletlenül a nullát(K) és a védővezetőt(Z-S) érintetted össze. Miután a többi kismegsz. fel volt kapcsolva, ott folyt áram és azok nullája ment le nálad a föld felé. Ezt érzékelte a Fi. Ennyi, semmi gond. Üdv Dara
Pár napja cseréltem az egyik ágon egy konnektort. A hozzá tartozó kismegszakítót lekapcsoltam, tehát nem volt fázis amíg szereltem.
Mikor feltettem a konnektort vettem észre, hogy a FI relét valami levágta. Elképzelhető, hogy azzal, hogy hozzáértem a null-hoz, volt akkora áramkülönbség a Fi relé lábain, hogy e miatt kapcsolt le?
Egy olyan kérdésem lenne, hogy 3 fázisú sínnél mi a különbség a bal oldali és a jobb oldali földelésű betáp között? Hogyan tudom eldönteni, hogy melyiket válasszam?
Köszönöm az ötleteket! Közben nagy szerencsémre pár emelettel lejjebb szétvertek egy lakást, de falbontásig. A kábelek az aljzatba,és a felső födémbe jönnek, mennek, de a fürdőbe valóban ott egy szögletes kötő doboz fent a szokásos magasságban, szépen fedél helyett leragasztva szövettel, és profi módon leglettelve. Igy, hogy volt minta lakás rátaláltam. És ráadásul nem bent, ahol kerestem, hanem a fal szoba felöli oldalán. A menyóból kapja a betápot, és viszi elfelé, például le az aljzatba, és onnan tovább fali konnektorba, kapcsolóba És a kötődoboz, és a főelosztó között a menyóba van a 0 megszakadva. Ami elég fura jelenség. Innen átadom a terepet majd egy szerelőnek, nem szeretném ha miattam szorulna be a vezeték véglegesen a csőbe csere közbe. Főleg egy ilyen rejtélyes állapotú vezeték.
Ez használható a vasbeton panelfalban is? De még ha igen, az a baj, hogy simán lehetnek 7-10 centi mélységben, és a szomszéd vezetékei is bezavarhatnak.
