Nincs érintésvédelmi vizsgám, nem is találkoztam ilyen rendszerrel,nem is tudom hogy kell létesíteni ilyesmit.
Amit viszont leszűrtem , a géptestre jutó feszültség nem okoz a túláram védő eszközöknek leoldáshoz szükséges áramot, mivel a trafó csillagpontja impedancián,vagy ellenálláson keresztül van a géptesthez kötve.
A gép így működik,pl: bánya felvonója. A feladat az, hogy a géptesten a feszültség ,az életveszélyes feszültség határ alatt maradjon.
Most hová ködölsz? Gépalapot említettél, és én arra mondtam, hogy igen. Szó nem volt arról, hogy majd kilométeres Salgó viheti a földpotenciált.
Valamint múltidőt használtál, és én is, ezek után ne térj át jelen és jövő időre.
De ha már itt tartunk, régebben ez volt a helyzet, de aztán bizony 1986 után a Salgót is lehetett védővezetőként használni... Bizonyos kritériumok teljesülése esetén.
Azt akarod mondani, hogy ha ugyanezen állványsor elemei körmös alátét helyett látványosan 10-20cm-es zöld-sárga vezetékekkel van átkötve, akkor Józsi nem vesz majd ki egy elemet azonos egyéb körülmény esetén?
Nem kevés erű a kábel, csak azért vagyok bizonytalan, mert IT rendszerről lévén szó az egysarkú földzárlatnál is van megengedett üzemállapot. Köszi az esztergás példát, így már értem elejétől a végéig. A kérdést azért tettem fel, mert volt aki felülvizsgálóként naprakészebb a szabványokban, de van olyan kollégám is, aki sajnos felülvizsgálóként jelenleg nem érvényben lévő szabványokra hivatkozott. Ezt könnyen rendbe tettük, csak a végére engem kevertek össze, elég rendesen.
Van egy olyan gyanúm, hogy te azért kérdezel ilyen homályosan (nem lehet tudni, hogy pontosan mit is szeretnél), mert már megvásároltad a túl kevés erű kábeleket és most tőlünk várod a felmentést ;)
Hát van egy rossz hírem: sem egy géptest, sem egy tartószerkezet/polc/akármi nem tekinthető földelő vezetőnek. Csakis és kizárólag az tekinthető földelő vezetőnek, ami kimondottan a földelés vezetése céljából van odatéve. Tehát hiába kötöd össze tökéletesen a villanymotor házát a géptalppal/állvánnyal/akármivel és ugyanakkor hiába van valahol máshol tökéletesen leföldelve az a géptalp/állvány/akármi ettől még az a villanymotor hivatalosan nincsen leföldelve.
Példa helytelen külső földelésre:
villamos elosztó földelési pontja -> földelősín -> eszterga talp egyik sarka -> eszterga talp másik pontjával villanymotor teste jól összekötve = ez a motor hivatalosan nincs leföldelve, mert az eszterga gépteste nem földelő vezetőként van jelen (annak ellenére, hogy kiválóan vezeti az áramot)
Tehát amikor annak idején azt láttad a vasműben, hogy a motor teste a gépalaphoz van földelve az
- vagy csak egy kiegészítő földelés volt és a kábelen kapott a motor egy igazi földelést is
- vagy ahol a földelő vezető rá volt kötve a gépalapra, ugyanaz a pont le volt földelve egy másik földelővezetővel vagy földsínnel. Az "ugyanaz a pont" azt jelenti, hogy zárlat esetén a zárlati áram vezetésében egy milliméter gépalap sem vett részt.
Tehát ha túl kevés eres kábelt vettél, akkor
- vagy megoldod külön a (minimum a kábel érrel azonos keresztmetszetű) földelővezető odavezetését a motorokhoz
- vagy új kábelt vásárolsz
de egy tartószerkezet/polc akármi hivatalosan nem lehet földelővezető, tehát ha pl egy 10 elemből álló láncolt rack szekrénysor első szekrényét jól leföldeled, a szekrények fémesen végig jól egymáshoz vannak kötve és az utolsó szekrényről leföldeled a villanymotor testét, az a motor hivatalosan nincs leföldelve.
Véletlenül a nullát(K) és a védővezetőt(Z-S) érintetted össze. Miután a többi kismegsz. fel volt kapcsolva, ott folyt áram és azok nullája ment le nálad a föld felé. Ezt érzékelte a Fi. Ennyi, semmi gond. Üdv Dara
Pár napja cseréltem az egyik ágon egy konnektort. A hozzá tartozó kismegszakítót lekapcsoltam, tehát nem volt fázis amíg szereltem.
Mikor feltettem a konnektort vettem észre, hogy a FI relét valami levágta. Elképzelhető, hogy azzal, hogy hozzáértem a null-hoz, volt akkora áramkülönbség a Fi relé lábain, hogy e miatt kapcsolt le?
Egy olyan kérdésem lenne, hogy 3 fázisú sínnél mi a különbség a bal oldali és a jobb oldali földelésű betáp között? Hogyan tudom eldönteni, hogy melyiket válasszam?
Köszönöm az ötleteket! Közben nagy szerencsémre pár emelettel lejjebb szétvertek egy lakást, de falbontásig. A kábelek az aljzatba,és a felső födémbe jönnek, mennek, de a fürdőbe valóban ott egy szögletes kötő doboz fent a szokásos magasságban, szépen fedél helyett leragasztva szövettel, és profi módon leglettelve. Igy, hogy volt minta lakás rátaláltam. És ráadásul nem bent, ahol kerestem, hanem a fal szoba felöli oldalán. A menyóból kapja a betápot, és viszi elfelé, például le az aljzatba, és onnan tovább fali konnektorba, kapcsolóba És a kötődoboz, és a főelosztó között a menyóba van a 0 megszakadva. Ami elég fura jelenség. Innen átadom a terepet majd egy szerelőnek, nem szeretném ha miattam szorulna be a vezeték véglegesen a csőbe csere közbe. Főleg egy ilyen rejtélyes állapotú vezeték.
Ez használható a vasbeton panelfalban is? De még ha igen, az a baj, hogy simán lehetnek 7-10 centi mélységben, és a szomszéd vezetékei is bezavarhatnak.
Van ott kötöződoboz, csak valami barom festő úgy síkbavakolta, tömte gipsszel, hogy az építőbrigád se találna rá.
vegyél egyműanyag behúzószalagot, és kezdd el kikapcsolt kismegszakító mellett kötöződobozról kötöződobozra, konnektorra, kapcsolóra végigdugdosva megnézni, hogy nem akad-e el valahol. Ha igen, akkor azon a távolságon ess neki a falnak, és valószínűleg ott lesz a bűnös. Persze csak akkor, ha normálisan, vízszintesen, függőlegesen vezetékeztek, nem úgy mint a panelban, ahol simán van 45 fokban lehúzott cső is...
Szia Topik! Nem vagyok villanyszerelő, csak már láttam ilyesmit. Most a lakóparki lakásomba lett baj az egész fürdőszobába. Először csak lecsapkodta az illetékes kismegszakítót, anélkül, hogy bármi ott üzemelt volna, majd már le se csapta, hanem csak úgy nem volt áram. Egyetlen műszeremmel egy fáziskeresővel azt kiderítettem, hogy az összes 0-n, (konnektor, kapcsolók, elszivó) megjelent a fázis! Mivel zárlati áram már nincs, igy azt gondolom, hogy egyrészt megszakadt a betáplálás 0-ja, másrészt a ’maradék’ valahogy a fázisra ’égett’. De amiért irok annak oka, hogy sehol a lakásba nincs kötő doboz a falon! A konnektor, a kapcsolók(0-t is és fázist is megszakit), alulról kapják a betáp vezetékeket. A következtetés, hogy az aljzatban jön a betáp. A hibajelenség, és a főelosztó vizsgálata azt mutatja, hogy onnan egy érhármas indul a fürdőszoba felé! Viszont ott bent a két különböző falon már alulról mennek fel a betáplálások, és se a konnektor, se a kapcsolók, se a ventilátor mögött nincs elosztó bekötés! De akkor hol ágazik 3 felé a betáplálás??? Azt el lehet képzelni normál kivitelben, hogy kötő doboz kerül az aljzatbetonba? A szokásos hivj villanyszerelőt tanácsra pedig a válasz, hogy egy már benézett, látta, hogy nincs a falon kötődoboz, erre külön falon kivüli vezetéket akart (volna) oda vinni sok ezer forintért! Hátha egy itteni nagy ötlet segit mégiscsak megoldani. Egyelőre kiviteli terveket se találok.
"Természetesen nagy a "szórás", már, ha csak azt vesszük, hogy az érintési felület nagyságával fordítottan arányos a mért ellenállás érték."
Sokan megérintik pár négyzetmilliméteren az ellenállás mérő műszer érintkezőit és az így mért értékek láttán azt mondják, hogy a hivatalos mennyiség hülyeség. De egy hivatalos szabvány nem határozhatja meg az áramütéskor az érintés négyzetmilliméterét, meg hogy menyire lehetünk izzadtak az áramütés pillanatában, szabad-e áramütés előtt kézkrémet használni (és milyen márkájút), stb stb. A hivatalos érték kénytelen a legrosszabb kombinációval számolni aktuális bőr vezetőképesség és érintési felület terén is. Tehát aki túlságosan alacsonynak tartja a hivatalos ohm értékeket, az vegyen fel egy lánckesztyűt majd áztassa be be jól sós vízbe...
"a másik helyzet, amikor a motoron nincs ilyen földelő kialakítás"
Tudtommal mindent, ami fém burkolatú és nincs rajta egyértelműen a kettős szigetelés jele, a magyar szabvány szerint kötelező földelni. Akkor is földelni kell, ha abban az országban ahol gyártották ott nem kell, ezért pl gyárilag nincs rajta földelési pont kialakítva. Tehát a motorokhoz olyan kábeleket vezess, melyekben az üzemi szálak mellett van egy földelő ér is.
"míg láttam olyan villanyszerelőt, aki megnyálazta az ujját és azt használta "fázisceruzának"."
Laikusokat át lehet verni azzal, hogy a földtől szigetelt talapzaton/cipőben állva csupasz kézzel fogdossuk a fázisvezetőt, hogy némá hogy bírom az áramot...
Még nagyobb átverés, amikor egy leválasztó trafóról működő pl fúrógépet víz alá merítünk. Néhány éve a TV-ben láttam egy műsort, ahol a stúdió egész közönsége kórusban ámuldozott, mert a zseniális magyar feltaláló demonstrálta az általa feltalált a "semleges energiát" vagy micsodát, amitől nem lehet meghalni, majd meghaltam a röhögéstől. Persze leválasztó trafó után kötve is is meg lehet halni áramütésben, de aki a fúrógépet nyomkodta a víz alá, az végig pontosan tudta, hogy hol a keze ;)
Érintésvédelemmel kapcsolatos kérdésben tudnátok segíteni? Kollégáimmal nem teljesen vagyunk egy állásponton.
IT rendszerben mi vonatkozik a motorok külső földelésére jelenleg, ha a betáp erőátviteli tokiból 3 vagy 4 vezetékes csatlakozással érkezek a motor deknijéhez. A motor bekötésénél a három fázist bekötöm a kapocslécre és mellette van egy földelőcsavar is, ez a motortestbe van belefúrva. Ilyenkor eléggé adott a bekötés, de a másik helyzet, amikor a motoron nincs ilyen földelő kialakítás. Mi a szabályos, ha 3 és ha 4 eres vezetékkel érkezek a motorhoz?
Régen a vasműben ezt külső földelés néven min. 6-os z/s vezetékkel oldották meg és a gépalaphoz fémesen csatlakoztatták, függetlenül a 3 vagy 4 eres vezetéktől. Nekem azért zavaros, mert ez a külső föld inkább eph-nak tűnik, mintsem védővezetőnek.
Én az 5 kOhm-ot referencia értéknek vettem. Természetesen nagy a "szórás", már, ha csak azt vesszük, hogy az érintési felület nagyságával fordítottan arányos a mért ellenállás érték. (De a szakirodalom 1 kOhm-ot vesz alapul! számításoknál)
a száraz kezek közötti ellenállás nagyjából 5 kOhm lehet,
Az természetes, hogy a a test ellenállását sokminden befolyályásolja. A bőr vastagságától, a lelkiállpotig minden.
Én vagyok az egyik jó példa. Engem már 30V is megráz, míg láttam olyan villanyszerelőt, aki megnyálazta az ujját és azt használta "fázisceruzának".
emberi test ellenállását 70-100 kOhm-al jellemezték, ami rohamosan csökken, ha valaki az áramkörben marad.
Az idő rövidségére is próbáltam utalni. Szerintem senki sem próbálja hosszabb ideig markolászni áram alatt a vezetéket, mindent megtesz, hogy elengedhesse, ha tudja.
Persze ez sem igaz.
Ismertem olyan embert, aki ezzel "edzette" szervezetét (220V). És ez igaz, amit írtam.
Ez régen volt, nem tudom él-e, mert vagy ő, vagy a bátyja meghalt már. Nem emlékszem. Ja és mentős volt a szakmája.
És a veszély lényegében "csak" annyi, hogy nincs védőföldem, és más plusz probléma ez miatt nem léphet fel?
Hát, nem csak annyi. Ugyan kicsi az esély, hogy
1. olyan készüléket használj hosszabbító végén, aminek a test felé mutató kapacitása nagy, vagy
2. több készüléket használj a hosszabbító végéről elosztóval,
de ilyen készülék használata esetén a rázás kifejezetten érezhető, ami megijeszthet, odébbugrasz, rálépsz a detonátorra, belököd a babakocsit az emésztőbe, stb, de különlegesen kedvezőtlen körülmények között meg akár életveszélyes is lehet. Több készülék használata esetén ezeket a (lehetséges) áramokat a védővezető összeadja.
