És a veszély lényegében "csak" annyi, hogy nincs védőföldem, és más plusz probléma ez miatt nem léphet fel?
Hát, nem csak annyi. Ugyan kicsi az esély, hogy
1. olyan készüléket használj hosszabbító végén, aminek a test felé mutató kapacitása nagy, vagy
2. több készüléket használj a hosszabbító végéről elosztóval,
de ilyen készülék használata esetén a rázás kifejezetten érezhető, ami megijeszthet, odébbugrasz, rálépsz a detonátorra, belököd a babakocsit az emésztőbe, stb, de különlegesen kedvezőtlen körülmények között meg akár életveszélyes is lehet. Több készülék használata esetén ezeket a (lehetséges) áramokat a védővezető összeadja.
Hozzátenném, hogy a szakirodalom arról is ír, hogy nem mindegy az áramút a testben, valamint az érintkezési felület sem (persze ebből jön az ellenállás).
Tehát nem mindegy, hogy a teljes test be van mártva, pl. vízbe egy jól földelt edényben, vagy egy tűhegynyi felületen érintkezik a test száraz felületen. Nyilván a bemártott test jóval kisebb hibaáram esetén is nagyobb veszélyben van!
Közben szerencsésen megoldódott (megoldódik a hétvégén) a helyzet.
Mint a konnektort kiszedve kiderült, anno a főbérlő tényleg felújította az elektromos hálózatot, ott van szépen a réz védőföldes vezeték is... csak mivel ide a régi konnektort tették vissza, amibe nem volt hová bekötni, így "szépen" tőbe levágták! :-O
Annyi azért még maradt, hogy leszedve a külső szigetelést be lehessen kötni egy új földelt konnektorba... vagyis remélem! :)
Sokféleképpen lett ez a halálos "dózisú" áram/feszültség-kérdés megközelítve, ezért én egy kicsit leegyszerűsíteném: az emberi/állati szövetek, szervek, bénulásához, elektrolitikus bomlásához, stb. egy bizonyos áramerősség szükséges. /mA/ Ezt a káros áramerősséget az Ohm törvény szerint az érintési feszültség és a szövetek, testek, belső ellenállásának hányadosa. Ez mindent meghatároz.
Érzékelési küszöb: 1 mA
Elengedési küszöb 15 mA
Légzési, szívritmus zavarok: 20 mA
Váltakozó áram esetén még a frekvenciák, mert a szívritmus 50-120/perc, az 50 Hz-nél pedig 3000 impulzus/perc! /fiblirráció/
Ezek ismeretében, továbbá, hogy a száraz kezek közötti ellenállás nagyjából 5 kOhm lehet, belátható, hogy ~50 V-nál /AC/ kezdődnek a "bajok"...
Az MSZ 172, és társai ennél sokkal szigorúbb paramétereket használ! /Rtest= 1 kOhm/
Ué = 50 V AC, 120 V DC és gyerekeknél 24 V AC, stb.
Mindehhez pedig vegyük hozzá ez egyéni érzékenységet...
"Azt viszont személyesen tapasztaltam, hogy 1,5V-os ceruzaelem, nagyon meg tud rázni."
A nyelvedet. Mást nem nagyon. Illetve ha sorba kötsz vagy százat...
A leírásod alapján téged nem 1.5V rázott meg hanem az a néhány száz V, amit az elem által a tekercsen átfolyó áram megszakadásakor létrejövő indukció hozott létre.
"De viszont a vasmag, mint elektromágnes magához rántotta a laprugót és az áram kör megszakadt. Ekkor a laprugó ismét vissza tudott ugrani és ismét zárta az áramkört."
Nem sokat értek az elektromossághoz. Annyit tudok, hogy s feszültség alatt lévő vezeték ugyan úgy néz ki, mint amelyik nincs feszültség alatt. Csak más a fogása. :-)))
Az, hogy hány V és hány A kell ahhoz, hogy veszélyes (életveszélyes) legyen nem tudom. Azt viszont személyesen tapasztaltam, hogy 1,5V-os ceruzaelem, nagyon meg tud rázni. Volt egy műanyag doboz, aminek a fiókját úgy lehetett csak kinyitni, hogy két ujjal egy-egy szegecset kellett megfogni. Amint egy kicsit kijjebb húztam, már dobtam is el, mert jól megrázott. Egy ceruzaelem, egy tekercs és vasmag, és egy laprugó volt benne. A laprugónak volt egy bütyke, ami a fiók becsukott helyzetében távol tartotta a laprugót az érintkezőtől. Mikor kijjebb húztam, akkor tudott záródni az áramkör. De viszont a vasmag, mint elektromágnes magához rántotta a laprugót és az áram kör megszakadt. Ekkor a laprugó ismét vissza tudott ugrani és ismét zárta az áramkört. Ezen kívül, hogy volt-e még valami más is amit a tekercs csinált, nem tudom. Valaki azt mondta, hogy indukciós áram keletkezett a tekercsben és azt vezették a két szegecshez, ami megrázott.
"Nem a feszültség ráz, hanem az az áram ami rajtad keresztül folyik!"
Tapasztalataim szerint a laikusok többsége számára az "áram" egy felfoghatatlan dolog, ezért ilyen esetekben jobbnak tartom az energiamennyiségre utaló kifejezéseket.
Egy példa más területről: "Ugyanúgy 12 volttal működik az autód önindítója és a távirányítója is, de ugye nem gondolod, hogy ha távirányítóból a kis ceruzaelemet betennénk a motortérbe az akkumulátor helyére, akkor is el tudna indulni az autód?"
Energiatartalommal/energiamennyiséggel valószínűleg egyből megérti a dolgot, ha viszont az árammal próbálnám elmagyarázni, persze akkor is bólogatna :) csak éppen valószínűleg nem értené meg igazán.
Tehát: létezik olyan kis energiájú 5 mm-es szikra, ami csak egy apró kellemetlenség (se) és van olyan nagy energiájú, szintén 5 mm-es szikra is, ami meg tud ölni egyszerre akár 50 embert is.
Van egy lakás 4. emeleti , ahol a dugaljak fele földelt, fele nem. Ráadásul van egy csavar a dologban. Un. álföldelések a dugaljak /konnektorok . Ez annyit jelent, hogy nincs odamenő védő föld vezeték. Lehetne e utólag kívülről pl. kábelcsatornában az egy szál vezetéket odavezetni ? És nagyjából milyen vastag vezeték kellene ?
Kell e egyáltalán kábelcsatorna ?
Megfelelő vastagságú vezeték falhoz rögzítve, falszínére festve ?
Biztosan rázott már meg pl pulóver vagy más ruhadarab.
Na az TÖBB EZER voltos feszültség, mégsem rettegsz tőle, mert alig van energiatartalma.
A földeletlen hosszabbító földelővezetékén mért 100 volt még ennél is sokkal veszélytelenebb: csak az érzékeny műszer tudja kimutatni, az ujjaddal már meg sem érzed.
Ettől függetlenül:
ha egy elektromos berendezést földelni kellene és azt te mégsem földeled (mert pl földeletlen konnektorba/hosszabbítóba dugod), az olyan, mint amikor biztonsági öv nélkül autózol: saját felelősségre lehet ilyet csinálni, csak éppen nem szabad.
