Ahogy a vezeték is megsérülhet, ezt azért nem írtam, mert hasonló kockázatúnak tartom a bowden és a vezeték sérülését (ami persze egyszerűsítés). Az olaj felforrása viszont nem fenyegeti a bowdenes rendszert, a meleg fékpofával persze csökken a fékhatás, de nem szűnik meg teljesen. A felforrt olaj esetén viszont igen.
Ó, köszönöm, de ki tudnám próbálni otthon is, ha nagyon akarnám. Csemetém dh szörnyén ilyen van, igaz, csak a fékkarok többe kerülhettek, mint az egész bringám:-).
Attól függően, hogy milyen volt a tél (mennyire ette a homokos latyak), kb. egy évet bírtak a 700 forintos fékpofák. Igaz, a felni is fogyott valamennyire.
Télen egyébként a tárcsafék erősen 'cicceg', ha latyakos részre tévedek és ez elég zavaró. Az is igaz, hogy már két hülye autóst tudtam hatékonyan kifékezni az éppen jól beállított tárcsafékkel. Ha az olajos tényleg önbeálló, lehet, elgondolkodom a változtatáson.
Ma reggel a legócskább fék is elég lett volna, mert olyan csúszósak voltak az utak, hogy a hátsó féket is csak nagyon megfontoltan mertem használni.
A bowdenes tárcsafékről 2005-ben írtam meg, hogy ha fizetnek érte, sem akarok többé olyat használni. Akkor kivivel jókat vitáztunk, mert neki viszont bevált. Mikor nagyon felpörgött a hazai ciklokrossz versenyzés, a bikemag oldalon is megjelent egy cikk. Nálad is ugyanaz a helyzet, a V-féket egyszerűbb volt használni, és karbantartani. De ma már csak a nagyon alsó polcos vázak, villák hordanak magukon féktüskét- gondolj bele, a 26-os mtb már szinte csak gyerek kerékpárok között van.
Vannak már olyan bowdenes tárcsafékek, ahol egyszerre mozog a két fékbetét, de azok országúti fékkarral működnek jól.
Fujint vett a fiam, így maradt rám a Furai. Forgalomban meg másokkal együtt tekeréskor szerintem is jobbak a magasabb bringák, csak a Seiran már nekem túl magas volt. Kíváncsi leszek majd, ha elkészül a 24-es változata, az mennyivel lesz jobb az én magasságomhoz, de mindenképpen azt fogom eladni, amikor fekvőt vettem, az volt többek közt a szempont, hogy legyen 26-os mindkét kerék.
Tudom, hogy nem teljesen ide tartozik, de... Átépítés alatt vagyok oútimat illetően. Adott egy Xero XCR-3 kerékszett, amiről semmit sem találok ami a rátehető fogaskoszorút illeti... Kérdésem az lenne, hogy valaki ismeri-e ezt a szettet, vagy esetleg abban tud-e segíteni, hogy miként állapítható meg, hogy rámenne-e egy 11-es fogaskoszorú!?
Hidraulikussal sok tapasztalatom nincs, a nejem bringáján sok éve teszi a dolgát, és azon kívül, hogy volt, hogy elmászott a féknyereg, és újra be kellett álíltani, semmi baj se volt vele. Bowdenessel már több volt, mert nekem az van a rekun.
A bowdenest a megszokott módon lehet szerelni, ha megsérül a vezeték, könnyebb kicserélni. A hidraulikushoz speciális szerszám kell, ráadásul - tudtommal - a légtelenítés módja is típusonként eltér. Tehát itt a bowdenes előnyben van.
A hidraulikus esetén a fékpofa önbeállíó, tehát ahogy kopik, nem kell utánaállítani.
A hidraulikusnál fékezéskor mindkét pofa mozog, emiatt általában jobb fékhatást kapsz (a bowdenesnél a mozgó fékpofa először elhajlítja a tárcsát, hogy hozzányomja az álló pofához, és csak utána kezd fékezni), és az adagolhatósága is jobb.
Tehát azért van előnye is a bowdenesnek, és hajlok rá (hozzáértők megerősítenek vagy cáfolnak, ha akarnak), hogy egy gyengébb hidraulikusnál lehet jobb egy jó bowdenes.
Nem akartam tárcsaféket, de a villán nem volt V-fék tüske.
Szívesen visszaállnék V-fékre, mert a tárcsánál nagyon sűrűn kell állítgatni a pofákat. Bő másfél év alatt a harmadik pár betétet nyúzom, így ezt a féktípust jóval drágább üzemeltetni. Esőben ez is veszít a hatékonyságából.
A bowdenesnél külön hátrány, hogy a lenti forgáspontnál kezd bomlani a bowden. Ősszel az utolsó előtti pillanatban vettem észre, hogy már csak néhány szál húzza a féket.
Talán az egyetlen előnye az, hogy nem kellett fékváltókart cserélnem, mert megegyezik a bowdenhúzás.
Kedves népek! Egy kérdés: ha már 11k -ért lehet egészen jópofa Shimano hidraulikus tárcsaféket kapni (feltöltve, 100cm -es csővel, üzemkészen), akkor miért vesz még bárki bowdenes tárcsaféket? Mik az előnyök/hátrányok oda-vissza?
Két éve vettem egy Challenge Seirant (26"), viszont ez annyiban kényelmetlen, hogy épp azon a határon van, amit a magasságommal tudok használni. Aztán úgy alakult, hogy a fiam Challenge Furai (24") rekuját átvettem én (ő vett magának egy másikat), viszont mivel én szerettem volna egy 26-os, de a Seirannál alacsonyabb rekut, így a Furaiból csináltam egy 26-ost ('csak' a villákat kellett megcserélni, mert az azonos gyártó miatt szinte minden kompatibilis), a Seiarnból pedig lesz egy 24-es, amit majd eladok. Ez a része még hátravan a projekntnek, jelenleg a Seiran még erősen darabokban van.
Hát, ez a "tudott volna" már három t-t is érdemelne a végére, annyira múltidő... Ráadásul "volna", tehát nem tudott, csak akár... De lehet, hogy megcsináltam, nem emlékszem ilyen adatokra, viszont akkor még jóval közelebb voltam a harminchoz, mint a húszhoz (felülről:-)).
Néha elgondolom, milyen jó lenne leadni azt az 5-6 (esetleg 10) kilót, ami vésztartalékként helyezkedik el rajtam, de elbizonytalanodom akkor, mikor csapatostul nyomatjuk és a nálam bálnább termetű emberkék olyan lazán veszik a tempót, hogy öröm lenne nézni, ha éppen nem a tüdőm keresgélném valahol az út porában.
Én is szerettem a Kivi-féle táblázatot és akkoriban nem is nagyon volt lehetőség más felületen összehasonlítani a teljesítményeket. Ha volt is ilyen, akkor sokba kerülhetett használni.
Most pl. a Strava-n felvehetsz bármilyen szegmenst és új korában még KOM-od is lehet, de hamarosan jönnek olyan bringások, akikről soha nem hallottál és letaszítanak a trónról. A Kivi listában legalább egy csomó személyes ismerős volt és annak ellenére, hogy bemondásosak voltak az adatok, én elhittem. Miért is lett volna értelme meghamisítani? Nagyjából mindannyian tudtuk, hogy ki, mire képes.
Igen, Kiskovácsi buszmegállóban a rajt. Kivi tartotta naprakészen a listát, de ha jól emlékszem, elengedte a kezét. 2017-et írunk, az ingyen megvásárolható telefonon is két kattintás, hogy bárkivel tudasd a világhálón mikor, mennyit és milyen gyorsan tekersz.
Úgy emlékszem a Topikos időfutam onnan kaezdődik ahol Pomáz után van a Csobánkai elágazás és ott az elágban jobbra van egy busz megálló is. Na az a rajt.
És igen fent DK-n a busz megállóban levő kék nyomóskút a vége.
Akkor a Nagytarcsa-Isaszeg közti rész már nem probléma, de a Galgamácsa még igen :) Ott én szimplán feltoltam, amikor arra mentem. A Pilist még nem céloztam meg rekuval, talán majd jövőre, most úgyis váltottam egy kicsit könnyebbre :)
Szerencsém van, mert még nem untam rá a környékünkre, pedig '90 óta itt lakom. Szerencsésnek tartom magam, mert igen sok útvonal közül választhatok, hiszen 15 km-re van a Pilis, a János-hegy és a HHH szinte az orrom előtt terpeszkedik és a Kékes is belefér egy napba. Rengeteg variáció áll rendelkezésemre.
Családtagjaim kérdezték, hogy hogy nem unok rá a munkába járós útvonalaimra. Ők kérdezték, akik rendszeresen úszni jártak a 33 - 50 m-es medencékbe (oda-vissza-oda-vissza). Hiába érveltem, hogy velük ellentétben én csak egyszer látom naponta az adott útvonalat, nem értették.
Tulajdonképpen onnan indul az emelkedő, de éppen a Szlovák-Ostoros elkerülése miatt kerestem más lehetőséget és adódott a csömöri kerülő. Ez utóbbi bár forgalmasnak nevezhető (melyik nem az?), de jó minőségű és szélesebb, mint a Szlovák kombó, amelyik még zsúfoltabb is.
Az igazi emelkedő jóval Nagytarcsa után következik, de nem mérhető Galgamácsához, vagy Vácegreshez, sem a szántói falhoz. Ezt a szakaszt pár éve újították fel, korábban borzalmas volt, mert a lejtős részeken igencsak rázott.
Jómagam boldog lennék, ha felcsúszhatnék az átlag amatőr országútis szintjére, te meg azon keseregsz, hogy oda csúsztál le.
Tehát ha szembe behajtok, akkor át kellene vágnom két sávon is szembejövő autók között? Annál még a szembe tekerés is biztonságosabb...
Való igaz, valamikor a kiegyezés környékén még látszott a felfestés ami átvezetett a kerékpárútra. Mostanra nyoma sincs, de szó szerint, ahogy a guglimapszon látható is. Így elég fura, hogy ott a tábla, hogy behajthatok, aztán az egyszeri kerékpáros meg találja ki, hogy akkor most mi is van?
Még egy tipp és egy kis kompromisszum, hogy ne kelljen Fajszig sem kocsikázni:
Az 51-esen Solt és Dunapataj között évekkel ezelőtt kiváltották a töltéskoronán vezetett autóutat egy mellete futó úttal, és a régi út aszfaltozását feljavítva a gátat kerékpárúttá tették. _Elmondásokból_ és kocsiból, buszból saját szemmel látva úgy tudom, jó minőségű, viszont csak Dunapatajig aszfaltos, onnan a Duna vonalát követve, egy jó nagy kanyart téve Fajszig murvás/földes felületű. Dunapatajnál ki lehet menni az 51-esre, ami bár forgalmas, de most már jó minőségű, vagy lehet menni a kis forgalmú, de szintén kerülőt jelentő 5106-oson, ami minőségileg nagyjából olyan lehet, mintha római kori mozaikokon próbálnál bringázni. Vagy rosszabb.
