Gratulálok! kihoztad, amit így ki lehetett hozni: 140km problémák nélkül elég jó kezdet.
Van aki eleve úgy indult neki direkt egyéniben, hogy nem tudja végigfutni, de kíváncsi meddig jut el. Abban mondjuk én nem látom a rációt, de hát mindenki másképp gondolkodik.
"De ez rettenetesen sok." Az biztos :-)))
Én vasárnap este hosszúként egy 2 órás félmaratont futottam, és amikor épp 4 km-nél csippant az órám, arra gondoltam, ez már majdnem az 1/5-e a távnak. Ilyen ráérős nem tempós hosszún van idő gondolkodni, szóval olyanok kavarogtak a fejemben hogy ez sok vagy kevés, és ha mondjuk egy versenyen már csak az 1/5 van hátra akkor is ugyan annyinak tűnik-e mint az első 1/5.
És eszembe jutott az UB, hogy ott a táv 1/5-e mi lehet, gyorsan számoltam, hát egy bő maraton khm.
Nem akarok csúnyát mondani, de az UB egyéniben nem is rettenetesen sok hanem k* sok akárhogy szépítjük. Bár legalább hegyet nem mászatnak a végén :-)
Hála Istennek! Már aggódtam, hogy nem jelentkezel! Jól nyomtam, amíg ment, a többi meg a múlté, tanulni kell belőle és okosan folytatni! Hajrá! Akiért iolyan kedves szép hölgy aggódik a tűző napon az út szélén az nem panaszkodhat és kesereghet! 😀😉😎
Minden rendben, nincs sérülés, nem futottam el az elejét sem. Köszönöm, hogy szurkoltatok. a frissítést totálisan elszúrtam. Se evés, se ivás nem volt. Nem erre számítottam, tanulópénz volt az A-ból B-be futás.
Rájöttem vasárnap, hogy minden hétvégén versenyezni kellene, mert akkor nőne az éves km-szám, és gyorsulnék is.
Hiszen az EU14 futáson a tömegben szlalomozva 6:30-as kezdő km-ről átállva 5:50-re, majd 5:30-ra ment a rakpartra le-föl, hídra le-föl játék, majd az utolsó előtti km lejtőit kihasználva 4:35-öt is mutatott az óra, teljes átlagban 5:28 lett.
Ott aszongyák, hogy azért születtünk futásra, mert őseink vadászat alatt addig tudták hajszolni a vadat, amíg az összeesett. Mivel mi hosszú távon vagyunk jók, ezek alapján ultra távokra születtünk. Nekem ez a magyarázat több seggből vérzik, de ez van. :)
Köszi a választ. Végül is úgy alakult hogy 3 napig jegeltem, flexagileztem, depiztem. A 4. napon fájdalom nélkül gyalogoltam végig egy 30-as túrát. 5. napon futottam és nem jött vissza. De most visszaállok a napi futásról a kétnaponta futásra és komolyabban veszem a nyújtást-hengerezést. Dögunalmas de muszáj. Nem is értem hogy írhattak olyat hogy "futásra születtünk"...ha vki olvasta azt a könyvet akkor dióhéjban összefoglalhatná nekem az érveket. Mert szerintem csak gyaloglásra:)
Értem, köszi! Az lehet amit írtál, nem lett meg neki a cél 32 órán belül. szegény! Biztosan szarul éli meg, pedig jól megszenvedhetett érte. Egyébként érdekes, hosszan gondolkodtam rajta, mikor már látszott, hogy fogy az előnyöm a szintidőhöz képest és nem tudok beérni. Hogy mit csináljak, haladjak mint eddig érzésre beosztva, kocogás, gyaloglás és szálljak ki jó állapotban, vagy nyomjam erőltessem a futást, legyen meg minél hamarabb minél több és félhullán szálljak ki egy ponton. Szeretek küzdeni, nyomni hajtani, rövid távokon, de ultrán ez távol áll tőlem, főleg nem a felénél :) Fáradt lábakkal sötétben nem akartam kockáztatni sem. Most is így döntenék, szerintem ez a lényeg.
Én három hónapig hanyagoltam a futást talpi bőnye miatt, helyette viszont sokszor gyalogoltam (havi kb. 150 km, leginkább 5-6 km-es részletekben). Ezalatt szépen elmúlt (persze kentem-nyújtottam-masszíroztam is). Már jó egy hónapja futok, a hétvégén 31 km-t is. Szóval nekem bejött.
na végig
Utólag belegondolva viszont ez csak egy kezdődő, gyenge gyulladás volt, lehet, hogy futhattam volna végig, kellő nyújtás-masszírozás mellett.
