Mindig a könyvtárral kezdem. Magyarország tájegységei alatt elég sok bakancsos turistáknak szóló könyvet lehet találni. Hegyvidékeinkről elég sok könyv megjelent. Mostanában, hogy a természetvédelem hangsúlyt szerzett a politikában, tájegységekről születnek könyvek. A nemzeti parkok próbálnak kiadni tájékoztató-vendégváró füzeteket. Régebben ilyen címekkel adtak ki könyveket: A Bakony, A Mátra, A Kőszegi-hegység stb. Ha régi is egy könyv, azért máig érvényes szépségeket lehet felfedezni bennük. A régi könyvben olvasott dolgokról azonban meg kell győződni legalább egy friss turistaérképen, (sajnos a privatizáció eléggé átrendezte a túraútvonalakat, sok barbár lekerítette értelmetlenül az erőt, ember - állat elől, kivágta a turistajelzéses fákat, egyszóval nemkívánatosnak minősítette a kirándulóvakat,) indulás előtt. Sokszor más útvonalon vezet ezen okokból a jelzés.
Meg kell még említenem a tourinform irodák áldásos tevékenységét! Látom elég jól hozzáférsz a nethez. Én többször kértem már e-mailban a tájegységi tourinformoktól ismertető prospektusokat, ötleteket. Bevált! Nagyon kedvesek és gyorsak. Kérésemre postafordultával szoktak küldeni anyagot, na és persze teljesen ingyen!!! :-))
Írásaitok alapján rá kellett jönnöm, hogy nincs egy normális utikönyvem. Van Magyarország lexikonom, de olyan írás, ami tartalmazza hazánk turisztikai útvonalait, na olyan nincsen nekem.
Van vmi ajánlatotok? Olyanra gondoltam főleg, mint amilyet Víz írt sokízben. Jó lenne, ha tartalmazná az útvonal egyes nevezetességeit (patakok, források, csócsok, hegyek, stb...), és az utak jelzéseit.
Tudtok ilyet?
Én mostanában kezdek inkább a gyalogos túrázás, természetjárás felé fordulni. Persze régebben is jártunk, de többségében voltak inkább az autós országjárások. Kinéztünk egy területet aztán azt körbejárjuk. Előzetesen azért persze tájékozódunk innen onnan, hogy mit érdemes megnézni. Szállást nagyon ritkán foglalunk előre. És általában aznap reggel döntjük el, hogy mit is csinálunk merre is megyünk. A térképeket én is szeretem bogarászni előzetesen. Nagyon sokat meg lehet ismeri így is az országból. Viszont arra kezdek rájönni, hogy - noha sok helyet meg lehet nézni viszonylag rövid idő alatt - az autós kirándulások során, mégis valahogy, "kívül marad" az ember a tájegységből, vagy hogy is mondjam. Szóval, sokkal közelebb lehet kerülni egy területhez, ha gyalog mászkál az ember egy pár napot a környéken, mintha autóból ki, műemlék, autóba be és tovább. Valahol a kettő közötti egyensúlyra próbálok törekedni a jövőben.
Az elérhető, ""apróbb"" élmények sokkolóbbak egy napfényes tengerparti semmittevésnél.
Próbálom kihasználni szép hazánk adta lehetőségeket. Sokszor többet kell készülni egy hazai túrára, mint mikor csak felülsz az előre lefoglalt repülő járatra és más által szervezetten eltöltesz egy-két hetet valahol, ahol nem is érzed otthon magad.
Minden túrát magam szervezek, rengeteget olvasom a hazai turista irodalmat, próbálom önállóan összeállítani az útvonalakat. Szerelmese vagyok a turista térképeknek. Órákat tudok egy térkép fölé hajolva "kirándulni" az íróasztalon. Címszavakban előre felírom ilyenkor az érdekesnek vélt helyeket, bízva abban, hogy lehetőségem lesz egyszer eljutni azokra a helyekre. Érdeklődési körömet nem csak a természetes, hanem az épített környezet is leköti, de jobban elmélyülök egy fa vagy szikla természetadta formáin, mint egy város "emberadta" arculatán. Egy kedves erdei épület, kilátó, kápolna vagy egy egyszerűen kialakított pihenőhely esőházzal inkább az esetem.
Természetesen a jó túra megszervezéséhez kell egy testi-lelki "együtt gondolkodó" társ. Nálunk a munkamegosztás a következő:
- jómagam előre szeretem lerendezni a szálláshelyet,
- az utazást; mivel, mikor, meddig.
- a túrák útvonalát,
- a költségek minimalizálását.
Kedvesem önként vállallt feladata :
- a túrához szükséges dolgok nagyrészének beszerzése, (Az Ő családon belüli "foglalkozása" egyébként PRAKTIKUS)
- a csomagolás,
- a fényképezés.
Ha minden kész, már csak az időjárásfelelőssel kell kicsit huncutkodni, lobbizni és jöhet az önmegmérettetés.
Nos, az ajánlott oldalról kiválasztottunk egy túrát, ami Nagybörzsönyből indult, meg amúgy is kíváncsi voltam a falura, úgyhogy nekivágtunk. Még előtte átmentünk Párkányba "szlovák tippmixet" játszani, majd Letkésnél vissza. Nagybörzsönyben megnéztük a vizimalmot, majd elindultunk a jelzésen. Úgy a második vagy harmadik lehetséges elrontási lehetőségnél persze el is rontottuk, a jelzés beljebb volt az úttól ahol el kellett volna térni, mi meg mentünk tovább aztán pár km után egy magaslesnél vége lett az útnak. Ebben amúgy van rutinunk, pedig még térkép is volt nálunk, na mindegy. Mivel már dél körül volt, nem kockáztattuk a bóklászást inkább visszasétáltunk a faluba (közben persze megtaláltuk, hol kellett volna letérni). De azért szép volt így is, jó idő volt. Egyszer a Zemplénben megjártuk, hasonlóan, túlterveztük az útvonalat és bennragadtunk az erdőben, ránksötétedett teljesen, az orrunkig se láttunk. Azóta lámpa nélkül sehova se megyek, ha csak 1 óra sétát tervezünk, regel 9 kor, akkor se:) Ki tudja, hogy alakul. Azóta inkább a biztos megoldást választjuk.
A faluba visszaérve megnéztük, a tájházat meg a templomokat. A faluszélén levő árpádkori kistemplom nagyon szép, és az legváltozatlanabb formában fennmaradt a korabeliek közül.
Ezután átmentünk autós turistába, a környéken még megnéztünk egy- két, kastélyt, templomot, majd jöttünk haza. Kellemes nap volt.
Mint tegnap ígértem, megpróbálom röviden leírni az általam ajánlott Börzsöny tűrát:
2001. augusztusában jártunk ott barátnőmmel, felejthetetlen élmény volt, azóta is szívesen emlékszünk arra a környékre.
Erre a túrára nyári időben, feltétlen kell legalább fejenként 2 liter vizet vinni!!!!
Egész napos túra.
Említettem, hogy a dömösi kempingben sátoroztunk.
Pilismarótról kishajóval átkeltünk a Dunán, Zebegénybe. A hajóállomásról a S+ jelzésen indultunk egy darabig a főút mellett kell menni, majd a völgyhíd alatt kell letérni a Bodzás völgybe tartó So jelzésre. Ezen haladtunk az Ernő-forrásig, majd szerpentinezve felkapaszkodtunk a Remetekereszt-bércen. Innen az írtások miatt szemet gyönyörködtető panoráma tárult elénk É-ÉNY-i irányba, Zebegényen és Szobon túl lehet látni, többek között a kanyargó Dunát. Ezen a helyen augusztusban rengeteg a szeder. Mazsoláztunk belőle, mint maci a málnásban. Itt már kellett is egy rövid pihenőt tartanunk, mert a szerpentinező turistaút is fárasztó. A Világos-tér nevű tisztásnál csatlakozik a K és a S jelzés. Folyamatos az emelkedő, itt meredeken kell feljutni a Hegyes-tetőn álló, kőkilátóba a Julianus barát-toronyba.
Lenyűgöző, szinte teljes kör panorámájával vetekszik a Bakonyban a Kőrishegyi kilátóéval, bár annak környékén szabadabb a kilátás, hiszen ott az a Bakony teteje. Innen leereszkedve jutunk az Ürmös-rétre, melyen átlósan haladunk át, függőleges falú eléggé tág víznyelő-kürtő mellett, a telefontorony szomszédságában. Utunk során még kettő ilyen víznyelőt érintünk. Be vannak kerítve, de óvatosan készíthetünk néhány fényképet a hihetetlen szabályos négyszög és kör falú képződményekről. Elágazóhoz ér utunk, mi egyenesen haladunk tovább a S jelzésen a Szent Mihály-hegyen a Vérpadig. Itt K-re fordulunk a S és S+ jelzés együtt fut a Rigó-hegyi elágazóig, ahol becsatlakozik DNY irányba a SΩ jelzés. Ezen haladunk, sok kidőlt fa nehezíti továbbjutásunkat, de legküzdhetőek ezek az akadályok. Ha csendben haladunk, itt találkozhatunk őzekkel. Ha süt a nap, ezen a szakaszon az eddigieknél 10 fokkal is melegebb van, hiába ez erdő árnya, olyan a hegyoldal elhelyezkedése, hogy tűzi a nap szinte reggeltől estig. Kb. 1 km után nagyon figyeljünk, mert kanyarodik az utunk, de alig észrevehető a letérés iránya. Egy gyengécske fán halvány jel mutat jobbra, de az ösvénytaposás nem feltűnő. Elhaladunk egy leszakadás vagy talán régi kőbánya mellett, elérkezünk egy kitudja-miféle objektumhoz, ami eléggé romos állapotban fogad minket. Itt akár meg lehet pihenni, falatozni. Rövidesen elérkezünk a Remete-barlanghoz. Ami itt fogad, az maga a kitárulkozás és az ölelés. Remélem aki eljut ide, az megérti az előbbi mondatomat. Nem írom le. Menjetek el minél többen! Éljétek át! Nem fogjátok megbánni, sőt örök élmény marad. Lássatok! Érdemes itt elidőzni. Sajnos teljes biztonságban csak az idevezető SΩ jelzésen lehet elhagyni ezt a helyet, rá kell térni a S és S+ jelzésre, majd onnan lehet választani más utat a kiindulási helyre való visszatéréshez, vagy esetleg más irányba. Mi párommal nem így tettünk. Hajmeresztő, másfélórás küzdelemmel, a hihetetlen meredek kőgörgetegen, ahol csak egy-egy "aligfűszálon" lehet kapaszkodni, a forróságtól éget a kő, hólyagos lesz a tenyér és szakad a nadrág a fenéken fékezéstől, ha lejutottál át kell mászni a vasútat védő betonfalon, de vigyázva, mert nem messze fut a nagyfeszültség, rá kell ugrani a v.m. tetejére és onnan leugrani a peronra. Bevallom, én kétszer szívtam eközben az utolsó cigarettát, de lejutottunk. Átmentünk az aluljárón, és megrohamoztuk a Dunát. Megfürödtünk és néztünk felfelé, hogy honnan ereszkedtünk le, mindenféle extra felszerelés nélkül. Pihegtünk egy keveset, de sietősre kellett fogjuk, mert az utolsó kishajó járatot el kellett érnünk Zebegényben. Innen a kerékpárúton 3 km-t rohantunk a hajóállomásig. A sörözőben két korsó sört felhajtottunk. Elértük a hajót.
Örülök az új érdeklődőknek!
Ez a legjobb oldal a fórumok között, kár, hogy még mindig kevesen társalgunk itt. Ha tetszik, ajánljátok ismerőseiteknek, szívesen olvasnék élménybeszámolókat, és örömmel venném, útvonal ajánlataitokat.
Örökre emlékezetes Börzsöny túrám 2001-ből:
Dömösön sátoroztunk kedvesemmel a kempingben.
5 napot töltöttünk a tág környéken, augusztusban. Bejártuk a Pilist és a Visegrádi-hegységet, átlátogattunk a Duna túloldalára Zebegénybe és onnan tettünk egy gyönyörű túrát a Börzsönyben.
:-(( Megjött a feeneek, bocs, de szólít a kötelesség, ígérem ha módom lesz rá, rövid időn belül folytatom!
Személyes tapasztalat: Királyrét - Magas-Tax - Nagy Hideg-hegy
Királyréten a Trófeás Vendéglőben egész jókat lehet enni, az autót is ott lehet hagyni, vagy ha nem akartok túl sokat műúton gyalogolni, akkor az erdő aljában is van parkoló.
Üdv.
A Börzsönyben milyen túrát útvonalat, célpontot tudnátok ajánlani? Mondjuk egy korai indulás autóval Bp-ről, valahol otthagyni, aztán séta majd du vissza az autóhoz. Nem voltam még arra sose, köszi.
Csesznek faluban felmentünk a főút alatt átmenő alagútszerű építmény alatt. A Vasút u. végén parkoltam egy családi ház előtt. "Itt szinte biztosra nem törik fel az autót", gondoltam és így is volt. Rendben találtuk a kocsit az egész napos túra után, igaz egy-két kutya megtisztelte.
Mit mondjak, megint nagyon meghoztad a kedvemet egy jó kis hazai túrasorozat beindításához.
Nagyon jó ilyen beszámolókat olvasni széphazánkbeli helyekről.
Egy kicsit messze van Bakony, de megéri.
Amikor a cseszneki túrát kezdtétek, mely irányba tértetek le a főútról? a várrom irányába, vagy pont az út túloldalán áltatok meg? van ott egy parkoló is, ha jól emlékszem...
Október 25-én: munka után utaztunk Bakonybélbe. Üdülési csekkel a Bakony Hotelben foglaltunk szobát.
Esti bevezető túraként ledörgöltünk 8,5 km-t.
Elmentünk a Bakony legnagyobb (és foglalatlan) forrásához, ami a Tiszta-víz nevet kapta. Gyönyörű környezet, fenyőerdők és elegy erdők váltották egymást. Rengeteg, részünkről máig beazonosítatlan gombát találtunk, de csak gyönyörködtünk bennük. Érdekes, hogy a Bakonyban már lezajlott a lombhullás. (A D-dunántúlon még máig színesek az erdők.) Ebben az volt az izgalmas, hogy sokkal nagyobb távokat belátni az erdőn keresztül. Olyan "látni érdemes" részletek tárulnak fel ilyenkor, amit lombos időszakban eltakarna a szemlélődő elől az erdő. A forrás környéke igazi nagyvadas terület. Lépten-nyomon őzekbe, szarvasokba botlik a kiránduló. Vaddisznó is valószínüleg sok van, a "felszántott" tisztásokból gondolom.
26-án: a Gerence partján felmentünk az Odvaskő-bg-hoz. Tuti jó hely, érdemes felmászni a sziklák tetejére, nagyon csodás a kilátás. Útközben gombaztunk a Boroszlán tanösvény környékén. Pihenő után indultunk tovább a tanösvényen, egészen a Bakony legmagassabb csúcsára a Kőris-hegyre tartottunk. Itt aztán volt kiránduló dögivel: családosan, csoportosan, magányosan.
A csúcsról páratlan kilátás nyílik minden irányba.
Kicsit hazanéztünk a Balaton D-i oldalára, meg Pannonhalmára, Alpokaljára. Ha tisztább lett volna az idő, bizonyára felismertük volna a Mecseket is. Sajnos ezerrel jöttek a felhők, és eleredt az eső. Innen Kisszépalma felé vettük az irányt, megnéztük a könyvek szerint jó vízű Bödön-kút forrást. Abban biza nagyon régen lehetett már víz! Tovább mentünk a Tekeres-kút forráshoz, de vizet ott csak az aktuális esőből valót találtunk.
Zuhogott mikor a halomsírmezőhöz értünk. Állítólag 230 db van, mi csak pár db-ot sejtettünk felfedezni. Hosszú ereszkedés, csúszkálás után csuromvizesen kapaszkodtunk fel Bakonybélbe. Itt már csak csepergett az eső, így még tettünk egy kitérőt az újabban Szent-kútnak nevezett forrásig. Szép kálvária-hegye-dombja van a falunak. Alatta Szent Gellért kápolna, -szobor, a fenti forrás és tó van. Innen már sötétedett, így a Hotel felé vettük az irányt. Ezen a napon 25,5 km-t tettünk meg. Tartalmas napunk volt.
27-én: Becsomagoltunk, elköszöntünk vendéglátóinktól. Autóval felmentünk Csesznekre. A faluban leparkoltunk. Gyalog a Zörög-tető felé vettük az irányt. Sajnos a térkép által jelzett kilátót romjaiban sem találtuk. Zörög-tetőn megtámadtak minket a "kutyabogarak". Százával tapadtak ránk. Valószínüleg sok a vad azon a területen, és azért szaporodtak el ennyire a "kutyabogarak". Szinte menekülve előlük robogtunk végig a Zörög-hegyen. Innen egy tisztáson átvágva jutottunk el a Cuha-szurdokba. Felmásztunk a Betyár-bg-ba. Mikor felértünk, akkor repült ki belőle az ott fészkelő bagoly. Nagy élmény volt ilyent látni. A rövid szurdok végén kiértünk az Ördög-rétre. A következő szakasz kissé uncsi volt, mert kb. 3,5 km-t jó állapotú döngölt úton kellett megtenni Vinyéig. Klassz kis Csárda van a vasútállomás mögött. (Olcsó). Kis pihenés után elérkeztünk a Kőpince-forráshoz. Üdítő vizével feltöltöttük palackjainkat, majd megnéztük a Kőpince-bg-ot.
Innentől az igazán szép Cuha-völgyben vezetett utunk. Csodaszépen faragott ismertető táblák jelezték az egyes fafajtákat. Érdekes ötlet, példaértékű amit ott láttunk. A völgy fantasztikus élményeket tartogat az oda kirándulóknak. Barlangok, Sziklaereszek, vasút, alagutak, viadukt, kőfejtő, erdő, patak surrantókkal, szalonnázó helyek. Ide még el kell mennünk, mert fogyott az időnk. Részleteiben is meg kell ezt a helyet csodálni. Porva-Csesznek vá-tól a sárga jelzésen indultunk Csesznek irányába. Jó időbe telt, amíg az ide-oda tekergő ösvényen, sűrű zanócosban kiinduló állomásunkra, Csesznekre értünk. Maradandó élményekkel lettünk gazdagabbak. Ezen a napon 23 km-t tettünk meg gyalogszerrel. Páromnak 3 vízhólyag nőtt a talpán.
Jövő hétvégén valszeg arra nézünk.
Milyen volt?
Mi megintcsak Pilisi Parkerdő, Csobánka, piros útvonal. Teljesítménynek sem rossz felcsusszanni a csúcsra
Október 25-27. között túráztunk a Magas-Bakonyban.
Csodálatos helyeken jártunk. A következő napokban röviden összefoglalom a bejárt helyeket és felteszem ide. Remélem, hogy kedvet fog kapni más is e helyek felkeresésére.
teljesen negatív.
a szerdai ünnepnapon nagyon szép útvonalat fedeztünk fel: Pilisszentkereszt környékén tettük le a tepsit. Onnan egy zöld kereszttel jelölt útvonalon másfél óra után egy túristaháznál lyukadtunk ki. onnan. A tetőről Esztergom bazilikáját lehetett látni hátulról, a Dunát siznte nem is lehetett látni. Onnan át a Fekete-hegyen, irány lefelé, majd vissza Szentkeresztre.
Ajánlom mindenkinek
Dabasra, ill. a Rám-szakadékhoz azóta nem jutottam el :(
Tepe!
Bocs, hogy csak most válaszolok. Mint említettem ÖTYÉKKEL voltam a Tisza-tó-nál, Hortobágyon, Miskolctapolcán pár napig.
Ha Dömös - Vadálló-kövek - Prédikálószék - Kolacsovszky-forrás - Rám-szakadék - Lukácsárok - Dömös útvonalat választod, nem tt tempóban, akkor egésznapos túrában lesz részed. Összesen, ha mindig a jelölt utakat választjátok, kb: 26-30 km. Tiszta időben ajánlom!!! Panoráma miatt. Ha esik, veszélyes lehet az út első harmada!!!
Vadálló-kövek: dacolnak az időjárással. A felső, vulkanikus rétegek tartják-, míg az alatta lévő puhább kőzetek megadják magukat. Bizarr, de változatosságuktól gyönyörű formákat, kilátóhelyeket alkotnak.
Biztosan kedves emlék marad számodra a túra, akár többedmagaddal, akár csak kettesben teljesíted.
Párommal ketten jártuk be ezt az utat, kevés túrázóval találkoztunk, inkább szemből jöttek (Dobogókőről). A helyhez talán nem is illik a tömeg. A túra eleje húzós Prédikálószékig, onnan laza, többségében erdészeti út mellett halad, rövidebb szakaszokon ösvényen, fiatalosban is, de az is jól járható. Vizet vigyetek, mert "a szalonna sós". A Kolacsovszky-forrás nem mindig ad annyi vizet, hogy inni lehessen belőle. Rám-szakadékig a Szőke-forrás völgyében patak mellett halad az út. Rám-szakadék elején laza, az itt eredő két forrásban mindig van ivásra megfelelő víz. Az út patak mederben vezet. Általában meg lehet úszni kisebb sárfoltokkal. A szakadékban láncokkal biztosított útszakaszok vannak, vízeséseken kell felevickélni. A tetőn eléggé erodált hegyoldalba érsz, majd letérsz a Lukács-árokba. Itt is meredek és féloldalas az ösvény. Ez kb. tízemelet magasságban halad a patakmeder felett. Ha még most az ősszel mégy, rengeteg vargánya szokott lenni, bár kockázatos letérni a kijelölt útról.
Remélem Neked is akkora élmény marad az út bejárása, mint Nekünk.
U.i.: Azért nem írtam e jelzéseket, mert gondolom lesz nálad turistatérkép.
Nagyon-nagyon köszi
Megyünk holnap.
Csak annyit kérdezek, hogy Dömösre hogyan lehet eljutni legkönnyebben? Sárga busz Árpád-híd?
Egyébként, ha fussa, beülünk a kocsiba és Bükknél, Mátránál, Cserhátnál előbb meg sem állunk. Most nem állunk a legjobban :((( Hóvége van
ezt a Prédikálószéket zt hiszem te említetted korábban is. megtetszett, azt hiszem "nekimegyek" a dolognak. "csupán" társaság és idő kérdése az egész. kb. milyen hosszú és nehéz? egy zempléni nagytávokhoz szokott embernek gondolom nem nagy kihívás - fizikailag.
És mit jelent a "Vadálló-kövek"?
Üdv, Tépé
ui: Kőszegi anyagot megkaptam, ismételt köszönetem!
Dömös-Prédikálószék-Király-kút(Kolacsovszky-forrás)-Rám-szakadék-Lukács-árok-Dömös
Két alkalomra is elég. Ha Király-kút után visszatérsz Dömösre, Következő túrád kezdheted a Rám-szakadékkal!
Örök élmény! Erdő, Teljesítmény, Gerinctúra, Vadálló-kövek, Védett virágok, Gombák, Levegő, Forrásvíz, Patakok, Izgalom.
Évente ha van rá lehetőségem, kétszer is elmegyünk a párommal, alkalmanként a gyerekek (6 évesek) is jönnek.
Több gyönyörű helyet is tudok ajánlani, ha érdekel, írj máskor is ide.
Szerintem www.terkepek.lap.hu vagy hasonló alatt találsz térépeket, de térképboltban is érdemes ám megnézni. pl. Mtavá 198 mondhat okosságot, vagy a Miaszösz? 197.
Nekem is lenne egy kérdésem:
Tud-e vki turista szálláshelyet a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, ill. a Kőszegi hgys-ben? A mikró hiányát elviselem :), de zuhi legalább legyen benne.
Tudtok olyan netcímeket ahol letölthető túristatérképek találhatók? (Jó felbontásban) Esetleg túrista tájékoztató táblák fényképét az útvonalakról? Nem sikerült beszereznem túristatérképet. Érdekes, hogy mennyire nem foglalkoznak vele felénk a könyvesboltok! A .......-i könyvtárban is csak "ezeréves", agyonhasznált térképek vannak. Kár, hogy mindig csak az adott helyen és környékén kaphatók, ha kaphatók.
