A kutatók egyetértenek abban, hogy a testi fájdalmat sok, eddig tisztázatlan körülmények befolyásolják. Ennek ellenére lehet aktívan a szenvedést csökkenteni.
A fájdalom tulajdonképpen nem különlegesség. Majdnem naponta találkozunk vele: hol dörömbölő fejfájásként, hol nyilalásként a derékban, hol égésérzetként a bőrön, stb. A fájdalomimpulzusokat ezredmásodpercenként veszi az agy és jelzi, hogy a testet veszély fenyegeti. Sok tényező a fájdalom keletkezését és érzetét illetően mind a mai napig nem tökéletesen tisztázott.
Ismertetjük a fontosabb fájdalom-kódokat, és eláruljuk, hogyan befolyásolhatja ezeket mindenki.
Az emlék-kód
Aki kibírja fájdalmat, semmi esetre sem hős, mert krónikus szenvedést reszkíroz rövid időn belül! Az agy ugyanis az idegvezetéken képez egy fájdalom-nyomvonalat amin az idegsejtek álladóan "riadót" jeleznek. Az eredeti kiváltó testi ok már nincs meg: a betegség már nem létezik, a seb meggyógyult, de a fájdalom maradt. Létrejött egy fájdalom-emlékezet, amit csak nagyon nehezen lehet törölni.
Aktívan a fájdalom ellen
"A legjobb módszer egyszerű: testi mozgás, nyugalom, pozitív dolgokkal való foglalkozás, mert ezeket a krónikus fájdalom egyáltalán nem szereti", mondja Hartmut Göbel professzor, Németország egyik vezető "fájdalom-specialistája", a kieli fájdalomklinika igazgatója. Hátfájásnál egy régenismert szert ajánl:"Egy kis séta már nagyon sokat segít."
Kutatások ugyanis azt mutatják, hogy gyaloglás egy természetes fizióterápiaként hat és éppen olyan jó, mint egy hát-masszázs. A fájdalomcsillapítás egészen új formája az önszugessztió. Egy agy-gyakorlat forma, amivel az illető az altudatát pozitívan befolyásolja és azzal a fájdalomemlékezetet. Fájdalomcsillapítót ezzel szemben elővigyázattal kell alkalmazni, tanácsolja Göbel professzor: "Az orvosság egyedüli használatával kizárom annak lehetőségét, hogy a fájdalom a testnek fontos információkat közöljön és azt a fájdalom leküzdésére aktivizálja."
Az idő-kód
A fájdalom módja és erőssége(intenzitása) is - hasonlóan a test egyéb funkcióival - alárendelt egy bizonyos napi-ritmusnak. "Éjjel és korán reggel a fájdalomérzet a legerősebb. A délelőtt folyamán csökken, délután újra fokozódik"- mondja Göbel professzor. A fájdalomhoz hasonlóan az orvosságok hatása is ennek a ritmusnak alárendeltjei. Mivel a gyomor reggel gyorsabban ürül és a gyomor-bél-vérellátása különösen intenzív, ebben az időszakban a test az orvosságot gyorsabban veszi fel. Ezért hatnak a fájdalomcsillapítók jobban nappal, mint este.
Aktívan a fájdalom ellen
Használjuk ki az időösszetevőt kellemetlen dolgoknál. például termin választásnál a fogorvoshoz. Kora délelőtt nemcsak a fájdalomérzet a leggyengébb, hanem a helyi érzéstelenítés is jobban hat. Vagy: akinek gyulladásos rheumája van, fájdalomcsillapítót este vegyen be, mert így még reggel is van hatása.
A pszycho-kód
Régten úgy gondolták, hogy a fájdalom egydimenziós: egy inger feltétele a fájdalomnak. Manapság az orvosok mindinkább felismerik, hogy a szenvedés mögött egy összetett rendszer áll. Fájdalom úgy is előállhat a nélkül, hogy a megfelelő receptort inger érte volna. "Lelki fájdalom, mint például egy közelálló személy elvesztése az idegrendszerben azonos izgalommintához vezet, mint csak fizikailag okozott fájdalom." - mondja Göbel prof. A élettani tényezőkön kívül lelki és szociális tényezők is szerepet játszanak a fájdalom-keletkezésében és -érzékelésében. Stressz, felindulás,érzelmifeszültség mérvadóan fokozzák a fájdalomérzetet. " Ha fáj a hátam és ugyanakkor mérgelődés, veszekedünk a főnökkel, vagy a kollégával, akkor a hátfájás krónikussá válásának kockázata tizenháromszorosára nő !", véli a szakértő. Hogy a pszyche mennyire befolyásolja a fájdalomérzetet, megmutatta az a kísérlet, amikor a résztvevő személyeknek forróvízbe kellett mártani a kezüket. Ha azt a tájékoztatást kapták, hogy a víz kellemes hőfokú, nem érezték forrónak. Ha azonban a tényleges hőfokot ismertették, vissszarántották kezüket.
Aktívan a fájdalom ellen
Nyugalom, feszültségmentesség, pozitív tevékenység mozgósítja a test a saját fájdalom- csökkentő-rendszerét. A meditáció egy jó út a feszültség feloldásához. Egy aktuális amerikai tanulmány bizonyítja, hogy rendszeres meditáció a fájdalomérzését lényegesen csökkentheti. Aki ismeretlen okú fájdalomban szenved, vegyen igénybe egy pszichó kezelő orvos segítségét. Ő segíti a pácienset azokat a tényeket felismerni, amelyek a fájdalomérzetet nyilvánvalóan fenntartják.
A hit kód
Néha előfordul, hogy az orvos maga indít el egy fájdalomkaszkádot. Egy meggondolatlanul kimondott diagnózis például: "az Ön porckorongjai nem a legjobbak" a folyamatot és azzal a terápia sikerét akadályozhatja. A páciens félelmében túlértékel minden jelentéktelen húzódást a hátában. És ez a negatív várható magatartás befolyásolja a test saját fájdalomrendszerét. Ugyanis, ahogy az érintett beállított a fájdalommal szemben és értelmezi azt, mozgósítja a fájdalomgátlást az agyban - vagy éppen nem. Még rosszabb: sokan betegségükkel szemben tehetetlenül állnak és beletörődnek: Akármit csinálok, úgy sem használ semmit! "Ez vezet ahhoz, hogy azok dolgok, melyeknek egyáltalán nem kell fájdalommal járni, a fájdalmat fokozzák" - jegyzi meg Göbel professzor. Így történhet meg, hogy porckorong-betegnél csak egy érintés a hátán fájdalommal jár.
Aktívan a fájdalom ellen
Egészen döntő az ember beállítottsága és magatartása. Tipp: figyeljen lehetőleg pontosan a testére. Orvosok a fokozódó izomelernyedés alkalmazását ajánlják. Az segíti az illetőt testét jobban megismerni. Nagyon fontos: a gyógyulási folyamat sikere 50%-ban attól függ, hogy a páciens mennyivel járul hozzá pozitív hozzáállásával.
A test kód
Nem szabad elfelejteni: mindenegyes test másként reagál a fájdalomra. Nők többnyire érzékenyebbek, mint a férfiak. Ennek oka az érzéki ingerek finom különbsége. Nők egyébként a havivérzés ciklusában kevéssé éreznek fájdalmat, amikoris a legtöbb östrogén kerül a vérbe. Ebben az időpontban a test egy fájdalom ingerre a szokásosnál több boldogsághormont, endorphint bocsát ki. Meglepő tények is vannak, pl. a test jobb és baloldali különbsége. "A nem uralkodó oldal érzékenyebb a fájdalomra, mint a másik," mondja Göbel úr. És: a testfunkciók is összefüggnek a fájdalommal. "Az anyagcsere, a testhőmérséklet, a stresszhormonok kiváltása a fájdalomérzetet aktívan befolyásolhatja", -így a fájdalom specialista. Egy példa: ha a testben kevés pajzsmirigyhormon kering, krónikus izomfájdalomhoz vezethet.
Aktívan a fájdalom ellen
A jobb érzékeléshez vezető mód – és a befolyásolás következményében – bizonyos tudatalatti testfunkcióknak a visszacsatolás. Itt ismeri meg az ember testének különlegességeit. Claudia Brock
01 honlap 02 Joe, a rettenthetetlen 03 A hit (biológia alapja) 04 Aki kiváncsi 05 A "rossz" gének jó oldala 06 A sziámi ikrekről 07 Milyen a valóság? 08 Örökség (Szerzett, vagy örökölt tulajdonságok?) 09 Spiritizmus óh! 10 Várható életkor rejtélye 11 Hold és a kór 12 Mars "madártávlatból" 13 Egészségügy 14 A közlekedés története 15 A személyi számítógép regénye (PC ) 16 A klíma melegedésének oka és hatása 17 A klíma melegedésének oka és hatása 18 A kereszténység eredete (Mózestól Pál apostolig) 19 A lelketlen lélek 20 Virtuális világ valósága 21 Szabad akarat, vagyis a döntés folyamata 22 Kasparow:"Oroszország rendőrállam!" 23 A nagy dráma ezután következik 24 Világvége!? 25 A hit ereje 26 Az orvostudomány a vegy-/gyógyszer-ipar szolgálatában 27 A kozmetika "tudománya" 28 A dohányzásról egy és más 29 Világvége-variációk 30 A szellemidézés 31 A hit (védelmében) 32 Miért maradt el a II. Vízözön? 33 A legrégibb komputer 34 A nagybőgős halála 35 A hidegháború forró pillanata 36 Nosztradámusz 37 A paradicsomleves 38 Egészségügy 39 Az anyag gondolata, a gondolat anyaga 40 A kövérség dícsérete 41 Százéves életképek 42 A transzszexualitás problémái 43 Tej és tejtermékek 44 Önkétes kényszer (Gazdaság és társadalom) 1-rész 45 Élelmiszeripar 46 Mese a természetes élet-, étel-ről 47 Az USA új világrendje 48 A demokrácia működése 49 Demokrácia gazdasága, gazdaság demokráciája 50 Ipar. hadiipar 51 Az USA hadiipara 52 Biztosítás, biztonság 53 Privatizáció 54 A főszerkesztő 55 Gondolatátvitel (telepátia).....?? 56 Az orvos is ember 57 A nagybőgős halála 58 Retrospektíva 59 Hozzászólás helyett 2 60 Szubjektív valóság 61 A dohányzás dícsérete. 62 Ezotérika meg a múmia 63 Orális diktatúra 64 Vita a nyelvészekkel 65 A világ valósága 66 Hozzászólás helyett 1 67 Az idő 68 Szeptember végén 69 Végtelenség-elmélet 70 Az agyunk vagyunk 71 Kultúra, avagy éktől a bitig 72 Illúziók szárnyán 73 Tévhitek, legendák, előítéletek 74 A térbeli látásról 75 1 probléma 3 megoldás 76 Miért van nyáron meleg, télen hideg? 77 A csimpánzokról 78 Asszonysorsok 79 Szemmel nézünk, aggyal látunk 80 Teremtsünk... 81 És a vakok látnak 82 Anyagias szellem, szellemes anyag 83 Hosszú válasz rövid kérdésre 84 Amíg az ember eljut odáig, hogy.... 85 Kávézó 86 Mindennapi élet és tudomány I.rész 87 Mindennapi élet és tudomány II.rész 88 Szélhámos postás 89 Az aura 90 Az internetes kommunikáció korlátoltsága 91 Okos kutya, buta kutya 92 Hamlet: anyagnak lenni, vagy nem lenni!? 93 Logikátlan logika I. 94 Logikátlan logika II. 95 Logikátlan logika I. 96 A fejlődésről 97 Barangolás Magyarországon és a világban 98 Az összeesküvés elmélete 99 Világvége!? 100 http://file1.npage.de/001876/61/html/gammaXX.html 01 Amikor a mult egy pillanata megelevenedik! 02 Elnémult sághegyi zajok, halványult képek 71 év távlatából! 03 Kedves István! 04 A sághegyi bazaltbánya képeinek magyarázata
Egyik rossz tulajdonságom, hogy eleve szkeptikus, hogy ne mondjam elutasító vagyok mindenféle jóslással, jövendõmondással szemben. Tisztában vagyok azzal, hogy a jövõbe látni még a legnagyobb jóindulattal és felkészültséggel is lehetetlen dolog, vagy pedig szemfényvesztés, csalás. Természettudományos, vagy más szakemberek elõrejelzései sem sokkal jobbak, mint a kávézaccból, csillagokból, tenyérbõl, vagy a varázsgömbbõl való jóslás. Ez azért van, mert a szakemberek fõleg a saját szakterületüket ismerik, annak nagyobb jelentõséget tulajdonítanak, és akarva-nemakarva elhanyagolják az egyéb, periferiális dolgokat, pedig a világon minden összefügg mindennel, ezért nem megy a jóslás, elõrejelzés. Könnyen ellennõrízhetõ amit állítok, csak visszamenõleg el kell olvasni tudományos, technikai, vagy gazdasági elõrejelzéseket, amelynek dátumszerint már be kellett volna következnie. Melléfogás az egész vonalon. Még a féléves gazdasági növekedést elõrejelzõ szakértõk is havonta korrigálják saját elképzelésüket. Az ötvenes évek végefelé már csak 50 évre való olajtartaléka volt a világnak!
Egy kis kitérõ, példákkal: Charles H.Duell az amerikai Találmányi Hivatal igazgatója 1899-ben :"Minden, amit fel lehetett találni, már fel van találva!"
Kelvin báró (akirõl a tudományos hõmérsékletskálát elnevezték), polgári nevén William Thomson 1897-ben jegyzõkönyvbe adta, hogy " a rádiónak abszolút semmi jövõje sincs".
Henry Ford ügyvédje 1903-ban a Michigan Savings Bankhoz fordult, hogy invesztáljon Ford üzemébe. Az igazgató ezzel a mondattal utasította el: "Ló mindíg lesz, de az autómobil csak egy múló, átmeneti jelenség!"
David Sarnoff az RCA alapítója 1922-ben bevezette a hirdetéseket a rádióba. Üzlettársának véleménye:"Ez a vezetéknélküli muzsikadoboznak (rádió) nincs üzleti értéke. Ki fizetne egy üzenetért, ami mindenkinek szól?"
H.M.Warner, a Warner Brothers Filmvállalat alapítója a hangos filmrõl 1927-ben: "Ki az ördög szeretné a filmszínészt beszélni hallani?"
Frank Wittle pilóta és feltaláló 1934-ben felvázolta a Cambridge Egyetem aeronautik professzorának a léglökéses hajtómûvet. A prof.: "Nagyon érdekes, Wittle, de ez sohasem fog mûködni!"
Thomas Watson az IBM elnöke 1943-ban: "Úgy hiszem, hogy 5 komputerre van világszerte piac."
Darryl Zanuck a 20th Century Fox filmvállalat fõnöke 1946-ban: "A televizió nem fogja meghódítani a piacot. Az emberek hamarosan elfáradnak minden este egy faládára meredni." (Manapság naponta 4,5 órán keresztül)
Dick Rowe a DECCA lemezgyár igazgatója nem akarta 1962-ben a Beatles szerzõdtetni, indoklás: "Nem szeretjük ezt a zenét, azonkívül a gitárzene amúgyis kihalóban van."
Bill Gates a Microsoft alapítója 1981-ben : "640 Kilobyte (memória) mindenki számára elegendõ!"
A fentieket csak az érdekesség kedvéért közöltem. Komolyabb dolgokról van itt szó. Egy pillanatig sem kétséges elõttem, hogy állandó változás, mozgás van a természetben. Állatfajok alakulnak ki és pusztulnak ki, az ember sem volt mindíg a Földön és nem is fog örökké létezni. A különbség csak annyi, hogy a pusztuláshoz szükséges feltételeket az ember maga hozza létre, szemben az állatokkal. Ebben egyet is értek a jelzett cikkekkel.
Eltérõ a véleményem a következõ témákban: 1._Nem részletezem, de mértéktelenül eltúlozzák az olaj és általában az energiahordozók viszonylagos csökkenésének katasztrófális hatását. Az emberiséget fenyegetõ katasztrófák közül az olajhiánynak lesz a legkisebb jelentõsége. A gyengébb idegzetû olvasókra való tekintettel nem ecsetelem az egyéb és sokkal veszedelmesebb lehetõségeket.
2._A másik dolog az apokaliptikus "vég" olyan túl közeli sejtése. Nem kenyerem a jóslás, de az emberiség agóniája évszázadokig tarthat. Esetleg a ma születettek, ha megérik az öregkort, sopánkodhatnak unokáik sorsán. Úgy rémlik, mintha a tudományos szakember a világvégét hirdetõ vallásos igehirdetõk uszályába került volna, akiknek évezredes gyakorlatuk van a világvége jövendölésében. 3._A javasolt megoldások is sántítanak, amit azonban a szerzõ (Hetesi Zs.) fiatal kora magyaráz. Õ maga sem tud elszakadni e kor technikájától, idézem: " Minden tájegységnek szükséges lenne kiépíteni egy tudáséstárolóközpontot, ahol van áramszolgáltatás, számítógép-központ, legalább vezetékestávbeszélõ-összeköttetés vagy rádiókapcsolat a világ többi ilyen központjával;" Az emberi kultúra és tudás megõrzése nem olyan egyszerû, mint a cikkíró elképzeli. A kutatás jelenlegi állása szerint a mikrofilm az ismert legtartósabb megõrzési lehetõség. Míg az "elsõ idõk" munkái kõbevésve, vagy égetett agyagtáblán évezredekig megmaradhatott, a késõbbiek pergamentre írva sok száz évig, a rongyból készült papírra néhány száz évig, a cellulóz-papírra vetve, nyomtatva ca. 150 évig tartható. Addig a "modern" és óriás mennyiségû információ halmaz mágneses, digitális rögzítése csak néhány évtizedes megõrzést tesz lehetõvé. Ez a felismerés arra vezette a kutatókat, hogy a mikrofilm felé forduljanak.
4._Teljesen pusztába kiáltott szó a mérsékletre, stb. szóló utalás, felhívás. A nagy gondolkodók már régen felismerték, hova vezet az út, de semmit sem használt. Jean-Jacques Rousseau (1712-1778) már a 18.sz.-ban, pedig hol volt akkor a technika stb.? "Vissza a természethez!" -mondta, hirdette. Az a helyzet, hogy egyénileg mindenki használja, alkalmazza a technikát, csak társadalmilag itéli el (már amennyire!). Egy millió emberbõl talán egyetlenegy lenne hajlandó visszamenni a barlangba, villany, rádió, telefon, folyóvíz, stb nélkül. A "fejlõdést" nem lehet visszaforgatni, megnemtörténtté tenni.
5._Néhány mondat a "forradalomhoz". Közismert tény, hogy az egész világon az a helyzet, hogy egy minimális uralkodó elit a természetet és annak javait saját céljaira felhasználja és felhalmozza, miközben kizárja a széles tömeget abból. Az is igaz, hogy ebbõl mindnagyobb társadalmi feszültség keletkezik. Az is elõfordulhat, hogy itt-ott forrongás, erõszakos cselekmények elõfordulhatnak. De a globalizált világ gazdasági egyeduralkodói, a finánctõke tulajdonosai mindenkor és mindenhol rendelkeznek olyan lefizetett katonai (zsoldos) és szellemi zsoldos (hasznos idióták) erõvel, hogy nem lesz probléma azokat erõszakosan elfojtani.
6._Végül Dorogi L. erkölcs fogalmához. A hatalmat gyakorló kisebbség hivatkozási alapja (és vesszõparipája) a jog, a kiszolgáltatott és kihasznált többség hivatkozási alapja (és vesszõparipája) az erkölcs. Csak amíg a jogot az erõszak-szervezetek biztosítják, ill.kikényszerítik, addig az erkölcs mögött nincs kényszerítõ erõ. Téves lenne most bármelyik vallásra gondolni. A vallás ugyan erõsíti az erkölcsi érzéket, de ugyanúgy erõsíti a jog hatalmát is. Az anyagi világban, a természetben nincs erkölcs, az tisztára emberi fogalom a tehetettlenség álcázására.
Előszó Ugyancsak nagy nehézségbe ütköznek azok az önállóan gondolkodó személyek, akik L:A. és n.f.. kinyilatkozását logikus érvekkel akarják leleplezni. Ennek az oka az, hogy e két, az öntömjénezéstől elkábult, személy csapdájába esnek és valóságnak veszik eme nemes férfiak alaptételeit, aminek alapján félrevezetve a hibás következtetéssel foglalkoznak feleslegesen. Arról nem is szólva, hogy L.A. minden nyelvtani és stilisztikai szabályt felrúgva, ugyancsak megizzasztja olvasóit, hogy hosszú, részben értelmetlen és egymásnak ellentmondó mellékmondatok garmadájából, felesleges kötőszavak túlburjánzásából rá jöjjön, mit akar a szerző állítani, vagy kérdezni. Cikkemnek nem tárgya az Isten-hit, vagy -tagadás, hanem kizárólag az ezzel kapcsolatos kvázi u.n."tudományos" levezetések n.f. és L.A. cikkei tükrében.
Bevezetés Az emberi kultúrának két szárnya, (útja, valósága, tapasztalata) van: az anyagi és a szellemi világ. 1. az anyag világa: 1.1_ létezik az ember / emberiség jelenléte nélkül is, független attól 1.2_ az ember / emberiség agyában tükröződik az érzekszervek által közvetített információk alapján 1.3_ ezek az információk minden (egészséges) ember esetében azonosak (99%) 1.4_ így az ismeret az anyagi világról egyetemes, általános, azonos 1.5_ fizikai paraméterei objektívan ellenőrizhetőek 1.6_ kereken 100 különböző alapelemek variációiból álló stabil vegyületek sokasága (lúgok, savak, sók, stb.)
Tömör összefoglalás: Az anyagi valóság is szubjektív, de az anyag, a természet szabályai (törvényei), az anyag megjelenési formái, fizikai-mechanikai tulajdonságai mindenki számára egyértelmû, azonos és reprodukálható.
2. Az anyagi világ felosztása 2.1a_ Élettelen Jellemző ismérvek: Az élettelen anyag formájában, összetételében, minden anyagi vonatkozásban idõtlen, állandó, mindaddig, amíg a külsõ feltételek, erõk ezt az állapotot egy másik, de szintén állandó formára meg nem változtatják. 2.1b_ Élőlények Jellemző ismérvek: Az élõlények ugyanazon elemi részecskékbõl, elemekbõl épülnek fel, mint az élettelen anyag, de egy lényeges, minõségi különbséggel rendelkeznek. Az elemek olyan csoportosulása, amelyben az idõ függvényében állandó anyagcsere, vegyületek lebontása, felépitése és átalakítása (oxidáció), új elemek beépítése és kiválasztása folyik Az időben fejlődésen mennek keresztül, és miután önmagukat másolván, fajfenntartás érdekében szaporodnak, e folyamat leáll és elhalnak. 2.1.c_ Jelenségek Jellemző ismérvek: Az anyagi világ fizikai jelenségei.Pl. Sztatikus elektromos feltöltés kisülése (villám) és mennydörgés; elektromosság; időjárás, éghajlat; errupció; tektonikus földmozgás stb....
3. a szellemi (virtuális) világ: 3.1_ az ember / emberiség létezésétõl függ, csak az emberek tudatában létezik 3.2_ érzékszervekkel nem érzékelhető 3.3_ az emberi agy az anyagi valóság elemeit használja fel a fantáziavilág leképzésére 3.4_ azóta "létezik", mióta "beszélõ" emberek élnek a földön, és fantáziájukkal kitalálták, egymásnak elmesélték, elhitték, továbbadták és fejlesztették 3.5_ Az emberi társadalom és az individuum fejlettségi színvonalának megfelelõen változik, tehát nagyon viszonylagos és ellenõrizhetetlen 3.6_ ki mit, miben hisz teljesen egyéni, még összehasonlítás is nehézkes 3.7_ mivel nem érzékelhetõ, hatása nem mérhetõ, dimenziója nem is lehet, hiszen anyagi ("kézzelfogható") paraméterrel .nem is rendelkezhet.
Tömör összefoglalás: A szellemi világ is szubjektív, az emberi agyak terméke. Részben az anyagi világ megismerését szolgálja, ill. teszi lehetővé, másrészt anyagtól függetlenített fantázia alkotások. Ezeket semmiféle körülírással, legyen az anyagi, vagy más paraméter nem lehet egyértelmûen és minden emberre érvényesnek meghatározni, definiálni. Az az állításom, hogy a "szellemi világ" az emberi agyak terméke és csak az emberi társadalom ismerheti, magától értetõdõ, és önmagában bizonyíthatatlan (axióma), mert sem az embertõl, sem az anyagi világtól nem tudjuk magunkat elvonatkoztatni.
4. A szellemi világ felosztása : 4.1.a. Tudományok Nem részletezem 4.1.b. Művészetek Nem részletezem 4.1.c. Vallások Ide tartoznak: _ istenek, angyalok, ördögök, szellemek, kísértetek, tündérek, manók, szirének, démonok, lidércek, szatírok, faunok, nagy számú irodalmi és mese-alakok, fantázia-lények _ Minden ilyen természetû hiedelem, legyen az szellem, tündér, angyal, ördög, isten stb.nem lehet egyetemes, sem általános, sem egyforma, mivel semmiféle körülírással, legyen az anyagi, vagy más paraméter nem lehet egyértelmûen és minden emberre érvényesnek meghatározni. 4.1.d. Kommunikáció Nem részletezem
Érvelések érvelése Kezdetnek elég, ha három dolgot tisztázunk. 1. A vallások címszó alatt felsorolt szereplő képződmények, szellemi-lények nem élőlények! Nem rendelkeznek az élőlényekre jellemző, azokat meghatározó tulajdonságokkal. Közülük egyetlenegy sem lélegzik be oxigént, hogy széndioxidot kilélegezzen. Nem iszik vizet és nem táplálkozik, nem vizel és nem ürít székletet. Nem születik és nem hal meg sohasem (ameddig élő ember létezik). 2. Minimális ismerettel, kezdetleges fantáziával, a mindennapi élet és tapasztalat alapján lehetett és lehet szellemi lényeket kitalálni. Szükséges-e a villámlás és dörgés tapasztalatán kívül egy embert kinevezni azzal a tulajdonsággal, hogy ő okozza e jelenséget? Máris készen van a görög Zeusz, vagy a római Juppiter isten. Alsótestnélküli szárnyas kisleányok, mint angyalok, majd később hálóinges fiatal nők libaszárnnyal. 3. Egy-egy ember ismereteinek mennyisége és minősége egyenes arányban van szellemi/értelmi képességeivel. Azaz a szellemi/értelmi képesség nagysága egyúttal ismereteinek nagyságára is utal! *** Az ezután következő szövegben előforduló kékszínű és vastagított idézőjel nélküli szöveg a szerzőtől átvett idézetek. Ugyancsak a szerzőtől átvett idézett mondatrészek saját szövegembe illesztve fekete vastagított dőlt betűvel történik. Akkor most nézzük a kedves szerző, nicholas flamel nicktársunk melléfogásait: 1._ Először talán saját megfogalmazásomban ismertetem n.f./fahrenheit452 különleges tételét, amely szerinte szerényen: az elmúlt 400 év legnagyobb tudományos szenzációja: az ateizmus megcáfolása. A véges és az az ismeretek által behatárolt emberi fantázia nem teszi lehetővé az "isten" lények kitalálását, ezért azok tapasztalati úton történt megismerését feltételezi. 2._ Óriási baklövése a szerzőnek, hogy az általa "isten"- lényeknek nevezett szellemi lényeket az anyagi világba akarja beépíteni (bekényszeríteni), méghozzá első nekifutásban a növény és az állat létforma harmadikaként, amit szerinte az ember nem ismerhet. Lásd: A logika és az ismeretelméleti szabályok alapján azonban kötelezően igaz az is, hogy "isten" lény elképzelése ugyanígy lehetetlen volt az ember (és persze az állat és növény) alapján. Igaz, hogy minden általános iskolás tudhatja, mégis felhívom a nyájas olvasó figyelmét a fenntebbi 1. pontra, vagyis a szellemi("isten") lények nem élő lények! Ha mindenáron az élő szóval akarjuk kapcsolatba hozni, akkor azt mondhatjuk, hogy az "isten" lények az élő emberek agyában egy sokezer neuron mintában képzett élő-kép! 3._ Harmadik nekifutásra az újabb nick néven már megelégedett volna egy harmadik létformával, az élettelen és élő létforma mellé, amit szerinte az ember szintén nem ismerhet. Lásd: Ez azonban a felismert és áthághatatlan logikai határ miatt lehetetlenség:azért képes csak ezt a két létezési formát (élő és élettelen) alkalmazni az ember, ha bármit is képzel el, mert a világegyetemben kizárólag erről a két formáról rendelkezik ismerettel! Ismét meg kell említenem, hogy a szerző nem ismeri fel az összefüggéseket, azaz az összeférhetetlenséget az anyagi és a szellemi paraméterek között. A szellemi("isten") lények nem tartoznak sem az élő, sem az élettelen anyagok közé! Egyesek (pl. a "szellemi-ember" Ábrahám László) szerint istenkáromlás az "igaz" Istent és az anyagot egy kalap alá venni! Hogy megvigasztaljam az élettelen és élő fogalomhoz (létezési formához) harmadikként a fizikai jelenségeket bátorkodtam besorolni, mert pl. egy elektromos kisülés nem tartozik az első két csoportba. 4._Annak bizonyítása azonban, hogy "istenek" halmaz kitalálható volt, soha nem fog sikerülni, mert a közzétett logikai levezetés megmutatta, hogy az emberi képzelet nem határtalan, hanem korlátja van: az ismeret. Meg kell hagynom, hogy most az egyszer megtalálta szarva között a tőgyét, mert a fenti mondat utolsó harmada megfelel az igazságnak! Tehát a fantáziának az ismeret szab határt. A világ lakosságának legalább 80-90%-a nem ismeri a világtörténelmet, a vallás történelmet, a biológia tudományát, nem hallott a neurológiáról, a mithológiáról, stb. Az emberiség ismeret-mennyisége exponenciálisan nő. Például az elmúlt 4 évben megduplázódott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szerzett ismeretek széles körben elterjedtek volna. Az összismerettel azonban senki sem rendelkezik, mert az ismeret egyéni. Minden ember rendelkezik egy saját ismeret mennyiséggel, melyet élete folyamán "összegyűjtött", így az egyének fantáziája, annak határa és minősége is különböző. Így vannak emberek, akiknek fantáziája (ismeretek hiányában) nem terjed addig, hogy az "isten"- lény kitalálását el tudják képzelni. Mások megfelelő történelmi, technikai, biológiai ismeretekkel messzebbmenő következtetésre képesek. Ha a szerzőnek az ismerete alapján behatárolt képzelőereje nem teszi lehetővé, a fogalom kitalálásának lehetőségét, nem jelenheti azt, hogy egyéni gyarlóságát, mint etalont a világra vetítse!. 5._ A második és harmadik pont értelmében tehát teljesen értelmetlen az " isten"- lényből valamilyen élőlénytípust kreálni, mert az nem megy és így a következtetés is helytelen: Az a kijelentés, hogy az emberi tudat képes nemlétező típusú élőlényt kitalálni - nem lett igazolható –ez viszont törvényszerűen bebizonyítja: isten létezik. (" Hol volt, hol nem volt, volt egyszer az ateizmus".) A szerző félrevezető "logikája": _ feltételez egy állítást, amit senki sem állított _ ő azt állítja, hogy az "isten"- lény egy élőlénytípus _ azt is kijelenti, az általa feltételezett állítás nincs igazolva _ mert az általa kitalált élőlény típus nem kitalálható, _ ez szerinte törvényszerűen bizonyítja, hogy _ az "isten"- lény létezik Puff neki! 6._ Egy kicsit ellentmond sajátmagának, amikor néha az "anyagtalanul" létezők regnuma 7._ Nézzük a további mellékapásokat! kifejezéssel él az isteni lényekkel kapcsolatban! Annak bizonyítása azonban, hogy "istenek" halmaz kitalálható volt, soha nem fog sikerülni, mert a közzétett logikai levezetés megmutatta, hogy az emberi képzelet nem határtalan, hanem korlátja van: az ismeret. / .„ISTEN" sem volt kitalálható, és kizárólag egyetlen módon jelenhetett meg az emberiség tudatában: ismereti, tapasztalati úton. Bár a "közzétett logikai levezetés" kissé sántít, vegyük egy pillanatra készpénznek, hogy az összes a szerző által az "isten-lények" fogalmába tartozó lények mind léteztek, az emberek tapasztalat és nem képzelet útján szereztek róluk tudomást. Az emberiség többezer istent ismer névszerint, tehát egysem kitalált! Ugyanúgy valóságos az angyalok és ördögök serege, azoknak főnökei, különleges lények, mint a mellékelt képeken és például a "hableány" , amely félig leány, félig hal. Ezeket ember nem találhatta ki, mert fantáziája behatárolt, állítja n.f. Már éppen el akartam hinni ezt az ostobaságot, amikor megdöbbenve láttam, hogy a szerző ugyancsak következetlen saját teóriájával szemben. 8._ Amikor a görögök kitalálták ("ha" kitalálták a kentaúrt), nem tettek mást, csak összeépítették, ... / .....Legalább egy " istennek" léteznie kell, akiről az emberiség tudatában a minta megjelent: az embernek érzékelnie kellett isten létezését! / ... kötelező és cáfolhatatatlan, hogy legalább egy istennek léteznie kell, amellyel valamikor az emberiség legalább egy tagja találkozott, létezését érzékelte. Tudniillik, ha már ott tart a szerző, hogy maga sem biztos, hogy pl. a kentaúrt kitalálták-e, vagy csak összeépítették és a többezer isten közül egy kivételével mindet csak kitalálták, akkor komoly bajok vannak, mert a felismert és áthághatatlan logikai határ miatt lehetetlenség: Világrengető kérdések merülnek fel: ha már válogatni lehet melyik isten kitalált, melyik valódi, ki dönti azt el tárgyilagosan? Lehet-e azt egyáltalán tárgyilagosan eldönteni? Mindenki azt választhatja ki helyesnek, akiről gyermekkorában hallott, nemde? Egy másik személy tagadhatja ugyanezt! Milyen gyenge logikai lábakon áll az a "bizonyítás", amely szubjektív megítélés alapján kivételeket tesz a felállított "törvényszerűség" ellen?? 9._ Nem elégszik meg a hívők dicséreteivel, holott ők úgysem tudnak mit kezdeni "bizonyítással" (amire szükségük sincs!), hanem a következő részben nevetséges, részben ostoba mondatokba torkollik beképzeltsége: Az, hogy egy ember nem képes megérteni azt a bizonyítást, ami más emberek számára érthető, az nem azt jelenti, hogy az adott bizonyítás rossz. Csak azt jelenti, hogy az emberek szellemi/értelmi képességei nem azonosak. Isten típusú lény létezése bizonyítást nyert. Ez pedig megdönthetetlenül bebizonyította: legalább egy „isten" létezik. Nagyon sok mindent képes az emberi képzelet kitalálni – de istent nem... Meg kell hagyni, humora is van a szerzőnek! Ime! Látod, hogy milyen hibátlan, és mennyire zseniális a levezetés? Szenzációs dolog a tudomány, a logika!!! A racionális ember szkeptikus - és értelmes. Képes használni a saját fejét - és nem dől be a meséknek. Nekem is akad egy kis humor: Nicholas flamel istene így szól hozzá:" Miki fiam, mivel én mindenható és mindentudó vagyok, az én tudásom, ismeretem végtelen nagyságú, ezáltal a fantáziám is, ezért én tudom, hogy kitalált vagyok! Béke Veled!"
Utószó A szerző a szellemi világ "lakosait" önkényesen és tévesen az élőlényekhez sorolja és elvárja másoktól, hogy kitalálják ezt a "létezési módot". Ha ez nem megy, Addig viszont nekem van igazam nyilatkoztatja ki a szerző! A szóbanforgó cikkben a szerzőnek sikerült bebizonyítani, hogy a szellemi, vagy isteni lények létét nem lehet bebizonyítani. Ez még erős érveléssel és logikával sem sikerült senkinek, nem hogy ilyen gyengével. A fejtegetés legfeljebb a mérsékelt ismeretekkel rendelkező személyek számára lehet lenyűgöző! Vége
Bár világosan, érthetően és magyarul közöltem az első cikkem elején, hogy nem Isten létéről, vagy tadásáról lesz szó, hanem egy állítólagos bizonyíték logikátlanságáról, mégsem értették meg néhányan. Különösen kiemelem L.A. érthetetlenségét, aki ezt írta: " És egyáltalán miért van ez a bizonyítási kényszer?" Megszokott ugyan, hogy kiforgat értelméből mindent, de mégis zavaró, hogy a valóságban n.f. akarja az Isten létezését bizonyítani és nem én (mi) a nem-létezését. Én egyetlenegy bizonyítékot sem szolgáltattam, hanem a n.f. féle u.n. bizonyíték tarthatatlanságára mutattam rá. Isten létét lehet hinni, vagy nem hinni, lehet kinyilatkoztatni, vagy tagadni. Bizonyítani azonban sem ezt, sem azt nem lehet! Aki ilyesmire vetemedik, annál valami nem stimmel! Ábrahám Lászlónál ilyen probléma nincs, ő megelégszik a kinyilatkozással. Igaz, hogy nem egyszerű "kisilabizálni" a sok pongyola mondatáradatból a 4-5% lényeget. Soha nem fogom megtudni, hogy a "Létezés" vezetéknevű személy keresztneve Ábel, vagy Amália, vagyis nő-e, avagy férfi? Ugyanígy vagyok az "Élet" nevűvel, bár ismertem egy fiatalembert, akit "Éles"-nek hívtak. Mindenestre egyértelmű, hogy Á.L. szerint az örökké élő Isten "teremtette" az anyagot és az élőlényeket Jelen cikkben a joggal felvetett kérdéssel, az élet keletkezésével kapcsolatban ismertetem a nemzetközi tudomány jelenlegi állását.
Élet a Földön külső segítség nélkül előállhatott, Istenre sem volt szükség! A Föld az élet bolygója. Számtalan életformák nyüzsögnek rajta, majdnem tíz millió állatfajt, növényt, gombát és baktériumot ismer az ember. De még mindig csak egy részét az élővilágnak. Az egyik legnagyobb kérdés, ami a tudományt máig is izgatja: hogyan fejlődött ki az élet? Charles Darwin szerint az egész élővilág egy őssejtre vezethető vissza, amiből az összes élőlény származik. Erre a gondolatra épül az 1859-ben ismertetett evolúció-elmélet. Igen ám, kérdezték a kritikusok, hogyan állt elő ez az őssejt?
Ebben a kérdésben mind a mai napig nem egyeztek meg a tudósok. Ugyanis manapság jó 4 milliárd évvel az élet keletkezése után ebből az időszakból majdnem semmi kőzet nem található, amelyeken annak nyomait meg lehetne vizsgálni. Azt viszont tudjuk, hogy a Föld fiatakorában az élethez szükséges építőelemek meg voltak. Ezek az építőelemek, komplikált molekulák, amiből többek között a DNA is áll, mindenhol található, még a Földön kívül is! A világűrben kimutatták pl. a glycin aminosavat meteoritekben és óriási gázfelhőkben. A Föld fiatalkorában ezek a molekulák évmilliók alatt számtalanszor reagálhattak egymással, amíg egyszer egy olyan molekula előállott, ami sajátmagát másolhatta. Minél több másolás történt, annál jobb lett. Egy burkolat fejlődött ki, hogy védve másolhassa magát és így alakult ki az első sejt. Egy távoli utódja ennek a molekulának a DNA. Manapság arról beszélünk, hogy hány földi keletkezési hely jöhet szóba. Egyes tudósok véleménye szerint az élet a tengerparti vizenyős területen és a villám szolgáltatott energia segítségével. (Ősleves elmélet) Stanley Miller (1930.03,07 - 2007.05.20) amerikai egyetemista 1953-ban épített egy készüléket két üveghengerrel és a 4 milliárd évvel ezelőtti földi viszonyokat szimulálta. Az alsó hengerben egy vízből, ammóniákból és egyéb egyszerű vegyületekből álló elegy volt. Ezt az "őslevest" felforralta és a gőz a felső hengerbe került, ahol két elektróda között kisülést gerjesztett. A folyadék zavaros és sötétpiros lett, és abban minden a természetben előforduló aminósavak, és még más komplikáltabb építőelemei az életnek megtalálhatóak voltak.
Hogy milyen feltételeknek kellett uralkodni az Ős-Földön, amíg szén, hidrogén, oxigén és nitrogénvegyületekből az élő molekula előáll, ezen még ma is gondolkoznak, és kísérleteznek a tudósok. Más elmélet szerint az Óceán mélyén a forróvízforrásoknál is találhatók építőelemei az életnek és tengerfenék porózus köveinek lyukaiban az első molekulák zavartalanul másolhatták magukat. Ismét mások úgy gondolják, hogy a nyilt óceánon az ultraviola sugárzás következtében történt a molekulák osztódása. A kérdés megoldása a szükséges feltételek felderítése nyitott kérdés. Lehetséges, hogy sokára, vagy sohasem fejtik meg a szakértők. Ami azonban biztos már ma: Az élőszervezetek minden komplikált építőeleme az élettelen anyagból spontán előállhat. Ehhez nincs szükség se Istenre, sem segítségre a világűrből!
"Ugyanis nem egyetlen közös fejlődésről van szó, hanem számtalan ága-boga van a ismeretek gyarapodásának."
Az első dolog, ami szembeötlik, hogy a két mondatnak nem sok köze van egymáshoz, annak ellenére, hogy a szerző megpróbálja a "fejlődés" és az "ismeretek gyarapodás" fogalmait egyenlőnek, azonosnak feltüntetni. Az "ismeretek gyarapodása" csak egy kicsi része, szegmense a mindent átfogó értelmű "fejlődésnek"! Mielőtt a fejlődés fogalmára térnék, megemlítem, hogy viszonylag sok szinonímája van, de kivétel nélkül egyik sem olyan sokrétű jelentéssel bír, egyik sem 100%-ig azonos tartalmú, például: növekedés, (ismeret, vagy egyéb)gyarapodás, terjedés, előrelépés, haladás, emelkedés, modernizáció, innováció, változás. Bárhol kerestem a fejlődés általános definícióját, sehol sem találtam, illetve mindig csak egy-egy konkrét esetre, példára vonatkozóan. Ez érthető, mert általánosságban e fogalmat használni minimális információt, vagy még azt sem tartalmaz. A fejlődés 3 területre / témára vonatkozhat: 1. az élőlényekre (a filogenetikus osztályozás szerint) 1/1_ azon belül a faj-csoportokra (species) 1/2_ azon belül az egyedekre 2_az élettelen tárgyakra (szerszámok, eszközök, szerkezetek, gépek, berendezések, ruházat, hangszerek, az emberek által előállított egyéb tárgyak, stb...) 3_ az emberi kultúrára ( az összes tudomány és gyakorlati szakok/mesterségek, eljárások, folyamatok és kivitelezések, közlekedés, hírközlés, vallások, törvények, művészetek, társadalmi szabályok, stb.....)
3.1 Közlekedés fejlődése esetében szárazföldi-, vizi-, vasuti-, légi- közlekedésről lehet szó.
3.1.1 A légi-közlekedés fejlődése esetén szó lehet pl. a repülő gépek, az irányítás, a repülőtér felszerelésének, az utasellátás, az utasforgalom lebonyolításának, a gépek karbantartásának, technikai kiszolgálásának, a légiforgalom biztonságának, stb.... fejlődéséről.
3.1.1.1 A repülőgépekfejlődése esetén szó lehet pl. a hajtómű, a futómű, a géptörzs, a szárnyfelület, a navigációs műszerek, a pilótafülke-feszerelés, az utastér, a szellőzőberendezés, az utasellátás, stb.stb fejlődéséről.
És így tovább, és így tovább, amíg eljutunk a legkisebb (önálló)egységig, amelynek fejlődése alatt azt a kiviteli és működésbeli változást értjük, ami egy régebbi és egy újabb időpont között történt.
De fordítva is indulhatunk: egy "valami"-t olcsóbbra, egyszerűbbre, vagy más célra is alkalmassá változtatunk, fejlesztünk. Ez a fejlettebb "valami" egészen biztosan besorolható egy nagyobb egységbe, csoportba. Ez az egység egy még nagyobb csoport része és így végülis a 3 téma egyikénél kötünk ki.
Ha diagrammként ábrázoljuk a 3 témát, azok felosztását főbb, majd mind részletesebb alcsoportokra és végül egyedekre, akkor valóban egy nagyon komplikált képet kapunk. Az is igaz, hogy minden egyes diagrammvonal által szimbolizált egység folyamatosan fejlődés, vagy fejlesztés alatt áll! Ez azonban nem jelent azt, hogy a fejlődésnek van "ága-boga" ! A fejlődés mint fogalom determinálja azt, hogy csak egy irányú lehet. (képletesen vektorként lehet ábrázolni!) Szóval ezért van averzióm az "ágas-bogas" fejlődéssel szemben! Hogy felfogásomat érthetőbben kifejezzem, megpróbálom a fejlődés egyetemes fogalmát meghatározni, amely így hangzik: Fejlődés a dolgok(1) célirányos(2) változása(3), vagy változtatása(4)! Kifejtés: 1. A "dolgok" 3 területet, témát foglal magába. Ezeket fentebb, a negyedik bekezdésben ismertettem. 2. Ami a célirányosságot illeti, az mind a 3 területen különböző erő/hatás-ként működik. Részletezés nélkül röviden itt az evolúciót, valamint az ember fizikai és szellemi, de elsősorban anyagi érdekeit kell megemlíteni. 3 Változás alatt az evolúció által kiváltott és maradandó állapotot értem, azaz az élő-szervezet a (megváltozott)körülményekhez igazodva a faj tovább élésének minimális energia-ráfordítással való biztosítását. 4. Változtatás alatt az emberiség által létrehozott és állandóan megújított állapotokra gondolok. Amíg a legáltalánosabb fogalom, a változás fogalma minden irányban és lehetőségben szabad és határozatlan, addig a fejlődés feltétel(ek)hez kötött! A 2-es és a 3-as területen/témában az a fejlődés, ha az adott, régi, bevált és használt alapból ( tárgy, szerkezet, gép, eljárás, művelet, folyamat, törvény, szabályzat, stb) kiindulva a végrehajtott változás a gyakorlati, vagy a szellemi élet véglegesen szerves részévé válik. A konkrét esetekben az ilyen változás minőségi megitélése relatív és az egyének és közösségek érdekeiknek megfelelően pozitívnak, vagy negatívnak, célszerűnek, vagy célszerűtlennek itéli, itélheti a kiindulás tárgyával szemben.
De fejlődés az is, ami egy magból kiindulva, növénnyé "fejlődik", utódokról "gondoskodik", majd elhal. Ugyancsak fejlődésről beszélünk az embriónál, vagy a megszületése után az ember(gyereke) fejlődéséről.
A fogalom megerőszakolása
"Egyes közösségek tarthatnak előrébb, sőt az is előfordul, hogy egy csoport vezére érdekében áll, hogy hamis (visszafelé ívelő) ismereteket fogadtasson el a csoportjával."
Az a tény, hogy egyes közösségek tarthatnak előrébb, mások hátrább, nem befolyásolja sem a fejlődés meghatározását, sem tényét, de még az alapul vehető csoport nagyságát sem! Az idézett mondat további része kopasznak is hajmeresztő, ha a "visszafejlődésre" akar bizonyítékul szolgálni. A hírközlés területén a telefon fejlődése a 20 században a vezetékesből a handy-hoz és annak elterjedéséhez vezetett. Ennek ellenére nemcsak a harmadik világban, hanem a legmodernebb országokban is használatos vezetékes telefon. Ez nem jelenti azt, hogy ezen országok, vagy a lakóinak az a része, akik vezetékes telefon előfizetők visszafejlődtek, illetve a technika visszafejlődött volna! Ők nem tartanak igény valamire, nem használnak egy fejlettebb hírközlési rendszert. Ha például az északkoreai diktátor előírja, hogy mivel az amerikaiak a handy-kat lehallgatják és elrendeli azok betiltását és megsemmisítését, nem jelent semmiféle visszafejlődést!
A fejlődés szó, mint fogalom magátólértetődően magába foglalja, hogy irányt is jelent, mégpedig előre! Mint, ahogyan értelmetlen kifejezés: visszagyarapodni, visszacsirázni, lassan rohanni, leemelkedni, felsűllyedni, mert ellentétes a két szórész értelme. A biológiában előfordul, hogy igénybe nem vett szerv, vagy annak része, például izom elsorvad (visszafejlődés helyett!). Az ember ősének (hátsó!) farka a fejlődés folyamán elsatnyult!
"Tudományosan tesztelt": A kozmetikai ipar új reklámszövege növeli az eladás mennyiségét, de nem simítja el a ráncokat. Az örök fiatalság álmainak anyaga a laboratóriumban, mint sűrű pép indul gyártásba. A keverőgépben gyúródik a nyersanyag bőrápolókrémmé. Heller Silvia panthenol- oldatot ad hozzá, ami "éltet és regenerál" állítja a hirdetés.
A Louis Widmer RT fejlesztési főnöknője hónapokig tartó aprólékos teszteknek veti alá az új terméket, hogy tartósságát, elviselhetőségét és hatását megvizsgálja. Nem csak a kozmetika gyár Louis Widmer laboratóriumában Schlierenben adu ujabban a tudomány. Párizsban,Hamburgban és Yokohamában is morfondéroznak a kozmetika gyárak kutatói , hogy a hirdetési szlogant tudományosan is alátámasszák. Tudósok serege gondoskodik arról, hogy az igéretek, mint “észrevehetően megfiatalít”, vagy "érezhetően simít" ne csak a hirdetés szövegezőinek fantáziájában létezzen.
Egyedül L`Oréal-nál 2200 kutató dolgozik azon, hogy nyomatékot kölcsönözzön a Vichy leányvállalat új hitvallásának: " Tárgyilagos, mérhető teszttel bizonyított hatás!"
A laboratóriumokban preciziós műszerek garmadája állnak rendelkezésre, amivel a kutatók a bőr állapotát,állagát és minőségét pontosan mérik - a ráncmélységétől kezdve, a nedvességen keresztül a felület durvaságát és a feszültségét-.
Az új kutatótrükk: bőrsejtekből tenyésztenek bőr-utánzatot, amelyen reagencüvegben minden anyag hatását, vagy mellékhatását ellenőrízhetik.
A fáradozás eredménye így olvasható: "Ránc-csökkenés 69% már négy héten belül", Dior a Phenomen-A krémével igéri: "sugárzó arcbőr: plussz 25%", Vichy Réti C-vel akarja elérni ezt. Reklámprospektusok az ígéreteket grafikákkal és diagrammokkal támasztják alá.
A tudományos zsargon azt kell a vevőnek jelezni: a mi termékeink a te legforróbb kívánságodat teljesíti és kijátszuk az öregedést. Az erőfeszítést megfizetik a vevők: 1.1 milliárd svájci Frankot költenek évente szép-ség ápolásra. A Liftingskrémek és ráncsimító maszkok eladott mennyisége évek óta változatlanul magas: egyedül Svájcban 120 millió Frankos üzletet csinált az ipar arcápolószerekkel. " A svájci nép nem hisz olcsó dolgokban ", mondja Anica Longaker, aki a zürichi Jelmolinál Shiseido eladó. Ezzel régi jó tradíciót követ: már az egyiptomi királynő Kleopatra korában, aki naponta szamártejben fürdött, a bőrápolás státusz-szimból volt .
Mit eredményez valóban a tudomány bevonulása a kozmetikába: "A szabadon vásárolható termékekből sok nem tartja be, amit ígér", mondja a zürichi bőrgyógyász Harald Gerny.
A drága , alaposan kutatott krémek alig jobbak az elődeiknél; itéli meg az új Kozmetika-különkiadásában a "Warentest" német egyesület. : Gyakran előfordul,hogy olcsó termék kíváló minőségű, míg a drága csak "megfelelő". Így például az éjjeli ápolótermékek közül a minősítésben a Nivea-krém legalább olyan jó, mint különböző drága "regeneráló" éjjelikrém. A ráncsimító krémek közül is a két legolcsóbb termék simítottak legjobb. Nagyon kevés olvasható a kozmetika veszélyeiről. Például a körömlakkban lévő formaldehyd belélegzése az arcon kiütést, orrban és torokban rákot okozhat. A krémekben tartósítószerként alkalmazott parabene hormonként hathat és rákossejtek növekedését okozhatja. A hajsamponokban gyakran methylisothiazolinon (MIT) van. Ez ötszörösen erősebben allergiát kiváltó vegyszer, minta parabene. A deodorantokban aluminium van. Azzal szemben az a gyanu merült fel, hogy gyermekeknél fejlődési zavart, később Alzheimert és rákot okozhat. Erre a gyanura bizonyíték csak több évtizedes tapasztalat után kerülhet sor. A napsugárzás ellen védő krémekben lévő nano-titándioxidról ismert, hogy gyulladást elősegíti és a genotípust megváltoztathatja.
Memóriája olyan mint egy elefántnak. Garri Kasparow, a zseniális sakknagymester nem felejt el semmit. Azt sem, hogy Oroszország nagyon messze van attól, hogy valóban demokratikus legyen. Ezért küzd a 43 éves, mint politikus a korrupt elit hatalma ellen. Másfél évtizedig sakkvilágbajnok volt Garri Kasparow, máig mindenidõk legjobb játékosa. Két évvel ezelõtt felcserélte a játékteret: megkísérli az orosz ellenzékkel az országot a demokrácia útjára vinni.
Hogyan akarja ezt megvalósítani, errõl nyilatkozik a zûrichi Savoy Hotelben Alexandra Stark-nak.
A.S.:Garri Kasparow, az élet egyfajta sakkozás?
G.K.:Egész biztosan ferde dolog az életet a sakkra redukálni. De ami egyezik az, hogy sok minden hasonlít a sakkra és a sakktól sokat lehet tanulni az életre.
A.S.:Hogyan?
G.K.:A sakkjáték az én jellememet formálta. És én megtanultam: Sikert akarok elérni, akkor meg kérdõjelezem amit teszek.
A.S.:A sakksportban 20 éven keresztül vezetõszerepet játszott. Miért akasztotta szegre 2005-ben a profisakksportot?
G.K.:Életem java a sakksport volt. De mindíg világos volt elõttem, hogy még sok minden más is létezik. Sohasem csak a gyõzelemre mentem. Célom a játék továbbfejlesztése volt. Valamikor elértem egy pontot, amikor észrevettem, hogy valójában nem jutok tovább. Befolyásom természetesen nem lesz soha olyan nagy, mint a sakkban, nincsenek illúzióim. A sakkban voltam a legjobb, az hiányzik.
A.S.:Azt mondja belátása szerint a sakk segíthet az életben, azok számára is, akiket nem érdekelne a sakk. "Stratégia és mûvészet az életben" címû könyvét 8 pontban összefoglaltam, legyen szíves kommentálni.
Elsõ:"El kell határoznod magadat".
G.K.:Az emberek vonakodnak az elhatározásoktól, félnek, hogy hibát tesznek. Aki semmiben sem határozza el magát, elveszti az esélyt, hogy a saját hibájából tanuljon.
A.S.:Második: «Ellenõrizd elhatározásodat akkor is, ha helyes volt».
G.K.:Valószínûleg sikerem titka: sokszor nyertem, de nem azért mert hibátlanul játszottam, hanem mert az ellenfelem nagyobb hibákat vétett. Hogy a következõ játékban ismét nyerjek a kis hibáimat is meg kellett szüntetni. Így mindíg elõbbre voltam a konkurrenseimnél. Sokan kérdezik minek hibát keresni, ha úgyis nyertem.
A.S.:Harmadik: «Találd meg saját utadat».
G.K.:Semmit ne csináljon olyat, ami a természete ellen van. Teljesen észszerûtlen az olaszokra agresszív futballjátékot kényszeríteni és a braziloknak azt mondani, hogy defenzíven játszanak.
A.S.:Negyedik: «Több információ nem vezet feltétlenül jobb elhatározáshoz».
G.K.:Egy tipikus hibája korunknak. Böngészünk hihetetlenül sok részletet az interneten és így az egészre való rálátást elveszítjük. Önnek magának kell az idõpontot megtalálni, mikor kell a keresést abbahagynia. Ez az intuició dolga.
A.S.:Ötödik: «Bízzál az intuiciódban».
G.K.:Ez nagyon fontos pont: A legtöbb ember nem meri az intuicióját követni. Böngésznek mégegyszer az interneten, olvasnak még egy tanácsot... És ha a sugallat hibásnak bizonyul, kérdezik magukat, hogy miért.
A.S.:Ez volna a hatodik: «Edzd az intuiciódat».
G.K.:Számomra az intuició olyan, mint egy "agyizom". Ha ezt nem edzük, nem lesz erõsebb.
A.S.:Hetedik: «Nézz szembe a tényekkel».
G.K.:Az orosz politikában azért van sikerem, mert a dolgokat úgy látom amilyenek és nem úgy ahogyan szívesen látnám. Ha nincs a támadásra elég erõm, nem támadok. Ha tárgyalási ügyességre van szükség, diplomata vagyok.
A.S.:Nyolcadik: «Változtasd a perspektívát».
G.K.:Nem légüres térben élünk! Fontos a perspektívát változtatni. Egy ellenfél lehetséges reakcióján gondolkodni segít akkor is ha a megoldást nem ismerjük. Egyszerû nagyon, mert kitágítja a horizontot. Miben különbözik tulajdonképpen a sakk-komputera hús és vérbõl való ellenféltõl?Ha valaki komputer ellen játszik állandóan teljesen koncentráltan kell lenni. A legkisebb hiba sem engedhetõ meg, a gép azonnal megtalálja és annak nincs pszichikai problémája. Neki teljesen mindegy, hogy éppen nyer, vagy veszít, egész egyszerûen keresi a szituációnak megfelelõ legjobb lépést.
A.S.:Ez azt jelenti, hogy ha ember gép ellen játszik, nem a gépen bukik meg, hanem saját magán?
G.K.: Igen. A legnehezebb a komputerrel való játékban az emberi gyengeség.
A.S.: Most ellenzéki politikusként harcol. Milyen állapot van most Oroszországban?
G.K.:Oroszország még nem diktatúra, de határozottan rendõrállam. A tikosszolgálat és a rendõrség üldözi az ellenzéki aktivistákat. Ezért próbálom a megosztott ellenzéket egyesíteni, amivel az ilyen irányú fejlõdést megállíthatjuk.
A.S.:Van valami közös a politikában és a sakkban?
G.K.:A sakkal ellentétben az orosz politikában nincs valódi szabály. De azért van néhány elem a sakkból: Ha megérti az ember, miért tesz valaki valamit, akkor tudja, hogyan fog viselkedni. Ez segít. Oroszországban egy hataloméhes korrupt rezsimmel van dolgunk, ami reszket. Ha ezt az ember megérti, a lépések elõre láthatóak. Ellentétben a sakkal Oroszországban a politika mindenesetre veszélyesebb, az életünk veszélyben van.
A.S.:Ön Oroszországban egy hõs, 5 hónapos leánya van, miért kapcsolódik bele ebbe a harcba?
G.K.:Asakkban elõször esélyemet számítanám ki. A politikábanaz erkölcsi kötelesség a túlnyomó érzés. Oroszország az én hazám. A nyerési esélyemnagyon kicsi. De tudom, ha most ezt nem teszem, késõbb nem bocsátanám meg magamnak. És mennél régebben benne vagyok, annál jobban érzem magam lekötelezve a sok embernek, akik hozzánk csatlakoztak.
A.S.:Segít a népszerûsége?
G.K.:A hatalmasság részére valami más egy közismert sakkvilágmester Garri Kasparowwal hadakozni, mint Murmanszk, egy messzefekvõ északorosz városbeli ellenzéki politikussal.Talán éppen most is csak magamat próbálom megnyugtatni.
A.S.:Testõrökkel utazik?
G.K.:Itt Zürichben nincs testõröm és élvezem ezt. Egyébként a családom is, aki most velem van.
A.S.:Önnek az anyja nagyon fontos.A könyvét is neki ajánlotta.
G.K.:Õ az életét nekem szentelte, ezért nagyon hálás vagyok neki. Nélküle sohasem lettem volna az, aki ma vagyok.
A.S.:És mit kell az Ön 3 gyermekének az apjuktól tanulni?
G.K.: (Kasparow hosszan gondolkodik) Azt szeretném, ha gyermekeim mindenért, amit tesznek, vállalják a felelõsséget.
Garri Kimowics Kasparow 1963.április 13-án született Bakuban, Azerbajdzsán fõvárosában. Hat éves korában kezdett el sakkozni. Mindenidõk legfiatalabb sakk világbajnoka lett 22 éves korában és 15 évig, 1985-tõl 2000-ig volt világbajnok. A profi sakksportól 2005-ben megvált és azóta az ellenzékben harcol egy demokratikus Oroszországért. Nõs, 3 gyermeke van,
A közlekedés "története" „Jobbra hajts, balra előzz!”
A címben szereplő „felhívás” újságokban és röplapokon jelent meg 1941-ben abból a célból, hogy felhívja a lakosság figyelmét arra az új „korszakra”, hogy mostantól kezdve a baloldali helyett a jobboldali közlekedés lép érvénybe Magyarországon is. Ha a menetirányt tekintve az út baloldalán haladnak a járművek baloldali, ha a jobboldalán jobboldali közlekedésről van szó. Manapság a Földrészeket tekintve Európában csak Angliában van baloldali közlekedés, Észak-Amerikában nincs, Délamerikában Guyana, Afrikában annak délkeleti részén,
Ázsiában India és az egész Ausztráliában közlekednek baloldalon. Nem tudom megfigyelte-e valaki az olvasók közül, hogy a vasút az egész világon (dupla vágány esetében) baloldalon közlekedik?
Mint mindennek oka és története van, így a közlekedésnek is. A közlekedésnek legrégibb, primitív és természetes formája a gyalogos közlekedés.
Ha két egymásnak idegen ősember egy ösvényen szembe találkozott, fontos volt tudni, hogy milyen szándékkal közeledtek egymáshoz. Ha fegyvertelenek és békés szándékot akartak kifejezni (jobb kezesek lévén) üres tenyérrel jobb kezüket feltartva jelezhették azt.
Egymás mellett baloldalon elhaladva üres tenyerüket összeérintve "üdvözölték" egy mást, vagyis kicserélték a "jó szellemüket". Ha husánggal vannak felszerelve és védekezésre szorulnak egymás ellen, akkor is (jobbkezesen) a baloldalon kerülik ki egymást.
Tehát a természetes (és többszázezeréves) közlekedési mód a baloldali közlekedés. Jóval késõbb a lóháton, majd a lovaskocsis közlekedés is ezen az alapon szervezõdött.
Mind háborús, mind békés körülmények között egyaránt elõnyös volt.
A vasuti közlekedésben ennek nincs már jelentõsége, de mivel az angolok (Stefenson) építették az elsõ vasútvonalat, így terjed el az egész világon a vasút baloldali közlekedése. A jobboldali közlekedés a francia forradalommal kapcsolatos. Napoleon viläguralmi tervei miatt a fél világgal hadban állt. Valamelyik tábornokának katonái között sok bal kezes volt és azokat külön kellett gyakorlatoztatni és valakinek eszébe jutott egy ötlet.
Ha az ellenséges lovassággal történõ csatában nem a hagyományos módon jobb kéz ellen jobb kézzel vagdalkoznak, hanem ha a balkezes az ellenséges lovast annak baloldaláról támadja kardjával, akkor annak a ló és annak feje felett kell a kardot forgatnia, ezálta eleve rövidebb a fegyver és hatása, azonkívül a meglepetéstõl (tátva marad a szája) is hátrányba kerül.
Egy egész ezredet, jobb kezeseket is erre a harcmodorra képeztek ki. Kezdetben óriási gyõzelmeket értek el vele. Ez lett a "forradalmi" (jobb) közlekedés alapja.
Természetesen késõbb a polgári közlekedésben mindinkább csökkent a jelentõsége, hogy jobb, vagy baloldali a közlekedés. A franciák a forradalmi hagyományokra hivatkozva vezették be, majd fokozatosan mindinkább áttértek más országok is a jobboldali közlekedésre. (M.o-on 1941 július 1-gyel vezették be.)
A szokás hatalma. A ló után az első egyéni közlekedési eszköz a kerékpár (bicikli, népiesen drótszamár).A fentiekkel kapcsolatban eszembejutott egy és más. Miért van a biciklin a lánc és a fogaskerék a jobb oldalon? Mert az emberek 90-95%-a baloldalról száll fel. Miért, mert anno dacumál (drótszamár) úgy szálltak fel, mint ahogy a lóra szoktak. ( a kerékpárt kezdetben csak a gazdagok engedhették meg maguknak.
Beszéltem egy 1871-ben született emberrel, aki tengerész volt, sokat keresett és 1900 körül egy orvos vette meg a kerékpárját. Ez a férfi 1957-ben, 86 éves korában a gyár kazánházában fűtőként dolgozott.) Miért általános szabály a lóra baloldalon felülni? Mert a huszároknál a kard baloldalon van és akadályozná a felszállást. Miért van baloldalon a kard? Hogy jobb kézzel gyorsan és egyszerűen ki lehessen vonni.
A világ legtermészetesebb dolga, hogy ipari vállalat azon munkálkodik, hogy az általa elõállított árúcikkeknek minél nagyobb piacot szerezzen. Ezáltal a termelés volumenét növelheti, de legrosszabb esetben is megtarthatja a forgalom nagyságát. Ennek érdekében gondot fordít a cég reklámra és jól mûködõ kereskedõ, eladó apparátusra. A hadfelszerelés- és fegyvergyártó-iparnak (ezentúl hadiipar=HI) sem más a célja, mint termékeinek eladása, forgalmának növelése. A termék természeténél fogva a vevõk (rendelõk) államok, nagyobb fegyveres egységek, magán fegyveres-alakulatok.
Az üzletszerzés módja nagyon különbözik az egyéb ipartól. A világ öszes hadiparral rendelkezõ államában a HI, részben saját államának adja el termékeit, részben exportálja, de ahhoz a kormány jóváhagyása szükséges.
Misem logikusabb, hogy a HI a kormány, a hadvezetés és a parlament azon személyeivel "veszi fel a kapcsolatot", akik rendelés, export jóváhagyás, politikai irányvonal területein döntõ befolyással, döntési joggal rendelkeznek.
A kapcsolat alatt mindig monetáris-anyagi juttatások értendõk, aminek sokféle formája létezik. Csoportra osztva lehet egyszeri (ajándék, az üzlet elõtt,v.után un.provizió), lehet folyamatos (igazgatótanácsi állás, szakértõi állás, egyéb virtuális állás nagy jövedelemmel), azonkívül léteznek álcégek, amelyek a kenõpénzeket mossák. Van még egy lényeges különbség a fizetés módja és nagysága között is az egyéb iparhoz viszonyítva. Mivel állami rendelésekrõl van szó, az árat az államkasszából fizetõ (és a HI által is fizetett) magas tisztviselõk nagyvonalúak, bõkezûek lehetnek, hiszen valamennyi érdekelt jól jár.
Itt elkerülhetetlenül a korrupció fogalma kerül elõtérbe, mert a legális üzlet és a megvesztegetés között az átmenet folyékony!
Egy kis példa: az augsburgi államügyészség megállapította, hogy a Thyssen cég által szállított páncélosokért Szaudi-Arabia (1991-ben) 450 millió DM -t fizetett.
A páncélosok tényleges értéke(ára) mindössze 76 millió DM.
A vételár 83%-a különbözõ álcégekhez folyt, mint pl. Linzur Panama (117 m.DM),Ovessim Panama (68 m.DM), Great Aziz (9 m.DM) stb.
A hadiiparnak, a fegyverkereskedelemnek nagy szerepe van a politikára, hatása van a gazdaságra. A háború serkenti a hadiipart, és a hadiipar serkenti a háborút és így tovább. A hadiipar nem egy egyszerû iparág, sokkal több annál: mindig a politika része. A profit itt sokkal nagyobb, a hadiipar pedig amióta csak létezik virágzik és burjánzik. Mindenki, aki fegyvert exportál, az politikai befolyáshoz jut, aki egyszer fegyvert exportál, számíthat arra, hogy hosszú idõn keresztül a térség beszállítója lesz, tehát részt vesz a térség politikai-, katonai- és összéletében.
Az ezotérika útvesztőjében barangolva nem durván, hanem finoman kérdezem: melyik anyag "durva", melyik anyag "finom"? Eredetileg "Petrosz" cikkére akartam válaszolni, de célszerűbbnek látom az eszmecsere bevezetéseként inkább az ezotéria egyes tételeivel, nevezetesen "müszélia" olvtársunk hsz-ével kapcsolatban "színtvallani"!
Szokásom, hogy a vitapartner vitandó szövegét, mondatát előzőleg idézem és azután fejtem ki észrevételeimet. Ez az idézett szöveg (mint mindig) kékszínű, kövérített betűkkel, de idézőjel nélkül történik!
Juj, de "finom" ez az anyag!
Az anyag, mint ismeretes elemekre osztható fel, amiből 111-et, ill. a mesterségesekkel együtt 118-at ismerünk. Csoportosítva feloszthatóak: fémekre, nemfémekre, nemes fémekre, alkáli fémekre, félfémekre, gázokra, nemes gázokra, rádióaktív anyagokra stb. Az elemek elegyeket, vegyületeket alkotnak. Szerves, vagy szervetlen vegyületekről, lugokról, savakról, sókról beszélhetünk.
Szakemberek (vegyészek, fizikusok) nem beszélnek sem durva, sem finom anyagról. Ez a besorolás az ezotérika hatáskörébe tartozik. Tudásomat e téren kiegészítvén felvilágostást kértem és kaptam:
durva anyag gondolom nem kérdés. finom anyag pl. elme, gondolatok, érzések. anyagi, bár nem látható vagy fogható.
Megelégedéssel konstatálom, úgy látszik ezotérikus berkekben is tudomásul vétetett, hogy az említett "dolgok" anyagok, bár finom jelzővel illetve. Persze ezen az alapon lehetett volna durva/finom helyett, piros/kék, egyenes/görbe. alacsony/magas csoportba való sorolást is végezni. Mindenesetre érdekes, hogy gyomorrontás esetén a hasmenést előrejelző gyomorgörcs (érzés!) a finom anyagok, a megevett finom sütemény a durva anyagok családjába tartozik!
elvben az élőlény, akár növény, akár hangya vagy ember, három részből tevődik össze: durva anyagi test, finom anyagi test, lélek.
A descartesi dualizmus továbbfejlesztésével állunk szemben - trializmus -. Ám legyen az Úr akarata! Mindenesetre borzasztóan nehezemre esik elképzelni a gyermeklánc-fűvet elmélkedés, gondolkodás közben! Az érzéseit már inkább megérteném.
a halálban a durva anyagi test az, ami "meghal," eltemetik, elégetik. a finom anyagi test és a lélek együtt maradnak
Nahát, ez már azért túlzás! Belementem, hogy az anyag (természetellenesen) durvára és finomra legyen felosztva. Abba is beleegyeztem, hogy a hasgörcsömet finomnak tekintsem. A következő biológiai törvényszerűséget azonban nem vagyok hajlandó figyelmen kívül hagyni! Minden központi idegrendszerrel rendelkező állat, valamint az ember halálának közvetlen kiváltó oka az agy oxigén-hiánya! Magyarul: az agy (finom anyag!) a legelső szerv, amely megszűnik élni.
Orvosilag is az agyhalál beállta jelenti a személy halálát. (Az átültetendő szerveket az agyhalál után szabad/lehet elvenni!) Vagyis az úgynevezett "finom-anyag" halála megelőzi a "durva-anyag" halálát!!!
Bárki bárhogyan is határozza meg a lélek fogalmát, az "nem maradhat együtt" a soha többet nem működő (elrohadó/elenyésző) aggyal/elmével! Egy halott agyban nincsenek gondolatok, érzések. De mégha lennének is, azok nem választhatóak el az agytól sem térben, sem időben!! Senki ne állítsa, hogy keményfejű, vaskalapos vagyok, ezért minden józan ész és realitás ellenére néhány percig tételezzük fel, hogy van valami ebben a trializmusban.
Az érzések bió-elektró-kémiájával nem akarom megterhelni az ezotérika híveit, csak arra szeretnék választ kapni, hogy a "durva-anyag" halála esetén melyik/milyen érzés "marad együtt a lélekkel"???
Egy ember az élete folyamán elszenvedett/átélt érzéseit egy-egy eseményhez kapcsolva tárolja amennyiben jelentőséggel bír számára, a jelentékteleneket elfelejti. Az érzés egy pillanatnyi (jelenidejű) állapot. Ezek szerint a "lélekkel maradó" érzés csak a meghalás érzése lehet (ha van ilyen?).
Remélem azt még az ezotérikusok is tudják, hogy az agyban az ember születésétől haláláig beérkezett és tárolt információk, élmények, gondolatok az egyén személyiségét, egyéniségét jelentik.
Ha ez a "finom-anyag" az ember önálló része a "durva-anyag" és a lélek mellett, akkor felmerül bennem a kérdés, vajon mi lehet a lélek szerepe?
Hiszen a személy egojának "hordozója" a "finom-anyag", tehát a léleknek nem jut semmi értelmes szerep, csak egy semleges "valami" lehet. Profán hasonlattal: a "finom-anyag" lehetne például a "szellemi ujjlenyomat", akkor a lélek pedig csak a "szellemi ruhatárjegy"! Elárulom, hogy szerintem mi az eredeti különbség az ezotérikus finom-anyag és az idealista lélek-fogalom között. Bárkitől olvasunk,vagy hallunk valamit a finom anyagról (vagy finom energiáról), az nem az ő találmánya, hanem valamikor valakitől hallotta, vagy olvasott róla. Az a személy ugyancsak valakitől vette át e tudást. És ha ezen a láncon időben visszamegyünk el kell érkezni a forráshoz, vagyis az első személyhez, aki ezt az elméletet kiötlötte, megalkotta.
A lélekkel kapcsolatban egyszerűbb a dolog, mert annak gyökere az álomlátásra vezethető vissza és azt mindenki megélte, tehát az a feltevés, hogy a testi/anyagi létünkön túl még valami más is létezhet, szellemi megerőltetés nélkül megérthető, belátható volt. A finom anyag/energia fogalmának, illetve létezésének elismerése viszont hiszékenység és az elmesélőjével szembeni erős bizalom kérdése!
Hamlet: anyagnak lenni, vagy nem lenni!? „A Hamlet által "sugárzott" szellemiséget például sosem fejthetik meg a szavak számának és kapcsolódásának, a tinta vegyi összetételének, a papír szemcsésségének és mulekulasúlyának vizsgálatával. ………………….A Tadzs Mahalnál például a szerelmet és őrjöngő fájdalmat kell érezni, nem a köveket számba venni.“
A fenti idézett hozzászólásból az következik, hogy a szerző számára megoldhatatlan problémát jelent egy irodalmi mű mondanivalójának átérzésének, megértésének anyagiságát tudomásul venni. A kisgyermek életének első hónapjaiban, éveiben megismerkedik tapasztalatai által a környezetében előforduló tárgyakkal, vagyis azokat alakja, nagysága, formája, színe, tapintása, súlya szerint meg tudja különbözteti egymástól. Mindet kivétel nélkül az érzékszervein, elsősorban a szemén keresztül érzékeli és az agyában bió-elektro-vegyi folyamattal tárolja, miközben az idegsejtek (neuronok) milliói csoportos és speciális összeköttetése történik axonok, szinapszisok segítségével.
De nemcsak ezek, hanem az életben tapasztalt, átélt érzetek, érzelmek és események emléknyomok formájában van tárolva. Például: elesik, megüti a térdét. Az ott lévő idegvezeték szabad vége (receptor) kémiai átalakulás következtében az idegvezetéken keresztül (gerincvelõ) elektromos jelet juttat az agyba.
Néhány sejt kémiai összetétele, egyensúlya megváltozik és ezt, mint kellemetlenséget veszi a gyermek tudomásul. Szüleitől megtanulja, hogy ezt a „kellemetlenséget“ fájásnak, fájdalomnak hívják. Ha valaki arról beszél, hogy fáj valamije a saját tapasztalata alapján tudja miről van szó, együtt tud érezni. Más a helyzet ha például fogfájásról panaszkodik valaki és a gyermeknek még nem volt fogfájása. Azt csak akkor tudja átérezni, ha már megélt fogfájást, addig csak olyan fájdalommal tudja helyettesíteni, amit már megélt, vagyis az agyban „anyagilag“ tárolásra került!
Alig várja, hogy apja a munkából hazaérkezzék, mert megigérte leányának, hogy egy „Barbi“ babával ajándékozza meg. Az idő közeledtével a középagyban termelt dopamin a homloklebenybe jutva megnöveli annak koncentrációját és a kisleány előre örül az ajándéknak.
Az apja azonban elfelejetette megvenni a babát és a kisleány agyában a nemcsak a dopamin utánpótlása szűnik meg, hanem a szerotonin nevű hormon mennyisége csökken és csalódottság érzése lesz urrá a kisleányon. A csaknem-felnőtt fiatalt egy különös érzés keríti hatalmába ha egy a másik nemhez tartozó fiatallal kerül közelebbi kapcsolatba.
Ezt az érzelmet az oxitocin, a prolaktin, és a vazopresszin hormonok hatása váltja ki. A másik fél viszonzása, vagy elutasítása, vagy egyéb komplikációk az adrenalin és noradrenalin nevű hormonok jelenlétének változásával jár. Minden egyénileg tapasztalt jelenségnek, mint például tájékozódás, gondolat zavar, alvási zavar, rémképek, hallucináció, ideiglenes illúzió, kitörõ öröm (eufória), bánat, sikerélmény, csalódottság, düh, kényszerérzet, szexuális hajlam, stb. mind-mind valamilyen anyag hiánya, jelenléte, vagy túltengése, a kiváltó, vagy fenntartó oka!
Az agyban az emlékek, az emlékképhez tartozó minden érzet és érzelem emlékkel együtt kerül tárolásra. Az agyban egy emlék felidézésekor, vagy gondolat képzésekor az agysejtekben és azok között elektromos impulzusok (-80 és +30 mV között), illetve nátrium, kálium iónok áramlanak és így a leolvasott, (bekapcsolt) neuronmintázat a gondolat. Ha valamire gondolunk, akkor az ahhoz tartozó összes élmény-emlék-képét, a kiváltó, vagy kiváltott érzelmeket, a hozzá tartozó hangot és illatot, a lexikális adatokat stb. tartalmazó sejtcsoportok között is állandó és folyamatos "összeköttetés", vagyis jeláramlás folyik. Máshogyan kifejezve, minden gondolat egy sokezer idegsejt dinamikus térbeli hálózata.
Térjünk vissza a kiindulási pontunkhoz ,Hamlethez! Ha egy 8-10 éves gyermek hallja, vagy olvassa Hamlet történetét, nem érti meg, nem fogja fel, mert hiányzik a szükséges equivalens (élet)tapasztalata! Más a helyzet 40 év múlva, mert az agy anyagi állapota azt lehetővé teszi a megélt és tárolt érzelmi tapasztalatok alapján!
Tehát a megértés kedvéért: nem a tinta vegyi összetételéről, a papír szemcsésségének és mulekulasúlyának vizsgálatáról van szó, hanem az olvasó agyáról és abban a hormonok, vagyis vegyi anyagok jelenlétéről, vagy hiányáról, működéséről!
Csak abból a ténybõl kiindulva, hogy ha az emberi szervezetbe bizonyos anyagot bejuttatva az egyén érzelmét, érzelmi világát befolyásolni lehet, egyértelmû bizonyíték, hogy az érzelem is anyag, és nem valami különleges anyagtól független valami.
A kommunikáció egy összetett jelenség, folyamat eredménye. Ha két személy beszélget az információk cseréjét nemcsak szöveg tartalma, hanem a mikéntje is befolyásolja. Értem alatta a testtartást, testmozgást, a hanghordozást, mimikát, szemmozgás, vagyis a tekintet kifejezését.
Ezenkívül a jó és értelmes, hathatós kommunikációhoz hozzátartozik: 1._ az egyszerű, világos fogalmazás, hogy érthető legyen; 2._ figyelemmel kell lenni, hogy a másik személyre hogyan hat a közölt információ; 3._ fontos a tárgyi és az érzelmi tényezők kiegyensúlyozott aránya.
Az ember ugyanis először érzelmileg reagál és csak azután tárgyszerű. Ennek neurológiai okai vannak. Minden érzet, (legyen az látás, hallás, szaglás, tapintás, ízlelés, stb). emlékképe az agyban való tárolásakor a hozzákapcsolódó érzelem is tárolásra kerül. Minden emlékezést, vagyis az emlékképek felidézését az érzelmi emlék generálja.
Visszatérve a második bekezdésben említett jellemzőkre, nevezzük őket információ-csatornáknak. Ha jól számoltam nyolcan vannak! Természetesen írásban is lehet kommunikálni, de akkor kezdődnek a bajok.
Az olvasott betűk szavakká, mondatokká rendeződnek ugyan és az olvasott fogalmak megegyezésen alapulva többé-kevésbbé hasonlót jelentenek minden azonos nyelvet beszélő számára, még sem lehet tökéletes a kommunikáció! Hiányoznak az információs-csatornák előzőleg felsorolt jelei, amelyek pedig fontosak!
Pl. azt hogy :"Kedves Barátom" leírni csak egy féleképpen lehet, kimondani arcmimikával, hanghordozással, kéz, vagy szemmozgatással, félre pillantva, vagy szembenézve egész más érzelmi töltést adhat, még kellemetlenül is érintheti a címzettet!
Lehet viccesnek, gúnyolódónak, sajnálkozónak, durvának, lekezelőnek stb. kifejezni és ugyanannak érteni, érezni is. Emiatt az is előfordulhat, az író kedvesen gondolta, de az olvasó gúnyolódónak (vagy fordítva!). Esetleges félreértéshez, hangulati elemek is hozzájárulnak.
A kommunikáló személyek pillanatnyi idegállapota, a partnertől teljesen független érzelmi töltése, de a partnerrel kapcsolatos virtuális érzelem is befolyásolja az információcsere minőségét, sikerét.
Az interneten fórumain, vagy a társalkodókban írásban társalgó személyek többnyire nem ismerik egymást személyesen, kommunikációjuk virtuális az előző fejezetben tárgyalt hiányokkal. Sőt még azokon túl további negatívumok lépnek fel.
Ha Alfonz1 és Aladár1 Budapest és New York repülőúton ismerkednek meg, és beszélgetéssel töltik el az időt. Megismervén és szimpatikusnak találván egymást további kapcsolatban állapodnak meg annak ellenére, hogy némely politikai, vagy gazdasági, esetleg vallási kérdésben különböző véleményen vannak.
Ha az interneten társalognak, tisztában vannak a másik eltérő véleményével és megértést tanúsítanak, mert pozitív érzelmet táplálnak egymással szemben.
Más a helyzet Alfonz2 és Aladár2 esetében, akik nem ismerik egymást. Attól függően, hogy az első kapcsolatnál egyezik-e a véleményük, vagy sem, pozitív, vagy negatív érzelem alakul ki közöttük.
Ez annyira meghatározható lehet, hogy későbbi ellenkező irányú tapasztalatot negálja, vagy semlegesíti.Az internet fórumok gyakorlatában van még egy különös probléma, ami abból adódik, hogy az interneten való közlés minden személy (demokratikus) joga.
Régen a kocsisok a sarki kocsmában, írók, művészek a kávéházakban, magasabb beosztásúak, jogászok, orvosok stb. klubbokban gyűltek össze és a hasonszőrűek között kommunikáltak egymással. Az internet egy "közös törzsasztal", ahol a társadalom minden tagja, korától, nemétől, vallásától, bőrszínétől és képzettségétől, szellemi színvonalától függetlenül "helyet foglalhat" és nyilatkozhat!
Fokozza a nehézséget, hogy nemcsak vertikálisan van probléma a különböző szókincsmennyiség, írásbeli kifejezőképesség, világnézet, vérmérséklet stb. miatt, hanem horizontálisan is.
Ugyanis nem mindíg biztos, hogy azt olvassa az olvasó, amit a szöveg írója szándékolt írni, hanem saját intellektuális szűrőjén keresztül azt, amit ő gondol az író gondolatának.
Minél komplikáltabb a téma, annál nagyobb a lehetőség a fogalmak félreértésének, a körülírások bonyolításának és az egyének látásmódja közötti különbségnek. Ehhez még az is hozzájárul, hogy bizonyos irányzatok erőszeretettel használnak tudományos/technikai fogalmakat eredeti jelentésüket kény-kedv szerint kiforgatva, meghamisítva.
Természetesen az internetes fórum arra való, hogy az emberek az élet minden területére vonatkozóan a saját véleményüket kinyilváníthassák.
A vélemények ütközésénél az az érdekes, ha a vélemény szilárd ismereti alapokon nyugszik és érvelésével megállja a helyét az ellenvéleménnyel szemben is.
Legtöbbször itt van baj, mert legtöbb embernél a vélemény csak emocionális és nem racionális alapon nyugszik és ellenvéleményt nem tud elviselni intellektuális gyengesége miatt.
Ez azután személyeskedés torkollhat, még nagyobb félreértések és érthetetlenségek forrása lehet. Elrettentő példa, amelyet egy társalgóból idézek: "A pontos fogalmiság, nekem egy nevetséges probléma." Vége
Tej és tejtermékek (Mese a természetes élet-, étel-rõl!)
Mivel a tehéntej a legfiatalabb élelmiszer táplálkozásunkban, az emberi szervezet globálisan nézve még nem tudott eléggé alkalmazkodni hozzá.
Elõszó
"Az egyéni üzleti-haszon növelésének érdeke, a természet (anyag és ember) e célból való kihasználása felette áll minden más kollektív érdeknek."
E tõlem idézett, de iratlan törvény az élet minden területére vonatkozik és a csoport érdekképviseletek ezt "tûzzel-vassal" (eredményesen) érvényesíteni igyekeznek.
Csak példának említem meg, hogy a dohányiparnak sok évtizeden keresztül sikerült tagadnia a dohányzás ártalmait, az okozott betegségeket (tüdõrák, érszükület, függõség, stb.). Csak a legutóbbi idõben sikerült a dohányipart a tények elismerésére kényszeríteni, amit régen szemérmetlenül tagadott (le)fizetett szakértõk segítségével.
Az élelmiszer- és ezen belül a tej-ipar nagyon messze van tevékenységének az egészségre való káros hatásának elismerésétõl. Ellenkezõleg, még csak ott tart a fogyasztóvédõk harca, amit a "Demokrácia gazdasága, gazdaság demokráciája(1.-rész )." címû cikkemben a negyedik fázisként mutatom be:
"___4.fázis: Mivel mind általánosabban terjed a felismerés, következik az olyan megnyilatkozás, hogy nem lehet egyértelmûen az okozati összefüggést bebizonyítani..(az idõ telik!)"
És miközben az idõ telik a WHO statisztika szerint a mell és prosztatarák aránya a nyugati országok, valamint Kína, Japán, Thaiföld(Sziám) között feltûnõen nagy a nyugati államok "javára"."
Kínában a mellrákot népiesen gazdag-asszony betegségnek" hívják, mert csak a gazdagok fogyaszthatnak nyugati élelmiszert, ami nem más, mint tej, fagylalt, csokoládé készítmények és sajtok, tehát tejtermékek.Japán tudósok nyilvánosságra hozták azt a tanulmányt, amely megállapítja, hogy a 2.vil.háború utáni életstílus változással párhuzamosan a mellrák gyakorisága emelkedett. Ez a tej és tejtermékek fogyasztásával magyarázható.
A prosztatarák és a tej, valamint a kalcium közötti összefüggést állapított meg egy amerikai és egy angol tanulmány.
Az EU rendelésére folytatott tanulmány, amelyben a tejfogyasztás az emberi egészségre való hatását vizsgálta, 1999-ben megállapította, hogy a tejben lévõ speciális hormonok növel(het)ik a tumorokat, különösen a mell- és prosztata-rákot.
A volt NDK területén e betegségek aránya lényegesebben kisebb, mint a volt Nyugat Németországban, mert kevesebb tejet és sajtot fogyasztottak. Az egyesülés óta megnövekedett ugyan, de még mindíg lényegesen alacsonyabb szintû. (Professorin Dr. Inge Schmitz-Feuerhake in der Zeitschrift EMMA, Mai/Juni 2002)
Ebben a cikkemben nem annyira a mikro- és egyéb biológiai tudományos kisérletekre és kutatásokra támaszkodom (nem is vagyok illetékes), hanem inkább a józan paraszti ész logikájával igyekszem megközelíteni a problémát.
Réges-rég-mult
Az õs-õsember kizárólag növényevõ volt, de az évtizezredek folyamán (kövületek igazolják) mindenevõvé fejlõdött. Ennek ellenére az ember fiziológiailag (élettanilag) inkább növényevõ, hiszen tápláléka ca. . 70%-ban növényeredetû. Az emberszabású-majmok magatartásából tudjuk, hogy bár õk növényevõk, de örömmel és élvezettel fogyasztanak néha húst is.
Az õsember "étlapja" : gumók, gyökerek, zöldség: mint nádfélék és fûvek, valamint magok, apró gyümölcsök, továbbá csigák, bogarak, rovarok, kagylók, madártojások, amellett hal és kisállatok húsa. Miután megismerték a tüzet (ca. 1.5 millió éve), mindegyre többet fogyasztottak sülve, fõve. Nagyobb állatok húsára csak a paleolitikum korában szoktak rá.
A neolitikus "forradalom" ca. tízegynéhányezerévvel ezelõtt kezdõdött és ca. 7 ezer évig tartott. Ez az állattenyésztés és földmûvelés kezdetét és elterjedését jelentette, ami az emberi táplálkozásának lényeges változását is magával hozta. Fejlõdés-történelmileg az azóta máig eltelt idõ nagyon rövid és az emberi szervezet alkalmazkodása még nincs lezárva, az átállás csak folyamatban van.
A természetben a tej az emlõsállatok legelsõ idejében való táplálására, a szükséges tápanyagok biztosítására a növekedéshez, fejlõdéshez szolgál. Egy bizonyos koron túl semmilyen természetes környezetben lévõ emlõsállat nem iszik tejet, az ember kivételével.
A középkorban néhány kolostorban állítottak elõ kecsketejbõl sajtot, amit ugyan egészségtelennek tartottak, de ízletesnek, ezért fogyasztották. A teheneket elsõsorban hús, valamint a szántóföld megmunkálása végett tartották. A tehenek tejtermelése nagyon kicsi volt, a kecskéhez viszonyítva. A 13.sz.-ban a tehénsajt ismeretlen volt, a vajat kenõcsnek használták. A tehéntejet a 19.sz.-ban kezdték el fõleg a gazdagabbak fogyasztani. A 20 sz. elején (1909) egészségügyi okból a tejet pasztõrizálták (15 mp-ig min.75 °C felhevítve, majd lehûtve), de a pasztõrizált tej nem akart elterjedni, mert nem lehetett tejszínt nyerni belõle és forralni otthon is lehetett.
Közelmult
Gyermekkoromban, ha nagyszüleimnél voltam, közvetlen a paraszttól, ha otthon, akkor a tejcsarnokból hordtam haza este fejés után a tejet. Kisgyerekkoromban csak nyerstejet voltam hajlandó inni, de késõbb jobban szerettem az aludtejet. Abban az idõben, minden nagyobb községben volt u.n. tejcsarnok, ahol összegyüjtötték a környékbeli termelõk tejét és vajat, tejfölt, túrót esetleg sajtot készítettek belõle.
A tehenek a mezõn füvet legeltek és a tej íze, minõsége függött a fûvön kívül, a leborjadzás óta eltelt idõtõl is.A tejtermékek sem voltak teljesen egyformák, de ez sokszínûség senkit sem zavart.
Utólag világos elõttem, hogy valószínûleg baktériummentes sem volt az általam nyersen elfogyasztott tej, de lehetséges, hogy a szervezetem éppen ezáltal immunizálódott ezekre a csírákra.
Abban az idõben, mivel a környéken mindenhol elérhetõen kapható volt tej , nem volt szükség a tej csomagolására és tartóssá tételére.
Jelenidõ
«Tej nélkül kevés a kalcium!», «Minden gyereknek szüksége van tejre!», «A tej egészséges!», « A tejet õsidõk óta fogyasztja az ember.», stb. Ezeket és hasonló hibás, hazug elõitéleteket sulykol a tejipar propaganda hadjárata a fogyasztók tudatába.
Érthetõ az erõlködés, hiszen meggondolatlanul, illetve profitéhségbõl óriási mennyiségû tejet termelnek, amit természetesen el kell adni. A következmények mellékesek. Például Svájcban naponta és fejenként (teljes lakosságra értve) 1,5 kg tejet termelnek, ez 1998-ban 3,9 millió tonnát tett ki.
Kezdhetjük azzal, hogy az istállóban tartott nagyüzemi tejtermeléssel a tehenek nem legelnek, hanem mesterségesen összeállított takarmányt kapnak, ami nem nélkülöz néhány vegyszert sem. Már ez a tény is befolyással van tej összetételére és stabilitására.
Az istállóban tartott tehenek tejében a zsírgömbök kicsik és a fehérjeburok vékony és gyenge, ellentétben a mezõn legelészõk tejével szemben.
A tehenek "tejteljesítményét" az utóbbi évtizedekben évi 5 000 l. fölé fokozták. Ez már a tehenek egészségére is negatívan hat és gyógyszerezni kell õket antibioti-kummal.
Az így tartott "nagyteljesítményûtejgépek", (más néven tehenek) teje már arra sem alkalmas, hogy a saját borját felnevelje, mert az élethez fontos anyagok hiányoznak belõle.
A profit maximálása érdekében, az EU keretében is, a központosítással, nagy üzemek létesítésével, az iparosítással, a tej óriási utat és változást kell, hogy "elszenvedjen". Mivel a termelõ, a feldolgozó, az árusító és a fogyasztó között nagy az ide-oda szállításí út és az idõ, ugyanakkor a tej gyorsan romló anyag, szükséges a megmunkálás, a tartóssá tétel.
Azonkívül az ipar ideológiájának (de nem a fogyasztó érdekének) megfelelõen az egységesítésre, állandó és azonos minõségre való törekvésnek is eleget kell tenni a tejnek. Ez többszörös hûtéssel, felmelegítéssel, újrahûtéssel, vegyszerek hozzáadásával jár.
A 19.sz. legvégén (1897) a kereskedõk még nem akarták átvenni a hûtött tejet, mondván, hogy elveszik a tej friss aromája.
Mind a meleg, mind a hûtés hatására a tejben javíthatatlan változások történnek, mindenekelõtt a kazeinsejtekkel és a zsírgömbökkel. Hûtésnél ugyan nem oldódnak fel, de egyes részek a tejplazmába kerülnek. Ezenkívül a tej enzimaktivitása megnövekszik.
A tej "degeneráltságát" még az is növeli, hogy az alábbi foszforsavak, mint adalék anyagok engedélyezettek:
(E-szám/ megnevezés / max.mennyiség literenként): E 338 Orthofoszforsav 1 gramm E 339 Nátriumfoszfát 1 gramm E 340 Káliumfoszfát 1 gramm E 341 Kalciumfoszfát 1 gramm E 343 Magnesiumfoszfát 1 milligramm E 450 Difoszfát 1 milligramm E 451 Trifoszfát 1 milligramm E 452 Polyfoszfát 1 milligramm
Ha valaki ezen vegyszerek hatásáról valamit meg akar tudni, akkor a nyert ismeret attól függ, ki fizette az összeállítás szerzõjét.
Legjobban a hivatalos közlemények tetszenek, ahol szépen felsorolják a hatásokat, de nem felejtik utolsó mondatként hozzátenni, hogy az összefüggés nincs bizonyítva!(Hála a tejipar nyomásának.)
Tehát ( a foszfát): megakadályozza kalcium, magnézium és a vas felvételét az emberi szervezetbe kerülni kell foszfátszegény élelmezésnél allergiát okoz(hat) emésztési zavarokat okoz(hat) hyper aktivitást okoz(hat) gyerekeknél (zappelfilipp-szindrom) koncentrációs zavart és túl-ideges magatartást okoz(hat)
Valamit a joghurtról
A házilag készített aludttej, joghurttal szemben az ipari joghurt nem friss és nyerstejbõl készül, hanem nagy hõmérsékletingadozásnak töbszörösen kitett (pasztõrizált és homogenizált) tejet utólag még egyszer annyira felfõzik (ca. 5 percig 90-96°C-on), hogy a savóprotein tönkre megy.
Ezáltal jó vízmegkötõ gél készül. Vagyis a magas hõmérsékleten a fehérjeburok felszakad és ezáltal felveszi azt a savót, ami különben visszamaradna. Ennek a technológiának az az elõnye, hogy az egyébként hulladékként való megsemmisítés helyett a savó a joghurtban megkötve eladásra kerül.
A fogyasztók egészsége harmadrendû dolog.
Az ipar a fogyasztók félrevezetésében tovább megy és különbözõ gyümölcsös joghurtot is elõállít. Például epres, vagy málnás joghurt kapható, jóllehet az egész világ eper és málna termése nem lenne elég elõállításukra. Nincs is rá szükség mert az ipari joghurt sohasem "látott" sem epret, sem málnát.
Mesterséges arómával és szinezéssel elõállított joghurtot a fogyasztó abban a hiszemben fogyasztja, hogy valami természetes és egészséges élelmet vesz magához. Holott a finom "málnaíz" a cédrusfa kémiai megmunkálásának eredménye.
A málna arómát ugyanis abból állítják elõ!
Utószó
Ha ismeretes, hogy az állati fehérje, különösen, ha hõkezelt, szervezetünk számára idegen-test, nincs mit csodálkozni azon, hogy a tej a legismertebb allergia okozó élelmiszer. A test egészséges ellenállását, allergiának, vagyis betegségnek nevezni, nagyon kétséges dolog. Korrekt lenne azt az embert betegnek nevezni, akinek szervezete a rengeteg hõkezelt állati fehérje állandó fogyasztásától semmilyen jelét nem adná egy méreganyag kiválasztásával.
Még abban az esetben sem, amikor a tünetek nem lépnek fel azonnal, nem jelenti azt, hogy a szervezet egy ilyen tortúrát hosszabb ideig elvisel. Miután néhány év, esetleg évtized múlva a jelenségek fellépnek, az életmóddal való összefüggése sajnos többnyire nem ismerhetõ fel.
Az u.n. neurodermitisz (kiütések az egész testen, ekcéma) legjobban az újszülötteknél tapasztalható. Nagyon sok bébi neurodermitisszel reagál az anyatejrõl a tehéntejre való átállásra . Nagyon érzékeny újszülöttek már akkor is, ha az anya tehéntejet fogyasztott szoptatás ideje alatt.
Mivel az állati fehérje faj-idegen, az újszülöttnek a legrövidebb idõ alatt ki kell választania a testbõl. A bõrkiütés tehát nem egy hibás reakció a tehéntejre, hanem egy normális védekezés az idegen és ártalmas fehérje ellen.
Végül egy lista, amely felsorolja azokat a betegségeket, amelyeket a tej és sajt fogyasztással lehet összefüggésbe hozni:
máj betegségek, máj záródás, vesekõ, húgykõ,
asztma, gázképzõdés a rekeszizom alatt, gázképzõdés az alsótestben,
fog és fogíny károk. erõs bõrkiütés, lépbetegségek, fulladásos tünetek,
Hasonlóan, mint "A demokrácia működése." című cikkemben, ebben sem a rendszert kritizálom, mégkevésbbé érzem magam hivatottnak, vagy felhatalmazottnak alternatíva kidolgozására, felvázolására. Mindössze arról van szó, hogy élettapasztalatom, analizáló tudásom alapján, szubjektív szemlélettel, közgazdasági képzettség nélkül, átfogóan leírom, ahogy a gazdaságot megéltem, megélem és megértettem. Ezért nem is a gazdaság-rovatba, hanem a vélemény-rovatba tettem. Nem tartom kizártnak, hogy más vélemény is létezik!
Rövid visszapillantás
Az egyszerűség kedvéért bevezetőleg leírom annak a néhány fogalomnak meghatározását, melyekre a későbbiekben hivatkozni fogok. A természet alatt a Föld szárazföldjét és tengereit értem, az ott élő növényekkel és állatokkal együtt, valamint az atmoszféra levegőjét, a föld belsejének az ember számára használható ásványait.
A tulajdon (vagy magántulajdon) a társadalom olyan elrendeződése, amelyben egyes egyedek a természet egy része felett korlátlanul rendelkeznek, ami által másokat kizárnak a természet valamely részéből, korlátozzák annak használatát részben, vagy egészben. Az emberi társadalom egyetemes fejlődésének az alapja a gazdaság, a javak termelése. Az anyagi javak előállítása a természet felhasználását, szigorúan véve átalakítását jelenti, vagyis a fogyasztás a természet "rombolásával" is jár. A gazdasági, technikai, kultúrális fejlődés motorja a magántulajdon. Emberi lényegünk - a magántulajdon bevezetése óta: ca.10 ezer éve - a tulajdon megszerzése, növelése, erőszak, vagy a tudás eredményeinek felhasználásával. Bár mindíg voltak és vannak idealisták, akik tudásukat az emberiség szolgálatába állították, de eredményeiket a "realisták" gyümölcsöztették saját gyarapodásukra. Az a fejlődés motorja, hogy akinek nincs tulajdona (vagyona, pénze, hatalma), az azt megszerezni törekszik. Akinek van, az pedig még többet akar, hogy legyen. Ezen cél elérése, mindíg valakinek a kárára történik, de ez sokszor az első pillanatban nem is észlelhető, máskor pedig a körülmények tehetik lehetővé, törvényesíthetik, illetve törvényesítik. A vagyoni / hatalmi egyenlőtlenségek nemcsak minden nagyobb közösségekben az egyes emberek, családok között vannak, hanem vidékek, országrészek és országok között is fenn állnak és a természet kisajátítására is vonatkoznak. Amíg a személyenkénti átlag-energia-felhasználás Ethiópiában 500, Svájcban 5 000, az USA-ban 10 000 kwatt/óra. Ez átlag és mint minden átlag csal. Az USA-ban is van pár millió személy, akinek energiafogyasztása nem haladja meg az 500 kw/h-t. Ugyanakkor lehetséges, hogy pár százezren akár 2-3 százezer kw/h energiát "pocsékolnak". A világ összenergia készlete (legyen az akármilyen nagy) egy véges mennyiség! Ugyancsak véges nagyság a légkör (oxigén) és az édesvíz mennyisége is!
Körülbelül a 17.sz.-ig a javak előállítása, termelése csak a legalapvetőbb szükségletekre irányult, inkább az árúk cseréje, a kereskedelem (merkantilizmus) virágzott. A felvilágosodás, az emberiség szaporodása, a kézművesség, kézműipar, majd a manufaktúrák és a technika következtében fellépő társadalmi feszültségek a francia forradalommal nagyrészt elsimultak. A divatos jelszó: szabadság, egyenlőség, testvériség nagyon jól hangzott és mint forradalmi hajtóerő rendkívül eredményes volt, de nem vertikálisan, hanem csak horizontálisan. A szabad köznép, a jobbágytömeg szabadon választhatott látástól-vakulásig történő mezőgazdasági, vagy ipari munka között. Az egyenlőség megvalósult a paraszt és a munkás között és tulajdonképpen egy tőről fakadó testvérek is voltak. Az iparosok, manufaktúra-, majd gyár-tulajdonosok, vállakozók is felszabadultak a feudális önkény alól és "testvériesen" egyenlőek lettek gazdaságilag és politikailag az "arisztokráciával". Megnyílt az útja a technikai, gazdasági fejlődésnek, a termelés fokozásának. Először a kereslet kielégítésére, később a kereslet növelésére, majd újabb keresletek kialakítására került sor. Az ipari kapacitás növekedése az ipari áruk exportálásával, majd napjainkban, a termelésnek is az exportálásával járt.
Most nézzünk körül
Vannak olyan fontos, alapvető, de íratlan és kinyilakozatlan szabályok, amelyek észrevétlenül ( a háttérben) működnek. Egyik ilyen szabály így szólna, ha valakinek bátorsága lenne kinyilatkoztatni: _1.) "Az egyéni üzleti-haszon növelésének érdeke, a természet (anyag és ember) e célból való kihasználása, felette áll minden más kollektív érdeknek." _2.) "A nyereség privát (egyéné), a veszteség kollektív (a közösség viseli)!" Sokan joggal azt hihetnék, hát igen, de azért van a demokrácia, hogy védje a többség érdekeit. Mivel minden relatív, ezért a többség fogalma is az. Különösen azért, mert a gazdasági és politikai hatalom szétválaszthatatlan a magántulajdon bevezetése óta. Illusztrálásként a következő tapasztalat:
Üvegházhatás, ózonlyuk, Contergán, Lipobay, FCKW, DDT, DIOXIN, favédőlakk, HIV, aszbeszt, rádióaktív veszélyek, az élelmiszeripar veszélyei, nanotechnika, elektroszmog, nagyfrekvencia sugárzás (handy), nagyipari állattenyésztés veszélyei, talajszennyezés, vízszennyezés, diezelkorom, stb.... Teljesen mindegy, hogy miről van szó, a dolgok lefolyása a következőképpen történik:
___1.fázis: Többé kevésbbé független tudósok, szakemberek felhívják a figyelmet valamire, ami a környezetünkben káros hatást vált ki.(az idő telik!)
___2.fázis: Hozzánemértők egyrészt, anyagilag a kártevésben érdekeltek, valamint ezek fizetett ügynökei másrészt, tagadják a jelenséget. Ugyanakkor igyekeznek az illető szakembereket lejáratni, nevetségessé tenni, elfogultsággal, pánikkeltéssel gyanúsítják meg őket..(az idő telik!)
___3.fázis: Az ipari tőke által fizetett "független szakértők" tudományosan bizonyítják, hogy a jelenség nem létezik, a reklamálók rosszul következtetnek..(az idő telik!)
___4.fázis: Mivel mind általánosabban terjed a felismerés, következik az olyan megnyilatkozás, hogy nem lehet egyértelműen az okozati összefüggést bebizonyítani..(az idő telik!)
___5.fázis: Idővel az okozati összefüggés bebizonyított. Az ipar, arra hivatkozik, hogy a törvények által előírt határértékeket betartották. A politika felelős! .(az idő telik!)
___6.fázis: A politika megrendeli a határozatához szükséges szakértői véleményeket..(az idő telik!)
___7.fázis: A politika intézkedik, vigyázva arra, nehogy kellemetlenséget okozzon az iparnak, inkább károsodjon a fogyasztó. Ha megtiltja valaminek a gyártását (pl.DDT ), akkor arra mindíg hosszú határidőt ad. Több esetben a gyártó önkéntességére alapoz...(az idő telik!)
___8.fázis: A fogyasztók szemrehányásaira a késedelem miatt a politikusok azzal válaszolnak, hogy a tudomány sem volt egységes a megitélésben, és ők csak megalapozott ismeretek alapján dönthettek
Az eltelt idő alatt tízezrek betegedhettek meg, halhattak meg, vagy nemzedékeken keresztül adják tovább a betegséget. ***** A német tv egy dokumentációt akart kisugározni a Contergán 50 éves esetéről, amit a Grünenthal cég sikeresen meghiusított. Ez a cég nyomorékká tehetett ca. 10 ezer embert, boldogtalanná 10 ezer családot, de a céget nem érheti még az arra való emlékezés fátyola sem. Aki nem tudná: 1958 és 1961- között Németországban kereken 4 ezer, világszerte összesen ca. 10 ezer gyermek született végtagok nélkül, vagy erősen visszamaradott végtagokkal. Ez annak Contergán nevű thalidonidet tartalmazó a Grünenthal cég által gyártott altatószer következménye, amelyet a terhes asszonyok használtak. ***** A handy-üzemeltetők nem győzik hangoztatni, hogy mennyire alaptalan minden féle "mese" a nagyfrekvenciás sugárzás ártalmairól. Az eddig az időpontig Amerikában nyilvántartott 12 hivatalos találmányi számmal védett szabadalmak közül négy címe a következő: 3837331 : Élőszervezetek idegrendszerének vezérlésének rendszere és módja. 5213562 : A tudat érzelmi, szellemi és testi állapotának befolyásálásának módszere, hozzá véve a specifikus szellemi tevékenységet. 4335710 : Specifikus agyhullámminta indukálására alkalmas szerkezet. 4834701 : Az agyhullám frekvenc-csökkenését okozó készülék. Egyébként a nagyhatalmak nagyfrekvenciás fegyverekkel is kísérletez(tek)/nek. Ha nincs hatása, minek vették kézbe??? ***** Előfordul, hogy évtizedek múlva, mégis kiderül a vegyszernek, vagy annak előállításának az egészségre, vagy a környezetre ártalmas volta. Ilyen eset előfordult már (pl. DDT (Dichlordiphenyltrichlorethan)) és ekkor betiltják a használatát és a gyártását. De csak az EU-ban, vagy az ipari államokban. A nagy népességű, fejlődő államokban vígan gyártják, használják és mezőgazdasági termékükkel visszaküldik az ipari államokba fogyasztásra. 1992-ben egy balatonalmádi szállodában találkoztam egy magyar származású belga üzletkötővel, aki azokat a vegyszereket, amit az EU-n belül tilos volt gyártani, Balatonfűzfőn gyártatta le. Azóta valószínűleg az ukránokat boldogítja mérgei előállításával.
Hol volt, hol nem volt, valamikor régen, csaknem 100 évvel ezelőttig szerte a világon a pékek és az otthon kenyeret sütő háziasszonyok a következőképpen jártak el: Vettek néhány véka (búza, vagy rozs, vagy ízlés szerint kevert) lisztet, sóval, kelesztett élesztővel, feloldott kovásszal és langyos vízzel jól összekeverték, „dagasztották”, a kész tésztát ruhával kibélelt, lisztezett zsomborba tették kelni. Kelés után a zsombort ráfordították a hosszúnyelű nagy, vékony fa-lapátra és betolták a forró kemencébe. Így sült meg és készült a „mindennapi” kenyér.
Dehát változnak az idők, fejlődik az ipar, a sütőipar is, de még jobban a vegyipar!
Valószínűleg régen nem tudták az emberek mitől jó a kenyér? Nem így van manapság! Nos, a jó kenyérben mindenekelőtt van emulgátor, mert ezt a dagasztógép igényli és vannak benne aromaprekuzorok is, hogy étvágygerjesztő illatok terjengjenek a boltban. A mi kenyerünk valójában enzimekkel, műkovásszal, antioxidánsokkal, ciszteinekkel felturbózott szerves anyag, jó esetben átsütve, s mindennek az egészségügyi következményei csak évtizedek múlva derülhetnek ki, ha egyáltalán lehetséges izolálni az okot a környezeti és más élelmiszeripari ártalmak sokaságából. Ideírom az egyik pékipari kft. mazsolás kalácsának az összetételét: "Készült: búzaliszt, víz, mazsola, glutinliszt, amiláz, xilanáz, tejsavó, sütőipari színtenyészetek, kalácsfény, valamint - és ez a lényeg - kalácsízű aroma felhasználásával."
*** Régesrégen, 60 évvel ezelőtt nagyanyámnak a kertésztől kerékpárral hordoztam a nyáron a befőznivaló paradicsomot. Nagy és még nagyobb paradicsomok, vékonyhéjjú, vörös, szaftos, édes fűszeres jóízűek voltak a kosárban. Természetesen megdézsmáltam és a cukros lé egészen a nyakamig folyt le. Persze 100 kilóméterekre nem lehetett volna szállítani, de nem is kellett, mindenhol volt a környéken kapható a termelőtől.
Dehát változnak az idők, fejlődik a mezőgazdaság, az ipar, de még jobban a vegyipar!
Az árúházakban ízléses asztalokon, raffinált világításban, katonás rendben kínálják magukat „paradicsom” néven, majdnem hajszálra egyforma és egyenlő nagyságú és keménységű fajták. Nem lesz szaftos az ember keze, ruhája sem a szállításnál, sem a fogyasztásánál. Vastag héjja, külső burka kíválóan alkalmassá teszi a géppel való leszedéséhez, ládába rakodáshoz, szállításra teherautókon, akár ezer kilóméteren keresztül. Az igaz, hogy íze inkább tavaszi fakéreg ízére hasonlíthat leginkább. Vitamin helyett nitrátot, esetleg rovarirtószer maradványokat nyelünk. De hát nem lehet mindent egyszerre! *** Gyermekkoromban szerettem az epret, korai gyümölcs, édes, zamatos volt. A kertünkben is termett, de a piacon is vehettünk. Igaz, elég apró volt, ha egy nagy dió nagyságút találtam örültem, mint vak László a félszemének.
Dehát változnak az idők, fejlődik a mezőgazdaság, az ipar, de még jobban a vegyipar!
Az ember elbűvölve gyönyörködik a gyerek-ököl nagyságú gyönyörű, szinte lakkozva fényes, ropogós piros színű csodában, amire azt írták, hogy eper. Nekem a régi kalarábé jut eszembe az izét kóstolgatván. Vagy inkább szivacsra emlékeztet. Az igaz, hogy nagyszerű süteményeket lehet belőle csinálni, ha megfelelő mennyiségű cukrot és főképpen mesterségesen készített eperízű arómát segítségül hívunk. *** Régen házi állatokat tartottak, azok kerültek a piacra és azt fogyasztottunk. Ezek az állatok mozogtak, kapirgáltak, takarmányukat közvetlenül állította elő a gazda, szándéka, lehetősége, tudása szerint. A levágott állatok húsa ízletes, tápláló volt, igaz, hogy nem került mindennap asztalra. Az is igaz, hogy a tehenek kevesebb tejet adtak, a tyúkok meg nem tojtak hetenként csak 3, esetleg 4 tojást.
Dehát változnak az idők, fejlődik a mezőgazdaság, az ipar, de még jobban a vegyipar!
Ami ma az árúházakban sertéshúsnak számít, az egy sertéshez hasonló élőlény „termeli”, olyan gyenge csontozattal, hogy nem tud négylábraállni, telepumpálva növést serkentő hormonokkal, járvány ellen antibiotikumokkal, különféle vegyszerekkel és ezenkívűl a szokásosnál több vízzel a testében. Cél a maximális növekedés, a legrövidebb idő alatt. 1990-ben a sertéshúsban vizsgált és megállapított fehérjék és egyéb tápanyagok mennyisége az emberi fogyasztás számára, az utóbbi 15 évben átlagban 50%-kal csökkent. Egyes anyagoknál 60% -kal. Azoknak van szerencséjük, akik sohasem ettek igazi disznó, vagy egyéb húst, mert azok nem is tudják, milyen ízének kellene lennie. *** Régen a hentestől vettük, az általa készített különféle feldolgozott húsárukat. Senkinek eszébe sem jutott, hogy abban valami idegen anyag is lehetne. Persze nem is volt, mert abban az időben nem is léteztek azok az anyagok, amit manapság fogyasztunk. Ha édességet, süteményre fájt a fogunk, otthon sütöttünk, vagy néhanapján a cukrásznál vettünk süteményt. A sütőpor (Oetker) már régóta ismertes, na meg a vanilincukor, ezenkívül más abban a régi rossz világban nem volt ismeretes. Régen az ősz a befőzés ideje volt, a nyár télre való megőrzése, lekvárok, kompótok, savanyú uborka stb. formájában. Csírátlanítás érdekében "dunsztolták" az üvegekben eltetteket, modernebbek szalicilt tettek a tetejére. Ha valaki hibát csinált, bizony megpenészedhetett az "árú".
Dehát változnak az idők, fejlődik a mezőgazdaság, az ipar, de még jobban a vegyipar!
Manapság minden időben mindenhol vásárolhatjuk a legkülönbözőbb iparilag előállított, vagy feldolgozott élelmiszereket, praktikus és esztétikus csomagolásban. Előírásszerint a tartalom is fel van tüntetve, tehát nem veszünk és nem eszünk zsákbamacskát! Természetes dolog, hogy ca. 50 konzerváló (E200-E252) anyagra, közel 40 savanyitó (E260-E297) vegyületre, ca 80 u.n. antioxidánsra (E300-E385), 22 sűritő-, zselé-, nedvesítő- anyagra (E400-E422), 28 fajta emulgátorra (E432-E450), ca.80 kiegészítő (E500-E585) vegyületre és közel 900 (kilencszáz) ízesítőre (aróma) E620-E1518) van szüksége a ma emberének a 21. sz.-ban, hogy gyomra egy mini vegyiüzemmé alakuljon. *** Régen is előfordult itt-ott asztmás megbetegedés, a szénanátha "különlegességnek" számított. Dehát változnak az idők, fejlődik a mezőgazdaság, az ipar, de még jobban a vegyipar!
A világegészségügyi szervezet (WHO) szerint az európaiak 20 %-a allergiás szénanáthában szenved. Az allergiás megbetegedések az utóbbi 20 évben 30%-kal növekedett, 2010-re 50%-t (növekedést) várnak. Hasonlóan növekszik az asztma-betegek száma. Világszerte évente 180 ezer ember hal meg asztmában. Nyugateurópában az asztma-betegeknek 25%-a vészhelyzetben mentőkezelésre szorul. *** Régen, az asztma sok esetben halállal végződött, sőt allergia miatt is meg lehet halni. Dehát változnak az idők, fejlődik a mezőgazdaság, az ipar, de még jobban a vegyipar! Manapság, hála a vegyiparnak (gyógyszergyártás) a betegek nagyszámú növekedéséhez viszonyítva a halálozási arány csökkent.
Az emberiség kifejlődése óta mindíg arra törekedett, hogy a körülötte lévő világot, a természetet mind jobban, alaposabban megismerje. A tudomány által szerzett ismeretek alapján a környezetét, az alkalmazott technika segítségével alakítja, befolyásolja.
Bár a tudomány az (anyagi) világ mind teljesebb megismerése irányába halad, érdekes módon nem érheti el a végét, mert minden régi kérdés megválaszolásával, újabb kérdés(ek) merül(nek) fel. Ami logikus is, hiszen minél részletesebben vizsgálják a jelenségeket, annál szerteágazóbbra és komplikáltabbra valóságra bukkannak.
Valamikor megelégedtek azzal, hogy 4 elem van (tűz, víz, föld és levegő) és az égbolton 5 ezer csillagot szabadszemmel számlálva, mindent tudni véltek. Később "felfedezték" a naprendszert a 8 bolygóval (és az aszteroid-övet a Mars és a Jupiter között) azt hitték, mindent tudnak róla.
Miután 1930-ban ClydeTombaugh a Plútót felfedezte, a kilencedik bolygóval befejezettnek tekintették naprendszerünk megismerését. G.P.Kuiper (1905-1973) 1951-ben arról írt, hogy a Neptunon kívüli pályán még egy öv létezhet.1992 óta 800 kisebb nagyobb égitestet fedeztek fel, a valószínűleg sok millió közül.
Megtudtuk, hogy naprendszerünk (átmérő ca.100 csillagászati egység) egy spirál alakú tejútrendszer parányi része.(Tejútátmérő: 100 000 fényév, ca. 100 000 000 000 égitesttel)
További elmélet létezik, de még nincs bizonyítva, hogy a naprendszerünket is egy 3 fényév átmérőjű "felhő" kisebb nagyobb égitestek milliárdjaiból. (Jan H. Oort:1900-1992) veszi körül.
Mike Brown fedezte fel a jelenleg legtávolabbi égitestet a nap körül, ami másfélszer akkora, mint a Plútó, a neve 2003 UB 313.
Az új felfedezések mindíg újabb kérdéseket vetnek fel és az űrkutatás, valamint az optikai eszközök fejlődésével még sok mindent felfedezhető lesz.
A legújabb tudományos becslések szerint (az Ausztrál Nemzeti Egyetem Canberrában) a világegyetem ca. 70 000 000 000 000 000 000 000 csillagból áll. Természetesen tíz-húsz milliárd ide, vagy oda nem számít.(+/-). Maradjunk csak kicsi Földünkön és a mindennapi realitásnál.
Szerintem akkor teszünk szert a valóság igaz ismeretére, ha érzékeink korlátain belül maradva, a világról való tudásunk elsôdlegesen az észlelési megismerésbôl ered, vagy abban gyökerezik. Mivel minden a világon ok és okozati összefüggésben van, minden változás láncreakciókat vált ki, amit nem is lehet mindíg követni. Természetesen nagyságrendi különbségek vannak a hatások között.
Egy speciális jelenség vizsgálatánál elkerülhetetlen, hogy a "környezetből kiemelve", elkülönítve vizsgálják. Ezért egy leírás, vagy kísérlet eredménye eleve egy "közelítés", melynek pontossága a kizárt, de befolyásoló körülmények nagyságától függ."
Az emberi tudomány a matematika segítségével igyekszik a természet (anyag) működését több-kevesebb sikerrel "emberi" nyelvre lefordítani, ami végül is csak "közelítés" marad. A "közelítés" tolarenciája (szórása) a tudomány fejlődésével mindíg kissebb lesz, de a nullát sohasem fogja elérni.
Az élettelen anyag
Az ember (de állatokra is érvényes) az idegrendszerén (érzékszervek, gerincvelő, agy) keresztül érzékeli az őt körülvevő anyagot, anyagi világot. Az érzékszervek azonban az anyagi világ csak egy nagyon kicsi, behatárolt részét veszik tudomásul: hő, fény, halmazállapot, gravitáció, mozgás stb.
A tudomány és technika segítségével az emberi elme lehetővé tette érzékeink által nem észlelt anyagi jelenségeket, érzékeinknek megfelelő kategóriába átalakítani. Például : az emberi szemnek láthatatlan infravörös-, ultraibolya-sugarakat, minden egyéb energia megnyilvánulást láthatóvá, vagy mérhetővé tenni.
Az anyagot a tudomány különböző megnyilvánulási formában definiálja, amely azonban nem más, mint matematikai definiciók variálása és annak szöveges körülírása.
Akár sugárzásról, energiáról, fényről, rezgésről, térről, térerőről, avagy azok levezetett matematikai formáiról, sebességről, hullámhosszról, intenzitásról, dimenzióról, stb. beszélünk, vagy hallunk, az anyagról az anyagban és az anyagból történik. Az elektromágneses hullámokat a nullától a kozmikus sugárzásig mérni tudjuk. Ez azt jelenti, hogy átalakítjuk olyan formává, ami érzékelhető, látható. Ha az e.m.hullám nem anyag lenne, nem lehetne átalakítani anyaggá (és nem lehetne mérni!)!
Az élő anyag
Az élőlények ugyanazon elemi részecskékből, elemekből épülnek fel, mint az élettelen anyag, de egy lényeges, minőségi különbséggel rendelkeznek. Én itt csak egyetlenegy dologra, az élő anyagokat jellemző fogalmakra térek ki. Előzőleg azonban tudatosítanunk kell, hogy az élő szervezetben (anyagban) állandó anyagcsere, vegyületek lebontása és felépitése (átalakítása), folyik. Ebből következik, hogy az élőanyagra vonatkozó fogalmak csak egy bizonyos időpillanatbani, vagy bizonyos időtartam alatti állapotot jelentenek és jelenthetnek. Az élő anyag jelenségeit az ember az saját idegrendszerén belül észleli (érzi), de a tapasztalatai alapján a fogalmat embertársaira (sőt az állatokra is) interpretálja.
Néhány ilyen fogalom:_egészség, _emésztés, _álmosság, _szomjúság, _szédülés, _éhség, _zsibbadás, _hasmenés...stb. A fentiek az élő emberi szervezet, vagy annak egy (al)szervének állapotát, aktivitását, vagy működési zavarát jelenti. Mindenképpen csak anyagi vonatkozásról beszélhetünk és nem hiszem, hogy valami földöntúli, szellemi, vagy anyagtalan dologra gondolna valaki.
Nos, ha eddig egyetértettünk, a fentiek analógiája segítségével egyszerűbb lesz megérteni, hogy a gondolat is hasonló (anyagi) fogalom. Az agyban elektomos töltések, iónok száguldoznak, vegyületek (molekuláris nagyságban) bomlanak alkotórészeire, majd ismét egyesülnek, állandó diffundálás történik stb. A 100-200 milliárd neuron (idegsejt) mindegyike ca. 1-10 ezer másik neuronnal 100-200 ezermilliárd szinapszis segítségével van összeköttetésben.
A például szédülés pillanatában a bizonyos szervekben fellépő rendellenes változás hatására az agy reagál és ebben a pillanatban néhányszáz, vagy ezer neuron egy bizonyos megfelelő összeköttetésben van, ( esetleg a fülben lévő egyensúlyérzék idegvezetékét megbénítja,) ami a szédülés érzetét jelenti az egyén számára.
Ha ebben a pillanatban az illető a nagyanyjára gondol, akkor a nagyanyjával kapcsolatos emlékeket tároló sejtcsoport kapcsolatain is száguldoznak a jelek. Általánosságban:az érzetek összes fajtája és a gondolat is, egy komplikált anyag, ami az agyunkban (vagy agyunk által) képződik. A komplikált melléknevet csak azért tettem hozzá, mert az egyes érzetek és gondolatok egy ún. "dinamikus" állapotot jelentenek.
A zene is anyag? Igen!
1. A komponista kigondol egy dallamot (agy:elektro-kémiai-biológiai folyamat) 2. A komponista kipróbálja zongorán a dallamot (agy + fizika + mechanika) 3. A komponista leírja a dallamot kottára (agy + fizika + mechanika) 4. A zenész betanulja a számot (agy + fizika + mechanika) 5. A stúdió hanghordozóra veszi fel a számot (agy+ fizika + mechanika + elektronika) 6. A hallgató lehallgatja a számot (mindegy, hogy milyen hanghordozóról!) a. elektrónika; b. mechanika; c. fizika; d. biológia 7. A hallagató élvezi a zenét: (agy : elektro-kémiai-biológiai folyamat / hormonkiválasztással/) Egytől hétig, elejétől végig a természet anyagi törvényszerűségein alapuló folyamatról van szó.
A zene is anyag! Anyag nélkül nincsen zene! Mint ahogy gondolat sincs anyag és anyagi folyamat nélkül!
Az agykutatás nem csak makró-színten ért el eredményeket és továbbra is várható újabb ismeretek szerzése, hanem a mikroszíntű kutatás is mutat fel eredményeket. Ennek illusztrálására az alábbi idézet:
"A Kaliforniai Egyetem (San Diego) kutatói egyedülálló filmfelvételeket készítettek arról a folyamatról, amelyben különféle ingerületek (elektromos stimulálás) hatására az agysejtek között idõleges vagy maradandó kapcsolatok épülnek ki. Bár a szakemberek már régóta szinte bizonyosra veszik, hogy a rövid és a hosszú idejû emlékezet kialakulása mögött az agysejtek, illetõleg a köztük lévõ kapcsolatok szerkezeti változásai állnak, most elõször sikerült ennek folyamatát ténylegesen rögzíteni. „ Mivel a hosszú idejû memóriában elraktározott emlékek életre szólóan megmaradnak, magától értetõdõnek tûnhet, hogy hátterében az agysejtek maradandó változásai állnak - mondta Michael A. Colicos biológus, a kutatócsoport tagja. - Ám ez csak most vált bizonyossággá, miután sikerült közvetlenül megfigyelni a jelenséget." Eredményeikrõl a kutatók a CELL szakfolyóirat november 30-ai számában számoltak be.
Tény és való, hogy nemcsak én, de más sem tudja (jelenleg senkinek) bebizonyítani (kézzelfoghatóan), hogy az érzetek összes fajtája (és a gondolat is), egy komplikált anyag, ami az agyunkban (vagy agyunk által) képződik.
Majdnem elfelejtkeztem az érzelemről, hiszen az is anyag. Az érzelmek működését már nagyon sokan próbálták és próbálják megválaszolni, de biztosat még nem nagyon tudunk, számos elképzelés született, spekulatívabbak és tényszerűbbek is.
A különböző érzelmeket kiváltó anyagokat és hormonokat azonban már ismeri a tudomány és fel is használja. Pl....Dopamin,...noradrenalin,...szerotonin,....acetilkolin,... ópiátok,.. adrenalin, ... stb.
Csak abból a tényből kiindulva, hogy ha az emberi szervezetbe bizonyos anyagot bejuttatva az egyén érzelmét, érzelmi világát befolyásolni lehet, egyértelmű bizonyíték, hogy az érzelem is anyag, és nem valami különleges anyagtól független valami.
Virtuális világ
Mi a különbség az anyagi (élő és élettelen), és a "szellemi" (virtuális) világ között? Az anyagi világ tény, az ember érzékelésétől és az emberiség létezésétől független. és egyetemes! Ezzel szemben: _A "nem anyagi világ" az emberi fantázia találmánya, az emberiség létezésétől függ, az emberek tudatában "fészkel". _Csak azóta "létezik", mióta "beszélő" emberek élnek a földön, és fantáziájukkal kitalálták, egymásnak elmesélték, elhitték, továbbadták és fejlesztették.
_Minden ilyen természetű hiedelem, legyen az szellem, tündér, angyal, ördög, isten stb.nem lehet egyetemes, sem általános, sem egyforma, mivel semmiféle körülírással, legyen az anyagi, vagy más paraméter nem lehet egyértelműen és minden emberre érvényesnek meghatározni, definiálni.
_Az emberi társadalom és az individuum fejlettségi színvonalának megfelelően változik is a "nem anyagi világ", tehát nagyon viszonylagos és ellenőrizhetetlen. _Ki mit, miben hisz teljesen egyéni, még összehasonlítás is nehézkes. _Objektívan nem érzékelhető, hatása nem mérhető, dimenziója nem is lehet, hiszen anyagi ("kézzelfogható") paraméterrel .nem is rendelkezhet. _Így létezése nem bizonyítható.
Az az állításom, hogy a "nem anyagi világ" az emberi agyak terméke és csak az emberi társadalom ismerheti, magától értetődő, és önmagában bizonyíthatatlan (axióma), mert sem az embertől, sem az anyagi világtól nem tudjuk magunkat elvonatkoztatni.
Végezetül egy példa annak illusztrálására, hogy hogyan működik a szellemi világ.
Valaki véletlenül evett valamit, ami részben romlott volt, vagy mérgező anyagot tartalmazott. Egy bizonyos idő múlva az illető kezdi magát kellemetlenül érezni. Először enyhébb, majd erősebb hascsikarás, hasgörcs követi, végül hasmenésnél "köt" ki. Ezt a folyamat egy biológus-vegyész (én nem vagyok az) által leírható megmagyarázható az élő szervezet anyagi működése alapján.
Persze egy fantázia-fogoly szerint a rosszullétért kis manók a felelősek. Egy másik a sátánra hivatkozhat. Egy harmadik egy boszorkányt tehet felelőssé. Egy negyedik titkos energiasugárzásra hivatkozhat. Mindezen esetekben a fantáziaszülemények létét, vagy nem létét nem lehet bebizonyítani, mert abban formában, hogy az egyén elképzeli csak az ő agyában létezik, objektív viszont nem.
Utószó
A fenti gondolatfuttatás nem más, mint kivonatos összefoglalása különböző vitáimon szerzett tapasztalatomnak,felismerésemnek.
Minden ember hisz valamit, valakinek, valahogyan. Néha nagyon furcsát, furcsának és furcsán. A társadalomban általában és a Világhálón is legtöbbször szembeállításra kerül a tudás a hittel. Egyes emberek nem ismerik fel korlátaikat és maximalistánként az egyetlen igaz Tudás és az egyetlen igaz Hit birtokosaként viselkednek. Úgy néz ki a dolog, hogy a tudásnak ellentéte a hit és viszont. Mindenki a saját hitét tudásnak, a másik tudását hitnek nevezi és mindegyiknek igaza van! - szerintem.
Ezért én a következőkben megpróbálom feloldani ezt az ellentétet, sőt "horribile dictu" a két fogalom közé egyenlőség jelet teszek. A tudás és a hit bajnokai különbségét azonban semmibevenni nem lehet, ezért azt tudomásul veszem, de saját meghatározásomat csak a cikk végén "hozom nyilvánosságra"! Addig a két ellentétes csoportot materialistának, illetve idealistának nevezem. Talán azt kellene tudomásul venni, hogy a materialista azt hisz, amit tud, az idealista azt tud, amit hisz.
És ez teljesen egyenértékű, mert mindent szubjektív látószögünkből veszünk tudomásul. Magasröptű elmefuttatások, tudományos meghatározások helyett viszonylag egyszerű, szemléltető történelmi példákkal fogom a nyájas olvasó figyelmét megterhelni. Íme egy példa! >Hat-nyolc ezer évvel ezelőtt az egyes népcsoportok vándoroltak a jobb megélhetőség, kedvezőbb körülmények érdekében és egyes kisebb nagyobb csoportok a szárazföld széléhez érve végtelen, a horizontba érő vizet, azaz tengert láttak. Az okosabbak megállapították, hogy valószínűleg eddig terjed a világ és ez tudatosodott náluk, hitték. Kezdetleges volt a kommunmikáció, de előbb utóbb mégis csak eljutott a belső, szárazföldön élő népekhez az ismeret úgy hitték, úgy tudták, hogy a Föld lapos, víz veszi körül , égbolt, Nap csillagok, stb.( Ptolemajoszi világkép)
Az emberek értelme, kézügyessége, technikája fejlődött, vizenjáró alkalmatosságot tudtak építeni és kimerészkedtek a tengerre. Meglepetésükre újabb szárazföldre találtak, vagyis nem érték el a világ végét. Az a tapasztalat, hogy a tengeren a szembejövő hajónak először csak a vitorlarúd teteje látható és közelebbre érve mindinkább az egész hajó látható, szöget üthetett egyes gondolkodó elmékbe.
Az asztronómusok, akik a Holdfogyatkozás okát már ismerték, a Föld kör alakú árnyékából is gömbre gyanakodtak. Ennek ellenére még többszáz évnek kellett eltelni, amíg általánosan elfogadott, közismert tény lett, hogy a Föld gömbölyű, hiszen ma már körül lehet hajózni, repülni, a világűrből lefényképezni.
Mi a szándékom ezzel a példával?
Az hogy rámutassak arra a tényre, hogy az emberek az évezredek folyamán az érzékszerveik által érzékelt jelenségeket igyekeztek megérteni, megmagyarázni, elméletet alkotni azokról. Mindíg voltak az átlagnál okosabb, vagy okoskodó elmék, akik kiagyaltak valamit és ha nehezen is, de elterjedt a korabeli társadalom egy kis részében.
Itt van például az aggyal kapcsolatos feltevések. Már Hippokrates (460-379 i.sz.e.) kifejtette, hogy nem a szívvel, hanem az aggyal gondolkodunk, de nem hallgattak rá. Még 50 évvel késõbb is ragaszkodott Aristoteles (384-322 i.sz.e.) a szívhez és az agyat a test túlmelegedését gátló hûtõszervnek képzelte. A római orvos Claudius Galenus (i.sz.129-200), sebesült gladiátorok gyógyításán keresztül jutott arra a már érvényes megállapításra, hogy az agy az emberi gondolkozás és emlékezés központja.
Azt is figyelembe kell venni, hogy az általános tankötelezettség nem nagyon régi dolog. Poroszországban a 18. sz. Magyarországon (Ausztriában) a 19.sz. elején vezették be. Be kell látni, hogy sok ezer éven keresztül kialakult hiedelmek és vélemények nem könnyen változtathatóak, mert a régiek már a nagy tömegben megrögződtek, az újak terjedése pedig a 19. sz.-ig lassú volt.
Minden új felfedezés, vagy ismeret rendkívül lassan jut el a "széles néptömegek" tudatába. Nagyanyám is még az "istennyilát" emlegette és magam is olvastam fórumokban olyantól, aki még ma is (halálos komolysággal) állítja, hogy az érzelmek helye a szív. Helyes dolog ezért lehülyézni valakit? Nem, mert nem tehet róla! Ő nem csak úgy hiszi, hanem úgy is tudja! Én nem hiszem, én tudom, hogy nem szív képezi az érzelmeket, hanem én tudom, azaz hiszem, hogy az érzelem is vegyi-bio-elektro folyamat. Hogy miért hiszem? Elárulom.
Én 100%-osan hiszek a természettudományok (alkalmazott-matematika,fizika, kémia, biológia, csillagászat, földtudományok) művelőinek, az alapkutatóknak ezen a területeken. Munkájuk tárgya és eredményei minden ember érzékszerveivel hasonlóképpen érzékelhetőek, felfoghatóak, reprodukálhatóak, ellenőrizhetőek, vagyis anyagról van szó! Az akkor is létezett, amikor egyetlen ember sem élt a Földön!
Kritikusabb vagyok a társadalomtudománnyal szemben, de a legnagyobb szkepticizmust az alkalmazott tudományokkal szemben táplálok, mert a kutatók nagy részét profitérdekeltségű vállalatok fizetik. Hogy kerekítsem egyéni meglátásomat, semmiféle anyagtalan, anyagtól elvonatkoztatott, emberi fantázia által kitalált dolgot, vagy lényt mindaddig nem veszek tudomásul, amíg az egész világon egyetemesen mindenki azonos módon érzékeli, vagy érzékelni véli, azonos feltételek mellett azonosan viselkedik, azonos eredményt ad.
Tudniillik: _Az "anyagon kívüli világ" az emberi fantázia találmánya, az emberiség létezésétõl függ, az emberek tudatában . _Csak azóta "létezik", mióta "beszélõ" emberek élnek a földön, és fantáziájukkal kitalálták, egymásnak elmesélték, elhitték, továbbadták és fejlesztették. _Minden ilyen természetû hiedelem, legyen az szellem, tündér, angyal, ördög, isten stb.nem lehet egyetemes, sem általános, sem egyforma, mivel semmiféle körülírással, legyen az anyagi, vagy más paraméter nem lehet egyértelmûen és minden emberre érvényesnek meghatározni. _Az emberi társadalom és az individuum fejlettségi színvonalának megfelelõen változik is a "nem anyagi világ", tehát nagyon viszonylagos és ellenõrizhetetlen. _Ki mit, miben hisz teljesen egyéni, még összehasonlítás is nehézkes. _Objektívan nem érzékelhetõ, hatása nem mérhetõ, dimenziója nem is lehet, hiszen anyagi ("kézzelfogható") paraméterrel .nem is rendelkezhet. _Így létezése nem bizonyítható.
Ez azonban csak számomra (a materialistára) érvényes! A idealista hihet a különböző szellemekben, angyalokban, ördögökben stb. Ha hisz, akkor azt úgy tudja, számára létezik és valóban az agyában rendelkezik is a megfelelő neuron összeköttetésekkel, amely fogalom ott tárolódik. Mivel javakorú felnőtt emberek vagyunk megcementeződött világnézettel (amiről szorosanvéve senki sem tehet!) botor és hiábavaló dolog agitálni, még nagyobb ostobaság sértegetni egymást. "Ez az én világnézetem, de akinek ellentétes véleménye van, lehet, hogy bölcs - mondja a bölcs ember." "Ez az én világnézetem, és akinek más van, az egy ostoba. - mondja az ostoba ember." (Marie Freifrau von Ebner-Eschenbach (1830 - 1916), osztrák írónő.) "Aki csak az elvbarátok köreivel érintkezik, nem látja világnézetének sarkait, éleit. " (Gregor Brand (*1957), német író, kiadó.) Fontos megemlíteni Descartes-t (1596-1650), aki szigorúan különválasztotta a testet és a szellemet. Véleménye szerint a test és a szellem különböző összetevőből áll, illetve a szellem (res cogitans) anyagon kívüli. Ez az u.n. dualizmus, ami nemcsak a laikusok elképzeléseinek és az egyházak érdekeinek felel meg, hanem egyes kutatóknak is nehézséget okoz a mélyen gyökerezett carteziánus intuiciótól megszabadulni. Természetese nem Descartes találta fel a lelket, az már jó néhány tízezer éves találmány. De ő adott tudományos körülírást, formát a dualizmusnak. Végezetül egy - egy jó hír mind a két csoport részére:
A materialistákat tájékoztatom, hogy a világ 50 ezer neurológusa a legjobb úton van, hogy néhány év, helyesebben évtized múlva megtalálja azokat a biológiai összefüggéseket az agyban, amit eddig léleknek hittek. A neokortikális oszlopok elektromos impulzai már ismertek, hátra van a folyamatok, a gének szerepének a neuronokban lévő molekuláknak az elemzése.
Az idealistáknak sem kell kétségbe esni! Sok száz év el fog telni, amíg az előbb vázolt fejlődés a kívánt fokot eléri, de akkor is csak a szellemi elit veszi tudomásul. A "széles néptömegek" milliárdjai nyugodt szívvel halhatnak meg abban a hitben, hogy az örök világosság fényeskedik nekik.
Közös, ami szétválaszt (világnézet)
Mint ahogy nincs két tökéletesen hasonló ember, ugyanúgy a világnézeteket sem lehet egy kaptafára húzni, csak a főbb és jellemző ismerveket csoportosítva a két extrém végletre összpontosítani. Az alább következő meghatározás tehát "klinikai tisztaságban" nem létezik, hanem ezek tetszés szerinti keveréke.
A materializmus megalapozott, vagyis anyagra ápülő hit/tudás, az idalizmus megalapozatlan, vagyis elvont dologhra épülő hit/tudás. Mielőtt valakinek helytelenül eszébe jutna arroganciával vádolni, gyorrsan felsorolok néhány példát, ami megvilágítja mit értek megalapozott, ill. megalapozatlan alatt.
Ha kezembe veszek egy darab követ és azt a lehető legmesszebbre akarom hajítani, akkor a legnagyobb erőmmel 43-45 °-os szögben kell eldobnom. A kő egy u.n. ballisztikus röppályát ír le, mert a sebessége a levegő ellenállás miatt, a magassága a gravitáció miatt nullára csökken.
A dolog azért nem ilyen egyszerű, mert sok egyéb fizikai körülmény is közrejátszik az eredmény különböző mértékű befolyásolásához. Ezeket most felsorolom minden minősítés nélkül: kezdősebesség, kezdő rep.szög, kő alakja(ellenállási felület), légnyomás, víztartalom(levegő), szél sebesség, szél irány, az eldobás iránya, szélességi fok, tengerszínt feletti magasság, ezenkívül a dobó személy magassága, izomzata és a terep domborzata. Maga a mérés is akkora hiba-szórással jár, hogy a felsorolt paraméterek egy része teljesen elhanyagolható.
A vicc az egészben az, hogy ezen és más fizikai jelenségek, mérésegységek, a törvényszerűségek a Földkerekség bármely pontján egyetemesen érvényesek, kiszámíthatók, megismételhetőek, ellenőrizhetőek, és ezért elhihetőek. Nincs olyan hosszú mérőszalagom, hogy a Hold-Föld távolságát, vagy a Hold átmérőjét lemérjem, de elhiszem, amit a szakértők egymástól függetlenül, vagy egymás módszereinek ellenőrzésével bizonyítva állítanak. Röviden ezt nevezem megalapozottnak.
Mi a helyzet, ha azt olvasom, hogy a "lélek" "leszületése" előtt maga választja ki a szüleit, de, hogy hogyan és milyen kritérium alapján, azt születése után "elfelejti"? Tételezzük fel, hogy van lélek. Ki tartott közvélemény kutatást először a gyermekek között, hogy hogyan választották ki a szüleiket, majd amikor mindegyik azt mondta, hogy nem emlékszik rá, akkor az 1 napos újszülötteket ki interjuvolta meg? És azok elmesélték a dolog lefolyását? Ha a csecsemők erről nem tudnak beszámolni, honnan vette az az egyén, aki ezt valahol valamikor leírta unalmas óráiban? Van ennek az állításnak valamilyen értelmes alapja?! (Bizonyítékról nem is beszélve)
Ja, ennek nincs, mondaná valaki, de vannak komolyabb dolgok is, pl. szellemek, telepátia, titokzatos erők, csodák stb. Valóban!, voltak és vannak természettudományokban járatlanok, vagy akik nem értik, de csapongó és korlátlan fantáziával rendelkeznek. Az ilyen személyek szellemes és kevésbbé szellemes szellemi termékeire "jó vevők" az ezotérika félművelt művelői és hívei. Meg kell hagyni haladnak a korral és a természettudományos kifejezéseket, néha azonos, néha megerőszakolt jelentéssel beleépítik zűrzavaros elméleteikbe. Röviden ezt nevezem megalapozottlannak, mert semmiféle tudományos alátámasztással, bizonyítékkal nem rendelkező mesék, sőt esetenként agyrémek! Mindezek ismertetésnek és cáfolatának semmi értelme és haszna, bár a "gondolatátvitellel"kapcsolatban kísérletet tettem.
Mi a közös?
Egy közös megoldhatatlan problémája van minden gondolkodni tudó és gondolkodó embernek. Nem az, hogy Ő a világegyetem icipici( a mínusz végtelen hatványon) része, hanem az, hogy Ő is része ennek a világegyetemnek! Ez a világegyetem állandó mozgásban, azaz változásban van. A változások egymásután történnek és ezt a sorrendet időnek nevezzük. Az ember ezeknek a változásoknak csak végtelen kicsi részét (időbeli hosszát) érzékeli és éli meg. Ezért úgy tapasztalja, hogy mindennek van időbeli határa kezdete és vége. A tévedés ott van, hogy amit kezdetnek, vagy végnek nevezünk, az csak egy változás, átalakulás!
A világegyetem mozgása, változása folyamatos. Nem olyan, mint egy egyenes, hanem mint egy kör, az önmagába visszatérő vonal. Az anyagi világnak, vagyis a világmindenségnek nincs eleje, nincs hátulja, nincs kezdete, nincs vége! Csak mozgása, változása van, amit mi emberek éppen azért nem tudunk felfogni, mert mi csak kezdeteket és végeket ismerünk. Ezért létezik egy közös vonás mind a materialistáknál, mind az idealistáknál, hogy kell egy kezdetnek lenni!
Mi a különbség, ami szétválaszt?
A feltételezett kezdet elképzelésénél azután elválik az emberiség két csoportra: az egyik az "ősrobbanást", a "nagy bummot" részesíti előnyben, a másik egy(sok) istent, az egyszerűbbek egy szakállas öregembert képzelnek el kezdetnek. Természettudományos ismeretekkel rendelkezők magasabb színvonalon már esetleg a természet törvényszerűségét tekintik annak, vagy csak egyszerűen abból, indulnak ki, hogy valami van, de ahhoz vallásnak semmi köze. Vége
Az a tény, hogy úgy az aktív-(cigerettánként ca. 5 percet), mint a passzív-dohányzás az életet megrövidíti közkincs. Egy kis élménybeszámoló.
Egy erős dohányos ismerősöm halt meg 54 éves korában.
Két évvel ezelőtt meg akarták operálni (tüdejével), de nem csináltak semmit, csak megnézték és visszavarrták.
A szüleinek megmondták, hogy csak néhány hónapja van. Ennek ellenére 14 hónapot még elvegetált. Jobban járt az a svájci dohányos, akinek csak bal felét kellett volna a tüdejének kioperálni, de tévedésből az egészséges jobb oldalit vágták ki. Így rövidebb szenvedéssel megúszta. Még jobban járt Németországban az a dohányos, akinek csak az érszükületes lábát kellett levágni, miután (szintén tévedésből) az egészségeset már levágták. Természetesen tudom, hogy ezzel senkit nem riasztok el a dohányzástól, nem is az a célom, nem vagyok militáns nemdohányzó!!
Csak azt akarom megjegyezni, hogy a tüdőrák és érszükület "megszerzése" manapság nem képezi titok tárgyát.Sok évtizedes harc után a dohányiparnak is el kellett ismerni e tényeket, amit régen szemérmetlenül letagadott. Tudom, hogy a legtöbbször fiatalkorban ostobaságból kezdenek el dohányozni és később megszokásból folytatják, végülis akarat, vagy jellem gyengeségből, főképpen motiváció hiányában nem tudják abbahagyni.
Ami felháborító, hogy a dohányipar és részvényesei milyen szemérmetlenül (hogy ne mondjam pofátlanul) profitál az emberek halálából és mindent megtesz a fiatalok dohányzásra való csábítására. Most nemcsak a reklámokra gondolok. Nemcsak a filmekben állandóan visszatérő jelenetekre, a rágyujtásokra, az élvezetes füstölgésre, az ideges szippantásokra, amivel a filmekben részben az idő telik, részben ingyen reklám. Egy felmérés szerint a vizsgált 250 játékfilm (ebből 50 gyermekfilm) közül 85% dohányzó jeleneteket tartalmazott, 28%-on a cigaretta márkája látható volt. Az USA-ban 1998-ban bírósági itélet alapján nyilvánosságra kellett hozni a cégek belső archív-dokumentációjait. Idézet (Philip Morris): "A cigarettáknak nem kell köhögésre ingerelni és lehetőleg ízesítő adalékanyagokat kell tartalmaznia, hogy azoknak, akik még azelőtt sohasem dohányoztak, megkönnyíteni, hogy kedvet kapjanak a dohányzásra." Hogyan néz ki ez a gyakorlatban? A cigarettagyártó cégek a nyers dohányon kívül számos adalékanyagot tesznek a cigarettába, hogy a dohány erős, fanyar ízét csökkentsék. Ezáltal csökken a természetes ellenállás, hogy valaki a szájába vegye a cigit. Néhány adalékanyag közvetlen rákkeltő, mások csak az égési folyamat által. Olyan is van, ami a füstöt majnem láthatatlanná teszi. A motto lehetne: " amit nem látok, az nem zavar, ami nem zavar, az nem lehet káros!"
Egyes országok előírásaiban a cigaretta 25%-a lehet adalékanyag. Minél enyhébb a dohányfüst, annál egyszerűbb mélyre a tüdőbe leszívni és annál gyorsabban kerüla nikotin az agyba. Ott alakul ki azután a függőséghatás. A fiatalokat így lehet cigaretta kóstolásából könnyebben rászoktatni a rendszeres dohányzásra. Évről évre több fiatal szokik a dohányzásra és az életkor is csökkenőben van a kezdéskor. A gyárak jelszava:"amilyen korán lehetséges és olyan hosszan, amíg lehet". Az utóbbi 10 évben a fiatal (15-24-ig) dohányzók száma 5%-kal nőtt. A cigarettagyáraknak 600 adalék anyag áll a rendelkezésre.
Ha például ammóniákot, karbamidot, szódát tesznek a cigarettába, gyorsabban kerül a nikotin az agyba. Ezek az anyagok a test sav-bázis arány-állapotát a bázis értékben megnöveli. Ezáltal a nikotin-sóvegyületből a nikotin kioldódik.
Egyedül csak a menthol van , mint adalékanyag feltüntetve a dobozokon. Gyerekek "elcsábítására" cukrot,vaniliát, kakaót, lakricet (medvecukor), vagy mézet kevernek a dohányba, hogy enyhébbé tegyék . Az a tény, hogy a legtöbb adalékanyag élelmiszerként engedélyezett, azt szugerálja, hogy a cigarettában sem lehet káros. Az igazság, hogy 600-900 C izzás, párolgás következtében az "ártalmatlan" anyagokból széndioxid, nitrogénoxid, kéndioxid és víz, de nagyszámú rákkeltő pyrolyse-termékek is keletkeznek és ezek mind a lélegzőszervekre hatnak. A dohány szenvedélyt okozó kábítószer. A nikotintól való függőség lehetősége hasonló, mint a heroinnál, vagy a kokainnál. Egy dohányosnak nem csak egy "rossz szokásról" kell lemondani, hanem a függőség ellen kell harcolnia. A cigaretta az egyetlen fogyasztási cikk, ami a rendeltetészerű használatával a fogyasztót megöli. Az általa okozott halálesetek száma nagyobb, mint a közlekedési balesetek, aids, illlegál kábítószer fogyasztás, gyilkosságok és öngyilkosságok következtében elhunytak együttes száma. Nikotin hatására a hajszálerek hamar elszükülnek, a dohányzás az artériát elmeszesíti (arterioskleróze). A dohányzó férfiak 10%-a impotens lesz. A potencia zavarokat 50%-kal növeli.
Passzív-dohányzás megnöveli a rákbetegségek rizikóját 25%-kal. Azok a személyek, akik rendszeresen dohányfüstöt kénytelenek belélegezni, szívinfarktus, szélütés, tüdőrák, bronchitisz és asztma veszélyének vannak kitéve. Egy termék számtalan mellékhatással. Mindenkor recept nélkül kapható.
A dohányzás mellékhatásai többek között: csökkenti az íz és szagérzéket csökkenti a sportoló teljesítményét a ruha és a haj dohosszagú lesz szájbűzt okoz nikotin rabjává tesz alvászavart okoz falat, bútort, képeket sárgít a születendő gyermek egészségét veszélyezteti. köröm, fog és bőr elváltozik, sárgul az arcbőr gyorsabban öregszik tüdőrákot, vérkeringési zavarokat okoz stb. stb. A dohányzás egyéni felelősség, helyesebben felelőtlenség. Mindenegyes személy környezetén belül hat, ismert, meghatározható és a felelőssége nyilvánvaló.Néhány statisztikai és egyéb adat. A passzívdohányzás légútibetegségeket okoz a következő szimptómákkal: 1,9-szer gyakrabban sipoló légzést 1,7-szer krónikus bronchitiszt 1,6-szor akut bronchitiszt 1,5-ször gyakrabban légzési panaszokat 1,4-szer gyakrabban orvos által diagnosztizált asztma, összehasonlítva azokkal, akik füstmentes környezetben élnek. Azonkívül tüdőrákban, szív és vérkeringési betegségekben szenvedhetnek.
Dohányzás következtében naponta meghal Németországban 380, Ausztriában 27, Svájcban 20 személy.
Ugyanez éves viszonylatban ca. 120 000, 10 000 és 8 000 fő. Világszerte a korai elhalálozás második oka a cigarettázás, sokkal többen halnak meg miatta, mint alultápláltság, AIDS, vagy a városi légszennyezettség miatt.
A nikotinfüggőség leggyakrabban elkerülhető oka a rokkantság és a korai halálnak. A dohányzás következtében elhunytak 47%-a szív és vérkeringési betegségben, 22 %-a tüdőrákban, 17%-a léguti megbetegedésben, 12%-a másféle rákban szenvedtek(ki).
Átlagban 13-14 évvel korábban halnak meg a dohányzó személyek, mint akik nem dohányoznak. Férfiaknál minden tüdőrákhalott 90%-a, nők esetében 80%-a volt dohányzó. A szívinfarktus, az agyvérzés és a tüdőrák után a negyedik halálok lesz 2-3 év mulva a COPD, magyarul a krónikus obstruktív légúti betegség, vagy dohányzótüdő, amely a légutak beszűkülésével, a tüdő szövetének ritkulásával, ezáltal a tüdő teljesítményének meredek leromlásával jár, s végül sok esetben halállal végződik.
Magyarországon az 5. halálok, 2003-ban 2721 halálozás ebben a betegségben. A COPD betegségben szenvedők több, mint 80%-a dohányzó. A dohányzók kb. 30%-a betegszik meg a súlyos krónikus obstruktív léguti betegségben, ami életminőség romlását, az élet elvesztését jelenti. Ausztriában 1950 és 2000 között kereken 500 000 személy halt meg dohányzás következtében és ezek közül 290 000 fő nem érte el a negyvenedik életkort.
A dohányzás a különféle operációk sikerét is befolyásolja, vagyis csökkenti. Koppenhágában lévő Bispebjerg Egyetemi Kórházban Dr. Ann M. Mřller és kollégái vizsgálataikkal megállapították, hogy az operáció előtti 6-8 heti megtartóztatás (nemdohányzás) a tervezett operáció előtt a komplikációhányadot 50%-kal csökkenti. Dohányzók esetében 52%, "új"-nemdohányzók esetében 18% volt komplikáció az operációk során. A seb-gyógyulás problémás volt a dohányosoknál 30%, a "megtartóztatóknál" 5 %.
Valószínűleg azért, mert az oxigén-ellátottság megjavul és fokozódik a kollagén-képzés. Egy operáció mindíg stresszet jelent a páciens szervezetének. A dohányzás fokozza a gyomorsav termelést és ráadásként a stressz is azzal jár. Ez fokozza a gyomornyálkahártya gyulladás kialakulását. Jean Nicot francia orvos és diplomata abban a reményben hozta Amerikából Európába a 16.sz.-ban a dohányt, hogy az egy gyógynövény.
Az általa nevezett nikotin méreg és rendkívül káros az idegekre, a bőrre, a tüdőre, gyomorra, bélre. Kb. 0,04-0,06 gramm nikotin halálos adag felnőtt részére, gyermeknek már 0,01 gramm is halálos lehet. Az ipar stb. "bűneivel", szennyezéseivel szemben csak kollektívan, politikusan, erős tömegakarattal lehet fellépni és esetleg valamicskét elérni. Most kitérhetnék a betegségekre, mint pl. COPD és a bronchuszkarcinom. De nem akarok úgy járni, mint az egyszeri, akit egy dohányzás elleni előadás után, ahol megmutatták, hogyan néz ki a dohányos tüdeje, megkérdezték, hogy mit vont le tanulságul, azt felelte, hogy nem eszik soha többé pejslit.
Mint sokaknak ismeretes, a Föld nem lapos , hanem gömbölyű és a napkörüli pályán kering. A Föld keringési sebessége által képzett centrifugális erő kb. azonos nagyságú, mint a Nap és a Föld közötti tömegvonzási erő.
Hasonló a helyzet a Föld és a Hold viszonyában is. A Hold keleti irányban kerüli meg a Földet mialatt az a saját tengelye körül (szintén keleti irányban) 28-szor megfordul. A Nap fénysugarai a Hold félgömbfelületét világítják meg állandóan, a Földről szemlélve viszont a Föld-Hold viszonylagos helyzetéből kifolyólag a megvilágított rész nagysága 0%-tól 100%-ig és viszont változik.
Az alábbi linken a Hold aktuális (mai napnak megfelelő) képe látható:
(A fenti linket be kell másolni a "fejléc" második sorába!)
Visszatérve a fizikára a Holdról visszavert napsugarak (fényenergia) érkezik szemünkbe. Mivel ez visszavert (sarkított=polarizált) fény nem tartalmazza az egész spektrumot, főleg az infravörös hiányzik, u.n. hideg fényről van szó. Milyen hatása lehet ennek a fénynek? Talán nézzük a megvilágítás-erősségét, aminek Lux az egysége: egy méter távolságban egy lumen fényáram (megfelel egy normálgyertya fényének) egy négyzetméter fehér felületen.
Hasonlító adatok: felhőtlen nappal = 100 000 lx, nyáron árnyékban = 10 000 lx, szobavilágítás = 750 lx, gyertya 1 = lx, telihold = 0,25 lx, csillagos ég = 0,001 lx. Tehát, ha a fénynek hatása van az emberre, akkor az nem a holdfénnyel kezdődik. (Egy gyertyalángnak négyszer akkora "hatása" lenne az emberre!!) Ha a fénynek nem, akkor talán a gravitáció "számlájára" lehetne írni a Hold mondabeli hatását? A Nap kétszázszor nagyobb gravitációs vonzást gyakorol az emberre, mint a Hold! Avagy a 70%-ban vízből álló emberben dagályt és apályt okozna?!
A dolog még zavarosabbá válik, mert Hold (amennyiben a horizont felett van) a fázistól függetlenül mindíg ugyanakkora vonzóerővel rendelkezik. Tehát napi ciklusban (vagyis félnaponként) van jelen, vagy nincs jelen. A Hold dagály-apály-vonzereje az emberre kétszer akkora ugyan mint a Napé, de egy 2 km-re lévő hegy esetében 100 000-szer nagyobb ez az erő, mind a Holdból jövő. Ötszáz méter távolságban az Eiffeltoronytól még mindíg ( a Holdhoz viszonyítva) 1 600-szoros ez az erő. (#1*)
Összefoglalva, akár fénytani, akár gravitációs, akár dagály-apály vonzerőt figyelembe véve a Hold nem játszik semmiféle (számottevő, mérhető, érzékelhető) szerepet az emberi szervezet működésében.
Annál nagyobb szerepet játszott évezredekkel ezelőtt. A természeti vallásokban, hol nőnemű, hol férfinemű istenként szerepelt és tucatnyi néven ismeretes. Néhány példa: Az azték mitológiában a Hold neve Xochiquetzal volt, ő oltalmazta a szerelmeseket. A maja holdistennő neve Ix Chel volt, ő hozta a vihart és az árvizet.A sumer mitológiában a fő holdisten férfi volt. Sint, akit Nannaként is ismerünk . ő felelt a föld termékenységéért, az ételkészítésért, valamint a nyájak – különösen a marhák – védelméért. A mexikói Holdistent, Tecciztecatlt például csigaházban ábrázolták. (#2*)
A vallások fejlődése során az istenek mindinkább emberekké váltak, pl. az Olympuszon lakozó görög és római istenek. A Holdnak csak babonás tulajdonságok szerepe jutott, ami mind a mai napig erősen tartja magát a vélhető felvilágosultság ellenére. A 19. századi Angliában széles körben elterjedt népszokás volt, hogy a lányok teliholdnál egy tükör segítségével próbálták megtudni, mikor mennek férjhez.
A természettudományokban járatlan és misztikumra hajlamos emberek kritkátlanul elhisznek minden évszázados babonát. Vannak azonban olyanok is, akiknek a fizikai lehetetlenség nem elég argumentáció, hanem ők meg akarnak győződni dolgokról és vizsgálatnak vetik alá, hogy bizonyosságot szerezzenek egy-egy állítás helyességéről, vagy valótlanságáról. A következőkben néhány közhiedelem és annak ellenőrzött vizsgálatról lesz szó, amelyet világszerte végeztek el és publikálták. Többek között Németországban létezik egy "Paratudományokat Tudományosan Vizsgáló Társaság (GWPU), amely ilyen ellenőrző vizsgálatokat végez.
Mielőtt azonban az ellenőrző mérésekre, statisztikákra azok kiértékelésére térnék, a kiegyensúlyozottság érdekében, az egyoldalúság vádját megelőzve idézek néhány ellenkező előjelű mondatot. Valahol valamikor valaki, aki dús fantáziával és költői vénával rendelkezett megszülte a következő "költeményt": "A Hold az örök nő, sokféleképpen mutatja meg az arcát. Szerénynek, titkolódzónak látjuk, mikor elfátyolozza magát, szinte nem mutat magából semmit, bezárkózik, ez az újhold. Majd ezután egyre szebb lesz, kiteljesedik, felkelti az érdeklődést: ez az első negyed. Ezt követi kiteljesedés, a teremtés: a telihold. Növő hold: ad, tervez, befogad, felépít, abszorbeál, belélegez, energiát tárol, erőt gyűjt, védelemre és pihenésre hív. Fogyó hold: kimos, kiizzad és kilélegez, szárít, aktivitásra és energiafelhasználásra hív." A fenti mondatokra hivatkozva, borotva éles logikával Lélek Sándorné a következő megállapítást, véleményt írja: "Mint látjuk,a holdfázisok különböző módon hatnak ránk."(az aláhúzás tőlem!) Lenyűgüző tájékozottságra vall: "Ma már az egészségügyben egyre inkább figyelnek ezekre a jelenségekre." Nagyon passzol ide Tóthné Pető Mónika mondata: "..a tájékozatlanság nem bűn. Ha tájékozatlanságból mond valaki véleményt, az emberi butaság."
Operációk és a Hold
Bár előfordul, hogy néhány balga páciens az operáció idejét bizonyos holdfázishoz igazítja, de ez ugyanúgy alaptalan babona, mint az összes többi, amelyeknek felsorolása alább még következni fog. Most rövid összefoglalást adok egy 17 oldalas tanulmányból, amely a következő címet viseli: "Módosítja-e a Hold a sebészeti beavatkozáskor fellépő elvérzés, vagy más komplikáció veszélyét?" (#8*) A házaspár J.Paungger és T. Poppe elméletével szemben a tanulmány 228 páciens térd-, vagy csipő-protézist beültet? (implantáló) operáció lefolyása alapján bebizonyította, hogy nem befolyásol a Hold semmit. Figyelembe véve a páciensek korát, nemét, az operáció jellegét, bele vonva a felhasznált vér mennyiséget (vérzés nagysága), az összes fellépő komplikációt, valamint a holdfázist, a Hold állását az Állatövhöz viszonyítva, megállapították, hogy nincs összefüggés. Ugyanerre az eredményre jutott több más országbeli tapasztalati eredmény. (#9*) Természetesen ugyanez a helyzet a melloperációkkal kapcsolatban 3757 eset kiértékelésénél a bécsi "Lainzer" kórházban. (#10*) Bajorországban "csak" 782 operáció kiértékelésével jutottak arra a megállapításra, hogy a nincs befolyása a Holdnak operációra. (#11*)
Születések és a Hold
Nem felel meg a valóságnak, hogy a Hold hatással lenne a születésekre. Több, mint 40 000 születési adatot ellenőriztek nem csak európai, hanem fejlődő országokban is, sőt 19.sz-ból is. (#3*)
Az eredmény, hogy sem a múltban, sem manapság, függetlenül attól, hogy városi, vagy falusi környezetben történt a szülés, nem találtak összefüggést a Holddal kapcsolatban. Ausztriában tanulmányt készítettek, amelyben 1970 és 1999 között (371 holdciklus) történt 2 760 000 születés adataiból megállapítható, hogy semmi összefüggés nincs a holdfázisokkal. (#4*). Ugyanerre az eredményre jutottak az olasz kutatók, akik Maputóban (Mozambik) 37 holdciklus időtartama alatt 5226 otthoni szülés adatait ellenőrizték. (#5*) Amerikában Erin Kaplan és Shelly Galvin 500 000 születés kiértékelésével állapították meg, hogy telihold idején nem szaporodtak meg a szülések! (x6*) Nemcsak a szülések, a mentsruáció is független a Holdtól! (#7*)
Alvászavarok és a Hold
Közvélemény kutatáskor a megkérdezettek 40%-a azt állítja, hogy teliholdnál alvászavara van. Kivétel nélkül minden ezzel foglalkozó tudományos kísérletek megcáfolják ezt. Univ.-Prof. Dr. Josef Zeitlhofer és a pszichológus Dr. Gerhard Klösch (mindkettő alváskutató szakorvos) az ÖGSMSF Hírlapjában (#13*) 2003/1 9. oldalon nyilvánosságra hozták ezirányú 6 évig tartó vizsgálatok eredményeit. Ugyanarra az eredményre jutott Németországban Prof. Dr. Dieter Riemann a Freiburgi Egyetemi Pszichiátria Klinika alváskutatója. (#15*) Az alvajárásról ("holdkórról") itt lehet olvasni. (#14*)
Aggresszió és a Hold
Egy Ausztráliában 1998-ban (#18*), egy másik Spanyolországban 2002-ben (#19*) nyilvánosságra hozott tanulmány igazolja, hogy teljesen légből kapott és valótlan az az állítás, miszerint az erőszakos cselekmények telihold idején gyakoriabbak. Az sem igaz, hogy a pszichiátriai kezelés alatt lévő páciensek gyakrabban agresszívak ezen időszak alatt.
Depresszió és a Hold
Beckenhamban (South London) 700 regisztrált pszichisen beteg pacienst tartottak megfigyelés alatt 1971 és 1988 között. (#20*) A tanulmány megállapítja, hogy a sok évi megfigyelés alapján megállapítható, hogy a holdfázis és a depresziós állapot között semmiféle összefüggés nem létezik.
Autósbalesetek és a Hold
Hasonlóan állapította meg egy kanadai tanulmány 250 000 autóbaleseti tárgyi károsodás és több, mint 50 000 személyi sérülés kiértékelésénél, hogy a gyakoriság nagyon függ az évszaktól, időjárástól és naptári eseményektől, de a Holddal nincs összefüggésben. (#21*)
Munkahelyi balesetek és a Hold
Az is egy mítosz, hogy szaporodnak a balesetek telihold idején. Erre a megállapításra jutott az osztrák fizikus és csillagász Robert Seeberger, aki Prof. Manfred Huberrel együtt kereken 500.000 munkahelyi balesetet vizsgált felül, amelyek 2000 és 2004 között történtek Ausztriában. A holdeffektet nem lehetett bizonyítani. (#22*)
Epilepszia és a Hold
Professor Selim Benbadis, Neurologus és idegsebész (University of South Florida Tampa, USA) 3 éves időtartam alatt 770 epileptikus rohamot elemezett ki. Az eredmény: a telihold nincs hatással az epileptikus betegekre.Közzététel 2004 május. (#23*)
Agyvérzés és a Hold
Christian Ottomann disszertációs munkájában megvizsgálta, van-e öszefüggés az agyvérzés gyakorisága és a holdfázisok között? (#24*) Figyelembe vette a teliholdat, az újholdat, első negyedet és utolsó negyedet. Eredmény: Nincs szignifikantos gyakoriság a kédéses időszakokban.
Öngyilkosságok és a Hold
Erősen tartja magát még mindíg a tévhit, hogy teliholdkor több ember lesz öngyilkos. Ez az állítás is egy egész sorozat vizsgálat megcáfolta meg. Északrajna-Vesztfáliában 1971-ben történt 3033 öngyilkosság adatait megvizsgálva nyilvánvaló, hogy gyakoriságuk nincs összefüggésben a holdfázissal, az évszakokkal azonban igen. Télen és tavaszal sokkal többen követnek el öngyilkosságot, mint nyáron és ősszel. (#25*)
Egy másik tanulmány az USA-ból (Sacramento County) 4190 eset alapján mentette fel a Holdat. (#26*)
Kutyaharapás és a Hold
Ausztráliai kutatók vizsgálatai megcáfolták azt a rémhírt, hogy a kutyák harapósabbak telihold idején. Egy angol tanulmány 2000 decemberében jelent meg a "British Medical Journal"-ban a bradfordi 1600 harapást még a Holddal hozza összefüggésbe (#27*) Ugyanott és akkor az ausztráliai tanulmány is megjelent, amely cáfolja az összefüggést. (#28*)A két tanulmány rövid összefoglalása .(#29*)
Ezért kapta a mûvelt és tehetséges Saulus azt a feladatot, hogy felderítse és a római rendõrségnek kiszolgáltassa a birodalom érdekeit veszélyeztetõ illegális, földalatti úgynevezett keresztény csoportokat, szektákat.
Erre valami érdemi magyarázat? Tudod, hogy a Biblia mást ír erről. Miért kellene inkább ennek hinni?
A zsidó és a keresztény vallások közös alapdokumentuma azok az írások, amelyeket Alexandriában, valamint Palesztínában gyûjtöttek a zsidó értelmiségiek. A legkorábbi írások, amelyek az i.sz.e. 1000 évekbõl származnak és az azt megelõzõ 5-600 év szájhagyományát foglalják írásba, a "Tórában" találhatóak.
Ez a mû, amit tévesen Mózesnek tulajdonítottak, 600 éven keresztül állandóan változtatva lett a mindenkori vallási vezetõk gusztusa szerint és a mostani formáját i.sz.e.400 körül érte el. Ettõl az idõtõl számít szentnek és istentõl sugalmazottnak. Minél keserûbb volt a zsidók sorsa (babilóniai fogság), annál több ú.n. próféta lép színre, hogy a népet "vigasztalja", vagy búzdítsa. E próféták írásai is a gyüjteménybe kerültek és kellõ válogatás után i.sz.e.200-300 között lezárták az összeállítást.
Az i.sz. 90-100-ban a jamnai zsinaton a zsidók a palesztínai összeállítást ismerték el az Ószövetség hivatalos dokumentumának (palesztinai kánon).
A kezdeti keresztény közösségek az alexandriai (alexandriai kánon) változatban ismerték meg az Ószövetséget, ez lett a katholikusok Szentírása.
A reformátorok a rövidebb, palesztín kánont tartották "sugalmazottnak". Meg kell még említeni az u.n. apokrif-eket, amelyek ugyanolyan célzattal és istenre való hivatkozással íródtak, mint a a többi, de sem a zsidóknak, sem a keresztényeknek nem tetszett a tartalma és ezért nem ismerték el szent könyveknek.
Összegezve: õsrégi mesék és ahhoz fûzõdõ értelmezések és magyarázatok írásos dokumentjai közül a a vallási hatalom képviselõi a nekik tetszõket szentnek, isteni sugallatnak nevezik.
Talán a zsidó vallás volt az, amely elõször tért rá az egy- isten- hitre.
Nagyon szépen lehet követni az úgynevezett Mózes könyveiben, hogyan alakította ki hatalmát Mózes, hogyan szervezte a saját, valamint bátyja és papság számára a jólétet és a vallás gyakorlatát. Ez persze csak úgy lesz világos és egyértelmû, ha Mózesnek az istenre való hivatkozásától eltekintünk, amely csak a nép félrevezetésére szolgált.
Ezentúl a Mózes nevében írtakat Mózessel azonosítom. A Genezis meséjét vagy elõzõ mondákból, legendákból vette át, (pl. Gilgames) az is lehetséges( de nem valószínű), hogy õ egyedül találta ki. Egy mai 18 éves fiatal általános természettudományi ismerettel rendelkezõ gimnazista szellemi színvonalán lévõ személy számára világosnak kell lenni:
Az ember kialakulásának oka és módja a természet mûködésének törvényszerû következménye! Mind az embernél, mind az állatoknál a molekuláris biológiai folyamatok az azonos célú és tevékenységû szervek esetében hasonló.
Az elsõ könyv többi részét, mint történelmet lehet figyelembe venni.
Érdekes rész a második könyv tartalma. A 19.fejezet 10-25 versébõl kitûnik, hogy tette bolonddá a neki hívõ népet. Meghirdette nekik, hogy az isten meg fog elõttük jelenni a Sinai hegyen, de végül csak Mózes részesült ebben a kegyben.
Vagyis az isten mindíg csakis Mózessel tárgyalt, legalább is ezt állítja Mózes! Logikus, hogy 40 napig el kellett vonulnia a többiek látókörébõl, hogy elkészítse a 10 parancsolat kõtábláját. (Ha azt egy isten csinálta volna, nem került volna idõbe!) Az is emberi, hogy mérgében földhözvágta.
(Bár ez nem nagy tiszteletet mutat az állítólagos Teremtõ iránt!)
Az újabb 40 napot már kényelmesebben tölthette, mert elõkészített nyers kõtáblával felszerelve kevesebb munkára volt szükség.
Mózes által közvetített, ábrázolt isten ugyancsak különös jellemmel rendelkezett. Ha arról van szó, hogy Mózesnek, Áronnak "kedvezzen" mindent megtesz és egyszer nagyon igényes, máskor éppen ellenkezõleg igénytelen. Többször felhívja a népet -mindíg Mózes állítja- hogy a gyûjtsenek aranyat, ezüstöt és rezet. Gondos részletességgel gondoskodik a frigyláda és a szent hajlék méreteirõl, anyagáról, felszerelésérõl.(legalább is Mózes azt állítja!)
Mindenbõl a legjobb, ami megfelel kényes ízlésének. Amikor az áldozatok bemutatásának leírása következik feltûnõ, hogy megelégszik az égetett csontok és belsõségek füstjével. (legalább is Mózes ezt állítja!). Az a gyanúm, ha abban az idõben már ismerték volna a kolbászkészítést és a csontlisztet, a belek és a csontok is a papoké maradt volna. (A bélsár kivételével) Az is érdekes, hogy a Mózesnek tulajdonított könyvekben az „öreg”, vagy akkor még „fiatal” Isten milyen kicsinyes és emberi dolgokkal veszõdött és azóta erkölcstelennek tartott dolgokban is tevékenyen részt vállalt. Például: gondja volt arra, hogy Ábrám nyugodtan teherbe ejthesse cselédlányát.(I.16.). Neki jobban tetszõ Ábrahám névvel átnevezte Ábrámot.(I.17).
Nem zavarta a vérfertõzés sem.(Lót és a két lánya)(I.19,20). Mózes elõélete ellenére (meggyilkolt egy egyiptomit) kedvence lett.
A sport sem volt idegen tõle, hiszen szegény Jákobbal addig birkózott, míg kificamította a csipõjét. (I.32/24) Mindenesetre (ha kihagyjuk az istenre való hívatkozást) Mózes 5 könyve nagyon értékes és érdekes korrajz és tanulmány az akkori felfogás, hiedelem és vallás szempontjából. Meg kell jegyeznem, hogy a Mózes által hirdetett vallásban a halálnak,a halálon túli életnek alig van jelentõsége.
A feltámadás ötlete még meg sem született. A világ késõbbi történelmében nagy horderejû jelentõsége volt abban, hogy a zsidó vallásba beépítette (megigérte) a Messiás eljövetelét. 2. Próféták, messiások
Minden idõben voltak és vannak bigott vallásos emberek. Minden idõben voltak és vannak misszionárius hajlamú (többnyire epileptikus) emberek. Minden idõben voltak és vannak vallási tébolyban szenvedõ emberek. Minden idõben voltak és vannak az elõzõ 3 csoportot kihasználó, megtévesztõ szélhámosok. Minden idõben voltak és vannak, akik magukat, vagy mást prófétának tartanak. Minden idõben voltak és vannak, akik magukat, vagy mást messiásnak, megváltónak tartanak. Minden idõben voltak és vannak vallási csoportok,melyek a „világvégével” ijesztgetnek. Az idõk folyamán így egy-egy karizmatikus személy körül szekták, csoportok alakultak, megszüntek és újak alakultak.Voltak, amelyek a római uralom ellen lázadoztak és az eljövendõ, vagy már eljött messiás királyságát hirdették. Ez már a római titkos rendőrségnek is sok volt.
3. Saulus-Paulus
Ezért kapta a mûvelt és tehetséges Saulus azt a feladatot, hogy felderítse és a római rendõrségnek kiszolgáltassa a birodalom érdekeit veszélyeztetõ illegális, földalatti úgynevezett keresztény csoportokat, szektákat. Ezek különféle és egymástól független csoportok voltak, és egy-egy messiásnak nevezett személye, vagy annak alárendeltje körül csoportosuló hívekbõl álltak.
Saulusnak áttekintése volt ezen csoportok erejérõl, létszámáról és eszméik terjedésérõl, ami a római császárság ellen is irányult. Vagy saját indíttatására, még inkább valószínû, hogy a titkosrendõrség utasítására, arra törekedett, hogy a mozgalom élére állva, a keresztény csoportokat egy egységes és új ideológiával úgy átszervezze, hogy az ne fenyegesse a római uralmat. Ügyes csellel beférkõzött az eddig általa üldözött keresztény szekták bizalmába, majd mindinkább a vezetésre törekedett és meg is valósította azt. Ennek érdekében ténykedése arra irányult, mivel a zsidóságban nem nagy visszhangra talált a kereszténység, általánossá tegye a nemzsidók körében.(Róma.10.f.12.sor) A híveket a hatalmi rendszerhez loyálisságra nevelje.(Róma.13.f. és több más levélben.) Részletesen meghatározza a papság szerepét és anyagi ellátását. A férfiak és nõk viszonyát a társadalomban.(I.Korinthusi levél.9.és11.f. Holott egyik evangéliumban sem szerepel, Pál terjeszt olyan legendát, hogy a „feltámadt” Jézus több, mint 500 atyafiának megjelent.(mint fenn:15.f.) Proklamálja a feltámadást.(I.Thessaloniki levél.4.f). A püspökök és a diakónusok egy-feleségûek legyenek.(I.Timotheus.3.f.). (Többnejûség egyébként.megengedett??) Pál apostol intellektuális és szervezõ képességével, a "Jézus-Megváltó' személyi kultusz kialakításával, a keresztény vallás megalapítójának tekinthetõ és tekintendõ. Denis Diderot (1713 - 1784):” Elveszitek egy keresztény rettegését a pokoltól, elveszitek a hitét.” Gaius Iulius Cäsar (100 - 47 v. Chr.):” Az emberek szívesen elhiszik azt, amit kívánnak.
4. A "Jézus-Krisztus"-ban való hit a kereszténység alapideológiája
Az egyházak történelem-tudósai és kutatói mindent megtettek, hogy Jézust, mint történelmi személyt bizonyítsák. A felsorolás ezeket az un. bizonyítékokat tartalmazza: 1. Római források: _a./ az ifjabb Plínius levelei _b./ Tacitus naplója _c./ Sueton "A cézárok élete" című történeti mukája 2. Mohammedán forrás: _a./ a Korán 3. Zsidó források: _a./ Flavius Josephus "A zsidó Ókor" _b./ A babyloni Talmud. 4. Patrisztikai források: _a./ apokrifek _b./ a didach _c./ Clement püspök levele _d./ antiochiai Ignác levelei _e./ Eusebius és Hieonymus (apokrif) írásai Flavius kivételével az összes forrás minimum 2 emberöltővel később iratott, így bizonyítéknak annyit ér, mint halottnak a csók. Flavius esetében a vallásos atyák hamisítástól sem riadtak vissza. A holttengeri tekercsek csak arra bizonyíték, hogy zsidó szekták léteztek. A híres zsidó történetíró, akit Josephus Flavius néven ismerünk Józséf Matithjáhu néven született i.sz.37-ben, termékeny munkásságának halála vetett véget 63 éves korában. Az új nevet 32 éves korában vette fel, Vespasianus császárrá nevezése évében. Ez a korában ismert személy, korának minden eseményéről részletesen beszámolt és ezért az egyháznak fontos történelmi tanú lett volna. Birizgálta is a csőrüket, hogy semmit nem tudott a "nagy eseményről". Az egyházi íráshamisítók, találtak Flavius szövegében egy kis szabad helyet, ahova néhány szó befért és (már nem emlékszem szószerint) utalást tettek Jézusra. Ez annyira durva csalás volt, hogy maga az egyház sem tartotta hitelesnek. Ezért sokkal jobb módszerhez kellett folyamodni. A X.sz.-ban, tehát 900 évvel később írt történelemkönyvet egy arab történetíró, névszerint Agapiosz . Ebben a könyvben van egy állítólagos Flavius idézet (aminek eredetijét sehol, sohasem látta valaki), amely így szól: "Élt abban az időben egy bölcs ember, akit Jézusnak hívtak. Egész élete kifogástalan volt, erényes cselekedeteiről volt híres, és a zsidók, valamint más népek közül sok ember a tanítványa lett. Pilátus keresztre feszítésre és halálra ítélte. De akik tanítványai lettek, nem tagadták meg tanításait. Azt mesélték, hogy mesterük keresztre feszítése után három nappal megjelent nekik. Ők úgy vélik, hogy ő volt a Messiás, akiről a próféták csodás dolgokat jövendöltek."
A hitelesség körüli vita főbb állomásai.(rövidítve): 230-250 körül Caesarea püspöke, Órigenész idézi Josephus tanúságtételét Jakabnak, Jézus testvérének halálával kapcsolatban (Zst. XX.), s azt állítja, hogy Josephus nem hitt Jézus Krisztusban. A Jézusról szóló részt sem idézi a Zst. XVIII. könyvéből.
XVII. század. Richard Montague, Norwich püspöke kijelenti, hogy az „Ő volt a Messiás” kijelentés Flaviusnál későbbi keresztény betoldás. XVIII-XX. század első fele. A tudósok zöme azzal érvel, hogy a passzus vagy teljesen, vagy részben hamisítvány (Schürer, Niese, Norden, Zeitlin, Lewy, Juster).
1931. R. Eisler Jézus, a Messiás c. munkájában felveti, hogy keresztény cenzorok Flavius eredeti szövegét nagyrészt törölték, és egy egészen új szöveget iktattak bele. 1941. Ch. Martin szerint a Flavius-féle tanúság egyes mondatai betoldások, de az egész alapszöveg hiteles. 1954. Paul Winter azzal érvel, hogy csak három mondat betoldás a szövegben, a többi eredeti. Ez a teória széles körben elfogadást nyert. 1960 körül. Hans Conzellman megjegyzi, hogy Flavius szövege igen közel áll a „lukácsi kérügmához” (Lukács hitvallásához), amelyből arra következtet, hogy az egész szóban forgó rész keresztény hamisítvány. 1971. Shlomo Pines publikálja a Flavius-tanúság IX. és X. századi szír, illetve arab fordításának szövegét.
Ezek nem tartalmazzák az „ő volt a Messiás”, illetve a „ha egyáltalán lehet őt embernek nevezni” mondatokat. Pines szerint ezek a keleti művek Flavius eredeti - betoldások nélküli - kéziratát használták. 1984. J. Neville Birdsall szóstatisztikai alapon kimutatja, hogy a tanúság szövege stílusában teljesen eltér Josephus egyéb szövegeitől, ezért az feltehetően egészében hamisítvány.
5. A vallások szaporodásának „törvénye”
Amíg egy vallás, vallási csoport kicsi és ellenzékben van az állammal szemben, szoros fegyelemmel összetartóak. A hatalmaságokkal, a javak elosztásával, a hatalommal szemben kritikusak. Amikor olyan mértékben megnövekedik, hogy hatalmi tényezõt jelent, és az állam hivatalosan is elismeri, a mindenkori államhatalom támogatójává válik, beépül annak rendszerébe. Ez a folyamat azzal jár, hogy a hívek kis és kritikus része, különösen, ha egy karizmatikus vezetõre talál, elkülönül a többitõl és újabb és újabb szekta alakul. Tehát egy nagy uralkodó vallás kialakulása mindíg azzal jár, hogy belõle „reformista, revizionista” csoportok, szekták alakulnak és válnak le.
1. Elõszó A természetben és az emberi társadalomban is minden mozgásban van, változik, fejlõdik. Ha valaminek a kezdetét, kiindulópontját keressük, mindíg az idõben kell "visszamenni", mindaddig, amíg lehetséges. Ha már minden lehetõséget kimerítettünk és nem értünk célhoz, akkor már csak a theórétikus megközelítés jut és a fantázia. Vannak esetek, különösen a technika terén, amikor nagyon egyszerû a visszaszámlálás. Vegyük példának a mai mikroprocesszoros digitális rádió -vevõ -készüléket. Visszafelé a következõ fejlõdési fokokat lehet figyelembevenni: mikrochips, integrált áramkörök, tranzisztor, miniatûr elektroncsõ, elektroncsõ, kristálydetektor, telefonhírmondó, telefonközpont, telefon és már is itt vagyunk a kezdetnél 1874-ben (Bell). Nem ilyen egyszerû a dolog elvontabb fogalmak esetében, mint a magántulajdont, vagy a vallást illetõen. Hiába kerestem a tan- és történelem-könyvekben a magántulajdon eredetét, ott csak egyszercsak megjelent a fogalom, tudomásul vétel végett.
Ugyanez a helyzet a vallás eredetével is. Jóllehet a két fogalom nem egyidõs és egyik sem függvénye a másiknak, egymásra hatásuk tagadhatatlan.
Ezért egy cikkben próbálom feszegetni e két társadalmi jelenség (fogalom) a régmúltba nyúló történelmi csíráját. Legalább is annak egyik lehetséges változatát.
Mivel nem szándékozom vallástörténelemmel foglalkozni, csak arra hívom fel a figyelmet, hogy például i.sz. II.sz-tól a XV. sz.-ig (a zsinatok tükrében) mennyit változott a római katholikus egyház, mint dogmák, mint szervezete tekintetében. Én most a vallás ki-alakulásával akarok foglalkozni, és ehhez sokkal nagyobb léptéket kell venni, mint néhány évszázad. A következõ fejezetekben az a célom, hogy bebizonyítsam, hogy a vallás is az emberi társadalom természetes fejlõdésének anyagi vetülete, mivelhogy anyagi világban élünk, amin kívül más nem létezik!
Dehogynem létezik más, hiszen van szellemi világ is! Igen van az u.n. szellemi világ is, amit én virtuális világnak neveznék. Ez a "szellemi, nem anyagi, virtuális" világ az emberi agy terméke, csak az emberi agyakban létezik, az emberi agyak termékeinek történelmi összege.
Ebbe a fogalomba minden beletartozik: mindenféle tudomány, irodalom, vallások, babonák...stb., valamint a matematika, ami nem más, mint az anyagi világ mûködési törvényeinek "emberi-nyelvre" való fordítása. Úgyis mondható, hogy interfész az anyagi és a virtuális világ között.
A gondolkodás nem más, mint az emlékezetben tárolt információ-szegmentek összeolvasása, az új információ felhasználásával azok kiegészítése és újra-csoportosítása, újra-tárolása.
Tehát anyagi, bió-elektró-kémiai folyamatról van szó. A gondolatok az agy "termékei", elválaszthatatlan az agytól, tehát anyag! Még egy dolgot kell figyelembe venni, ha az emberi társadalom fejlõdésérõl beszélünk. Az állatvilágban minden nemzedéknek a szülõk nemzedékének utánzásával kell megtanulnia az élet és fajfenntartásához szükséges tudnivalókat.
Ezek a tudnivalók nemzedékrõl nemzedékre csak nagyon minimális mértékben szaporodhatnak és szaporodnak a kommunikáció egyszerûsége miatt. Az emberiség a tagolt beszéd segítségével abban a kivételes helyzetben van, hogy minden nemzedék az összes elõzõ nemzedék által megszerzett tapasztalatok, ismeretek, elméletek összegének tulajdonosává válik, amit tovább fejleszthet és tovább adhat.
Ezt értem "az emberi agyak termékeinek történelmi összege" kifejezés alatt. Mindenegyes mondat, amit leírok, évezredeken keresztül élõ és gondolkodó emberek tízezreinek elméleti és gyakorlati munkájának az összetett eredménye. Minden régi esemény, történet, legenda, vagy mese az évezredeken, vagy századokon át állandó változáson, gyarapodáson ment keresztül.
Az elmondó személy fantáziájának megfelelõen az általa hallottakat kiegészítette, esetleg megváltoztatta. A mindennapi életben is elõfordul, hogy valaminek az elmondásakor az elfelejtett részelemeket az elmondó automatikusan kiegészíti.(ez kísérlettel is bizonyított). 2. Kezdjük a végén Külvilágunkról az érzékszerveink útján, azok információinak az idegrendszer segítségével az agyban történt feldolgozása alapján, mint érzetrõl veszünk tudomást. A kapott információkat az agy látás-, szín-, hang-, ízek-,hõ-, tapintás-, fájdalom-érzet, hangulat, érzelem formájában dolgozza fel és tárolja (emlékezet).
Információink 80-85%-a a szem, vagyis a látás-érzettől származnak. Az érzetek és a tárolás mechanizmusa elejétõl végig anyagi (bió-elektró-kémiai) folyamat.
A tudat az objektív-szubjektív valóságra vonatkozó érzetek, észleletek, képzetek, fogalmak, ítéletek, következtetések, összefoglalva ismeretek rendszere, amely az agy struktúrájában kialakult változások formájában kerül rögzítésre és az élő, ébrenlévő embernél annak állandó dinamikus leolvasása (bióelektromos és kémiai jelek újra "futása" a "bejárt" mintázatokon) teszi lehetővé, hogy kiismerje magát környezetében (tér, idő, közösség).
Az élő ember (vagy állat) az agyban tárgyiasult objektív valóságot konvertálás nélkül (érzékszervei nélkül) érzékeli. Ezt nevezzük mindenapi nyelven gondolatnak, gondolkodásnak, tudatnak. Itt jegyzem meg, hogy nemcsak külsõ ingerek, hanem az érzelmek öszes fajtája, az idõ és térérzet is az agyban képzõdnek és "honolnak" Az agy nemcsak képezi, hanem tárolja, elraktározza életünk folyamán szerzett információkat. Minél nagyobb figyelemmel, érzelemmel élünk meg egy eseményt, annál több kísérõ információval összeköttetésben kerül az "emlékezetbe" tárolásra.
Pld. A legtöbb embernek az elsõ csók egy olyan esemény volt, hogy élete végén is eltudja mesélni, hol, mikor, kivel történt, milyen volt az idõjárás, melyik napszakban stb.. történt. Egy-egy emlék, esemény, vagy fogalom több százezer idegsejt adott mintázata , amely az agykéregben tárolva., szükség szerint "kiolvasható"(felidézhetõ), ezáltal emlékezünk. Igy alakul ki az ember (ön)tudata, saját személyisége, kapcsolata az õt körülvevõ tárgyakkal és emberekkel. Az un. világnézet kialakulására, tehát ahogyan a világot látjuk, a jelenségeket értelmezzük, legnagyobb hatása a gyerekkori körülményeknek, a nevelésnek, a családnak, rokonságnak, az iskolának, a nagyobb közösségekben szerzett benyomásoknak van.
Úgy is mondhatjuk, minél fiatalabb az egyén annál könnyebben alakítható, befolyásolható szellemi "profilja", világnézete. Idõs korban a változtatás nagyon nehéz, és annak mértékét is befolyásolják a fiatalkori benyomások. A beszéd (a nyelv) segítségével nemcsak a tárgyi világ ismerhetõ meg, hanem elvont fogalmak is képezhetõek, tárolhatóak az agyban. A különbözõ mesék és legendák tárgy- és személy-alakjai épp úgy "élnek" agyunkban, mint az érzékszerveink által tükrözött "valóságos" világ.Egyes kirívó esetekben össze is keveredhetnek és keverednek ezek a különbözõ úton szerzett "emlékek". Ilyen a vallásos környezetben neveltben az isten fogalma. Tehát minden istenben hívõ személy agyában (tudatában) él (az agyban tárolva) egy isten-kép, amely többé-kevésbbé hatással van életére. Minél nagyobb hatással van az isten-kép életére, annál élõbb és "valóságosabb" ez az isten az õ részére.
2/1. Annyi isten van, ahány istenben hívõ ember él jelenleg a világon. 2/2. Az egyes ember halálával, léte, személye, öntudata, minden élménye és érzése megsemmisül istenével együtt. 2/3. A kialakult isten-képek egyediek, bár a vallások (fõ vonalakban) meghatározzák lényegét. Azonban az emberek természetüknek, intelligenciájuknak, képzelõerejüknek, tanulmányaiknak megfelelõen alakítják szükségletükhöz ezt a képet. Van aki öregembernek képzeli, van aki a természet törvényeit tartja a mindenhatónak, van aki az õsrobbanást. Nagyon régen égitesteket, sőt állatokat tiszteltek istenként stb. 2/4. Ezt az egyéni isten-képet nem lehet senki másra rákényszeríteni. 2/5. Egy isten képpel nem rendelkezõ személy sem kényszeríthet valakit isten-képének "törlésére"! 2/6. Az emberi tudattól független, a vallások által közvetített (abszolút) Isten nem létezik! 3. A "másvilág" feltalálása, a "lélek" születése Feltételezem, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy az alvásközbeni álom, az agyban játszódik le, a megélt és tárolt emlékszegmentek (látszólag) rendezetlen, összefüggéstelen újrajátszásával. Röviden az álomkép nem valóságos, hanem az agyban képzõdik, játszódik.
Ez az utolsó mondat nagyon fontos a továbbiak megértéséhez. Valószínű, hogy aggyal rendelkező állatok álmodnak alvás közben. A gerincesek egészen biztosan, ezt minden kutya-, vagy macska-tulajdonos tapasztalhatja. Ha kutyám álmában a farkát csóválja tudom, hogy kellemeset álmodik. Ha vakkant, vagy csaholáshoz hasonló hangokat bocsát ki, akkor rosszat álmodhat. Ha felébresztem azonnal tisztában van azzal, hogy álmodott, nem folytatja az ugatást és azonnal realizálja a valóságot.
Az õsmajom, az õsember is álmodott már akkor is, amikor még beszélni sem tudott (a gégefõ és a szükséges agytekervény még nem alakult ki). Mirõl álmodhatott az õsember? Erdõrõl, mezõrõl, állatokról, emberekrõl, vadászatról, olyan eseményekrõl, ami megtörtént vele, csak egy kicsit különös módon és mikor felébredt tudta, hogy amit álmában látott, az alatt az idõ alatt történhetett, amíg a barlang földjén aludt.
Tehát alvásközben valahol volt, valamit látott, valamit csinált és egy kicsit érthetetlen is volt. Különösen mikor álmában azzal a nagyapjával találkozott, akit már nagyon régen megölt egy barlangi medve. És látott ismert és ismeretlen férfiakat, nõket, gyermekeket. Maradjunk a nagyapánál. Azt tudja ez az õsember, hogy a nagyapját (miután a medve szétmarcangolta) eltemették fegyvereivel együtt, tehát a teste itt van a domboldalban elásva. Ahol õ álmában "járt" ott mégis "élt" a nagyapja, éppen vadászott! Tehát kell, hogy a nagyapjának egy bizonyos része nincs eltemetve, hanem egy bizonyos környezetben él.
Az is feltûnhetett az õsembernek, hogy amíg él az ember, akár ébren van akár alszik, lélegzik, valami láthatatlan dolog jár ki és be az orrán. Amikor viszont meghalt nincs ez a (gáz) láthatatlan mozgás, vagy fordítva, aki nem lélegzik, azt már többet nem lehet felébreszteni, meghalt. Miután a beszéd kifejlõdött, az emberek szókincse gyarapodott.
Egymás álmait elmesélve arra a következtetésre jutottak, hogy kell lenni egy "másvilágnak", ahova az ember alváskor odalátogathat, ha pedig meghal, akkor végérvényesen odakerül. Mivel azonban a test bizonyíthatóan itt marad, kell lenni egy résznek, ami a másvilágon él.
Ennek jó bizonyítéka az elmaradt láthatatlan (légnemû) anyag hiánya, ami valószínûleg a "másvilágban" képviseli az ittmaradt testet.
Ebbõl a következtetésbõl keletkezett a "lélek " fogalma. Lehetséges, hogy valakinek a fenti bekezdésben foglaltakkal, az álom szerepével kapcsolatban fenntartása, problémája van és nem látja be annak valószínûségét. Egy kis fantázia és logika segítségével könnyen belátható a dolog, ha a következõ mondatokat figyelmesen átgondolja: Képzeljük el, hogy a horda egy tagja elõadást tart arról, hogy létezik valahol egy olyan vadászmezõ, ami örök és odaköltözik mindenki, aki meghalt és ott él tovább. Ha a "mese" hallgatói nem lennének meggyõzõdve arról, hogy álmukban õk maguk is jártak már ott (mintegy látogatóba), hiszen találkoztak halott rokonaikkal, akiket ott "élve" láttak, tehát maguk is "tapasztalták az örök vadászmezõ" létét, semmiféle "tudományos" érvvel nem lehetne meggyõzni õket egy "ismeretlen és elvont" fogalomról. (Egyszerûen bolondnak néznék a"felfedezõt") Megjegyzés: Jóllehet a magyarban a lélegzés és a lélek szavak hasonlóak, a magyarázat nem ebbõl, hanem abból a funkcióból ered, ami az alvó és halott ember közöti különbséget teszi. Tehát e két fogalom, - amely minden vallás alapját képezi - egy természetes anyagi folyamat, az agy bio-elektro-kémiai folyamat által kiváltott álom-jelenség, szintén bio-elektro-kémiai folyamat által képzett fogalom, és bio-elektro-kémiai folyamat által tárolt ismeret (lélek, másvilág).
Az ember elsõ és második találmánya a másvilág ( túlvilág, alvilág) és a lélek volt, aminek elsõ következménye volt a halottkultusz (nekrolatria).
Természetesen a kezdeti idõben az õsember nem tett különbséget anyag és nem anyag között, és a túlvilágot és az ott „élõket” (a lelket) is a valóságos (anyagi) világ részének tekintették. Az emberiség haladottságának szinte minden fokán elõforduló tiszteletnek, kegyeletnek és félelemnek kifejezései a halottak iránt létezik. Gyökere abban az általános hitben keresendõ, hogy az elhúnytak (lelkei) a halál után is tovább élnek, hogy egykori életük folyásának helyéhez ragaszkodnak, oda visszajárnak, v. állandóan a körül tanyáznak, és hogy ilykép a hátramaradt élõ rokonság tetteit figyelik, tetszésük szerint okozva nekik kárt v. örömet. Ha nem látják el hozzátartozói minden szükségessel, (a lelke) visszajár, maga törekszik megszerezni a hiányzó kellékeket. Aszerint, amint a felfogás törzsenkint változó, amint jónak v. rossz indulatúnak képzelik az elköltözöttek szellemeit, a halottkultusz szokásai is más-másfélék.
Általában azt gondolják, hogy a halottnak a másvilágon is szüksége van a földi dolgaira, ezért vele együtt temetik el fegyvereit, vagy szerszámait, esetenként még ennivalót is a hosszú útra. A késõbbi társadalmi fejlõdés folyamán a magántulajdon bevezetése és ezzel a hatalmi struktúrák kialakulásával vele adják minden vagyonát, leölik rabszolgáit, nejét, stb.
A fejlődési fokozatok összefoglalása (I.rész): 1._ az éberenlét és az alvás képeinek tudatos szétválasztása, megkülönböztetése. 2._ erdőből a szavannába való "költözés", kétlábra állás, gégefő alakulása. 3._ az előző pontban írtak magával hozták az agy mennyiségi és minőségi változását. 4._ az előző pontban írt változások lehetővé tették annak felismerését, hogy az álombeli személyek is élnek, de különleges körülmények között. Az volt a tapasztalás, hogy az e világban való tevékenységüket, életüket valahol folytatják. 5._ Az ősember a nem élő társait már nem hagyja magára "átadva" az enyészetnek, a dögevőknek, a természetnek, hanem az épségben való megőrzés érdekében elássa. 6._ a mássalhangzók, a beszéd kialakulása, fejlődése. Az ehhez szükséges agytekervények kialakulása. 7._ ezen az értelmi szintén még nem volt lehetséges absztrahálni, elvont fogalmak nem létezhettek. A lét és fajfenntartáson kívül csak olyan ténykedés volt, ami a másik világba való költözés megkönnyítését célozta. Halottkultusz. 8._ Később a szellemi fejlődés során a két világ erőteljesebb szétválasztása, a másvilágiak "szellemesítése". Ehhez az agynak újabb rendszer kifejlesztésére volt szüksége. Ebben a fejlődési korban alakulhatott ki és öröklődött tovább a genetikus polymorphizmus: A33050C sz. gén a 10. kromoszómában.
Nagyon szépnek találom a mithológiában azt a leírást, hogy Charon a csónakjában viszi a Styx alvilági folyó tulsópartjára (Hadesz alvilági birodalmába) a halottak lelkeit. Hermes, a küldöncisten hozza neki a halottakat, amennyiben a földi világon rendesen el lettek temetve.Charon ezért a szolgálatáért utasaitól térítést vár el, egy obulust. Hogy a halott ne kóvályogjon ide-oda a túlvilágon, a temetéskor a halott nyelve alá egy rézpénzt tettek.Hasonló legendával találkozunk az õsrégi mezopotámiai Gilgames-eposzban. Itt a tutajost Ursanabi-nak hívják. 4. Benépesül az "örök vadászmezõ" Természetesen, mint minden a világon változik, fejlõdik. Az elõbb leírt halottkultuszból következik, hogy az élõk egyrészt féltek a halottak "szellemétõl", másrészt keresték kegyeiket, hogy kiengeszteljék.
Elsõ nagy problémája lehetett egy egy emberi közösségnek, hordának, hogy miképpen lehet felvenni a kapcsolatot a halott "szellemekkel"? Egy értelmes, jó megfigyelõképességû õsember megfigyelhette, hogy esetenként a tábortûz füstje, nem felfelé száll, hanem oldalra terjed és alacsonyan marad.
Rájöhetett az összefüggésre, hogy ilyenkor késõbb zivatar, jégesõ, "itéletidõ" következik. Ha a közösséggel megtudta értetni, hogy a szellemeknek most rossz kedvük van és meg fogja õket büntetni, akkor nagy tekintélyre tett szert, ha a vihar bekövetkezett.
Ha ez többször sikerült és csavaros esze volt az illetõnek, csakhamar "közvetítõként" szerepelt a csoport és az elhaltak szellemei között! (sámán, varázsló) Rájön arra, hogy sokkal egyszerûbb a tábortûz õrzése, mint a vadászás strapája. Saját különlegességét azzal is fokozhatja, ha kitalál valamilyen különleges mozgást, beszédet (ceremóniát), ritust.
Minél jobban elkülönül, annál jobban növekszik tekintélye, annak ellenére, hogy nem a legöregebb, mint a vezetõ vének. A szellemekkel való kapcsolat egyedülállóságát úgy bizonyítja, hogy megpróbál eddig nem használt hangokat artikulálni, ami például a mai jódlizáshoz lehetett hasonló. Fontos volt, hogy más azt ne tudja úgy csinálni, ahogy õ . Ezzel megalkotta az ének, (elõször csak az egyházi-ének) õsét. A ritusnak legfontosabb része az áldozatok szerepe. Az áldozatok megalkotásával biztosították maguknak az élelmezést a „papok”(varázslók,sámánok). (A mostani egyházi-adónak felel meg.)
Máris meg van - a lélek és túlvilág után - a vallás harmadik. alapvetõ szereplõje: az a személy, akinek "hatalmi-anyagi" érdeke fûzõdik a "hit" fenntartásához, illetve továbbfejlesztéséhez. Néhány millió év mulva ezeket papoknak nevezik. Az anyagi érdeket sorolhatjuk a vallás 4. alapkövének, hiszen ha a sámánokat megvetették, kiközösítették volna, akkor ma nem is lenne vallás! Az idõben 2 millió évvel ezelõttõl 1 millió 990 ezer évig (paleolitikum) az emberiség történetében nem történt sok változás, fejlõdés. Mégis valószínûleg ekkor keletkezett a csírája a papságnak és az ének kifejlesztése. Az utolsó 12 ezer évben (neolitikum) forradalmi változások mentek végbe a társadalmi fejlõdésben, ami a másvilág fogalmában is változásokat eredményezett, tükrözõdött.
Amíg a paleolitikumi társadalomban többé-kevésbbé egyenlõség uralkodott az egyedek között, a másvilágon sem volt hiearchia. 5. A túlvilág is fejlõdik A földmûvelésre való áttérés óriási változásokat hozott a társadalomban, amire itt nem térek ki, csak a másvilágra vonatkozó hatására egész röviden. Már a gyüjtögetõ, de különösen a vadász-halász közösségben szükség volt tapasztalatra, vezetésre, tehát (politikai-gazdasági-katonai) vezérre. A sámán, vagy varázsló is rendelkezett hatalommal és elismeréssel. A horda vezére és a sámán között lehetett békés együttélés, konkurrencia és hatalmi harc is. Elõfordulhatott, hogy egy személyben egyesült a két féle hatalom. Akár így, akár úgy volt, a vallási vezetõnek érdeke volt, hogy a másvilági szellemek is, a világi hatalmi struktúrának megfelelõen hatalmi rétegezõdésbe kerüljenek. Így kerültek a halottak lelkei fölé az istenek. Minden sámán, varázsló, vagy uralkodó kitalált, megalkotott egy-egy istenséget.
Némely uralkodó egyszerûen sajátmagát nevezte ki istennek, de legalább is félistennek. A világ hatalmi strukturáit a másvilágra is interpretálni kellett és az un. isten fogalma és ezek egész csapata lett az emberek tudatába beültetve.
Jellemzõ volt erre a korra, hogy az istenek tulajdonképpen emberek voltak, különleges lakhellyel (pl.:Olimposz) különleges tulajdonsággal és hatalommal felruházva. A sámánság is fejlõdött és a papság kialakulásához vezetett, akik mind nagyobb szerepet, azaz hatalmat vívtak ki maguknak. Különösen azzal, hogy az istenek szolgálóinak, akaratuk, parancsuk közvetítõinek adták ki magukat.
Elkezdõdött a specializálódás, és kisebb többé-kevésbbé egyenrangú csoportok létezése azzal járt, hogy a túlvilágra istenek "költöztek", akik ezeket a csoportokat képviselték. A többi halandó csak közönséges "szellem" maradt. A társadalmi hierarchia kialakulásával, az egyeduralkodók, a királyok, királyságok kialakulásával, a hatalmi egyensúly változását a "túlvilágnak" is követni kell.
Megindult az istenek közötti hierarchia és késõbb az egyistenhit térhódítása. Ott is egyeduralomra van szükség és a "lelkek" sem kerülhetik el a büntetést, vagy a jutalmazást. A túlvilág is felosztandó két részre, hiszen az "isten kegyeltjei" a császár és a méltóságok lelkei nem kerülhet egy helyre a bûnös köznéppel.
A felosztás következménye a mennyország és pokol.
Újfajtájú, szakmásított és rendfokozattal ellátott lényekkel (angyalok, arkangyalok, õrzõangyalok, ördögök) bõvül a túlvilág, aminek részletes ismertetését nem tartom szükségesnek. Fontos és szükséges volt az egy-isten-hitre való átállás, ami nem ment gyorsan, egyszerûen és ellenállás nélkül.
A fejlődési fokozatok összefoglalása (II.rész): 9._ Az emberréválás folyamatában, a tagolt beszéddel lehetővé vált egyes különösen tehetséges emberpéldányoknak (pl.sámánoknak, varázslóknak) a két világban "élők összeköttetését" megvalósítani és így a hordában tekintélyt szerezni. 9/* Mágikus világkép 10._Ebben a stádiumban nem feltétlenül volt szükség a halál fogalmára, hiszen az csak egy átmenet volt, az egyik világból a más(ik)-világba. Ebben az időben az ősember szemében a halál csak egy lakóhely változás volt, természetes és nem tragikus dolognak tarthatta és esze ágában sem volt félni az „örökkévalóságtól”. 11._ Az "ős-papoknak" (sámánok, varázslók, boszorkányok) érdeke a túlvilágiakat nagy hatalommal felruházni, mert ezáltal maguk is a hatalom részeseivé válnak. (11/* Mitológikus világkép.) 12._ A világ társadalmi változásai a túlvilág leírására is hatottak. A hatalmi struktúráknak ott is érvényesülnie kellett. 13,_ Az ilyen személy egyéni fantáziájának megfelelően "teremtette meg" azt az istenséget, amit ő szolgált, illetve annak akaratát közvetítette a csoportnak. Igy aztán a legkülönféle istenségek születtek, az égitestektől kezdve az állatokon keresztül egészen az emberhez teljesen hasonló istenig. A legegyszerűbb volt az emberhez hasonló isteneket kitalálni, hiszen a NAP istenné nyilvánítása már feltételez bizonyos "természettudományi" ismereteket, mert valóban a naptól származik a földi élet stb. (13/* Vallásos világkép.) 14._ Amikor isten fogalma először megjelent, az emberiség nem törődött a világ teremtésével, annak létrejöttével. Azzal céllal "használta" az istent, hogy csináljon elég esőt, szárazat, meleget stb. 15._ Csak későbbi fejlődés fokán merült fel a teremtés kérdése, amikor már isten mivolta létezett. Isten mindíg is egy jolly-joker megoldhatatlan probléma "megoldó" volt az emberiség számára. 16._ Manapság viszont már (többségében) tudományos világkép jellemző. Villámokat, élet kialakulását, élővilág változásait nem magyarázzák már gonosz szellemek, Istenek, tündérek és egyebek közreműködésével. Egy ma élő vallásos, vagy kevésbbé vallásos ember világnézetének, technikai, természettudományi ismereteinek megfelelően rendelkezik egy istenképpel. Ez lehet egy szakállas öregember, aki valamikor úgy viselkedett, mint egy ember, birkózott, verekedett, uszított, ölt stb. Modernebb gondolkodású személy már magasabb színvonalóan képzeli el a "teremtőt". Minél jobban tájékozódott a természettudományok mai állásában, annál inkább kisebb, de fontosabb területre zsugorodik össze ez az állítólagos "teremtő"!
Maradjunk azonban a keresztények istenének leírásánál, ami 8-10 ezer éves szájhagyományok alapján az Ószövetségben található.
Nem árt tudni miről van szó, ha a vátható élettartamról beszélünk. Általánosan az általános átlagos átlagról.
Nemcsak itt a virtus társalgójában, de komolynak tekinthető folyóiratokban, tv előadásokban is előfordul, hogy olyanokat írnak, vagy mondanak, hogy " abban az időben a 40 évesek már öregnek számítottak", vagy "ha akkor éltem volna, már nem élnék, mert elmúltam 45 éves" stb.
Az "akkor" egy régebbi, olyan időre vonatkozik, amikor a várható élettartam pl. 45 év volt. Azért bosszantanak engem az ilyen kijelentések, mert az illetők nem tudják miről beszélnek.
Először csupán matematikailag: számtani átlag azt jelenti, hogy a számok értékeit összeadva elosztjuk az összeadott számok számával.
Gyakorlati példa: Egy férfifodrásznál 4 fő várakozik hajvágásra. Két 90 éves bácsi és két 10 éves kisfiú. Egy kollégája felhívja a fodrászt és megkérdezi milyen idősek átlagban a vendégei.
A válasz: 50 év. (90+90+10+10=200/4=50)
Ha a kérdező most 50 éves szellemi és fizikai erejük teljében lévő kanos férfiakra gondol, akkor nagyon mellé fog, mert két harmatgyenge, esetleg szenilis, magtalan emberről és két virgonc, de éretlen gyerkőcről van szó.
Tehát egy átlagértékből soha nem lehet pontosan következtetni a valóságra.
A népességgel kapcsolatban használatos paraméterek:
1. átlagos életkor (a népesség adott időpontban élő tagjai életkorának súlyozott számtani átlaga.)
2. halandósági viszonyok ( azt mutatják, hogy egy-egy időszakban mennyien, milyen idős korban és milyen betegség miatt halnak meg az emberek.)
3. várható átlagos élettartam (azt fejezi ki, hogy az újszülöttek az adott év halandósági viszonyai mellett még hány évi élettartamra számíthatnak.)
4. várható élettartam ( kifejezi, hogy a különböző életkorúak, - az adott egységben/országban az adott év halandósági viszonyai között - milyen hosszú életre számíthatnak.)
A dolog túlságosan elméleti, jobban érthető a probléma gyakorlati, azaz szám-példákkal. Az egyszerőség kedvéért kicsi és kerek számokkal dolgozom, a lényeg jobban érzékelhető.
Átlagos életkor
1999. január elsején "Alfalva" falu népessége a következőképpen állt össze: minden korosztályból (1-90 éves) 10 fő élt. Vagyis összesen 900 lakosa volt a falunak. Az átlagos életkor (1.) ebben a faluban 1999-ben 45,5 év. (1x10+2x10+........+89x10+90x10 = 40950/900 = 45,5) Ez a falu összetételben a modern nyugati életstílusnak felel meg, mert kevés a gyerek.
Ugyanakkor "Felfalva" népessége 1-5 éves gyermekekből 30 fő, az 5-90 évesig 10 fős a létszám. Az átlagos életkor (1) ebben a faluban 41,25 év (1x30+...+5x30+ +6x10+7x10+ +89x10+90x10 = 41250/1000 = 41,25)
Amint a példa mutatja a gyermekek kis, vagy nagy száma döntően befolyásolja az átlagot. Ezért az afrikai, ázsiai országok sokgyermekes tradicióval alacsonyabb átlagos életkorral rendelkeznek.
Halandósági viszonyok
"Alfalva" halálozási statisztikája az 1999-es év folyamán: 1-1 gyermek 1-5 évesig és a 70-90 évjáratúak fele (5-5) halt meg. Ez azt jelenti, hogy e faluban átlagban 76,33 éves korig élnek az emberek. (8015/105 = 76,33)
"Felfalva" halálozási statisztikája az 1999-es év folyamán: 20-20 gyermek 1-5 évesig és a 70-90 évjáratúak fele (5-5) halt meg. Ez azt jelenti, hogy e faluban átlagban 41,5 éves korig élnek az emberek. (8300/200 = 41,5)
Várható átlagos élettartam
"Alfalván" 2000-ben születettek 76,33 éves korra "számíthatnak".
"Felfalván" 2000-ben születettek 41,5 éves korra "számíthatnak".
Várható élettartam
"Alfalván", aki 2000-ben 20 éves volt, még 56,3 évet számolhat elvben haláláig, de ugyanúgy meghalhat a jövő héten, mint esetleg 70 év múlva.
"Felfalván", aki 2000-ben 20 éves volt, már csak 21,5 évre "számíthat" megélni. Persze lehet, hogy csak kettőt, de az is lehet, hogy még 67-et!
Levonandó és levonható tanulságok:
1._A példákon látható, annak ellenére, hogy tízéven felüleiek számbeli felépítése, nagysága azonos, mégis nagy különbség van mind az átlagos életkor, mind a várható élettartam között. Konkrétabban mindkét faluban ugyanannyi öregember él (és hal), de az élő gyermekek aránya, vagy a gyerekhalandóság generálja a különbséget. Tehát azokban az országokban, ahol nagyon sok gyerek születik és ugyanakkor nagyon sok nem éri meg az ötödik életévét, a népességi paraméterek alacsonyak. Legnagyobb a gyermekhalandóság Sierra Leonéban, Angolában és Afganisztánban. Az újszülöttek egy része már születéskor meghal (ezek a statisztikát nagyon rontják, mert az évek száma nulla, viszont az osztót eggyel növeli), vagy később tüdőgyulladásban, maláriában, vagy aids-ben.
2._Tehát ha azt olvassuk, hogy Sierra Leonéban az átlagos életkor 42 év, akkor az nem azt jelenti, hogy nincsenek 50-60-70-80-90 éves emberek, hanem azt, hogy sok gyermek születik és nagy részük nem éri meg az 5 éves kort. Nevezetesen 2002-ben 1000 születésre 284 csecsemő és gyerek halála esik.
Ez a szám, tehát 1000 születésre mennyi korai halál esik, az ipari államok átlagában 7 (Svédország : 3); a világ átlag: 82; Afrika (Szaharától délre) átlag 174. Figyelem, itt is csak átlagokról van szó!
(Forrás: UNICEF: "Progress for children. A Child Survival Report Card", Vol. 1, 2004.)
3._Érdekes az ipari államok népességének adatai is. Vegyük pl. Németországot.
1960-ben a 0-20 évesek aránya 30,2% , 2000-ben 22,6% volt, 2020-ban 18,7 % lesz.
A 20-60 évesek aránya 1960-ban 52,4%, 2000-ben 56,4% volt, 2020-ban 55,7% lesz.
A 60 évesek aránya 1960-ban csak 17,4%, 2000-ben már 21% volt, 2020-ban pedig 25,6% lesz.
(Forrás: Statistisches Bundesamt 11.2004.)
4._ Nemcsak félreérteni lehet a várható átlagos életkort, hanem félre is lehet magyarázni, visszaélni is lehet vele. A 3. pontban tárgyalt népesség-összetételére és az átlagos várható élettartamra való hivatkozással emelik meg Európaszerte a nyugdíjkorhatárt. Példa erre a 19.sz. végén (1880) bevezetett nyugdíj és nyugdíjkorhatár. Az 1. Német Birodalom kancellárja Otto von Bismarck bevezette a 60 éves korhatárt, mert abban az időben a statisztikai adatok szerint az volt az átlagos életkor. Az egészségügyi ellátás javulásával, az újszülött- és a gyermek-halandóság, a gyermekágyi láz csökkenésével, a 20. században a számok átlaga alapján a nyugdíjkorhatárt is felemelték 65 évre. Azóta "tovább öregedett" a német lakosság. Kevés gyerek születik (1,4/család), a 60 éven felüliek aránya mind nagyobb lesz, ezért a számtani átlag, vagyis az átlagkor emelkedik és ezért most a nyugdíj korhatárt 67 évre emelték. Ami korántsem jelenti azt, hogy az egyes ember nagyobb életkort él meg, mint a dédapja. Sőt egyes betegség, ami azelőtt az öregek "kiváltsága" volt, a középkorúak között is szedi áldozatait. (Ez azonban más téma!)
5._ Külön cikket érdemelne ezzel kapcsolatban a 21.sz.-i egészségügy. Röviden csak annyit, hogy természetes, hogy az előzőekben említettek az orvosi tudomány fejlődésének, hatásának a következményei. De, és ezt kihangsúlyozom, nem a felsőkorhatár kitolásával, hanem az alsó korosztály életének lehetővé és kedvezőbbé tételével. Az a kivételes eset, amikor egy -egy (gazdag) aggastyánnak mesterségesen (gépekkel) néhány hétig, hónapig meghosszabítják a vegetálását statisztikailag nem nyom a latba semmit.
Hitük alapján az emberiséget két csoportra lehet osztani: az egyik csoport hisz a szellemek létezésében, a másik nem. A részletekben, a részletkérdésekben természetesen már nagyobb eltérések vannak, de ez most nem tárgya elmélkedésemnek. Mindenesetre az elsõ csoport részére a szellemvilág létezése, a szellemekkel való kapcsolat lehetõsége "tény"! A másik csoport ezzel szemben azt állítja, hogy mindez "ostobaság és szélhámosság". Pragmatikus véleményem szerint mindkét csoportnak igaza van a maga módján, ugyanakkor hibát is követnek el a dolgok megítélésében. De menjünk sorjában! A neurológiai kutatások eredményeként, de a mindennapi tapasztalat szerint is tény, hogy minél fiatalabb az egyén, annál maradandóbb nyomot hagynak az agy neuronhálózatában, vagyis a személy tudatában a külvilágból érkezett információk. Közmondási bölcsesség, hogy "amit Jancsi nem tanult meg, azt János nem tudhatja." A csecsemőnek az első naptól kezdve néhány hónapon, 1-2-3 éven keresztül rengeteg olyan dolgot kell megtanulnia, amire az egész életében szüksége lesz, amit mindíg használni fog. Ezért célszerű az agy olyan működési rendszere, hogy a kezdetben tanult életfontosságú "adatokat" az agyban (szinte kitörülhetetlenül) tárolja, "beégeti". Tehát, ha az éppen beszélni megtanult gyermek azt hallja a felnőttől, hogy ott a lába előtt az fű és a fű zöld, hogy amivel etetik, az kanál stb. akkor azt (természetesen) kritika nélkül elfogadja és egész életében tudni fogja a tanultakat. Ugyanebben az időben hall olyan dolgokról is, ami nem látható, nem tapasztalható, mégis azt mondják neki, hogy létezik, istennek, angyalnak, ördögnek, szellemnek nevezik. Tehát a mérlegelésre, kritikára még képtelen gyermek agyába maradandóan "bevésődik", hogy nemcsak az általa (a látásán keresztül) tapasztalt tárgyak léteznek, hanem valami más is, ami nem látható! Az iskolára érett korában a gyermeknek már fejlett öntudata, egyénisége és jelleme van, amely azonban még fejleszthető! Ezt a lehetőséget különösen a vallások használják ki a hittan tanításával. Az általános iskolakötelezettség tananyaga részben nem kompatíbilis ugyan a vallások tanaival, de ebben a korban nem tulajdonít a gyermek nagy jelentőséget az ellentmondásoknak, vagy vallásos neveltsége felülírja a nem passzoló információt. Mivel a lakosság túlnyomó többsége csak a természettudományok minimális ismeretével rendelkezik, általánosan elfogadott gyakorlat és nézet, hogy a szellemek, a szellemvilág, a természetfölötti dolgok "valóság", "tény"! Idézőjelben írtam ugyan, de mégis hangsúlyozom, hogy az érintettek teljes joggal mondhatják, hogy a szellemek léteznek, mert tudatukban (indoktrinált tudatuk szerint) valósnak tekintik. Mint Ahit biológiája című cikkemben kifejtettem: "biológiai (az agybani) működésünk az alapja és meghatározója a külvilághoz való viszonyunknak." Hozzáteszem: "Mindenegyes személy agyában a világ tükröződése egyedi, szubjektív és valós!" lásd: Milyen a valóság? Sajnos alacsony mûveltségbõl kifolyólag, vagy egyszerûen ostobaságból sokan azt hiszik, hogy az õ valóságuk másra is, sõt mindenkire érvényes, mert õ igazságuk az "abszolút" igazság. Természetesen ez fordítva is igaz, azokra is, akik nem hisznek semmiféle misztikus dologban!
Megjegyzés: Az eddigiek beható elolvasása, megértése alapján belátható, hogy tarthatatlan Iván Gábor azon állítása, hogy a(z isten)hit "lelki betegség"! Nem betegség, hanem tudati deformáció, ami indoktrináció következménye és az egyén nem tehet róla. Éppenhogy az agy természetes és egészséges működésének a jele.
Ami a spiritizmust illeti, ott is óvatosabb ítéletre, megitélésre van szükség. Valóban kézenfekvő, hogy ha valaki (és főleg pénzért) azt állítja, hogy ő a szellemekkel kommunikál, akkor csaló, szélhámos, mások ostobaságának vámszedője. Mégsem ilyen egyszerű a dolog, mert nem mindenki használja meggazdagodásra, hanem egyszerűen csak a hitét hangoztatja. Sőt nem is félrevezetésül állítja, hanem meggyőződéssel. Még csak nem is hazudik, mert valóban lehetnek különös élményei. Tisztában kell lennünk, azzal a ténnyel, hogy minden az agyunkban játszódik le, ami elektromos és vegyi folyamatok összessége. Közismert dolog, hogy bizonyos fehérjék (hormonok), egyéb vegyi anyagok molekulái, pl. kábítószerek az agy működését befolyásolják, hallucinációt, különleges élményeket generálnak. Minden jelenségnek, mint például tájékozódás, gondolat zavar, alvási zavar, rémképek, hallucináció, ideiglenes illúzió, kitörõ öröm (eufória), sikerélmény, szerelem, bánat, kényszerérzet, szexuális hajlam, stb. mind-mind valamilyen anyagnak a hiánya, vagy a jelenléte, esetleg a túltengése, a kiváltó, vagy fenntartó oka! Tévedés lenne azt hinni, hogy ezek a "rendellenességek" csak kábítószer bevétele esetén állhatnak elő! Maga a szervezet normális esetben is állít elő opiátokat, de semmisem biztosíthat bennünket arról, hogy a szennyezett légkör, a táplálkozással felvett rengeteg vegyszer, azok egymásrahatása stb. nem okoz az agyban működési rendellenességet, változásokat. A dohányzó személy ca. 400 különböző vegyszer molekuláit juttatja a vérébe, ami közül sok az agyba vándorol és fejti ki "áldásos" tevékenységét. Röviden: minden ellenkező hiresztelés ellenére agyunk "belügyeibe külső erők beavatkozása" csak anyagi úton(, vagyis anyag segítségével) lehetséges! Ez a tény azonban nem akadályozott meg néhány okos embert, hogy ne írjon tudományosnak tetsző könyvet a szellemek világáról, és annak (ál) tudományáról, a spiritizmusról. A misztikára nevelt és arra hajlamos széles tömegekben hálás és sok olvasó jó jövedelemforrást jelent a szerzőknek és ami szintén nem elhanyagolható pozitívum, hogy senki, semmilyen módszerrel nem tudja ellenőrizni a különféle történetek, elméletek valódiságát, igazságát. Végezetül egy idézet a "Milyen a valóság" című cikkemből: Az anyagi világ tény, az ember érzékelésétõl és az emberiség létezésétõl független. és egyetemes! A szellemi, általam virtuálisnak nevezett világ fogalma alatt világ az össz-emberiség tudatának összességét értem. Részletesebben kifejtve mindaz, amit az emberi elme feltalált, kitalált, alkotott, megörökített, vagyis a matematika, az összes tudományok, az összes mûvészetek, az összes vallások, az összes babonák és áltudományok. Mindaz a tudás, ami emberré teszi ezt az élõlényt. Logikusan következik, hogy a szellemi világ az emberiségtõl, annak lététõl függ, anélkül maga sem létezik. Vége
A "rossz" gének jó oldala. Az evolúció védőmechanizmusa
Azok a gének, amelyek súlyos betegségeket kiválthatnak, egyidejűleg védenek a járványoktól. Aki ezeket manipulálja, az emberiség túlélését veszélyezteti.
Körülbelül 3 ezer betegség van, ami egyes hibás, vagy rossznak nevezett génre vezethető vissza. Ezek között van a vérzékenység (hämophilia), a cisztás fibrózis (mukoviszidose) és a sarlósejt-vérszegénység (anämie). Tízezer újszülött közül ca. 4 jön úgy a világra, hogy már gyermekkorban kitör e betegségek egyike, ami súlyos és egész életen át kisérő fogyatékosságot jelent. Kérdések vetődnek fel: mi az értelme egy ilyen emberi szenvedésnek? Miért nem irtotta ki az evolúció a betegséget okozó géneket? A természetes kiválasztódás felületesen működik? Szó sincs róla! Az evulóció célja nem az egészség és jó közérzet biztosítása, hanem kizárólag a lények fajfenntartása, szaporodása. Ez azt jelenti, hogy ha egy "rossz" gén egy bizonyos betegséget okoz, de ugyanakkor egy másiktól megvéd, akkor ez a "rossz" gén elszaporodik az emberiségben. Ezen okból kifolyólag csak úgy buzog bennünk a sok "rossz" gén! Ez azonban nem hibája az evolúciónak, mint az eugenikusok vélik (Francis Galton 1833-1911), hanem az alkalmazkodás eredménye egy környezethez, amiben a ragályos betegségek jelentik a legnagyobb veszélyt az egészségre.
A kutatók egy egész csomó génhibákat felfedeztek, melyek tulajdonosaikat tífusz, kolera, malária, vagy tuberkolózis ellen védi. Ha valaki ezeket a géneket kiirtaná, fennállna az a veszély, hogy az emberiséget monokultúrává alakítaná és a járvány feléledésével a tömeg ki lenne szolgáltatva a betegségnek. Senki sem tudja és tudhatja, hogy az egyszer kiírtott gének ujabb ragályos betegségtől nem tudnának-e bennünket megvédeni.
A modern orvostudomány nagy igérete, hogy legalább a nyugati világot mentessé teszi a járványoktól, legkésőbb az Aids megjelenésével illúziónak bizonyult. Manapság 24 és 44 éves közötti korban elhalálozottak túlnyomó többsége aids-ben hal meg. A 90-es évek elején olyan gyorsan terjedt, hogy egyesek az emberi faj fenyegetettségét látták benne. Időközben tudjuk, hogy az evolúció az emberiséget egy ilyen veszélytől megóvja. Rengeteg ember van, akik védettek (immunok) az aids virussal szemben. Az ok: egy "hibás" génnel rendelkeznek, aminek létéről nem is tudnak, de egy HIV fertőzés veszélyét 70%-osan csökkentik. Ha valakinek két másolat van ebből a génből, a veszélyes vírus "tehetetlen". A genetikus "sorompók" úgy látszik megakadályozzák a Creutzfeld-Jakob betegség új formájának elterjedését, amit a BSE-priónok okoznak.
Normális esetben a priónmolekulákban egy bizonyos helyen vagy a valin, vagy a methion nevű aminosav van. Ezideig azonban csak azok a személyeket fertőzte meg a BSE-virus, akik génje a methion-priont állítja elő, és ez az európai népesség 37%-át teszi ki. Vajjon ők más betegségre ellenállók, vagy csak a lappangási idő hosszabb, még nem tudható.
Ritkán működik a genetikus fertőzésvédelem zavartalanul. A legtöbb esetben az evolució nagy árat követel, például a mukoviszidose esetében.Ennek az anyagcsere zavarnak, melynél a tüdő a sűrű nyálka-képződés miatt tönkremegy, a 7.sz kromoszómában lévő hibás gén okozza. A súlyos betegség azonban csak akkor tör ki, ha mind a két szülőtől örökli a gyermek a hibás gént. Aki csak egy ilyen génnel rendelkezik, teljesen egészséges és a tífusztól is védve van.
Régen a tífusz nagyon elterjedt betegség volt Európában. A járványok következtében erősen szelektálódott a génállomány és ennek következtében a mai emberek ca. 5%-a hordoz magában egy muskoviszidose gént. Ezért manapság 2500 születésre egy ilyen betegség esik és ez a leggyakrabb fellépő és gyógyíthatatlan anyagcsere-betegség. Legjobb esetben egy génterápia lenne lehetséges, amelyet a kutatók és orvosok azzal a csábító érvvel indokolnak, hogy az utódokat megszabadítanák a súlyos örökölhető betegségtől. Ennek érdekében azonban a hibás gént nemcsak az illető testéből, hanem a nemisejtjeiből is el kellene távolítani. Ez nemcsak a morális kérdéseket vet fel, hanem az evolució-biológia oldalán is probémás.
A Münszteri Egyetem molekulárbiológusa Jürgen Brosius így foglalja össze a problémát: "Meg kell értenünk, hogy egy gén jó, vagy rossz, csak a jelenben relevant. Más körülmények között, mint pl. megváltozott klíma, azok a gének, amelyektől ma legszívesebben megszabadulnánk, életfontosságúak lehetnek. Ezért a genetika sokszínűsége a legnagyobb kincsünk. Ez a sokoldalúság biztosítja a túlélésünket."
Az evolúció mechanizmusa gondoskodik arról, hogy az un. "rossz" gének csak néhány %-ban vannak jelen a népességben. Kivétel pl. a sarlósejt-génje, amelyet Afrikában az emberek 40%-a magában hordja. Ha csak egy ilyen gént örököl valaki, akkor a malária ellen védve van. Ha azonban kettőt örököl, kitör a vérszegénység (anämie), aminek következtében súlyos szervi károsodások lépnek fel, és fájdalmas halállal jár.
Lehet az evolúciót kegyetlennek tartani, de az tény, akkor is ha paradoxnak hangzik: nekünk azért sikerült túléni a Földön, mert mások meghaltak értünk. És ez a jövőben sem fog változni! Hacsak gén állományunkat nem szűkítjük le annyira, hogy a régi, vagy új fertőző betegségek az egész emberiséget pusztulással fenyegethetik. (natur & kosmos/ Martin Max Koch)
