Keresés

Részletes keresés

Valentine Creative Commons License 1999.09.13 0 0 81
Basszus, kimoderálták a Szüzanyát! :)
Balázs Creative Commons License 1999.09.03 0 0 80
Kedves Adept!

Mivel aranyviktor bezárta a topicot, és a kérdéseid sem tartoznak már a témához, A római katolikus egyház tévtanításai topicban válaszolok.

Üdv:
Balázs

Fuly Creative Commons License 1999.08.30 0 0 79
Maris, te kedves Barom Állat!

Az hogy te szűz vagy, még nem ok arra, hogy összekeverd magad a Boldogságos Szűzzel.
Ilyen tudatzavarra már az orvosok is felnéznek, kicsit igyekszel, még professzori értekezés is lehet belőled. Különösen ha fiú vagy mellesleg. Ha meg még szűz se, akkor végképp.
Szóval ne add fel, rugdalj, köpködj, hányj és bukfencezz, és örülj neki, hogy nincs virtuális kényszerzubbony.

Felgyógyulásodért imádkozom.
Fuly

aranyviktor Creative Commons License 1999.08.30 0 0 78
Kedves mindenki!

Ezt a topicot bezárom, és a jövőben, aki akarja, elolvashatja az ismeretterjesztő jellegű anyagokat a honlapomról, ha a nevem mellett a beállítás gombra kattint.

üdv: aranyviktor

Törölt nick Creative Commons License 1999.08.30 0 0 77

Hehe. Ez tiszta olyan, mintha a Faithful írta volna vagy én. :O)
Kedves Mari! Asztatatat becsüllöm benned, hogy legalább van önkritikád! Csak aztatat nem értem, hogy mér csak freemailra tellik neked máma?

Valentine Creative Commons License 1999.08.30 0 0 76
Blaszfémia!!!!! Boszorkány!!!!! :)
Szűz Mária Creative Commons License 1999.08.30 0 0 75
Kedves Viktor, Satya, Balázs, Nemo, Faithful és a többiek! Drága gyermekeim!


Édesanyátok, a szeplőtlen szívű Szűz Mária, Isten Anyja szól most hozzátok. Látom, milyen nagy buzgalommal munkálkodtok, hogy megismertessétek Szent Nevemet szerencsétlen, megtévedt protestáns testvéreitekkel.


Szeretném ismét megerősíteni, mennyire igazatok van. Bizony, én még azóta is szűz vagyok, ezen az sem változtat, hogy valaki beleírta a Máté 1:25-be, hogy "mindaddíg". Az evangéliumban felsorolt állítólagos "Jézus testvérei": Jakab, Jozsé, Simon és Júdás, meg az ugyancsak említett állítólagos lányaim pedig nem Jézus testvérei, hanem unokatestvérei. Ezen az sem változtat, hogy a görögben a testvér (adelphosz) és az unokatestvér (anepsziosz) két különböző szó, az utóbbit is csak megtévedt protestáns gyermekeim toldották bele a Kolosse 4:10-be. Azok a gaz protestánsok azt vették a fejükbe, hogy az én Szent Nevemet nem tisztelik, és galád módon kitörölték az egész Márk evangéliumból meg a különböző gyermekeim leveleiből. Még az Apostolok Cselekedeteiben is csak mint "Jézus anyja" szerepelek, ami felháborító tiszteletlenség. Aki nem hiszi, nézzen meg egy konkordanciát.


Én természetesen szeplőtelenül fogantam. Hogy is lehetett volna másképp? Hiszen az is benne van a Bibliában, hogy nincsen csak egy igaz is, nincs, aki megértse, nincs, aki keresse az Istent, kivéve Én (Róma 3:10-11). Az pedig aljas hazugság, hogy én is a keresztnél nyertem kegyelmet.


Szeretteim, a kegyelmet tőlem kérjétek, Anyátokhoz mindig bizalommal fordulhattok. Hiszen én Kegyelemmel Teljes vagyok, csak már megint azok a gonosz protestánsok fordították úgy az Angyali Üdvözletet, hogy "Üdvöz' légy, kegyelembe fogadott". Az én fogadott gyermekem, János is megírta a János 1-ben, hogy látta az én dicsőségemet, és hogy teljes vagyok kegyelemmel, és hogy Ti is az én teljességemből vettetek kegyelmet.


Gyermekeim! Én vagyok a ti Közbenjárótok. Ne értsétek félre az 1Timóteus 2:5-öt és a János 14:6-ot! Igaz, hogy az Atyához csak Fiamon keresztül juthattok, de hozzá meg csak énrajtam keresztül. Higgyétek el, elég megmutatnom neki emlőimet, amelyeket szopott (Lukács 11:27), és a dolog el van intézve. Énhozzám pedig sokféleképpen eljuthattok, akár Buddhán keresztül vagy mantrázás által is. A mai hájtek világban akár emilt is küldhettek.


Fiaim! Én vagyok az Egyház Édesanyja. Sőt, én vagyok Mindenki Édesanyja. Pünkösdkor én öntöttem ki a Szent Lelket az apostolokra, és ezáltal megszültem az egyházat. Péternek is mindig én súgtam. A Galata 4:26 ugyan azt mondja, hogy az Új Jeruzsálem mindnyájatok édesanyja, de hadd áruljak el egy titkot: az Új Jeruzsálem is én vagyok. Az Ézsaiás 66:13-ban is én szóltam a prófétán keresztül.


Én vagyok a Nemzetek Patrónusa. Titeket pedig, drága magyarok, különösen a szívemen hordozlak. Rendkívül szimpatikusak vagytok nekem, és teljesen belétek zúgtam. Itt a földön sajnos nem találkozhattunk, de a Mennyből már régóta figyellek titeket, milyen lelkesen tiszteltek engem már Etelköz óta az én pogány neveimen (mint például a különböző boldogasszonyok), és ez a szokásotok még a bibliaolvasásnál is fontosabb számotokra.


Drágáim! Én vagyok az Ég Királynője. Engem már az Egyiptomiak is tiszteltek Írisz néven, amikor a zsidók még sehol sem voltak, én sem voltam még sehol sem, sőt már a régi Bábelben is lefestették képemet a karon ülő gyermekkel. A zsidók közül is sokan megismerték az én szeretetemet, csak az a csúnya Jeremiás (44. fejezet) nem engedte a tiszteletemet.


Kedveseim! Ne higyjetek a hazugságoknak. Akinek akarok, igenis megjelenek. Én ugyanis testben felmentem a Mennybe, és ültem az Isten trónszékére. És rendszeresen szoktam beszélgetni nagy tisztelőmmel, a pápával. Akit jól teszitek, hogy szent atyátoknak hívtok, mert, mint meg van írva, egy a ti atyátok, aki Rómában van, és egy a ti Anyátok, aki a Mennyben van. (Máté 23:9)


Kérlek, bocsássátok meg nekem, hogy szokásommal ellentétben ennyit idéztem a Bibliát. Sokkal hasznosabb nektek, ha nem is veszitek a kezetekbe, elég nektek a hagyomány, és ha olvassátok korábbi kinyilatkoztatásaimat.


Még egy kevés idő, és eljövök, és az én jutalmam velem van, hogy megfizessek kitartásotokért. Ne feledjétek, Ábrahám örvendezett, hogy látta az én napomat, mert mielőtt Ábrahám élt, én vagyok.


Csókol Anyátok:
Mari

Adept Creative Commons License 1999.08.30 0 0 74
Szia Balázs

Természetesen nem akarom bebizonyitani, hogy hibas a Hited. Nem is tudnám.
Én csak egy érzésről beszélek. Mért az egyház az egyetlen letétéményes? Mit tudnak a papok , püspökök vagy a pápa, amit egy képzett látó nem tud? Mi emeli a papságot egy szellemi úton járó beavatott fölé? Hogyan magyarázza az egyház az Apokrifek létét? Milyen alapon töröl ki az egyház akár egy betüt is a Bibliából?

Várom válaszaidat: Adept

aranyviktor Creative Commons License 1999.08.28 0 0 73
Köszi Nemókám!

Olyan jó, hogy nem veszekszünk!

üdv: aranyviktor

SZELLEM VAGY
Ne feledd, hogy több vagy, mint a tested és ez az életed. Több vagy, mint foglalkozásod vagy karriered, gondolataid vagy eszményeid. Te szeltem vagy, és mint szellemi lény, egyszer majd visszatérsz abba az Igazi világba, melynek én is része vagyok. Ez a szellem (áthatatlan és hallhatatlan világa.
Az eljövendő tragédiák idején sokan fognak a szellemi világba visszatérni. Hozzájuk beszélek. Készüljetek az igazi otthonotokba való visszatérésre. Készüljetek azáltal, hogy megbecsülitek életeteket és mindazt, amit ez idő alatt tanultatok. Kérjétek Isten áldását még ebben az életben. Sokak számára rövid lesz a földi élet, ezért most kell a láthatatlan valósággal foglalkoznotok.
A szeretet lesz az az erő, amely támogatni fog benneteket a közelgő változások idején. A szeretet fogja családotokat és nemzeteteket megmenteni. Csak a szeretet fog az örökkévalóságig élni.

A SZERETET A LÉNYEGET SUGÁROZZA
A szeretet abban hasonlít az élethez, hogy ugyanazt az erőt, ugyanazt a lényeget jelenti. A szeretetnek saját léte van. A szeretet az elektromossághoz hasonló esszencia. Csak megfelelő környezetben növekszik, és elmegy onnan, ahol nem látják szívesen. A szeretet környezete az elfogadás, a gondoskodás, és a szabadsága annak, hogy a dolgok megtörténjenek. A szeretetnek megvan a maga rezgéstartománya, és mérhető lenne, ha a Földön tudnátok, hogyan kell megmérni.
Hordozzátok szívetekben a minden ember iránti szeretetet és elfogadást. Ez az első lépés arra, hogy szíveteket és elméteket a szeretet fénye megvilágítsa. Azt hiszitek, hogy a szeretet felfoghatatlan, de nem így van, A többi érzéshez hasonlóan a szeretetet is érezni tudjátok, tehát felfogható és nagyon tág az a spektrum, melyben működik.

A SZERETET .SEBESSÉGE
Engedjétek meg, hogy a szeretetet a fényhez hasonlítsuk, mint minden létező mértélcét. A szeretetet használhatjuk arra, hogy rekordidő alatt utazzunk. A Földön létezik a fény sebességével való utazás gondolata, arra azonban nem gondoltok, hogy a szeretet sebességével is utazni lehet. Sokkal gyorsabb, mint a fény sebessége. A Földön ma már egyre szélesebb körben alkalmazzátok a fényt: gyógyításra, képek közvetítésére vagy elhalt testszövetek eltávolítására. A szeretet a lézerhez hasonlatos: ha őszintén használják, képes a halott szövetek és halott kapcsolatok feltámasztására.
Az Isteni Szeretet maga a szeretet lézere. Amikor valakinek az Isteni szeretet gondolatát küldöd, az olyan, mintha a szeretet lézersugarát küldenéd szívébe vagy az adott helyzetbe. Az Isteni szeretet minden betegséget meggyógyít, legyen az fizikai, lelki, mentális vagy szellemi betegség.
Úgy gondoljatok a szeretetre, mint a világegyetemnek egy érzékelhető részére. Csak azért, mert nem látható, nem jelenti azt, hogy nem létezik. Hatása látható otthon, egy nemzetben vagy éppen egy személyben, amint a szél hatását is látjuk és érezzük. A szeretet azonban a fénynél sokkal erőteljesebb, sokkal több határt képes legyőzni. A szeretet egy pillanat alatt elküldhető a másikhoz, számára nem léteznek határok és a láthatatlan akadályokat is képes legyőzni. A fény nem képes áthatolni az épületek falain, a szeretet igen. A szeretet számára egyetlen akadály létezik: ha valaki nem akar szeretetet az életébe. Mindenkinek szüksége van a szeretetre, mint a vízre és a kenyérre.
Még a céltalan szeretet is az élet fenntartásán dolgozik. A szeretet és a élet kéz a kézben együtt jár, és bár a szeretet nélkül lehetséges a élet, de nem hosszú ideig.
Az orvosok már kimutatták, hogy azok a gyermekek, akik kiskorukban nem kaptak szeretetet, lassabban fejlődnek, mint azok, akik szeretetben élnek. Gondoljatok csak annak a gyermeknek az életére, akit nem szerettek. Kisgyermekként zavarodottá válik, és szívében érezni fogja valaminek a hiányát. Egy ilyen gyermek meg fog halni testileg és lelkileg, az érzelmekről nem is szólva.
Azok az emberek, akik növényekkel foglalkoznak, ismerik a szeretet hatását a növényekre. Emberekként sokkal fontosabbak és értékesebbek vagytok a növényeknél és a legtöbb szeretetet igénylitek a fennmaradáshoz.
A közelgő időszak káoszát csak azok fogják túlélni, akik a szeretetben egyesültek. Azok élik túl, akik nem csak fizikailag, hanem érzelmileg és morálisan is felkészültek. Azok, akik spirituálisan felkészültek, semmilyen körülmények között nem fognak pánikba esni.
Most azokhoz szólok, akik túlélik a eljövendő eseményeket. Most van az ideje a felkészülésnek. Rengeteg a teendő. Az egyik, hogy szeressétek, ne csupán magatokat, hanem az egész világot. Ha ez túl egyszerűnek hangzik, gondoljatok arra, mi történne a világgal szeretet és tisztelet nélkül. Mindenki csak saját túléléséért harcolna. Csak az egység szelleme lesz amelyben többeknek megadatik a fizikai túlélés.
A szeretet lehetővé teszi számotokra, hogy a szellemi világgal és egymással kommunikáljatok. Ahol erős a szeretet, ott erős a szellemi kapcsolat. Ez a telepatikus kommunikáció alapja.
Igen, képesek lesztek arra, hogy a szeretet által beszéljetek és utazzatok. Ez elérhetetlennek hangzik, de igaz. A Földön mindezt még nem tanultátok meg.
Kezdd el a szeretet tanulását most, ott, ahol vagy. Légy türelmes és tiszteld mindazokat, akik otthonodba lépnek. Tanuljátok meg a kölcsönös megértést és szeretetet. Gondolataidon keresztül nap mint nap beszélgess ezekkel az emberekkel és mondd el, hogy szereted őket, hogy csak a legjobbakat kívánod nekik, így gyarapszik a szeretetre való képességetek. Amint fejlődtök, áradjon belőletek minden emberre. Esténként imádkozzatok, hogy igazi célotokat a szeretetben megtaláljátok, hogy igazi helyetekre vezessen. Pár hónapon belül tapasztalni fogjátok, hogy türelmesebbek, megértőbbek lesztek a bolti árushoz vagy az utca emberéhez. Minél inkább megtanultok szeretni és megbecsülni, annál nyugodtabbá válik természetetek.
Soha ne feledjétek a szeretetet, melyet mindannyian Istentől kapunk. Ő akkor sem szűnik meg bennünket szeretni, amikor hibázunk. Isten semmiért nem büntet meg benneteket. Ha valaki büntet, azok ti magatok vagytok. Lássátok be végre, hogy a helyzet, melyben vagytok, kizárólag saját döntésetek következménye.
Tanuljátok meg szeretni ellenségeteket. Ez nehéz lecke. Kezdjétek azzal, hogy elgondolkodtok a szeretet és élet természetén, amely a világot, így őket is teremtette. Megértem a szívetekben lakozó keménységet és nem-törődést. Az én vágyam az, hogy Isten minden gyermeke tanulja meg kölcsönösen tisztelni és értékelni egymás. Tekintsetek minden embert Isten gyermekének. Mindannyiunkat az Egyetemes Teremtő teremtett. Hagyjátok, hogy az iránta való tisztelet meglágyítsa szíveteket és megtöltse a mindenkor elérhető szeretettel.
A szeretet hasonlít az elektromossághoz, bőséges és mindenki számára hozzáférhető. Szívetekben és érzelmeitekben térjetek vissza a szeretethez. Kezdjétek a magatok és családotok szeretetével. A teljes, kritikátlan elfogadás a feltétlen szeretet elengedhetetlen eleme. A szeretet nem szab feltételeket. A szeretet szabad és amint adod, rögtön elérhető. Akár a mosoly, a szeretet is csak akkor élvezhető, ha megosztják. Szeresd a világodat, értékeld az otthonodat, szeretetedet oszd meg embertársaiddal és a világ minden élőlényével. Ez az, amit kérek tőletek. Ez több, mint maga a szeretet, ennek megtanulása és gyakorlása esély a túlélésetekre.
Legyen időd az imára. Kérd, hogy a szeretet borítsa be a világot és az embereket. Ez az imám és a vágyam. Akarom, hogy tudjatok és készüljetek az elkövetkezendő eseményekre. A felkészülés legkönnyebb módja a szeretet.

A SZERETET MINT ENERGIA
Talán nem értitek, hogyan lehet a szeretet erő és elem, hogyan lehet fontos a túléléshez. Gondolkozzatok el ezen. Értsétek meg, hogy a szeretet biztonságos helyekre fog vezetni, és csak rajta keresztül fogtok segítséget kapni. Minden embert szeretek a Földön. Azt akarom, hogy a szeretetre való képesség mindenkiben kifejlődjön, minden ember és a világ minden lénye iránt.
A szeretet épp olyan energia, mint a gáz vagy az olaj, a különbség az, hogy ti az ásványi üzemanyag elégetésével hulladékot termeltek. A szeretet energiája használatának nincs káros, csak jótékony hatása a környezetre. Mindez hihetetlennek tűnik számotokra, de amint képesek vagytok a szeretet gondolatának a továbbadására, úgy egy napon képesek lesztek fizikailag utazni a szeretet által. Az embernek mindössze annyit kell tennie, hogy megtalálja a szeretetet tiszta energiájának összetevőit és azt az emberiség tudomására hozza.
Ez a gondolat nem logikátlan, hanem igaz. Számos mócion lehet a világot ellátni energiával, melyek mind különböznek az általatok használtaktól. Az olaj használata a Földnek sok környezeti gondot okoz, az érzelmi és politikai konfliktusokról nem is szólva.
Tekintsétek érzelmi kérdésnek, hogy túl sok a föld alá temetett hulladék. Ezek a helyek nem sokáig alszanak már. Előbb-utóbb szétporladnak és nyomukban légüres tér marad.
Az Isteni szeretet energikus erő, amely épp olyan elérhető, mint az elektromosság, mondhatni a "levegőben van". A szeretet szárnyain elküldhetitek gondolataitokat, de egyszer arra is képesek lesztek, hogy azon testeteket küldjétek el. A "szeretet szárnya" csak metafora, ezért nem képes pontosan leírni a szeretetet energiájának működését.
Kedvesem. Annie, nem szeretném értelmedet megbántani, de néhány dolgot tisztáznom kell. Csak azokat a fogalmakat és szavakat használhatom, amelyek elmédben és szókincsedben számomra elérhetők. Tehát, ha néha nem találom a megfelelő szót, vissza kell térnem a metaforák és a parabolák használatához.
Bizonyára tudjátok, hogy agyatok elektromos áramot bocsát ki. A szeretet nem egyéb, mint az érzelmetek által kibocsátott rezgések hulláma. A szeretet mindenütt jelen van, csak fel kell ismerni ahhoz, hogy megjelenjen. Ahhoz azonban, hogy meghajtásra használjátok, sokkal több tudásra van szükség. De a jövőben az ehhez szükséges képesség és szakértelem is meg fog jelenni. Most csupán azt kell tudnotok, mennyire hatékony a szeretet és mennyire hatalmas az Isteni Szeretet.
Az Isteni Szeretet épp olyan erőteljes, mint minden olyan energia, amely a Földön megtalálható. Elektromosságként használhatjátok, jóra vagy rosszra, lázként melegíthet vagy megégethet benneteket. Minden energia így működik.
Az atomenergia jó energiaforrás, de még nem eléggé tökéletes a használata. Eddig ezt a hatalmas energiát csak rombolásra használtátok. Az általatok ismert technológia nem képes még arra, hogy ennek az energiának minden alkotóelemét felhasználja, túl sok a hulladék. Az Isteni szeretet energiájából azonban, akárcsak a fényből, nem származik hulladék. Ha a fényt eszközként használjátok, gondolok itt a lézerre. nem keletkezik hulladék, amely szennyezést okozna. A fénynek van néhány olyan megnyilvánulási formája, mint például a röntgensugarak, amely károsodást okozhat, ha az ember túl sokáig van neki kitéve. De nem okoz akkora károkat, mint az atomhulladék vagy az ásványi üzemanyag.

Nemo Creative Commons License 1999.08.27 0 0 72
Kedves Aranyviktor!

Allaspontodat valoszinuleg felreertettem, elnezesedet kerem. Mindenesetre masoknak is irtam, akiknek az allaspontjat jol ismerem.

aranyviktor Creative Commons License 1999.08.26 0 0 71
Kedves Nemo!

Köszönöm hozzászólásod, mert bíráltál, de építő jelleggel, nem minősítésekből, hanem érvekkel alátámasztott véleményekből állt össze.
Ott éveszted el velem kapcsolatban, hogy Mária "párti"-nak hiszel. Nem vagyok sem "rajongója" Máriának, sem Mária ellenes nem vagyok. Magamat is érdekel, hogy kitisztázzam, helyessé teszem viszonyulásomat Jézus földi édesanyjához. Ebben szeretettel lehet segíteni, durvasággal nem. Mária több volt, mint egy zsidó asszony, ez senki sem vitathatja el, de az Istenanya kitétel, amit pont ma olvastam, és egy másik topicban hozni fogok, nekem is meredeknek tűnt. helytelen Jézus és közénk llítani Máriát! Ezzel is egyetértek. Hogy Mária nem szólhatna az emberekhez? Idézhetném, amit én kaptam a Bibliai idézetek megkérdőjelezésével kapcsolatban: "Hogy mered Istent kérdőre vonni?"
De, ahogy én sem fogadtm el ezt a "csúsztatást", igyekszem én sem csúsztatni. Azt javaslom, hogy lényegi dolgokat vizsgáljunk ebben a "kinyilatkoztatásban", vannak e olyanok, melyek, Jézzus lényegi tanításának ellentmodanak. ne formaságokra hajtsunk, hogy miért szerepel a meditáció szó, hanem az egész lelkiségét vizsgáljuk meg,és a szívünkkel, ne az eszünkkel!

MÁS ÉLETEK
József a tudás, fény és bölcsesség más templomaiban is tanult, azért, hogy lelkét felkészítse ezen a területen. Itt nincs idő vagy tér, ezért mi nem rendlelkezünk az idő fogalmával, mint ti a Földön.
A következő életemet apácaként éltem a középkorban. Segítettem a Jótékony Nővérek Rendjét megalapítani, akik betegek gondozásával foglalkoztak. Abban az időben a betegeket otthonaikban gondozták, de mivel sokan haltak meg pestisben, volt, akinek senkije sem maradt, aki gondját viselte volna. Ezeket a betegeket egy nagy parókiára vittem, ahol néhány apáca egymást váltva ételt és levest készített nekik, lemosta és megitatta őket. A fehérneműket is ki kellett mosni, pedig csak az étel és a víz beszerzése is igen sok munkába került. Életemet e célnak szenteltem. Magam sem éltem sokáig. Én is megbetegedtem és hamarosan visszatértem igazi otthonunkba, de a munkám célt adott az egyháznak. Számos helyen a betegellátás az egyháznak köszönhetően vált elérhetővé.
Egy másik életemben apácaként tértem vissza és Assisi Szent Ferenc követőjévé váltam. Nagyon kedves és rendkívül együtt érző ember volt. Derűje mindenkit megérintett, és azzal, ahogyan a teljes életet szerette, sokakat megihletett és megihlet még ma is.
Egy másik korban Józseffel együtt, nővérekként tértünk vissza és szolgálatunkban igen közeli barátok voltunk, de József nem szeretett nőként élni, és azóta csak férfiként tért vissza. Abban az életünkben ismeretlenek voltunk, és egyszerűen csak igyekeztünk szolgálni az emberiséget. Szívünkben miniig ott volt a jézusi tanítás, mely szerint éltünk és melyet másoknak átadtunk.
Egy másik korban gyógyítóként dolgoztam Indiában és faluról falura járva gondoztam a betegeket. Ennek az országnak a lakói nagyon vallásos emberek, és mégis ma már sokan vannak, akik semmit nem tudnak a szellemi életről. Paradox látni a két szélsőséget egyazon kultúrán belül, a legspirituálisabb és a legkevésbé spirituális embereket. Minden faluban kedvesen fogadtak és mindenhol marasztaltak. Ritkán történt meg, hogy az esős évszakokban a földeken vagy a szabad ég alatt aludjam. Időm javarészét a szentek körében töltöttem és tanultam. Nekik is átadtam Jézus tanításait, de ők már ismerték ezeket az elveket. Szerettem ezekkel a tanult emberekkel a lélek útjairól beszélni.
Indiában számos régi írás található, amelyek mély bölcsességeket tartalmaznak, és amelyek az őskorból hagyományozódtak az emberekre. Ezen a kontinensen mindig nagyon sok betegség pusztított, és ez szomorú, de aztán rájövünk, hogy számos lélek azért választotta a nehéz körülményeket, hogy szellemben előrehaladjanak és megtanulják saját spirituális feladatukat. Siralmas helyzetben vannak ezek az emberek, akik oly sokáig hittek a reinkarnációban. Egyszerűen átadták magukat sorsuknak és meg sem próbálják kivenni részüket az életből. A mai indiai társadalomban nem értik meg azt, hogy mind materiálisan, mind szellemileg lehet előrehaladás, hogy ez mind benne van Isten tervében, és nem kell egyiket a másik javára föladni. Ez a "vagy-vagy" magatartás nem része az Egyetemes Tervnek.
József egyik életében szerzetes volt a spanyoloknál, akik éppen abban az időben mentek az Újvilágba, hogy a pogányoknak elvigyék a megváltást. Az egyház hibája volt azt gondolni, hogy ezek az emberek nem ugyanazt az Istent imádják. De mivel nem beszélték az indiánok nyelvét és kultúrájukat is szokatlannak találták, az egyház azt hitte, hogy azok az emberek semmit sem tudnak Istenről. Ma már lélekben tudjuk, hogy minden ember őszintén az Egy Istent, a Teremtőt keresi.
József nemcsak megértést, hanem vigasztalást is hozott ezeknek az embereknek, mivel az indiánokat teljesen kihasználták. Ez volt József életében az az alkalom, amikor megtanulta a türelmet és tökéletesítette ezt a képességét. Az óceánon átvezető utazás fárasztó volt, és ez számos lehetőséget adott Józsefnek arra, hogy a türelmességet gyakorolja. Az, hogy az indiánokkal kezdetben képtelen volt beszélni vagy őket megérteni, egy másik lehetőséget jelentett. De mindvégig azt tapasztalta, hogy ezek az emberek bölcsek és intelligensek, és jelentős szerepe volt abban, hogy szokásaikat beépítsék az egyház hitrendszerébe.
Amint látjátok, mindannyian több életet éltünk meg, és visszatértünk a Földre, hogy szellemi gyakorlatokat végezzünk ebben a háromdimenziós világban. Mindannyiunknak megadatott az a lehetőség, hogy megtisztítsuk lelkünket és szellemünket. Ezeken az élettapasztalatokon múlik, hogy valaki előrehalad vagy visszafejlődik. Utatok Istenhez közel vagy Tőle nagyon távolra vezethetnek. Ez a ti esélyetek és a ti döntésetek.
Azt szeretném, ha minden ember imádkozna, ha felebarátjához segítséggel és megértéssel fordulna. Csak imáitokon keresztül segíthettek az egész világnak. Minden élet egy gyakorlat arra, hogy lelkünket megtisztítsuk, fényessé tegyük. Tanuljatok meg mindent, amit csak lehet és imátokban, meditációtokban minden nap éljétek meg Isten jelenlétét.
4. A SZERETET
Miközben Annienek küldte üzenetét, Mária megjegyezte, hogy az angol anyanyelvűek nem értik pontosan a szeretet lényegét és fontosságát és azt, ahogyan az minden tettünket befolyásolja. Ez furcsának tűnhet, de az angolban csak egyetlen szó van a szeretet kifejezésére, míg annak megjelölésére az ókori görögök két szót használtak. Ez a két szó "erósz" és "agapé ". Az. alábbiakban Mária magyarázata következik a szeretetről.
A szeretet tág fogalom, melyet a nyelvetek mindössze egy szóba sűrít. A szeretetnek sok oldala van. Létezik néhány olyan szó, mint például tisztelet, rokonszenv, barátság, odaadás, de egyik sem fejezi ki a szeretet különböző formáit.

AZ ÁLTALÁNOS .SZERETET
Az általános szeretet magában foglalja a barátságot, a tiszteletet és a kedvességet. Ez a szeretet minden élőlény, a növények, a természet és emberelt iránti barátságot és tiszteletet jelenti. Tiszteletet minden élő iránt, az élő és lélegző életerő iránt, amely mindent életre kelt. Felebarátaitok, a Földön élő és lélegző minden teremtett forma tiszteletét jelenti. A szeretetnek ez a formája nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a Földön magatokról és másokról képet alkothassatok.
Az általános szeretet az életnek és az egész világnak az értékelését jelenti. A házasságban vagy bármilyen más kapcsolatban is szükséges az általános tisztelet és megbecsülés ahhoz, hogy valamilyen kapcsolat létrejöjjön. Akiből az általános szeretet hiányzik, nem képes arra, hogy magát elkötelezze vagy másokat tiszteljen, és a kapcsolatai is kudarcra lesznek ítélve. Ez adja minden barátság melegségét és a jóérzést a világnak.
Az általános szeretet a bajtársiasságot jelenti olyan helyzetekben, amikor többeknek együtt kell élniük egy ideig, például egy iskolában vagy a munkahelyen.
Ezt a szeretetet érzitek egy szép park vagy saját otthonotok iránt; ez az a melegség, amely elönt bennünket egy szép vagy ismerős hely láttán; ez az, amit a lelkedben érzel, amikor hosszú távollét után hazatérsz otthonodba. Ez az a melegség, melyet gyermekkorotokban akkor éreztetek, amikor szüleitek megöleltek.
Az általános szeretet világotok elengedhetetlen tartozéka. A növények általa nőnek és virágoznak, az állatok megszelídülnek, az otthon pedig mennyországgá válik, ahogyan mindig is akartátok. Ennek a szeretetnek a gyakorlása teszi a kapcsolatokat szilárddá, a házasság viharai ideje alatt is. Ez a szeretet tart össze családotokkal nagy távolságok ellenére, hosszú időn keresztül.

MEGBECSÜLÉS
Mára sokan elfelejtették a kis dolgokat értékelni. Az egyszerű és hétköznapi dolgok is lehetnek gyönyörűek és hasznosak, ha kellőképpen értékeljük őket. Ahhoz, hogy életetek szeretettel és megbecsüléssel teljen meg, előbb helyet kell számukra csinálnotok a szívetekben.
Az általános szeretet azt mondja, hogy ti jó és csodálatos világ vagytok, és, hogy én egy nagyszerű teremtmény vagyok. Szeretem magamat, szeretem a képességeimet, szeretem saját világomat. Ez már megbecsülés. Becsüld meg a tested, hibáitól függetlenül. Becsüld meg az otthonodat. Talán az ajtónak éppen javításra van szüksége vagy az ablakkeret már megöregedett - becsüld meg otthonodat azzal, hogy szereted. Hogyan szeressél? Még az élettelen tárgyaknak, a házadnak vagy a székednek is szüksége van megbecsülésre. Az élettelen tárgyak sokkal jobban szolgálnak, ha megbecsülés veszi körül őket.
Gondolj néha a tárgyaidra, például az autódra és mutasd ki megbecsülésedet azzal, hogy foglalkozol vele. Gondolatban beszélj a tárgyakhoz. Beszélj a testedhez, pontosan és jól fog működni. A szeretet testedet és lelkedet egyaránt gyógyítja.
A test egy csodálatos gépezet. Képessé tesz a beszédre, arra, hogy halljátok. lássátok, szagoljátok és tapintsátok a bennetek körülvevő világot. Ezáltal tapasztaljuk a körülöttünk levő világot. Figyeld meg elméd nagyságát. amely képes gondolatokat felfogni, továbbgondolni és azokat magad és környezeted hasznára fordítani. Figyeld a mozgást, melyet tested ad neked. A képességet, mellyel egyik helyről a másikra mehetsz. Nézz szemeddel családodra és a világ szépségére. Érezd szívedben a melegséget és a szeretetet, melyet az élőlények ébresztenek benne. Így kell testedet megbecsülnöd. Ne tagadd meg, és ne becsüld le a testedet. Fordulj szeretettel a testedhez és értékeld azt az életet, amely ma benne van.
Értékeld a családodat, gyógyítsd meg sebeiket, melyeket durva szavak vagy a mások iránti közöny okoztak. Becsüld meg családod minden tagjának a tehetségét ahhoz, hogy Isten adta képességeik kiteljesedjenek.
Az általános szeretet lehűti a forró fejeket, békét hoz a családotokba és a világba. Az általános szeretet másokon való segítségre késztet bennünket. Téged is csak akkor segítenek. ha másokon segítesz. Imádkozz minden emberért, és becsülj mindenkit. Minden ember kivételes és egyedi ezen a világon - ez Isten ajándéka minden ember számira. Senki sem szeretne egy másik ember másolata lenni.
Komolyan gondolkodj el ezen. Mennyire unalmas lenne ez a világ, ha mindannyian egyformák lennénk, ha mindannyian ugyanazt gondolnánk. Mennyire komor és sivár lenne egy ilyen világ. Az erdőben egyforma fák nőnének, kiszorítva a virágokat, a páfrányokat. Hogyan lehetne ilyen körülmények között bármilyen különbözőség vagy sokszínűség? Nem fáradnátok bele abba, hogy folyton-folyvást saját gondolataitokat és szavaitokat hallanátok?
Mi történne. ha csak verebek léteznének? Sohasem láthatnátok egy vörös színű madarat vagy egy színes tollú papagájt?
Élvezzétek az évszakok váltakozását, mert minden változással új színek, új képek és díszletek jelennek meg. Tudnád a hideget a meleg nélkül értékelni? Tudnád az esőt a száraz időszak hiányában értékelni? Hogyan tudhatnád élvezni a napot a sötétség nélkül? Minden évszak, az életed minden része szép és csodálatos - akár az éjszakai égbolt, tele csillagokkal, hogy gyönyörködhess benne.
A barátok és munkatársak között kialakult szeretet is a megbecsülés általános szeretetéből fakad, az egymás iránti tiszteletből. Nagyon egyhangú lenne egyfolytában saját hasonmásaitokkal tölteni az időtöket. A sokféleség, a természet és az emberek közötti különbözőség teszi az életet érdekessé. A szeretet feloldja a munkatársak és családtagok közötti nehéz helyzeteket. Az általános szeretet, mint egymás értékelése és megbecsülése nemcsak a testet, hanem a kapcsolatokat is gyógyítja.
Szomszédod megbecsülése, lakjon a szomszédos házban, más országban vagy bolygón, szükséges a túlélés biztosításához. Találd meg ellenségedben a közös érdeklődést, a közös nevezőt. Mivel minden ember Isten teremtménye, kell lennie olyan pontoknak, amelyek közösek bennetek, ez a természet legalapvetőbb sajátossága. Ha egy teremtményt széttörünk, a legalapvetőbb összetevőjeként Isten Lelkét fogjuk megtalálni. Mi mind egyek vagyunk, mert Isten is egy. Mindannyiunkat egy Teremtő alkotott. Ha ez az egyetlen módja annak, hogy másokat meg tudj becsülni. akkor kövesd ezt. Már ma kezdd el értékelni és megbecsülni a körülötted lévő dolgokat. Ez a saját és a többi világ iránti érdeklődésetek tesz benneteket Istenhez hasonlatossá.
Az a szeretet, melyet közeli barátok és családtagjaink iránt érzünk, nem romantikus, hanem általános szeretet és melegség. Tartalmazza az általános szeretetet, de az érzés ugyanakkor mélyen a szívedből jön. Ezt érzed a bátyád, nővéred vagy unokatestvéred iránt. Ezt érzed gyermekkorodban kedvenc játékod iránt. Ez jellemzi az állat és a gazdája közötti szeretetet. Ez a fajta szeretet, amely képes odaadássá és együttérzéssé erősödni. Ez teszi a barátságot tartóssá és tartja össze a családokat.

ROMANTIKUS SZERETET

A romantikus szeretetről már sokat írtak; ez az a szeretet, mellyel pénzt lehet csinálni, és el lehet adni. Olyan szeretet, amelyet összetévesztettek a szexuális érzésekkel, a románc, amely annyira lefoglalja a fiatalokat, és amely nem egyéb, mint az Isteni szeretet egyetlen megvillanása.
A romantikus szeretet feltételes szeretet, amely azt mondja, ,.Ha úgy bánsz velem, ahogyan én akarom, szeretni foglak."
A szeretett társ ellenőrzésének a szüksége már nem szeretet, hanem birtoklási vágy. A szeretet nyílt, nem zárt. Az igazi szeretetet nem vár ellenszolgáltatásra. A romantikus szeretet önző és csak a pillanatnyi érzéseket keresi.
Megtartani a románcot egy házasságban jó dolog, de tudni kell, hogy ez csak pillanatnyi érzés. Egy pillanat az időben. Csak díszletek között, vagy egy bizonyos helyen, vagy csak a dalszövegben nyilvánul meg. Ez csupán a szeretet csodálata, melyre egy házasságban szükség van.

ÉRETT SZERETET
Érett szeretetet érez a szülő gyermeke iránt, a tulajdonos a cége iránt. Ez az a szeretet, melyet tulajdonotok, például saját otthonotok iránt éreztek. Az érett szeretet felelősségteljes. Az érett szeretet úgy ad, hogy semmit sem kér cserében. Látja mások gyengeségeit, hibáit de ezek ellenére és ezekkel együtt szeret. Ez az a szeretet. melynek viszonzása mindig késni fog.

FELTÉTLEN. SZERETET
Beszéljünk most a legnagyobb szeretetről az összes közű) - a feltétlen szeretetről. Ezt kellene az embereknek gyermekeik, élettársuk iránt érezniük. Ez Isten szeretete teremtményei iránt.
A feltétlen szeretet Isteni szeretet, amely régi sebeket és sérelmeket képes gyógyítani, és amely csak az önzés teljes hiányában létezhet. Ez az a szeretet, melyet a viszonzás elvárása nélkül adtok. A feltétlen szeretetért nem kell megdolgozni, és szabályokat betartani, A feltétlen szeretetnek nincsenek kikötései vagy megszorításai. Így szeret bennünket Isten,
A feltétlen szeretet okozta változások mindig jótékonyak. Ha valaki jobbá akar válni, nem az előnyökért teszi, hanem mert jobbnak fogja tartani önmagát és a világot. Az Isteni szeretet nem csak törött csontokat, hanem széttört családokat, lelkeket és személyiségeket is gyógyít. A feltétlen szeretet művészetét tanulni kell.
Újszülöttekként úgy jövünk a világra, hogy képtelenek vagyunk magunkról gondoskodni. Teljes mértékben függünk szüleinktől, akik biztosítják számunkra a túlélés minden lehetőségét. Ha szerencsénk van, és gondoskodó szüleink vannak, megtanítanak bennünket a szeretet számtalan arcára - arra, hogy gondoskodjunk önmagunkról, értékeinkről és szeretteinkről. De ha mindezt nem tanuljuk még idejében, befolyásolhatóvá válhatunk, és téves felfogásaink alakulhatnak ki a szeretetről. A szeretet semmilyen módon nem befolyásolható vagy tervezhető. A szeretet minden Igazságot elvisel, a szeretet türelmes, a szeretet segít, a szeretet mindig vár, hogy jóakaratát bebizonyítsa.
Ahogyan a magoknak Fényre, vízre és jó földre, úgy a gyermekeknek is szeretetre van szükségük. A gyermeknek élelemre, vízre és a megfelelő környezetre van szüksége az egészséges fejlődéséhez, de a megfelelő környezet nem jelent fényűzést, csupán szeretetet és elfogadást.
A gyermeknek arra van szüksége, hogy szeretettel kijavítsák, nem arra, hogy állandóan bírálják. Amint növekszik, irányítanunk kell, meg kell tanítanunk használni a testét és az értelmét. A gyermek például mások beszélgetését figyelve is tanul.
A szeretet kedvesség, odaadás, gondoskodás, tisztelet, barátság, melegség, értékelés, segítőkészség, mosoly, ölelés, puhaság, elfogadás, bizalom, türelem és más hasonló dolog.
A szeretet akkor él, akkor nő, ha másoknak feltétel nélkül adunk belőle. Árasszátok el szeretetetekkel testeteket, személyiségeteket, értékeiteket. a családot, a környezetet, a várost, a kormányt, a nemzetet és az egész bolygót. A szeretet az Isteni utakra fog vezetni benneteket. Az igazi szeretet nem gátol és nem birtokol benneteket. Tanuljátok meg felismerni a szeretetet. Tanuljátok a szeretet állandó jelenlétét, és ne a hiányát.

ÖNMAGAD SZERETETE
Szeresd önmagadat. Szomorú, hogy manapság sokan képtelenek önmagukat szeretni. Úgy gondolják, az helytelen dolog, és sokan azt hiszik, hogy a Biblia bűnnek tartja az önmagunk iránt érzett szeretetet. Mindez azonban távol áll az igazságtól. Ti Isten teremtményei vagytok: szeressétek hát Isten teremtményeit.
Ha Isten gyermekeként vizsgálod önmagad, telve az ő tulajdonságaival, tisztelni fogod saját magad. Ha így tekintesz magadra, rádöbbensz, milyen csodálatos teremtmény vagy. Tévedsz, ha a hibákat magadban keresed, ez nem alkalmas arra, hogy saját vagy bárki más hibáit megjavítsd. Értékeld ezt az Isteni életet, amely rajtad átfolyik, így magadat is egyre többre fogod tartani. Egészséges énképre van szükséged ahhoz, hogy önmagad méltóképpen érezd. Amikor önmagadhoz valóban kedvesen, odaadassál, részvéttel, türelemmel és toleranciával viszonyulsz, akkor fogod feltétel nélkül szeretni saját magad. Előbb tanuld feltétlenül szeretni önmagad. Szeresd az életet és a szellemet, amely benned van, minden körülmények között. Szeresd azokat a dolgokat, amelyek egyedivé tesznek.
Amikor képes vagy önmagad kedvesen és türelemmel elfogadni és szeretni, akkor könnyebb lesz másokat feltétel nélkül szeretned. Segíts másokat, de ne emlegesd hiányosságaikat. Nem segít, ha másokban csak a különbségeket látod, egyediségüket pedig nem. Nem baj a különbözés, hiba azt rossznak tartani. Találd meg magadban a közös alapot minden emberrel. A bennük lévő életet tekintsd a tiédhez hasonlónak. A türelem mindig könnyebb.
Lásd be, hogy isten minden teremtményét egyformán szereti, így megtalálod az emberekhez vezető utakat. Isten az, aki mindezt és az egész világot szorosan összetartja. Isten szeretete az egész világegyetemben szétárad, fenntartja a természet rendjét és a fizika törvényeit minden korokban.
Őrizd meg testedben, elmédben és lelkedben a világra való rácsodálkozás Képességét. Emlékezz a csodára, amely által te és mindenki más teremtetett. Találd meg az Isteni csodát. Figyelj azokra is, akik kevésbé szerencsések, nem annyira tanultak, mint te. Úgy tekints a világra, ahogyan azt Isten alkotta, vesd tekinteted a világegyetem csodáira, és fedezd fel azt a szeretetet, amely mindezt létrehozta. Értékeld a szeretetet, amely családod tagjait összetartja. Csak a szeretet tarthatja fenn a világot. Csak a szeretet által maradhat meg ez a világ az elkövetkező időben is.
Szeretném, ha minden ember megtanulná értékelni önmagát, önnön testét. érzéseit, gondolatait. Manapság önértékelésre van szükség. A mai fiatalok inkább másokhoz hasonlítják önmagukat. Miért hasonlítanátok magatokat bárkihez, amikor egyediek és megismételhetetlenek vagytok? Te is egyedi vagy és ilyen értelemben egy csodálatos teremtmény, senki máshoz nem hasonlatos. Értékeld ezt az egyediséget, ezt az individualitást.
Miután megtanultad önmagad értékelni, tekints felebarátod egyediségére. Fogadd el a különbözést, lásd meg minden ember eredetiségét. Amikor saját egyediségedet elfogadtad, készen állsz arra, hogy másokét is elfogadd.
De mi köze mindennek a szeretethez? A szeretet az az összetartó erő, amely fenntartja a világot, a családokat, és a nemzetek legfontosabb összetartó ereje. A szeretet nem csak egy érzés, hanem tested és értelmed számára való táplálék.
Szeresd ennek a szép világnak a teremtőjét. Fogadd el őt szenedben és lelkedben, mert Csodálatos Lény. Tiszteld a Teremtőt, ezzel becsülj meg mindent és mindenkit. Mert minden ember és minden földi lény csak Istenben egyesülhet.
Családod és a világ iránti viszonyodban, melynek alapja a szeretet legyen, mindig arra figyelj, mi az, amit az egységért, az egészért tehetsz. Mindig eszerint dönts arról, hogy mit és hogyan teszel, az egészet, az egységet tartsd szem előtt.
Szeretném ezeket a gondolatokat az egész világgal megosztani, és nem csak azokkal, akik fiam, Jézus követői. Azt szeretném, ha a közelgő eseményekről az egész világ tudna. Most kell mindenkinek szívében, és elméjében fölkészülnie a közelgő eseményekre, melyek nem csak Jézus Krisztus követőire lesznek hatással. A Föld nemsokára megváltoztatja mozgási irányát és helyét a világűrben, mindez súlyos pusztítást von majd maga után. Csak ami az elmétekben van, csak az fogja túlélni: gondolataitok és érzéseitek. Szívetekben és elmétekben tartsátok meg a lényetek és életetek iránti szeretetet és megbecsülést.
.

sófelhasználó Creative Commons License 1999.08.26 0 0 70
Köszönöm a verset :-))))
Nemo Creative Commons License 1999.08.25 0 0 69
Kedves hozzászólók!

Értekezés helyett bíráló megjegyzéseket küldök.

A szöveghez fűzött megjegyzéseim:

"Mária ugyanakkor aggódik amiatt. hogy üzenete eljusson a Föld lakóihoz. Üzenetét több mint kétszáz éve elküldte, de akkor a Katolikus Egyház közbelépett, elzárva azt az emberek elől. Ezért küldi most üzenetét egy olyan személyen keresztül, aki semmilyen egyházhoz sem tartozik, de aki szívében őszintén keresi Istent"

No persze, a pápa tévedett.

"Sokféle emberen keresztül fogom elérni a világot, akik nem fognak mindannyian a Katolikus Egyházhoz tartozni. Számos helyen fogok ezután is megjelenni, üzenetemnek ugyanis mindenkihez el kell jutnia. "

Sőt, tévedni is fog. Ellene áll ennek a máriának.

"Már a kezdet kezdetén imádkoztam ezért az írásért. Imádkoztam azért, hogy a szavak, amelyeket meghallok, igazak legyenek, hogy a hírnök Istentől való legyen. Imádkoztam azért, hogy ez a könyv csak abban az esetben valósulhasson meg, ha az Isteni igazságot, az Egyetlen Igazságot hirdeti."

Ez olyan, akár egy imprimatúra. Kár, hogy a látnok önmagának állította ki.

"Más vallások híveit arra buzdítok, kövessétek azt az utat, amely szoros kapcsolatba hoz a bennetek lakozó Atyával. A szívetek és lelketek mélyéről jövő ima égi magasságokba száll."

Ez meg egy buddhista szórólapra hajaz.

"Olyanok számára, akik hozzám és Józsefhez hasonló életet éltek: ez az igazság: minden ember egy örök életet él. Nem számit, amint azt egyes egyházak gondolják, hogy hiszel vagy sem. Ez tény. Az élet örök. Az élet Istentől való ajándék. Nincsenek különleges szabályok vagy előírások az örök életre."

Püff. A római fellegvárból már száll is az átokvillám.

"Sok ember előtt fogok megjelenni a világ különböző pontjain. Engem nem lehet korlátok közé szorítani, mert engem maga Isten, a Teremtő küldött."

Ez a mária Jézus dicsőségét akarja bitorolni.

"9. A Föld elmozdulása után két Nap fog megjelenni. A naprendszer bináris naprendszerré válik."

Ez maga a vég. A Föld pályája az ilyen rendszerben instabil lesz: kipörög a semmibe vagy belezuhan az egyik Napba. Ebből azonban az emberiség nem látna semmit: mire megtörténik, a kozmikus sugarak minden életet leradíroznak róla, vagy legalábbis az árnyék hiánya miatt leszárad róla az összes növény. Ez tehát csak egy rossz rémmese.

Satya azt írta:


"Milyen mélységesen gazdag Isten bölcsessége és tudása, milyen kifürkészhetetlenek szándékai, milyen megfoghatatlanok útjai. …"

Isten útjai valóban ilyenek. Akkor ne akarjuk egy könyv keretei közé szorítani."

Fáj az Ige, mi? ”Ne többet annál, ami írva van!”

"A Biblia Isten üzenetét tartalmazza, de Isten kezét nem köti meg a Biblia. Ha valami nincs benne a Bibliában, azt még Isten megteheti."

Lásd fent. Csakhogy ezek a sületlen hamis kijelentések még a hitelesnek mondott r.k. hagyománytól is idegenek.

"Egyedül Máriát küldi el néha, nem gyakran. Nem egyes emberekhez, hanem mindenkihez. És miért pont Máriát? Mert neki különleges szerepe van az üdvösség történetében. Hiszen Jézus édesanyja ő. "

Ábrahám pedig az ősapja. Ha nem angolul volna, hivatkoznék egy írásomra a honlapomon.

Aranyviktor így védekezett:

"Csak az bibije ennek a "kinyilatkoztatásnak", hogy Medjugorjétől kezdve az összes Mária üzenet azt HARSOGJA, hogy Jézusra figyeljetek, rá hallgassatok! Hát ez aztán a sátáni manőver! A "világosság angyala" Jézusra hívja fel a figyelmet! Valahogy így bántak Jézussal is kétezer éve!"

És ez mi: „Ajánljátok fel az imáitokat az én szeplőtelen szívemnek!” „Mondjatok több rózsafüzért!” „Építsetek tiszteletemre kápolnát!” „Mondok tíz titkot, csak a pápának árulhatod el őket!”

Az így reklámozott jézus egy áljézus, egy máriákus jézus.

"Isten ezt azért engedi meg, mert sok ember valóban nagyobb teret enged szívében Máriának,és így Máriára hallgatva megint Jézusnál kötnek ki. Látod, ennyi az egész. Minek ezen felhergelni magad?"

És ezek megerősödnek abban a tévelygésben, hogy Jézushoz Márián át vezet az út. Mint egy keleti despotához.

"Barátom! Neked sem mindegy, hogy ábosból, a földról,ha tányérból, milyn tányérból eszel. A vedéglóban az ablak felé tartod a poharat, és nézegeted, elég tiszta-e, mert abból iszol."

Jézushoz közvetlenül is oda lehet menni. Őt sértegeted, ha Máriát szükségesnek tartod e célra. „Olyan főpapunk van, aki meg tud indulni gyarlóságunkon...”

"Miért gondolod, hogy Isten fiának mindegy volt, melyik asszon testében van kilenc hónapig, melyik asszony csókolgatja, szeretgeti, tanítja járni, szoptatja, énekel neki! Nem gondolod, hogy Isten "igényességét" (és még nagyon finoman fogalmaztam)vonod kétségbe, ha azt gondolod, neki aztán mindegy volt,s Mária egy zsidó asszony semmi több?"

Tényleg, Jézus csak egy bűntelen félistentől születhetett meg. Micsoda förtelmes manicheizmus! Az a szamár is, amin bevonult Jeruzsálembe, egy félisteni szamár volt, minden más sértette volna az Úr méltóságát.

"Mária nem Isten, nem társmegváltó, de ezt nem is mondta senki. DE NEM IS EGY A MILLIÓK KÖZÜL! Ha Keresztelő Jánosra azt mondta Jézus, hogy nem hordott asszony méhe nagyobbat, akkor Máriára mit lehet mondani? Ő csak egy volt a sok közül? SEMMI több?"

Úgy bizony. A "Máriára mit lehet mondani?" szónoki kérdés megfeneklik azon, hogy ennek ellenére senki nem mondott semmi ilyesmit Máriáról a Bibliában.

"A Messiás előhirnöke sem lehetett akárki, csak olyan, aki már bizonyított! Illés próféta! Jézus anyja sem lehetett akárki!"

No persze, a lélekvándorlás itt is belép a képbe.

"Nem érzed, hogy finoman szólva illetlenség ezt a témát [Mária örök szűz voltát] pendítgetned? Nem minden kamasz keze ökölbe szorul, ha édesanyját emlegetik? "

Nem értem. Mit acsarogsz Nane-re? Talán tisztátalannak tartod a rendes házaséletet? Nemcsak máriákus vagy, hanem testgyűlölő manicheus is.

"Hogy Isten mit adott Máriának, az Istenre, meg Máriára tartozik, nem rád! Az az ő ügyük!"

De nekem azért el kell ismernem minden ilyen „privilégiumot” látatlanban, bizonyíték nélkül.

Satya:

"mint Egyház a KAtolikus Egyház az egyetlen letéteményese a Biblia értelmezésének. Mielőtt még a többi egyházhoz tartozók megsértődnének, gondold végig, van-e a többi egyháznak Biblia értelmezése? Nincs, mert a tanítóhivatal, mint olyan nem létezik, mert a protestáns egyházakban az egyes közösségek - gyülekezetek - gyakorlatilag önállóak."

Elfeledkeztél az ortodoxokról. Mellesleg a protestantizmusban is van valamifée közös alap; ha más nem, akkor a római dogmák többségének tagadása.

Avagy a te felekezetednek van kötelező tanítása a Jelenések könyvéről? Ne keresd, mert nincs.

Balázs:

"Az Egyház létét, létének isteni (krisztusi) szándékát szerintem téves úgy kétségbe vonni, hogy az Egyház tettei bizonyos korokban (elég sokszor) nem feleltek meg az evangéliumi üzenetnek."

Nem a létét vonjuk kétségbe, hanem hogy ez a ti felekezetetekkel azonos. (Új zsargonnal: hogy "legteljesebb formájában ott áll fenn")

"a hivatalos bibliaértelmezés joga szerintem főként azon áll vagy bukik, hogy az adott egyház mennyire mondhatja magát a Szentírás örökösének, aminek egyszerű, ám nem egyetlen fokmérője a szóban forgó egyház kora."

Bumeráng. Akkor még mindig a rabbikhoz kellene járnunk. És az ortodoxok régibbek, mint ti.

"Egy másik ilyen mérték lehet az apostoli jogutódlás megléte. Ez azt jelenti, hogy azon egyházakban, ahol ez megvan, bármely püspök (és így bármely pap is) elvben képes lehetne a szentelését visszavezetni az apostolokig, akiket pedig maga az Úr küldött."

Ez a legdurvább jogegyházi felfogás, a II. Vat. Zs. egyik püspökének szavaival: triumfalizmus, legalizmus és klerikalizmus. És én teszem hozzá: mágia. (Ld. írásomat a csecs.ker. topicban.) A szimoniákus püspököknél pedig a lánc megszakad. (CIC 149. k. 3. par.) Pápákra ez nem vonatkozik, csak hogy meg ne szakadjon a dicső utódlánc. Mit mondjak erre? Kígyó-okosságú és haszonelvű egyházjog. (Azért a hullazsinat itt is érdekes problémákat vet fel. Akkoriban ugyanis nem állt fenn kivétel a pápára nézve sem.)

"Kissé karakteresebben megfogalmazva a Szentírás értelmezésével kapcsolatos "tulajdonjogi" válaszomat: a Szentírás újszövetségi része a jelenleg Katolikus Egyházként nevezett szervezet szellemi tulajdona."

Ez nem „karakteres,” hanem hiperlegalista és ultramágikus tertulliánuszi fogás. Az ortodoxok rögtön felhorkannak.

"Annak akkori tagjai, az apostolok, azok tanítványai írták könyveit és leveleit."

Minek a tagjai? A pápás, bíbornokos, magánmisemondó, nyírottfejű és házasságtól eltiltott papságú r.k. felekezetnek? (Szándékos volt a sértegetés. Nekem is fájt az apostolokat lefoglaló mondatod.)

"A gyülekezetek használták azokat, és az apostolutódok, a püspökök, élükön a római püspökkel, egyes könyvekről kijelentették azok kánoni voltát, másokat kizártak ezek köréből. Tekintettel arra, hogy ez a folyamat már a II. században szinte véget ért, csak néhány vitatott mű maradt,"

No persze, a püspökök csak tévedésből jártak zsinatról zsinatra, mert nem tudtak a pápa főségéről.

"továbbá arra, hogy Krisztus Egyházának akkoriban még nem volt szüksége külön jelzőkre, hogy megkülönböztesse magát,"

Hát a négy jelző mikori?

"és a történelem folyamán sem bizonyítható, hogy a mai Katolikus Egyház az akkorihoz képest oldalágat képviselne,"

Maga a neve bizonyítja, hogy igenis korhadt oldalág. Rómainak nevezi magát, ezzel a katolicitást vatikánizmussá zsugorítja.

"azt mondhatjuk, hogy a Biblia értelmezésére a leginkább jogosult a Katolikus Egyház."

Cáfolatom ezt kétségessé teszi. Mellesleg tételed régen így hangzott: "egyedül jogosult." Akkor még lehetett ezt harsogni, mert a tűz és a vas mélyen keresztény eszközeivel sikerült az ellenvéleményeket megcáfolni; most azonban, hogy ezekkel szóba kell állni, immár nem hangzanak olyan meggyőzően a fenti kijelentéseid.

"A többi sincs kizárva, de tény, hogy a katolikus értelmezés normatív jelleggel bír."

„Normatív,” persze, a Hit Gyülekezetére nézve.

"Mindazonáltal valakinek támadhat az a furcsa elképzelése, mint egyébként Luthernek támadt, és lelkes protestáns barátainknak újra és újra támad ma is, hogy kezükbe vevén a Szentírást, annak lapjait olvasván, azokat saját szájuk íze szerint értelmezvén kívánnának ítéletet ülni Krisztus Egyházán, amely - hitem szerint - a Katolikus Anyaszentegyházban áll fenn."

Ha tényleg nálatok van az igaz, normatív és legtökéletesebb értelmezés, akkor azzal csak meg tudtok győzni bennünket valahogy! Ehelyett arra akartok rávenni minket, hogy egy szó vizsgálat nélkül tanúsítsunk külső és belső engedelmességet iránta. Így igazán könnyű vitázni.

aranyviktor Creative Commons License 1999.08.25 0 0 68
Kedves Satya!

Mint már több hozzászólásban írtam, rám sem volt volt elementáris hatással ez a könyv, de nem akartam prejudikálni. Köszönöm a hozzászólásod! Hogy Mária mennyire sarkalatos kérdés, mutatja, milyen vita bontakozott ki ebben a topicban. A legjobban az a hozzászólás teszett, amelyik a kánai menyegzőt hozta emlékezetünkbe. Máriának valóban egy üzenete lehet: "Amit Jézus mond, azt tegyétek!"
Aki ezt írta, most hirtelen nem tudom, annak ezt a Szentlélek sugallta. (szerintem)
Mivel ilyen frekventált lett a topic, egy szép verset olvassunk el. Benjámin László :
Krisztus a piacon

Szótlanul , békétlenül , szegényen
meghúzódtam a piac sötét sarkán ,
míg távolabb százszínű köpenyében
zsibongott , nyüzsgött , őrjöngött a Balkán .

- - - -

Egy férfi ült mellém akkor a kőre ,
és enyhe szóval vigasztalni kezdett .
Csuklója véres volt , fakó a bőre ,
mint szentképen vagy útszéli kereszten .
Megismertem ~ de csak tovább is ültem
makacs gőggel , és játszottam az álmost ;
majd szavába vágtam , ingerülten :
Ígérsz , ígérsz ~ hát tégy velem csodát most !

Semmit se szólt , csak két kezét kinyújtva
felállt ~ s mi rajtunk kívül volt , a vásár
felszállt és fejjel lefordult ; s hogy újra
leült , a vásár is régi helyén állt .
Én csúfolódtam : ~ Tíz garast megért
e szép mutatvány , s nem többet . Ilyet
a sátrak között , szemben annyiért
varázsolnak az indus kóklerek .

~ De engem nem kápráztat íly varázslat ,
s ha nem telik több tőled , menj el innen !
Itt vagy , velem vagy -- mégis megaláznak ,
és elcsúfítanak s üldöznek engem .
De ha úr vagy , hát tedd , hogy e mocsokban
szálljon szememre mély és tiszta álom
melyből ébredve tudjam bizonyosan ,
hogy győzni fogok egykor a halálon .

Felkelt , és sértett , szomorú szemekkel
rámnézett -- s lassan a tömegbe nőtt .
S felsajdult bennem kétségbeesetten :
szemtől - szembe többé nem látom őt .
És makacs , zárt pillámon egy szelíd
könnycsepp kibújt remegve , mint a rácson
fogoly madár ; s harmadnap reggelig
aludtam ott , hanyatt a kőrakáson .

üdv mindenkinek: aranyviktor

satya Creative Commons License 1999.08.25 0 0 67
Kedves Aranyviktor!
A mostani rész, sajnos, lebuktatja a szerzőt. Ugyanis olyan dolgokat ír le, amelyek ellentmondanak a Szentírásnak. Egyrészt Erzsébet nem Iránban, hanem a Júdeai hegyvidéken lakott. Mária közel három hónapig maradt Erzsébetnél. Ugyanakkor az angyaltól megtudta, hogy Erzsébet gyermeket vár.
A három bölcs nem Jézus 5 hetes korában érkezett, hanem 1-1,5 évvel később. Ugyanis Heródes a 2 évnél fiatalabb gyerekeket ölette meg.
Ha Máriának voltak más gyermekei, akkor hogyan lehetett Jézus közelében? Nem kellett családját ellátnia?
Akkor Jézus Miért János apostolra bízta őt a kereszten?

Keresd meg a Mária gyermekei körüli vitát a Katolikus Egyház tévtanításai topicban. /ha jól emlékszem abban van./

aranyviktor Creative Commons License 1999.08.25 0 0 66
Kedves Herold barátom!

nem célom, hogy hihető sztorit írjak le, hanem megosztottam veetek egy nemrég megjelent könyv tartalmát, hogy beszélgessünk róla. Nekem is van róla véleményem, csk nem akartam előrebocsátani, prejudikálni, mert azt a reinkarnáció topicban már szememre vetették. jóslatokkal nem szoktam foglalkozni, mert szerintem Isten igazsága jóslatoktól független, nem jóslat bizonyítja, még akor sem, ha bebizonyosodik. Szívünkben kell az Igazságra ráérezni. bennem a jóslatok a könyv többi tartalmát kissé leértékelték. Mindenesetre nem katolikus-nemkatolikus vitatopicnak szántam, hanem annak, hogy együtt gondolkozzunk újkinyilatkoztatásokról.
üdv: aranyviktor

aranyviktor Creative Commons License 1999.08.25 0 0 65
Kedves barátaim!
Ma egy indulattal teli emailt kaptam a Mária üzenete a világnak című topiccal kapcsolatban. Fel akarta nyitni „vak szemeimet” egy asszonyka, mert ő abból a feltételezésből indult ki, hogy ami ebben, vagy más topicban megjelenik, azt én „helyből” igaznak tartom, és azonosulok is vele.
Már egy másik topicban elmondtam, nem akarom ismételni magam, hogy a teljes igazság Istennél van, mi pedig, lelki fejlettségünk szerint többet és többet ismerhetünk meg belőle, így előfordulhat, hogy amit ma igazságnak tartunk, holnap rádöbbenünk, nem az, és amit ma elvetünk, holnap igazságnak ismerjük fel. Célom az ezzel a Mária üzenettel kapcsolatban, meg mindenféle kinyilatkoztatással, prófétai módon keletkezett művel, így a Bibliával kapcsolatban is, hogy hallgassunk Pálra, és vizsgáljunk meg mindent. De a lesátánozás nem vizsgálat! Mindenki azt és annyit fogad el minden „kinyilatkoztatásból”, ami a szívében visszhangzik. Nem akarom lelőni a poént, de lesz még olyan „kinyilatkoztatás” is, ami épp a Mária kinyilatkoztatásokra ad „tanítást” s aztán mindenki eldöntheti, melyiket fogadja meg, vagy melyikből mit fogad el.
Üdv: aranyviktor
NaNe Creative Commons License 1999.08.25 0 0 64
Kedves Balázs,

Én nem akarok haragot, így félre téve azt, hogy kinek miben van igaza, ezúton bocsánatot kérek.

NaNe

aranyviktor Creative Commons License 1999.08.25 0 0 63
3. MÁRIA ÉS JÓZSEF FÖLDI ÉLETE
Miközben kaptuk Mária üzeneteit, több ízben utalt arra, hogy egy-egy időszakban mit érzett, vagy mi történt az életében. Ezt nagyon érdekesnek tartottam, és megkértem Máriát, meséljen többet magáról, Józsefről, családjukról és arról az időszakról, amelyek keresztény kultúránk számára oly: fontosak. Az alábbiakban erre a kérdésre adott válasza olvasható, melyből megtudjuk, hogy Mária és József .földi tartózkodásuk idején ugyanolyan emberiek voltak, mire bárki más, és hozzánk hasonló gondokkal küszködtek. Azt is megtudjuk, hogyan sikerült megbírózniuk Jézus felkészítésével. Nagyon büszkék voltak rá, bár élete miatt sokszor megalázták őket. Mária beszámol arról is, hogy miként áradt szét szeretetük az egész világra.
„Elég fiatal voltam, amikor az Úr Angyala eljött hozzám és elmondta, hogy gyereket fogok várni, még mielőtt József megérintett volna. Sokáig tűnődtem, vajon ez álom volt-e vagy valóság. Úgy éreztem, mindezt egyetlen emberrel, Erzsébettel tudom megbeszélni, egy távoli rokonommal, aki akkor gyermeket várt.
Fogalmam sem volt arról, hogy ő ilyen helyzetben van, hiszen azokban az időkben efféle hírek ki sem tudódtak. Az állapotos nők csak nagyon ritkán hagyták el otthonukat.
Miközben Erzsébethez utaztam Iránba, újra és újra felidéződött bennem az angyal jelenése. Amint a faluhoz közeledtem, egy gondolat miatt hirtelen megtorpantam: szüleim nem ellenkeztek, amikor elmondtam nekik, hogy Erzsébetet fogom meglátogatni. Ezt azért is furcsálltam, mivel akkoriban a család minden tagjának megvoltak a maga kötelességei, és ha valaki hiányzott, a többinek kellett helyette dolgoznia. De végül arra a következtetésre jutottam, hogy valószínűleg helyesen cselekszem.
Amikor megérkeztem, Erzsébet melegen köszöntött és meglepő, varázslatos szavakat mondott nekem. Azt mondta, "Áldott vagy te az asszonyok Között és áldott a te méhednek gyümölcse! De vajon miért éppen én vagyok az, akihez az én Uram Anyja eljön? Amint fülem meghallotta köszönésed, méhemnek magzata táncolni kezdett örömében."
Néhány napot Erzsébetnél töltöttem, beszélgettünk a velünk történtekről és arról, hogy mindketten mennyire áldott helyzetben vagyunk. Erzsébet sokat segített nekem azzal, hogy elmondta, a nagy kaland alatt hogyan bízzam Istenben. Szerinte Isten szólni fog Józsefhez és József a férjem lesz. Minden Isten közbenjárásával fog történni.
Azokban a napokban nagyon sokat aggódtam, az gondoltam, hogy József nem fog akarni engem, ha megtudja, hogy már gyereket várok. Aggódtam amiatt is, hogy senki nem fogja elhinni azt, ami velem történt. Hiszen számomra is hihetetlennek tűnt. Hogyan fogom tudni Józsefnek elmondani, hogy gyermeket várok, de férfit soha nem ismertem? Ki fogja ezt elhinni? Nagyon aggódtam.
Erzsébet megtanított, hogyan nyugtassam meg a lelkemet és engedjem át magam az isteni akaratnak, hogy minden kérdésemre választ kapjak. Megtanított, hogyan maradjak nyugodt mindaddig, amíg Isten megvilágítja elmémet.
Erzsébet a legjobb barátnőm lett; sok türelemmel megtanított arra, hogy hogyan viseljem gondját az újszülöttnek, hogyan keressem és hallgassam Isten hangját. Fiatal lányként nem sokat tudtam ezekről a dolgokról, de az ő segítségével hamarosan sok mindent tudni véltem az asszonyi dolgokról. Erzsébetnek azokat a kérdéseket is mind feltehettem, melyeket még az anyámtól sem mertem megkérdezni. Pihenés volt minden nap, melyet Erzsébet otthonában töltöttem. Világossá váltak számomra azok az utak, melyeket követnem kell, hogy bízzam Istenben és Józsefben.
Habár mindig őszintén tiszteltem zsidó örökségünket és vallási szokásainkat, megtanultam a mögöttes jelentésüket is. Így egyre inkább értettem, hogy Isten nem kizárólag elődeinket, hanem napjainkban is bárkit képes megszólítani. Most már biztosan tudom, hogy Erzsébet közvetítésével Isten volt az, aki mindenre megtanított. Erős kötelék fűz egymáshoz bennünket
Erzsébettel, és ezt a szeretetet semmi nem múlhatja fölül. A Földön köttetett szeretet örök életre szól.
Amikor hazaérkeztem, megfogadva Erzsébet tanácsát, mindenről beszámoltam a szüleimnek - az Úr Angyalának megjelenésétől egészen Erzsébetnél tett látogatásomig. Sok időt töltöttünk imádkozással és böjtöléssel, az akkori idők szokásainak megfelelően. Templomba jártunk, imádkoztunk, és áldozatokat mutattunk be, ahogyan azt a vallásunk előírta. Később szüleim sok odaadással és szeretettel készítettek fel és készültek maguk is az új és csodálatos életre, mellyel Isten megajándékozott.
Józseffel összeházasodtunk és szüntelenül a méhemben növekvő gyermekre gondoltunk. Órákig beszélgettünk arról, hogy Isten miért éppen bennünket választott. Néha féltünk, de olykor megilletődve gondoltunk a szeplőtlen fogantatásra és Fiának a szűz által való születésére. Józsefnek nagy önuralmába került, hogy kövesse Isten akaratát. Ez volt az ő áldozata.
Elmélyültünk a próféták tanításaiban, hogy minél többet tudjunk meg a Messiás eljöveteléről. Zavarba hozott azonban az, hogy a próféciák szerint a Messiás Betlehemben fog megjelenni, ott viszont senkit sem ismertünk, és nem is láttuk értelmét odamenni. Éjszakákon át beszélgettünk Józseffel arról, hogy vajon valóban mi vagyunk-e a Messiás szülei. vagy az egész csupán illúzió és félreértés. Amint látjátok, számos emberi kétellyel és kérdéssel küszködtünk. Készülődtünk a szülésre, József bútorokat készített és ezek eladásából éltünk.
Aztán a terhesség utolsó hónapjában rendeletet hoztak, melynek értelmében minden családnak vissza kellett térnie abba a városba, ahol elődei éltek, hogy nyilvántartásba vegyék őket. Ekkor rájöttünk, hogy Jézus születésekor mégiscsak Betlehemben leszünk. Már születése előtt a Jézus nevet adtuk neki.
Mivel úgy gondoltuk, hogy a régi otthonunkba megyünk vissza. csak a legszükségesebb dolgokat csomagoltuk be az útra. Egyikünk sem tudta igazán. hogyan működik a Szellem, de kezdettől fogva Isten kezébe helyeztük életünket, és éreztük, hogy Ő semmilyen körülmények között nem fog elhagyni bennünket. József egy szamarat kért kölcsön, hogy azon utazhassam Betlehemig, de még így sem volt könnyű, terhességem utolsó hónapjában voltam és nehezen bírtam az utat.
Igyekeztünk lemaradni attól a tömegtől, amellyel együtt indultunk útnak. Utunk során sok nagyszerű emberrel találkoztunk. Éjszakánként, amikor az út mentén kellett aludnunk, csodálatosnak tűnt számomra, hogy családok fogadnak be és bőséges étellel látnak el bennünket. Ez nagy segítség volt, hiszen az egész napi utazás után, terhességem miatt képtelen voltam arra, hogy főzzek, és evés után takarítsak. Végig azt kívántam, bárcsak megpihentethetném fáradt testemet. És az emberek nemcsak ételt, de kényelmes fekvőhelyet is készítettek számunkra.
Minden reggel, amikor felébredtünk, Józseffel hálát adtunk az Úrnak az Ő gondoskodásáért, és mindvégig mély hálát éreztünk a segítségért, melyben utunk során részesültünk.
Végül késő éjszaka megérkeztünk Betlehembe. Mivel utunk mindvégig Könnyű volt, úgy gondoltuk, Isten már előkészített számunkra egy tisztaszobát. Amikor azonban sehol sem találtunk szállást, kétségbeestünk, annál is inkább, mivel megindultak a szülési fájdalmaim. József, szokásos módján, mindezért Istent hibáztatta. Aztán visszatért az egyik fogadóshoz és beszámolt a helyzetünkről. Nagyon kedves ember volt, de egyetlen szobát sem tudott az egész városban, ahol megszállhattunk volna. Az emberek még a padlásokért is fizettek, hogy a hűvös éjszakákon megszállhassanak. Azt mondta, ha néhány órával hamarabb érkezünk, a konyha egyik részét megkaphattuk volna, de már azt is elfoglalták.
Végül ez az ember azt mondta, hogy van egy istállója, amely egykét állattól eltekintve teljesen üres. Az istálló tágas volt, és mi a maradék szalmával fekvőhelyet készítettünk és lepihentünk. A fogadós felajánlotta, hogy ha bármire szükségünk van, szóljunk neki vagy a feleségének, aki a szülésnél is segíthet. De József mindössze egy nagyobb edényt és vizet kért tőle.
Így segített a fogadós nekünk elkészíteni fekhelyeinket és kenyeret, teát és sajtot adott nekünk, mivel a felesége úgy gondolta, ez enyhíteni fogja szülési fájdalmaimat. Nem gondolták, hogy még azon az éjszakán megszülök, és azt ígérték, hogy reggelre saját otthonukban biztosítanak egy szobát a számomra. Ettem egy keveset, megittam a teát és az utazás fáradalmai hamarosan erőt vettek rajtam.
Kora reggel felköltöttem Józsefet, mert erős fájdalmat éreztem és tudtam, hogy azonnal szülni fogok. Nem tévedtem. Gyorsan és viszonylag könnyen szültem. József mindkettőnket megmosdatott, majd Istenhez imádkoztunk. Ekkor József megértette, hogy Jézus születésekor miért vagyunk éppen ezen a helyen. Eszébe jutottak a próféták szavai.
Jézus gyönyörűséges gyermek volt, tágra nyílt szemekkel feküdt mellettem. A leggyönyörűbb ragyogó szemei voltak, melyet valaha is láttam. Úgy tűnt, megérti, amit beszélünk, rögtön mosolygott és követett a szemeivel. Csodálatos gyermek volt.
Jézus fényt sugárzott magából, és mi rájöttünk, hogy minden eddigi kételyünk igaztalan volt. Ő valójában Isten gyermeke, a béke hírnöke és hercege volt. Békét sugárzott az arca és dicsőséges volt. Boldogságunkban eldöntöttük, hogy az eseményről hallgatni fogunk, és az Isteni szeretettel körülvéve töltünk el ott még egy éjszakát.
Virradatkor néhány pásztor jött az istállóhoz, hogy bárányaikat otthagyják, amíg elmennek a templomba. Elmondták nekünk, hogy álmukban megtudták, nagy király született és szeretnék meglátogatni. Mi hallgattunk és hagytuk, hogy megnézzék Jézust.
Nevetve elmondtuk nekik, hogy a mi fiunk is éppen azon a különös éjszakán született. Leültek, Józseffel beszélgettek és meglepődtek azon, hogy a gyermek csak egy újszülött, mivel úgy érezték, minden szavukat érti. Távozásukkor azt mondták, különös gyermekünk van, akinek arca fényt és értelmet sugároz. Nem mondtuk meg nekik, hogy a Királyok Királyát találták meg, mert Isten megtiltotta nekünk, hogy idő előtt bárkinek szóljunk.
Néhány napot Betlehemben töltöttünk, vártuk, hogy a rengeteg ember, akik a nyilvántartás miatt jöttek, hazamenjenek, a sorok elfogyjanak. Ez idő alatt visszanyertem erőmet és etetni tudtam Jézust, és ő is erősödni kezdett. Elejétől fogva nagyon boldog gyermek volt. Olyan volt, mintha tudta volna, hogy ez az Ő gyermekkora, melynek minden percét élveznie kell.
Végül a sorok rövidebbek lettek és előálltunk a nyilvántartáshoz, ahogyan azt megkövetelték. Továbbra is az istállóban töltöttük napjainkat, mert a nyilvántartásba vétel sok időbe telt. A városban zsúfoltság volt, az anyák gyermekeikkel veszekedtek, és az éjszakákat gyermeksírás és a férfiak hangos horkolása verte fel. Mi boldogak voltunk az istállóban, a csendben, amely napnyugta után megszállta otthonunkat.
A fogadós felesége hallani sem akart arról, hogy a szüléstől számított negyvenedik napnál korábban útnak induljunk. Ezt Mózes törvényei is így írták elő. Kivártuk ezt az időt, mert éreztük, hogy Isten valami egyebet tartogat számunkra, és mi még nem értettük, mit kell tennünk.
A körülmetélés időpontjának közeledtével Jézust elvittük a templomba. A templom bejáratánál ült egy idős ember, alti odajött hozzánk, megáldotta Jézust és csodálatos szavakat intézett hozzá. Éreztük, hogy Isten beszél ebből az emberből. Miközben beszélt, megjelent egy nagyon öreg asszony is, akiről azt tartották, hogy látnok vagy próféta, és megjövendölte Jézus csodálatos tetteit, azt, hogy nem csupán saját népén, hanem az egész világon segíteni fog.
A szertartás után visszatértünk az istállóba, és a napi eseményekről beszélgettünk. József mindig türelmetlen ember volt, most is készen állt arra, hogy visszatérjen Názáretbe, befejezni félbehagyott munkáját. Megbeszéltük, hogy a negyvennapos tisztulásom még nem ért véget, de József sietett; azt mondta, imádkozzunk Istenhez, hogy minél hamarabb visszatérhessünk Názáretbe. Azon az éjszakán József álmában megtudta, hogy még nem jött el az utazás ideje és hogy mielőtt elutazhatnánk, egy szokatlan dolog fog történni velünk.
József ismét kizökkent a nyugalmából és haragos lett. A bölcsesség szavaival vigasztaltam őt, melyeket tudtam, Istentől kapom, mert másképp nem tudtam elhinni, hogy ennyire összefüggően és érthetően beszéljek hozzá.
Mikor Jézus öthetes volt, váratlan esemény történt. Egy éjszaka három ember érkezett teveháton. Csodálatos, tanult emberek voltak, akik a Betlehemben született Királyt keresték. Megetették az állatokat és egy kicsit megpihentek, mi pedig meleg levest és kenyeret adtunk nekik. Útcéljukról meséltek, így nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy ez volt az az esemény, amelyre vártunk.
Odavittem hozzájuk Jézust. Ó felébredt és olybá tűnt, mintha felismerné ezeket az embereket. Ők azonnal térdre borultak és áldották Istent igazságáért és azért, hogy a nagy eseménynek részesei lehettek. Azon az éjszakán elmondták nekünk, hogy először a király palotájába mentek, hogy az újszülött Királyt láthassák. Részletesen elmesélték nekünk, hogy mi történt és azt is, hogy egy csillag vezette őket Betlehemig, onnan pedig az istállóig, de figyelmeztettek bennünket, hogy rossz előérzeteik vannak Heródes szándékait illetően. Aggódtak életünkért. Arra kértek, tartsunk velük, menjünk otthonaikba, ahol biztonságban lehetünk.
József azt mondta, hogy gondolkodunk ezen az ajánlaton, és reggel tudatjuk velük döntésünket. Mivel a fogadóban nem voltak szobák, ők is velünk aludtak. Az éjszaka alatt József mély álomba merült és ez alatt Isten szólt hozzá; megmutatta neki az egyiptomi piramisokat és a nagy tengert. Ezután felébredt, engem is felébresztett és sietve összecsomagoltunk. Fogtuk a szamarunkat, Jézust és apró dolgainkat, és elmentünk anélkül, hogy bárkinek szóltunk volna. Útközben senkinek nem mondtuk meg, kik vagyunk és álnevet használtunk. Vigyáztunk arra, hogy ne okozzunk túl sok bajt, hogy ne hívjuk fel magunkra a figyelmet. Mindezt nem félelemből, hanem óvatosságból tettük. Különbség van a között, ha az ember félelemben és aggodalomban él, vagy csupán óvatos.
Jézus tökéletes kisgyerek volt, aki szinte az egész utat átaludta. A szamár ügetése volt számára a ringatás. Meglepetésünkre utunk tele volt örömmel. Isten minden városban utat nyitott nekünk, élelmünket és szállásunkat mindenhol előre elkészítették és minden simán történt. Az út hosszú volt, de kellemes. Úgy éreztük, életünk nagy kalandja kezdődött.
Barátainknak és családjainknak nem tudtunk hírt adni magunkról attól való félelmünkben, hogy ránk találnak, de a telepátián keresztül - ahogy ezt ma nevezik- kapcsolatot tartottunk fenn rokonainkkal. ily módon mindketten értesítettük szüleinket. Hamarosan békét éreztünk szívünkben és tudtuk, megértették, hogy életben vagyunk. Az egyiptomi Kairó külvárosban telepedtünk le, ahol könnyű volt az emberek ezrei között feltűnés nélkül élni.
József munkát talált egy asztalosnál és boldog volt, hogy ismét fával foglalkozhat. Nagyon szeretett fával dolgozni, az általa késetett bútordarabok igazi művészeti alkotások voltak. Az üzlet tulajdonosának mindig igazat adott, mert semmiképp sem akarta magára hívni a figyelmet.
Naponta imádkoztunk és minden éjszaka meditáltunk, Isten útmutatására vártunk. Jézus bájos kisgyermekké cseperedett és nagyon okos volt. Korán megtanult járni és beszélni, és mivel nagyon intelligens volt, figyelmeztettük arra, hogy a feltűnés elkerülése érdekében a nyilvánosság előtt ne beszéljen hozzánk, csak otthon. Jézusnak ez nehéz volt, de tudta, hogy mindez olyan, mintha egy nagy kalandban vennénk részt.
Nagyon szerettük. Könnyű volt őt szeretni, mert nagyon nyíltszívű volt, szeretett ölelni és csókolni bennünket. Mivel egészséges gyermek volt, a többi anyák mindig azt Kérdezték tőlem, hogyan tudtam a betegségektől megvédeni, amikor körülöttünk mindenütt a pestis pusztított. Mi csupán annyit válaszoltunk, hogy szerencsénk van.
Én legtöbbször otthon maradtam, nem voltak barátaim, és ezt nehéz volt elviselni. József emberek között volt, alkalma nyílt másokkal beszélgetni. Ugyanakkor mivel otthon voltam, Jézussal nagyon szoros kapcsolatba kerültünk, bár néha szerettem volna, ha lennének velem egykorú barátaim. Mivel még mindig meglehetősen fiatal voltam, a környezetünkben élő idősebb anyák lenéztek a korom miatt. Naponta kibeszéltek és azt mondták, gyerek vagyok, aki anyukásdit játszik.
Már három éve éltünk Egyiptomban, és én Jézusnak az emberek természetéről beszéltem. Megtanulta az imádságokat és megismerkedett vallásos ünnepeink értelmével. De igen visszafogottak voltunk, hiszen a veszély még nem múlt el.
A ház ahol éltünk, kis udvarral volt körülvéve. Itt, amint Jézussal a napon játszottam, a profétákról meséltem neki. Elmondtam neki Ábrahám, Mózes és József történetét. Megtanulta, hogy nagyanyja és apja családfája szerint ő is Dávid király leszármazottja. Ez nagyon büszkévé tette és azt mondogatta, hogy Mózeshez hasonlóan ő is szabaddá teszi népét, és kiszabadítja őket a rabságból, ahogyan azt Ábrahám tette. Így tanítgattam Jézust. Ne feledjétek, hogy még csak tizenhat éves voltam, amikor Jézus megszületett. Kettőnk kapcsolatát nem csupán az anya-fiú viszony, hanem barátság is jellemezte.
Még mindig Egyiptomban voltunk, amikor Jakab megszületett. Nem volt olyan csendes és kedélyes gyermek, mint Jézus, de nagyon szerette őt. Jézus énekelt neki és amikor dühös volt, megnyugtatta. Két év és tíz hónap korkülönbség volt köztük, de úgy tűnt, mintha ennél sokkal nagyobb lenne. Jézus ugyanis az idősebb testvér gondoskodásával és szeretetével vette körül a kicsit.
Jakab születésekor jött a hír, hogy Heródes király meghalt. József óvatos volt és megvárta, amíg Isten szólt, hogy hagyjuk el Egyiptomot és térjünk vissza Názáretbe. Jézus hároméves és hét hónapos volt, amikor elhagytuk Egyiptomot és hazatértünk. Otthon a családunk nagyon örült nekünk, és mindenki tudni akarta, hogy mi történt velünk ez idő alatt. A nagyszülők kimondhatatlanul örültek a gyermekeknek, különösen Jézusnak. Jézus ekkor már korához képest nagyon fejlett gyermek volt, családunkat és barátainkat ámulatba ejtette azzal, hogy már ismerte vallásunk történeteit és a próféták szavait.
A hazatérésünk utáni évben József apja foglalkozott Jézussal. Megtanította az Írásra, elmagyarázta a vallásos ünnepek eredetét és értelmét, népünk múltját. Jézus szerette faggatni a nagyapját és órákig hallgatta történeteit. A gyermeket nagyapja hamarosan mindenhová magával vitte, mi pedig elmagyaráztuk Jézusnak, hogy tudásával nem szabad az emberek figyelmét magára vonnia. Jézus ezt nem értette, mi pedig elmondtuk, hogy a jövőben nagy feladat vár rá, de addig csendben kell maradnia és mindent meg kell tanulnia, amit csak tud. Az iskolában is kitűnt és rövid idő után felsőbb osztályba tették nagy tudása miatt. Szófogadó gyermek volt, tele kíváncsisággal és tudásszomjjal.
Mindebből úgy tűnik, mintha Jézus sosem játszott vagy csintalankodott volna társaival, testvéreivel, de nem így volt. Igazi kisfiú volt, szeretett szaladgálni, ugrálni, játszani egészen sötétedésig. Amint az első csillag megjelent, Jézus már az égboltot kémlelte és próbálta megfejteni titkait. Gyakran faggatott bennünket a csillagokról és az égboltról. Miből vannak? Miért éppen azon a helyen vannak? Ugyanazokat kérdezte, mint néhány mai fiatal.
A családunk gyarapodni kezdett és egyre több gyerek járt hozzánk. Most már kevés időm jutott arra, hogy Jézussal foglalkozzam, de látszott, hogy mindezt megértéssel fogadja. Gyakran megtörtént, hogy miközben az ebédet készítettem vagy az udvaron zöldséget tisztítottam, mellém ült és beszélgettünk. Újra és újra kérdezett a születéséről, arról, hogyan szólt hozzám az Úr Angyala és sokat beszélgettünk Istenről. Fiatalabb testvéreit megtanította olyan őszintének és megbízhatónak lenni, mint amilyen József volt.
Amikor hatéves lett, Jézus dolgozni kezdett Józseffel az asztalosműhelyben. Eleinte csak takarított, sepert, később kisebb munkákat is elvégzett. Nagyon hamar megtanulta leckéit, a tudást könnyen szívta magába, akár a szivacs a vizet. Jézus nagyon szerette Józsefet, és nagyra becsülte a köztük levő szeretetet és barátságot. Különös kapcsolat volt ez, melyről a Biblia nem tesz említést. Esténként ültek a félhomályban, az égboltot kémlelték, és Istenről beszélgettek. Oly közel érezték magukat egymáshoz, mintha egy értelem vezérelné mindkettőjüket. József és az apja mindent megtanítottak Jézusnak, és ő mindent nagyon hamar megtanult.
Engedjétek meg, hogy leírjam nektek Jézust, a gyereket. Vékony volt, de erős. Gesztenyeszíne haja és olajbarna bőre volt, mert gyakran volt a szabadban. A szemei nagyon furcsák voltak, időnként világoszöld színűek, máskor szürkék. Mindig tudni lehetett a hangulatát a szeme színéről. Ritkán veszítette el az önuralmát, de amikor ez megtörtént, szemei vészjóslóak és sötét színűek lettek. Gyakran játszott testvéreivel, az esős időszakokban játékokat talált ki, amelyekkel társait szórakoztatta. Gyors észjárása lévén, hamar talált ki jobbnál jobb játékokat, melyeket később társai is megtanultak. Órákat töltött el azzal, hogy játékokat készített társainak. A gyermekek fogócskáztak, bújócskáztak és kötélhúzást játszottak. Nyáron lepkékre vadásztak, virágokat szedtek és a József által készített falabdával labdajátékot játszottak.
Jézus mindenféle szempontból egy átlagos, normális gyermek volt, kivéve azt, hogy értelmileg rendkívül fejlett volt. Nagyon rövid idő alatt tanulta meg a verseket és a zsoltárok szövegeit, gyorsan tanult és nagyon érdekelték a találós kérdések és a rigmusok.
Amikor tizenkét éves lett, elvittük a templomba. Nem hitte azokat a történeteket, melyeket az öregek mondtak. Ismerte már ezeket és hallotta, hogy az idősek másként mesélik el, ezért kijavította őket. Olyan magabiztosan beszélt, melytől mindenki elcsodálkozott. Kérdéseket tettek fel neki, ő Pedig értelmesen és verssorokban válaszolt. Ez volt az első alkalom, amikor Jézus nem fogadott szót nekünk.
Ekkor József kivitte Jézust a templom elé és arra kérte, várjon meg engem. De miközben József rövid beszélgetésbe elegyedett valakivel, Jézus visszament az öregekhez és tovább faggatta őket. Józsefet elszomorította Jézus viselkedése. Azonnal hazamentünk és az éjszakát imádkozással töltöttük, kérve Istent, segítsen megjavítani a fiunkat, hiszen közeledett már az idő, amikor a fiatal gyerek föllázad a szülei ellen. Attól tartottunk, hogy Jézus túl korán fogja magára vonni az emberek figyelmét.
Azon az éjszakán Isten egyforma üzenetet küldött álmukban Jézusnak és Józsefnek. Mindkettőjüknek azt mondta, hogy keressenek egy távoli iskolát, a Környéken ugyanis már túl sokan ismerik, mivel fölülmúlja társait. Az Úr meghagyta mindkettőnknek, hogy taníttassuk Jézust, amennyire csak erőnkből telik. Józseffel tudtunk egy nagyon távoli iskolát Názáret és Egyiptom között, ahol minden létező szellemi eredetét tanították. Jézus tizenkét évesen került ebbe az iskolába.
Két évig tanult ott, aztán hazajött. Ismét Istenhez imádkoztunk, hogy segítsen bennünket felkészíteni a gyermeket a rá váró küldetés elvégzésére, amint az meg volt írva.
Egy távoli rokonunk jött a városba látogatóba, kereskedő volt és számos messzi országba utazott, ahonnan főszereket és selymet hozott. Mindig ezeknek az országoknak a szokásairól beszélt. Jézus tizennégy éves korától ennél a rokonnál inaskodott. Sokat utazott és mindent megtanult, amit csak tudott más emberek életéről és a világról. Így tartottuk rejtve Jézust, mindaddig, amíg Isteni parancsra elkezdhette küldetését. Azt azonban nem tudtuk, milyen küldetés vár rá.
Miközben a világban utazott, rendszeresen imádkoztam, meditáltam és áldozatokat mutattam be Jézus épségéért.
Közben Józseffel neveltük a többi gyermekeinket, akiknek nagyon hiányzott Jézus.
Jézus után következő gyermekünk Jakab volt. Féktelen volt, hangos és szilaj. Nem tanult olyan gyorsan, mint Jézus, de mindent kárpótolt ravaszsága. Ravasz volt és nagyon ügyes. Ács lett és felnőtt korában Sárát, egy csodálatos nőt vett el feleségül, akitől öt gyermeke született. Ezek közül hárman csecsemőkorukban meghaltak. Közel maradtunk egymáshoz, az otthonukat is a miénkhez közel építették. Ezek az unokák voltak életem fénypontjai. Gyakran faggattak az egyiptomi utazásomról, melyet csodálatos dolognak tartottak, és sokat érdeklődtek Jézusról is.
Dávid és Dániel között mindössze tizenegy hónap volt a különbség, és úgy Kezeltük őket, mintha ikrek lettek volna. Dávid erős és nagy termetű ember volt. Gyermekként is nagynak tűnt, legalábbis a kicsi és csendes Dániel mellett. Dávid nem hangoskodott vagy lármázott, de természeténél fogva nagyhangú volt. Az az ember volt, akinek kevés a mondanivalója, de ha beszél, mindenki ráfigyel. Kedves, nagy termete ellenére is szelíd ember volt. Ács volt és lovas, szerette a gyermekeket és az állatokat, különösen a lovakat. Megnősült és hat gyermekük született.
A következő gyermekünk Dániel volt, törékeny, beteges lény. Sohasem nősült meg, így nagyon sokat segített az ácsműhelyben. Ő volt gyermekeink Közül a legelső, aki meghalt. Fiatalon, röviddel József halála előtt halt meg. Sok spirituális tanítást kapott saját gyengeségeiből, és örök életében emberszerető, csendes ember maradt.
Talán azt kérdezitek, miért nem segített rajta jézus? Jézus segíteni akart, de Dániel nem az a fajta ember volt, aki gyógyulni akar. A gyógyításhoz a beteg együttműködésére van szükség. Dániel nem szenvedett túlságosan, csak gyakori betegségei idején, akkor viszont mindig kapcsolatban állt Istennel. Nem mindenki gyógyítható. Ez elszomorította Jézust, mert igazán szeretett volna Dánielen segíteni.
Aztán Erzsébet következett a sorban. Kedves rokonomról és barátnőmről, János anyjáról nevezetem el őt. Szívós és eszes kislány volt, üldözte a fiúkat és virágokat szedett a mezőn. Az apja erős lelkét örökölte, hamar feldühödött, de az okot ugyanolyan gyorsan elfelejtette. Ez néha elszomorította a környezetét. De amennyire hirtelen haragú volt, úgy tudott kiengesztelődni, és barátságai minden gyűlölet nélkül folytatódtak. Élete során azonban megtanult uralkodni a hangulatain, és erős, gondoskodó nővé vált. Kilenc gyermeke volt, ők jelentették élete örömét.
Erzsébet után Jákob következett, ő nagyapja után kapta a nevét. Ő is erős testalkatú férfi volt, szelíd természete, boldog és elégedett magával és a világgal. Soha nem voltak ellenségei. Leginkább a földművelés érdekelte, később ezzel kereste a kenyerét. Tíz gyermeknek volt az apja, és szerette az állatokat és a természetet. Kedves és szerető felesége volt, aki képes volt a gyermekek vallásos és szellemi nevelését biztosítani.
Aztán Ruth következett. Ő és Mária voltak József szemefényei. Ruth csendes és szeretetreméltó gyermek volt, szeretett főzni és takarítani. Különösen szombaton szeretett a házzal és az ételekkel foglalkozni. Nagyon szerette Jézust és minden szavát lenyűgözve hallgatta. Természeténél fogva mély, spirituális ember volt. Öt gyereke született, akiket odaadóan szeretett.
Gyermekeink házastársai valamennyien szerettek bennünket és egyetértettek Jézus munkájával. Egyikük sem vált Jézus vagy tanításai ellenségévé.
Mindannyiukat nagyon szerettem.
Legkisebb gyermekünk Mária Márta, csendes, makacs gyermek volt. Olyan volt, mint az apja. csak sokkal csendesebb. Boldog gyermek volt, mert sok szeretetet kapott. Engem József édesanyjára emlékezetett. Ő is nehezen haragudott meg, de éppen olyan nehezen tudta túltenni magát sérelmein. Ez a fiatal nő később hat gyermeknek adott életet. Jól főzött és kiválóan varrt, valamint gondját viselte bátyjának, Dánielnek.
Most már elég jó képet kaptatok a családomról. A szavaim mindenkihez szólnak a Földön, aki szívét és hitét Isten elé viszi, Istenről vallott felfogásától függetlenül. Szavaim Isten, Isten szeretetének és erejének fogalmát kitágítják.
(Az alábbiakban a maga és József gyermekkoráról kérdeztünk.)
Boldogan mesélek családom eredetéről, magam és József gyermekkoráról. Azt is elmondom, hogyan öltöttem újra testet. hogy segítsem a rászorulólat, hogy megértessem az emberekkel a lelki élet a mindennapokban elfeledett csodáit.
Amint már említettem, Jézus születésekor tizenhat éves voltam. Három nővérem volt és egy bátyám. Bátyám apám után a Hosyia nevet viselte. Legidősebb nővérem Márta volt, aztán bátyám, Hosyia következet, majd Ruth, én és Delfia, aki a legfiatalabb volt. Názáret külterületén - ahogyan ma mondanánk - egy farmon éltünk, állatokat, juhokat, tyúkokat tenyésztettünk és zöldséget termesztettünk. A család minden tagja dolgozott, mivel nem csak
a magunk számára, hanem eladásra is termesztettünk. A tyúkok, ludak és kacsák jövedelmünk fő forrását jelentették, de tehenet is tartottunk a tejért és a vajért. Édesanyám süteményeit városszerte ismerték.
Havonta egyszer kenyeret sütöttünk eladásra. Ez volt minden hónap fénypontja, ilyenkor bementünk a városba, eladtuk a kenyeret, a libákat, kacsákat és a tyúkokat. Néha egy-két bárányunk is volt. Hétköztien, a sabbat előtt bátyám gyakran ment be a városba, és eladta a tojásokat. Így éltem egészen lánykoromig.
Józseffel való házasságomat előre eltervezték. Néha, ha feleségével arra járt, meglátogatott bennünket a házasságszerző. Tudniuk kellett, hogyan élnek a gyerekek, hogyan fejlődnek vallásos hitükben, képességeikben, hogyan készülnek a házaséletre. Feljegyzéseket készítettek alkatunkról, kedvenc vagy éppen nemszeretem dolgainkról kérdeztek. Lassú folyamat volt, amely már gyermekkoromban elkezdődött.
Szüleimet rendszeresen látogatták és velünk kapcsolatos terveikről kérdezték. Ez volt akkor a szokás, nekünk nem volt választási lehetőségünk. Engedelmességre neveltek, arra, hogy választott férjünket el kell fogadnunk, és szüleinket boldoggá kell tennünk azáltal, hogy a legjobb feleségekké és családanyákká válunk. Megtanítottak főzni, takarítani, varrni és általában minden háztartási munkát végezni. Az Isten iránti kötelességek és népünk öröksége szintén része volt neveltetésünknek.
Nekünk, nőknek megtanították az ünnepek jelentőségét és az azokra való helyes felkészülést. Nagyon fontos volt a tisztaság és az, hogy az étkezésekre való előkészületek Isten iránti tiszteletünket fejezik ki. Megtanultuk ezeket a leckéket és azokat is, amelyek képességeinket, tehetségünket fejlesztették. Édesanyám nagyon jól sütött, Márta szépen varrt, én gyógyítottam és betegekre vigyáztam. Ekképpen volt meg mindenkinek a hajlama valamire, és ezt fejlesztették tovább.
Ez mindeddig úgy hangzott, mintha mindig csak dolgoztunk volna, de igazából gyakran játszottunk, mint a gyermekek, és rengeteg kedvenc állatunk volt, melyekkel órákat töltöttünk el. Szerettünk szaladgálni, pillangókat kergetni a réten, virágot szedni és nézni a kis patakot, amint átszeli a mezőt, megfigyelni az ebihalakat és a békákat. A természet közelében nőttünk fel, és ez mély hálával töltött el a Teremtő iránt. A gyermekkorom nem sokban különbözött a korabeli gyermekek életétől. Szüleim nagyon szerették és tisztelték egymást. Szeretetük megmutatta, milyennek kell lennie egy jó házasságnak. Voltak olyan szomszédaink, akik boldogtalan házasságban éltek. Gyermekeik a mi barátaink voltak, de nem voltak büszkék a szüleikre. Én már nagyon fiatalon eldöntöttem, hogy szeretni fogom férjemet, akiről azt gondoltam, hogy a legtiszteletreméltóbb és legbecsületesebb ember lesz, gyermekeinket pedig szeretve fogom nevelni, úgy, ahogyan a szüleim neveltek engem.
Az emberek akkor sem voltak sokkal másabbak, mint ma. Ezek voltak a leckék, amelyeket a szüleim megtanítottak, csak abban nem vagyok biztos, hogy ez pontosan mikor és hogyan történt. Természetes volt boldognak és hálásnak lenni Istennek mérhetetlen jóságáért.
Isten kitöltötte életünk nagy részét, és már gyermekkorunktól kezdve jelen volt otthonunkban és mindennapi életünkben. Nem emlékszem arra, hogy apám panaszkodott volna, de biztos vagyok, hogy ember lévén, valamikor mégis megtette. Nagyon alkalmazkodó ember volt, aki ritkán veszítette el jó kedélyét. A sok munka megedzette és erőssé tette, boldog ember volt, sokat énekelt, nevetett és gyakran mesélt nekünk érdekes, tanulságos történeteket. Azt tartotta, hogy minden nap egy új kaland és egy új tanulás.
Édesanyám csendes asszony volt és sokat imádkozott. Észrevétlenül vezetett be bennünket, lányokat a háztartás titkaiba. Belénk nevelte, hogy a háztartás fenntartása az asszony dolga. hogy a ház asszonyának Isten előtti felelőssége az, hogy otthona tiszta, jól szervezett, meleg és biztonságot nyújtó legyen.
Szüleim igen jámborak voltak, közel Istenhez, aki számukra nem csupán a templomban, hanem a mindennapjainkban jelenlevő Istent jelentette. Abban az időben sokak csak a hagyomány miatt tartották meg a szent ünnepeket, a mindennapi életükben azonban szívükben és lelkükben nem éltek együtt Istennel. Ezzel szemben az én szüleim mélyen és minden nap érezték Isten jelenlétét.
József, talán kitaláljátok, városi fiú volt, mivel ács volt az apja. Mesterségét tőle tanulta. De mivel itt van, inkább ő mesélje el történetét.
József története
Az én történetem meglehetősen egyszerű. Egy nagyon jámbor családban születtem Názáretben. Szüleim nem voltak annyira nyitottak, mint a Máriáé. de minden szavukkal szeretetet árasztottak felénk. Találkoztatok már olyan emberrel, aki nem tud ugyan beszélni, de a szívéből jövő szeretet a szemében tükröződött? Ilyenek voltak az én szüleim.
Édesanyám csendes, kevés szavú asszony volt. Az apám volt a fegyelmező és a ház ura. Féktelen fickó volt, boldog és vidám, ugyanakkor hirtelen haragú. Gyermekként mi tudtuk a legjobban, hogy jobb neki nem ellentmondani. De amilyen gyorsan megharagudott, ugyanúgy meg is nyugodott.
Édesanyám éppen ellenkezőleg, sokáig hordta magában a fájdalmat és a sérelmet. Nehezen lehetett megnevettetni, nem mintha szomorú vagy boldogtalan lett volna, hanem mert komoly és csendes természetű volt.
Heten voltunk testvérek, négy fiú és három lány. Sorrendben Ábrahám volt a legidősebb, éppen olyan csendes mint édesanyánk, de szerette a jókedvet és mindig tartogatott egykét viccet. Családot alapított, hat fiúgyermeknek és egy leánygyermeknek lett az apja. Miután megnősült, Názáretből egy közeli kisvárosba költözött el. Gyermekeivel gyakran látogatták meg a szüleimet.
Ábrahámot Ámos fivérem követte a sorban. Sovány, beteges ember volt, sohasem nősült meg. Hallgatag természetű volt, kitanulta az ácsmesterséget, de kisebb dolgokat, játékokat is készített fából.
Utána Dávid következett. Hangoskodó, viccelődő, jó kedélyű fiú volt. Már gyermekként is erős testalkatú volt. Korán megnősült és sokat segített édesapánknak a műhelyben. Nagyon szép bútorokat készített, melyelvet ragyogó fényesre csiszolt, és órákat töltött azzal, hogy gyönyörű rózsákat és virágokat faragott rájuk. Csaknem műalkotás volt egy-egy darab, ezért munkája nagyon értékes volt. Dávid megnősült, de házassága nem sikerült a legjobban. Négy gyermekük született, közülük hármat kiskorukban elveszítettek. Egy kislányuk maradt, akit nagyon szerettek és elkényeztettek, és hamarosan kiderült, hogy emiatt nehezen boldogul az életben. Senki nem tudott vele olyan jól bánni, mint az apja.
Aztán egymást követte a három nővérem: Erzsébet, Dorothea és Tanyta. Ők voltak apám szemefényei. Bolondult értük, és hozzá hasonlóan mi is. Bennünket, fiúkat arra tanított, hogy a nőnek gondját kell viselni, és hogy egy kis leleménnyel mindig kitalálható, mire van szükségük. A lányok mind nagyon csinosak és közvetlenek voltak, és soha nem okoztak gondot a szüleimnek. Mindig az édesanyánkkal voltak, mindenben őt követték.
Őket én követtem a sorban, én voltam a legfiatalabb és mindenik közül a legerősebb. Sok odaadást, figyelmet és szeretetet kaptam, talán ennek köszönhetően volt könnyű Máriát megszeretnem és gondját viselnem. Édesapám jó példa volt arra, hogy a ház asszonyáról miként kell gondoskodni. Idős volt már, amikor fiatalemberré értem, ezért műhelyét Dávidnak és nekem adta. Nagyon sokat tanultam apámtól és Dávidtól a fa megmunkálásának művészetéről, és szerettem a fa illatát, melyet otthon is érezni lehetett.
Hallottam Máriáról, azt mondták, nagyon kedves és tökéletesen illünk egymáshoz. Szüleim az eljegyzésre mindent előkészítettek.
Húszéves voltam, amikor Jézus megszületett. Megdöbbentem, amikor megtudtam, hogy Mária gyermeket vár és kezdetben sokat kételkedtem. Hogyan tehette ezt meg? Miért akar hozzám jönni feleségül? Azt gondoltam, hogy a gazdaságban dolgozó valamelyik fiúval volt dolga. Aztán az Úr Angyala álmomban eljött hozzám és megértettem mindent, de a megértés nem tette könnyebbé a feladatot. Mindez csaknem egy évvel azelőtt történt, hogy Máriát feleségül vettem, és nagy áldozatot jelentett nekem, mint fiatal férfinak. Sokat imádkoztam, és Máriától megtanultam, hogy Isten fontos része életünknek és mindig az marad.
Mária gyakran megfogta kezem, beszélt hozzám, bölcs és vigasztaló szavaival lecsendesítette belső nyugtalanságomat. Mindig szerető és nyíltszívű volt, ezt szerettem benne a leginkább. Rendkívüli teremtés, mindig az volt és az is marad számomra, akárcsak most a világ számára.
Boldog és vidám házasságunk volt. Egyetlen célunk Isten parancsának szüntelen követése: mindenre megtanítani Jézust, amire csak erőnkből telik, látni, hogy a zsidó hagyományoknak és a spirituális tanításoknak megfelelően fejlődik. Szomorúan vittem el a távoli iskolába. Nagyon szerettem az iskolánkat, de tudtam, hogy Istennek és Jézusnak felelőséggel tartozom. Jézus távollétében erősnek kellett maradnom Mária mellett, nem mintha túlságosan aggódott volna, de mégiscsak anya volt. Egymást mindig vigasztaltuk. és az évek során olyan kapcsolatot építettünk fel, amely ma is él közöttünk.
Összegezve, a gyermekeink jók voltak és nem okoztak túl sok gondot. mint annyi más gyermek abban az időben, akik raboltak, gyilkoltak és mindenféle gonoszságot követtek el. Gyermekeinket vallásos nevelésben részesítettük, és arra tanítottuk őket, hogy tartsák be a parancsolatokat.
Egyiptomi utunk kezdetén nagyon féltem, és órákat töltöttem az úton imádkozással és Istennel való beszélgetéssel. Minek lettem a részese? - töprengtem magamban. Haza jutunk-e valaha is? Mit fognak a családjaink gondolni, ha nem megyünk többé haza? Istenhez imádkoztam, hogy adjon erőt és bölcsességet, hogy mindig tudjam, mikor mit kell tennem. Álmaimban az Úr megnyugtatta félelmeimet. Megvilágosította elmémet, hogy lássam az Ő világának szépségét, amely engem körülvesz. Ezután már izgatottan vártam, hogy egy másik országban éljek és megtanuljak egy más nyelven beszélni. Csupán nézőpont kérdése az egész. Attól függően, hogy hogyan szemléled az életet, válik kalanddá vagy szomorúsággá.
Láttam anyám csendes, sebezhetetlen természetet, és láttam ugyanakkor Mária nyitottságát és barátságos természetét is. Figyelmeztettem Máriát, hogy ne keltsen feltűnést, és mosolyát inkább leplezze: Maradjon mindig Jézus mellett, mondtam, mert azért küldtek bennünket, hogy vigyázzunk és szeretetet adjunk a fiunknak.
Azokban az években, Egyiptomban az Úr segítségével mindketten felnőtté váltunk. Házasságunkban megvalósítottuk a békét, és ez nagyon könnyen ment, hiszen semmink sem volt egymáson kívül. Sohasem kételkedtünk egymás hűségében. Egyetlen célunk volt, a neve Jézus. A többi gyermekünk csak fokozza boldogságunkat, mondtam Máriának. Ők maradtak öregkorunkra, hiszen Jézus az egész világé volt.
Amikor meghaltam, Jézus éppen vidéken hirdette az igét. Nagyon távol volt a családunktól, de ezt szándékosan tette. Nem akarta, hogy családja szenvedjen a tanításai miatt. Szavai néha különösen hangzottak számomra, de tudtam, hogy Isten vezérli őt és hogy ezek a szavak az Atyától - így nevezte mindig Istent - jönnek.
(Mária és József a Jézussal töltött életük után más korokban is együtt éltek. Erős szeretet fűzi őket egymáshoz, amely örökig fog tartani. Az alábbiakban azokról a korokról beszélnek.)
József és köztem nagyon különös, az akkori időkben szokatlan kapcsolat alakult ki. Őszintén szerettük egymást és ez a szeretet minden gyermekünk születésével egyre csak nőtt. Élveztük, hogy mindegyik önálló személyiség és a többitől különbözik. Mindenik önálló egyéniség volt, sajátos lélekkel. Egyéniségük néha arra késztettek, hogy Józseffel kissé felemeljük a hangunkat. Emlékeztettük őket arra, hogy család vagyunk, és a legfontosabb az, hogy a család egységére vigyázzunk. Ezt többször is elmondtuk.
Amikor eljött az idő, hogy József megváljon ettől az élettől, elhatároztuk, hogy örökre együtt maradunk. Elhatároztuk, hogy szeretetünk, melyről azt akartuk, hogy továbbra is növekedjen, egyesüljön az egész világgal. Hiszen minden ember a mi gyermekünk lehet, és minden teremtményt szerethetünk úgy, ahogyan az Atya szereti. Sokat tanultunk Jézustól és tanításaiból. Krisztusként sok mindent tanított nekünk, és mi boldogak voltunk, hogy ezeket a tanításokat tőle hallhatjuk.
Öregkoromra Dáviddal, majd lányaimmal és azok családjával éltem. Az utolsó években már nem tudtam dolgozni, így unokáimnak meséltem el azokat a történeteket, amelyeket Jézustól hallottam. A szomszéd gyermekeket és a többi unokámat is megtanítottam arra, hogy szeressék Istent szívükben és lelkükben. Így kezdődött és azóta is, hosszú idők óta küldöm üzeneteimet a világnak. Sok időt töltöttem imádkozással és meditációval földi életem utolsó napjaiban. Gyermekeim és az unokáim azt hitték, hogy ilyenkor pihenek, de valójában az Atyával beszélgettem.

MÁRIA MENNYBEMENETELE
Hatvanéves koromig éltem. Halálom könnyű volt, mivel az mindössze a test szabadon bocsátását jelentette. Nem éreztem fájdalmat és nem voltak rossz tapasztalataim. Egy idő után tudtam, hogy már elhagytam a földi életet, és visszatértem a szellemvilágba, ahol újra Jézussal, Józseffel és a családommal voltam, akárcsak földi életem idején.

hegedü Creative Commons License 1999.08.25 0 0 62
Kedves Balázs!
Köszönöm a válaszodat. Nem akarom, hogy úgy ugrálj ahogy bárki is fütyöl, ha nem szeretnéd bebizonyítani, az állításodat, erre sem kényszerítelek.
A magabiztosságod nem sért, hanem sziimpatikus, hiszen ha valaki meggyőződött valamiről, az miért ne lehetne magabiztos, és persze udvarias. Mert gondolom neked bebizonyították azt amit álítottál.
(hegedü)
Balázs Creative Commons License 1999.08.25 0 0 61
Kedves hegedü!

A bizonyítást nem érzem túl nagy kötelességemnek, különösen nem úgy, hogy eleve megszabják, egyáltalán mivel bizonyíthatok: az Írással. Nem kívánom ilyen szűkre szabni a lehetőségeimet, vagyis számomra a hagyomány majdnem annyit jelent, mint az Írás, tekintve a kettő történelmi összefüggéseit.
Mindezzel pusztán azt akarom mondani, hogy nem fogok úgy táncolni, ahogy a protestánsok (vagy bárkik) fütyülnek. Az érvelésem sokkal szélesebb alapokon áll, mint a puszta szöveg, lévén annak, amint satya megjegyezte, nincs egységes protestáns értelmezése sem, nem beszélve a hagyomány teljes elutasításáról.
Ami az értelmezéssel és egyebekkel kapcsolatos jogokat illeti, "megbízási szerződésünk" van Krisztussal, ahogy már írtam. Ha ez nem jogosít fel Szerinted semmire, vagy még más is kellene, az a Te dolgod. Ha most kérnéd, hogy részletezzem, igazad lenne, de túl hosszú, inkább majd megpróbálok valami forrásanyagot felvarázsolni a hálóra, és belinkelem, ha kész.

Üdvözlettel:
Balázs

Ps.: Egy kicsit talán túl magabiztosnak tűnik az álláspontom, ami bizonyára sérthet (és sért is) egyeseket. De újra hangsúlyozom: az örök dolgok vonatkozásaiban majd' kétezer éves múltunk van. Cinikusnak tartom, de egyetértek vele, hogy nézzük meg, a mai kisegyházakból mi lesz kétezer év múlva, amikor a Katolikus Egyház négyezer éves lesz.

satya Creative Commons License 1999.08.25 0 0 60
hegedü!
Mt 16, 13 sköv:
Te Péter vagy és én erre a köszíklára építem Egyházamat.
Neked adom a mennyek országa kulcsit. Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is.
Péter ésaz apostolok, amikor a missziós parancs alapján (Mt 28, 16-20) elmentek az egész világra, mindenütt közösségeket alapítottak. Lsd ApCSel, páli levelek. Ezek a közösségek összetartottak, segítették egymást, ha probléma volt, összejöttek, hogy megtárgyalják a problémákat. VAgyis nem csupán gyülekezetben volt közösség, hanem a sok gyülekezet is közösságben volt egymással.
2000 év óta kezeli ezeket a kincseket, és ma is sokan vannak olyanok szuerte a világban, akikmeg is élik katolikus, keresztény hitüket. Csak az a baj, kedves hegedű, hogy a teszemüveged, meg még sokaké csak azt mutatja, ami rossz volt a 2000 év során, ami jóvolt, és ez volt a több, nagyságrendekkel, azokat észre sem veszitek.
üdv!
satya
hegedü Creative Commons License 1999.08.25 0 0 59
Kedves Satya!
Elnézést, hogy szólok, de egy kicsit úgy érzem az én hozzászólásomhoz is illik a válaszod.
Hogyan lehet arról meggyőződni, hogy más egyházekban rosszúl értelmezik a Bibliát. Tudva ezt, hogy van egy pár-száz, ha nem ezer 'keresztény' egyház?
(hegedü)
satya Creative Commons License 1999.08.25 0 0 58
Nem azt mondta, hogy másnak, személyenként nics joga a Bibliát értelmezni, hanem azt, hogy más egyházakban nincs igazán kontroll, mindenki maga értelmezi a Bibliát, és ez nem mindig jó, ahogy erre BAlázs is utalt.
hegedü Creative Commons License 1999.08.25 0 0 57
Kedves Balázs!
Ez nagyon merész kijelentés.
Hogy a Katolikus Egyház milyen jogokkal rendelkezik.
Ezt be kellene bizonytania.
Irás szerinti érvekkel, és (főleg) azzal, hogy ha ilyen kincs van a bírtokában, azzal helyesn tud bánni, és az embereken, főleg (ezekszerint) a katolikusokon meglátszik ez.
Semmi különleges bajom nincs a ketolikusokkal, ugyanezt írtam volna, bárkinek, aki még idáig nem bizonyította be.
(hegedü)
Balázs Creative Commons License 1999.08.25 0 0 56
Kedves NaNe!

Mivel a Te Marid nem Jézus Anyját jelenti, nem is sértettelek meg, hiszem csak azzal a feltétellel írtam a többit, ha így lenne. Ellenben Te megnyugtattál, hogy nem róla volt szó. Igaz, nem árultad el, ki másról, és Mari nevű nicket hiába kerestem, nem találtam, továbbá olyan asztaltársról sem tudok, aki "spiritiszta huhogó médium" lenne, aki "kábítja a népet", holott a Bibliából minden világos. Ellenben Te nem feltételesen néhány komoly sértést vágtál a fejemhez, ami a fentiek alapján legföljebb a felületes szemlélő szemében indokolt, azonban aki utánagondol, tudván tudja, hogy csak előbb járt a szád, mint az eszed. Ez ugyan nem erény, de nem ez a legnagyobb hiba sem.
Tekintettel arra, hogy értelmezésre szoruló megjegyzésemmel mégis megsértettelek, mert szükségeltetett volna Számodra némi idő a higgadt válaszhoz, elnézésedet kérem. Mindazonáltal figyelmedbe ajánlom, hogy ne sértegess többé, vagy legalább légy benne elegánsabb, mert ez volt az utolsó ilyen közönséges megjegyzésed, amire nyíltan válaszolok.

Balázs

Balázs Creative Commons License 1999.08.25 0 0 55
Kedves Adept!

Már meg ne haragudj, de a kételkedésed helyett szívesebben olvasnám pl. azt, hogy bebizonyítod, hibás az okfejtésem, téves a következtetésem, vagy ilyesmi.
De folytatom. Igen, szerintem létezik egy olyan szervezet, amelyre Isten a Fia által rábízta az üdvösség hirdetését és Isten Országának terjesztését. Ez pedig az az Egyház, amelyet ma Katolikusnak neveznek. Ez az én hitem, és azért van némi tényalapja is.
Ez persze nem jelenti azt, hogy nem-katolikusok semmilyen igazságra sem juthatnak a hit dolgaiban, de ismétlem, a Katolikus Egyház véleményét normatívnak kell tartani.
Ha pedig elfogadjuk, hogy Krisztus egyházat alapított, vagyis vezetőket választott, megbízta őket stb., azt hiszem, mondhatjuk, Isten akarata szerint való, hogy egy szervezet őrizze a hitletéteményt, és gondoskodjék arról, hogy csorbítatlanul eljusson minden kor emberéhez.
Végül pedig, nem feltétlenül téved az, aki nem-katolikusként a Szentírást magyarázni próbálja. Csak mivel általában eleve nem fogadja el annak történeti beágyazódását, amit a rémületes szenthagyomány szóval illetünk, vagyis a lutheri sola scriptura (csak az írás) elvet követi, ennek óhatatlan csapdáit sem képes elkerülni, mert az csak úgy lenne lehetséges, ha feladná ezt az elvét, végül is protestáns identitását. Ezt követelni valakitől pedig még az igazság nevében is kétes eredményű és megítélésű vállalkozás lenne. Nem is kér senkitől ilyet az Egyház.

Üdv:
Balázs

Fuly Creative Commons License 1999.08.25 0 0 54
Hogy jön össze a Mária-jelenés meg a Bibliaértelmezés?
Valamiről lemaradtam.
Ariel Creative Commons License 1999.08.25 0 0 53
Vittorio!

jah, nincs harag...csak vszinu nem jutunk kozos nevezore, akkor meg minek tepjem a szam.. :)

Don Vittorio Creative Commons License 1999.08.25 0 0 52
Ariel!

10 pont.

Bye:

Don

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!