"Jézus az emberiség számára rendelkezésre álló J E L K É P"
A gond az a jelképekkel, hogy mindenki azt lát bele, amit akar.
Itt van például ez az ősi és szent jelkép:
Úgyhogy a jelképeket inkább hanyagoljuk. Ha közölni valónk van, akkor azt közöljük világos és érthető beszéddel. (Persze, ha nincsen közölnivalónk, akkor lehet jelképekkel, kétértelmű próféciákkal, meg ősibölcsességnek tűnő semmitmondással is operálni. Egyesek egészen jól megélnek az embertársaik ilyetén átveréséből.)
Az összes többi duma a "halhatatlan lélekről", meg a "vándorló lélekről", meg a "feltámadásról ítéletnap" csak alaptalan hitető sóder. Ebben az egy életedben lehetsz biztos. (Meg abban, hogy ha elb@szod hiábavalóságokra meg álomképek kergetésére, akkor az az élet el lesz b@szva.)
Kétségtelen hogy eszetlenül sok film készül bulváros stilusban és nemcsak Jézus de a Loch Nessi szörny a Nagyláb és ilyen témákban.Tényleg nem érdemes rá időt szánni és még csak nem is szórakoztatoak !
Mintha ismert lett volna ez a kreált alak Jézus néven anno akkoriból, mekkora kamuság.... Fertelmes bűnt követ el a katolikus egyház is...
Ne csinálj magadnak faragott képet..., semmihez sem hasonlót, erre szelfizett Jézus? Ezt állítják, mert kell nekik valami kézzel fogahtó bizonyíték egy történelmivé avanzsálásra a vallásirodalmi főhősük által?
János evangéliuma két lepelről ír. Egy kendőről, amellyel az arcát fedték, és egy gyolcsról, amivel a testét fedték. Nem valószínű, hogy előbb a testét fedték le, és utána az arcát, hiszen akkor a lábfejére is kerülhetet volna a kendő, amelynek amúgy se lett volna funkciója. De a torinói lepel az egész testet kirajzolja. János volt a hazug, vagy akik a lepel valódiságát állítják?
Ez is hazugság. Tudod, mit jelent az, hogy "maybe"? Azt jelenti, hogy "lehet". Azt jelenti, hogy ez puszta spekuláció.
Nem szeretem ezt a hangnemet. Én sem engedem meg magamnak, amikor egy – egy téma kapcsán elhagyod válasz nélkül a feleletem és a korábbi botor állításaid nem véded tovább.
Így csak annyit lehet itt mondani, hogy jelen esetben a tulajdonjog nem tisztázott a c-14 vizsgálat idején 1290 – 1350. A cikkben hivatkozott tűzvész előtti javításnál viszont a Charny család is lehetett az illetékes.
A lehet, így arra vonatkozik - az állandó kiállítások miatt biztos, hogy szükség volt a vászon szélének javítására, de az nem biztos, hogy ki végeztette el – lehet, hogy ez a család, lehet az előző tulajdonos,
lehet, hogy a kiállítást szervező plébános és lehet, hogy maga a kiállítást engedélyező király. Lehet, te másként értelmezed, de előbb adj választ arra az egyszerű kérdésre: ha annyi kiállítás volt, és már a legelső zarándokjelvényen is vízszintesen ábrázolják a vásznat – miért nincs rajta sérülés? Lehet, kijavították és így újraszőtték a vásznat 8,9 cm szélességben?
Ami viszont konkrét tapasztalati tény, az az, hogy az empirikus vizsgálatok nem támasztják alá az ilyen hipotéziseket:
"In any case, neither on the front nor on the back of the whole cloth is the slightest hint of a mending operation, a patch or some kind of reinforcing darning, to be found" https://www.shroud.com/pdfs/n65part5.pdf
Ha minden lépésben csak egy kicsit hamisítod meg a valóságot, akkor elegendő számú lépésben bármiből bármihez el lehet jutni. Ad absurdum még egy darab rongyból is el lehet jutni Isten létezéséig, ha minden lépésben koncepciózusan az előre elképzelt következtetésed irányába hamisítod meg a dolgokat.
A cikkben empirikus vizsgálatok eredményét is közlik, amelyek a vászon eredetisége mellett szólnak, de erről már a korábbi idézetednél is megfeledkeztél. Sőt most is onnan indultál, hogy kiragadtál egy részletet írásomból és azon lovagolsz, mivel a többit nem tudod támadni, ezt meg nem érted….
Szóval azt mondod, hogy a kép, amit bemásoltál teljes szélességében ábrázolja a leplet? Nem tűnik fel, hogy a háromszög alakú sérülés érinti a kép szélét, sőt, kilóg a képből? Te, aki "egy könyvtárnyi" könyvet olvastál el a témában, és hetek óta a "csíkról" magyarázol, nem veszed észre, hogy a szegély területe egyszerűen lemaradt erről a fényképről?
A szegély valóban lemaradt a képszerkesztés és nem a készítés miatt, így a textilvizsgálat helye sincs ábrázolva. Viszont pont a korábban idézett cikkedben van utalás arra, hogy a:
UV photograph taken before sample was snipped. Shows that carbon 14 sample area is chemically different than the rest of the Shroud of Turin.
– a szegély mellett is eltér az anyag összetétele.
És az oldalszegélyről szóló cikknek még az első szakaszát sem olvastad el?
"The side strip on the Shroud of Turin, the apparent seam separating it from the rest of the cloth, and the two missing panels of cloth at the top and bottom of this strip that reveal the underlying backing cloth have long been a subject of interest and speculation to sindonologists. Why is this strip there? What purpose could it serve? What is the nature of the seam? At what time in the cloth's history was this strip and seam created? Why are there two missing panels of cloth? When and why were they removed?"
Már a modernkori vizsgálatok előtt is hiányzott mindkét darab. Nem csak az egyik.
Ezt a cikket már részben mindketten idéztük. A vászon első lefényképezése óta több titkos vizsgálat történt, amelyet nem vagy csak részben, évekkel később tártak a nyilvánosság elé. Ahol többek közt elismerték 25 cm2 anyag eltávolítását. Szerinted honnan, átnézve a vásznat?
Ha ennyire nem vagy képes értelmezni sem a képi, sem a szöveges információt, akkor nem hiszem, hogy sok értelme lehetne ennek a társalgásnak. Bocs, de nekem tényleg úgy tűnik, hogy itt alapvető problémák vannak.
Nos, akkor nézzük a kályhát: azt mondtad egy barnás színezetű képre, hogy azt G. E. készítette.
Ezt vitattam én. Ebbe kapaszkodsz, miközben a többi témát mind felhagytad az ikonográfiától, a hamisítás elméletén át a nem is létező szegélycsíktól a láthatatlan varrásig.
G. E. megjelent könyve szerint 1931-ben fekete – fehér fényképeinél ortokromatikus filmet használt.
Ez a kékre és zöldre érzékeny film az érzékenységi tartományon belül szürkeségi értékeket tud létrehozni és ennek megfelelő képet alkotni… fekete - fehérben
Szóval azt mondod, hogy a kép, amit bemásoltál teljes szélességében ábrázolja a leplet? Nem tűnik fel, hogy a háromszög alakú sérülés érinti a kép szélét, sőt, kilóg a képből? Te, aki "egy könyvtárnyi" könyvet olvastál el a témában, és hetek óta a "csíkról" magyarázol, nem veszed észre, hogy a szegély területe egyszerűen lemaradt erről a fényképről?
És az oldalszegélyről szóló cikknek még az első szakaszát sem olvastad el?
"The side strip on the Shroud of Turin, the apparent seam separating it from the rest of the cloth, and the two missing panels of cloth at the top and bottom of this strip that reveal the underlying backing cloth have long been a subject of interest and speculation to sindonologists. Why is this strip there? What purpose could it serve? What is the nature of the seam? At what time in the cloth's history was this strip and seam created? Why are there two missing panels of cloth? When and why were they removed?"
Már a modernkori vizsgálatok előtt is hiányzott mindkét darab. Nem csak az egyik.
Ha ennyire nem vagy képes értelmezni sem a képi, sem a szöveges információt, akkor nem hiszem, hogy sok értelme lehetne ennek a társalgásnak. Bocs, de nekem tényleg úgy tűnik, hogy itt alapvető problémák vannak.
"The strip came from a single site on the main body of the shroud" http://www.shroud.com/nature.htm Szerinted mit jelent az, hogy "the main body of the shroud"?
Akkor még egyszer: Az idézet cikk a lepel honlapján a Nature-ban megjelent, és a laborok eredményét közlő írás átvétele. Kép nem szerepel benne. Az általad a 1902-es hozzászólásodban közöltél két képet. http://www.sindone.info/GUIDA.HTM -de itt megtekintheted egészben is. A felsőn jól látható, hogy milyen volt az alakja a vászonnak a mintavétel előtt. Az alsón a minta vétel után. Az is jól látható, hogy nem egy az általad közölt képen látható nagyságú csíkot vágtak ki, hanem L alakra formázták mintavétel közben. ( Nem egy csíkot vágtak ki, hanem egy szabálytalan formát, amelyet 4 felé osztottak. ) A darabok tartalmazták a középkori hozzászövés anyagát is.
Itt egy tanulmány, ami ikonográfiai alapon a tizenegyedik századra datálja a lepelt: http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/0168583X87902333 Nem mondhatod azt, hogy az ikonográfia a hitelesség mellett szól. Legjobb esetben is azt mondhatod, hogy az ikonográfiai bizonyítékok ellentmondásosak. De ha továbbra is azt mondod, hogy az ikonográfia a hitelesség mellett szól, akkor az azt jelenti, hogy nem veszed figyelembe a tényeket, és akkor a továbbiakban fölösleges felhívni a figyelmedet a tényekre.
Egy fecske nem csinál nyarat. De, felhívom a figyelmed arra, hogy ez a tanulmány, a XI. századra próbálja datálni a vásznat, ami ellentmond a szénizotópos eredményeknek. Térjünk vissza a tanulmányra. Számtalan olyan kép ismert, amely ettől korábbi időben keletkezett, és amelyek magukon viselik a lepel jellegzetességeit. Több katakombában és első évezredi ikonon is fellelhetők a szabályokba foglalt jellegzetességek: kétágú szakáll, a magasan álló bajusz, a középen elválasztott haj, a homlokba csüngő két tincs, a magasabbra felhúzott jobb szemöldök, a homlokon keresztbefutó széles barázda, a szemöldökök között elhelyezkedő V alakú ránc stb. stb. Azért mert valaki szeretne a lepel híressége miatt fénybe kerülni, még nem jelent semmit. A két alapvető könyv a tárgyban, amelyet cáfolni kellene: Hans Belting Kép és kultusz , valamint A. Whanger The Shroud of Turin.
550 – (548 – ezt én mondom) u. festik az első Krisztus-ikonokat. Az ~festészet, mely Bizáncban a 6-15. sz: virágzott, átvészelte a →képrombolás korát (7-8. sz.), és az ort. és keleti szertartású népek körében napjainkig él,
--- ekkor kerül elő Edesszában egy árvíz után a lepel……525-ben Ravennában még görögösen rövid fürtökkel ábrázolják Jézust – 548-as Bizánci mozaikon már a későbbi ikonok formájában.
Tehát egy tanulmány nem teszi ellentmondásossá az elfogadott álláspontomat.
De mondjuk a totális fafejűségedet az mutatja a legszemléletesebben, hogy miután újra és újra felhívtam rá a figyelmedet, még mindig nem sikerült felismerned, hogy az a kép, amin szerinted "jól látható" az 1988-as mintavétel helye, 1931-ben készült:
De ha tényleg olyan nagyon bonyolult, akkor hogyan tudhatnád felfogni te, aki addig nem tudsz eljutni, hogy az internetes keresőprogrammal utánajárj egy kép eredetének?
Így terjednek a mémek….
S. Pia és G. Enrieképein, még csak egy – a leghosszabb, ismeretlen időben kimetszett csík hiány látható.
Később, 1969-es titkos vizsgálathoz az ellenkező oldalról vettek mintát.
Ez a hiány jól látható a beidézett képeiden.
Tehát nem az 1988-as mintavételről beszéltem!!!!
Ha szeretnéd az interneten megérteni mit is mondok, akkor ennek a módja, hogy felütöd G. Enrie wiki oldalát és megnézed rajta azt a képet amit valóban Ő készített. Ez fekete – fehér és itt látható:
Jól látod a szembe nézeti kép alját??? Még nincs mintavételi hiány…. Még nem történt meg az 1969-es mintavétel!!!
Ezért bármit írnak oda a kép alá, mindig a hitelest keresd meg és győződj meg az igazságról
"a szerző szerint is tulajdonos család végeztette el a javítást"
Ez is hazugság.
Tudod, mit jelent az, hogy "maybe"? Azt jelenti, hogy "lehet". Azt jelenti, hogy ez puszta spekuláció.
Ami viszont konkrét tapasztalati tény, az az, hogy az empirikus vizsgálatok nem támasztják alá az ilyen hipotéziseket:
"In any case, neither on the front nor on the back of the whole cloth is the slightest hint of a mending operation, a patch or some kind of reinforcing darning, to be found"
Ha minden lépésben csak egy kicsit hamisítod meg a valóságot, akkor elegendő számú lépésben bármiből bármihez el lehet jutni. Ad absurdum még egy darab rongyból is el lehet jutni Isten létezéséig, ha minden lépésben koncepciózusan az előre elképzelt következtetésed irányába hamisítod meg a dolgokat.
De mondjuk a totális fafejűségedet az mutatja a legszemléletesebben, hogy miután újra és újra felhívtam rá a figyelmedet, még mindig nem sikerült felismerned, hogy az a kép, amin szerinted "jól látható" az 1988-as mintavétel helye, 1931-ben készült:
Nagyon sokszor elmondtad, hogy ez a téma annyira nagyon bonyolult, hogy mi, a szkeptikusok ezt nem lehetünk képesek felfogni.
De ha tényleg olyan nagyon bonyolult, akkor hogyan tudhatnád felfogni te, aki addig nem tudsz eljutni, hogy az internetes keresőprogrammal utánajárj egy kép eredetének?
" Úgy mint a vér, a pollen, a patológiai, a textil, stb. A ikonográfia is a hitelesség mellett szól, miként a rengeteg irodalmi mű amelyben fellelhető jóval a c-14-es vizsgálat által megállapított időintervallum előtt."
Itt egy tanulmány, ami ikonográfiai alapon a tizenegyedik századra datálja a lepelt:
Nem mondhatod azt, hogy az ikonográfia a hitelesség mellett szól. Legjobb esetben is azt mondhatod, hogy az ikonográfiai bizonyítékok ellentmondásosak. De ha továbbra is azt mondod, hogy az ikonográfia a hitelesség mellett szól, akkor az azt jelenti, hogy nem veszed figyelembe a tényeket, és akkor a továbbiakban fölösleges felhívni a figyelmedet a tényekre.
"Nem vágtak bele sunyi módon. Hanem annak idején mindenki úgy gondolta - a mintavétel előtt - hogy a szóban forgó csík a vászon természetes része. Ezért amikor a mintavétel történt, a korábbi mintavétel helyétől folytatták a kimetszést. És így belekerült egy rész az utólag hozzátoldott ( a sűrű kitételek miatt elrongyolódott és kijavított ) részből is."
"The strip came from a single site on the main body of the shroud"
Te olvasol félre valamit. Ti igen is a szegélyről beszéltetek és azt sem hittétek el eleinte, hogy van ilyen.Pedig kértelek titeket nézzétek meg....
Hiába mosakszol most, sehol sincs szó arról, hogy bárhol lenne máshol olyan javítás, amely érintené a C-14-es mintavételt az ominózus helyen. Innen vették a mintát és a képek is erről a helyről valók. Tehát másról szó sem lehet. Csak az egyik fél így hívta - a tagadók, mert az elején még a vásznon átsejlő háttéranyag hibájának tartotta a szegélyt elválasztó csíkot. A későbbiekben tisztázódott, hogy bizony ez az eredeti vászonhoz tartozik és az ahhoz történő hozzászövés.
Mint azzal a barnás színezetű 1931-es képpel, amin látni véled a mintavétel helyét. Nem gyanús, hogy alá van írva, hogy 1931 a forrása? Nem jut eszedbe, hogy rákeress a kép alapján, és meggyőződj róla, hogy mikori a kép?
Most miért hazudozol össze - vissza?
Attól, hogy valamit odaírnak a kép alá még lehet az tévedés! Neked azt mondtam szó szerint:hogy 1931-ben fekete - fehér képek készültek,. az ott nem Ernie felvétele - és ez igaz is és ezt barnás képpel végképp nem cáfolod. A barnás kép csak az 1967-es textil vizsgálat után készülhetett, mert látszik rajta annak nyoma.....
Nézzük a lepel honlapját: https://www.shroud.com/ - Látod rajta a mintavétel helyét - amit több képen is megjelöltél????
Nem? érdekes. mert ez 1978-ban készült, de mégis ezt tették ki a honlap elejére, tehát nem a legfrissebb. Attól, hogy nem ismered meg a képeket még mondhatsz bármit....
Teljesen abszurd, hogy mennyire nem vagy hajlandó utánanézni a dolgoknak, miután felhívjuk a figyelmedet a tévedéseidre.
Ezeknek a felét én írtam, a másik felét meg a Perzsian, és egyikőnk sem a szegélyről és az azt határoló varrásról beszélt. Hanem az invisible mending elméletről, ami a lepelhívők elmélete, és arról szól, hogy a mintavétel helyén később beleszőttek új szálakat a szövetbe, csak nem látszik, mert olyan profik voltak, hogy láthatatlanra tudták megcsinálni a javítást. Ezért hívják "láthatatlan" toldásnak. Nem gyanús, hogy miért hívja a szakirodalom "láthatatlannak"? Nem jut eszedbe, hogy nahát, lehet, hogy akkor itt valamit félreértesz, és jobb lenne utánaolvasni?
Mint azzal a barnás színezetű 1931-es képpel, amin látni véled a mintavétel helyét. Nem gyanús, hogy alá van írva, hogy 1931 a forrása? Nem jut eszedbe, hogy rákeress a kép alapján, és meggyőződj róla, hogy mikori a kép?
Teljesen abszurd, hogy mennyire nem vagy hajlandó utánanézni a dolgoknak, miután felhívjuk a figyelmedet a tévedéseidre.
Úgy gondolod, hogy a középkori szövetjavítási technikák annyival fejlettebbek voltak a modern technikáknál, hogy a szakártők mikroszkóppal sem találják a nyomát?
Szóval megint csak ott tartunk, hogy állítólag valamikor valakik beleszőttel a lepelbe
Nem is értem, minek vizsgálták meg mikroszkóp alatt, hogy van-e nyoma akármilyen toldásnak.
Vagy az van, hogy a középkorban, 700 évvel ezelőtt olyan nyomtalanul voltak képesek javítani és toldani a szövetet, ami a legmodernebb szövetjavítási technológiáknál is kevesebb nyomot hagy.
Nem tudom, miről beszélsz, mivel az utólagos újraszövés is csak a vanillin nyomokból derült ki, nem volt látható nyoma.
Jobban járnál, ha inkább olvasnál, bár való igaz, hogy egyeseknek megerőltetőbb mint a puszta fantáziálás. Nem véletlenül írnak láthatatlan toldásról a tudós kollégái.
Ha elolvastad volna és értetted volna az idézett sorokat, akkor ott van, hogy láthatatlan (=
nemlétező) toldásról van szó, vagyis csak egy újabb hazugság a lepelfétisiszták felől
De igen, Az angolul általad megjelölt elgondolások mind a hozzátoldott csíkra és annak " varrására " vonatkoznak....
Nem. A másik topikban a "láthatatlan varrás" kifejezés nem szerepel.
A láthatatlan toldásról volt szó, aminek semmi köze a szegélyt határoló varráshoz. Vagy a szegélyhez. Hanem az invisible reweave vagy invisible mending elméletre utal.
gy már más helyzet
