De hát ez van, jó reggelt! Pontosabban utasításban definiálva van, csak nem mindenhol sikerül betartani! Az alapok meg vannak, csak normálisan kellene építkezni rá.
te meg a százzal guruló vonatból az ismert fenntartási viszonyok mentén dekódold a sokkarakteres halmazt?
Azt semmi sem tiltja, hogy nagyobb karaktereket rakjunk rá... Egyébként még 120-nál sötétben is olvasható. :-)
ha valami egyszerűen felfogható, logikus, és érthető.
De ez egyszerűen felfogható, logikus és érthető. :-)
"Kijárati jelző nélküli állomás esetén a bejárati vágányút végét (egyéb híján) egyértelműen megjellöli a biztonsági határjelző. Legkésőbb ennél (felhatalmazás hiányában) a behaladó vonattal meg kell állni."
Budapest-Déli, teher vágánycsoport. Csak az 1. és 2. vágányon van főjelző a páratlan vonatok részére (ami itt éppen második bejárati jelző lett), a többi vágánynál nincs. Nem is mindig sikerül megállni a Kelenföld felől bejáró szerelvényvonatnak a figyelembe jövő biztonsági határjelzőnél.... De nem baj, jó az úgy, elvégre tavaly is ilyen volt. És ez az 1950-es évek óta elmondható minden évben....
(A kijárati jelző előjelzőjével sem tud nagyon mit kezdeni az utasításrendszerünk, mert ilyen formában nem ismeri.)
"Hívójelzés esetén, főleg, ha hívó feloldó is van, például szerepe van az ellenkező irányú bejárati jelzőnek. Szóval ez nem ilyen egyszerű, ahogy gondolod."
Főleg, ha a Hívójelzés feloldása jelzés kijárati jelző hátlapján található...
"Az, hogy egy tolatásjelzőt hogyan jelölsz, az nekem mint mv-nek lényegtelen, ami lényeg, az az árbóc színezés (biztosított vagy sem)."
Hogyan különböztetsz meg egy biztosított és egy nem biztosított törpe tolatásjelzőt? Hogyan jelölöd az árbócszínezését?
"első kijárat a Kx, a továbbiak Kxa, Kxb, stb jelölésűek lennének"
Nekem ez nem egyértelműen következik a függelékből (és másnak sem egyértelmű).
"Mint ahogy azt sem, hogy fedezőjelzőt nem térközjelzőként jelölünk, erre is van egyértelmű szabály (nagybetű+f), illetve második bejárati jelzőt nem kijáratként (ez mind Kelenföld környéki példa)."
Egy állomás területe is a bejárati jelzők közötti terület. Nincs ebben semmi különbség. Pont ugyanúgy, mint egy kijárati jelző nélküli állomás esetén..
Kijárati jelző nélküli állomás esetén a bejárati vágányút végét (egyéb híján) egyértelműen megjellöli a biztonsági határjelző. Legkésőbb ennél (felhatalmazás hiányában) a behaladó vonattal meg kell állni.
A te pályaelágazásodban mi jelöli a bejárati vágányút végét, és miként kapsz felhatalmazást a kihaladásra?
Mert az állomás bejárati jelzője önmagában SOHA nem elég ahhoz, hogy az állomásból ki is haladhass.
Ha szerinted van területe, akkor a területén lehet tartózkodni
Igen, lehet.
Tolatási mozgást végezhetsz ott?
Igen. VU alapján (pl. Érd-elágnál az Érd-Tárnok átállós meneteknél, először behaladsz az elágazásba, majd az ott szolgálatot teljesítő fszt utasítására haladhatsz ki a másik bejárati jelző elé).
Én is tudom, hogy miként jelölik a sógorok a jelzőket. Tudom, hogy pl. H4 jelző az a kezdőpont felé mutató kijárati jelző a 4. vágányon. Rá van festve a fekete jelzőlapra fehér festékkel.
Ettől függetlenül komplikáltabb szolgálati helyeken ott virít a fényvisszaverő AS tábla (kijárat), vagy ha a jelző másféle szerepet is betölthet, akkor nyíllal, hogy AS(függőleges nyíl) - ZS (vízszintes nyíl), hogy a proli ne keveredjen el.
Mert, ahogy _Nyuszi is írta, nagybetű, kisbetű, szám, kutykurutty, az se érti, aki odarakta, te meg a százzal guruló vonatból az ismert fenntartási viszonyok mentén dekódold a sokkarakteres halmazt?
Bár, igaz is, dekódold csak, láthatólag elégedett vagy a status quo-val.
Valahogy az az érzésem, a vasutas nem érzi jól magát, ha valami egyszerűen felfogható, logikus, és érthető.
Belevesztünk a saját frazeológiánkba, és marhán úgy érezzük, hogy ez valami rózsakeresztes kör, ahol a saját szimbólumrendszerünket olyannyira cirádássá kell tenni, hogy az egy nem beavatott csak évek során legyen képes így-úgy elsajátítani, ha, és amennyiben.
Egy állomás területe is a bejárati jelzők közötti terület. Nincs ebben semmi különbség. Pont ugyanúgy, mint egy kijárati jelző nélküli állomás esetén..
Hívójelzés esetén, főleg, ha hívó feloldó is van, például szerepe van az ellenkező irányú bejárati jelzőnek. Szóval ez nem ilyen egyszerű, ahogy gondolod.
A jelző jellegtábláján. Tudod, a K vagy V jelölések+vágányszám, vagy csoport esetén egy cs. Ebből még azt is tudod, hogy a vonal kezdő, vagy végpontja felé haladsz. :p
Ha be- és kihaladsz, akkor a behaladást a bejárati jelző tiltja/engedi meg, igaz? A kihaladással mi a helyzet?
Ha szerinted van területe, akkor a területén lehet tartózkodni (egy állomásén, aminek tényleg van be- és kijárata, lehet). Oké! Ha nem férsz ott el, akkor túlhosszú vagy? Tolatási mozgást végezhetsz ott? Van TH tábla?
Még ragozhatom, ha szeretnéd. Bukfenc, akárhogy is, ellentmondásos.
Utasítás szerint nincs már törpe tolatásjelző, csak tolatásjelző! Az, hogy egy tolatásjelzőt hogyan jelölsz, az nekem mint mv-nek lényegtelen, ami lényeg, az az árbóc színezés (biztosított vagy sem).
Nem így a főjelzőknél, ott már lényeges a helyes elnevezés!
A több kijárati jelzőknél tudtommal egyértelmű a szabály (első kijárat a Kx, a továbbiak Kxa, Kxb, stb jelölésűek lennének), csak épp nem sikerül ezt sem betartani.
Mint ahogy azt sem, hogy fedezőjelzőt nem térközjelzőként jelölünk, erre is van egyértelmű szabály (nagybetű+f), illetve második bejárati jelzőt nem kijáratként (ez mind Kelenföld környéki példa).
Ha a jelzőárbóc festésének forgalomszabályozó szerepe van, akkor mi van azokkal az - eredetileg árbócos - jelzőkkel, amiknek nincs árbócuk, ezért a jellegtábla a jelzőlap mellé van helyezve?
Semmi, a jellegtábla megfelel az árbócszínezésnek. De erre az utasítás is kitér. Ez mondjuk tényleg lehetne javítani, mert egy jelző szerepét a jellegtábla színe és nem az árbócszínezés, ami jellemzően szürke, határozza meg. Persze vannak még helyek, ahol maga az árbóc van festve a jellegnek megfelelően, de egyre kevesebb. Maradjunk annyiban, hogy ez egy régről megmaradt zsargon.
addig ennél sokkal fontosabb dolgok nincsenek rendbe téve.
Ezek kivételesen rendbe vannak téve. Már csak be kellene tartania az illetékes szakszolgálatnak, mert a gond itt van, hogy még új telepítésnél sem sikerül...
Namost egy elágazáson áthaladsz, oda nem be- és onnan nem kijársz.
Nem, egy elágazáson nem át, hanem be és kihaladok. Mivel az elágazásnak is van területe, nevezetesen a bejárati jelzői között (amikből a legegyszerűbb esetben 3-nak kell lenni), ennek ugye bizonyos forgalmi helyzetekben van jelentősége. Csak épp kijárati jelző nincs (mert nincs értelme).
A jelzőre kellene biggyeszteni egy táblát, hogy ez a jelző most mi, a forgalomszabályozó szerepét illetően (Kijárati- Bejárati, stb.). Nyilván ott, ahol ennek jelentősége van, nem meg egy egyvágányú vonal kétvágányos állomásán.
Van ilyen tábla és az utasításnak megfelelő jelölés esetén a jelző funkciója is egyértelműen azonosítható. A probléma ezen jelzések nem megfelelő alkalmazásával van.
Támogatnám azt a megoldást, hogy a forgalom jelölgesse be magának a terveken, hogy melyik jelzőt hogyan akarja elnevezni, ne a színes lámpás szakszolgálatnak kelljen kitalálni. Elhiheted, hogy a biztberest sem érdekli (és nem is mindig érti) az összefüggéseket, utóbbira talán én is jó példa vagyok.
Ha két biztosított tolatásjelző van egymás után, de nincs közöttük váltó, akkor hogyan kell elnevezni őket? Mondjuk E2 lenne mindkettő, de ugye ketten vannak (Hűvösvölgy). Ugyanez a kérdés mondjuk az SR2 előtt lévő törpök esetén is fennáll (pl. Gyékényes). És még egy: a Déli alagútjában lévő nem biztosított törpe tolatásjelzőkkel mi a helyzet?
Második és további kijárati jelzőknél bejön a kisbetűs elhatárolás. Melyik kapja az "a" jelölést? Az első vagy a második? (z.B. valahol a sorrend K2, utána pedig a K2a, máshol pedig az első a K2a, a második a K2b.) (Ráadásul ez a kisbetűzés a térközjelzőknél a helyes/helytelen vágányra utal, célszerűbb lett volna a /1, /2 jelölés...)
Hogyan kell jelölni az egy jelzőárbócon lévő, egyirányba néző (iker) fényjelzőket (Nyíregyháza)?
Ha a jelzőárbóc festésének forgalomszabályozó szerepe van, akkor mi van azokkal az - eredetileg árbócos - jelzőkkel, amiknek nincs árbócuk, ezért a jellegtábla a jelzőlap mellé van helyezve?
-----------------
Ezek szőrszálhasogatós kérdések, de nagyon jól mutatja szerintem, hogy miközben a vizsgán azon megy a vita, hogy akkor az most "rézsútos kék sáv", vagy "ferde kék csík", addig ennél sokkal fontosabb dolgok nincsenek rendbe téve. Mert mára eljutottunk odáig, hogy minden lehetséges verzióra próbálunk írni egy szabályt, de közben tele van a hálózat kivételekkel. Ami nem baj, csak ha nem végtelen mennyiségű szabályt alkotnánk, hanem elveket adnánk a dolgozók kezébe, akkor lehet, hogy mindenki boldogabban kelne fel reggelente.
Hát ha még a jelzők jelölései is követnék az utasításban leírtakat
A jelzőre kellene biggyeszteni egy táblát, hogy ez a jelző most mi, a forgalomszabályozó szerepét illetően (Kijárati- Bejárati, stb.). Nyilván ott, ahol ennek jelentősége van, nem meg egy egyvágányú vonal kétvágányos állomásán.
És akkor jelölgesse a színeslámpás szakszolgálat, ahogy neki jólesik. Mi közöm nekem az ilyesmihez? Max. annyi, hogy ha kapok egy ÍR-t, hogy x állomás Ubul 4 sz. jelzője használhatatlan, akkor el tudjam olvasni a jelzőn, hogy az az Ubul 4, vagy nem az az Ubul 4. Egyértelmű azonosításra szolgál, akkor és ott.
A t.kömnek se hiányzott vizsgán, hogy még ezzel is foglalkozni kellett. Minek?
Ebben sajnos nem a nevezéktan a leggyengébb láncszem.
Ez igaz.
De ha a definiciós rész nincs rendben, akkor elég nehéz elkezdeni építkezni.
Ilyen alapon kilőhető lenne a fedezőjelző megnevezés.
Logikusan bejárati jelzője annak a szolgálati helynek lenne, amelynek kijárata (akár kijárati jelzője) is van.
Namost egy elágazáson áthaladsz, oda nem be- és onnan nem kijársz.
Az elágazás kvázi egy darab váltó (lényegében egy pont a vonalon, amely pontot logikusan egy fedezőjelző fedez), amely előtt még itt vagy, és amelyen áthaladva már amott vagy.
Ezzel szemben egy állomásnak van területe, amely forgalmi szempontból jóval komplexebb, mint egy "erre megyek - arra megyek" történet.
Jelenleg is többközpontos, pontosabban a forgalmi irodába költözött a II. torony (ott van a feloldóblokk és az emeltyűk is), az I. torony pedig kulcsrazárva várja, hogy történjen valami (bár azt nem tudom, hogy miért kell a blokkmező, ha egy ember van szolgálatban ott).
Én annyit szeretnék, hogy tűnjön el a villamos blokkszekrény, és legyen kulcsfüggés a torony és a forgalmi között.
Az általad vázolt főkulcsos játék sem rossz ötlet, sőt. Bár jelen formában ennek a szolgálati helynek semmi értelme..
Nekem igen (ott elöl) van fűtés, WC, folyóvíz, ágy. Mi kell még? :-)
Ez kivételesen nem akkora kupi. Hát ha még a jelzők jelölései is követnék az utasításban leírtakat (ez viszont nem az utasítás, hanem az azt nem, vagy nem jól alkalmazók sara)..
