Igen, de az kiderült, mi van: biztosítóberendezés-hiba. Valószínűleg még vágányutat sem lehet beállítani, vagy nem lehet róla meggyőződni, hogy átállt-e pl. minden váltó, ami kell a biztonságos továbbhaladáshoz. : (
2016. augusztus 17. szerda, 12.34 / Utolsó módosítás: 2016. augusztus 17. szerda, 12.58
Szerdán délben Győrállomáson meghibásodott a biztosítóberendezés, ezért az ilyenkor érvényes biztonsági előírásoknak megfelelően itt lassabban közlekednek a vonatok. A szakemberek megkezdték a helyreállítást, melyet várhatóan kora délutánra fejeznek be, de addig a Budapest–Győr–Hegyeshalom, a Győr–Celldömölk, és a Győr–Veszprém vonalon, illetve a Győr–Csorna viszonylaton utazóknak 30-60 perccel hosszabb menetidővel kell számolniuk.
A hosszabb menetidő miatt szíves elnézésüket és megértésüket kérjük! Köszönjük!
"A vasúttársaság állítása szerint van vészforgatókönyvük hasonló szituációkra" - abszolút szerencse, máskülönben még mindig ott dekkolnának, gondolom ;-))))))))))))))))))
"Jelfogó működés akár 60 ○-nál sem gond. A normál TTL IC-k is működnek 70 fokig, a militaryk meg egyenesen 125-ig. Tranzisztoroknak meg még a melegebb sem gond."
Valószínűleg ezt a mi jelfogóinknak nem mondtál el annó a gyárban. :/
Most, hogy utánanéztem, tényleg elég korán bevezették; az 1934. december 28-án kiadott DRG Signalbuch-ban már ez áll ott, ahol az alakjelző két karral jelez:
Signal Hp 2 - Langsamfahrt - Fahrt frei mit Geschwindigkeitbeschränkung auf 40km/h oder auf eine durch besondere Anordnung festgesetzte Geschwindigkeit.
Előbbről nincs forrásom, de vélhetően a DRG alatt, azaz 1920-tól már ez volt a rendszer.
Az elődöknél viszont irányjelzés volt, pl: a bajoroknál "Fahrt frei für ein abzweigendes Gleis.".
Mindenesetre már értem az érvet, tényleg mondhatjuk, hogy náluk elég nagy hagyománya van sebességjelzésnek.
Egyszer csak "szabadra" áll, a takarítók nyújtott karral rámutatnak, és felszállnak a vonatra takarítani.
Ha ezek után meglátsz egy koszos halbit, tudni fogod, hogy az nem a takarítók, vagy a munkát ellenőrzők trehánysága miatt van. Pusztán annyi történt, hogy a japán rendszert vették át, viszont sajnálatos fordítási hibából eredően, a takarítójelzőket nem a vasútállomásokon, hanem a takarítócég telephelyén állították fel. A takarítók, teljes menetfelszerelésben, a legkorszerűbb tisztítóeszközökkel bőségesen ellátva, évek óta a telephelyen szobroznak, és izgatottan várják, hogy a jelző végre felhatalmazza őket a munka megkezdésére.
Magam az vagyok :-) Terveztem és telepítettem elektronikus rendszereket ilyenfajta klimatikus viszonyokra pl. az olajbányász ipar számára. Működtek.
Terveztem rendszert a MÁV számára is, pályáztam vele Onozó vezig idején, de az ottani "szakmabeliektől" olyan útálatba ütköztem, hogy beláttam, ez zsákutca :-) (Pedig a piros szót ki sem ejtettem.)
mert ők már rendelkeztek/nek olyan fényjelzőkkel, amelyek az alakjelzők éjjeli jelzésképeit mutatták nappal is.
Nem ez a lényeg, hanem hogy náluk sebességjelzési rendszer van, legyen az alakjelző, Hl-jelző, Hp-jelző, Ks-jelző.
hogy a "szabad kitérőben" jelzést 40-esre változtassák alapesetben
Ez mikor történt meg a német vasutakon? A fény-Hp-jelzők bevezetése miatt volt esetleg?
Egyébként a románok is egészen jól hozzábarkácsolták az INDUSI-t az alakjelzőikhez, pedig náluk is ugyanolyan katyvasz-rendszer van, mint nálunk (annyi különbséggel, hogy náluk még megvan az irányjelzés a kijáraton is). Ami végül is jobban belegondolva nem is annyira ördögtől való, hiszen az INDUSI igazából az előjelzők körül ténykedik, az meg még idehaza is egyértelmű (lenne, ha nem halnának ki lassan a szárnykapcsolók...).
A klímásítást, alapvetően, az áramellátás kényszeríti ki. A piac és a modernizálás bűvkörében( ebből van lehetőség fejni az állami tehenet) a "szakosodott" cégek, (Érd, PQ) olyan bődületes szolgáltatást, "fejlesztéseket" hajtanak és adnak el, melyek egyrészt számukra folyamatos jelenlétet, bevételt garantálnak, másrészt a folyamat részeként monopolizálják helyzetüket, s ennek az ára nem számít, hisz közpénz.Röviden ennyit.
Szívesen megkérdezném azt a rendszertervezőt, hogy miért tervezett olyat, amely mellett nyáron állandóan megy a klíma...
Helytelen. Helyesen:
Szívesen megterveztem volna én az egészet úgy, hogy éveken át elüzemeljen a berendezés nyáron 50, télen -10 fokban.
Szerintem (bár nem vagyok szakmabeli, csak szimpla automatizálási mérnök) egyszerűbb a hőmérsékletet 40° alatt tartani, mint becsszóra bevállalni, hogy az összes alkotóelem (nem csak egy jelfogó, meg egy darab "katonai" TTL-IC) éveken keresztül kibírja a hőmérsékletingadozást. És itt tényleg az összesre gondolok (beleértve a kábelszigeteléseket, ellenállásokat, rögzítő- és tartóelemeket, a millió egyéb műanyag bizbaszt, a konténer belső burkolatát, satöbbi.
