Ha meg ezáltal a felsővezetékkel érintkezve zárlatot okoz
Nem okoz, mert mint írtam, a felüljáró túl alacsony szintje miatt ki van szigetelve. Tényleg csak amiatt lehetett volna félnivalója a kocsiban heverésző tévénézőnek, ha 5300 mm-nél magasabb az antenna teteje - csakhogy azzal megsérti az érvényben lévő rakszelvényt, szerkesztési szelvényt, tehát minden felelősség a cégéé. Mellesleg ennek a felüljárónak nincs függése más dolgoktól, tehát ha egyszer az RZsD eszébe jut, hogy mégis túl alacsonyan van, akkor nem egetverő beruházás átépíteni. A Nyizsnyij Tagil-i elektricskák és távolsági személyszállítók majd pár centivel magasabbra emelkednek. Kibírják, különben is jól jön majd a túloldalon, ahogy úgyis folytatni kell az emelkedést. A tagili vonalon közlekedő teherek máshol csatlakoznak ebbe a vonalba, a rendező északi oldaláról, őket ez a felüljáró nem érinti.
durván kiírtják a trolihálózatot
Igen, a történelmi belvárosban, tehát hálózatarányosan egy viszonylag kicsi területen. Remélem, lesz majd időm valamikor megnézni a helyszínen, de a témát ne itt folytassuk. :)
Ha már felsővezeték. Olvastam róla, hogy Moszkvában, a belvárosban durván kiírtják a trolihálózatot. Számadatokat olvastam (vonalak, km-hosszok), de az okokról semmit. Nem olvastál erről véletlenül valamit? :) Azaz kinek van útjában ott a trolibusz? Miért kell kicsinálni a belváros hálózatát? (Itt nem 1-2 km-ről van szó, hanem jóval többről!)
Ha letörik, akkor mondott volna egy cifrát a gépkezelő. Ha meg ezáltal a felsővezetékkel érintkezve zárlatot okoz, akkor meg kissé hosszabban káromkodott volna. Bár akkor a tévéje is tönkrement volna. :(
Ez mindenütt az adott dolgozó vonatkozó vizsgaszintjétől függ: az határozza meg a megközelítési távolságot. Ha nem ember van a drót másik oldalán (hanem pl. egy kocsi teteje), akkor pedig a szerkesztési szelvények és a minimális felsővezeték magasságok értékeiből adódik. Az 1520 mm-en érvényes, minden szerkesztési szelvény "teteje" 5300 mm. 3 kV= mellett a minimális (még nem kiszigetelendő) felsővezeték-magasság 5550 mm, 25 kV~ esetén 5750 mm. Ha egy műtárgy ennél alacsonyabb, akkor ki kell szigetelni a felsővezetéket.
Például 5550 mm-nél alacsonyabb, 3 kV= feszültségnemű hely Jekatyerinburg-rendező nyugati végében a Nyizsnyij Tagil-i vonal személy-ágának a felüljárója. Saccra 5350 mm körül van, a kiszigetelt munkavezeték épp átfér alatta, a hozzátartozó, elég kompakt kialakítású konzollal. Anno elidőztem a felüljárón, és kissé félelmetes volt, ahogy a folyamatosan záporozó tehervonatok kocsijainak a teteje szinte súrolta. Teszem azt, egy hűtő-kocsicsoport gépes kocsijára szerelt antenna (kell valahogy tévét néznie a kísérőszemélyzetnek :) ) éppenhogy átbújt a felüljáró vasbeton szerkezetének az alsó síkja alatt. :)
És mekkora különbség az előírások szigorúsága tekintetében a 3 kV és a 25 kV között? Mert egy 3 kV-os vezeték esetén azért jóval kisebb a szükséges védőtávolság!
Amúgy még a középiskolában volt egy felsővezetékes szovjet videó amiben fszültég alatt dolgoztak
Ennek pár éve utánanéztem. Több "mégsem - mégis" menet volt az utóbbi évtizedekben. Magát a feszültség alatti munkavégzést a forgalom nagysága és az ebből adódó idők szűkössége indokolta. Mindig volt egy időszak, amikor történt valamilyen baleset (tipikusan abból adódóan, hogy a dolgozó a véletlenül leejtett eszköz, vezetékdarab stb. után nyúlt reflexből, és úgy kötötte össze a feszültség alatti szakaszt a földelttel), és akkor betiltották a feszültség alatti szerelést. Aztán módosították az érintett munkagépeket, kipróbálták, hogy most már tényleg nem jöhet össze üzemszerűen olyan eset, hogy a dolgozón keresztül záródik az áramkör, és újból engedélyezték. Aztán újból sikerült olyan helyzetet előidézni, amikor mégis áramütést szenvedett a dolgozó, és megint betiltották. Stb. stb. Olyan volt ez, mint a repülés, ahol ugyebár szintén vérrel írják a szabályzatokat. Jelenleg engedélyezett a feszültség alatti szerelés akkor ... - és itt egy szép hosszú feltételrendszer következne. Szóval összességében engedélyezett, és a gyakorlati tapasztalatok alapján az eszközök is biztonságosak, de csak x kategóriájú (vizsgájú) dolgozó vehet rész ilyen munkában, külön el kell rendelni, írásban definiálni kell az okát és az elvégzett intézkedéseket, stb. stb.
A közcélú hálózaton a km ismert, 86500, az árutkm-et is tudom fejből, 2015-ben 2200 milliárd volt (a világ vasúti áruszállításának úgy a 22-23%-a), és ott úgyis ez viszi a forgalom nagyját. A 80-as években született összehasonlításokról voltak irodalmi adatok, azok alapján korántsem volt rossz a helyzet, sőt, világviszonylatban erősen az élbolyban járt. A legutóbbi években ebbe kicsit (egyébként százalékosan szerencsére gyengén észrevehetően) belerondított a teherkocsi forgóváz hossztartó-mizéria, vagyis a kb. 2010-2013 közötti konjunktúra-időszakban gyártott teherkocsik futóművének a problémás minősége. Ebből elég nagy botrány volt évekig (kampányszerű ultrahangozásokkal, licencek elvételével több gyártótól), és pár ukrajnai gyártó tartósabban is megszívta - pedig nemcsak ők gyártattak hossztartót kínai öntödékkel. És itt nem a kínain van a hangsúly, mert tökéletes-közeli minőségre képes több gyártójuk, hanem a konjunktúra-időszak alatt úgy próbálták az igényeket kielégíteni, hogy olyanokkal dolgoztattak, akiknek nem volt ebben tapasztalatuk. Az ebből adódó következményekkel. Egy mozdonyszemélyzet is ottmaradt emiatt: hossztartó-törés következtében éppen sikló tehervonat szanaszét boruló kocsijaiba a szomszédos vágányon beleszállt egy gépmenet.
Azért elég hátborzongatóak azok a selfivideók amiken a kis hülyék az elektricska tetjén taperolja az áramszedőt, odapofoz a drótnak. Jó-jó, kisebb egyenfeszültség, száraz fa lábrács, meg minden, de akkor is....
Amúgy még a középiskolában volt egy felsővezetékes szovjet videó amiben fszültég alatt dolgoztak, egy kis szigetelt létrás kézikocsiról. Jött a vonat, kiborították, aztán mikor elment a vonat folytatódhatott a munka...
Ha kiszámolná valaki, a km-t, a vonatkm-t, vonatok darAbszámát, stb akkor lehet egész kis hányados jönne ki, egy-egy "európai demokráciához" képest ....?
Igen, a lakosság egy részének az elektricskák áramszedői iránti, testközeli érdeklődése, az "ott jön a háttérben a vonat" típusú szelfik, és a "hú de jó a kilátás itt a kocsi tetején, csak útban van a fránya drót" típusú felismerések ellenére, az évi egy falunyi kiszelektálódás, végülis nem olyan rossz...
Egy kis carszkojeszelói: mennyi baleset történik a közcélú hálózaton? (rzd.ru alapján)
A különféle útátjárós balesetek kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy az orosz közcélú hálózat egészén, mennyi baleset történik, egy adott időszakra vetítve? 2015-ben 2894 személyi sérülés történt, amelyek közül 1943 végződött halállal. 2016 első negyedévében 615 a személyi sérülések száma, közülük 402-en nem élték túl. (Ez a szám minden magába foglal, ami az RZsD mint infraszolgáltató területén történt, tehát az útátjárós balesettől kezdve, a felsővezetéket túl vehemensen fogdosó szelfizőn át, az üzemeltető telephelyen a vizsgálóaknába leszédült dolgozóig bezárólag.)
Göngyösig akkor lehetne elővárosi, ha végre megépülne a 4 vágányos rész Rákos és a Keleti között, így végre lenne elég kapacitás, és akkor óránként 2 lassú és két zónázó vagy gyorsított mehetne a vonalon. Mellette meg a távolságiak. Meg esetleg 1-2 direkt gyors Gyöngyösig, de ezek csak reggel és délután!
A probléma ott kezdödik hogy felelös nincs ismét hogy ami a rendszerben van kocsi tipus az a valóságban is az legyen,egy példa van a szlovák szerelvény és abban az első osztályú kocsi mind a mai napig úgy van a renszerben hogy termes Apeer 19-70 kocsi és az 1-2-es végzödésü helyek ablakosak,valóságban pedig egy nap nem volt ilyen kocsi az elmúlt 5 hónapban és csak az 5-6-os végzödésüek az ablakos helyek!
