"Bezzeg a 64 est Pécs Bátaszék között hagyták elpusztulni...."
Az nekem is nagy szívfájdalmam. Fénykorában, a Szeged -Pécs gyorsokkal talán másfél óra alatt lehetett Bsz-ről Pécsre érni. Az a mai napig jobb,mint a nem pályás buszoké. Persze a vége felé már 3 óra is kellett ehhez, vagy még több.
Állítólag sok évvel ezelőtt egy német maszek átvette volna, a saját gőzöseit járatta volna rajta. De a Máv csak úgy adta volna oda, ha közszolgáltatást is vitte volna. Na, azt meg nem akarta, természetesen. Így aztán sem nosztalgia, sem semmilyen forgalom nincs már.
Igaz. Lehetett volna sokkal hosszabb völgyhidakkal, vagy km-nél is szélesebb bevágásokkal. Ugyanis a talaj lösz. Kicsit keletebbre a gemenci erdőn, majd a dunaszekcsői, ugyancsak mozgolódó löszfalon keresztül mehetett volna. Nyugatabbra, ahol már nem lösz a talaj, na ott meg egyre magasabbak azok a dombok, az már a Mecsek lába, de onnan megint csak vissza kellett volna kanyarítani, mert a pálya NEM Pécs felé, hanem Eszék irányába épült.
Láttad már? Ja, talajtani szakértő is vagy, majd elfeledtem. ;)
"a főútnál jóval nagyobb kerülős"
Milyen főútnál? Mit kerül? Jajj....
Hova is kellett volna elérnie az autópályának? Na, pont azért szellem, mert az a 10 km hiányzik, meg a horvát oldalon ugyanannyi. A pálya eu korridor. Nem pécsi célponttal épült, a pécsi bekötés csak ráadás, azt tényleg elég lett volna autóútnak meghagyni.
Autópályára bezzeg van pénz! Oda is, ahová nincs értelme. Szell-M6-os! Oda elég lett volna egy autóút, nem egy, a főútnál jóval nagyobb kerülős autópálya sík terepre épített alagutakkal!
Majdnem biztos, hogy nem számozták át. A szelvényezés a vasút egyik legstabilabb állapota. Szeged-Rókus és Békéscsaba között is megváltozott a vonal kezdőpontja, de a szelvények maradtak, ezért a páros vonatok csökkenő szelvényszámokkal mennek szembe. Újszeged és Szőreg között pedig még mindig a StEG által lefektetett szelvények vannak, Marcheggtől kezdődő számozással.
A Pusztaszabolcs-Székesfehérvár (44) érdekes még! A szelvényszámozás Fehérvárról indul és valamikor végig az is számított kezdőpontnak. Később a Börgönd-Pusztaszabolcs szakaszon az utóbbi lett a kezdőpont, azóta a vonatszámok a Fehérvár-Börgönd és vissza szakaszon irányszámmal vannak kiegészítve!
A 45. vonal mindkét végpontján az állomások kezdőponti oldalából ágazik ki, itt Fehérvár a kezdőpont.
De: Indul egy vonal (1) Budapestről 0-ról. Indul egy vonal Komáromból (5) 0-ról. Indul egy vonal Budapestről (30a) 0-ról. Fehérvárra beérve mindkét irányban növekednek a szelvényszámok. Azaz Komárom felől a kezdőpont pont az ellentéte annak, mint a Budapest felől jövőknek.
Tegyük fel, hogy minden vasútállomás (és egyéb szolgálati hely) pontosan egy vasútvonalon fekszik. Az összes többi arra járó vasútvonalon is van (pontosabban: lehet) szelvényszáma. Pl. tegyük fel, hogy Kelenföld az 30-as vonalon fekszik, de azt mondjuk, hogy onnan indul az 1-es vonal számozása is (meg a 40-es, az "1a-c" összes vonala, egészen az egykori Andor utcai iparvágányig bezárólag).
Ha Kelenföldből (vagy bármelyik szolgálati helyből) kiágazik egy másik vasútvonal, akkor a kiágazási váltó csúcsa lesz az új vonal szelvényezésének kezdete (kétvágányú vonalon a jobb vágány). :)
Menet közben nem lehet elhagyni, mert benne van a fékezőszelepben. A gép lezárásakor pedig bekerül a zárható szekrénybe. Tehát hivatalosan el sem hagyhatja a mozdonyt a kulcs.
