ó, bocs, összekevertem a Nyugatival, én oda jártam sokat a szegedi szerelmes leveleimet feladni valamikor főiskolás koromban, még a történelmi múltban... Reggel megyek a Puskásba.
Szerintem nem az a gáz, hogy menni kell, hanem, hogy közben üres a csarnok, előtte szenvedtek a bejutással, utána meg Keleti van és még gyalogolni is kell. Azért Meidling barátságosabb még hajnalban is.
Ilyenkor az a normális, hogy ha balra érkezik a vonat, akkor az Arénába mész, ha csarnokba, akkor a 8 - as buszhoz, ha jobbra, akkor a postára. Nem tudom miért kell hepciáskodni....
Kíváncsi lennék, hogy egy ekkora séta miatt a közlekedésileg gyakran pozitív példaként emlegetett városokban mennyire vannak kiakadva.
Kapásból eszembe jut a Müncheni Hauptbahnhof, ahol ugyanígy vannak csarnokon kívüli vágányok, és talán még többet is kell sétálni a metróig, mint a keletiben.
Vagy esetleg Párizs, ahol egy átszállás alkalmával simán sétálgatsz szűkös barlangokban kétszer ennyit úgy, hogy nem számolod a két mozgójárdát, ami az utadba kerül.
Zürich-ben a Hauptbahnhof alatti S-Bahn állomás - villamos átszállás se volt semmi, ha jól rémlik.
Bécsben is sétáltam már nagyot, pl. a szép új Hauptbahnhof-on ha metróra akarsz szállni, vagy esetleg Meidling, ahol a metróról a legtávolabbi peronról induló vonatra. De ha jól rémlik, a Karlsplatzon is van olyan átszállás két metróvonal között, amin kell ennyit aluljáróban sétálni.
A sort folytathatnám, de a lényeg, hogy a keleti egyáltalán nem tűnik kirívónak - még ha kicsit kényelmetlen is.
Erről most az jutott eszembe, hogy állítólag van aluljáró a két oldal között és még metrókapcsolata is van valahogy. Jó, tudom ez az egész közvetlenül az 50 Nohab mellett van.
Én is érkeztem már valamelyik külső első vágányra hajnalban ás még nemzetközi vonattal is. Ilyenkor az a normális, hogy ha balra érkezik a vonat, akkor az Arénába mész, ha csarnokba, akkor a 8 - as buszhoz, ha jobbra, akkor a postára. Nem tudom miért kell hepciáskodni....
A DB rendszerű ep fék ugye teljesen másként működik, mint a szovjet, annak a kezelése nem áll túl messze a klasszik módusztól.
Működés tekintetében a "direkt" és az "önműködő" ep. fék valóban más, viszont kezelés tekintetében a szovjet ep. fék ("direkt") pont ugyanaz, mint a pneumatikus, hiszen ugyanazt a fékezőszelepet (vagy fékkontrollert az újabb mozdonyokon) huzigálod, csak éppen a levegős részei helyett azok a mikrokapcsolók számítanak ilyenkor, amelyek előállítják az ep. kormányszelepek ep. szelepei számára a szükséges kapcsolást. I. és II. (töltő-oldó, menet) állásban a "fékező" és az "oldó" ep. szelep egyaránt kikapcsolt állapotban van, tehát az ep. kormányszelep felold, és azután oldva tartja a féket. III. és IV. állásban (zárt állás utántáplálás nélkül és zárt állás utántálpálással) az "oldó" ep. szelep működésbe lép, ezzel megszakít minden levegős kapcsolatot (fenntartja a kialakult fékhatást). Az 1,5 literes tér elég tömör, belátható időn belül nem engedi el a levegőt, így a fékhenger (ami a nyomását másolja) sem fogja (tehát ep. szempontból a III. és IV. állás azonos, úgy, ahogy az I. és II. is). V. (továbbá fékezőszelep-változattól függően Va., Ve.) és VI. (üzemi fékezés, gyorsfékezés) állásban a "fékező" ep. szelep lép működésbe, és elkezdi tölteni a fékhengert (amíg vissza nem helyezed a fékezőszelepet III-ba vagy IV-be). A szovjet rendszerű ep. fék nem önműködő, tehát ha fékezés közben megszűnne a villamos kapcsolat az ep. kormányszelepekkel, akkor feloldanának (kikapcsolna mindkét ep. szelepük), de erre a célra van ott tarcsiba' a 292-es, kétnyomásos, gyorsműködésű kormányszelep. Üzemifékezést meg lehet egyébként valósítani fővezeték nyomáscsökkentés nélkül (Ve. állás - ilyen csak személyvonatos vontatójárműveken van, és folyton megy a libikóka, hogy veszélyes és nemengedjük, vagy mégse olyan veszélyes, és engedjük), ami azért jó, mert utána az oldással együtt a töltés is marha gyors, hiszen kapásból 5 barról indul.
Valljuk be, azért van valami abban, amit mondanak...
Csak a magam példájából, sok motorvonatozás után egy terhes, főleg ha dinamikus fék nélküli géppel, hát olyankor van ám fűrészelés...
A DB rendszerű ep fék ugye teljesen másként működik, mint a szovjet, annak a kezelése nem áll túl messze a klasszik módusztól. Talán még kisebb az eltérés, mint a tuskós vs. tárcsás fékek esetén.
Ezért szokták a tehervonatos orosz vezérek a személyvonatosakra mondogatni, hogy ep. fékkel a hülye is meg tud állni, ahol akar, nekik bezzeg művészi magasságokban lebegve kell, percekre előre gondolkodniuk... :)
Két évig éltem kiküldetésben Berlinben. Autóval mentem ki és szép lassan átszoktam a tömegközlekedésre. Kényszer nélkül, csupán azért mert kényelmesebb, gyorsabb volt. Már azon gondolkodtam, hogy nincs is szükségem autóra. Azután visszajöttem Magyarországra. Két hét alatt sikerült meggyőznöm magam, hogy a magyar vasút csak hétvégén, vasútbarátként használható.
Nem azért nem látjuk Magyarországon, reggel zakóban, ingben vagy kiskosztümben utazó emberek tömegét a vonatokon, mert drágább, hanem azért, mert koszos és megbízhatatlan. Ezen lehet vitatkozni, de attól az állapottól, hogy reggel felkelek, felszállok a vonatra, a vonaton(!) az egyik automatából megveszem a bérletem, a másikból a kávém vagy a szendvicsem, amit van gusztusom el is fogyasztani, mert nem ragad minden a kosztól, és ha késünk a kalauz (aki nem csak "jegyvizsgáló" :-( ) szól a csatlakozásomnak, hogy várjon meg, mert van átszálló utas, még nagyon messze van ez a vasút!
Ennyire hamar old a szovjet ep fék, vagy oda se csapta a rettentőt (mintha levegőfújás lenne hallható a mozdonyról)?
A fékezési és oldási idők ep. üzemmódban attól függenek, hogy az ep. kormányszelep (305-ös típus) 1,5 literes tere a fékező illetve oldó ep. szelepek működése során mennyi idő alatt töltődik illetve ürül. Fékezéskor 1,8 mm-es furaton keresztül megy a töltés, ez 3 bar nyomást (ezáltal ugyanennyi fékhengernyomást) 2,5-3,5 másodperc alatt létesít. A gyorsfék - nem gyorsfék ep. módban nem számít: a 305-ös mellett meglévő 292-es pneumatikus kormányszelep versenyezhetne ezzel a tempóval, ha tudna, de úgysem tud. Az oldási idők attól függenek, hogy motorvonat kocsijáról, vagy mozdonyvontatta személykocsiról van-e szó. Előbbi esetben az oldó ep. szelep által megnyíló furat átmérője nagyobb, ezért 3,5-4 bar fékhengernyomásról 3,5-4,5 másodperc alatt old. A mozdonyvontatta kocsik ep. kormányszelepjének a furata kisebb átmérőjű, ők lassabban oldanak: ugyanekkora kezdeti fékhengernyomásról 8-10 másodperc alatt következik be a teljes oldás.
Szerintem nem fékezett a mv, én csak az ív miatti nyomkarima-hangot hallom a filmen.
Persze lehet azt mondani, hogy ha már megvetted a kocsit, akkor ne álljon! Csakhogy egyes helyeken már két autó is van a családban! És a másodikra különösen igaz ez! Na meg nem mindegy, hogy első kocsinak mit veszel. Egy használt Opel Corsa-t, vagy egy új BMV-t.
Jól értem, hogy feltettél egy érdeklődő(nek tűnő) kérdést, de arra számodra az egyetlen elfogadható válasz az, hogy a mocskos szemét bakterek direkt ki akarnak ba.szni az utasokkal, és direkt gyalogoltatják őket súlyos komoly 300 métert, miközben a bajszuk alatt röhögnek is rajtuk?
Akkor sajnos nem én vagyok az embered. Adtam egy értelmes választ, vagy elfogadod, vagy puffogsz tovább :)
És egy éve is az volt? És három éve is? És öt éve is? Ne vicceljünk már...
"Amúgy Neked a csarnok a nagy sérelmed, de aki pl. a 8-as buszhoz igyekszik annak pont ez jó... Neked lehet a 13 vg lenne jó, neki az. Ha a csarnokba hozza, az háborog aki az Arénába gyalogolt volna, mert neki így +205 méter vagy lehet csak +204. "
Ja értem, mindjárt az jön, hogy a bakterek kiszámolták, hogy így jó többeknek. Bocs, de ez nagyon rossz duma. Mindig van valami magyarázat, hogy miért nem változik, én meg úgy látom, hogy az 1-es vágány használatával csak a vasutasok elégedettek, és mivel csak ők változtathatnának, marad minden.
A Keleti jelenlegi feltételei mellett (tárolási kapacitás kb fele, korlátozottan elérhető), kevesebb érkező vágánnyal és megnövekedett vonatszámával igen a kitolás lehetősége most fontosabb mint a 300 méter gyaloglás. Mert annak a szerelvénynek rá kb 10 perccel el kell tűnnie, hogy az 5201-et oda tudja érkeztetni, majd ismét abba az oldalba kihúzni. A "túloldal" (20-30 vg csoport) most a híd miatt csak a csarnokon túli vágányokról érhető el, a csarnok felől...
Sajnos a Keleti ilyen módon lett megépítve, nem egy vonalban végződnek a vágányok, nem lehet mindenkinek kedvezni amúgy sem, ráadásul a mostani forgalmi helyzet lebonyolítása előtérbe veszi a forgalmi tevékenységeket az esetleges többletgyaloglásnál...
Amúgy Neked a csarnok a nagy sérelmed, de aki pl. a 8-as buszhoz igyekszik annak pont ez jó... Neked lehet a 13 vg lenne jó, neki az. Ha a csarnokba hozza, az háborog aki az Arénába gyalogolt volna, mert neki így +205 méter vagy lehet csak +204.
Értem én a helyzetet, én is sokszor legyaloglom ezeket a távolságokat, de azért 300 méter miatt nem kellene megütközni, ennek többszörösét is legyalogolják emberek pl a plazában korzózva ott meg sem kottyan. Nem az Asztalos Sándor út elején állt meg a vonat, hogy 5 km-t kell pluszban gyalogolni :)
Amúgy a kérdésedre röviden válaszolva: nem nem így kényelmes, hanem így oldható meg a tárolása majd későbbi visszatolása.
