Úgy gondolom, hogy az ilyen eszmefuttatások NEM a vélelmezhetően igen ritka Győrből Veszprémbe közösségi közforgalmú közlekedéssel Veszprémbe színházba és onnan vissza járókról szólnak.
Nem.
Hanem arról, hogy a színház és más kulturális esemény látogatás UTÁN, jellemzően este 22.00 utáni indulással közszolgáltatási kötelezettség vagy sem, hogy a nem a településről (adott város) az eseményre érkezőket, közösségi közlekedéssel - helyközi viszonylatokon - haza szállítsák ?
Szerintem nem.
Ha igen akkor 22,20 körül a színházak elé kell rendelni 15-25 autóbuszt, hogy hazavigye azokat akik nem az adott városban laknak, hanem a megyében.
Plusz a városi vasútállomásokról kb. 22.40 körüli időben el kell indítani irányonként egy-egy vonatot (ez megyeszékhelyenként 2-5 vonat lehet) akik azokat viszik haza a színházból, koncertről akik vonattal kívánják megtenni az utat.
A 19 megyei színházunkkal számolva ez kb. 300-350 autóbusz járatot és kb. 60-80 vonatot jelent.
S ekkor még mindig ott marad a kérdés, vonatkozzék e ez az új szolgáltatás a két szomszédos megyeszékhelyekre is?
Ha igen akkor, még további vonatok, buszok indítása válik szükségessé.
Manapság egy esti program után nem lehet vonattal hazajönni Veszprémből Győrbe. Két, szomszédos megyeszékhely, kulturális programokkal...
------------
Az ilyen marginális igények kielégítése - szerintem - NEM a közösségi közlekedés feladata.
Bizonyára létezik aki Kaposvárról Zalaegerszegre megy színházba (két szomszédos megyeszékhely) vagy koncertre és a műsor végén , jellemzően 22,00 óra után, vonattal vagy busszal kíván hazajutni lakóhelyére.
Hisz lottó ötös is van.
Csak mindkettő ritka.
Az ilyen igények kielégítésére találták fel anno a taxi intézményét, int közösségi szolgáltatást.
Azzal csak egy megálló a Veszprém-Győr hazajutás este 22.00 után.
Nagy csoda lenne ha esténként 6-8 utasnál több venné igénybe az ilyen, egyelőre, hála Istennek nem létező közösségi, közforgalmú közlekedést.
Máshonnan sem! Győrből sem tudsz hazamenni Veszprémbe vagy Szombathelyre késő este. Sopronból szerencsére van rá lehetőség és Szombathelyről is, hogy a környékre hazautazhass.
Ha a Győr-Veszprémvarsány szakaszt tisztességesen felújítanák, akkor a túloldalon való zötykölődés ellenére is egy elfogadható menetidejű vonal lenne ez. De addig a Bakonyszentlászló-Veszprém szakasz csak a hátizsákos túristáknak, valamint a 20-as vonalról Zircre utazóknak való. :(
Lehetne válasz az is, hogy akkoriban (és most is) nagyon messze volt a Veszprém külső állomás.
Találtam egy cirillbetűs várost, ahol a vasúti helyzet eléggé emlékeztet a veszprémire (sőt, kilométerek szempontjából még rosszabb a helyzet). Ez a város Kaluga. Tehát van egy fontosabb és egy kevésbé fontos vonal, amelyek a város határában metszik egymást. A fontosabbik vonal mentén lévő állomás jócskán a város szélén túl található, míg a kevésbé fontos vasúté benn a városban. A fővároshoz mindkét település aránylag közel esik (vasúton Kaluga: 160 km, Veszprém: 110 (jó, 112) km). De Kaluga esetében mindkét vonal és mindkét állomás (Kaluga-1, a városi, és Kaluga-2, kinn a prérin) köszöni, jól van. Persze felsorolható néhány különbség, ami talán meg is adja a választ: - Kaluga kicsit nagyobb (330 ezer lakos vs. 61 ezer lakos), - Kalugának van folyami kikötője (Oka folyó), amely főleg régebben adott némi további értelmet a kevésbé fontos vasútnak, - a kevésbé fontos vasút felmutatható mennyiségű teherforgalmat is bonyolít: elsősorban ez szolgálja ki a városi üzemeket (Kaluga fontos ipari központ, régebben alapvetően a hadiiparban, manapság inkább az autóiparban), - lényeges szempont, hogy a kevésbé fontos vasút egységes vonalként jött létre és akként működik a mai napig, ezzel szemben a Győr-Veszprém és az Alsóörs-Veszprém vonal nem egyszerre keletkezett, nem ugyanaz építtette, és valahogy MÁV-kezelésben sem vált egy vonallá,
- a Kalugán keresztülhaladó, kevésbé fontos vasút mindkét végén magisztrálisokhoz kapcsolódik, és közben is metsz vagy kettőt, míg a veszprémi esetben a déli (ex) vég, tehát a 29-es vonal legfeljebb 20 fokos vízhőmérséklet felett nevezhető fővonalnak, - Kaluga esetében a kevésbé fontos (a városon áthaladó) vasút volt előbb (míg Veszprémben pont fordítva alakult), - na meg persze Kalugánál a fontosabbik vonal a kijevi fővonal (mármint a Moszkva-Brjanszk-Kijev, mert régebben a kurszki oldalt használták ilyen célra), a kevésbé fontos pedig a Pavelec-Vjazma vasút, és elegytonnák szemszögéből az utóbbi (a kevésbé fontos) is simán veri a 20-ast, nemhogy a kijevi magisztrális.
Ez nem igaz. Amelyik céggel szerződésük van, annak a matricája kint kell legyen az ablakon. Egy csomó boltban nincs kint a MasterCard logó, nem is fogadják el.
És ami debit, azt szinte biztos hogy mindenhol elfogadják (legalábbis a kártyaolvasók), a kasszások nem mindig, ugyanis nem nagyon van ilyen Németországban hogy egy Mastercard vagy egy Visa nem hitelkártya, így azt hiszik róla hogy az.
Alsó-Ausztriában sokáig lehetetlen volt a bankkártyámmal fizetni, egy ideje simán megy. Az NS viszont pl. csak Amsterdam Centraal és Schiphol állomásokon fogadja el a Mastercardot (1,5 euró kezelési költségért), a többi állomáson csak Maestrót.
Ha csak kettő a személy, akkor a teherforgalom eléggé jelentős lehetett, azaz nem kellett volna bezárni a vonalat.
Bár szerintem itt volt egy másik ok is. Papp elvtárs. Mert pont oda épült a Zöldház, azaz a pártszékház a vasút elé, így őt zavarták a vonatok.
A rossz nyelvek szerint az aluljáró is azért kellet, hogy a felesége a buszállomásról jövet gyorsan át tudjon kelni az úton. Na meg akkoriban ptesztízskérdés volt, hogy egy (nagyobb) város nem város aluljáró nélkül.
Bocs, de a sima Mastercard is debitként működik. Ha nincs rajta fedezet, akkor nem tudok vele fizetni! Ez csak régen ment, amíg voltak OFF-line terminálok. De akkor is debitként működött, és a lehető leghamarabb levonták a tartozásukat.
Az utóbbi években megjelent hitelkártyák azok teljesen mások (a max. 45 napos törlesztéssel), azokat ne keverjük ide!
Lehetne válasz az is, hogy akkoriban (és most is) nagyon messze volt a Veszprém külső állomás. Ennek ellensúlyozására minden olyan vonatot behoztak Veszprémbe, ami amúgy kölsőig járt volna (Lepsény, Győr felől). Meg persze innen indultak.
Azonjban látható, hogy kettő a hatból személyvonat. A teherekkel nem tudnak mit kezdeni.
Na ez az, pont azért foglalt az összes vágány, mert kicsi a forgalom. Ha nagy lenne a forgalom, akkor azok a kocsik, vonatokba sorozva, rég odébbálltak volna. :)
Pl. a berlini lámpák úgy váltanak pirosra, hogy még nyugodtan átérsz a másik oldalra, nyilván nem engedik a nyakadra a forgalmat. Gyakorlatilag a villogó zöld helyett is piros van, semmi különös.
Vannak boltok amelyek nem mindegyik kártyaszolgáltatóval kötnek szerződést, ezért valóban, előfordulhat, hogy valamelyik kártyatípust nem fogadják el. Nincs azonban kitüntetett típus és egyébként is egyre ritkább jelenség. (Nyilván ha valakinek MC-ja van, az azt fogja észrevenni)
Szerintem ez is téves. Vannak olyan hitelkártya kinézetü kártyafajták (föleg kelet európában), amik debitkártyaként müködnek (pl. azonnali pénzmozgás fizetés esetén, nem utólagos, havi). Ilyen pl a Visa Electron. Ugyan az van rajt hogy Visa, Németországban csak egy debitkártya.
Peti, te tényleg orvosi eset vagy. Én 7km-re lakom a német határtól. Heti rendszerességgel ott vásárolunk. Amit linkeltél az egy faszság ( nem te írtad?). A hitelkártya és a sima debitkártya közti különbséget illene tudni. Ahol nem fogadnak el hitelkártyákat, ott persze hogy nem fogadják el a legnépszerübbet sem. Napi bevásárlásra a többség Debitkártyát használ. (maestro pl.)
