Na ja, annó Papp elvtárs, akinek tevékeny közreműködésének köszönhetően a Veszprém-Alsóörs vonal volt az elsők között bezárt vicinális, az Ajka-Veszprém és a Veszprém-Székesfehérvár vasútvonalat is kinyírta a regionális forgalom tekintetében! Nem értem, miért nem vizsgálták annó külön a Veszprém (belváros)-Alsóörs és a Veszprém (Jutas)-Veszprém (belváros) vonalszakaszokat? Akkor kiderült volna, hogy bizony szükség lenne erre a rövid szakaszra akkor is, ha a többit bezárják, bár azt sem lett volna indokolt. Azóta nem lehet normálisan lejutni Győr felől az északi partra, és Veszprémből is csak zsúfolt buszokkal.
Itt tényleg csak a régiótram segíthetne. Szerencsére a Jutasi út beépítettsége olyan, hogy oda még egyvágányos villamosvonal (egy kitérővel) még beszorítható. Ez felmehetne a buszállomás magasságáig, jó 3 km-t.
Na ja Veszprém! Már akkor le kellett volna bontani a fűtőházat, és 3 helyett 5 magasperonos vágányt kellett volna építeni, a sok csonka helyett. Na meg nem félig felújítani az állomást (pókháló+peron), hanem fullosan. Biztberrel és épülettel együtt. Most lesz egy felújítás, de az is csak az épület, nem a biztber. :(
Mondjuk ott annyi előny van, hogy a rendezőn át kikerülhető a személypályaudvar.
Villamosítás és pályaállapot ide vagy oda, lenne mit kipofozni a 20-ason! Pl. Devecserre, Hajmáskérre és Várpalotára sem ártana egy sk55.
A probléma továbbra is az hogy Veszprém vasúti szempontból halott hely a városszéli állomásával. Így aztán lehet kétvágányúsítani-százhatvanasítani a 20-ast, továbbra sem lesz vonzó a várpalotai honpolgárnak kibaktatni a városszéli állomására hogy elvonatozzon Veszprém városszéli állomására. Székesfehérvár felé valamivel jobb a helyzet, de itt meg környező falvaknak nem alternatíva a mocsár közepén fekvő vasútvonal. Szombathely nem játszik, mert gyors eljutási lehetőségnek ott van a 16-os vonal. Marad fő nyertesnek Ajka és Zalaegerszeg.
Ha személyforgalmi fejlesztésben gondolkodunk, akkor építsünk egy vágányt amin be tud jönni a nagy piros villamos (egyenesen Pestről) a városba legalább a buszpályaudvarig.
És ezt az igen merész állítást pontosan hány anyanyelvi angol beszélővel vitattad meg?
Lehet, hogy most újat mondok neked, de az angol nem egyközpontú nyelv, több standard változata vann, vagy nincs neki egy sem, ahogy vesszük. De még egy egyközpontú nyelvnél sem lehet azt mondani, hogy csak a standard a helyes (bár kétségtelenül szokás), ha mondjuk a "kell, legyen" szerkezetet kinevezzük helytelennek (mert nem felel meg a hóhmagyar/budapesti normának), azzal többmillió magyar anyanyelvű ember magyartudását kérdőjelezed meg.
igeként nem, mert akkor tartalmaznia kellene a nem utasforgalmi célú megállásokat is
A "... train stops at..." formát angol nyelvterületen hivatalos kommunikációban használják a menetrend szerinti megállásokra is. (Ahogy egyébként a magyarban is, "X vonat Kelenföldön nem áll meg" nem jelenti azt, hogy biztosan nem kap "Megállj" jelzést, amikor ugye mégiscsak megáll...)
Innentől kezdve ez a "stops" nem jó c. dolog olyanfajta logikázás, mint amelyik szerint a sétálóutca hülyeség, mert az utcának nincsen lába. (Amúgy pedig ilyen elven a call se jó, mert senkit nem hív fel a vonat telefonon... vagy esetleg elfogadjuk, hogy adott szavaknak több jelentésük, jelentésárnyalatuk van, és a kontextusból elég egyértelmű, hogy most melyik értelemben áll.)
Ez pont ugyanaz, mint a fizikakönyveknél: addig-addig egyszerűsítettek ( ... az nem érdemli meg, hogy utazzon.
A fizikakönyv lényege a fizikatudás átadása (ha már fizika: amit az egyetemen tanítanak, annak nagy része szintén "nem igaz", ugyanakkor mégis az, mert használható a gyakorlatban stb.).
A bemondásé pedig a sikeres kommunikáció maga. Pillanatnyi állás szerint nem csak az "arra érdemesek" részére.
Így mondják, kész.
Nem igaz (nem csak így), és ennek te is utánanézhetsz.
Kizárólag a "call"-t tartom elfogadhatónak a megállók fölsorolásakor. Ez van ugyanis angolul. Minden más nem angolul van, legfeljebb angol szavakkal leírva. Az egyszerűségre törekvés fontos, de attól még nem lehet átírni a nyelvet. A "stop" szót csak a "This train has the following stops: " szerkezettel tudom elképzelni, igeként nem, mert akkor tartalmaznia kellene a nem utasforgalmi célú megállásokat is (bejárati jelzőknél például), ami marhaság.
Ez pont ugyanaz, mint a fizikakönyveknél: addig-addig egyszerűsítettek (minden fizika tankönyv kicsit egyszerűbb az előző kiadásnál), hogy ma már ami le van benne írva, az konkrétan nem igaz, de gyakran az ellenkezője áll közelebb a valósághoz. Ez nem kell. Aki abból a bemondásból, hogy "This train calls at Ferihegy, Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kistelek and Szatymaz stations." nem jön rá, hogy mit jelentett a bemondás, az nem érdemli meg, hogy utazzon. Így mondják, kész. Ezen lehet rugózni, utálkozni, mondogatni, hogy de hülyeség, hogy az angolok így mondják, de attól még... Először én is megmosolyogtam, amikor a néger az Eiffel-torony tövében azt mondta, hogy "Gyere magyar, adj pénz, adok képeslap." A héten tizedszerre már baromira idegesített, pedig nem is hivatalos személy volt, csak egy, a marketingre figyelő magánzó.
Mondjuk én könnyen vagyok, valamennyi szomszédos ország nyelvét értem/olvasom vasúti témában, el sem tudom képzelni, milyen lehet, amikor valaki nem érti egy ország nyelvét. Ettől még tartom magam ahhoz, hogy a BKK gyakorlata a jógyakorlat, vagyis egy angol angolul beszélővel megcsinálni az utastájékoztatást. Ezzel legalább helyesek vagyunk. Bármi mással ugyanúgy nem érünk el egyes embereket (vagy épp fölháborítunk), viszont nem lesz helyes, amit mondatunk/kiíratunk a rendszerrel.
Van az angol nyelv, ahogy Oxfordban beszélik, illetve annak vannak dialektusai.
Ez az állítás helyese(bbe)n úgy hangzik, hogy "vannak az angol nyelv dialektusai".*
Ezen kívül pedig nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az angolul beszélők nagy többségének nem angol az anyanyelve - a nyelvtudás mértéke a teljes spektrumon szóródik a nullától a tökéketesig. Az utastájékoztatás első és legfontosabb célja pedig, hogy az információ eljusson az utashoz, és az igényesség legfeljebb ez után következik. Ettől nem kell még helytelen mondatokat bemondani, de az egyszerűségre való törekvés fontos.
A kiinduló kérdésre visszatérve, az "until" alapvetően időhatározó előtt fordul elő, de nem példanélküli megállónév előtt sem, pl. "This train doesn't make any stops until XY", "No stops until XY" tájékoztatás el szokott hangzani angol nyelvterületen.
(Ha tetszik, veheted ellipszisnek: "This train doesn't make any stops until [it reaches] XY").
Ha úgy értendő, hogy a vonat Miskolc-Tiszaiig közlekedik, akkor teljesen rossz az "until", mindenképp valami más szerkezetet keresnék.
Viszont a manhattani javasolta "call" helyett mindenképp a "stop"-ot használnám, ami teljesen okés, csak kevésbé zsargon és sokkal nemzetközibb...
---
*Az oxfordi egy (illetve néhány) a sok közül, és a nyelvterület nagyobb része egyáltalán nem igazodik hozzá. Ha esetleg az RP-re gondolsz, az legfeljebb Nagy-Britannia területén számít standardnak, de az se olyannak, amit követnek, hanem amiről tudják, hogy létezik, de csak az angolok töredéke beszél ahhoz kicsit is hasonló módon...
Arról nem beszélve, hogy dunántúli mércével mérve (ugyebár hegyvidéken mindig kisebbek a települések) Várpalota, Veszprém, Ajka jelentős települések. Az összes fejlesztéssel a 20-as Szombathelyre is gyors eljutást tud jelenteni, tehereknek pedig mindenképp jobb, mint az 1-es. A 29+26 pedig a 20-asnak lehet alternatívája: a menetrendi szerkezet és az egyvágányosság miatt a 20-ason viszonylag nehezen jut egy tehervonat előre, főleg, ha bátortalan az irányítás, vagy van egy kis gyorsvonati késés.
Nincs olyan nyelv, hogy Simple English. Van az angol nyelv, ahogy Oxfordban beszélik, illetve annak vannak dialektusai. Remélem, senkinek nem fog eszébe jutni nem valódi angol nyelvű, hanem szörnyszülött bemondásokat produkálni! Ez nem népművelés, hanem igényesség. Ha egy angol meghallja a Rigó utcai angolt vagy holmi "Simple English"-t, száll is vissza a vonatára és húz el az országból valami fejlettebb felé.
Az angolul alig beszélő nem beszélő bolgáron meg szlovákon meg az egyszerűsítés sem segítene, neki a magyar bemondás is pont annyit ér. Ott a vizuális tájékoztatás, fejtse meg azt!
mely hosszabb út részbeni fedezésére felhasználható.
Nem használható fel, így az első verzióm kiesik. Ezért nem kaphatod semmi módon sem egybe, csak külön.
tőle vagy végig országos jegyet lehet venni, vagy ha megtöri az országos/regionálist, akkor ez lesz a legdrágább megoldás.
Nincs vagy-vagy, ebben az esetben azt kell adnia ami a két számítási mód közül az olcsóbb. Jelen esetben a végig országos az.
Így maradt végül is egyetlen verzió, ezt adja az elvira és szabály szerint a kalauz és a pénztáros is. Te persze vehetsz külön Szilvásvárad-Egert és Eger-Budapestet mindhárom módon, valamivel olcsóbban is jöhetsz ki, de az már nem számít egy utazásnak.
A GYSEV bele szeretné venni a zalaszentiváni deltát az 2020-ig megvalósítandó projektek közé. Ezzel neki megvan az egyenes kijutása Őrihódos felé. (A 22-es vonalat meg elfelejtik)
A MÁV részről Bp-őrihódosi útirányként a semmi közepén vezető 20-as vonal fejlesztése élvez támogatást - ebből talán Szfvár-Veszprém valósul meg 2020-ig.
Az egy fontos eldöntendő kérdés, hogy az idegen nyelvű utastájékoztatást csak az adott nyelv (adott nyelvjárását - na és akkor melyiket?) beszélőknek szánjuk vagy mindenkinek aki azt a nyelvet legalább alapszinten beszéli. A kettő célcsoport között nagyságrendi a különbség, utóbbi javára. Az utastájékoztatás - mint a neve sejteti - nem népművelő tevékenység, nem rigóutcai szövegértési feladat. Hanem annak az eszköze, hogy az angolt éppen alapszinten makogó szlovák/bolgár/japán/venezuelai is megértse hogy honnan indul a vonata. Erre pedig a Simple English tökéletesen megfelel.
a rendkívül "komoly"kormányzati anyagban számtalan táblázat van.
Viszont egy sincs, mely arról szólna - amiért az anyag készült - hogy milyen sorrendben javasolja villamosítani a vonalakat.
Helyette van számtalan olyan kimutatás, ábra, táblázat (helykitöltő anyagok) melyeknek vagy semmi közük nincs a vasútvillamosításhoz, vagy teljesen érdektelenek olyan ember számára, akinek az a feladata, hogy sorrendiséget állapítson meg a villamosítandó vonalakkal kapcsolatban.
És ilyenek nyomán jár pl. nyamvadt két pár vonat Komáromés Fészkesfehérvár között.
De a felsővezetők sem élhetnek túl sok forréskritikával, ha nem fedezik fel az ellentmondásokat a "hozott anyagban", és eltűrik százmillák kifizetését ilyesmikért.
Noch dazu százmillákból pár évig el lehet vonatozni néhány olyan vonalon, ahol most alibizés megy a közlekedés helyett.
Első kettő alkalommal nagyon részletezetten dolgoztam fel.
Nagyon elkeserített a teljes összeállítási káosz, a szerkesztő igénytelensége.
A KKK-ra amúgy is jellemző, hogy érdemi vizsgálat nélkül, hozomra fizetnek ki 300-400 millió forintokat, összeollózott, össze nem tartozó fejezetek egybe fénymásolásáért.
Egyik vonalnál simán beírták, hogy az éves utasszám 142800 ezer fő, azaz 142 millió fő.
Ez különben igaz, csak nem arra a vonalra hanem a teljes magyar vasútra (MÁV+GySEV) együtt.
Simán átment minden belső, munkahelyi szűrőn.
-------------
Nem egy, hanem n+1 hasonló hiba van benne......................:-((
S ezt kapják a felső vezetők, hogy döntsenek.
Még arra sem vigyáztak, hogy az összefénymásolt, különböző forrásokból származó régebbi fejezetek között ne legyenek ellentmondások.
Amikor ez az anyag elkészült, már akkor sem értettem, hogy az anyag a 26-os vonalat (csak Tapolca-Ukk) hogyan tudta kihozni a legjobban megtérülő beruházásnak?
Pár nyári vonat kivételével csak Bz jár, utas alig, teherforgalom elenyésző. Vajon hol jelentkezhet az a fene nagy költségmegtakarítás?
Nem csodálom, hogy évente-kétévente újat rendelnek, ha 300-400 millió forintért ilyet kapnak.
Tény adatok alig, de kisvállalkozási oldalak tucatjai, meg nemzetközi kitekintések amikor más oldalakon azt közlik, hogy ahol nemzetközi kilépő forgalom van, annak már 80-90%-a villamosított.
A bedolgozott térképek......................:-(((
A táblázatokért meg külön-külön el kellene fenekelni valakit.
Még táblázatot készíteni se tanult meg.
Egyáltalán nem csodálom ha ilyeneket olvasva a vasutasok csak legyintenek.
Most a 16-os, majd a 17-es északi szakaszának villamosításával új helyzet áll elő. A GySEV el tudja vinni a Rajka-Hodos/Gyékényes fuvarokat arra is (és gondolom ezért majd mindent meg is tesz). A villanymozdonyok a Vasvár-pácsonyi havasokon is könnyebben mennek fel.
Egyedüli ok marad a Budapest-Komárom-Győr-Cell-Hodos alternatív teherforgalmi irány, kérdés, hogy valóban kell-e arra vinni elegyet, és önmagában emiatt megéri-e villamosítani.
Azért jut idő, fontos kérdések rendbetételére is :
Budapest és Teherán között jár majd az Orient-expressz
Origo
2014. 08. 21. 06:10
Budapestről indul újra az Orient Expressz utóda, és végállomása nem Isztambulban, hanem Teheránban lesz – írja a Magyar Nemzet. A lapnak erről Zaránd György, a MÁV-Start értékesítési igazgatója, egyben a MÁV Nosztalgia Kft. ügyvezetője beszélt. Az igazgató szerint az ősszel induló expressz történeti járművekből álló luxusvonat lesz.
A vállalkozás idegenforgalmi részét egy brit utazási iroda végzi, ők értékesítik a borsos árú jegyeket az egy irányba kéthetes utazásra. Jelentős az érdeklődés, várhatóan évente öt járatot indítanak majd.
Rommelnek se adtak részletes terveket a visszavonulásra a parancsnokai, csak bedobták Guderian elé ékbe az Ardennekbe. Sőt, igaziból azzal sem számolt senki, hogy Rommelék túlélik.
