Nincs a metró és a light rail közt egzakt határ, de attól, hogy valami nem végig a föld alatt megy, még semmiképp sem lesz light rail. Teljes metrórendszerek vannak egy méter alagúti szakasz nélkül...
A bécsi U6-ot mondjuk pusztán a járműállományt tekintve be lehetne sorolni a light rail kategóriába, de a vonathosszak, forgalom, a nyomvonal (végig elkülönítve, kissugarú ívek nélkül stb.) miatt szerintem nem nagyon indokolt annak tekinteni, és a bécsiek is metróként reklámozzák...
A bécsi az megy föld alatt is, felszínen, néhol a Ferenc József uralkodása alatt épített magasvasúti műtárgyon. Hol HÉV, hol metró, hol villamos - de igazából egyik se.
A bukaresti is ehhez hasonló, eléggé hibrid, tisztán egyik kategóriába se tudnám besorolni. Egy biztos: jó haladós :-).
Könnyűmetró. Jártál már Duisburgban? Az óvárosban hangulatosan kanyarog a szűk utcákon, aztán lemegy a föld alá és kétszintes metróállomásokon lehet átszállni a vonalak között. (Mellesleg a hannoveri villamosaink is erre vannak tervezve.)
Többet megy felszínen mint alatta, forgalomszabályozása, jelzői nagyvasúti jellegűek, a járművei inkább villamosok mint klasszikus metrókocsik, mégis metrónak (Metro usor) hívják.
Egyik "állatfajnak" se tudom igazán besorolni, viszont kintlétemkor hasznos volt :-).
Ez oké, de a metró szóban nincs benne az, hogy föld alatt jár, ellentétben az U-Bahn szóval. Jó, a kopaszfej idején még földalatti gyorsvasútnak hívták, de az akkori tervek szerint csak a Népstadionig ment volna. De később a metró szót kezdték használni, az meg már nem utal a földalattiságra.,
Baknak ment a metró, valószínűleg infarktust kapott a vezető. (Vicces, hogy az U-Bahn megnevezés terjedt el, holott a képen is jól látszik, hogy a felszínen megy a szerelvény.
Ha jól tudom, a pótjegyeket egybe kell számolni, tehát nem drágább! Legalábbis nekem ilyesmi rémlik! Azaz egy gyors 52 km, lassú 45 km, gyors 73 km út esetén nem egy 52 (60) és egy 63 (70) hanem egy 115 (120) km-es jegyet adnak. Ugyanúgy, ahogyan az 1. osztályú különbözetnél és a MÁV-GYSEV kombinált úton. Pl. a GYSEV-es átvétel előtt a Szhely-Bp vonatra a két résszakaszt (Szhely-Csorna, Győr-Bp), össze kellett adni!
Alapvetően nem vagyok vasútfotós, 2013 nyarának hétvégéit részben mégis a sínek mellett töltöttem, fényképezőgéppel. Igen, a Balatonra járó Nohab miatt, de ha már ott voltam, minden másra is kattintottam:
Ha sokat utazol gyorsvonati pótjegyköteles vonaton az 500+ alatt, akkor lehet érdemes az egész útra 1 gyorsvonati pótjegyet venni, mint szakaszonként. Ezt érdemes előtte kiszámolni.
Nahát, állítólag visszatér a 420-as a müncheni S-Bahnra... Ha csak egy kicsit is.
Mondjuk biztos tudják, hogy ez így miért jó nekik, de a pendliző vonat helyett vajon miért nem osztják meg a szerelvényt, mint az S1-en Freising és a reptér közt?
hm
