A Cl-alfa, Cd-alfa grafikonok nem azok amire gondolsz, vagyis nem a Lilienthal fele polardiagram. Utobbi Cl-Cd osszefugges, es siklaskor az e gorbehez huzott erinto adja a gazdasagos sebesseget, az ahhoz tartozo sikloszoget.
A CFI and his Student are holding on the runway for departing cross traffic when suddenly a deer runs out of the nearby woods, stops in the middle of the runway, and just stands there looking at them.
Tower: Cessna XXX cleared for take-off.
Std: "What should I do? What should I do?"
Inst: "What do you think you should do?"
(think-think-think)
Std: "Maybe if I taxi toward him it'll scare him away."
Inst: "That's a good idea."
(Taxi toward deer, but deer is macho, and holds position.)
Tower: Cessna XXX cleared for take-off, runway 9L.
Std: "What should I do? What should I do?"
Inst: "What do you think you should do?"
(think-think-think)
Std: "Maybe I should tell the tower."
Inst: "That's a good idea."
Std: Cessna XXX, uh, there's a deer down here on the runway.
(long pause)
Tower: Roger XXX, hold your position. Deer on runawy 9L cleared for immediate departure.
(Two seconds, and then -- I presume by coincidence -- the deer bolts from the runway, and runs back into the woods.)
Tower: Cessna XXX cleared for departure, runway 9L. Caution wake turbulence, departing deer.
Udv,
/off
Szerintem nem kellene anyazas fele forditani ezt a topicot. Eddig egesz jol elvolt mindenki.
Nem kene minden hozzaszolas elejen odairni:Nem ertesz hozza, hulyeseget beszelsz ...
/off
Na, megneztem a dolgokat a konyvben, meg keritettem egy angol-magyar muszaki szotarat is.
Sajnos igazatok van. Mea culpa. (Veletlenul csereltem fel a d-t az l-el, persze ugysem volt igazam)
Mentsegemre szoljon, hogy nem egyetemi kepzesen tanultam, es meg nem is ez a szakmam. (viszont nem is aeroklubban).
Tehat, csakhogy osszegezzem; (marmint, ha jol ertem)
K=C(l)/C(d) -Aerodinamikai josagi tenyezo
C(d)/C(l)=1/K -Sikloszam
Toki,
"Kevered a sikloszog (optimalis) illetve az allasszog kozotti fogalmakat is"
Lehet.
Az altalam nezegetett grafikonon a visszintes tengelyen jelolik az allasszoget, a fuggoloegesen meg a C(l),C(d) erteket. (szerintem ez nem a A Lilienthal-fele polardiagram)
En annyit mondtam, hogy a legjobb K-nal (C(l)/C(d)) van a leggazdasagosabb sebesseg illetve ugyanennel az allasszognel lehet a legmesszebb siklani hajtomu nelkul.
Ez remelem igaz. Hol jon ebbe a grafikonba az optimalis sikloszog?
Ha a Reynolds számot, meg egyébb zavaró tényezőket itten nem figyelünk szerintem az ólom repcsi ugyanolyan messze repülne mint a fa, csak sokkal gyorsabban merülne, de ettől meg sokkal gyorsabban menne előre, és végül ugyan oda jutna csak 1/4 annyi idő alatt.
Pancho, mi a meglátásod meg tudtunk győzni valamelyik témában?
"A tömeghez is van köze a siklószámnak. Csak gondolj bele: egy azonos kialakítású és térfogatú fa szárnyprofil és ólom szárnyprofil küzül melyik tud messzebb siklani? Szerinted egyforma távolságra, mert azonos felhajtóerő keletkezik rajtuk. Szerintem a fa profil sokkal messzebb. Különben miért keresnének könnyű anyagokat a repülőgépekhez (pl. titán, alumínium)? Jó lenne a vas is."
Na várj, két dolog itt összecsúszik. A siklószámnak, ami egy aerodinamikai jellemző, semmi köze a tömeghez. Két azonos profil, bármiből van, egyforma polárissal rendelkezik.
A repüléshez viszont nem csak siklószám kell, hanem sok egyéb, pl. erők egyensúlya. Hiába van egy tömör acél repülőgépnek nagyon jó siklószáma, nem fog siklani, mert elfogadható sebességeknél egyszerűen kevés a felhajtóerő; ponotsabban, a súlya nagy.
A dolog a kulisszák mögött alakul ki. Kiválasztasz egy profilt, meghatározol hozzá egy utazósebességet, a tömeghez választasz egy szárnyfelületet, és a végén az jön ki, hogy a szárny tömege ennyi vagy annyi lehet. Vagyis nem csinálhatod tömör ólomból, hiába ugyanannyi a siklószáma.
Még mindig helikopter: Elfelejtkezel arról, hogy nem csak a lapátok állásszöge változhat, hanem az egész gép bólintási szöge is. Ha 45 fokos szögbe áll a helikopter hátrafelé, és vízszintesen vontatják előre, akkor éppen annyi felhajtóerőt termel a rotor, mint amennyi légellenállást. És autorotál.
Gondolj egy leállt motorú repülőgépre. Annak is autorotál a légcsvarja, pedig nem feltétlenül süllyed a gép. A légcsavar vagy a rotor légáramhoz viszonyított szöge számít, nem a vízszintessel bezárt szöge.
Hirtelen annyi valotlan dolgot irtal hogy nem is akarok veled vitatkozni. Azt hiszem hogy nem is lenne ertelme hiszen te Steward voltal ugyhogy ezeket te jobban tudod.
Csak nehany extra hulyeseg:
`B-737 -ketaramu hajtomu (200)
300-as - propfan`
Szerintem egy kicsit tajekozodj mielott valamit leirsz...
Amit leirtam az mind megtalalhato a szakirodalomban...errol ennyit
Sajnos feluletes a tudasod. Kevered a sikloszog (optimalis) illetve az allasszog kozotti fogalmakat is. Szoval azert helyedben en azert melyebben tanulmanyoznam az elmeletet melyebben.
Hogyha meg MHSZ tanfolyamhoz hasonloan valamelyik aeroklubban tanultad ezt azt felejtsd el. Vedd elo a konyvet es meglatod hogy nekem van igazam.
A Lilienthal-fele polardiagram(Remelem az USA-ban is igy hivjak) valoban azt adja amit leirtal, a gazdasagos illetve opt sebessegeket. Abban az esetben a sikloszam valtozik ha a gorben vandorolsz. Ugye ezt akartad mondani. Es a hozza huzott erinto adja az optimalis sikloszamhoz tartozo palyaszoget es allaszoget.
"Az mas dolog, hogy adott szarnyprofil legjobb sikloszama, a fenti grafikonbol adodoan, a legkisebb "lift/drag ratio"-nal keletkezik. "
Es mivel Cdrag/Clift ratio akkor a legnagyobb, ahol a reciproka a legkisebb, igy aztan megis Toki-nak van igaza! Definicio Cdrag/clift=sikloszam. Onmagaddal kerultel ellentmondasba.
Mi az, hogy mas dolog??? Fogalmazz egzaktul!
A kisgepes repulesben otthon tevesen hasznaljak a
sikloszamot az aerodinamikai josag helyett!
Ha jol emlekszem, akkor korabban teglarol, vagyis aramlasba helyezett testekrol beszeltel.
Irod:
A tömeghez is van köze a siklószámnak. Csak gondolj bele: egy azonos kialakítású és térfogatú fa szárnyprofil és ólom szárnyprofil küzül melyik tud messzebb siklani? Szerinted egyforma távolságra, mert azonos felhajtóerő keletkezik rajtuk. Szerintem a fa profil sokkal messzebb. Különben miért keresnének könnyű anyagokat a repülőgépekhez (pl. titán, alumínium)? Jó lenne a vas is.
Akkor most kepzeld el, hogy a ket profilt beteszed a szelcsatornaba, es kimered a profilokat. Ugyanolyan korulmenyek kozott teljesen hasonlo gorbeket fogsz kapni , vagyis adott pontban a Cx/Cy gorbe meredeksegenek a reciproka, ami a sikloszam ugyanakkora lesz. EZ fuggetlen a tomegtol.
Ha most el akarnam kepzelni, hogy e kozul a ket profil kozul melyik siklik messzebbre, azt nem tudnam, mivel onmagaban egy profil eseteben errol ertelmetlenseg beszelni, mivel teljesen instabil igy onmagaban keptelen siklani.
Amiket Te irsz az igaz egy stabilizatorral ellatott repulogepre , amely kepes repulni stabilan. Ha elolvastad volna rendesen amit irtam korabban valszul a teglara, akkor nem irnal mar ne haragudj ossze-vissza.
"A siklószámmal kapcsolatban nagyon nagy butaságokat beszélsz." - Ez a megjegyzesed pedig tipikusan arra vonatkozik, hogy megtanultal valamit egy gyorstalpalon, de lenyegeben, reszleteiben nem erted az egeszet. Na meg persze banto azutan, hogy en a masodik diplomamon dolgozom a temaban.
A helikoptert meg hagyjuk, "Ha jól tudom, autorotációnál nagyon kis állásszögre állítják a rotorokat" - rosszul tudod, Korabban mar leirtam, meg meg joparan is! Ennek ellenere en megsem irtam le egyszer sem , hogy butasagokat beszelsz.
Ellenben Te a keteves talpalod utan tobbszor is.
Hagyjuk egymast, enm vagy tul konstruktiv!
Attol tartok tankortarsak voltunk az egyetemen! Ezt akartam megirni Neked emailben, csak az a baj, hogy a Te valaszodat az itt megadott cimemen nem tudom elolvasni, mivel elfelejtettem a kodszot!
En is panchonak adnek igazat. Amit te sikloszamnak definialsz, az nem az.
irod;
>sikloszam=ellenallastenyezo per felhajtoero-tenyezo.
A C(l) es a C(d) /lift es drag/ hanyadosanak mashol van szerepe. Egy szep koordinata rendszerben abrazolva megkapod a gorbet, hogy kulonbozo allas szognel (sebessegnel) mekkora az "ellenallas tenyezo" es a "felhajtoero tenyezo" hanyadosa, es ebbol megkapod a leggazdasagosabb repulesi sebesseget, illetve a motorleallasnal a legnagyobb siklasi tavolsagot ado sebesseget.
(ennek a leirasa angolul jobban menne, mert angolnyelvu konyvbol tanulgattam, tanulgatom)
Az mas dolog, hogy adott szarnyprofil legjobb sikloszama, a fenti grafikonbol adodoan, a legkisebb "lift/drag ratio"-nal keletkezik.
Maganak a kepleteknek illetve a grafikonnak a leirasa lerajzolasa meghaladja HTML ismereteimet.
(de ha nagyon kell megprobalhatom leirni)
Valaki irta, hogy a felhajtoero a sebesseg negyzetevel aranyos. Ez igy igaz.
Ja, hogy a topic-indito kerdesre valaszoljak.
Termeszetesen az elso solo repules egy kis C152-vel.
A siklószámmal kapcsolatban nagyon nagy butaságokat beszélsz. Már csak a neve alapján is. Akkor max. süllyedési szám lehetne. A jósági fok, mint Újlaki is írta, inkább rosszasági fok, sajnos, te kevered a kettőt, nem a többiek.
A tömeghez is van köze a siklószámnak. Csak gondolj bele: egy azonos kialakítású és térfogatú fa szárnyprofil és ólom szárnyprofil küzül melyik tud messzebb siklani? Szerinted egyforma távolságra, mert azonos felhajtóerő keletkezik rajtuk. Szerintem a fa profil sokkal messzebb. Különben miért keresnének könnyű anyagokat a repülőgépekhez (pl. titán, alumínium)? Jó lenne a vas is.
B-737-200 - kétáramú (talán JT-8; a maga idejében nagy kétáramúsági fokúnak számított, mára kicsinek)
B-737-300 - propfan (szerintem csőlégcsavaros, de erről korábban már volt vita, mindenesetre nagy kétáramúsági fokú) (CFM-56)
Mondjuk a légcsavaros gázturbinás gép vontatási hatásfoka jobb, mint a propfané, csak nem lehet vele olyan gyorsan menni (a lapátok vége elérné a hangsebességet, ami nem előny).
A turboprop (bár lehet, hogy ezt a nevet keverem, arra gondolok, amikor hajlított tolólégcsavarok voltak a HM végén) gépekkel voltak kísérletek, pl. DC-9-esek egy HM-vét ilyenre alakították, de aztán valahogy abbamaradt. Tudtommal ilyennel szerelt szériagép nincs.
Helikoptertéma:
Ha jól tudom, autorotációnál nagyon kis állásszögre állítják a rotorokat, emiatt a levegő - ami a süllyedés miatt alulról fújja meg - a helyes irányba képes bepörgetni. (Mert a rotorok is szárnyprofil-formájúak keresztmetszetben.) Víszintes vontatásnál ez elképzelhetetlen, ha pedig nagyobb állásszöget adnak a rotorlapátoknak, akkor hátrafelé pörögnek be. Ha nem így lenne, akkor kapnánk egy örökmozgót, mivel akkor normál haladáskor se kéne légellenállás ellen dolgozni a rotornak, forogna magától előre, max. indításkor kéne kicsit besegíteni, és onnantól pörögne magától. De a rotor csak azért tud előre forogni, mert a hajtómű arra forgatja, a légellenállás meg nyomná visszafelé.
En csak bekukantottam ide, ki fecseg ilyenkor is a tasztalon? Es mit latok pont egy repulos topic van a topon!
En epp Japanban vagyok (itt most 12:56) egy holegbalon bajnoksagon, 13:00-kor lesz eligazitas. Nekem EZ a legnagyobb repulos elmenyem, mert ugye ez is a repules egy formaja.
A Tu–124-es egy kicsinyített Tu–104-es. Nagyon kis szériában épült (talán 120 készült?), mert átadta a helyét a Kistuskónak, a Tu–134-nek. A kistestvér sok levetett cuccot örökölt a bátyótól (nővértől?): azt hiszem, azonos a szárny (a külső rész) és a futómű, a törzs nagy része, pl. az üvegezett orr. És bizotsan belül is sok minden.
Egy időben elég sokat repültem a 124-essel, és főleg a kabinban. Korábban már írtam erről egy keveset. Ültem már egész úton a navigátor mögötti lecsapható ülésen, ott, az alagútban, az üvegezett orr mögött. Ültem a bal ülésben, és egy kicsit húztam-nyomtam a kormányt; de erről mindjárt.
Nagyon szerettem a gépet. Az első példányokon (067-ig biztosan) még hálós csomagtartó volt, később már polcos lett (072-től biztosan).
Ugyanúgy volt rajta robot meg BSzU-ZP, mint a 34-esen. A robot ugyanúgy, lehajthatóan volt belógatva a két pilótaablak között.
ICAO I-es, 800 m x 60 m-es a minimum, és láttam is ilyen leszállást élesben. Meg akartam írni, de túlléptem a terjedelmi korlátokon. Majd belinkelem.
1976 körül még vígan röpködtek, aztán pillanatok alatt átképezték a személyzeteket 34-esre, és az öred madarakat leselejtezték.
