Néha a kezembe akad papír alapú mai boros "sajtó", ezek egészen elképesztő tartalmú izék.
Én csak Művalkeszt olvasok és Borrajongót. Az előbbin egyre sűrűbben van, hogy ha ismerem, vagy netán az írás hatására megveszem az adott bort, nem értek egyet a leírásával és furcsa módon a bor a valóságban gyengébb szokott lenni, nem pedig jobb. A Borrajongón pedig igencsak elszaporodtak a "köszönjük XY-nak a vendéglátást" felirattal végződő írások.
A másik oldalon ott van a realitás, hogy kizárólag hobbiból és kizárólag költve rá aligha lehet sokáig színvonalas blogot írni, amin rendszeresen megjelennek posztok és számottevő látogatottsága van. Egyszerűen idő nincs rá, vagy ha van is, az írónak egy idő után nehéz fenntartani a lelkesedését - ez nem egy klasszikus karitatív tevékenység.
A borsajtó évekkel ezelőtti megszűnése nemcsak a borászatoknak tett rosszat, hanem a megmaradó újság és blog íróknak is. Kontroll és visszajelzés nélkül nem működik egyik sem.
Nekem kicsit olyan érzésem van mint a 2000-es évek elején amikor az akkori bor establishment teljesen leuralta a boros közéletet. Abból akkor pont a bloggerek segítették kitörni a magyar bor világát. Akkoriban lehetett ismeretlen névként köztudatba berobbanni.
A kérdés, hogy a mostani állóvízbe kik tudnak és fognak követ dobni. A gumiló művalkeszében nyilván nem sok bizalmam van.
Egyre elképesztőbb marhaságokat írnak egyes borbloggerek... arról nem is beszélve, hogy olyan felületeken is erősödő PR-szagot érzek, ahol ez nem volt korábban jellemző...
Konkrétabban pl. a Művalkeszen a sokadik olyan borról (Szeremley Rizling 2015) olvastam mostanában, ami még csak nem is hasonlított a valóságban a leírt kvalitásaira.
Az elmúlt pár évben több borblogger is megénekelte ezt a birtokot, gondoltam ha már szembejött velem a lehetőség akkor egy borukat megkóstolom. Nem volt kidobott pénz, de a tüzijáték elmaradt.
A bor maga tiszta illatú, de sem gyümölcsöknek sem fajtajellegnek nyoma sincsen. Korrekt első benyomás. Az íze is tiszta. bár kicsit karcos savú és a korty lecsengése olaszrizlingesen kesernyés. Önmagában nem egy nagy öröm, de kaja mellé vagy fröccsnek korrekt lehet. Utólag elolvastam mit írtak erről a borról a bloggerek, hát én azokat a körtéket, almákat csak az éretlen savakban éreztem. Tény, az idő nem a primőr gyümölcsöknek dolgozik.
Sajátos árképzéssel a CBA (2300 Ft) olcsóbban adja a közeli plázában, mint a Bortársaság (2750 Ft), ahonnan veszik.
Úgy emlékeztem, hogy valahol jókat olvastam róla, ezért best buy-nak gondoltam ennyiért, de nem az. Nem különösebben koncentrált, a savak citromos tónusúak (ez enyhült másnapra). Olyan elegancia és élénkség sincs benne, mint pl. a hasonló árfekvésű Petrányi kódex olaszban.
Mit erdemes mostanaban a Kali-medence kornyeken kostolni? Eleg reg nem vagyok kepben, kene egy kis segitseg. Ha vannak teljesen ismeretlen vilagszinvonalu zugboraszatok, nem habozzatok tippeket adni :)
A 2015-ös SAP Juhfark 2.8g/l maradékcukorral az eddigi 11 évjáratból második (a 2012-esnek volt 1.9g/l) legszárazabb juhfarkunk. Értelem szerűen más ízprofilja van egy szárazabb juhfarknak mint egy nedvesebbnek. Ez az íz pedig van akinek jobban és van akinek kevésbé jön be. Van aki erre azt mondja, hogy ez az évjárat nem a kedvence és van aki azt, hogy hét ez nem finom :) Stílus és gusztus kérdése mindez.
Egyrészt mert szerintem készen van és jó. Másrészt azért mert a palackok 95%-a a kreskedelmi csatornákon át úgyis majd csak nyár végére jutnak el a fogyasztó asztalára. Harmadrészt azért, mert mind a fogyasztók, vendéglátósok és kereskedők részéről nagy az igény. A SAP juhfark egy jól működő, bejáratott és megbízható brand, van rá piaci igány.
De ezzel együtt nekünk mindig is a túl korai forgalomba hozatal volt a legnagyobb kompromisszum. A 2011-2013-as boraink szerintem most a legjobbak. De rendesen kivárni ezt a 2-4 évet csak a kereskedőkkel és vendéglátókkal együttműködve lehetséges. Ha azt mondanám, hogy a 2016-as borainkat csak 2020-ban hozzuk forgalomba akkor nekem árbevétel nélkül kellene finanszíroznom a rendszert négy évjáraton át, ami több tízmillió forintos plusz beruházást igényelne. Ezt a pluszt jelenleg sajnos nem tudom kigazdálkodni. Ha másfélszerese lenne a boraink ára akkor 3-4 év alatt ki tudnék gazdálkodni egy ilyen késleltetést. De a mostani piaci viszonyok között ennek egyelőre nincsen esélye. De a gazdasági okon túl a kereskedők lojális türelmére (kevés kivétellel) sem számíthatok.
A kereskedők és a vendéglátósok ma Magyarországon jellemzően arra gyúrnak, hogy a lehetőleg bizományba (60-90 napos fizetés lényegében ezt jelenti) kapott bort minél hamarabb kipörgesség és a bevételt még a fizetési határidő előtt egy másik borral megforgassák. Ebbe a modellbe nagyon nem fér bele az, hogy egy kereskedő megvesz és kifizet komolyabb volument azért, hogy azt lassan csepegtetve, a legjobb fogyasztókat/vendéglátóhelyeket megkeresve dolgozzon az időt jobban álló borokkal. Ugyanis ez kellene ahhoz, hogy egy bor jelen is legyen a piacon, de ki is tudja várni a 2-3 éves érlelést megháláló borokat.
No, ezt meg - a szokásos "teengemállandóanpasszióbólekézel" attitűdön kívül - honnan veszed?
Gondolod, tiszta mazochizmusból rendelem ki a borodat egy irtózatosan szorzó étteremben, hogy aztán leírhassam, hogy ez nem olyan jó, mint egy korábbi évjáratod és a 2 évvel idősebb Tornai?
Viszont egy 4+ ezer forintos polci árú bortól elvárok bizonyos élvezeti értéket, amit a '15-ös juhfarkodtól nem igazán kaptam meg. Koncentrált, ez nem kérdés, de egyszerűen nem elég finom. Inkább gyurmás-krétás-neutrális. Igen ritkán iszom juhfarkot, így fogalmam sincs, hogy 1-2 év múlva milyen lesz, most viszont nem lenyűgöző.
Ja, egyébként a 15-ös juhfarkkal kapcsolatban épp egy aktuális sztori. A belga kereskedőm ebből is, mint minden évben vett egy raklapnyit. Az a kereskedőm aki két éve 6 mislencsillagnyi helyre (egy 3, egy 2 és egy mezitlábas egycsilagos) tolta be a juhfarkunkat. Most írta, hogy ő elteszi őszig amit megvett (szerk: és kifizetett) és akkor fogja hasonlóan jó helyekre betolni.
Magyarországon ilyent elképzelni csak durva tudatmódosítók hatása alatt tudok elképzelni...
Neked általában a mi boriank "nem tetszenek annyira mint ..." :)
Amúgy a juhfarknak nagyon jót tenne egy éves pihentetés. De sajnos a piac nagyon igényli. A 2013-asok mostanában nagyon jók. A Tornai Top Selection-nek is jót tett az idő. Kár, hogy mi már két éve kifutottunk a 13-asokból.
Nálam van még két palackkal. Én inkább a Veritas polcait javaslom, mert ott egy ezressel olcsóbb (kártyával). ;-)
Egyelőre (két hete ittam legutóbb) nem éreztem az évek múlását. Ennek ellenére igazad lehet, mert a zseniális 2009-esükből ki kellett önteni két palackot is...
Általában nem lelkesítettek a Vylyan borai (és az ár/érték mutatójuk) az utóbbi években, de ezt dicsérte Ronin, így levettem a CBA polcáról (4000 körül).
Pinós illatjegyek és intenzív (aszalt) meggy. Ízben sejtet valamit egykori szépségéből, de kevesebbet ad és a korty második felét eluralja a poros-kesernyés érzet. Másnapra a negatívumok erősödnek.
Akinek van még ilyen, érdemes mielőbb kinyitni, megvenni viszont nem érdemes.
[A dugó hibátlan volt, Schott Zwiesel pohárból ittam.]
Ezt nem kóstoltam, de a Top Selection 2013-at igen, pár napja.
Az nagyon megéri az árát - BZoli (SAP) valamelyik korábbi évjáratára emlékeztetett koncentráltságával és ízgazdagságával, és ehhez képest nem is vészesen drága.
A z alábbi jóhír mellé sajnos van egy rossz hír is a Somlóról.
Emmert Györgyöt, a Fekete Pince társtulajdonos-borásza tragikus hirtelenséggel hagyott itt minket. Gyuri hatalmas alázattal, tisztelettel és tenni akarással vette átt a stafétabotot Fekete Béla bácsitól. Mindig nyitott és vidám volt. Azon ritka borász volt aki többet kérdezett mint mondott. 56 éves volt és szőlőmunka közben érte a halál.
