Mi most elég visszafogottan adtuk elő magunkat ahhoz képest, ahogy szoktuk különben, de tényleg nagyon finom volt minden. Az előételek különösen jók, de a főételek ellen sem lehet senkinek se kifogása.
El kellene már egyszer mennünk oda, még csak a Gourmet-n próbáltunk tőlök két tételt, egyik se volt meggyőző. (Sólet ls valami cake pop, ha jól emlékszem.)
Mi most hétvégén elmegyünk a Só utcai thai-ba, aztán majd nemsokára megint a NOBU-ba. Küldtek egy 40%-os engedményről szóló SMS-t, és ennek nem tudok ellenállni, mert így lehet á la carte enni. Ahhoz még csak egyszer volt szerencsénk, régesrég egy Torkos Csütörtökön. Nem mintha nem lett volna szuper minden fix menüjük is.
Nem. A bejárathoz közelebbi (a Szamos mellett) a Budai Milieu, ez fine dining felé mutató ambíciókkal és konyhával rendelkező új bisztró. Nem áll túl távol (ételek, árak, adagok) a jelenlegi Tantitól, tehát nem látom, miben reménykednek.
A következő az olasz (Na' Pasta), ez a Trattoria Toscana tulajdonosáé, pontosabban a fia üzemelteti egy havarjával, azt hiszem. Ott ettem jó párszor, de nem lett kedvencem: levesből és tésztából is igen keveset adnak, a pizzakemencét pedig a nyitás óta se sikerült rendesen belőni, rendszeresen kátrányosra ég a pizzák talpa. Legutóbb a tésztája (pontosabban a kelesztése) se volt rendben. Ehhez képest nem olcsó. Valami olyan jelszóval nyitották a heyet, hogy T. Toscana minőség fele áron, Budán - hát én inkább átautózom a Toscanába, ha olyan kedvem támad.
Azt hiszem mind a kettő olasz, vagy nem? Az egyiknél ma valami szarvas étel volt a táblán, de akkor már elhatároztuk, hogy a Tantiba megyünk. Próbáltuk mostanában a Parkot is, ami rendszeresen tömve van. Engem nem győzött meg a minőség ott. Valami iszonyat száraz bécsi szeletet kaptam disznó szűzből. Már ránézésre is gyanus volt.
2 napja kb. olyan volt a pizza, mint amit a Pizza King szállít ki (a mozzarella az egyebek felett, egyenletesen szétszórva, a tészta nem rugalmas, hanem szakad).
Sebestyén kadarkát kértem hozzá, erre kihozott a testépítő kinézetű pincér srác egy deci fehérbort. Nem szóltam semmit. :D
Az egészben az a legérdekesebb, hogy a szomszéd asztalnál ott ült a tulaj, aki a Trattoria Toscana tulajdonosa is egyben. Vajon nem látja azt, amit én látok?
Ezt ugye tudjuk, de mi annyira szeretnénk itt a közelben találni valami jó helyet. Ma is mire haza értünk a kálváriánkból, rájöttünk, hogy enni kellene valahol. Ez máskor is előfordúl nálunk, nem is ritkán. Rosensteint meg ugye tervezni kell, mert csak úgy hirtelen felindulásból oda nem lehet elmenni mert könnyen előfordúl, hogy nincs hely.
Adtunk ma egy esélyt a Tantinak. Déli választékból Lényem beválllata a borju onglet c. kaját, azzal együtt, hogy a pincér csak anyit tudott, hogy a borju egy részét hívják ongletnek. Nem volt rossz. A köret paszternák krém volt és lencse ragu. Az utóbbiba bele kóstóltam és igen rossznak tartottam. Lényem se lelkesedett. Leginkább szegfüszeg íze volt a lencsének. Én óvatos duhaj, marhabélszint kéretem. Nos ehhez volt valami krémszerü köret, amiről nem tudom mi,de a lényeg, hogy kifejezetten édes volt. Volt még hozzá némi gomba is. Nagyon mutatósan volt tálalva mindkét étel és mindkét esetben, kiváló volt a hús. A köretek viszont sokat rontottak az élvezeten.
Nagyétküeknek nem ajánlom a helyet. Én mindent megettem ami a tányéron volt és éppen elég volt, de tudtam volna még enni. Ezért és egy félliter ásványvizért fizettünk netto 12600 forintot, szóval az ár elmegy. Kiszolgálás rendes volt.
Rajtunk kívűl még 2 asztalnál ültek. A szomszédos olaszoknál elég sokan voltak. Legközelebb azt fogjuk kipróbálni.
Mindannyian pestiek vagyunk, úgyhogy azért csak a Pest a logikus választás. De az általad linkeltek tényleg más kategória, ezektől az étlapoktól az embernek kedve támad odamenni. A Csalánosi viszont időutazás olyan helyre, ahova nagyon nem szeretnék visszamenni. :)
Peches választás volt - az 52-es út mentén nyugatra kb. 10 kilométerre a Kígyósi Csárda kifejezetten jó, Kecskemét felé kb. 2 kilométerre pedig a Sasfészek szintén nagyságrenddel jobb, mint a Csalánosi.
Oké, köszi, bár mostanság nem tervezünk arrafele járni. Megyünk ugyan majd az adventi vásárba a Johannesbachklamm-nál, de szerintem nem arról közelítünk.
Hát a Csalánosi Csárdába nem. :) Kivéve, ha valakinek az a jó étterem, ahol minél több ételt kap a pénzéért - voltak is jó sokan, sokan rohangászó, sikítozó kisgyerekkel, meg bömbölő babával. Végig szinte üvöltve kellett beszélgetni. Ja és a külső teremben cigányzene is volt, de hálistennek nemigen hallatszott be. (Ha a cigányzenét észrevettem volna a honlapon, tutira nem mentem volna el.)
Ugye már írtam, hogy úgy hat rám a Csárda szó, mint ördögre a tömjénfüst, és az előítélet ismét beigazolódott. Úgy kerültem oda, hogy a nagybátyám pár éve felvette azt a szokást, hogy karácsonyra a 'középső korosztálynak' valamilyen étterembe ad egy-egy 5.000 forintos utalványt, és oda aztán lehetőleg mind a tizenegyen együtt megyünk el. Most nyolcan voltunk. (Amúgy szeretem a nagybátyámnak ezt a szokását, és adja csak nyugodtan továbbra is, akárhova is, volt már nem egy jó is köztük. Meg valami 'koktélkirály' bodegitája, mint eddigi mélypont.)
Először is tisztáztuk a megjelentekkel, hogy ide aztán egyikünk se jött volna magától. :)
A belső olyan stílustalan ízléstelen katyvasz, hogy arra szavak sincsenek. Vakolt kőfal benne lukakkal, ahol téglaborítás, lent deszkalábazattal, felül gerendázat, a falakon ízlésesen elhelyezve porcelántányérok, prakker, tájkép, fokhagyma- és paprikafüzér, dédnagymama angol feliratos cukortartója fehér polcon, vaslábos, 'matyóhímzéses' (de nem az volt igazából) terítő az asztalon, hadd ne folytassam.
Az étlap kisebb könyvnyi hosszabbságú, többen csodálkozva fedeztünk fel 1970 óta nem hallott ételneveket. Nehezen is választottunk, a többiek szempontjait nem tudom, de én biztonsági választást próbáltam megejteni, mit lehet a legkevésbé elrontani.
Már a féladag levesek is hatalmasak voltak, az én Jókai bablevesem finom volt ugyan, de elsőre belekanalazva olyan volt, mintha olajat ennék, de ezt aztán megszoktam. A kolbászt viszont egy karika után otthagytam, nem is tudom, mi volt az, de nekem pocsék volt. Feketés volt a széle, és belül egynemű, semmilyen általam ismert kolbász nem ilyen.
A főételek közül talán én voltam az enyémmel leginkább megelégedve, némileg száraz rántott csirkemáj volt kifejezetten finom majonézes krumplival. A többiek ízetlen ételekre panaszkodtak, a férjem azt mondta a Magyaróvári bordájára, hogy noha nem volt rossz, még ennél mindig mindenhol csak jobbat evett. Meglepő, de többen az uborkasalátájukra is közölték, hogy olyan ízetlen, hogy ilyennel még sosem találkoztak. Amúgy minden olyan hatalmas adag volt, hogy szabályszerűen ijesztő volt, nem is értjük, minek kell ekkora adagokat adni, és pláne megenni? Egyikünk sem evett a felénél többet. Mondjuk valaki megjegyezte, hogy meglepő, és ilyet még nem is látott, minden asztalnál ül kövér ember. (Én háttal ültem a teremnek.) Gondolom, van összefüggés.
A pincérek kedvesek voltak, és hajszoltak. Kettőnknek először rossz kaját hoztak, nem egy dolgot kétszer kellett rendelni. Az férfi unokatestvéremet 'tetszik'-ezték, nekem meg csókolom így-meg-úgyoztak, brrrr.
A kávétól féltem, rákérdeztem, hogy rendes olasz eszpresszó-e, hogyne, Segafredo, mondták. Hát.... belekortyoltam, és otthagytam. De már látszott is rajta, hosszúra volt főzve, crema sehol, és feketés nyomot hagyott a pohárban, mint valami török kávé. Talán részben zaccból főtt? Az egyetlen azonosítható íz a keserűség volt. A többiek viszont megitták, noha jónak senki nem tartotta. Volt, aki szerint Nescafe-íze volt.
Szóval összefoglalva semmi nem volt igazán rossz, de csak annak ajánljuk, aki okvetlen két adagot akar enni egy áráért. :)
Üdv. Mivel nem ismerem a (mai) magyar általános szokásokat, itt kérdezném meg, hogy a "Leves" és az "Előételek" közül mindkettőt szokás (vagy lehet) rendelni a Főétel előtt, vagy ez szigorúan "vagy-vagy" kategória? Köszönöm.
Ott kaptam az ötletet, miután a mi helyünkön elromlott a steak. Ide fogunk menni időnként, mikor steakra vágyunk. Sajnos majdnem üres volt, de talán este jobban megy.
Ma délben kipróbáltuk a kimondhatatlan nevü éttermet: KNRDY
Nagyon elégedettek voltunk. A filet mignon kifogástalan volt, a hozzá választott bors mártás és részemről krumplipüré is. Lényem is ezt ette, de ő vegyes sült zöldségeket kért hozzá, ami szintén jó volt. Kiszolgálás kifogástalan, az ár a helynek megfelelő.
Mivel én nem hozok ezzel senkit kellemetlen helyzetbe, hát leírom, hogy a G. jelenlegi tulajdonosa egy rakás pénzzel tartozik egy náluk jelentős felületű kertépítést végzett barátomnak.
Talán ilyesmiknek is lehet szerepe abban, hogy Kalla K. távozott...
Sehol nem lehet olvasni/hallani arról, hogy Kálmán alig 60 évesen miért hagyta ott a Gundelt.
Múltkor ő volt a főszereplője a Gasztroangyalnak, ott elkezdett mondani valami olyasmit, hogy miután Láng Gyuri bácsi távozott, az új tulajjal nem értették meg egymást, de aztán lényegében elharapta a mondatot és nem mondott konkrétumokat.
De olvastam róla egy elég hosszú cikket is, amiben tanonc korától részletesen beszél az életéről, a Gundelben töltött évekről meg nagyon részletesen, de a távozásának okáról ebben is hallgat.
