Engem speciel érdekel, a fizetéseket messze eltúlzottnak érzem, de közben más tényezők hiányoznak -amortizáció, bevezető időszak tetemes mínuszai, stb.-, de az valóban igaz, hogy egy nettó 800 forintos ELÁBÉ-jű terméket bruttó 4500-5000 forint között kellene tudni eladni, az 19-21%-os alapanyagköltséget jelentene, amire rendkívül kevés az esély.
Nekem ezzel az egesz rendszerrel bajom van - szerencsere nem vagyok suru latogatoja a vendegloknek.
A borravalonak motivalo szerepe volt... igaz? Erre a munkaltato kevesebbet fizetett berkent, mert majd a borravalo kiegesziti a keresetet.
Aztan a pott van az a helyzet amikor a szolgaltatas nem okoz megelegedest, sot... es akkor a borravalo bele lesz epitve az arba.
Nezzuk csak... nem kell jol fozni, nem kell jol felszolgalni - a penz ott van... en ilyen helyre inkabb nem megyek. Ez azt sugallja, hogy "tudjuk, hogy nem latunk jol vendegul - de egyszerubb emelni az arakat mint jobban dolgozni...."
Kit érdekelnek ezek az eszmefuttatások? Van étterem, ahol megoldják jót adnak rendes a kiszolgálás is és van ahol valamilyen okból ezt nem tudják megoldani. Sajnos a második kategória a gyakrabban előforduló. Az újabb vendéglők nem a normális fogyasztóknak főznek, hanem gasztro bloggereknek, sajnos.:-(((
en ugyan szarvasi vagyok, de 80 ota csak visszajaro lelek vagyok. sajnos nem ismerem az aktualis gasztroterkepet a kornyeken. regen a halaszcsarda jo hely volt, meg ugy 3 eve is jo halakat ettunk ott. ez ott keszult.
Ma egy nagyon jó kis helyre vitt a fiunk. Akácfa utca és a hely neve BpBARbq. Isteni marhaoldalast, hátszínt, meg egyebeket ettünk salátákkal, töltött krumplival és szószokkal. Igazi barbecue! A tálalás meg jópofa. Papír tálcákon, papír tányérokon( igazi evőeszközzel), de ezek a papírügyek nem a gagyi fajtából valók. Nagyon finom volt és mindenkinek csak ajánlani tudom!
A gyerekek egyszerűen más emocionális kapcsolatban vannak az étellekkel mint a felnőttek. Ezért van az, hogy sokszor a Michelin csillagos szakács gyerekei is sültkrumplit eznek halrudacskákkal. Azután ez az idő múltával átalakul.
Tőlem nem várta el senki, mégis mindig főztem. Igaz akkoriban este ettünk főtt ételt. Mikor egyedül éltem, akkor is főztem magamnak. Nem komplikált akármit, hanem egyszerü gyorsan készülő dolgokat. Most sincs másként. Ha nincs időm akkor elmegyünk enni, nem hamburgert vagy hasonlót, különben pedig naponta főzök. Néha van maradék és azt is megesszük másnap.
Ma nagy csalódás volt, az évek óta legjobb steak elromlott. Nem tudtuk kideríteni mi történt, mert a hely amúgy rendben van.
Persze, ha van kedved hozzá, az úgy okés meg szuper. De nem egy olyat ismerek, aki folyton csak sír, hogy neki naponta négyfélét 'kell' főznie, mert ez ezt kér, és a másik meg azt, na az ilyet nem értem.
Az én gyerekem szájába nem venné a mekis burgert. Évente egyszer vagy kétszer bevágok egy cheesburgert, általában családi mozizás előtt, ilyenkor a gyermek határozott nemtetszését fejezi ki. Hosszadalmas előadást tart a zsemle és a húspogácsa minősíthetetlen színvonaláról, meg úgy általában arról, hogy ez szerinte nem étel. Ilyenkor néha én is felelősségre vonnom a k. édesapját, hogy minek szoktattam a gyereket házikosztra??
