Én is kedvelem Ludwigék termékeit, bár ők se mertek kicsik maradni, és ennek már vannak látható jelei a termékekben is. Nagyobb lesz a baj, ha tovább nyomják a saját üzlethálózat terjesztését, á la Lipóti.
Bizonyos üzemméret és logisztika felett a minőség sajnos némileg háttérbe szorul, a legjobb tulajdonosi szándék mellett is.
Ezt én is láttam, de mivel ez diós kenyér alatt szerepel, miközben a boltban diós rozskenyér, és a honlapjukon is ömlengenek a diós rozskenyérről, így ez nekem nem tiszta... És aligha hívhatnak rozskenyérnek egy liszt, liszt összetevőkkel kezdődő kenyeret. Tudtommal ennek szabályozása is van.
Szerintem a 75 dekás burgonyás kenyér a legjobb, az ára 460 ft. A diós se rossz, tartja a minőségét több mint tíz éve.
Alapból a Ludwig&Mentesi Kft egy tisztességes, jó termékekekt gyártó cég. Egyébként a termékek egy része fagyasztva érkezik a boltokba, pl. a Lidl-ben helyben sütik a háromféle, leginkább bagettre hasonlító ciabattájukat.
Kedves Lolácska, tulajdonképpen a TE kedvedért tettem fel a képet. Először haboztam picit, de kíváncsi voltam, miként fogsz reagálni...:)
Szó ami szó, picit én is meglepődtem a kenyér belsején, amikor felvágtam. Többfélét hoztam már onnan, ilyen még nem volt. Megijedtem egy pillanatra a sárga színétől és a lyukacsosságától sem ájultam el. Az igaz, hogy utálom a tömör, nyelhetetlen kenyereket, de olykor a túl levegős, óriási lyukakat cipelő megoldás sem hoz lázba.
Nos, ebben a kenyérben (és a Pékességben) az a zseniális, hogy mindezek dacára kellemes, jó volt. mint jeleztem: nem morzsált, nem száradt ki négy nap múlva is nagyjából ugyanolyan volt, mint amikor hoztam... A sajtos ízesítést szinte nem is éreztem, bár valami azért volt. És mellette valami más is, de éppen annyira csak, hogy pikáns legyen...
Legközelebb persze nem ezt fogom venni. Remélem lesz aszalt szilvás mittudomén miféle, mert az csodás volt. Az erőszakolt keveréseket én sem szeretem, de egy bizonyos szintig semmi baj vele. Én azt szeretem, ha éppen csak érzem a jelzés értékét a valami plusznak. Más meg úgy szereti ha drabálisan dübörög az a plusz íz benne...
Nem akarlak rábeszélni, és jutalékot se kapok érte, de ha amúgy is annyira jövős-menős vagy, hogy egy Mihályihoz akár 40x is ki bírsz menni, akkor csak annyit dünnyögök halkan, ha időd és erőd engedi, esetleg próbáld ki. Nagy baj nem érhet...
A diós rozskenyér az egyik legfinomabb kenyér, amit valaha kóstoltam. Egy perchtoldsdorf-i heurigében találkoztam vele először. Megszereztem a receptjét és elkészítettem párszor. Egyszer valamelyik topikban egy szigorú felhasználó kioktatott, hogy diót a kenyérbe nem kell rakni, akinek a kettőre együtt van kedve, az egyen diót a kenyérhez. Punktum. Mert ő azt mondta. Nehéz egy ilyen megmondóemberrel szemben érvelni, nem is vitatkoztam vele, bár kicsit szántam, hiszen nem tudta, miről maradt le. Gourmetnek gondolta magát s azóta elhalálozott, isten nyugosztalja. Úgy élte le az életét, hogy nem kóstolta meg a diós rozskenyeret, az egyik legízletesebb kenyeret a világon.
Húha! Arra nem gondoltál, hogyha nem tudnák eladni, akkor valószínűleg nem csinálnák? Lehetséges, hogy nem mindenki ízlése egyforma? Mert, hogy mi szükséges, és mi nem, az ennek a függvénye:-)
Speciel én szívesen megkóstolnám- mielőtt kemény kritikád alapján beszüntetnék- a kolbászosat, amire mondjuk valószínűleg nem tennék mást, csak vajat:-)
És az sem, hogy ilyen sokféle ízesítésű kenyeret gyártanak. Erre semmi szükség. Háromféle-tisztességes-kenyeret kell gyártani. Nem kell kolbászos meg mindenféle egyéb. Igaza van Magyarósii Csabának, amikor a cikkben megkérdezi, hogy vajon mit lehet enni a kolbászos kenyérrel?
Szerintem egy jó kenyér kell, és hozzá egy jó kolbász. Nem kell összedarálni.
Ez sajnos így van! Hát ez is a nyugdijas élet egyik gyönyöre: nem csupán a BKV bérletet kell fájó szívvel nélkülöznünk, hanem mehetünk nap közben is a Pékességhez...:)))
Biztos jó lehet, de tapasztalatom szerint egy dolgozó ember 5 után egy kis pékségbe betérve már semmi értelmeset nem talál... még a Jókenyerekben sem. :(
Egyébkénta héten nagy nap esett meg: végre eljutottam ismét a Lajos utcába....
1. Ez azért volt jeles esemény, mert végre befejeződött a Róbert Károly körúti mártirium és ismét vállalkozhattam szorgos munkás hétköznapon az átkelésre Zuglóból akár Óbudára az Árpád hídon át...
2. A Lajos utcában pedig a "Pékesség" van, a kedvenc pékem, akihez az épitkezés miatt gónapok óta nem jutottam el...
Egyébként a Pékesség is ékes példája az autodidakta fejlődésnek. Régi baártom csinálta és annyira más szakmából jött, hogy el se merem mondani, honnan... Sose volt egy egyszerű pali és most se akart szimpla albán pékséget csinálni... Nagy szerencséje volt, hogy egy igazán őrült pékkel hozta össze a sors, akivel aztán...
Én sose mondom, hogy a város legjobb pékje, meg akármi szuperlativusz, de ez tényleg baromira jó. Jártunk néhány más "jobb" pékségben, jó volt mindegyik, dea "Pékesség" az más..Mindenük nagyon klassz. A kenyereik, a sós vagy édes kis süteményeik, minden egyes darab maga a finomság...
Most délután futottam be, már a tulaj szolgált ki - abból a kevésből ami maradt. Most valami sajtos alaptémájú kenyeret hoztam, ami 3 nap után sem morzsál, nem szárad ki, pontosan ugyanolyan, minta hogy felvágtam.
(Na és az sem hátrány, hogy egy köpésre van a Zazzi-tól.... Szóval jól be lehet vásárolni, mert a többi apróságra pedig ott van másik ugrásra az óbudai Culinaris....)
Ahogy mondod. Ez a lényeg benne. Egyébként több hasonló hely is volt, de a megváltozott közönség miatt bezártak, vagy egyszerűen csak kiöregedtek. És a jólétben felnőtt gyerekeik már nem állnak oda reggel hatkor húst sütni a pavilonban. Másba fektetik be Anyuék pénzét.
Ez egy ici-pici piac Zugló és Rákosborzasztó határán. És gondolom, szándékosan ilyen. Ez nem is fog változni. Ahogy elnézem a tulaj karján lifegő arany smukkokat...:)
Egyébként nyilván azért vannak ilyen bazi nagy adagok, mert dekára megy, és a bácsi abban érdekelt, hogy egy szelet hús minél nagyobb, vastagabb, nehezebb legyen.
Kíváncsi lennék, ha Ft/szelet hús árazásra térnének át, akkor is ekkora maradna-e a hús mérete (szerintem összeugrana az, mint a parasztgatya).
