"A fekete öv fogalma tágabb annál, hogy valaki ügyesen mozog, küzd, dobál, üt-rúg, a fekete öv (japánul a kuro-obi) egy olyan nehezen megfogható fogalom, melynek az azt kiérdemlő tulajdonosa mire odáig ér, sok-sok egyéb kiváló emberi és lelki tulajdonsággal, képességgel rendelkezik, illetve kell, hogy rendelkezzen...
Dani neves szamurájokat megszégyenítő lelki és szellemi erőről tett, és nap mint nap tesz tanúbizonyságot valamennyi „tatamin”, mind iskolánk vizsgáztatói, mind a strasbourgi bírák, mind az embertársai, mind a jóisten előtt!!!"
Nehéz sóhaj és néma főhajtás.
Ui.:
Kelemen István -- Dániel nagybátyjának -- arca mindent elmond :-(((
A képek alapján látszik, hogy ő tolta be a terembe.
A harcművészt alapvetően nem érdekli a tényleges harci hatékonyság vagy verseny. Ő azért gyakorol, mert minél magasabb szinten szeretné elsajátítani a rendszernek azt a részét ami tetszik neki. (Amikor a mester már igen szigorúan néz, olyasmit is megtanul ami nem annyira tetszik neki.)
A szabályozott bunyó teljesen más képességeket igényel. A harcművésznek általában nincs ahhoz mentalitása. Az a sportolóknak való.
"Hiszen az erő, gyorsaság, hajlékonyság már nem fog növekedni egy idő után."
Akkor fog csak igazán! Fiatalon adottság, de ha később megérted mik is ezek valójában...
Szia Sszasza!
Igen, igaz. Most hogy ezt írtad, elgondolkoztató. Mert az erő a mozdulat és a test pozíciójának pontosságából, a gyorsaság pedig a rutinból is jön.
Mint a baromfi szexálásnál.
A hajlékonyságról nekem kicsit lehet, hogy más ugrik be, mint szerintem nektek. Itt nem csak a spárga mélységére gondolok, hanem a test és a mozdulatok rugalmasságára, harmóniájára, ami a test energiáinak áramlásából adódik. Ennek az optimális fenntartása chi-kunggal nagyon jól kitolható években.
Linkelek be egy videót, akinél ez a chi-harmónia számomra elég magas szinten van. Volt egy filmje is, ami szerintem az életben is meglévő képességein alapul. A copfosra gondolok.
Kipróbálnám ha lenne rá lehetőségem. Van amúgy is némi (szabadfogású) birkózó múltam. Tudom, hogy a szumó azért másabb, mint a birkózás, de azért akkor is kipróbálnám, már csak az élmény miatt is.
A Japánban használt kínai jeleknek több olvasata van, min. 1 japán és 1 kínai, de gyakran ennél sokkal több, sőt, a nevekre még külön olvasatok is lehetnek. Ez lehetővé teszi, hogy valaki akár a saját nevét is megváltoztassa, anélkül, hogy az írásmód változna. Itt az Ankó a kínai, a Jaszucune a japán olvasat.
Itosu was born in the Gibo section of Shuri Okinawa in 1831 and died on January 26, 1915 . His first name was Anko, (the Kanji for which may be alternately read in Japanese as Yasutsune).
Szia Tomi, a fejlődés folyamatos. A tapasztalataim alapján valahogy úgy működik, hogy csinálod, fejleszted magad, gyakorolsz és hosszú ideig semmi, majd egyszer összeállnak a dolgok és amit korábban nem tudtál megcsinálni az egyszercsak elkezd működni. Ez lehet fizikai erő, hajlékonyság, álloképesség, vagy egy olyan technika ami sohase ment és amikor meg meg tudod csinálni, akkor azon gondolkodsz, hogy mi volt ebben a nehéz, de lehet ez akár mentális dolog is.
Lehet hogy kopik a fiatalkori gyorsaságod, vagy az erőd, esetleg az állóképességed, de ha abban mérem magam, hogy mekkora az ütő, vagy rúgóerőm, akkor nem csökkent a gyorsasága és az ereje, hanem nőtt és a fizikai erőm is ott van , mint régen. Régen az ego miatt sok volt a sérülés, most lazán veszem a dolgokat nem görcsölök rá semmire, törekszem arra, hogy a lehető legtöbbet hozzam ki magamból, de ha nem megy nem áll meg tőle a világ és jéééé így is megy.
Maga a fizikai test kb 70 éves korodig fejleszthető, ezt tanulmányok is alátámasztják és több ismerősöm is van aki 60+ -osan még mindig edz és megy előre (70 felett mindenki veszít az izomtömegéből). Ha magára hagyod a tested, nem keresel módszereket a fejlesztésére, nem figyelsz az életkörülményeidre, hogy hogy alszol, hogy eszel, hogy kapcsolódsz ki, hogy kikkel veszed körbe magad stb. , akkor magától olyan 40 éves korodtól elkezd romlani a szervezeted. Nos a devalváció mindenkit elér, csak nem mindegy, hogy ez a folyamat puhányan 40 éves korodban kezdődik, vagy mondjuk egy fizikailag aktív, kemény 70-est kezd ki az idő vasfoga.
Ugye ez már nem a fej oldalrabillentéséről szól, hanem egy másik, versenykendós trükkről:
"I was told once (a long time ago) that in case the adversary raises his face so the shinai hits only the men-gane, the ‘datotsu’ should be considered valid (because, in case of a sword, such strike will cut widely the forehead, which would be equally ‘fatal’). I would agree with this point of view.. However, in a Seminar with Kakehashi Sensei (Kitamoto, 2011, if I remember correctly), Kakehashi Sensei denied such allowance…"
I was reviewing videos of my competition and practice, and notice 2 times that when I was about to hit men the opponent doged the men by moving their head 90 degrees to to the right so it was horizontal. (i was amazed at their flexibility) anyways is this legal? should i do this? it sounds really cheap (they didn't move their body one bit though)."
A szomszéd topikban bőven volt arról szó, hogy miként lesz nálatok az ideális "almából" meglehetősen gyakorlatias "szőlő" ;-P
A fejelkapás jelenségének további említése.
"To me, tournament kendo involves a lot of head bobbing, blocking with the shinai without following up with an immediate attack, much more aggressive taiatare to include trying to push the opponent out of the ring and so on. In general, it’s not so much about doing “good” kendo as it is “trying not to lose a point”."
"At all levels of the examination, the manner of keiko should not be as if one were fighting for shiai points but be proper basic Kendo. During the match, proper footwork, striking and posture must be maintained rather than avoiding being struck by excessive blocking, dodging by bending the waist and bobbing the head."
"Lifting your hands up into the infamous “sampomamori,” waving your shinai wind-wiper style to block an attack, striking and turning your back to your opponent,
ducking/dodging/weaving your head,
etc., are all less, favourable ways to thwart an attack (they are all symptoms of fear). In fact, doing some of them will still result in you getting struck, just not on the datotsubui."
Szó sincs róla, pont arról írok, hogy ezt a koncepciót -- szép, elegáns vívás -- az európai vívás is jól ismerte, a XIX. sz. utolsó 2 évtizedében, meg a XX. sz. elején is rendszeresen tartottak ilyen bemutatókat ("alma"). Tehát a mai kendóban van "alma" és "szőlő", a mai európai vívásban szinte csak "szőlő" van.
És külső szemlélőként pontosan látom, hogy edzésen hiába preferáljátok az "almát", versenyen valahogy a többség "szőlőkedvelővé" válik. Konkrét példa: a szép kendóban nem illik elkapni a fejed a fejvágás elől, versenyen meg gondolkodás nélkül megteszi a kendós.
Továbbá azt is simán elfogadom, hogy a kendósok egy részét egyáltalán nem érdekli a "szőlő", ők az "almára" koncentrálnak.
A XIX. sz. európai versenyvívásban is volt egy olyan időszak, amikor külön rendeztek vívóakadémiákat (a vívás esztétikai szépségét bemutató rendezvényeket, ahol a támadások és a hárítások tökéletességét értékelték (pontozták)), illetve találatra menő versenyeket. Egy idő után a vívóakadémiák eltűntek...
Értem én, hogy a közösség kollektív képzeletében létezhet egy elképzelés a szép kendóról, de amikor ezt az elképzelést reális körülmények között tesztelik (napjainkban: versenyeken), akkor általában a hatékony kendó győz.
