Én is úgy gondolom, hogy akkor kell ilyen relaxációs zenét hallgatni, amikor erre a természettől, élőben nincs lehetőséged. Pl. egy stresszes nap után, mikor hazaérkezel a 4 betonfal közé, kinnt hideg van és fúj a szél..
Nekem a témában Kövi Szabolcs a kedvenc előadóm. Olyannyira, hogy tavaly már csináltunk egy relaxációs DVD-t a Balatonról, és idén irány Horvátország!
Minden tippet szivesen veszek, hová érdemes menni és hogy mit filmezzek..
Eddig a terv: Plitvice, Krka, Kornati szigetek, Primostentől a nyílt tenger.
Világítótoronnyal az a baj, hogy ami jó, azt tényleg évekkel előre kell foglalni :-(
Legalábbis ezt mondták nekem, akik ezzel próbálkoztak.
Az lehet még szívás a tornyos ügyben, ha minden nap egy csomó hajós figura odaállít a szigethez és ott buliznak napestig. Ilyet is hallottam már. Gutaütés ....
Vagy magyar virtus, Búvár Kund.... persze akkor meg maradnak a szigeten, még nagyobb szívás ....
Omis is részben épp' azért jó hely, mert a TUI, Neckermann stb. térképéről lemaradt! Sőt, régebben még a Lonely Planet Croatiaban sem volt benne (nem tudom, az újabb kiadással mi a helyzet).
A CNN országklipjeiből egyébként tök jó a horvát, szép is, de azért realista. (Románia pl. határozottan túl mesés lett, aki arra alapozza a várakozásait, az igen nagyot fog koppanni a valódi országban.)
Jimmyt nem vinnék le, mert, nincs id, és ha megtetszik a hely, máskor is szeretnék odamenni:)
És ebből is látszik az, hogy nem jó mindent eltúlozni, saját önzőségünk következtében nem figyelni a másikra. Az útálom, ha a vízparton nagyon hangosan hallagatják a zenét. Én fülhallgatón keresztül hallgatom, mert másokat nem szeretnék bolondítani, és a saját ízlésemmel idegesíteni, lehet, hogy ez neki zavaró. Tolerancia - van egy ilyen szó...
Egyszer mentem a kamionos unokatesómmal Olaszországba kamoinnal. Egy hetet voltunk oda. A gyerek nagyon szerette Zámbó Jimmy-t. Én meghallgatok szinte mindent, de amikor első nap a kedvenc válogatás kazettáját hatodszor fordította meg, azt hittem agyvérzést kapok. Sőt, ha nagyon elemébe volt, akkor még fennhangon énekelt is. Iszonyat volt, de megoldottam. Eldugtam a kazettáját, így kénytelen volt rádiót hallgatni.
Igen, értelmes zenét, Zoránt, Lgt-t, Stinget, Djordje Balasevicet hallgatni. Mindenhol..., mindig, a tengerpart mellett is... Egyet nem fogok, amit most időnként hallgatok: amolyan relaxáló zene, mindenféle természeti hang, közte a tenger zúgása, a víz csobogása, hömpölygése....., :) Ezt ott Élőben akarom majd meghallgatni, minden este erre aludni, reggel erre ébredni, és érezni a nap melegét, élvezni az életet, és tudni, hogy érdemes. Ennyi a nyári koncertprogramom.: A tenger zúgása - előadja: az Adriai tenger együttes, sziklák és partok közreműködésével (vendégművészek a sirályok és egyéb madarak)....
Mostanában gyakran nézem a spektrum, a tv paprika a nacional geography mellett a travel csatornák műsorait, (Hogy miért is? sajna Horvátországot nemigen akarják ott reklámozni) és ott a különböző egzotikus tájakon utazva az is felmerül hogy milyen más az életvitelük az ott élő embereknek. Hogy emberléptékübb az életterük, hogy mindennek megvan az ideje és a tere és e szerint rendezik mindennapjaikat. Életfilozófiájuk a miért sietni, aggódni - Kérdés, hogy ezt ők miként érzékelik... És hogy mi tudnánk-e az ő életmódjuknak megfelelni, megelégedni annyival, cserében a nyugalomért. Az ember mindig arra vágyik, ami nem adatott meg, vagy csak ritkán érhető el. És ezért küzd a mindennapjaiban, hogy időnként elérje a jót. A bizonytalanság, az, hogy nem becsülik meg az embert a munkájáért, elkeserítő. Ezt mi emberek kreáltuk magunknak... Embertelenné tettük ezt az életversenyt. És mégy van okunk csodálkozni, hogy sokan így vagy úgy kilépnek ebből, pozitív vagy negatív módon fordítanak hátat ennek az egésznek, amit mi civilizációnak neveznünk.
Erre rímel: ahogy közeledik a nyaralás, a nejem egyre többször mondogatja, hogy de jó is a tengerparti sziklákon egy fenyő árnyékában Zoránt hallgatni....
A fehér mező alatt van egy sárga, ott egy "Új kép" mellette a "tallózás". Tallózásra katt, kiválasztod a gépedről a képet, majd a mellette lévő "feltölt"-re katt.
Majd ha megjeleneik a kép, van egy olyan, hogy "beszúr" arra katt, majd legalul a "mehet"
De nem is lenne baj ezzel a nagy pörgéssel, csak lenne az ember megbecsülve mind erkölcsileg, mind pedig anyagilag. De sajnos nem mindenhol van ez így.
Sajnos ilyen a mi kis hazánk.
De majd a következő életemben hátha a Maldív-szigetekre születek, vagy a kis szeretett horvátországunkba.
2. Nyugis az élet - ők nem veszik észre, hogy mennyire, mert ebbe születtek bele.
3. Mi ebbe a pörgős világba születtünk "bele", csak mára már annyira felgyorsult, hogy emberi léptékkel néha követhetetlen, kimerítő, ezért a sok elégedetlen ember.
4. Mivel minden felgyorsult, mindenki happol, egyre jobb, menőbb cuccokat szereznek be, nehogy lemaradjanak a versenyben, ezért egyre elégedetlenebbek leszünk. Közben elfelejtjük, hogy a valódi vagyont hol kell keresnünk.
Elfecsérelt szöveg, nem ragozom tovább, úgyis tudjátok már.
Egy dal néhány részletét azért még idemásolom.
"Hol esténként ringató tengerről dalolnak altatót. Az álmok szerények, A hálók erősek, Ott ritka szó a romantika." "A part menti sziklákra szőlő és magányos ház tapad, Az örök szél ráncosra gyűri a tengert s az arcokat." "Ott délidőn nem mozdul más, csak a megkötött csónakok, S egy eleven képeslap eltúlzott színeit láthatod."
