Most már annyival talán könnyebb helyzetben vagyunk, hogy 2-3 napra előre elég pontos előrejelzéseket tudnak nekünk mutatni. Régebben eléggé 50-50 % volt ez is. Nem mondom néha most is előfordul. Tavaly július közepére napos-felhős időjárást jeleztek a Trnovačko jezero-ra, 22 C mellett, mire odaértem 14 C volt, 2 és fél napig megállás nélkül hol esett, hol csak enyhén szitált, hogy még a sátramat sem tudtam szárazon gyorsan felépíteni. Ilyesfajta anomáliák elő-előfordulnak.
Voltam Moszkvában, március elején. Selyem ingben, ujjatlan mellényben sétáltam a Vörös téren, és néztem hülyének a helyieket a szőrme bunda és - sapkájuk miatt.
Másnap reggel kinéztem a szállodai szoba ablakán, majd húztam magamra mident, rétegesen, amim csak volt. Olyan hóvihart életemben nem láttam...
Mondd ezt akkor, ha izzadni fogsz a 8 fokos melegben, 1200 m magasságban, a sv. Jure felé tartva. Ha célba érsz, öröm lesz napoznod 1700 m magasságban a 6°-os melegben.
Természetesen nyáron. Ha szerencséd van, kezet moshatsz a szélvédettebb helyen megmaradt hóban. Ott biztos 20 foknál több is lehet :D
Érdekesek ezek az időjárás különbségek körüli beszélgetések. Én a magam bőrén tapasztaltam, akkori tapasztalanságomat, anno, mikor első ízben, még vonattal utaztam Sarajevon át a tengerre. Boszniában Tuzla után feltűnt, hogy az újonnan felszállt utasok /este volt már/ mind be vannak öltözve meleg pulóver, stb, csak én ültem ott egy szál rövid nadrágban és pólóban. Kis idő múlva kénytelen voltam kicsomagolni kis sátramat és bebugyoláltam magam vele, mert Sarajevóig úgy fáztam a hegyek között, mint a kutya. Pedig aug közepe volt. Onnan már nem volt ilyen problémám. Ekkor tanultam meg, pedig anyanyelvem a horvát, hogy igaz a mondás ide is, hogy ha itt vagy, csináld azt amit a helyiek.
Átlagban 150 méterenként lehet számolni 1 Celsius csökkenést felfelé. Vagyis ha azt vesszük, hogy nyáron azért valószínű a tengerparton a 30 fok, akkor egy 900 méteres csúcson nem lehet hidegebb ilyenkor a legszélsőségesebb esetben sem 20 foknál. Este nyilván hidegebb lesz, de nem hiszem, hogy akkor akarna bárki is botorkálni gyerekkel egy hegytetőn. Az említett hegy alacsonyabb, mint a Kékestető, és úgy rémlik, hogy ott nyáron sem szoktam fagyoskodni. NEm mondom, hogy nem lehet hűvöskés az idő, de a forró tea és a jégeralsó túlzásnak tűnik.
Meg az a Velebit alatt megy keresztül, ami elválassza a tengerparti kellemes légtömegeket a szárazfölditől. Tulajdonképpen szvsz. az állandó 10 C-os különbség kissé túlzás.
A tapaszatalatlanság miatti baleseteket aláírom,a gyors időjárásváltozást is, a semmiből jöhet olyan vihar, szél, hogy ihaj, és a villámcsapásról még nem is beszéltünk. 20 éve járom a 3 ezreseket, ezért tudom, nyáron a kihűlésveszély Sv. Ilijára nem vonatkozik. Ha pl. N.P. Sutjeska-t vagy a Durmitor-t mondanánk, hogy csak a közelben maradjunk akkor nem mondom, nyáron is elkel a meleg ruha (főleg több napos túrán vagy éjszaka a sátorban), de ezekhez képest a parkolótól számítva a Sv. Ilija kényelmesen számolva is max. 4-6 óra. Nekem 2 és fél óra volt, közben fényképezgettem. Persze függ ez az egyéni kondíciótól is meg tapasztalattól. Viszont lehet érdemes lenne térképpel felszerelkezni.
Nekem "csak" a hátgerincem akadt be (semmi mászás, sima terep). A mentők - hitna pomoć - ezer kuna körüli összeget emlegettek kiszállási díjként, kb 17 km távolságra. Végül a házigazdám vitt be, 1 injekció 350 kuna. Még kellett volna kettő, újabb 700 kunaért...
Nemzetközi TAJ kártya ide. vagy oda. Mindenki vonja le a saját következtetését....
A Sveti Rok alagút hossza kevesebb, mint 6 km van, a szintkülönbség sem jelentős. Ehhez képest ritka az az eset, amikor a két vége között nincs legalább 10 fok különbség.
Az idevonatkozó statisztika azt mutatja, hogy nyáron nem a megfagyás, hanem a váratlan baleset és a gyors időjárásváltozás miatti kihülés minden bajnak az okozója. Akár hiszed, akár nem, vonatkozik ez az Orebić felett magasodó Sv. Ilijára is.
Korcula szigetén érdemes végigmenni autóval, de nem elsősorban az új(nak mondható), a sziget közepén átvezető tranzit úton, hanem a parton. Mesés a látvány, jó helyek vannak a szigeten, remek a víz. Itt van az a bizonyos igazi homokos Lumbarda is, Korcula várostól nem messze, ami szerintem nem egy nagy szám, de ez tényleg homokos. Korculán egy nyarat is el lehetne tölteni... és onnan kirándulni, vannak lehetőségek. Vadregényes paradicsomi sziget. Az út vége Vela Luca városkája, innen egy Splitbe tartó kompozást ajánlanék, ami hajókirándulásnak is megfelel. Mondjuk hazafelé (vagy odafelé) is jó. Hazafelé jobb talán, mert még pluszban egy klassz délután-este Splitben igen kellemes! Nekünk bevált:-)
Persze aki szeret/van kedve/vállalja az éjszakai autózást.
Nem olcsó kolbászolni lenn délen, meg kompozni nagyokat. De semmi nem olcsó. Annyi minden vacak utazás, apartman, buszozás is van a neten, baromi drágán, azt hiszem Dalmácia, a szigetek olyan látvány és élmény lehet, ami nem összehasolítható. Szeretem? Igen... ezért is vagyok ezen a fórumon.
Ne viccelj már, nem kell minden hülyeséget elhinned,a Sv. Ilija 961 m magas , kellemes pár órás nyári túra, még rossz idő esetén sem megy le nappal nyáron a hőmérséklet 20 C alá. Meg nem tudom már ki riogatott 1800 méterrel, de egész Horvátországban csak egy 1800 méteres hegy van (pontosabban 1831), az is az ország legmagasabb pontja a Dinara. Tavaly június elején másztam meg a Dinarát, reggel 6-kor 550 méteren volt +16 C, a csúcsra fél 10-re értem fel, +21 volt...
Az ilyen megfagyásokat el kell felejteni, hacsak nem az Alpokba mentek.
Sajnos nagyon igazad van. Az emberek többsége nincs tisztában azzal , mivel járhat egy ilyen kirándulás a hegyekben, akár télen , akár nyáron. Látszólag ott a hegy, ami lentről nem is látszik olyan magasnak. Aztán minden tapasztalat nélkül nekivágnak. Én naponta elolvasok 8-10 horvát lapot, ahol rendszeresen tájékoztatják az olvasókat az ilyen balul sikerült hegymászásról. A hazai turisztikai tájékoztatóknak nem ártana, ha alkalmasint részleteiben felvilágosítaná az oda utazókat az ilyen veszélyekről. Arról már nem is beszélek, hogy szerencsés esetben, ami eddig ingyenes volt, most már az elmúlt évtől tetemes mentési költséget számolnak fel. Sokan hagyták már ott a fogukat egy ilyen kirándulás miatt.
Egy ezervalahány méteres hegyre felmenni sortban, pólóban a legnagyobb hülyeség! FAGYTAK már meg eltévedt emberek NYÁRON! a hegyekben, nem kevesen, meleg ruha híján!
Drezga bácsinál első időben fenn laktunk, az a nagyobb apartman. Isteni a terasza! Később kipróbáltuk a lenti lugasost is. Mindig sütött nekünk, nagyon profi módon. Sose láttam még embert, aki a katlanban kézzel forgatta a halakat...ott olyan forróság van, valami csuda tűzálló keze volt. Neki meg se kottyant. Kora reggel együtt mentünk a halpiacra, nem volt szabad megvenni, csak amire ő rámondta, na ezt lehet... 5x is végigjártuk a trogiri piacot, csak az aznapi hajnali fogást engedélyezte. A felesége, Liliana néni pedig megtanított kagylót készíteni. Ahogy ők csinálják. Szép emlékek!
Az egy hét tényleg kevés. Én belepréselném ebbe az időszakba a helyi látnivalókat. Ez bőven belefér. Csak egy napba telik, amit el lehet tölteni Korčulán. Ha nem akarsz kocsival átmenni, megéri kishajóval menni. Sűrű járat, reggeltől estig folyamatosan. Orebićen érdemes felmenni a kikötő feletti Nagyboldogasszony templomhoz, Keskeny út vezet fel és autóval is megközelíthető. Csodálatos a panoráma fentről a környező arhipelágra. Vagy kirándulni a közeli Trpanjba, akár Ston is belefér. Gondolom a gyerek azért fürdeni is szeretne, ezt bárhol megteheted csavargás közben is. Peljeac nagyon szép és számtalan öböl található a déli oldalon, amit érdemes megnézni, mint pl uljana, vagy Trstenik. De akár az északi oldalon, ha már Trpanjban vagy, érdemes elmenni a szomszédos Divnát megnézni. Hamar el fog menni az egy hét.
