Keresés

Részletes keresés

Eklatáns Béla Creative Commons License 2 órája 0 0 161258

"Tehát ha egy zsidó BMW-vel, szombat napon megy az étterembe disznóhúst enni, akkor is különbnek és felsőbbrendűnek tekintendő?"

Természetesen nem. De a Bilbia a zsidók választottsága alatt nem is "faji felsőbbrendűséget" ért.

"Ha nem tartja meg a Törvényt mire fől?"

Ha megtartja, akkor sem "felsőbbrendű"...

"Ha törvénytaposók ők is  ők is bűn alatt úgy, mint a gojok többsége,vagy nem?"

A törvénytapodás antikrisztusi attribútum (ld. Dán 7:25; 2Thess 2:8 - Károli!). A hitgyülisek/jahovisták törvénytapodók...

Előzmény: Kútásóóó (161257)
Kútásóóó Creative Commons License 2 órája 0 0 161257

Ráadásul, ha csak a zsidóknak adatott volna a szombat, akkor...

 

 

"Micsoda tehát? Különbek vagyunk-é? Semmiképen nem. Mert az elébb megmutattuk nyilván, hogy zsidók és görögök mindnyájan bűn alatt vannak;"

Róma 3,9

 

Tehát ha egy zsidó BMW-vel, szombat napon megy az étterembe disznóhúst enni, akkor is különbnek és felsőbbrendűnek tekintendő?

Ha nem tartja meg a Törvényt mire fől?

Ha törvénytaposók ők is  ők is bűn alatt úgy, mint a gojok többsége,vagy nem?

 

 

Mert használ ugyan a körülmetélkedés, ha a törvényt megtartod;

de ha a törvényt áthágod, a te körülmetélkedésed körülmetéletlenséggé lett.
 Ha tehát a körülmetéletlen pogány megtartja a törvénynek parancsolatait, az ő körülmetéletlensége nem körülmetélkedésül tulajdoníttatik-é néki?

Róma 2,25

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: Eklatáns Béla (161256)
Eklatáns Béla Creative Commons License 4 órája 0 0 161256

Ráadásul, ha csak a zsidóknak adatott volna a szombat, akkor teljesen feleslegesen részletezi Mózes a hatnapos teremtést és a hetedik nap szentségét és áldottságát: semmilyen információértékkel nem bír a számunkra sem a hatnapos teremtés, sem a hetedik nap áldottsága, szentsége, a zsidók meg úgyis megtudták a Sínainál, hogy áldott és szent a hetedik nap. Feleslegesen piszmogott akkor Mózes a teremtés történetének ilyen részletekbe menő ecsetelésével. Ugyanígy Noé: ha csak a zsidóknak volna tilos tisztátalant enniök - s nekik is csak a Sínai olta -, akkor minek részletezte volna Mózes, hogy mennyit kelletett a tisztából és mennyit a tisztátalanból a bárkába vinnie? Hiszen ez semmilyen információértékkel nem bírna a számunkra, a zsidók meg úgyis megtudták a Sínainál, hogy nem szabad disznót zabálniok. Teljesen szembemegyen az "elemi emberi logikával"...

Előzmény: llang-ilang (161230)
Eklatáns Béla Creative Commons License 5 órája 0 0 161255

"A szombat rendtartása csak a sínai törvényben lett lett kijelentve"

Ez önkényes spekuláció, ami még az "elemi emberi logikával" is szembemegyen. Nyalván ismerte Ádám olta a hetedik nap áldottságát és szentségét az ember, nyalván Isten nem titkolta el az ember elől, hamár  épp őérte lőn, s nyalván nem viccből áldotta és szentelte meg a hetedik napot a Teremtő. Ezt még Luther is képes volt fölismerni - neked még mindég nem sikerált:

„És Luther Márton megvallotta ( Gen, 2:3-ról): ́Ebből az következik ́ - mondta - ́hogyha Ádám megmaradt volna ártatlanságában, akkor is meg kellett volna szentelje a hetedik napot; azaz arra kellett volna tanítania gyermekeit és unokáit: mi az Isten akarata és miben áll Isten tisztelete, dicsőítenie kellett volna Istent, hálákat és ajándékokat kellett volna adnia Néki. A többi napokon földjét kellett volna művelni és marháit gondozni”...

Előzmény: puntooo (161254)
puntooo Creative Commons License 17 órája 0 0 161254

1: A Zsd 4 "más napot határoz" mit takar.

2:Tán csak nem viccből áldotta és szentelte meg Isten a hetedik napot?

Ha nem tudsz válaszolni, akkor ez a "válaszod". A szombat rendtartása csak a sínai törvényben lett lett kijelentve, a többi csak spekuláció-igen ez az elemi logika. Itt még csak utalást sem találunk rá. 

 

Előzmény: Eklatáns Béla (161253)
Eklatáns Béla Creative Commons License 28 órája 0 0 161253

"Ügyesen be tudod ugyanazt másolni, amit más megtett"

1.Tán nem értesz egyet az ott leírtakkal?

"A Sínai szövetségen kívüliek (nemzetek) milyen rendelkezések alapján ünnepeljék a sabbatot? "

2.Nyalván Mózes leírása részletezi a második könyviben, miként értelmezendő a szombat. Ám ez nem jelenti azt, hogy Ádám már ne ismerte volna a hetedik nap különlegességét, hiszen mégiscsak őérte lőn, nemdebár? Tán csak nem viccből áldotta és szentelte meg Isten a hetedik napot? Mózes nem az első könyviben részletezi, noha megtehette volna ott is. Ez az ő szerkesztői elve, és Isten jóváhagyta, náluk reklamálj. A tiszta és tisztátalan állatok attribútumait sem részletezi az 1Móz 7:2-ben, hanem majdan csak a harmadik könyviben fogja ezt megtenni. De ebből ugyibár nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy Noé ne ismerte volna a tiszta és tisztátalan állatok közötti különbségtétel kritériumait, azt meg pláne nem föltételezhetjük, hogy csak viccből kelletett volna megkülönböztetnie őket. Mit mond az "elemei emberi logika"...?

Előzmény: puntooo (161251)
Kútásóóó Creative Commons License 29 órája 0 0 161252

-A Sínai szövetségen kívüliek (nemzetek) milyen rendelkezések alapján ünnepeljék a sabbatot?

 

Na ez egy jó kérdés volt.

 

Még érdekesebb a szombat év és a jubileum esztendeje

Állítólag ez volt az a Törvény amit a zsidók egyszer sem tartottak be.

 

 

 

Számlálj azután hét szombat-esztendőt, hétszer hét esztendőt, úgy hogy a hét szombat-esztendőnek ideje negyvenkilencz esztendő legyen: 

Akkor fúvasd végig a riadó kürtöt a hetedik hónapban, a hónap tizedikén; az engesztelés napján fúvasd végig a kürtöt a ti egész földeteken. 

És szenteljétek meg az ötvenedik esztendőt, és hirdessetek szabadságot a földön, annak minden lakójának; kürtölésnek esztendeje legyen ez néktek, és kapja vissza kiki az ő birtokát, és térjen vissza kiki az ő nemzetségéhez.

3 Móz 25,8

 

 

Állítólag a nagy Hillel Kr.e 70 körül ez a törvényt eltörölte és így elkezdődhetett a zsidó tőkefelhalmozás.

Érdekes, hogy az ószövetségben  a gazdagság az áldások köz szerepelt, Jézus idejében és utána meg már, mint pejor fogalom lett.

 

 Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.

Mk 10,25

Előzmény: puntooo (161251)
puntooo Creative Commons License 1 napja 0 0 161251

Ügyesen be tudod ugyanazt másolni, amit más megtett: de a kérdéseimre nem válaszoltatok:

-Milyen más napról beszél a Zsidó 4?

-A Sínai szövetségen kívüliek (nemzetek) milyen rendelkezések alapján ünnepeljék a sabbatot? 

Előzmény: Eklatáns Béla (161241)
Eklatáns Béla Creative Commons License 1 napja 0 0 161250

Ezt állítják a jahovisták újabban...?

:-)

Előzmény: PBea JT (161248)
Eklatáns Béla Creative Commons License 1 napja 0 0 161249

"Mi az Isten Igéjében hiszünk."

 

 

És ott mint van írva...?

;-)

Előzmény: Kútásóóó (161247)
PBea JT Creative Commons License 1 napja 0 0 161248

Nos, egy friss tanítás szerint valószínűlegfeltételezhetőenlehetséges, hogy Jézus nem is változtatta borrá a vizet, mert az alapból alkoholmentes vodka volt, és nem víz!

 

 

 

Előzmény: Kútásóóó (161247)
Kútásóóó Creative Commons License 2 napja 0 0 161247

Most szerinted a vallás tébolyodottakon kívül, adna ki valaki pénzt olyan borra aminek az alkohol tartalma 0 százalék.

Én még ilyen borral (szerencsére nem találkoztam).

Kit érdekel mi van megírva a zsidó enciklopédiába?

Mi az Isten Igéjében hiszünk.

 

 

Előzmény: Eklatáns Béla (161246)
Eklatáns Béla Creative Commons License 2 napja 0 0 161246

A jajin nemcsak erjedt löttyöt jelölhet:

 

 

 

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=146525763&t=9003631 ...

;-)

Előzmény: Kútásóóó (161245)
Kútásóóó Creative Commons License 2 napja 0 0 161245

"Vígasságnak okáért szereznek lakodalmat, és a bor vídámítja meg az élőket: és a pénz szerzi meg mindezeket."

Préd. 10.16

 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: Eklatáns Béla (161240)
Eklatáns Béla Creative Commons License 2 napja 0 0 161244

"Ezt mondod te"

 

 

Én írtam a Zsidó Enciklopedikát:

 

 

 

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=145818934&t=9003631 ...???

 

:o

Előzmény: Kútásóóó (161242)
Kútásóóó Creative Commons License 2 napja 0 0 161243

Ahogy nemecsek ernőről is kiderült, hogy valójában NEMECSEK, a Szent Szellem Személyéről is nyilvánvalóvá fog válni, hogy sértés a szándékos kisbetűzés.

 

 

Vannak bűnök amiknek abszolút semmi értelme sincsen, ilyen például a Szent Lélek káromlás,meg a többi hasonló vétség Ő ellene.

 

Nem tudom tudom az okát, hogy miért bántalmazzák Őt a jehovisták?

 

És meg ne szomorítsátok az Istennek ama Szent Lelkét, a ki által megpecsételtettetek a teljes váltságnak napjára.

Ef 4,30

Előzmény: puntooo (161237)
Kútásóóó Creative Commons License 2 napja 0 0 161242

Szőlőtőkének gyümölcse:

 

Valódii bor volt azt jelenti (nem pedig valami pancsolmány, amit mostanában is isznak a csövesek.)

Hogy ez alkoholmentes ital lett volna?

Ezt mondod te, 

De az Írás sehol  nem állítja, ezért a teóriád elvetendő.

 

 

 

 

Előzmény: Eklatáns Béla (161240)
Eklatáns Béla Creative Commons License 2 napja 0 0 161241

"Az elemi logika alapján bármire vonatkozhat a megemlékezés, de legkevésbé a más nemezetek gyakorlatára, mert arra hogy is emlékezhetne Izrael?"

A szombat nem más nemzetekre való emlékezés, hanem a teremtés emlékinnepe (ld. 2Móz 31:17 - Károli!); ezt nem tudtad? Ádámtól fogva ismerték az igazak, hiszen az általad oly sokszor hivatkozott - ám annál kevésbé alkalmazott! -  "elemi logika" is azt diktálja, hogy - akár külön a szádba rágja az írott Ige, akár nem - mán csak nem titkolta el az Úr a hetedik nap áldottságát és szentségit épp az ember elől, ha egyszer pont őérte lőn - olvasd, csak:

A negyedik parancsolat a szombat törvénye: „Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat. De a hetedik nap az Úrnak, a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, aki a te kapuidon belül van. Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert, és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.” (2Móz 20:8–11)

 

 

Tehát ez a szombat vagy sabbat törvénye, ami a megpihenés, a nyugalom ünnepe. Az eredeti kifejezés jelentése szerint ez a munkától való megszűnés, a nyugalom napja. Pihenőnap. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy ebben a parancsolatban nemcsak a munkától való megszűnésnek a napjáról beszél Isten, hanem említ még további hat napot: hat napon keresztül kell az embernek dolgozni, akkor kell az akaratát, a gondolatait, az érzéseit, a fizikai erejét mozgósítania, a hetedik napon ettől meg kell szűnnie, és azt a napot meg kell szentelnie.


A Szentírás szerint a hetedik nap nem a vasárnap, hanem a szombat. Szeretném aláhúzni, hogy ez a parancsolat úgy kezdődik: „Megemlékezzél…” A kifejezés arra utal, hogy már az Izraellel megkötött szövetség előtt megvolt a szombat törvénye. Tehát nem az Izraellel való szövetségkötés hozta létre a sabbatot, a szombatot, nem csupán egy zsidó ünnepről van itt szó, hanem ez a látható világnak egy tartópillére, amit Isten a Teremtéskor határozott meg, és ami a Teremtés történetében van leírva: „Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját, amelyet alkotott vala, megszűnék a hetedik napon minden munkájától, amelyet alkotott vala; s megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt…” (1Móz 2:2–3a)

 

Mit jelent az, hogy megáldotta? Azt, hogy Isten megosztja a javait a szombati nap által. Azt jelenti, hogy a hét napból egyetlenegy van olyan, amelyet Isten természetfölötti módon megérintett. Hat napon keresztül az ember a munkájával, a feladataival, vagyis a világban, földi dolgokkal foglalkozik. A hetedik nap viszont kilép az anyag hatalma alól, a látható világ fölé emelkedik, Isten jelenlétébe. Szombaton az ember közvetlenül Isten képmásaként, Isten hasonlatosságára teremtett lényként létezik.

Nem munkálkodik, pihen, és Isten ebben az állapotában is megáldja, ahogyan ezt a 127. zsoltár tartalmazza: „Hiába néktek korán fölkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret ennetek: szerelmesének álmában ád eleget.” (Zsolt 127:2)
Az áldás nem csupán egy ünnepi, például karácsonyi jókívánság. A Bibliában, ha Isten valakit megáldott, az azt jelentette, hogy megosztotta vele mennyei és földi javait. Tehát a szombat ilyen módon találkozási pont a látható és a láthatatlan világ között az ember számára.
A szombat az idő és az örökkévalóság küszöbe. Ha ilyenkor az ember úgy cselekszik, ahogy Isten mondja, akkor az időbeliségében képes megtapasztalni az örökkévalóságot, ami sokkal nagyobb áldásból részesíti őt, 
mint más napokon a munkája által megszerzett javak.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a hét minden napját szombattá kellene tennie. A Biblia szerint az embernek hat napon át dolgoznia kell, a hetedik napon pedig tevékenységétől meg kell szűnnie, hogy az istenképűség belső tartalmát megélje ezen a napon.

A második dolog a szombattal kapcsolatban a Szentírás szerint: Isten megszentelte, vagyis elkülönítette a többi naptól. A sabbat nem olyan profán nap, mint a többi. A szombat 24 órája más, több, mint a hét többi napjának 144 órája. A szombat transzferencia-képességgel van felruházva Istentől. Ez azt jelenti, hogy közvetíti mindazt az isteni áldást, amely az emberi szükséget képes betölteni. A sabbat órái Isten természetfölötti jelenlétére vannak rendelve, amely az ember számára életet közvetít.
Ezen a napon az ember élete, ereje, egészsége, képességei képesek megújulni. A szombat törvényének a legfontosabb célja az élet, a Krisztus. Ezért mondta a Názáreti, hogy „a szombat lőn az emberért, nem az ember a szombatért” (Mk 2:27). Vagy más helyen: „A szombatnak is ura az Embernek Fia.” (Mt 12:8) Tehát a szombat a Teremtéstől fogva a Krisztus uralma alá rendeltetett, hogy az e napra vonatkozó isteni törvényeket betartó ember az ószövetségi korszakokban is Krisztus áldásából, kegyelméből részesülhessen.
A szombat az egész emberiség számára rendelt ünnep – minden ember számára, akik betartják e nap törvényét, áldást közvetít 
(kiemelés tőlem) ...

 

 

Előzmény: puntooo (161235)
Eklatáns Béla Creative Commons License 2 napja 0 0 161240

Jól mondád: szőlőtőkének gyimelcse...

:-)

Előzmény: Kútásóóó (161239)
Kútásóóó Creative Commons License 2 napja 0 0 161239

 

Az utolsó korty:

 

 

"Bizony mondom néktek, nem iszom többé a szőlőtőnek gyümölcséből mind ama napig, a mikor mint újat iszom azt az Isten országában.

És dicséretet énekelve kimenének az olajfák hegyére."

 

Eklatáns Béla Creative Commons License 2 napja 0 0 161238

"meglátjuk, hogy jogos-e a cinikus gúnyolódásod."

Gúnyolódok? Miért nem válaszolsz inkábbzatosan? Mikor fog megalakulni Asszíria? Mikor fogják brit tudósok megtanálni az edomitákat, filiszteusokat, moábitákat, ammoneusokat? Ne feledd, Németh Sándor szerint az ósz-i jövendöléseknek - s így Ésaiás 11. fejezetinek is - szó és test szerint kell bételjesedniök. Tán kétkedsz Németh Sándor profecia-magyarázataiban...?

Előzmény: puntooo (161234)
puntooo Creative Commons License 2 napja 0 0 161237

Ahogy nemecsek ernőről is kiderült, hogy valójában NEMECSEK, a Szent Szellem Személyéről is nyilvánvalóvá fog válni, hogy sértés a szándékos kisbetűzés. 

Előzmény: bethsabé (161236)
bethsabé Creative Commons License 2 napja 0 0 161236

Tehák akkor leegyszerűsítem. Ha valaki elutasítja az Igazságot, tegyük fel azért, mert nem akarja, hogy támadásokban legyen része és nem akarja, hogy pl. munkahelyén hülyének nézzék, akkor, ha még Armageddon előtt meghal, lényegében szerencséje lesz, ugyanis Armageddon után már Sátán meg démonai nem lesznek jelen és így mint feltámadott egyén, a régi bűneit letudva az Új Világban lehetősége lesz megismerni az Igazságot. Ha viszont ugyanez a személy nem hal meg Armageddon előtt, akkor bizony pecchje lesz, mert Armageddonkor ez a lustasága és kényelemszeretete a szent szellem elleni bűnné változik.

 

Egyetértesz?

 

------------------------------------------------------------------------------------------

 

ha még Armageddon előtt meghal, lényegében szerencséje lesz,

 

-Igen.

 

-Így van. De, olvasd el a kiegészítést is és a bibliai verseket is értelemmel.

 

-Pál a szent szellemtől ihletve írta le, hogy a bűn zsoldja a halál. Róma:6:7 Aki meghalt, az felszabadult a bűne alól. Jézus Krisztus, pedig az élőknek és a holtaknak lesz a bírája, amint olvastad a bibliai idézetben.

A halála után, pedig tiszta lappal indul az új világban a feltámadott bűnös is és a feltámadott igaz is az ezer év alatti időszakban. Sőt, a túlélőknek is meg kell felelniük az ezer év végén, vagyis ők is ítélet alá esnek. 

 

-Az ezeréves időszak valójában a tanulás és az ezer év végén, pedig a "vizsga" időszaka lesz. Ott kell igazából bizonyítania minden akkor élő földi embernek, hogy örök életet kaphasson. A végső (megpróbáltatás) vagyis a próba az ezer év végén lesz. Az ezer éves királyság alatt tökéletességre juttatott embereknek, pedig Sátán lesz a főpróbája, hogy mindenkit újból megkísértsen. Ne felejtsük el, hogy Ádám és Éva is tökéletes volt, amikor a Sátán túl járt az eszükön. Az ezer év után is annyian lesznek, mint a tenger fövénye.

 

-Akik viszont akkor majd ellene állnak Sátán taktikájának, azok örök életet kapnak mindörökre. Akik, pedig hisznek ismét a Sátánnak, azok a gyehennába mennek. Vagyis jutalmuk a végső megsemmisítés lesz, a sötétség homálya, ahogyan az írás mondja.

 

 

-Más a helyzet viszont azokkal, vagyis másképpen lesznek megítélve azok, akik megismerték az igazságot, de egy idő után ellene fordultak az igazságnak és másokat is próbálnak magukkal rántani a gyehennába. (Hamis tanítók.)

Bizonyára ismersz Te is ilyen embereket. Az igazságban voltak, de elpártoltak attól.

 

 

21. Mert jobb volna rájok nézve, ha meg sem ismerték volna az igazság útját, mint hogy megismervén, elpártoljanak a nekik adott szent parancsolattól.

 

 

Péter Apostol II. levele 2. rész

 

17. Ezek víztelen kútfők, széltől hányatott fellegek, a kiknek a sötétség homálya van fenntartva örökre.

18. Mert hiábavalóság kevély szavait szólván, testi kívánsággal, bujálkodással elhitetik azokat, a kik valóban elszakadtak a tévelygésben élőktől,

19. Szabadságot ígérvén azoknak, holott ők magok a romlottság szolgái; mert a kit valaki legyőzött, az annak szolgájává lett.

20. Mert ha az Úrnak, a megtartó Jézus Krisztusnak megismerése által a világ fertelmeit elkerülték, de ezekbe ismét belekeveredve legyőzetnek, az ő utolsó állapotjuk gonoszabbá lett az elsőnél.

21. Mert jobb volna rájok nézve, ha meg sem ismerték volna az igazság útját, mint hogy megismervén, elpártoljanak a nekik adott szent parancsolattól.

22. De betelt rajtok az igaz példabeszéd szava: Az eb visszatért a saját okádására, és a megmosódott disznó a sárnak fertőjébe.

 

 

-Ismét más a helyzet viszont a felkentekkel, vagyis a szent szellemtől elhívottakkal. Vagyis azokkal inkább, akik felkentnek mondják magukat és a haláluk után mégsem lesznek elpecsételve Istentől. Ők tévesen gondolták, és nem vizsgálták meg magukat az írások szerint. 

 

 

28. Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból,

életet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét.

30. Ezért van ti köztetek sok erőtlen és beteg, és alusznak sokan.

31. Mert ha mi ítélnők magunkat, nem ítéltetnénk el.

 

 

-Jehova tanúi között is vannak sokan ilyenek, akik méltatlanul esznek és isznak az emlékünnepen az egész világban. Ezért nő azok száma, akik az emlékünnepen magukhoz veszik az emlékjegyeket, pedig nem kellene. Tévesen hiszik magukról, hogy felkentek. Nem vizsgálták meg kellőképpen a saját cselekedetüket. 

 

1Kor 11,27 Azért a ki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.

1Kor 11,29 Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét.

 

 

-Nagy Babilon vezető vallásainak tagjai, mind magukhoz veszik az emlékjegyeket. Vagyis a pászkát és a bort. Az írások szerint Ők ítéletet esznek és isznak, mert a viselkedésükkel nem bizonyítják, hogy a szent szellemtől vannak elhívva. Az ilyenek akarattal a szent szellem ellen cselekszenek.

 

-Hogyan lehet egy olyan nagy Babilonista a szent szellemtől elhívva, aki még mindig a Mózesi Törvények szerint akar élni és várja hogy a testi Izrael helyre álljon Istentől?

 

-Hogyan lehet egy olyan nagy Babilonista Isten szent szellemétől elhívva, aki világi és pogány ünnepeket tart meg, részt vesz a politikában és Isten akaratát félre állítja az útjából.

-Ezek a hamis vallású  emberek a könnyebbik oldalt választották, mert valójában olyan vallást gyakorolnak, ami nekik tetszik és semmilyen erőfeszítéssel és lemondással nem jár a részükről.

Tehát, a saját kívánságaik szerint cselekszenek.

 

 

Júdás Apostol levele 1. rész

Ti azonban, szeretteim, emlékezzetek meg azokról a beszédekről, a melyeket a mi Urunk Jézus Krisztus apostolai mondottak.

18. Mert azt mondták néktek, hogy az utolsó időben lesznek csúfolódók, a kik az ő istentelen kívánságai szerint járnak.

19. Ezek azok, a kik különszakadnak, érzékiek, kikben nincsen Szent Lélek.

 

 

Előzmény: Ayrton64 (161215)
puntooo Creative Commons License 2 napja 0 0 161235

A szombat eféle átértelmezésének van valami bibliai alapja?

Nem akarnám a Béla-féle egymás melletti elbeszélést veled is elismételni, de az alábbi, korábban már idézett szakasz pontosan ezt az átértelmezést alkalmazza a hitből való megigazulásra hivatkozva (ráadásul héber keresztényeknek!)

 

  Zsid 4:1 Óvakodjunk tehát, hogy mivel megvan az ő nyugodalmába való bemenetel ígérete, valaki közületek fogyatkozásban levőnek ne láttassék.

  Zsid 4:2 Mert nekünk is hirdettetett az evangélium, miképpen azoknak: de nem használt nekik a hallott beszéd, mivel nem párosították hittel azok, akik hallották.

  Zsid 4:3 Mert mi, hívők, bemegyünk a nyugodalomba, miképpen megmondotta: Amint megesküdtem az én haragomban, nem fognak bemenni az én nyugodalmamba; jóllehet munkáit a világ megalapításától kezdve bevégezte.

  Zsid 4:4 Mert valahol a hetedik napról ekképpen szólott: És megnyugovék Isten a hetedik napon minden ő cselekedeteitől.

  Zsid 4:5 És ugyanabban ismét: Nem mennek be az én nyugodalmamba.

  Zsid 4:6 Mivelhogy annak okáért áll az, hogy némelyek bemennek abba, és akiknek először hirdettetett az evangélium, nem mentek be engedetlenség miatt:

  Zsid 4:7 Ismét határoz egy napot: Ma, szólván Dávid által annyi idő múltán, amint előbb mondva volt. Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveiteket.

  Zsid 4:8 Mert ha őket Józsué nyugodalomba helyezte volna, nem szólana azok után más napról.

  Zsid 4:9 Annak okáért megvan a szombatja az Isten népének.

  Zsid 4:10 Mert aki bement az ő nyugodalmába, az maga is megnyugodott cselekedeteitől, amiképpen Isten is a magáéitól,

  Zsid 4:11 Igyekezzünk tehát bemenni abba a nyugodalomba, hogy valaki a hitetlenségnek ugyanazon példájába ne essék.

-Mi az a más nap?

 Zsid 4:9 Annak okáért megvan a szombatja az Isten népének.

 Zsid 4:10 Mert aki bement az ő nyugodalmába, az maga is megnyugodott cselekedeteitől, amiképpen Isten is a magáéitól,

 Zsid 4:11 Igyekezzünk tehát bemenni abba a nyugodalomba

 

 

A rituális szombatnál nem igyekezni kell, hanem egyszerűen megtartani a törvényeket. De pontosan melyeket? Mennyi pld. a szombatnapi járóföld? Szabad közlekedni? stb.

Megemlékezzél…” A kifejezés arra utal, hogy már az Izraellel megkötött szövetség előtt megvolt a szombat törvénye.

Az elemi logika alapján bármire vonatkozhat a megemlékezés, de legkevésbé a más nemezetek gyakorlatára, mert arra hogy is emlékezhetne Izrael? Ráadásul 400 évig Egyiptomban éltek, ahol nem volt heti ünnepnap -mint ahogy ez a római birodalomban sem volt közismert! Mégsem részletezte a szombat törvényét a pogánykeresztény gyülekezeteknek sem Pál.

Egy korábbi hozzászólásodhoz:

  Zak 14:16 És lészen, hogy akik megmaradnak mindama népek közül, amelyek Jeruzsálem ellen jőnek: esztendőről esztendőre mind felmennek, hogy hódoljanak a királynak, a Seregek Urának, és megünnepeljék a sátorok ünnepét.

Ez igaz nem azt jelenti, hogy a sínai szövetségen kívül korábban más is megünnepelte volna a sátorok ünnepét?  

Előzmény: llang-ilang (161230)
puntooo Creative Commons License 2 napja 0 0 161234

Jól van Bélám, erre csak azt tudnám mondani, hogy meglátjuk, hogy jogos-e a cinikus gúnyolódásod. De az a helyzet, hogy a világ ítéletének ebben a korszakában a győztes egyház már túl lesz a keresztények feltámadásán/elragadtatáson, és én ahhoz a csoporthoz szeretnék tartozni. Persze neked is azt kívánom, hogy ne a földön maradva kelljen meglátnod: tévedtél. (De vszleg az elragadtatás előtt már lesznek, amik beteljesednek, pld. az Ezékiel-féle Góg és Mágóg háború.) A további vita valóban fölösleges. 

Előzmény: Eklatáns Béla (161233)
Eklatáns Béla Creative Commons License 2 napja 0 0 161233

"Az újszövetségbe nemzeti szinten belépett Izrael+a megmaradt nemzetek."

 

 

Ezelőtt fogják a megalakult Asszíriát fölvenni az ENSZ tagállamai közé? És ezután fogják a brit tudósok megtanálni az edomitákat, filiszteusokat, ammonitákat? Merthogy a vakhitű hitgyülisek szerint az ósz-i profeciák test és szó szerint teljesendők:

 

És lesz ama napon: az Úr másodszor nyujtja ki kezét, hogy népe maradékát megvegye, a mely megmaradt Assiriától, Égyiptomtól, Pathrosztól, Szerecsenországtól, Elámtól, Sinártól, Hamáthtól és a tenger szigeteitől.  És zászlót emel a pogányok előtt, és összegyűjti Izráel elszéledt fiait, és Júdának szétszórt leányait egybegyűjti a földnek négy szárnyairól. Megszünik Efraimnak irígysége, és Júdából a gyűlölködők kivágattatnak; Efraim nem irígykedik Júdára, és Júda sem támad többé Efraimra. És repülnek a Filiszteusoknak hátára napnyugot felé, és kelet fiaiban együtt vetnek zsákmányt, és kezet vetnek Edomra és Moábra, és az Ammoniták engednek nékik. És az Úr megátkozza Égyiptom tengerének nyelvét, és kezét felemeli az Eufráth fölé erős száraztó szélben, és hét patakra csapja azt, és népét sarus lábbal vezeti át, És csinált út lészen népe maradékának, a mely megmaradt Assiriától, a mint volt Izráelnek, mikor kijött Égyiptomnak földéből... 

 

 

 

Előzmény: puntooo (161199)
Eklatáns Béla Creative Commons License 2 napja 0 0 161232

""Jézus legelső és csodája, hogy bort teremtett a vízből."

 

 

Az oinos nemcsak erjedt löttyöt jelölhet.

 

 

" Utolsó vacsoráján. ettek és ittak is"

 

 

De nem erjedett löttyöt:

 

 

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=145818934&t=9003631 ...

;-)

 

 

 

"Eljött az embernek Fia, a ki eszik és iszik"

 

 

Mit? Erjedett löttyöt...?

;-)

 

 

" nagy étü és részeges"

 

Aszondod, Jézus részeges volt? Tehát igazán vádolták a farajazausok...?

;-)

 

 

"Miért mondták a törvénykező vallás tébolyultak a Messiásról, hogy:

 

nagy étü és részeges ember,"

 

 

Miért mondták, hogy szamaritánus, meg hogy ördög van benne, meg hogy paráznaságból született...?

;-)

 

 

Előzmény: Kútásóóó (161231)
Kútásóóó Creative Commons License 2 napja 0 0 161231

"Minél több krisztusi jeggyel rendelkezem, annál jobb. Annál inkább érzem magam kereszténynek.

Ki más kellene, hogy legyen a példaképünk mint Jézus???"

 

 Mondjuk erjedt löttyöt sem ivott - hamár...

 

Jézus legelső és csodája, hogy bort teremtett a vízből. Utolsó vacsoráján. ettek és ittak is  az apostolokkal, sőt azt parancsolta, hogy ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. (nyilván mérsékletesen)

 

A kívűlvalók közül megjegyzést is tettek rá ezért, ami fenn marad az írásokban :

 

. "Mert eljött János, a ki sem eszik, sem iszik, és azt mondják: Ördög van benne.

Eljött az embernek Fia, a ki eszik és iszik, és ezt mondják: Ímé a nagy étü és részeges ember, a vámszedők és bűnösök barátja! És igazoltaték a bölcseség az ő fiaitól. 

Ekkor elkezdé szemökre hányni ama városoknak, a melyekben legtöbb csodái lőnek, hogy nem tértek vala meg:"

Mt11,16

 

Miért mondták a törvénykező vallás tébolyultak a Messiásról, hogy:

 

nagy étü és részeges ember,

Amikor még csodákat is tett köztük bőven???

 

 

 

 

 

 

Előzmény: Eklatáns Béla (161204)
llang-ilang Creative Commons License 2 napja 0 0 161230

"Maguk a zsidók is úgy értelmezik a szombatot, mint az Örökkévalóval ill. az örökkévalósággal való közösséget. Ez pedig az újszövetségben a Krisztusban valósul meg. "

 

A szombat eféle átértelmezésének van valami bibliai alapja?

 

 

A negyedik parancsolat a szombat törvénye: „Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat. De a hetedik nap az Úrnak, a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, aki a te kapuidon belül van. Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert, és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.” (2Móz 20:8–11)

 

 

Tehát ez a szombat vagy sabbat törvénye, ami a megpihenés, a nyugalom ünnepe. Az eredeti kifejezés jelentése szerint ez a munkától való megszűnés, a nyugalom napja. Pihenőnap. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy ebben a parancsolatban nemcsak a munkától való megszűnésnek a napjáról beszél Isten, hanem említ még további hat napot: hat napon keresztül kell az embernek dolgozni, akkor kell az akaratát, a gondolatait, az érzéseit, a fizikai erejét mozgósítania, a hetedik napon ettől meg kell szűnnie, és azt a napot meg kell szentelnie.


A Szentírás szerint a hetedik nap nem a vasárnap, hanem a szombat. Szeretném aláhúzni, hogy ez a parancsolat úgy kezdődik: „Megemlékezzél…” A kifejezés arra utal, hogy már az Izraellel megkötött szövetség előtt megvolt a szombat törvénye. Tehát nem az Izraellel való szövetségkötés hozta létre a sabbatot, a szombatot, nem csupán egy zsidó ünnepről van itt szó, hanem ez a látható világnak egy tartópillére, amit Isten a Teremtéskor határozott meg, és ami a Teremtés történetében van leírva: „Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját, amelyet alkotott vala, megszűnék a hetedik napon minden munkájától, amelyet alkotott vala; s megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt…” (1Móz 2:2–3a)

 

Mit jelent az, hogy megáldotta? Azt, hogy Isten megosztja a javait a szombati nap által. Azt jelenti, hogy a hét napból egyetlenegy van olyan, amelyet Isten természetfölötti módon megérintett. Hat napon keresztül az ember a munkájával, a feladataival, vagyis a világban, földi dolgokkal foglalkozik. A hetedik nap viszont kilép az anyag hatalma alól, a látható világ fölé emelkedik, Isten jelenlétébe. Szombaton az ember közvetlenül Isten képmásaként, Isten hasonlatosságára teremtett lényként létezik.

Nem munkálkodik, pihen, és Isten ebben az állapotában is megáldja, ahogyan ezt a 127. zsoltár tartalmazza: „Hiába néktek korán fölkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret ennetek: szerelmesének álmában ád eleget.” (Zsolt 127:2)
Az áldás nem csupán egy ünnepi, például karácsonyi jókívánság. A Bibliában, ha Isten valakit megáldott, az azt jelentette, hogy megosztotta vele mennyei és földi javait. Tehát a szombat ilyen módon találkozási pont a látható és a láthatatlan világ között az ember számára.
A szombat az idő és az örökkévalóság küszöbe. Ha ilyenkor az ember úgy cselekszik, ahogy Isten mondja, akkor az időbeliségében képes megtapasztalni az örökkévalóságot, ami sokkal nagyobb áldásból részesíti őt, 
mint más napokon a munkája által megszerzett javak.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a hét minden napját szombattá kellene tennie. A Biblia szerint az embernek hat napon át dolgoznia kell, a hetedik napon pedig tevékenységétől meg kell szűnnie, hogy az istenképűség belső tartalmát megélje ezen a napon.

A második dolog a szombattal kapcsolatban a Szentírás szerint: Isten megszentelte, vagyis elkülönítette a többi naptól. A sabbat nem olyan profán nap, mint a többi. A szombat 24 órája más, több, mint a hét többi napjának 144 órája. A szombat transzferencia-képességgel van felruházva Istentől. Ez azt jelenti, hogy közvetíti mindazt az isteni áldást, amely az emberi szükséget képes betölteni. A sabbat órái Isten természetfölötti jelenlétére vannak rendelve, amely az ember számára életet közvetít.
Ezen a napon az ember élete, ereje, egészsége, képességei képesek megújulni. A szombat törvényének a legfontosabb célja az élet, a Krisztus. Ezért mondta a Názáreti, hogy „a szombat lőn az emberért, nem az ember a szombatért” (Mk 2:27). Vagy más helyen: „A szombatnak is ura az Embernek Fia.” (Mt 12:8) Tehát a szombat a Teremtéstől fogva a Krisztus uralma alá rendeltetett, hogy az e napra vonatkozó isteni törvényeket betartó ember az ószövetségi korszakokban is Krisztus áldásából, kegyelméből részesülhessen.
A szombat az egész emberiség számára rendelt ünnep – minden ember számára, akik betartják e nap törvényét, áldást közvetít 
(kiemelés tőlem) ...

 

Előzmény: puntooo (161198)
Eklatáns Béla Creative Commons License 2 napja 0 0 161229

Jézus korában 8-16%-os bor?! Jól vagy? Én ilyet biztosan nem írtam! Maximum 4-5%-osak voltak akkor a borok. 8-16%-os bor csak a mai jahovisták kiváltsága...

;-)

Előzmény: PBea JT (161228)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!