Keresés

Részletes keresés

llang-ilang Creative Commons License 1,5 órája 0 0 159409

Amugy meg ne egy hibás elméletet kellene alapul venned hogy disznók vagyunk, törődjünk a disznók dolgaival ne a nemes paripák sorsával...

 

Minden munkás azonos bért kap, a 9 órásiak és a délután beállók is 10 pénzért dolgoznak.

 

Jel 21,7 A ki győz, örökségül nyer mindent; és annak Istene leszek, és az fiam lesz nékem

Előzmény: llang-ilang (159408)
llang-ilang Creative Commons License 1,5 órája 0 0 159408

" Mi a fenének feltámadni, meg emlékezni a sok szemétre, amikor az egyéniségem nem több, mint egy szemétkupac egyedi kombinációja?"

 

 

Ézs 65,17 Mert ímé, új egeket és új földet teremtek, és a régiek ingyen sem emlittetnek, még csak észbe sem jutnak

 

 

 

Előzmény: Ayrton64 (159406)
llang-ilang Creative Commons License 1,5 órája 0 0 159407

"...még a végén azt fogod bizonygatni, hogy a nem-144-ezernek még imádkoznia is fölösleges."

 

Gyakorlatilag ez már megtörtént itt a fórumon. Tehát teheted kijelentőmódba.

Előzmény: Ayrton64 (159405)
Ayrton64 Creative Commons License 2 órája 0 0 159406

És még valamit:

 

Ha nincs halhatatlan lélek, akkor nem lehetsége örök szenvedés sem. Ebben az esetben viszont miért akarjon az ember feltámadni? Ebben nincs semmi logika. Mi a fenének feltámadni, meg emlékezni a sok szemétre, amikor az egyéniségem nem több, mint egy szemétkupac egyedi kombinációja? Mint amikor a szemétláda mellett a szél összefúj egy rakás szemetet, mely ugyan megismételhetetlen (mert máshol más szemétkupacot fúj össze), de nincs benne semmi érték. Ha tudom, hogy a személyem csak szemét-emlékek kombinációja, akkor minek akarjak feltámadni? Hiszen milliárd évekig (sőt végtelentől fogva) nem léteztem ÉS EBBŐL SEMMI KÁROM NEM SZÁRMAZOTT! Ha nincs lélek, akkor az embernek arra kéne törekednie, hogy az életében a legjobban érezze magát és öregkorában váratlanul (kiszámíthatatlanul) valaki álmában fejbelője, hogy ne érezzen semmit. Ha nincs lélek, akkor a kereszténység a leglogikátlanabb őrültség, ugyanis egyetlen életemben azért szenvedjek, hogy majd feltámadjon az ÉN-nek hitt értéktelen szemétkupac? :-) Akkor inkább tényleg együnk-igyunk sőt ne is gondolkozzunk!!

Előzmény: bethsabé (159403)
Ayrton64 Creative Commons License 2 órája 0 0 159405

"Miért jársz azért mindig ide vissza, ha nem érdekel konkrétan a dolog?"

Megmagyarázom, mert kérdésed logikus (bár van benne egy kis homály) és ésszerű választ kell adnom.

A kérdésedben ott a homály, hogy így fogalmazol: "a dolog". Tehát pontosítok:

Nem a "dolog" nem érdekel, hanem az, hogy TE mit beszélsz a 144 ezerről, mert folyton erről beszélsz és (az az érzésem hogy) még a végén azt fogod bizonygatni, hogy a nem-144-ezernek még imádkoznia is fölösleges. Mivel én nem tartom magam felkentnek, ezért nem nagyon érdekel, hogy milyen szabályok (vagy nem-szabályok) szerint "működnek" a 144 ezerhez tartozók, viszont az még kevésbbé érdekel, hogy TE erről hogyan vélekedsz. Ahogy én látom, a 144 ezer meg a nagy sokaság között olyan nagy a különbség, mint egyes állatfajok között, pl. a mocsokban hempergő disznó, meg a nemes paripa között. A disznó a disznóólból levágásra kerül és kolbász lesz belőle. A paripa pedig tisztes öregségbe múlik ki. Ha én szimbolikusan disznó vagyok, akkor nem a paripa sorsa érdekel, hanem az, hogy tényleg kolbász-e lesz belőlem (lefordítva: 1. van-e halhatatlan lelkem (mert ez a kérdések királya). Ha nincs, akkor csak egy gép vagyok, egy biológiai gép, melynek memóriája van.  Ha nincs lélek, akkor nem vagyok sokkal több egy számítógépnél, amelynek ha a memóriájába a te emlékeidet töltik, akkor én már nem én leszek, hanem TE. Lélek nélkül ugyanis nem tudunk válaszolni arra a fontos kérdésre, hogy ÉN mitől vagyok ÉN és hogy mi is az a ÉN? Ha ugyanis az emlékeim csak szemetek, akkor ebben mi az érték és akkor Jézusnak ezért a szemétért kellett meghalnia? Úgyhogy engem azok a kérdések érdekelnek, melyek énrólam, a sorsomról szólnak, nem pedig olyanokéról, akik tőlem teljesen mások. 

Előzmény: bethsabé (159403)
Kútásóóó Creative Commons License 3 órája 0 0 159404

János ezt a feltámadás dolgot egyáltalán nem úgy látta ahogyan ti,hanem máshogyan:

 

 

 

 

"És látám a halottakat, nagyokat és kicsinyeket, állani az Isten előtt; és könyvek nyittatának meg, majd egy más könyv nyittaték meg, a mely az életnek könyve; és megítéltetének a halottak azokból, a mik a könyvekbe voltak írva, az ő cselekedeteik szerint. 

 

És a tenger kiadá a halottakat, a kik ő benne voltak; és a halál és a pokol is kiadá a halottakat, a kik ő nálok voltak; és megítéltetének mindnyájan az ő cselekedeteik szerint.

A pokol pedig és a halál vettetének a tűznek tavába. Ez a második halál, a tűznek tava.

És ha valaki nem találtatott beírva az élet könyvében, a tűznek tavába vetteték.

Jel: 2. 12

 

 

Előzmény: Ayrton64 (159401)
bethsabé Creative Commons License 13 órája 0 0 159403

 

 

-Ebben igazad van és már többször beszéltél a személyes érzéseidről.

 

Egyet azért kérdezhetek? Miért jársz azért mindig ide vissza, ha nem érdekel konkrétan a dolog?

Előzmény: Ayrton64 (159402)
Ayrton64 Creative Commons License 21 órája 0 0 159402

Másrészről te erre hivatkozol:

 

 

1Jn 3,16 Arról ismertük meg a szeretetet, hogy Ő az ő életét adta érettünk: mi is kötelesek vagyunk odaadni életünket a mi atyánkfiaiért.

 

 

Ha életünket kell adni egy emberi lényért: ismerősért, rokonért, stb., ezt még el tudom képzelni. De hogy köteles legyek életemet adni atyámfiaiért - ez bizony számomra felfoghatatlan, és bizony nem is érdekel. Egyébként sem tartozom a 144 ezer csoportjába, és őszintén szólva egyáltalán nem kívánkozok oda. Ha pedig nincs örök gyötrelem, akkor nem érdekel, hogy fel támadok-e, vagy sem. Mi a fenének ez a sok emlék, ami meghatározza a személyiséget?? Hiszen még az emlékeink is csak ehhez a sátáni világhoz kötődő szemetek? Szemétre meg nincs szükség, tehát ha az emlékeim is szemetek, akkor meg nem mindegy??

Előzmény: bethsabé (159400)
Ayrton64 Creative Commons License 21 órája 0 0 159401

Akkor lényegében szerinted is jól mondtam! Ugyanis azt már régebben mondtam, hogy nem vagyok felkent. Te folyton a felkentekről beszélsz, én meg azt mondtam, hogy nem értek a felkentekhez. Úgyhogy nem vagyunk ellentétes állásponton.

Előzmény: bethsabé (159400)
bethsabé Creative Commons License 22 órája 0 0 159400

Semmiféle isteni parancs nem létezik arra, hogy valaki annyira ragaszkodjon Isten törvényeihez, hogy még az életét is odadobja miatta.

 

-----------------------------------------------------------------------------------

 

 

-A felkentek, azaz Isten szellemétől elhívott emberek, az életüket is odaadják Istenért, sőt oda is adták. A testi ember ezt viszont már nem teszi meg. Jézus Krisztus az életét adta oda az emberekért, magáért Istenért tette, és vállalta a meghurcoltatást és a megalázást.

 

-Erről szól a 144000 felkentek élete is. Ezt nagyon nehéz elmagyarázni egy testi embernek, sőt nem is érti ezeket a szellemi dogokat meg. Nem hiába mondta Jézus, hogy nem mindenkinek adatik meg az Isten országának a megértése. 

 

-Amikor arról beszélünk, hogy a szellemtől újjászülettek mehetnek csak be az Isten Királyságába, akkor ebben az esetben a testi gondolkodású emberek ki vannak onnan zárva és több mint valószínű, hogy nem mehetnek oda be.

 

 

-A testi gondolkodás felöleli a testtel való túlzott törődést, a test kényeztetését, a sexuális örömök előtérbe helyezését, sőt még a paráznaságtól sem riad vissza. Ezeknek az embereknek a teste többet ér a saját szemükben, mint az Istennel való szellemi jó kapcsolat. Akik többet törődnek a testükkel, és főleg a testnek élnek, azok nem lehetnek Istennel jó viszonyban, tehát nincs a szívükbe beleírva Istennek Törvénye.

 

 

1Jn 3,16 Arról ismertük meg a szeretetet, hogy Ő az ő életét adta érettünk: mi is kötelesek vagyunk odaadni életünket a mi atyánkfiaiért.

 

-János itt a felkentekről beszél. Minden ami az Újszövetségben le van írva, az kizárólagosan a felkentekhez van írva. A más juhok, legfeljebb kétszer vannak megemlítve benne, mint földi várományosok.

 

-Jézus megemlíti pld, Őket akkor, amikor azt mondja a tanítvámyainak, hogy más juhaim is vannak nékem és azokat is elő kell majd hoznom.

 

De, a lényeg és a hangsúly Jézus Krisztus társörökösein van, (144000) akik a Királyság uralkodói lesznek.

 

-Hisz Jézus miattuk jött elsősorban a világba.

 

Nagy Babilon másik kategória, a hamis vallások öntörvényű világ vallásai. Külön törvényekkel rendelkeznek a különböző vallási csoportokban. Nem Istenért vannak Ők, vagyis nem neki szolgálnak, hanem saját maguk testi jólétéért és saját maguk kigondolt ceremóniáját bonyolítják le.

Ők mint hamis vallások követői a gyehennába mennek. (Jelenések:18.)

 

 

Előzmény: Ayrton64 (159399)
Ayrton64 Creative Commons License 23 órája 0 0 159399

 

Én nem frocliznám az adventistákat azért, mivel nem esznek disznóhúst. Ugyanis az ókori izraeliták nem hiába tartózkodtak a disznóhústól. Természetesen mindig az a lényeg, hogy semmit sem vigyünk túlzásba, semmiből ne csináljunk bálványt, még szimbolikusan sem. Mert bizony még a disznóhústól való tartózkodából is lehet bálványt csinálni olyan módon, hogy fanatikusan kutatjuk, hogy mi tartalmaz disznóhúst, hogy még véletlenül se együk meg. Ez helytelen. Ugyanúgy helytelen, mint a vértől való tartózkodásnak az a formája is, hogy minden sajtot, meg minden ételt abból a szempontból vizsgálunk, hogy vajon tartalmaz-e egy csöpp vért. Ha pedig egy adventista keresztényt pl. becsuknak (tegyük fel Észak Kóreában), fogságba kerül és olyan választása van, hogy eszik disznóhúst vagy meghal, akkor bizony Isten nem fogja elvárni tőle, hogy inkább éhenhaljon. Ugyanúgy azt sem várja el senkitől, hogy ha olyan választása van, hogy meghal-e vagy vért vesz magához, akkor a halált válassza. Semmiféle isteni parancs nem létezik arra, hogy valaki annyira ragaszkodjon Isten törvényeihez, hogy még az életét is odadobja miatta. A példák, amik a Biliában vannak, pl. Dániel példája, aki nem hajolt meg a bálvány előtt és inkább a forró kemencébe ment - ezek olyan példák, amik a maximumról szólnak. Tehát olyan példák, mint amikor egy fiatal sportolót azzal bíztatunk, hogy milyen nagyszerű dolog a világcsúcs. De mivel tökéletlenek vagyunk, lelki-alkatilag nagyon kevesen alkalmasak arra, hogy "világcsúcstartók" legyenek. A keresztényekkel is ugyanez a helyzet: nagyon kevesen vannak olyanok, akik be tudják tartani azokat az ideálokat, melyeket a Biblia példaként állít elénk. Törekedni kell, de ha valaki törekszik, viszont lelki gyengeségénél fogva nem képes megtenni azt, amit meg kéne tennie - nos erre van Krisztus vére, a váltságáldozat, mert amúgy nem lenne értelme az egésznek. Ha egy családos ember (mert minden ember családos, mert ha nincs családja, akkor van apja, anyja, stb.) azt választja, hogy inkább meghal, minthogy megsértse Iste valamelyik törvényét, akkor nem biztos hogy ez egy szerető ember. Hogyan szeretheti jobban Istent a saját gyerekénél? Hogyan szeretheti jobban azt, akit nem lát annál, akit lát? Az ilyen vagy egy hős, egy bibliai hithős, egy példa, egy maximum, vagy egy elmebeteg fanatikus, akinek átmosták az agyát. Az utóbbi pedig egy nulla, hiszen nincs benne semmi szeretet.

Előzmény: bethsabé (159397)
Kútásóóó Creative Commons License 27 órája 0 0 159398

Nem csak a vérátömlesztés hanem az egész orvostudomány, gyógyszer ipar fenntartással kezelendő.

 

 

És felele a Sátán az Úrnak, és monda:

 

"Bőrt bőrért; de mindent a mije van, odaad az ember az életéért."

Jób 2,4

 

 

Amíg az ember erős és egészséges óckodik mindenféle gyógyszertől, orvosi eszköztől és idegen vértől. Aztán ha egyszer kétszer (mert nincsen idő, ami el ne jönne) farkas szemet néz a halállal, változhat bizony a szemlélete.

 

Az orvostudomány csillapíthatja a betegséggel öregséggel járó fájdalmakat, kellemetlenségeket, de valakit pont ez vezethet a bűnbánatra megtérésre stb,,

A sok művészt is pont a  szenvedés sokszor az, ami megihlet.

 

Az orvos meghosszabbíthatja mesterségesen az emberi életet, de minek?

Nem fölösleges egy perccel is többet tölteni a földi szenvedéseink között, mint az Úrral lenni a Mennyországban?

 

Beteg-é valaki köztetek? Hívja magához a gyülekezet véneit, és imádkozzanak felette, megkenvén őt olajjal az Úrnak nevében. 

És a hitből való imádság megtartja a beteget, és az Úr felsegíti őt. És ha bűnt követett is el, megbocsáttatik néki.

Valljátok meg bűneiteket egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok: mert igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése.

Jak 5,14

 

 

 

 

 

 

Előzmény: bethsabé (159397)
bethsabé Creative Commons License 1 napja 0 0 159397

 

 

-Pld: Hogyan történik a valós életben egy hétköznapi életet élő adventista életmentő műtéte? Tegyük fel, súlyos közúti balesetet szenved és vérre lenne szüksége? Úgy tudom, hogy az adventisták nem utasítják el a vértranszfúziót.

 

-Megvizsgálják-e (külön szigorú módszerrel) a laboratóriumokban külön más emberek vérét sejtekre bontva, amit majd a sérült a testébe fog kapni? Értem ezalatt azt, hogy pld. külön gyűjtik-e a disznóhúsmentes emberek, vagyis a vegetáriánusok vérét az Ő számukra műtétek alkalmával? Mivel lehet azt bizonyítani, hogy a "donor", aki a vért adta, soha nem szennyezte be a testét disznóhúsból készült ételekkel és mondjuk egy kis jó hagymás vérrel? Netalán, ha úgy esett, akkor a "donor" néha -néha, mondjuk karácsonykor egy kis kupicának sem tudott ellene állni. 

Előzmény: Eklatáns Béla (159396)
Eklatáns Béla Creative Commons License 1 napja 0 0 159396

 

"szóval működik a kegyelem"

 

Azon pogányoknak és bálványimádóknak, kik ilyen-olyan okból disznómentes koszton élnek, mindenképp "működik"(sic!) a kegyelem, hiszen ők mentesek az alábbi kórságoktól, mikben a disznózabáló (ex-)hitgyülisek és (ex-)jahovisták szenvednek:

 

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=145840592&t=9003631 ...

:-)

Előzmény: friss szél (159371)
Eklatáns Béla Creative Commons License 4 napja 0 0 159395

Te mi alapján rangsorolod a problemákat? A gőgöd alapján? Avagy ezért is "szólt az Isten" neked külön....?

:-)

Előzmény: friss szél (159394)
friss szél Creative Commons License 4 napja 0 0 159394

van itt nagyobb probléma, mint a disznóhús evés, vagy nem evés:

 

https://www.youtube.com/watch?v=OnHOs6f1yPk&feature=youtu.be

 

Az adventisták protestánsok?

 

Előzmény: llang-ilang (159370)
Eklatáns Béla Creative Commons License 4 napja 0 0 159393

"De volt már olyan időszak, amikor nem ettem, mert Isten szólt, ne egyek"

 

És azért nem szólt, hogy nyugodtan cigizz meg kábítószerezz? Végülis hol tiltja a Biblia, nem igaz...?

;-)

Előzmény: friss szél (159374)
Eklatáns Béla Creative Commons License 4 napja 0 0 159392

Dr.Hans-Heinrick Reckeweg: 
Sertéshús és egészség

 

 

A tanulmány a Gesunde Medicin c. folyóirat 1978/3. számában jelent meg.

 

 

Évek óta kértek már, hogy írjak egy közérthető cikket a sertéshús ártalmasságáról, azaz a szútoxinokról, a sertéshúsban lévő méreganyagokról. Mindenekelőtt a nagy kultúrák alapítóit kell megemlíteni, akik az európai kultúrát alapjaiban befolyásolták, így Mózest és a prófétákat, valamint Mohamedet. Ők felismerték a természet törvényszerűségeit, és erre alapozták törvényeiket. Jahve, a zsidók Istene azonos a természeti törvényekkel, amelyeket az ember nem sérthet meg. Különben a biológia törvényei szerint bekövetkezik a „betegség, mint büntetés”. méreganyagokról.

Különösen veszélyes kihatása van a sertéshús élvezetének a trópusi területeken. Ez a kihatás többek között azokon az afrikai területeken is tapasztalható, ahol azonos éghajlati viszonyok között az iszlám lakta terület közvetlen környékét a nyugati civilizáció foglalja el. Ez a megállapítás a különböző hunza törzsekre is érvényes a Himalája vidékén /Bircher/. A sertéshúst nem fogyasztó iszlám törzsek egészségesek, és idős korukig a számos expedíció teherhordóiként dolgoznak, míg a völgy másik oldalán élő, az iszlám magatartási és étkezési szabályaira nem figyelő hunza törzseket a szokásos betegségek gyötrik.

Az iszlám törvényei szerint élő lakosság egészséges, míg a nyugati civilizációs elvei szerint élő lakosságot minden tipikus , a sertéshús élvezetével összefüggő civilizációs betegség jellemzi.

Ismeretes, hogy nemcsak a zsidóknak, hanem a mohamedánoknak is szigorúan tilos mindenféle sertéshús fogyasztása. Újból és újból vannak, akik kifogásolják, hogy ezek csupán a papok által rendelt vallás-higiénés intézkedések, amelyeket a sertéshús trichinózisára vonatkoztatnak. Semmi esetre sincs azonban így. Ez már csupán egy nem szándékos nagy kísérletből is kitűnik, amelyről több orvoskolléga – mint résztvevő – hitelesen beszámolt.

A második világháború idején Rommel vezértábornagy vezetése alatt az észak-afrikai hadjáratban egyre több német katona betegedett meg az ún. „trópusi fekélyben, azaz alszár-fekélyesedésben, amely harcképtelenséget okozott, hosszabb kórházi ápolást, ugyanakkor a mérsékelt övön való tartózkodást igényelt. Miután minden kezelési mód – kemoterápia – teljesen eredménytelen volt, arra gondoltak, hogy az alszár-fekély az étkezéssel lehet összefüggésben, mivel az őslakosság egyáltalán nem szenvedett ebben a betegségben. Átállították tehát a csapatellátást az iszlám őslakosság szokásos sertéshús-mentes kosztjára, amellyel a trópusi fekély egész problémája egy csapásra megoldódott.

Már a háború előtt felismertem, hogy a sertéshús terhelően hat, és bizonyos mérgező hatást fejt ki. Akkor úgy fogtam fel, hogy ez csak a friss sertéshús-készítményekre vonatkozik, mint disznótoros tál, sertéssült, főtt sertéscsülök, oldalas, karaj stb. Nem vonatkozik viszont a pácolt /sonka, szalonna/ és a kolbászárúként feldolgozott, füstölt sertéshús-készítményekre.

Ez a tévedés azért alakult ki, mert a friss vágásból származó sertéshús-készítmények fogyasztása hirtelen fellépő megbetegedéseket szokott előidézni, mint pl. vakbélgyulladás, epehólyag-gyulladás és epekő okozta hascsikarás, heveny bélhurut, gyomorbélhurut, tífuszos és paratífuszos betegségokozók, heveny ekcémák és furunkulusok /kelések/, izzadságmirigy-tályog. Ezzel szemben semmi ilyesféle kórtünetet nem találtam annak idején a sertéshúst tartalmazó tartós kolbászáru /pl. szalámi is, amely ugyancsak tartalmaz szalonnadarabokat zsíralkotórészként/ fogyasztásakor.

Ugyancsak tanulságos volt egy másik nem szándékos kísérlet, az egész német nép táplálkozásának teljes átállítása, amelyet a háború utáni éhségéveket követő pénzreform okozott. A szűkös években – a háború idején – és különösen a háború után, amely a pénzreformmal ért véget, a német nép gyakorlatilag egészséges volt.

Kevesen ehettek jóllakásig. Sertéshús gyakorlatilag egyáltalán nem volt, egyéb húsféle is csak csekély mennyiségben. Kevés zsírt osztottak szét, cukrot pedig alig, ezzel szemben gabonafélét – kenyér és tésztafélék általában elegendő mennyiségben lehetett előteremteni, amit burgonyával, répafélékkel, továbbá friss zöldséggel egészíthettek ki.

Akkoriban gyakorlatilag nem volt vakbélgyulladás, epehólyag-gyulladás, legfeljebb azoknál, akik feketén vágtak sertést, ami nagyon ritkán fordult elő. A reuma is, porckorong-kopás és más hasonló megbetegedések, továbbá szívinfarktus, valamint meszesedés és magas vérnyomás csaknem ismeretlenné váltak.

A pénzrendszer átalakításakor azonban, 1948 után hamarosan – amint a sertéshús, a sonka és különösen a szalonna ismét közvetlenül rendelkezésre állt – alapvetően megváltozott a kép.

Vakbélgyulladás, epehólyag-gyulladás, akut bőrgennyesedések, mint pyoderma /bőrgennyesedés/ impetigo /gennyhólyagos bőrbetegség/, furunkulózis és verejtékmirigy tályog ismét napirenden volt, amelyeknek kémiai szerekkel – szulfonamid kenőcsök – való kezelésük után hamarosan szövődményként gombák léptek fel, és különféle mellékhatások voltak tapasztalhatók.

Különösen ijesztő volt akkoriban a rákos megbetegedések számának növekedése. Sok 60-70 év körüli beteg – akik azelőtt panaszmentesek voltak – hirtelen gyomorpanaszokat észlelt, amelyek oka – mint kiderült – a tápcsatorna, a gyomor vagy a bél rákos megbetegedése volt.

 

Arthritis és arthrosis: sertéshús okozta betegségek

 

Több éves tapasztalataim során megmutatkozott, hogy sok más betegség – mint az arthrosis /nem gyulladásos ízületi betegség/ az arthritis /izüzeti gyulladás/ - nagymértékben a sertéshús fogyasztásától függ. Egyéb betegségeket is a sertéshús fogyasztása tartott fenn, pl. a nők fehérfolyása, sipoly krónikus gennyesedését, nemcsak a fül operációja után /előrehaladott középfülgyulladás/ hanem a háborús sérülések okozta sipoly gennyesedését is. Így hátráltatta vagy teljesen megakadályozta a gyulladást, illetve csak egy speciális homeopathiás kúra után gyógyult a beteg, mindenféle sertéshús /virsli, sonka stb./ eltiltása mellett.

Első megfigyeléseim alapján eleinte az egész probléma természetesen rendkívül kérdésesnek tűnt. Újból és újból meg kellett vizsgálnom, hogy ilyen megállapítások nem a megfigyelések egyoldalúságán vagy egyéb tévtanokon nyugszanak-e.

Elhatároztam tehát, hogy még szigorúbb mércét állítok mint eddig, és takarmányozási kísérleteket végeztem kísérleti állatokkal. Egérketrecnek szükségem volt 30 db magas és széles befőttes üvegre, amelyből a pénzreform után ismét bőven volt, vásároltam egy csapat fehér egeret, és különböző takarmányozási kísérleteket végeztem. A sertéshússal táplált egerek nagyon hajlamosak voltak a kannibalizmusra. Az idő előrehaladtával, néhány hónap, illetve kb. egy év múlva nagymértékben lépett fel rákos megbetegedés náluk a különböző testtájaikon. Különféle bőrbetegségek is megjelentek rajtuk, ezzel szembe a normális takarmányon tartott egereknél – habár jelentkezett betegség ott is – rákban és súlyos, halálos megbetegedésben kevesebb pusztult el, a kannibalizus pedig gyakorlatilag nem is jelentkezett. el

Mivel eközben többfelől jelezték nekem a sertéshús fogyasztásának állatoknál jelentkező egyéb következményeit, rögtön felfigyeltem a sertéshúsból származó különféle toxikus hatásokra.

Így tapasztaltam, hogy boxer kutyák semmilyen körülmények között sem kaphatnak sertéshúst, mert , mert hamarosan ótvart és viszkető bőrbetegségeket, továbbá adott esetben rosszindulatú belső bajokat kaptak. Ugyanezeket jelezték cirkuszi állatokról is, különösen oroszlánokról és tigrisekről, amely állatoknak semmilyen körülmény között sem szabad sertéshúst adni, mert ellustulnak és elhíznak, s ezen kívül – talán magas vérnyomás hatására – orrvérzést kapnak, és ezáltal elpusztulnak.

Egy pisztrángtenyésztő felhívta a figyelmemet, hogy darált sertéshússal az egész tenyészetet ki lehet irtani, úgy hogy a pisztrángok napokon belül teljesen elpusztulnak. 1948-ban ismét számos akut és krónikus betegség töltötte ki praxisomat. Csak azt a különös megfigyelést tehettem, amit az egyéb megfigyelés alapján kifejlesztett homotoxikológia értelmében értékelhettem ki. Emellett kiderült, hogy a sertéshús jelentős homotoxinként /emberre mérgezően ható anyagként/ tekintendő, amely a testet védekező helyzetbe kényszeríti, ami különböző – ha a homotoxikológia szempontjából nézzük – kitűnik, hogy a sertéshús számos összetevője homotoxinként terhelő tényezőként viselkedik, úgyhogy ez a kifejezés: „sutoxin” /sus = sertés/ helyesnek bizonyul. betegségek formájában jelentkezik. A már irodalomból is ismert eredményekből

kiderült ugyanis, hogy az ún. exogén /azaz kintről származó/ állati zsír a testben úgy raktározódik, hogy pl. egy ürüzsírral etetett kutya depózsírjában az ürüzsír kémiailag kimutatható. A bőr alatti zsírszövet kémiai reakciójából – jódszám – válik ezt láthatóvá. Továbbá a vér is ilyen zsíralkotókkal telik meg. Óriásmolekulák keletkeznek, amelyek különböző ülepedési sebességük szerint /Swedborg-egység/ mérhetők, s ezek más anyagokkal együtt felelősek az arterioszklerózis, magas vérnyomás, a kötőszövetek általános, de főleg a mirigyek rossz vérellátásának és a szívkoszorúerek szűkületének és elmeszesedésének kialakulásában.

Később az is megmutatkozott, hogy egy ilyen zsírdús táplálkozás terheli meg leginkább a kötőszövetet. Huss professzor /Münster/ a „Nem specifikus mesenchyma reakció” című könyvében kifejezetten állítja, hogy ezek a megterhelések, zsírdús táplálkozás /ebben elsősorban a sertésszalonna a felelős/, továbbá egyéb stresszel párosuló megterhelések hatására súlyosbodnak, esetenként halált okozó folyamatot indíthatnak el.

Wendt professzor /Frankfurt/ az arterioszklerózist és a bevérzéseket gyakorlatilag kizárólag az ún. „fehérjefelesleg”-re vezeti vissza, ezért a mukopoliszacharidok, tehát kimondottan a sertés nyálkahártya kötőszövetei a felelősek, amelyet ő egyébként nem sertésből eredőnek tekint.

 

Sertéshúsban levő kóranyagok

 

Felvetődött a kérdés, hogy miben áll a különbség a sertéshús és más húsféleségek között. Nehéz volt hiteles bizonyítékokat szerezni, mégis az alábbiakat állapíthattam meg.
1. A sertéshúsnak igen nagy a zsírtartalma. Az ún. „sovány sertéshús” is még nagy mennyiségű zsírt tartalmaz, mivel /a szarvasmarha, a juh és az ezekhez hasonló állatok húsával ellentétben/ a sertéshúsnak csupán a sejtjeiben is tetemes mennyiségű zsír található. Egyéb húsok esetében zsír kizárólag a sejteken kívül, a kötőszövetekben, azaz a zsírsejtekben raktározódik.

Csupán az öreg szarvasmarha húsa nem tartalmaz a sejtekben kis mennyiségű zsírt, míg a sertéshús esetében minden nagy százalékban található a zsír a sejtekben is. Ez szemmel látható: ha sovány sertéshúst sütünk is, a forró edényben hamarosan zsír szabadul fel, és így a sertéshús „saját zsírjában” sül meg. Mivel a zsír kb. kétszer annyi kalóriát tartalmaz, mint a szénhidrát és a fehérje, különösen túltápláltság esetén a legegyszerűbben raktározza a szervezet, mégpedig a kötőszövetben. Ez sertéshúst fogyasztóknál gyakori zsírlerakódást /adipositas/ eredményez , amely a sertéshús egyéb kóranyagaival /nyálkaalkotók/ együtt csak nehézségek árán bomlanak le ismét. Ez a folyamat részben megfelel a Wendt professzor szerint „fehérjefeleslegnek.

  1. A zsír gyakran koleszterinhez kapcsolódik. A vérben a koleszterinnel óriásmolekulák képződnek, amelyek a magas vérnyomásért és az arterioszklerózisért felelősek. Ezek a szívinfarktushoz, a koronáriák és a periférikus véredények keringési zavaraihoz is hozzájárulnak, különösen a nikotinnal együtt /Roffo professzor szerint/.

  2. Különös veszélyt jelentenek a kötőszövet szulfáttartalmú alkatrészei, a jellegzetesen nyálkás mukopoliszacharidok /aminocukor, chondroitinszulfát, hexózamin, glukozamin többek között/

Kizárólag sertéshússal állítják elő a kenhető húskészítményeket. Kenhetőségüket az aminocukroknak, hexózaminnak és a kéntartalmú alkotórészeknek /kondroition-kénsav és kukoitinkénsav/ köszönhetik. Ezek segítik a kötőszövet megduzzadását, és kapcsolódnak a raktározó zsírokhoz /ún. „canpszis”, Machebeuf szerint/

A sertéshúst rubensi gazdagságban fogyasztók kötőszövete sajátságosan megduzzad, megtelik mint a vízzel telt szivat, s így a kötőszövetnek a sertéshúsfogyasztókra jellemző párnásságot kölcsönöz

További veszélyeket jelent a nyálkaalkotók tárolása az inakban, ínszalagokban, porcokban. Ennek arthrosis és arthritis, porckorong-károsodás a következménye, mivel a kötőszövetek porcos állománya a sertéshús fogyasztása miatt bizonyos mértékben elnyálkásodik, lágy és kevésbé ellenálló lesz. Itt különösen Bier professzor kísérleteit érdemes megemlíteni. Bier a kísérleti állatoknak kén injekciót adott. Ennek hatására a kötőszöveti kén mobilizálódott és kiválasztódott, és a porc anyaga kénben szegényebb, így szilárdabb, ellenállóbb lett. Nyilván ily módon hatnak a kénes fürdők is, azaz a kén mobilizálásának útján.

Ebből következik, hogy a porc annál szilárdabb és ellenállóbb, minél kevesebb ként tartalmaz. A sertéshús viszont a jelentős mennyiségű nyálkás kötőszövet miatt kísérletileg kimutathatóan sok ként tartalmaz. Lettré professzor /heidelbergi patológus/ állatkísérletek alapján – melyeket radioaktívan jelölt kötőszövettel, szervek és mirigyek szöveteivel végzett – megállapította, hogy a kötőszövet hasadó anyagai a szervezetbe juttatás után nagymértékben oda jutottak, ahol azokra szükség van.

A sertéshús tartalmazza a legtöbb zsírt. Koleszterin és telített zsírsav tartalma magas. Származékai közül néhány, mint pl. a yorki sonka /főtt sonka/, zsírtartalma a 40 %-ot is eléri. Fogyasztása, egészségügyi szempontból, éppen ezért nem ajánlott.

A vágóhidakon gyakran találnak leölt jószágokat, amelyekről a feldarabolás után kiderül: valamilyen jóindulatú, vagy rákos daganatuk van. A sertések húsa ezenfelül számos betegség terjesztője is, amely veszélyezteti mind az emberi, mind a háziállatok egészségét.

A sertéseket régen szokás volt hulladékokkal etetni, mely szokást falun még ma is követnek. A trichinellózist és más fertőzéseket pedig a patkányoktól kapják el az állatok. A modern állattartás javított ugyan a körülményeken, viszont újabb problémákat hozott felszínre. Az, hogy egy sertés öt-hat hónap vagy ennél is kevesebb idő alatt elérje a 100 kg-os súlyt, természetellenes módszerek alkalmazását igényli. Ilyen probléma pl. a természetes élettér hiánya. A jelenleg tenyésztésre kerülő fajták nagyon válogatottak, éppen ezért az ellenálló képességük kisebb. Ezért könnyebben betegszenek meg és a járványokra is hajlamosabbak.

A sertésállomány leggyakoribb betegségei: az afrikai sertéspestis, a malacokra különösen veszélyes áll veszettség, az atrófiás rhinitis és olyan fertőzések, mint a trichinellózis.

Táplálkozásunkban részesítsük inkább előnyben a nem állati eredetű, tápláló élelmiszerek fogyasztását. Étkezésünk akkor lesz a legjobb, ha teljes őrlésű gabonafélékből álló ételekre épül. Ezeket jól kiegészíthetjük egyéb zöldség és gyümölcsfélékkel, valamint olajos magvakkal. Ha erre az alapra tudjuk helyezni étkezésünket, akkor a legjobb úton haladunk az életerőnk megtartása felé. Ezek az élelmiszerek biztosíthatják a legjobban szervezetünk számára a tápanyagokat. Megfelelő komplettálással elégséges fehérje, ásványi anyagok és vitaminforrást jelentenek. Ügyeljünk arra, hogy változatosan készítsünk ételeket és lehetőleg hagyjunk megfelelő időt annak az elfogyasztására is. A zsíros ételek elkerülésével kondíciónk javulni fog és a betegségekre is kevéssé leszünk hajlamosak. A legjobb megoldás, ha egy jól felépített rost dús táplálkozást kombinálunk rendszeres testmozgással, megfelelő pihenéssel, a víz üdítő használatával, kiadós sétákkal a friss levegőn és a napfényen. Az élet megér annyit, hogy ne olyan dolgon menjen tönkre, amin lehetett volna javítani. Ma, amikor számos területen szennyezik környezetünket és nem tudjuk mikor, és honnan mérgeznek bennünket, legalább azt érdemes elkerülni, amit biztosan lehet.

Ezek az egyszerű igazságok javítani fogják életminőségünket, közérzetünket és az idősebb kort is szebbé tehetik számunkra.

 

A sertéshús növekedési hormonja rákot okoz

 

Még számos figyelemreméltó összetevője van a sertéshúsnak: bőven van benne növekedési hormon, amely gyulladások és kötőszöveti duzzanatok okozójaként tekinthető.

Tartani lehet az „akromegáliától”, azaz az áll és más hasonló csontok beteges növekedésétől, de különösen az el hájasodástól és az általános túlzott növekedéstől, elsősorban rákos hajlam esetében /legtöbbször korábbi mérgezés – esetleg kemoterápiás kezelés – hatására bekövetkező kötőszöveti károsodásoknál./

Ez azt is megmagyarázza, hogy a pénzreform után miért betegedtek meg 60-70 éves betegeim hirtelen rákban: füstölt szalonnával ették a kenyeret. Ezzel igazolták a kísérleti állatokon előidézett rákot, ugyanis a füstölt szalonnával táplált állataimmal végzett kísérleteim is ezt az eredményt mutatták. A szalonna nemcsak koleszterint /Roffon szerint a ráksejtek sejthártyájában/ tartalmaz, hanem növekedési hormont is, amely a rák növekedését segíti elő. A dohányfüstben levő benzpirén is hasonló hatást fejt ki, amely tipikus karcinogén /rákkeltő/ anyag.

Ehhez jött még a sertéshús viszketési ingert kiváltó hatása – histamin tartalma miatt -, mely gyulladási folyamatokat indít el: mint furunkulus /kelés/, karbunkulus /több egymás mellett kialakuló kelés/, vakbélgyulladás, epepanaszok vénagyulladás, nők fehérfolyása, tályog, phlegmone /tovakúszó gennyesedés a bőr alatti kötőszövetben/, valamint bőrbetegségek, így csalánkiütés bőrgyulladások – pl. ekcéma, dermatitisz /bőrgyulladás/ neurodermitisz /idegrendszeri zavar következményeként kialakuló bőrelváltozás/ és más bőrbetegségek.

A pénzreform után többször kezeltem idősebb nőbetegeket krónikus családkiütéssel, valamint gyermekeket, akiknél a csalánkiütés homeopátiás kezelésre /Apis D12 és Sulfur D-30/ gyorsan gyógyult, de a felnőtteknél makacsul, újból és újból fellépett, ha ezek a nőbetegek továbbra is fogyasztották a sertéshúst. A csalánkiütés esetén végérvényesen akkor volt tényleges gyógyulás, ha a betegek szigorúan megtartották a sertéshústilalmat. Ez a tilalom érvényes minden kolbászárúra, - így a borjúmáj készítményekre, virslikre – mivel minden virslibe és kolbászáruba beledolgoznak sertéshúst, de legalább sertészsírt /kivéve a garantáltan sertéshúsmentes termékekbe/.

A sertéshús gyulladást és viszketést kiváltó hatását a hisztamin és imidazol testek okozzák /pl. többek között erthionenin/, melyek gyulladási folyamatokat indítanak el. Ilyen gyulladási folyamatok kísérleti körülmények között is megfigyelhetők.

Hisztamin injekcióval kísérletileg előidézhető gyomorfekély, viszketegség, gyulladások, különböző allergiás betegségek, mint asztma, szénaláz, szénanátha, valamint szívritmuszavar, sőt esetenként szívinfarktus is. A szívinfarktus veszélye esetén ugyancsak tilos a sertéshús fogyasztása.

Egy további méreganyagot alkotnak a sertéshúsban a kutatás szintjén még nem kellően definiált sajátos vérösszetevők, amelyeket onkogén ágensnek /daganatot előidéző anyag/ /Nieper/ vagy endobiontának /Enderlein/ siphonosphora polymorph-nak /Brehmer/ vagy eritrocita zárványoknak /Scheller/ is neveznek. Emellett még nem egészen bizonyos, hogy ezek a különböző faktorok mennyiben azonosak egymással és a rák kialakulásában – az orosz kutató, Szperaszkij szerint iniciátorként /azaz oki tényezőként vagy esetlen indikátorként = jelző anyagként/ - mennyiben játszanak szerepet.

Mindemellett ezekben a csíraképző zárványokban igen gazdag a sertés vére, újabb elképzelések szerint ezek sérült sejtekből kiszabadult vagy tönkrement mi-tokondriumokként /parányi sejtalkotók/ is felfoghatók.

A sertéshúsnak egy nagyon lényeges mérgező összetevője tovább a grippe vírus, amellyel Shope professzor szerint /Londoni Víruskutató Intézet/ a sertéstüdő telítve van és gyakorlatilag ezt is a kolbászáruval együtt dolgozzák fel. Az aki sertéshúst, illetve olyan virslit fogyaszt amelyet sertéstüdővel készítettek, amellyel mindenféle töltelékes árunál számolni kell, egyben grippe vírust is fogyaszt. Ez oda vándorol – Lettrés kutatása szerint – arra a helyre, ahova biológiailag tartozik, azaz elsősorban a tüdő kötőszövetébe. Itt lappangó stádiumban marad, míg szaporodásához a megfelelő alkalom nem adódik, mint pl. tavaszi vitaminhiány, napfénytől elzártság és meghűlések. Ekkor lobban fel az influenzajárvány. Úgy tűnik, hogy ez nem egy influenza vírusos cseppfertőzés következménye, hanem nyilvánvalóan vagy elsősorban egy korábbi sertéshúsfogyasztás /kolbászáru/ hatása, azaz az influenza vírus előzetes közvetlen fogyasztására vezethető vissza, a naponkénti táplálékfelvételre. Emlékezetes az az influenzajárvány, mely az I. világháborút követte, amely több halálos áldozatot követelt, mint az egész világháború, és különösen Németországban hatott pusztítólag. A kiéhezett német nép akkoriban első táplálékként amerikai szalonnát kapott, amely bőven állt rendelkezésre mint kalóriadús táplálék. Többéves praxisomban hasonló megfigyeléseket tehettem a sertéshúsfogyasztást követő influenzajárvány idején. Ugyanis a kanadai sertéshús konzervek százezreit árusították novemberben, majd pedig télen a házi disznóölés következett. Így januárban, februárban biztos, hogy egy többé-kevésbé súlyos influenzajárvány alakult ki. Ismerős tény, hogy a mohamedán országokban elmarad az influenzajárvány, mivel nem fogyasztanak sertéshúst.

 

A probléma megoldása

A szervezet nem képes a sertéshús fiziológiás méregtelenítésére a szokásos módon, /légzés, vizelet, széklet, bőr/, vagyis kiválasztás útján, hanem csak beteges úton, azaz gyulladásokkal.

Másrészt viszont kisebb mennyiségek fogyasztásánál elmaradhat a gyulladás, azonban a sertéshús összetevői /különösen a nyálka- és zsíralkotók/ a kötőszövetben raktározódnak, amely túlsúlyt okozhat. A kolbászáru fogyasztása pedig a felsőtest, esetenként a lábak és a karok /különösen sonka fogyasztásánál/ - párnásságát okozhatják.

Amikor már „betelt a pohár”, és a szervezetnek nincs további lehetősége, hogy méregtelenítéssel /a kiválasztás során/ vagy lerakódások útján megszabaduljon a méreganyagoktól – adott esetben az egy perifériája és vérkeringése, vagy éppen a szívkoszorúerek károsodnak a nyálka- és zsíranyagok lerakódása miatt -, csupán akkor kezdődik el a sertéshús méreganyagainak lebontása és eltávolítása végső segítségként gyulladás útján.

Így jelentkezik számos esetben a nyáki tájékon karbunkulus vagy furunkulus, izzadtságmirigy-tályog különösen disznótoros tálak fogyasztásakor – mint említettük -, amely nagy veszélyt teremtő vakbélgyulladást, epekőkólikát vagy epeút-problémákat, cholangitist /epeutak gyulladása/, cholecystitist /epehólyag gyulladás, epehólyag-gennygyülem/ okoz.

Néhány hónapja írt nekem egy Németországban jól ismert specialista, hogy adjak tanácsot agyvérzéses tüneteinek kezelésére, mely tünetek az állandó sertéshúsfogyasztás következményének tekinthetők. Ennek a kollégának a korábbi évek beszélgetéseiben már elmondták, hogy a sertéshús állandó fogyasztása egy napon kikerülhetetlenül súlyos, esetleg visszafordíthatatlan következményekkel járhat.

A kollégának nem használt a tanács. A sertéshús fogyasztása következményei évekkel később jelentkeztek, amely a mostani levélírásra késztette. Orvosoknál és fogorvosoknál korábban is tapasztaltam hasonló eseteket, melyeket a folytonos sertéshúsfogyasztás következményeként lehetett tekinteni. Az ide vezető betegségek okát Wendt professzor a mukopoliszacharidokban látja, amelyek az alapmembránban a fehérjetöbblet miatt rakódnak le.

Az egyik tipikus következmény – különösen sertéscsülök fogyasztásánál – a lábszárfekély, amely főleg Berlinben észlelhető, ahol nagyarányú a sertéscsülök fogyasztás. Ahogy a lefolyásából következtetni lehet, a lábszárfekély számos esetben a szervezet végső kísérleteként fogható fel, hogy a méregtől megszabaduljon. Ez a mezenchimális /alapszövet/ szelepet nyitja meg, mélyen a kötőszövetig ható gyulladás formájában. Ezért a rák kialakulásának figyelmeztető gennyesedéseként tekinthető, amely így a méreganyagok miatt a lábszárba húzódik. Ha a lábszárfekély külsőleg kezeljük, pl. különböző színes oldatokkal, így erőszakkal gyógyítjuk, anélkül, hogy egyidejűleg a táplálkozást is átállítanánk szigorú sertéshúsmentes diétára, akkor – különösen egy gyenge pont esetén /azaz egy korábbi alkati károsodás esetén egy „locus minoris rezisztencia” értelmében/ - számos esetben kikerülhetetlen a rák kialakulása, különösen, ha még pszichikai terhelő tényezők is hozzájárulnak. Ilyen folyamatosan többször is megfigyelhettem berlini praxisom éveiben.

Állandó sertéshúsfogyasztás esetén a sertés nyálkás kötőszövete miatt a kemény emberi porc anyaga lágy lesz, és a test súlya alatt szétmorzsolódik. Arthirtis és arthrózis alakul ki.

A sertéshús fogyasztónak a csontvázrendszere is „elnyálkásodik” Ezen felül zsírt is raktároz, amely a rosszul táplálkozó sportolókat fáradttá, restté, nehézkes mozgásúvá, és a profikat esetleg hivatásukra is képtelenné teszi. Néha labdarúgó csapatok veszítettek ily módon.

Influenza esetén a húsban elfogyasztott influenza vírus – amely a szutoxinos sertéshús részét képezi – köhögés alkalmával cseppfertőzés útján terjedhet.

Mindez az akut betegség /elsősorban a nők fehérfolyása – amely egyben egy védekező kiválasztó reakció a sertéshús mérgekkel szemben – kapcsolódva esetenként pl. a méh fekélyesedésével/ biológiailag biztonsággal kezelhető és gyógyítható, de minden esetben be kell tartani a szigorú sertéshús tilalmat. Ezzel a sertéshús méreganyagai kiküszöbölhetők. Sajnos azonban ez a mi túlcivilizált világunkban igen ritka eset. A sertéshúsfogyasztáson alapuló toxikus helyzetet az orvostudomány nem csupán nem ismeri el, hanem teljesen félre is ismeri. A homotoxikológia kimutatta, hogy minden betegséget a mérgekkel szembeni védekező reakcióként vagy a mérgezésből származó károsodásként kell felfogni. Ezzel minden betegség biológiailag célszerű folyamatként magyarázható, amelyet semmiképpen sem szabad elnyomni, mivel az annak a kifejezése, hogy a test gyulladásos kiválasztás útján próbálja meg helyreállítani egészségét.

Egyébként fennáll a veszély, hogy egy akut méregtelenítési folyamat – láz, influenza, nyaki gyulladás – méregtelenítési mechanizmusában megtörik. Az okozó mérgek így nem távozhatnak el, hanem ún. viszont mérgezés léphet fel.

Ez az eset áll fenn egyébként kemoterápiás, antibiotikumos kezelésekkor. Ezek ugyan megsemmisítik a baktériumokat, de az okot, a mérgeket semmiképp sem távolítják el, sőt az elpusztult baktériumból származó endotoxinok további mérgezést jelentenek a szervezetnek.

A baktériumok általában nem a betegség okát jelentik, hanem jelző szerepet töltenek be /Speransky/.

Ezek élősködnek a sertéshús miatt kialakult gyulladások helyén, a méreganyagokat feloldják, így tehát hasznos segítő tényezők.

Csupán azt mutatják meg, milyen méreganyagok vannak ott, amelyek elősegítik növekedésüket, pl. kedvező homotoxikus állapot alakulhat ki adott esetben egy staphylococcus, streptococcus, pneumococcus /kórokozó baktériumok/ szaporodására. Éppen a sertéshús kínálja a legjobb körülményeket a baktériumok és vírusok /influenza vírus/ szaporodása.

Aki nem eszik sertéshúst, az kevésbé szokott vírusinfluenzában megbetegedni.

Mivel a kemoterápiás szerek, fejfájás csillapítók folytonos alkalmazása miatt a legtöbb embernek ma már nincs teljesen aktív védekezőképessége, a szokásos higiénés előírásokat meg kell tartania, s mindent meg kell mozgatnia, hogy szervezetének védekezőrendszerét erősítse, így a biológiai stimulációs terápiával, biológiailag helyes táplálkozással és életmóddal. rendszerét er

Itt jelentkeznek a sertéshúsfogyasztás súlyos kihatásai. Fiatal életek törtek ketté sorvadás, betegség és rák miatt /pl. váladékozás, altesti gyulladások kemikáliákkal való kezelés után/, vagy operációk utáni vesegyulladás vagy trombózis embólia miatt, amelyek a sertéshús fogyasztás végső következményeinek tekinthetők. Egy vakbélgyulladást megszüntet egy operáció. Így a limfatikus reakción túl a vakbélgyulladás méregtelenítési folyamatul szolgál a felvett sertéshús-mérgek /szutoxinok/ eltávolítására. A vakbélgyulladás mindenesetre nagy veszélyt rejt magában, úgyhogy az ilyen betegséget semmi esetre sem szabad elhanyagolni, hanem az orvosi szikére kell bízni.

Ugyanez érvényes a nők folyására is – amelyet legtöbbször egy jellegzetes szag kísér, amely a frissen vágott sertés húsára emlékeztet -, vagy egy furunkulusra és verejtékmirigy-tályogra, amelyek ugyancsak a méregtelenítést /genny kifakadása útján/ szolgálják.

Semmilyen egyéb, szokványos és kóros kiválasztást sem szabad elnyomni. Különben a test visszafertőzést kap, s egy másik veszélyes betegség jelentkezik helyette, amelyet a tudomány progresszív vikáriációnak nevez.

Egy izzadtságmirigy-tályog röntgensugárzás általi visszaszorításakor például így alakulhat ki egy colitis mucosa /vastagbél nyálkahártya gyulladás/ vagy ulcerosa /egy veszélyes fekélyes vastagbél betegség/.

Ugyanez érvényes a hasmenés megbetegedésekre is, amelyeket nem szabad kémiailag megakadályozni, ugyanis a bélrendszer mindenféle méreg kiválasztásának fontos feladatát tölti be. Erre vannak természetes biológiai szerek, amelyek igen hatékonyak és még nincs káros hatásuk.

Megemlítendő még, hogy a vaddisznó húsa is ugyanolyan mérgező, mint a házisertésé, még akkor is, ha a vaddisznó húsa kevesebb zsírt tartalmaz. Ismeretes, hogy egy vadászaton elejtett vaddisznót azonnal fel kell dolgozni /ellentétben az őzzel vagy más vadakkal/, egyébként a hús élvezhetetlen lesz és toxikus tulajdonságúvá válik.

Általánosságban tekintve a sertéshús fogyasztás miatt egy többé-kevésbé súlyos mérgezettségi állapot következik be, amely mindezen betegségek okát képezi. Ez alapozza meg a legkülönfélébb betegségek előfeltételeit.

A sertéshúsnak gyulladáskeltő hatása is van, ezért mitesszeres és közönséges szőrtüszőgyulladás esetén is szigorú sertéshústilalmat kell betartani: tilos a sonka, a szalonna, a kolbászáru, a szalámi, a borjúmáj-virsli /ez ugyan tartalmaz egy kis rész borjúmájat, de nagy százalékban sertéshúsból és zsiradékból áll/ fogyasztása. Olykor hallható az az ellenvetés, hogy ez vagy az a nagypapa a 90 évével még mindennap elszívja a pipáját, megeszi a sertésszalonnáját, és még egészen jól érzi magát. Vizsgálja csak meg egyszer ezeket az eseteket! Mindjárt észreveszi, hogy itt valami nem stimmel!

Gyakran előhoznak olyan „egészséges parasztokról” szóló történeteket, akik tartós sertéshús fogyasztás ellenére sem voltak soha betegek. Egy tudományos tudomány évekkel ezelőtt bizonyította, hogy ez csak mese. Eszerint ez a népesség nem a legegészségesebb, hanem éppen a legbetegebb. Nyilvánvalóan az állandó és csaknem kizárólagos sertéshúsfogyasztás miatt. Praxisom során egyszer meglátogattam egy tanyán élő parasztcsaládot. Az apa krónikus artrosisban és coxitisban /csípőizület gyulladás/, valamint májkárosodásban szenvedett. Az anyának súlyos lábszárfekélye volt és egy visszértágulatos, kínzóan viszkető ekcémája. Az egyik lánynak szívpanasza volt, és torokgyulladás utáni reumája.

Az egyik fiuknak szintén anginás szívpanasza és furunkulusa volt – egyébként az ő egészsége volt a legstabilabb a családban -, a másik lány manduláját eltávolították, krónikus bronchitis gyanú és hörgőtágulat miatt. A másik fiuk krónikus mellhártyagyulladásban szenvedett, és …

Hasonló egészségi állapotokban találtam Hotchschwarzwaldban sok parasztcsaládnál. Miután tíz évet praktizáltam ott, tényekkel tudok előállni. A több mint egy órán át tartó konzultáción – a fentebb említett családnál – az udvaron egy bodzabokor alatt egy hatalmas koca egész órán át szüntelenül, jólesően dörgölőzött egy vastag ághoz.

A következő szavakkal hívtam fel a páciensek figyelmét: „Látják ott azt a disznót?! Minden viszkető- és gyulladáscsökkentő anyagot megesznek önök a sertéshússal együtt, ami most a disznót vakaródzásra kényszeríti. Ezek az anyagok /hisztaminhoz kapcsolódnak/ azután mindenféle olyan betegséget idéznek elő, amelyek miatt nekem önöket meg kellett látogatnom, kezelést kell adnom, és amelyeket fel kell számolnom.

Népgazdasági szempontból tekintve egy szigorú sertéshús fogyasztási tilalmat nem csupán helyeselnie kellene mindenkinek, hanem a feszült pénzügyi helyzetre nézve is egészségügyi okokból elengedhetetlen volna.

Megfontolandó ennek hosszú távú pozitív kihatása a betegségbiztosításra és a nyugdíjra nézve is.

Az egészséges nyugdíjasok várható életkorának emelkedése ellenére is csökkennének a kiadások.

Mindenesetre egy ilyen megfontolt intézkedés pozitív következményeinek nem azonnal, hanem fokozatosan van hatása. Ugyanúgy, ahogy a Mohamed által a Korán szuráiban megfogalmazott sertéshús fogyasztási tilalom kihatása is fokozatos volt, évszázadokra kihatott.

A Mózes által közölt sertéshús tilalom a zsidó népnek is jó testalkati tulajdonságokat kölcsönzött, ez mint a „kiválasztott népet” óriási kulturális és gazdasági teljesítményekre képesítette.

Az említett parasztcsalád a Fekete-erdőben, és még sok más kis- és módos parasztcsalád abban az időben levonta tanácsomból a következtetést, és a sertéseket nem ették meg, hanem eladták. Helyettük egy kis birkanyáj legelész most az udvaron – mint az iszlám országokban.

Másrészt az ember várható biológiai életkora 150 év. Olyan helyeken, ahol nem fogyasztanak sertéshúst, mint pl. a Kaukázusban, Törökországban és más, éghajlatilag nem túlterhelt iszlám országokban, vannak ilyen 130-150 éves emberek, akik a legjobb egészségnek és teljesítőképességnek örvendenek /pl. a hunzák/.

Az ember életében talán nincs nehezebb dolog, mint a meglévő szokásain változtatni. Ez különösen igaz lehet, ha egy olyan érzékeny témát érintünk, mint az étkezés. Viszont elérkezhet a pillanat, amikor a tét túl nagy ahhoz, hogy elkerüljük a dolgot. Így van ez most is, amikor az egészségünkről van szó. Mik azok a dolgok, amiket ebben a kis könyvben megtalálhatunk?

Tények. A tényekkel pedig nem lehet vitatkozni. A tények döntésre kell, hogy késztessék az embert.

Ezek alapján mindenki választhat, hogyan él tovább. De senki ne feledje el: a tét az egészsége, amit nem lehet eléggé értékelni. Ezt csak az tudja igazán, aki már elvesztette. A célunk, hogy megkönnyítsük a döntést.

Egészségére...!

Előzmény: friss szél (159369)
Eklatáns Béla Creative Commons License 4 napja 0 0 159391

"volt már olyan időszak, amikor nem ettem, mert Isten szólt, ne egyek"

 

Utána meg szólt, hogy egyed...?

:-)))

Előzmény: friss szél (159374)
Eklatáns Béla Creative Commons License 4 napja 0 0 159390

"nekik a törvény valóban a hústábláikra van-e írva"

 

Akkor nem taposnának szombatot...

Előzmény: Ayrton64 (159387)
Eklatáns Béla Creative Commons License 4 napja 0 0 159389

"Ha viszont disznóhúst eszik, az nem látható"

 

 

Jahova mindent lát, nem...?

 

"Ha például egy kereszténynek az a választása, hogy disznóhúst eszik-e vagy éhenhal"

 

Mert nyalván a gőgös, ezoterikus friss szelecske vagy éppen a pökhendi, spiritisztikus keresésecske az éhenhalás ellen zabál disznót s nem pedig has nevű istenök késztetésére...

;-)

Előzmény: Ayrton64 (159388)
Ayrton64 Creative Commons License 4 napja 0 0 159388

"Apostolok aszongyák, hogy "Legyetek egészségben" (ACs 15:29)! A disznózabálás és az egészség egymást kölcsönösen kizáró fogalmak. S mi lészen azokkal, kik disznót esznek, egeret és férget? Mind együtt pusztulnak el - mondá Jahova (Ésa 66:17)..."

 

Ebben igazad van. Hiszen Jehova Tanúi sem cigarettáznak és pont azért nem, amiért egyesek nem esznek disznóhúst. Ha az a utasítás, hogy "legyetek egészségben", akkor valóban köteles egy keresztény úgy élni, úgy táplálkozni, olyan életmódot folytatni, hogy lehetőségei szerint, maximálisan egészséges legyen. Tulajdonképpen még testedzést is kéne folytatnia, hogy egészséges legyen. Naponta 40 perc intenzív gyaloglást (sétálást) még a börtönbe bezárt raboknak is előírnak. Legalábbis a szociban ez előírás volt ... Az érem másik oldala, hogy ezt nem lehet ellenőrizni. Ha valaki cigarettázik, az látható módon szennyezi a szervezetét, tehát vét az egészséges életmódot ajánló Apcsel 15:29 ellen. Ha viszont disznóhúst eszik, az nem látható, tehát nem is szankcionálható. De jó lelkiismerettel bizony, ha az ember megtudja, hogy a disznóhús milyen méreg, akkor bizony mindent el fog követni, hogy minimalizálja ezt a mérget, persze ezt sem lehet orrvérzésig csinálni, amiképpen az üzletben kapható termékek esetében sem köteles egy keresztény nyomozást folytatni, hogy melyik szalámiban vannak vérrögök, vagy egy kevéske véres hús. Ha például egy kereszténynek az a választása, hogy disznóhúst eszik-e vagy éhenhal, akkor bizony KÖTELES a kevésbé rossz megoldást választani. 

Előzmény: Eklatáns Béla (159358)
Ayrton64 Creative Commons License 4 napja 0 0 159387

Figyelj! Én nem értek a 144 ezerhez én magam nem tartozok hozzájuk, és őszintén szólva soha az életemben egy darabot sem láttam belőlük, csak az Őrtoronyban olvastam, hogy számuk minden évben növekszik, ugyanakkor már 20 éve azt mondták, hogy létszámuk csökkenni fog. 20-30 éve alig voltak 8 ezren. Most meg felszaporodtak, pedig szűzek :-) Tehát én nem tudom leellenőrizni. Hogy nekik a törvény valóban a hústábláikra van-e írva? OK. Jószándékúan tételezzük fel, hogy tényleg így van. Viszont a Nagy Sokaság számára akkor is fontos, hogy a Törvény konkrét, kézzel fogható, leírt szabályrendszer legyen! Hiszen a Nagy Sokaságnak nincs a stabilan szive hústábláira írva, illetve lehet, hogy van oda írva valami, de mindenkinek egy kicsit másképpen.

Előzmény: bethsabé (159378)
Eklatáns Béla Creative Commons License 4 napja 0 0 159386

Nem akárkivel van dolgod, őpökhendiségéhöz "szólt az Isten", úgyhogy vedd megtiszteltetésnek, hogy egyáltalában szóra méltat - hajolj meg őgőgössége előtt:

 

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=145837918&t=9003631 ...

:-D

Előzmény: llang-ilang (159372)
Eklatáns Béla Creative Commons License 4 napja 0 0 159385

"ezek szerint szinte egész Európának ki kellett volna már rég halnia"

 

Nem kellett volna kihalnia. Csak betegeskednie kell és a gyóygszeripart gazdagítania. És Európa épp azt teszi...

Előzmény: friss szél (159371)
Eklatáns Béla Creative Commons License 4 napja 0 0 159384

"A zsidók nem azt ették egyiptomba,amit az egyiptomiak?"

Nem.

"Azaz azt képzeled , hogy az egyiptomi fáraó a zsidó rabszolgákhoz kulon diétás novért rendelt?"

Nem rendelt nekik semmit. A zsidó szolgák állatot tenyésztettek Gósen földjén, Barjézus....

"Azért, mert a zsidó Péternek a Szetszellem Isten elmagyarázta, hogy bármit meg lehet enni,

amit O megtisztított?"

 

 

Nem azt magyarázta a Szetszellem(sic!), hanem ezt, te hazug, Szentlélek-káromló, ex-jahovista, funkcionális analfabeta:

 

 

"nékem az Isten megmutatá, hogy senkit se mondjak közönséges, vagy tisztátalan embernek".

 

 

Tehát nem állatnak, hanem embernek, Barjézus: ez a látomány értelme Péter szerint...

;-) 

"sürgetik az eledelektől való tartózkodást"

A disznó maximum az ex-jahovistáknak eledel...

;-)

Előzmény: Leslie07 (159379)
Eklatáns Béla Creative Commons License 4 napja 0 0 159383

A hasa az istene...

;-)

Előzmény: llang-ilang (159372)
Eklatáns Béla Creative Commons License 4 napja 0 0 159382

"szóval működik a kegyelem"

Miért hivatkozol a disznóevéssel kapcsolatban a kegyelemre? Hát nincs áldás a disznón? Tán vétek a disznóevés? Mert ugyebár kegyelem csak ott kell, ahol vétek van. Most akkor vétkezzünk - zabáljunk disznót -, mert kegyelem alatt vagyunk...?

;-)

" ezek szerint szinte egész Európának ki kellett volna már rég halnia... szóval működik a kegyelem, hála Istennek."

A paráznaság ellenére is működik a kegyelem. Most akkor pajzánkodjunk, mert kegyelem alatt vagyunk...?

;-)

Előzmény: friss szél (159371)
Eklatáns Béla Creative Commons License 4 napja 0 0 159381

Ha volt is, ezek szerint nem disznótól...

:-)

Előzmény: friss szél (159367)
Eklatáns Béla Creative Commons License 4 napja 0 0 159380

Isten miért s miként szólt, hogy ne egyél disznót? Tán nem áldott a disznóhús...?

;-)

Előzmény: friss szél (159374)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!