"megtörténik a 12*12000 zsidónak az elpecsételése"
Ez mikor is fog megtörténni? Még Asszíria államának megalakulása és az ENSZ-be történő felvétele előtt? Vagy mán az edomiták, ammoniták, filiszteusok brit tudósok általi megtanálása után:
Még egy zsidó sem élt mikor isten elkülönitette a szombatot...
Nem is adta törvénybe, csak a sínai szövetségben.
Hát igen, ismét beindultak a jahovista/hitgyülis reflexeid: miképpeg Noénak is csak úgy viccből kelletett megkülönböztetnie a tiszta és tisztátalan állatokat, azonképpeg Isten is csak úgy viccből áldotta és szentelte meg a hetednapot...
"Mindenesetre nem olvasunk róla, hogy megtartották volna."
Arról sem, hogy megszegték volna.
"Noénak sem lett kijelentve"
Noé szerinted nem tudott róla, hogy meg lett szentelve, ráadásul még meg is lett áldva a hetedik nap? Eltitkolta előle az Úr? Hát nem az emberért lón...?
"Ábrahámnál, Jákóbnál sincs megemlítve, hogy nem dolgoztak"
Az hun van megemlítve, hogy dolgoztak volna a hetedik napon...?
"A szombatot nem ismerő nemzetekből származóknak sem írja sem az apostoli zsinat, sem Pál levelei."
Nyalván megtartpttáők a szombatot, nem is vitáztak róla. Sehol semmi nyoma az ACs-ben és Pál leveleiben a szombatról szóló vitának. Nem gondolhatod koloyman, hogy minden zökkenő nélkül elhagyták volna szombatot, miközbeg a bálványáldozati hús vagy a megmetekedés körül késhegyig menő perpetvarokat folytattak...?!
"Ráadásul nekünk már van Krisztusunk."
Mózesnek, Dávidnak nincs? Hamis jahovista/hitgyülis csúsztatás a szombatot és Krisztust egymással szembeállítani - mintha kizárnák egymást...
"-A "szűz" szó ebben az értelemben az elpecsételteknél a szellemi és testi tisztaságot jelenti. Vagyis a hamis vallásoktól és a világ rossz szokásaitól mentesek voltak. Eleve, hisz el lettek pecsételve.
-Minden tekintetben fedhetetlenek. (144000)
-Nem a testi érintetlenségre értendő a "szűz" kifejezés. Péter apostol házas ember volt, aki több mint valószínű, hogy házas életet élt a feleségével és mégis ott lesz az elpecsételtek között."
Oké, nézzük, ez kiállja-e a következetességpróbáját:
Mária, Jézus anyja szűz volt, azaz szellemileg és testileg tiszta volt. Vagyis a hamis vallásoktól és a világ rossz szokásaitól mentes volt, és nem fizikailag szűz... hát nem!
Ugyanis nem csak kijelenti, hanem definiálja is a férfiak szüzességét:
"Ezekazok, akik nem szennyezték be magukat asszonyokkal; igen, ők szüzek."
Érdekes, hogy ez a Jelenésekben van, Bethsabé, ott pedig az áll, hogy aki hozzátesz vagy elvesz ezekből... tudod.
Miért veszed el a szüzességüket, és miért helyettesíted a vallási és testi tisztasággal, mikor ott nem az van?
Csupáncsak azért, hogy magadra is tudd alkalmazni.
Ez nem helyes, szerintem.
"több mint valószínű"
És miért több, mint valószínű? Merthogy nem biztos?
A Jw.org honlap szerint a Watikáni Wezetők tanításában
466 a valószínű,
és 2877 avalószínűlegreadott találat.
Valószínűlegfeltételezhetőenlehetséges tehát, hogy ami nincs benne az Írásokba, az akkor sincs benne, ha eléteszük, hogy
Jel 7:1 Ezek után láték négy angyalt állani a földnek négy szegletén, a földnek négy szélét tartva, hogy szél ne fújjon a földre, se a tengerre, se semmi élőfára.
Jel 7:2 És láték más angyalt feljőni napkelet felől, akinek kezében vala az élő Istennek pecséte; és nagy szóval kiálta a négy angyalnak, akinek adatott, hogy ártson a földnek és a tengernek,
Jel 7:3 Ezt mondván: Ne ártsatok se a földnek, se a tengernek, se a fáknak addig, míg meg nem pecsételjük a mi Istenünk szolgáit az ő homlokukon.
Jel 7:4 És hallám a megpecsételtek számát: Száznegyvennégyezer, az Izrael fiainak minden nemzetségéből elpecsételve....
Jel 9:1 Az ötödik angyal is trombitált, és látám, hogy egy csillag esett le az égről a földre, és adaték annak a mélység kútjának kulcsa.
Jel 9:2 Megnyitá azért a mélységnek kútját: és füst jöve fel a kútból, mint egy nagy kemencének füstje; és meghomályosodék a nap és a levegőég a kút füstje miatt.
Jel 9:3 A füstből pedig sáskák jövének ki a földre; és adaték azoknak hatalom, mint hatalmuk van a föld skorpióinak.
Jel 9:4 És megmondaték nekik, hogy a földnek füvét ne bántsák, se semmi zöldellőt, se semmi élőfát, hanem csak azokat az embereket, akiknek homlokukon nincsen az Istennek pecséte.
Komolyan nem értem, hogyha Te mondasz ellen az Írásoknak, amely "szüzek" -nek minősiti őket, akkor miért én vagyok az, aki ellentmondok Istennek, mikor épp én ragaszkodok ahhoz, ami az Írásokban van, és épp Te akarsz meggyőzni, hogy nem úgy van az, ahogyan az Úr leíratta.
-A "szűz" szó ebben az értelemben az elpecsételteknél a szellemi és testi tisztaságot jelenti. Vagyis a hamis vallásoktól és a világ rossz szokásaitól mentesek voltak. Eleve, hisz el lettek pecsételve.
-Minden tekintetben fedhetetlenek. (144000)
-Nem a testi érintetlenségre értendő a "szűz" kifejezés. Péter apostol házas ember volt, aki több mint valószínű, hogy házas életet élt a feleségével és mégis ott lesz az elpecsételtek között.
-Te és Béla és "sokan mások akik ide írnak" nem voltatok a Mózesi Törvény alatt. Ezért nem lehetett rátok érvényes a test szerinti zsidók Törvénye. Ezért helytelen a kifejezés amit Te is használsz, hogy: minket
-A keresztények nem voltak a Törvény átka alatt.
Jézus Krisztus új törvénye, pedig a szereteten alapszik.
Jn 8,31 Monda azért Jézus a benne hívő zsidóknak: Ha ti megmaradtok az én beszédemben, bizonynyal az én tanítványaim vagytok;
Jn 13,35 Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.
-Most kinek a tanítványai a keresztények? Mózesnek, vagy Jézus Krisztusnak?
Ha Jézus Krisztusnak, akkor a keresztények soha nem voltak a Mózesi Törvény alatt.
Még egy zsidó sem élt mikor isten elkülönitette a szombatot...
Nem is adta törvénybe, csak a sínai szövetségben.
Gondolod Ádám is hasonló vállránditással vette tudomásul a szombat intézményét?
-Megszentelted Uram? Te dolgod.
Mindenesetre nem olvasunk róla, hogy megtartották volna. Noénak sem lett kijelentve, Ábrahámnál, Jákóbnál sincs megemlítve, hogy nem dolgoztak, vagy nem vándoroltak volna. A szombatot nem ismerő nemzetekből származóknak sem írja sem az apostoli zsinat, sem Pál levelei. Ráadásul nekünk már van Krisztusunk.
Puntó atyafi te hogy értelmezes ezt hogy szokás szerint (szombaton) bementek a zsinagógába.
-Pál keresztényként is törvénytisztelő zsidó volt.
-Mivel a zsidók szombaton gyűltek össze a zsinagógában, és itt volt lehetőség szólni az összegyűltekhez, egyúttal ez lehetőség is volt hirdetni az evangéliumot.
"Tény, hogy Isten már a Biblia elején kijelentette, hogy megszenteli a 7. napot és megnyugodott a cselekedeteitől.
Ugyanakkor nem tudok egyetlen Igéről sem a sínai szövetségig, amiben egyrészt Isten megparancsolta volna bármilyen formában is a szombat emberi megtartását ..."
Sok olyat tudnék még hozni hogy mi nincs emlitve a teremtés könyvébe szószerint.
Még egy zsidó sem élt mikor isten elkülönitette a szombatot...
Gondolod Ádám is hasonló vállránditással vette tudomásul a szombat intézményét?
-Megszentelted Uram? Te dolgod. Majd a zsidóknak add irásba onnantol tartsák meg...:)
Túlmész az írásokon azzal, hogy hozzáteszel egyéb pontokat is ahhoz, amit a Szent Szellem jónak látott. Ráadásul 7 pontba szedve kell magyarázni, ami sose jó jel.
1.Az apostoli határozvány 4 pontjából "csupán" 3 pont foglalkozik a mózesi (most nevezzük így Barjézus kedvéért) étkezési törvényekkel.
2.Ennyit arról, hogy Barjézus szerint a pogányokra nem érvényesek a mózesi (most nevezzük így a kedvéért) étkezési törvények.
3.Láthattuk, hogy az apostoli határozvány 4 pontja pontosan a 3Móz 17:3-18:30-ig terjedő szakaszban tárgyaltakat foglalja magába. (Az csak hab a tortán, hogy még a sorrend is megegyezik az ACs 15:29 szerint).
4.Vagyis az apostoli határozvány szerint a Lev 17:3-18:30-ig terjedő szakaszban tárgyaltak kötelezőek az ACs 15:29 szerint a pogányokra.
5.Eme inkriminált szakaszban található az, miszerint nemcsak izrailita, hanem környűlmetekedetlen jövevény is csak és kizárólag ehető, azaz tiszta állat vérit onthatja: Lev 17:13.
6.Tehát ahol tilos vért enni, ott tisztátalan állatot is tilos fogyasztani: Noé sem fogyaszthatott sem vért sem tisztátalan állatot, és a Lev 17:11-14 szerint sem lehet sem vért sem tisztátalan állatot fogyasztani.
7. Az apostoli határozvány tiltja: a vér fogyasztását, így a tisztátalan állatok fogyasztását is (ld. 3-6. pontokat!)...
Mondtam már Neked, hogy fonákján közelíted meg a dolgokat. Ez most sincs másként. Ugyanis ha Jézus megszabadított minket a törvény átkától, akkor nem az van felsorolva, hogy mit szabad, hanem az, amit továbbra sem, jelesül az általad is említett 4 dolog. A Szent Szellem így látta jónak, tudod...
Apcsel 15:28 Mert a Szentlélek jónak látta, és vele együtt mi is úgy láttuk jónak, hogy ne tegyünk több terhet rátok annál, ami föltétlenül szükséges:
Apcsel 15:29 hogy tartózkodjatok a bálványáldozati hústól, a vértől, a megfulladt állattól és a paráznaságtól. Ha ezektől őrizkedtek, jól teszitek. Legyetek egészségben!"
Ap. Csel. 20:7A hétnek első napján pedig a tanítványok egybegyűlvén a kenyér megszegésére, Pál prédikál vala nékik, mivelhogy másnap el akara menni ; és a tanítást megnyújtá éjfélig.8Vala pedig elegendő szövétnek abban a felházban, ahol egybe valának gyülekezve."
Tehát közönségesen a hét első napjaként emlegetik, nem különböztetik meg a többi hétköznaptól, nem adnak neki hangzatos címet, minthogy Krisztus Napja, Feltámadás Napja, Úr Napja. Még a törvénytapodó Justynos is a pogány nevin, a Nap Napjaként emlegeti. Ellenben az ÚSZ,legfőképpeg a pogány származású Lukács a hetedik napot megkülönböztető néven, nem közönségesen hetedik napként, hanem szombatként említik, kiemelve a többi nap közüli jelentőségét...
:-)
"A Keresztények a hét elso napján tartottak gyulekezetet"
Az apostagok? Nem hinném. Lukács kedvenc szófordulata volt a "szokása szerint". Nem olvashatni azonban ACs 20:7-ben eme Lukács-i szófordulatot ...
Akkor bocsi, ezt itt nem mindig lehet megítélni, de ezért is írtam, hogy akinek nem inge...:-)
Tény, hogy Isten már a Biblia elején kijelentette, hogy megszenteli a 7. napot és megnyugodott a cselekedeteitől.
Ugyanakkor nem tudok egyetlen Igéről sem a sínai szövetségig, amiben egyrészt Isten megparancsolta volna bármilyen formában is a szombat emberi megtartását (még Egyiptomban sem ilyen ünneplést kért Mózes a Fáraótól) ill. semmi utalás nincs arra, hogy bárki megtartotta volna volna a szombatot. (A sínai után is volt nehézség a megtartatásában).
A héber keresztényeknek pedig mit is írt (vsz.) Pál?
Zsid 4:3 Mert mi, hívők, bemegyünk a nyugodalomba, miképpen megmondotta: Amint megesküdtem az én haragomban, nem fognak bemenni az én nyugodalmamba; jóllehet munkáit a világ megalapításától kezdve bevégezte.
Zsid 4:4 Mert valahol a hetedik napról ekképpen szólott: És megnyugovék Isten a hetedik napon minden ő cselekedeteitől.
Zsid 4:5 És ugyanabban ismét: Nem mennek be az én nyugodalmamba.
Zsid 4:6 Mivelhogy annak okáért áll az, hogy némelyek bemennek abba, és akiknek először hirdettetett az evangélium, nem mentek be engedetlenség miatt:
Zsid 4:7 Ismét határoz egy napot: Ma, szólván Dávid által annyi idő múltán, amint előbb mondva volt. Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveiteket.
Zsid 4:8 Mert ha őket Józsué nyugodalomba helyezte volna, nem szólana azok után más napról.
Zsid 4:9 Annak okáért megvan a szombatja az Isten népének.
Zsid 4:10 Mert aki bement az ő nyugodalmába, az maga is megnyugodott cselekedeteitől, amiképpen Isten is a magáéitól,
Zsid 4:11 Igyekezzünk tehát bemenni abba a nyugodalomba, hogy valaki a hitetlenségnek ugyanazon példájába ne essék.
Zsid 4:12 Mert az Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait.
Itt egyértelműen más napról van szó, ahol a hit általi megigazulás, cselekedetekből való megnyugvás adja a szombatot a Krisztusban:
Róm 4:5 Ellenben annak, aki nem munkálkodik, hanem hisz abban, aki az istentelent megigazítja, az ő hite tulajdoníttatik igazságul.
Róm 4:6 Amint Dávid is boldognak mondja azt az embert, akinek az Isten igazságot tulajdonít cselekedetek nélkül.
Az úsz-ben sem olvasunk utalást, hogy pogány keresztények megtartották volna Tóra szerint a Sabbatot.
Elgondolkoztató:
Apcs 20:7 A hétnek első napján pedig a tanítványok egybegyűlvén a kenyér megszegésére, Pál prédikál vala nekik, mivelhogy másnap el akara menni; és a tanítást megnyújtá éjfélig.
A sabbat az Úrral való közösség ápolásának ideje (volt), de itt ezt a Feltámadás napján gyakorolták. Ennyi a tény, nem írta le Lukács, hogy ezt tudatosan, illetve rendszeresen gyakorolták-e így.
Épp az előzőekben fejeztem ki növekvö tiszteletemet irántad, mivel egyetértünk egy alapvető minimumban ami a közös bibliaértelmezéshez szükséges, egy közös alap. Ez tehát nem ironikusan értendő.
És mikor ezt mondod: "A Zsidó 4-ben az Ige maga magyarázza el, hogy a keresztények szombatja a Krisztusban van meg." a dolgot nem intézheted el ennyivel.
Az emlitett rész nem mondja hogy Isten népére már nem érvényes a szombat. Épp ellenkezőleg.
Következő pont-miként tesz bizonyságot az irás adott témárol más helyeken. Párhuzamos igék...
Az irás közt nincs ellentmondás.
A zsid 4. egyoldalu felületes kezelésével tehát nem intézheted el a kérdést
Másik példa hogy az ószövetségi irást miképpen értelmezték az ujszövetségi irók:
1Krón 28,6 És monda nékem: Salamon a te fiad építi meg az én házamat és az én pitvarimat; mert én őt magamnak fiamul választottam, és én is néki atyja leszek
Zsid 1,5 Mert kinek mondotta valaha az angyalok közül: Én Fiam vagy te, én ma szűltelek téged? és ismét: Én leszek néki Atyja és ő lesz nékem Fiam?
Ez sem Salamonrol szólt hanem Jézusrol
Majd a proféta elmondja Dávid királyságának és házának jövőjét:
2Sám 7,16És állandó lészen a te házad, és a te országod mindörökké tiéd lészen, és a te trónod erős lészen mindörökké
Majd pár száz évvel később jön a babiloni sereg és véget vet Jeruzsálemnek és Dávid házának.
Jézus képes volt ezt a házat 3 nap alatt fölépiteni...
A 3. hullámos gyülekezetek most ugyanolyan királycsinálók mint a Jézuskorabeli zsidóság. Mindenki egy földi birodalom eljöttét várta, egy földi aranykort. Egy az egyben:)
(Megjegyzés: normális vitában azért a vitapartner felé illik egy elemi tiszteletet megadni. Ha valakinek nem inge, nem veszi magára.)
-Alapvetően egyetértek, én is hasonlókat írtam, de egy adott helyzetben, -pláne máshol szocializálódott emberek közötti szóhasználat-különbségben- lehet vita;-illetve tisztázni kell, hogy pontosan ki mit ért alatta..
Pld. 2. pont: igaz, de emellett tudni kell: (amit a korábbi hsz-omban 1, zárójeles pontként írtam:
1Kor 2:13 Ezeket prédikáljuk is, nem oly beszédekkel, melyekre emberi bölcsesség tanít, hanem amelyekre a Szent Lélek tanít; lelkiekhez lelkieket szabván.
1Kor 2:14 Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait: mert bolondságok neki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképpen ítéltetnek meg.
Az Apostolok Szent Szellem általi, úsz-ben leírt ószövetség értelmezéseit is lehet, hogy némelyek megalapozatlannak ítélnének meg...
Sáska asszonyság még mindég azzal az állítással vitázik, miszerint bárki is megigazulhatna a törvény által? Dehát ki tett egyáltalában ilyen állítást ...?
