Keresés

Részletes keresés

TEODOR Creative Commons License 2006.10.14 0 0 24200

Igen a gyorsitó erő csökenésével még a sebesség nől .

Jelen vitában viszont a gyorsitás megszűntekor vagyis az erő nullára csökenésekor Gezoo szerint a fényfolt nem tér vissza a kiinduló pontjába .

Szerinte a gyorsitó erő hat a fénysugárra de az erő megszűntekor a hatás fenmarad.

A gyorsitás idejére senki sem vitatja a jelenséget hiszen ezen alapulnak a különböző gyorsulásmérők .

Mikor a rendszer ujra visszatér a statikus állapotához akkor a fényfolt is visszatér az eredeti hejére és ezt vitatja Gezoo , ő a fényfolt elmozdulását nem a gyorsulás meghatározására akarja használni hanem a sebesség meghatározására .

Előzmény: emp (24199)
emp Creative Commons License 2006.10.14 0 0 24199
az a deriváltja.
maga a gyorsulás csökkenhet, attól a sebesség még nő.
Előzmény: TEODOR (24198)
TEODOR Creative Commons License 2006.10.14 0 0 24198

Igen kedves Adi001 én fogalmaztam pocsékul .

Te és lehet hogy sokan kik olvasták a hozzászólásomat joggal hihették a negativ irányt a lassulásra értettem nem erre gondoltam hanem a gyorsulás mértékének változására .

Hiszen valamilyen változás maximuma után csökenés következik és ez mindig negativ folyamat a változás sebességére nézve, csak énnyit akartam leirni semmi többet .

Lám sebességet irok a változásra holott a sebesség figyelembe vételének cáfolatát fejtegetem:-)))

Előzmény: Adi001 (24197)
Adi001 Creative Commons License 2006.10.14 0 0 24197
"Ezzel csak az a baj hogy létezett-e egyálltalán."
hát az nemtudom :) de ha netán .... akkor jobbat nemhiszem hogy találnánk ....

"A gyorsulás változásának is van iránya ha végig gondolod ha növeled a mértékét pozitiv az értékének változása ha csökkented akkor negativ a változás iránya."
na igy már nincs baj vele ...... itt csak a gyorsulás változásának irányáról beszélünk ...... a "negatív gyorsulás" pedig egyértelműen nem a gyorsulás hanema a sebesség "hasonló" irányú változásáról szól ......
Előzmény: TEODOR (24194)
Dubois Creative Commons License 2006.10.14 0 0 24196

Te már tudod az eredményeket? :))

 

"We expect to make this announcement of the results in April 2007. "

Előzmény: NevemTeve (24195)
NevemTeve Creative Commons License 2006.10.14 0 0 24195
Kellene egy olyan cikk is, ahol kiderül, hogy pl a Gravity Probe B is csak meggondolatlan ifjúkorában szolgáltatott a rel.elméletet alátámasztó adatokat...
Előzmény: magnum56 (24190)
TEODOR Creative Commons License 2006.10.14 0 0 24194

"A nagy bum "

Ezzel csak az a baj hogy létezett-e egyálltalán.

A létének cáfolata pont az amivel magyarázzák ez pedig a háttérsugárzás hiszen gyakorlatilag irányfüggetlen az erőssége.

Arra gondolni sem merek minkvagyunk a középpontban.

A gyorsulás változásának is van iránya ha végig gondolod ha növeled a mértékét pozitiv az értékének változása ha csökkented akkor negativ a változás iránya.

Előzmény: Adi001 (24192)
Dubois Creative Commons License 2006.10.14 0 0 24193

"A relativitáselméletet cáfolni egy idejétmúlt vállalkozás. Ugyanis ezt már megtette egy világhíres Nobel-díjas tudós, idősebb és érettebb korában. Ez a tudós Albert Einstein volt."

 

Crackpot Index

 

30.

- 30 points for suggesting that Einstein, in his later years, was groping his way towards the ideas you now advocate.

Előzmény: magnum56 (24190)
Adi001 Creative Commons License 2006.10.14 0 0 24192
nem a sebesség miatt írtam de nem is a gyorsulás mértéke tekintetében hanem a végén szereplő irány miatt ...... a gyorsulás iránya mármint hogy az gyorsulás v. negatív gyorsulás (lassulás) az továbbra is relatív ...... ha már igy az "abszolutitás" -al kapcsoaltban írunk akkor megemlítetndő hogy valóban sokan elfogadnák a nagy bumm helyét ill ahoz rögzített koordináta origó abszolutitását
Előzmény: TEODOR (24189)
pint Creative Commons License 2006.10.14 0 0 24191
van még egy csoport:

4. magnum
Előzmény: magnum56 (24190)
magnum56 Creative Commons License 2006.10.14 0 0 24190

A relativitáselméletet cáfolni egy idejétmúlt vállalkozás. Ugyanis ezt már megtette egy világhíres Nobel-díjas tudós, idősebb és érettebb korában. Ez a tudós Albert Einstein volt.

Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy magát az elméletet is ő alkotta, amikor még álmodozó fiatalember volt, és képtelen volt elképzelni, hogy mi történne, ha utolérné a fényt.

 

Ahhoz, hogy ezt megértse valaki, annak csak el kell olvasni Einsteinnek az érettebb korából szárnazó írásait. Ezt azonban nagyon kevesen olvassák. Akik mégis, azok több csoportra oszthatók:

 

1. Nem értik, (mert nem képesek felfogni, hogy a fiatal és az idős Einstein véleménye milyen messze áll egymástól) 

2. Megértik, de igyekeznek elhallgatni (pl: egyetemi oktatók egy része)

3. Megértik, de ők nem is hisznek többé a relativitáselméletben

 

Ti melyik csoportba tartoztok?

 

TEODOR Creative Commons License 2006.10.14 0 0 24189

Nem esek én senkinek sem neki .

Az hogy én miként irom a gondolataimat le az még a Gezoo téveszméjén nem változtat.

Ha kérdezek tőle nem válaszol a kérdésre vagy nem a lényegre válaszol.

 

Ha tudsz mondani egy sebesség értéket mint kiinduló alapot ami minden rendszerben elfogadott és hozzá lehet viszonyitani a rendszer sebességét kérlek ird le .

A gyorsulás mint olyan minden rendszerben ugyan azt a változást jelenti.

 

Magam körül mint a fejemben is káosz van , ha nem igy lenne én lennék a mindentudó ISTEN :-)))

Előzmény: Adi001 (24188)
Adi001 Creative Commons License 2006.10.14 0 0 24188
"Nincs apszolut sebesség a sebességnek iránya sem létezik a gyorsulásoknak viszont van apszolut értéke sőt iránya is ."
háááát szerintem mielőtt pl. Gézoonak esel (legalább stílust tekintve) magad körül tedd tisztába a dolgokat
Előzmény: TEODOR (24187)
TEODOR Creative Commons License 2006.10.14 0 0 24187

Tudom hogy kell használni a negativ gyorsulás fogalmát , csak igy leirva szemléletesebb.

A Gezoo álltal felvázolt kisérletet miért nem forditjuk meg lassitjuk a szobát és a fény eltérül ugyan ugy ahogy előzőleg a gyorsitáskor csak most a másik irányba .

Hol tudjuk meg huzni a határt honnan számit valami lassitásnak vagy gyorsitásnak ?

Mihez tudunk viszonyitani miből tudjuk meg mikor haladunk egyenesvonalu egyenletes sebességgel ?

Nos pontosan a fényfolt mutatja meg nekünk ezt mikor vissza tér a mindenféle irányú gyorsulások megszüntekor .

Gézoo ezt a jelenséget pontosan ellentétesen használja és magyaráza .

Nincs apszolut sebesség a sebességnek iránya sem létezik a gyorsulásoknak viszont van apszolut értéke sőt iránya is .

A sebességet nem lehet megmérni csak viszonyitani egy előző mozgás állapothoz

a gyorsulás mértékéből és az eltelt időből tudod számolni a sebesség változását

irányának figyelembe vételével. Sebességnél mindig meg kell mondani hogy mihezképest ennyi meg annyi.

Gezoo szerint növekvő gyorsuláskor létezik egy jelenség a fényfolt vándorlása a gyorsulás irányával ellentétesen ez igaz , de szerinte az gyorsulás mértékének irányváltásakor ez a jelenség nem lép fel, erre használom én a negativ előjelet

mozgórendszerben pl : az ürben  nulla gyorsulás a sulytalanság .

Ez sem biztosan gyorsitó erőmentes rendszer ahol sulytalanság észlelhető csak a gyorsitó erők eredője nulla.

Mint korábban irtuk sokan , a gyorsulás az vektoros van nagysága és iránya.

A gyorsitó erő az mindig pozitiv az irány az lehet negativ is , az erőváltozásának is van iránya növekszik vagy csökken.

 

Bocsi a sok szövegért de igy érthetőbb a probléma álltalam történő értelmezése.

 

Még valami Gezoo szerint egy jelenség létezik egy erőhatásra de annak megszüntekor fen marad , ez a szimetria elvének megsértése .

Az eddigi fizikai tudásunk porba tiprása.

Előzmény: HondaVuk (24185)
Astrojan Creative Commons License 2006.10.13 0 0 24186

"Azt hiszitek a vilag megertheto? Hat nem." Áltrellel nem is fogod soha. Kis segítség:

 

Gravitáció és az Anyag

 

A gravitáció nem lehet vonzóerő, sőt továbbmegyek, a természetben egyáltalán nem léteznek vonzóerők. Az összes vonzóerő látszólagos, valódi nyomóerők eredője lehet csupán. Minden tapasztalatunk arra mutat ugyanis, hogy bármilyen részecske impulzusa ha átadódik akkor az a haladás irányában fejt ki erőt és sohasem fordítva, visszafelé.

 

Mindezekmellett le kell szögeznünk: a gravitáció ERŐ. Einstein gyermekded okoskodása, hogy a gravitáció valójában nem is erő hanem térgörbület nem képes megmagyarázni honnan származik a gravitációs energia.

 

A tér nem anyag. Az anyagi világot 4 elemi részecske és az energia alkotja. Ezek építik fel a fényt, az elektronokat és a protonokat amelyek már nem elemi részecskék. Mivel a tér nem anyag ezért nem lehet hatással az anyagi világra. Az anyagi világra csak anyag lehet hatással. A tér egy fogalom, egy definíció, a valóságban nem, csak a fejünkben létező dolog. A tér ennélfogva nem keletkezhetett, azt csak kitaláltuk, hogy le tudjuk írni az anyagi világot. Hasonló a helyzet az idővel is, az idő nem anyag, az idő nem keletkezhetett hanem kitalált fogalom. A téridőt pedig már kedvem sincs megemlíteni.

 

A tér görbülete csak látszólagos és ez a görbület nem oka hanem következménye a DVAG -ban (= Dark energy Vacuum energy Aether Gravity) tömegek hatására beálló gravitációs gradiensnek. A DVAG a vákuumot kitöltő gravitációs sugárzás, gravitonokból áll. A világ meghatározó, legerőteljesebb sugárzása és a gravitáció csak azért tűnik a leggyengébb hatóerőnek mert a DVAG graviton sugárzás áthatolóképessége hihetetlenül nagy. Az általunk ismert gravitációs erő azáltal keletkezik, hogy a DVAG minket gigantikus erővel nyom a Föld felé. Az alulról érkező DVAG keresztülhaladva a Földön, belőle egy kicsiny rész elnyelődik és a maradék sugárnyomás nyomja alulról a testünket felfelé. A két hatalmas erő különbsége a testünk súlya.

 

A világegyetemet kitöltő DVAG gravitációs sugárzást tekinthetjük a régóta hőn áhított, majd később elfelejtett éternek. Ez az éter természetesen nem kemény - ahogy azt Poincare elképzelte - és így nem fékezi a Földet. Poincare abból a téves elképzelésből indult ki, hogy a fénysugár valamilyen ismeretlen közeg megpendítésével gömb alakban terjed, mint pl. a hang a levegőben. Csakhogy a fény kvantumos, 4 elemi részecskéből áll. A vivőrészecske a graviton A és B, amely 1-1 pozitív és negatív elektromos töltésegységet szállít a DNS -hez hasonlítható kettős spirál alakban egyenes vonalú pályán és semmiképpen sem gömb alakban.

A fény egyenes vonalú terjedését a lézerfény bizonyítja. Ennél is egyszerűbb kísérlet a napfény síktükörrel való tükrözése, amiből látható, hogy a fény nem gömbalakban terjed. Parabolatükörrel sem lehetne párhuzamos sugárnyalábot előállítani ha a fény gömb alakban terjedne. A kissé túlértékelt egy foton-két rés kísérleteket újra kell gondolni, mert azok értelmezése félresiklatta a fizikát.

 

A gravitáció sebességét (ti. a gravitonok terjedési sebességét) Einstein teljesen alaptalanul és önkényesen fénysebességűnek vélte. Feltevését a Michelson interferométeres kísérletekre alapozta, csakhogy a MM interferométer összeállítása a világűrben való száguldásunk kimutatására nem alkalmas. A világűrben való száguldásunk kimérésére Silvertooth tett kisérletet és az Ő módszerével 380 km/s sebességet lehetett kimérni a Leo csillagkép irányába. A legújabb COBE mérések ezt a 371 km/s nagyságú sebességet megerősítették, amely szerint a Föld a Leo/Kráter csillagkép irányába száguld.

 

A gravitonok valószínűleg nagyságrendekkel nagyobb sebességűek mint a fény, sebességük inkább c2 körüli. Fénysebességre akkor lassulnak ha a + és - elektromos töltést cipelik, mert az lesz maga a foton.

 

A fény sebessége nem állandó, azt megfelelő pontossággal csak vízszintes irányban vagyunk képesek mérni, forgótükrös módszerekkel. A Föld felé leeső fény sebességnövekedését a GPS bizonyítja (c + 200 km/s).

 

Egy fekete lyuk (BH) eseményhorizontja ennek alapján az a felület, ahol a fekete lyukba "beáramló" DVAG sebessége = c, ezáltal a kifelé tartó fény hiába küzd a "szembeszéllel", a BH fogságából nem tud kitörni. Az idő nem áll meg, az események ugyanúgy zajlanak, csak fény segítségével nem vehetünk róluk tudomást (mert a fény soha sem fog ideérni)

 

Előzmény: tamas512 (24141)
HondaVuk Creative Commons License 2006.10.13 0 0 24185
Mondjuk ő épp azt vitatja, hogy nem számolható abszolút sebesség. Szerinte számolható. Ennek persze sok megfigyelés ellentmond, először azokkal kellene foglalkozni.

A negatív gyorsulás az nem azt jelenti mint ahogy te használod. A negatív értékű gyorsulás lassítást jelent, azaz ez nem a gyorsulás változására vonatkozik, hanem a sebességváltozásra. Helyesebb lenne, ha e helyett a "gyorsulás negatív irányú változását" használnád.
Előzmény: TEODOR (24184)
TEODOR Creative Commons License 2006.10.13 0 0 24184

Bocsi de te nem látod a lényeget a sebesség mint olyan nem befolyásolja a rendszerenbelüli megfigyelő számára a fizikai jelenségek észlelését .

Számára mindegy hogy más megfigyelőkhöz képest milyen a sebesség különbsége .

A gyorsitás mint olyan megszünteti az adott időegységre adott utfogalmát , ezért gyorsitáskor a fényfolt vándorolnifogg a gyorsulás mértékének megfelelően.

Amikor a gyorsitást megszünteted tehát a rendszered visszatér az egyenesvonalú egyenletesmozgáshoz akkor ez megfelel negativ gyorsulásnak amég nem éri el az egyenletes sebességet , tehát a fényfolt ujra visszatér a gyorsulás előtti pontra ,

a sebesség mint kiértékelhető menyiség (mint olyan érték aminek nincs zéró és maximális értéke )nemtudod mihez viszonyitani,  a megfigyelő is része a rendszernek semmi változást nem észlel

az ellőző sebességi állapothoz képest , a külső megfigyelő amitt lát azt számolhatod a képletek sokaságával .

Ha ez neked problémás erről mi nem tehetünk.

.

 

Előzmény: Gézoo (24092)
pint Creative Commons License 2006.10.13 0 0 24183
gondolom én. de egyelőre nincs is vonat vagy lift. csak egy darab foton, és egy nem definiált koordinátarendszer
Előzmény: HondaVuk (24182)
HondaVuk Creative Commons License 2006.10.13 0 0 24182
Elmondom mit fog mondani, mert ugyanezt mondta a vonatos esetben is: ez a bizonyos X tengely később nem fog keresztülmenni a forráson. Valami misztikus ok miatt elmászik onnan. Ugyanúgy, mint ahogy a pisztolygolyó pályája (az általa meghatározott egyenes) sem ott megy át később, ahol a golyó a lyukat ütötte a vonat falába.
Előzmény: pint (24181)
pint Creative Commons License 2006.10.13 0 0 24181
ja és azt nem mondtam, hogy ilyen is végtelen sok van ám. hiszen egyelőre csak egy időpontban rögzítettük az origót, hogy aztán milyen sebességgel mozog, azt nem. illetve annak irányát igen, a foton egyenesébe kell essen a sebességvektor.
Előzmény: pint (24177)
emp Creative Commons License 2006.10.13 0 0 24180
1. igen, egy IR-ből, a hozzá képest mozgó IR ideje lassúbbnak mérhető.

2. "IR-beli kordinátáját újra szinkronizálod az elmozdítottnak" - bevallom, nem értem, miről beszélsz
Előzmény: Gézoo (24162)
HondaVuk Creative Commons License 2006.10.13 0 0 24179
Azt fogja mondani, hogy ehhez képest mozog a lift.

Ugyanaz az eset, mint régebben a vonat és a puskagolyó esete.
Előzmény: pint (24177)
HondaVuk Creative Commons License 2006.10.13 0 0 24178
Precízen megfogalmazom, hogy mire gondoltál, jó? Ne legyen férleértés.

Az általad javasolt koordinátarendszer origója t0 időpontban a forrásban van. Ebben a t0 időpontban lép ki a foton a forrásból. Az X tengely legyen az az egyenes, amit a foton fut be pályája során. Az Y és a Z tengely legyen tetszőlegesen választott.

Nos ebben a rendszerben a lift nem mozog.
Előzmény: HondaVuk (24176)
pint Creative Commons License 2006.10.13 0 0 24177
ezt is megbeszéltük már. nem tudom. a fogalmazásod ködös, nehéz követni. ezért ezerszer elmondtam már, hogy fogalmazz pontosan, hogy a félreértések elkerülhetők legyenek.

tehát akkor neked kell egy inerciarendszer, aminek origója a fénypamacs keletkezése (idő, hely), és az x tengelye a fénypamacs iránya.

OK. és most?
Előzmény: Gézoo (24174)
HondaVuk Creative Commons License 2006.10.13 0 0 24176
Ebben az inerciarendszerben nem mozog a lift. Feltéve, hogy a liftnek a foton irányában nincs mozgása, márpedig nincs, hiszen a foton merőlegesen halad a lift falával, abban az irányban meg nem mozgattuk a liftet.
Előzmény: Gézoo (24173)
HondaVuk Creative Commons License 2006.10.13 0 0 24175
Nem, a két hajó külön koordinátatengelyének origója nem esett végig egyben. Egymással ellentétes irányban mozogtak, az egyik balra ment el, a másik jobbra. A végén pedig ugyanoda kerültek, ahol kezdetben voltak (az eredeti origóban mozdulatlanul ülő megfigyelő szerint).

Persze el kell tekinteni attólé az apróságtól, hogy ők nem tekinthetőek inerciarendszernek (mivel gyorsultak közben). De ha azt lassan tették, akkor jó közelítéssel annak tekinthetőek.
Előzmény: Gézoo (24168)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.13 0 0 24174
Tudod, hogyan értettem.. kár ezen kötözködni..
Előzmény: pint (24165)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.13 0 0 24173

    Na látod!

 

  Válasszuk ki a végtelen sokból azt amelyiknet pl. az X tengelyével esik egybe a foton mozgás tengelye. Origó helyének a foton megjelenési helyét..

 

 

Előzmény: pint (24172)
pint Creative Commons License 2006.10.13 0 0 24172
abból végtelen sok van
Előzmény: Gézoo (24170)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.13 0 0 24171

Nem mondta senki, hogy a fotonhoz rögzített inercia rendszer..

 

  Viszont válaszható olyan inerciarendszer, amelynek mindvégig az origóján halad át a foton mozgástengelye..

 

Előzmény: HondaVuk (24169)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!