A relativitáselméletet cáfolni egy idejétmúlt vállalkozás. Ugyanis ezt már megtette egy világhíres Nobel-díjas tudós, idősebb és érettebb korában. Ez a tudós Albert Einstein volt.
Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy magát az elméletet is ő alkotta, amikor még álmodozó fiatalember volt, és képtelen volt elképzelni, hogy mi történne, ha utolérné a fényt.
Ahhoz, hogy ezt megértse valaki, annak csak el kell olvasni Einsteinnek az érettebb korából szárnazó írásait. Ezt azonban nagyon kevesen olvassák. Akik mégis, azok több csoportra oszthatók:
1. Nem értik, (mert nem képesek felfogni, hogy a fiatal és az idős Einstein véleménye milyen messze áll egymástól)
2. Megértik, de igyekeznek elhallgatni (pl: egyetemi oktatók egy része)
3. Megértik, de ők nem is hisznek többé a relativitáselméletben
Az hogy én miként irom a gondolataimat le az még a Gezoo téveszméjén nem változtat.
Ha kérdezek tőle nem válaszol a kérdésre vagy nem a lényegre válaszol.
Ha tudsz mondani egy sebesség értéket mint kiinduló alapot ami minden rendszerben elfogadott és hozzá lehet viszonyitani a rendszer sebességét kérlek ird le .
A gyorsulás mint olyan minden rendszerben ugyan azt a változást jelenti.
Magam körül mint a fejemben is káosz van , ha nem igy lenne én lennék a mindentudó ISTEN :-)))
"Nincs apszolut sebesség a sebességnek iránya sem létezik a gyorsulásoknak viszont van apszolut értéke sőt iránya is ." háááát szerintem mielőtt pl. Gézoonak esel (legalább stílust tekintve) magad körül tedd tisztába a dolgokat
Tudom hogy kell használni a negativ gyorsulás fogalmát , csak igy leirva szemléletesebb.
A Gezoo álltal felvázolt kisérletet miért nem forditjuk meg lassitjuk a szobát és a fény eltérül ugyan ugy ahogy előzőleg a gyorsitáskor csak most a másik irányba .
Hol tudjuk meg huzni a határt honnan számit valami lassitásnak vagy gyorsitásnak ?
Mihez tudunk viszonyitani miből tudjuk meg mikor haladunk egyenesvonalu egyenletes sebességgel ?
Nos pontosan a fényfolt mutatja meg nekünk ezt mikor vissza tér a mindenféle irányú gyorsulások megszüntekor .
Gézoo ezt a jelenséget pontosan ellentétesen használja és magyaráza .
Nincs apszolut sebesség a sebességnek iránya sem létezik a gyorsulásoknak viszont van apszolut értéke sőt iránya is .
A sebességet nem lehet megmérni csak viszonyitani egy előző mozgás állapothoz
a gyorsulás mértékéből és az eltelt időből tudod számolni a sebesség változását
irányának figyelembe vételével. Sebességnél mindig meg kell mondani hogy mihezképest ennyi meg annyi.
Gezoo szerint növekvő gyorsuláskor létezik egy jelenség a fényfolt vándorlása a gyorsulás irányával ellentétesen ez igaz , de szerinte az gyorsulás mértékének irányváltásakor ez a jelenség nem lép fel, erre használom én a negativ előjelet
mozgórendszerben pl : az ürben nulla gyorsulás a sulytalanság .
Ez sem biztosan gyorsitó erőmentes rendszer ahol sulytalanság észlelhető csak a gyorsitó erők eredője nulla.
Mint korábban irtuk sokan , a gyorsulás az vektoros van nagysága és iránya.
A gyorsitó erő az mindig pozitiv az irány az lehet negativ is , az erőváltozásának is van iránya növekszik vagy csökken.
Bocsi a sok szövegért de igy érthetőbb a probléma álltalam történő értelmezése.
Még valami Gezoo szerint egy jelenség létezik egy erőhatásra de annak megszüntekor fen marad , ez a szimetria elvének megsértése .
A gravitáció nem lehet vonzóerő, sőt továbbmegyek, a természetben egyáltalán nem léteznek vonzóerők. Az összes vonzóerő látszólagos, valódi nyomóerők eredője lehet csupán. Minden tapasztalatunk arra mutat ugyanis, hogy bármilyen részecske impulzusa ha átadódik akkor az a haladás irányában fejt ki erőt és sohasem fordítva, visszafelé.
Mindezekmellett le kell szögeznünk: a gravitáció ERŐ. Einstein gyermekded okoskodása, hogy a gravitáció valójában nem is erő hanem térgörbület nem képes megmagyarázni honnan származik a gravitációs energia.
A tér nem anyag. Az anyagi világot 4 elemi részecske és az energia alkotja. Ezek építik fel a fényt, az elektronokat és a protonokat amelyek már nem elemi részecskék. Mivel a tér nem anyag ezért nem lehet hatással az anyagi világra. Az anyagi világra csak anyag lehet hatással. A tér egy fogalom, egy definíció, a valóságban nem, csak a fejünkben létező dolog. A tér ennélfogva nem keletkezhetett, azt csak kitaláltuk, hogy le tudjuk írni az anyagi világot. Hasonló a helyzet az idővel is, az idő nem anyag, az idő nem keletkezhetett hanem kitalált fogalom. A téridőt pedig már kedvem sincs megemlíteni.
A tér görbülete csak látszólagos és ez a görbület nem oka hanem következménye a DVAG -ban (= Dark energy Vacuum energy Aether Gravity) tömegek hatására beálló gravitációs gradiensnek. A DVAG a vákuumot kitöltő gravitációs sugárzás, gravitonokból áll. A világ meghatározó, legerőteljesebb sugárzása és a gravitáció csak azért tűnik a leggyengébb hatóerőnek mert a DVAG graviton sugárzás áthatolóképessége hihetetlenül nagy. Az általunk ismert gravitációs erő azáltal keletkezik, hogy a DVAG minket gigantikus erővel nyom a Föld felé. Az alulról érkező DVAG keresztülhaladva a Földön, belőle egy kicsiny rész elnyelődik és a maradék sugárnyomás nyomja alulról a testünket felfelé. A két hatalmas erő különbsége a testünk súlya.
A világegyetemet kitöltő DVAG gravitációs sugárzást tekinthetjük a régóta hőn áhított, majd később elfelejtett éternek. Ez az éter természetesen nem kemény - ahogy azt Poincare elképzelte - és így nem fékezi a Földet. Poincare abból a téves elképzelésből indult ki, hogy a fénysugár valamilyen ismeretlen közeg megpendítésével gömb alakban terjed, mint pl. a hang a levegőben. Csakhogy a fény kvantumos, 4 elemi részecskéből áll. A vivőrészecske a graviton A és B, amely 1-1 pozitív és negatív elektromos töltésegységet szállít a DNS -hez hasonlítható kettős spirál alakban egyenes vonalú pályán és semmiképpen sem gömb alakban.
A fény egyenes vonalú terjedését a lézerfény bizonyítja. Ennél is egyszerűbb kísérlet a napfény síktükörrel való tükrözése, amiből látható, hogy a fény nem gömbalakban terjed. Parabolatükörrel sem lehetne párhuzamos sugárnyalábot előállítani ha a fény gömb alakban terjedne. A kissé túlértékelt egy foton-két rés kísérleteket újra kell gondolni, mert azok értelmezése félresiklatta a fizikát.
A gravitáció sebességét (ti. a gravitonok terjedési sebességét) Einstein teljesen alaptalanul és önkényesen fénysebességűnek vélte. Feltevését a Michelson interferométeres kísérletekre alapozta, csakhogy a MM interferométer összeállítása a világűrben való száguldásunk kimutatására nem alkalmas. A világűrben való száguldásunk kimérésére Silvertooth tett kisérletet és az Ő módszerével 380 km/s sebességet lehetett kimérni a Leo csillagkép irányába. A legújabb COBE mérések ezt a 371 km/s nagyságú sebességet megerősítették, amely szerint a Föld a Leo/Kráter csillagkép irányába száguld.
A gravitonok valószínűleg nagyságrendekkel nagyobb sebességűek mint a fény, sebességük inkább c2 körüli. Fénysebességre akkor lassulnak ha a + és - elektromos töltést cipelik, mert az lesz maga a foton.
A fény sebessége nem állandó, azt megfelelő pontossággal csak vízszintes irányban vagyunk képesek mérni, forgótükrös módszerekkel. A Föld felé leeső fény sebességnövekedését a GPS bizonyítja (c + 200 km/s).
Egy fekete lyuk (BH) eseményhorizontja ennek alapján az a felület, ahol a fekete lyukba "beáramló" DVAG sebessége = c, ezáltal a kifelé tartó fény hiába küzd a "szembeszéllel", a BH fogságából nem tud kitörni. Az idő nem áll meg, az események ugyanúgy zajlanak, csak fény segítségével nem vehetünk róluk tudomást (mert a fény soha sem fog ideérni)
Mondjuk ő épp azt vitatja, hogy nem számolható abszolút sebesség. Szerinte számolható. Ennek persze sok megfigyelés ellentmond, először azokkal kellene foglalkozni.
A negatív gyorsulás az nem azt jelenti mint ahogy te használod. A negatív értékű gyorsulás lassítást jelent, azaz ez nem a gyorsulás változására vonatkozik, hanem a sebességváltozásra. Helyesebb lenne, ha e helyett a "gyorsulás negatív irányú változását" használnád.
Bocsi de te nem látod a lényeget a sebesség mint olyan nem befolyásolja a rendszerenbelüli megfigyelő számára a fizikai jelenségek észlelését .
Számára mindegy hogy más megfigyelőkhöz képest milyen a sebesség különbsége .
A gyorsitás mint olyan megszünteti az adott időegységre adott utfogalmát , ezért gyorsitáskor a fényfolt vándorolnifogg a gyorsulás mértékének megfelelően.
Amikor a gyorsitást megszünteted tehát a rendszered visszatér az egyenesvonalú egyenletesmozgáshoz akkor ez megfelel negativ gyorsulásnak amég nem éri el az egyenletes sebességet , tehát a fényfolt ujra visszatér a gyorsulás előtti pontra ,
a sebesség mint kiértékelhető menyiség (mint olyan érték aminek nincs zéró és maximális értéke )nemtudod mihez viszonyitani, a megfigyelő is része a rendszernek semmi változást nem észlel
az ellőző sebességi állapothoz képest , a külső megfigyelő amitt lát azt számolhatod a képletek sokaságával .
Elmondom mit fog mondani, mert ugyanezt mondta a vonatos esetben is: ez a bizonyos X tengely később nem fog keresztülmenni a forráson. Valami misztikus ok miatt elmászik onnan. Ugyanúgy, mint ahogy a pisztolygolyó pályája (az általa meghatározott egyenes) sem ott megy át később, ahol a golyó a lyukat ütötte a vonat falába.
ja és azt nem mondtam, hogy ilyen is végtelen sok van ám. hiszen egyelőre csak egy időpontban rögzítettük az origót, hogy aztán milyen sebességgel mozog, azt nem. illetve annak irányát igen, a foton egyenesébe kell essen a sebességvektor.
Precízen megfogalmazom, hogy mire gondoltál, jó? Ne legyen férleértés.
Az általad javasolt koordinátarendszer origója t0 időpontban a forrásban van. Ebben a t0 időpontban lép ki a foton a forrásból. Az X tengely legyen az az egyenes, amit a foton fut be pályája során. Az Y és a Z tengely legyen tetszőlegesen választott.
ezt is megbeszéltük már. nem tudom. a fogalmazásod ködös, nehéz követni. ezért ezerszer elmondtam már, hogy fogalmazz pontosan, hogy a félreértések elkerülhetők legyenek.
tehát akkor neked kell egy inerciarendszer, aminek origója a fénypamacs keletkezése (idő, hely), és az x tengelye a fénypamacs iránya.
Ebben az inerciarendszerben nem mozog a lift. Feltéve, hogy a liftnek a foton irányában nincs mozgása, márpedig nincs, hiszen a foton merőlegesen halad a lift falával, abban az irányban meg nem mozgattuk a liftet.
Nem, a két hajó külön koordinátatengelyének origója nem esett végig egyben. Egymással ellentétes irányban mozogtak, az egyik balra ment el, a másik jobbra. A végén pedig ugyanoda kerültek, ahol kezdetben voltak (az eredeti origóban mozdulatlanul ülő megfigyelő szerint).
Persze el kell tekinteni attólé az apróságtól, hogy ők nem tekinthetőek inerciarendszernek (mivel gyorsultak közben). De ha azt lassan tették, akkor jó közelítéssel annak tekinthetőek.
Segítek:mindig arra a bizonyos - vélhetőleg erősen eltorzított állítólag Einseintől származó - kifejezésre hivatkozol, amely szerint a foton nem része egy inerciarendszernek sem. Nos az eredeti kijelentés szinte teljesen bizonyos úgy szólt, hogy "nem létezik olyan inerciarendszer, ami egy fotonhoz van rögzítve", azaz olyan inerciarendszer, amiben a foton áll. Ez viszont - a spec rel alapján - triviális. Viszont semmiképpen nem támasztja alá az állításodat.
A közös origóhoz képest nem mozdultak el... Az idejük is azonosan változott velük..
Idő-térkordináta azonos maradt mindvégig, Az IR váltásokat azonosan végezték el
a gyorsítások lassítások során..
Az igaz, hogy ha az eredeti IR-ben ottfelejtettek volna egy megfigyelőt, akkor a megfigyelő manőver végén csak Lorentz transzformálás után értelmezhetné a két hajó jelenségeit hejesen...
De a két hajó egymást továbbra is Lorentz nélkül láthatná..
Ja igen, mutatnál egy inerciarendszert, amihez képest a lift mozog? Emlékeztetőül: van a lift és vana foton, azokon kívül más nincs a kísérletben. Szóval, mely inerciarendszerhez képest mozog a lift?
Még anno hónapokkal ezelőtt kiszáoltuk neked a specrel alapján, hogy hogyan mozog a foton különféle nézőpontból nézve. Kizárólag a specrel számításait használta. Akkor valami indokkal nem fogadtad el a számításokat, az indokok akkor is valamilyen szövegesd magyarázat volt (képlet nuku). Szerintem senkinek sincs kedve újra belekezdeni abba a vitába és megint tök ugyanazt végigszámolni.
Az a baj, hogy nem a specrelt használod a "számításaid" folyamán (azért az idézőjel, mert nem számolsz ki semmit, márpedig úgy nehéz vitatkozni), de ezt nem vagy hajlandó beismerni. Nincs semmi baj azzal, hogy nem fogadod el a specrelt, de akkor viszont érdemes lenne kísérleti alátámasztással előjönnöd.
"Vagy arra nem emlékszel, hogy két IR ideje csak akkor lehet azonos ha az origóju is mindvégig egybeesik..?? Pedig ez síma specrel.. ezt ismered.. vagy nem?"
Ez így biztos nem igaz, még a te értelmezésed szerint sem.
Van két űrhajónk, a két hajó együtt halad. Van egy baba közös origójuk, amitől mindketten ugyanolyan messze vannak, de mindkettőnek az inerciarendszere a hajóhoz van kötve. Mozogjon a két hajó egymással pont ellentétesen, de pontosan ugyanazt a manővert csinálják meg (legyen a két mozgás az eredeti közös origóra tükörszimmetrikus). A gyorsítás-lassítás sorozat végén, amikor egymáshoz képest nem mozognak, akkor az általad adott definíció szerint ugyanabban az ienrcirendszerben vannak, azaz az egyik űrhajóbóül nézve a másik állapotának transzformálásához nincs szükség a lorentz trafóra.
Úgyhogy nem, ez nem sima specrel. Ez a Gezoo elméletben van maximum úgy, mint ahogy te mondod.
