Arra gondoltam, hogy mára legalább néhány relativista tökön szúrja magát, de nem vagyok tévedhetetlen.
Megkérdeztem a kutyámat mit gondol, azt mondta tényleg nem a legegyszerűbb dolog felfogni, ezért próbálkozzak ezzel, hátha a simple minded fizikusoknak is sikerül.
Két eset lehetséges:
a. egy nem megerőszakolt normál repülő GPS óra a földfelszínről nézve látszólag eltérően jár a normál földi órához képest
b. egy nem megerőszakolt normál repülő GPS óra valóságosan is eltérően jár a normál földi órához képest
Vegyünk három órát
1. ez legyen a normál földi óra, 1 sec alatt 1 sec -et mutasson.
2. és 3. egyforma legyen, mindkettő legyen megerőszakolva, egyformán késsen napi 38 microsec -et.
A 2. órát reptessük meg 20 000 km magasan, ő legyen a repülő GPS óra. Most akármeddig figyeljük a földfelszínről nézve mindig egyformának látjuk a 2. óra járását az 1. óra járásával.
Ha az a eset az igaz, akkor mondjuk néhány év után a 2. órát visszahozva a földre és a 3. óra mellé helyezve azt látjuk, hogy a 2. és a 3. óra egyforma időt mutat, mert a repülés közbeni eltérés csak látszólagos volt, tehát semmi nem okozott maradandó változást a járásban.
Ha viszont a b eset az igaz, akkor néhány év repkedés után 2. órát visszahozva a földre és a 3. óra mellé helyezve azt látjuk, hogy a 2. és a 3. óra nem egyforma időt mutat, mert a repülés közbeni eltérés valamilyen oknál fogva valóságos volt, és maradandó változást okozott a járásban.
Nos, a GPS históriájától eltekintve, mert az cseppet sem érdekel, melyik változatra szavaznál, a vagy b ?? Fogadok, hogy c.
Mert ennyiből már egy egér vagy egy kutyabolha is megértette volna, hogy vagy látszólag járnak másként vagy valóságosan járnak másként a pályán mint a Földön.
(A gyengébbek kedvéért, ez ugyanaz a két eset ami lehetséges:
a. egy megerőszakolt GPS óra [2] a földfelszínről nézve látszólag eltérően jár a megerőszakolt földi órához [3] képest
b. egy megerőszakolt GPS óra [2] valóságosan is eltérően jár a megerőszakolt földi órához [3] képest)
"A specrel fogalmi körén belül azt kell eseménynek tekinteni, amiket írtam. Vagy legalábbis olyasmiket, egy hozzáértő biztos szabatosabban meg tudná mondani. Talán Nevem Teve." egy mutáns 1. "A specrel fogalmi körén belül azt kell eseménynek tekinteni, amiket írtam." Ez világos definició. Igenis, alássan! 2. "Vagy legalábbis olyasmiket, egy hozzáértő biztos szabatosabban meg tudná mondani." Nagyon jó, ez hagy mozgásteret is! 3. "Talán Nevem Teve." Várom hogy elmondja, hogy az 1,2 pontok érintése esemény?
itt nem az a kérdés, hogy ki mit tekint eseménynek, Te vagy én vagy más. Vagy hogy mit szeretnénk tekinteni egyenesnek.
Itt ugyanis az esemény nem mint anyanyelvi fogalom szerepel.
Kb. mint a középiskolás fizikában a munka = F*s. Anyanyelvi szinten pedig egész mást tekintünk munkának. A fizikavizsgán sem értékelik, hogy munka pl. a hólapátolás.
A specrel fogalmi körén belül azt kell eseménynek tekinteni, amiket írtam. Vagy legalábbis olyasmiket, egy hozzáértő biztos szabatosabban meg tudná mondani. Talán Nevem Teve.
Ez igen megtisztelő, mert NT tudását nagyra tartom. Valószínű túlzol.
Az eseményekről annyit:
Eseménynek nevezünk egy olyan valamit, amit egy hely és időadattal meg tudunk adni egy koordinátarendszerben. Én inkább inerciarendszerben maradok, mert a többihez egyáltalán nincs fogalmam.
Pl. esemény:
- valami, valami elindul valahonnan (Péter, Pál, fény, próbatest (pontszerú) vonat eleje, rúd vége ...)
- valami, valami megérkezik valahova (ua)
- valakivel , valamivel valami történik valahol (tüsszent, tapsol, belecsap a villám, felkapcsolja a lámpát, visszaverődik a fény a tükörről, tikkel az óra (adott helyen levő) vagy takkol, találkozik valaki valakivel)
Az, hogy valaki megy valahová, nem esemény, mert nem pillanatszerű, és nem egy helykoordinátával jellemezhető. Az eleje és a vége események.
Valaminek a sebessége nem esemény.
dx/dt=v???
x=x(t): egy anyagi pont (csak ennek lehet sebessége) helyének koordinátái az idő függvényében. Az esemény: az anyagi pont t-kor x-ben van.
Ezt már deriválhatod, és egyéb képletekbe helyettesítheted.
Az SRE -ből nem hiányzik az az egy "axióma", hogy az események egyidejűsége azonos rendszereben, amit én sem vitattam (még). Miért nem használjátok? Mondjuk, arra számítottam, hogy ez az érvetek megjelenik, bár reméltem, hogy azért nem... De ezután lassan, tagoltan le kell írjátok- hogy: I G E N.
egy mutáns Te nem tudod mi az értelme annak, hogy "esemény", ha nem tudod azonosítani a sebességgel. Nevem Tevével azonos szinten ismered ezt.
Én nem vezettem le egy új Lorentz transzformációt, a meglévőt használtam rendeltetésszerűen, és mutattam meg egy értelmezést, ami addig rejtve volt.
Amit a fizika egy másik területe igazol, a kvantummechanika. És az összes zagyvaság, amit ha valaki elhitet magával, beleértve az ikerparadoxont, akkor úgy látszik, kigyógyíthatatlan.
Nagyon fogós észrevételeitek vannak Egy Mutáns, és Nevem Teve: hogy azok, amiről Ti tesztek említést, voltaképpen csak események, és közük nincs a sebességhez. Ez kétségbeejtő, valóban így gondoljátok? Lehet, hogy nem én vagyok képzetlenebb?
Hogy dx/dt= lim. ..0 az nem sebesség? Csak esemény? Miről beszéltek Ti? Ugyanabban a koordináta rendszerben valaki megtesz dx távolságot dt idő alatt, hogy az nem sebesség, hanem esemény? Akkor a sebességet, a v-t hogyan írnád fel? Mi a képlete? Nem ugyanezt írnád? a=b, akkor b nem egyenlő a? Hiszen a sebesség maga is egy ugyanilyen esemény- a megfigyelő innen -oda ér. Csak az a neve ennek az eseménynek, hogy "sebesség". És mitől más a Ti eseményetek?
Az az esemény, hogy a Megfigyelő innen- oda ér, (ami a sebesség), megegyezik azzal az eseménnyel, hogy kigyullad, és kialszik a lámpa. Két különböző esemény egyidejűsége azonos rendszerben, ez persze, ez tökéletes. És mondhatopm akár azt, hogy sebesség, akár azt, hogy kigyullad. Mindegy.
Megint kevertek valamit. Egyszerre több fizikai- matematikai alapelvet hágtok meg.
Ezekkel az eseményekkel fogtok bajlódni az idők végtelenjéig. Mert mindig különválasztjátok az időt, és elfelejtkeztek az útról.
Igazi iszapbirkozás ez, a javából. Bocs, de most már tényleg van okom félni, (nem szégyenlem)...hogy ilyen csúszós közegben nem találok rajtatok fogást! Nem okoz örömet az ilyen "sport".
érdemes lenne megfontolni, hogy mielőtt egy elméleten belül általános, minden esetre érvényes új axiómákat vezetünk le, ne oldjunk-e meg egyszerű példákat. (pl. amit Nevem Teve javasolt).
Azt is érdemes lenne megfontolni, hogy mielőtt nekiállunk a képletek faragásának, nem volna-e érdemes megmondani, hogy mi a bennük szereplő betűk fizikai jelentése, mint ahogy Nevem Teve tette fent említett példájában.
Ha ezek mind rendben vannak, akkor persze megpróbálhatink nekiállni új axiómák levezetésének.
Ha mindez rendben lesz, akkor már csak azokkal az okvetetlenkedőkkel kell megküzdeni, akik arra kérdeznek rá, hogy mit is jelent tulajdonképpen az, hogy egy elmélet eredményeiből vezetjük le annak új axiómáit. Biztos akad majd ugyanis olyanvalaki, aki itt logikai bukfenc nyomait fogja felfedezni vélni.
De Te vedd észre, hogy v(t2-t1)/(x2-x1)=1 mert 1/v= (t2-t1)/(x2-x1)
Ez sajnos tökéletes tévedés... (t1,x1) az egyik esemény koordinátái az álló rendszerben, (t2,x2) a másik esemény koordinátái az álló rendszerben, de a kettő között nincs semmilyen kapcsolat; lehet hogy (x2-x1)/(t2-t1)<v, lehet hogy (x2-x1)/(t2-t1)>v, lehet hogy t2=t1...
Lásd előző válaszom. Előbb egy dolgot fejezünk be. Ez még nem történt meg. Azután megvitatjuk a következőt. Mert egész más lehet az eredmény is. Ha azt hiszed, hogy egy kész elmélet ugrik ki az ember fejéből, mint Pallasz Athéne teljes vértezetben atyja, Zeusz fejéből, akkor nem csináltál még ilyesmit. Azért lennék itt a fórumon, és nem egyedül. Bár úgy tűnik, mindnyájunknak jobb lenne...
Kiszámolom, csak mondj egy v sebességet hozzá...Mert mindig másfelé ugráltok... Ennek a példádnak köze nincs ahhoz a szituációhoz, amelyet eddig vizsgáltunk. NEM LEHETNE EGYRE VÉGRE AZT MONDANI: IGEN, EZ JÓ (NEM, EZ ROSSZ), ÉS MOST NÉZZÜK EZT A MÁSIKAT? Bocs, de én is kifáradtam. Ne írd, hogy félek, mert megfosztasz a délutáni sziesztámtól.
Tessék az eredmény, minden vonatkoztatási ugrálás nélkül, indexek a helyükön: (x2'-x1')/(x2-x1)= 1/ (1-(v/c)^2)^0,5 Ugyanez az időnél a számlálóban van. Már írtam. A szorzatuk: egységnyi Ha egységnyi és állandó:Ő az igazi változó: a HOSSZIDŐ, VAGY HOSSZIDŐARÁNY.
Jó, amig én pihenek, te nézz meg egy példát. Meggyújtok egy lámpát, öt másodpercig világít, azután kikapcsolom. A két esemény a lámpa bekapcsolása és kikapcsolása. Ebben az esetben t1=0,x1=0,t2=5,x2=0. Kiszámolnád (t2-t1)*(x2-x1) értékét?
Amikor meg kipihented magad, nézd meg-TE MIT ÍRTÁL! És figyelj arra, hogy a többiek mit mondanak! Arra is, ha semmit!
Most kénytelen vagyok miattad tovább gondolni, amit Te félbehagysz....
"Te meg nézd meg most az én levezetésem. Melyik sor a rossz? Ez: x'2-x'1=(x2-x1)/ (1-(v/c)^2)^0,5 Helyesen: x2'-x1'=[(x2-x1)-v(t2-t1)]/ (1-(v/c)^2)^0,5"
Nézem, nézem, és folytatom... beosztok (x2-x1)- el. (x2'-x1')/(x2-x1)= -v(t2-t1)/(x2-x1)/ (1-(v/c)^2)^0,5
De Te vedd észre, hogy
v(t2-t1)/(x2-x1)=1 mert 1/v= (t2-t1)/(x2-x1)
És így tök ugyanazt kapod, mint én, hiába a nyakatekertebb módszered.
Nem kell lebecsülj, mert nincs Dr a nevem, előtt- megkaphattam volna...annó-folyamodtam...
Egy szó volt, ahogy kérted- most a magyarázat-nem egy szám, a mértékegység tünt el, (Dimenzióanalizis.) A specrel mindent fejreállítva magyaráz, ahhoz, hogy létezzen az "egyidejűség". Mindig valami trükkel jön. Most is, Te is. Korábban valaki más is...Miért kell ez a sok trük? Nálam vegytisztán láthatóan, elméletileg le van vezetve. Forrása a Négyjegyű, meg a Wikipédia.
Az (x2-x1)*(t1-t2) szorzat = 1, nem lehet más. Ha meg más, nézzük meg mikor, és miért? Nem vizsgáltunk még minden szituációt. Nálad egyébként mi lenne a szorzás eredménye? Lehet, hogy nálad is ez? Mert ez a lényeg, a többi csak hab.
