Keresés

Részletes keresés

Astrojan Creative Commons License 2005.11.10 0 0 12926

Az ikerparadoxonban nincs olyanról szó, hogy ugyanarról az óráról, ugyanakkor két különböző megfigyelő más adatot olvasna le.

 

Lehet, hogy nem ugyanarról az ikerparadoxonról beszélünk. Én erről:

Az egyik iker elmegy rakétával és egyenesvonalú egyenletes mozgással utazik jó sokáig, majd mondjuk 100 év múlva visszajön a földre és látja, hogy a testvére 100 éves lett. Ő meg tíz.

 

Nos ebben az esetben nem érdekel, hogy ki, mikor és hányszor olvasgatta le az óráit repkedés közben, csak az érdekel, hogy

a rakétás mókus órája 10 évet mutat, míg

a földi iker órája 100 évet mutat, itt a Földön egymás mellett és ugyanakkor leolvasva. Ez lenne az ikerparadoxon az SR szerint.

 

De természetesen ez nem lehet így, tehát valójában egyforma öreg lesz mindkét iker, mert az egyenesvonalú egyenletes mozgással utazó óra ugyanúgy jár mint egy másik sebességű, de erőhatástól mentes óra. Erre hozta mmormota 12848, hogy

 

Nyilván nem változhat meg a mutatott szám attól, ha vonaton ülve vagy a földön ülve olvassuk le a számot.

 

Nyilván.

 

És igen dhcp 12856, itt a népbutítás eredménye, ugyanis egyik mérésed sem volt egyenesvonalú egyenletes sebességű mozgás. Akkor pedig miért kevered ide? Az eltérést más okozza. Nyilván.

Előzmény: Simply Red (12851)
mmormota Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12925
Én is kértem már párszor iszügyit, hogy mutassa meg az elméletét. De nem mutatja, csak ismeretterjesztő stílusban népszerűsíti... A stílus és a hozzászólások színvonala alapján az a sejtésem, hogy nincs elmélet, csak az elméletről szóló népszerű-tudománytalan ismeretterjesztő mű létezik... :-)
Előzmény: Gnudist (12923)
dhcp Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12924

Azt olvastam hogy variációleves. Lehet hogy fáradt vagyok?

 

Hogy nem ért hozzá , azt lingarazdának szokta mondani.

Különös tekintettel.

Előzmény: Gnudist (12923)
Gnudist Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12923
Szeretném/szeretnénk már végre látni azt a híres-neves variációelves világmegváltó elméletedet, különös tekintettel a Lagrange-multiplikátorokra ;)
Fogd már fel, hogy a tudományos(nak hangzó) szavakkal dobálózás nem működik hozzáértő emberekkel folytatott vitában.
Ja, hogy szerinted mi nem értünk hozzá... :-P
Előzmény: iszugyi (12899)
cíprian Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12922
Ne is, a cíprian-fizika nekem is túl magas :-)

De azért a GAlilei-elvről vitatkozhatunk.
Szóval létezik két makrotest, amelyek egymáshoz képest fénysebességgel távolodnak? Mert ha nincs ilyen, akkor szerintem ennek egyenes következménye a Galilei-elv sérülése.
Előzmény: dhcp (12921)
dhcp Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12921

 " nem a makrotestekről beszélünk, hanem a makrotestek részecskehalmazáról, vagyha úgy tetszik hullámcsomagjairól"

 

Miszerint makrotestek azok nem makrotestek részecskehalmaza,

makrotestek részecskehalmaza pedig a hullámcsomagja.

Na ne.

 

Nekem egyenlőre elég bonyi a QM, nem akarom még a cíprian-fizikát is.  ;)

Előzmény: cíprian (12920)
cíprian Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12920
Éppenhogy nem a makrotestekről beszélünk, hanem a makrotestek részecskehalmazáról, vagyha úgy tetszik hullámcsomagjairól. Ha csak makrotesteknek fogjuk fel, akkor a Galilei-elvről nem lehetne vitatkozni.

Az Ősrobbanás utáni állapot volt az, amikor a részecskék egymáshoz képest fénysebességgel közeli sebességgel haladtak. Amikor már kondenzált anyagszerkezet állt elő, ezek véleményem szerint már nem haladhatnak egymáshoz képest közel fénysebességgel. Ezt szerintem nem lehet belátni klasszikus fizikai alapon, beleértve ide a relativitáselméletet is. Ezért mondom azt, ha nagy sebességekről beszélünk, felejtsük el a Galilei-elvet. Bár ezt azért ne vegyétek komolyan, mert ez "cíprian-fizika".
Előzmény: dhcp (12919)
dhcp Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12919

Nem erről van szó.

Természetesen a belső sebesség belső energia. De az a sebesség a külső szemlélő számára rejtett. Az atommag számára sebesség.

De mi az űrben száguldozó makrotestekről témázunk.

Előzmény: iszugyi (12918)
iszugyi Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12918
"A sebességből adódó energia nem belső energia." Na erre vigázz! Ha az elektron 1/137 c, vagy éppen 85%-os c sebességgel kering a proton körül, akkor milye van a mozgó elektronnak a hidrogénban vagy a neutronban? A kinetikus energiáját át is tudja adni az elektron, ha kell.
Előzmény: dhcp (12909)
cíprian Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12917
Azt nem tudhatom :-)

Konkrét tényadatnak örülnék. Aztán majd filózhatunk az űrhajóról is.
Szóval én nem tudok olyan két makrotestről, amely a mi Univerzumunkban egymáshoz képest fénysebességhez közel száguldozik. Szerintem az egyik nem lehet az. Ha tudsz tényszerű ellenpéldát mondani, meghajlok a Galilei-elv előtt :-)
Előzmény: dhcp (12916)
dhcp Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12916

haladok

hm, mit is ittam?

dhcp Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12915

Ha valaki épít egy távoli galaxisban egy fénysebesség közeli űrjárművet, akkor én elpárolgok, mert hozzá képest c-vel haladol? Ugyanmár. :)

Ő meg azért párolog el, mert hozzám képest megy c-vel.

 

Előzmény: cíprian (12914)
cíprian Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12914
Most egy régi könyvből néztem, az új valahol az ágy alatt van :-)

A Hubble-állandó egyre bizonytalanabb, ahogy megyünk az időben visszafelé. Sőt mostanában 6 milliárd évig hátramenőleg lassulást mutattak ki. Tehát gyakorlatilag kisebbek a sebességek a múltban a Hubble-állandóból kiszámítotthoz képest.

Javaslom, a klasszikus termodinamikával most csínján bánjunk az érvelésnél.
Egy gyorsuló töltés pl. energiát sugároz, ha elektromágneses térbe kerül. Nehéz erre termodinamikai analógiát találni.

Van egy feltételezésem: ha két objektum relatív sebessége fénysebesség közeli, akkor az egyik szükségképen nem lehet makroanyag. Erre keresek számszerű ellenpéldát, hogy megdöntsem a feltevésem. Örülnék, ha segítenétek. A Galilei-elv gyakorlati alátámasztását vagy elvetését látom ebben.

Előzmény: dhcp (12909)
dhcp Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12913

Ezek után mondja valaki, hogy a fénysebesség nem konstans. haha

Előzmény: dhcp (12912)
dhcp Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12912
Előzmény: Győzőcske (12872)
iszugyi Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12911
Érdekes e-dinamikát tanítottak az L.-nek! Mindenhol máshol az áll, hogy a kisugárzás a töltések (lokális) mozgásából ered, de a mozgási állapottól függetelenül az e.m.- hullám terjedési sebessége véges és állandó.
Előzmény: iszugyi (12907)
dhcp Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12910

javítás megint

72 km/s

Előzmény: dhcp (12908)
dhcp Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12909

A sebességből adódó energia nem belső energia. Nem keveredik össze, ahogy gondolod.

Ha mondjuk vízben haladna, a súrlódás miatt elveszti a mozgási energiáját ami belső hőenergiává alakulhat. De az űrben miért tenné  ezt?

Előzmény: cíprian (12905)
dhcp Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12908
A legtöbb helyen 72 km/h van megadva, amiből 13.5 milliárd fényévre van a c, 11.3-ra a 250000 km/s.
Előzmény: cíprian (12905)
iszugyi Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12907
Tégla, ezt a 'szakelméletét' is már kiszúrtad Lingarazadának, ha más beavatkozol: "Én ugyanis a sugárzási instabilitásról beszéltem ott. Azt pedig mindig a távoli zónában lévő mezők határozzák meg."
Előzmény: tegla (12903)
iszugyi Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12906
Na figyelj rá!
Előzmény: tegla (12903)
cíprian Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12905
Kételkedésem innen van, ezt néhány számadattal illusztrálnám:

Vegyünk mondjuk 250 000 km/s értéket alapul. A Hubble-állandó szerint az expanzió sebessége megaparsecenként 50 km/s. (1 Mpc=3.26 millió fényév). Ebből látható, hogy
15 milliárd fényévnél is túl kellene lenni ilyen 250 000 km/s sebességgel haladó galaxisnak. Az expanzió persze nem volt egyenletes, ha visszafelé megyünk az időben, ez egyre lassabb volt. Mindenesetre én nem tartom valószínűnek, hogy ilyen sebességű galaxis létezne. A kvazárokat gondolom nem sorolod ide, nincs tudomásom róla, hogy színképük lenne.

A legtávolabbi galaxisok mintegy 5000 millió fényév távolsára vannak, a Hubble-állandó szerint sebességük nincs 100 000 km/s, de ez már megbízhatatlan saccolás csak. Ilyen távolságra lehet színképet kapni? Úgy tudom, csak a fényességet lehet mérni.

Tehát úgy vélem, ha visszafelé megyünk az időben, akkor egyre nagyobb sebességű anyagot látunk ugyan, azonban az anyag egyre egyszerűbb szerkezetű lesz.
Nem hiszem, hogy látunk mondjuk 250.000 km/s sebességű anyagot, amelynek színképe van.

Szívesen venném, ha tudnál konkrét példát mondani számértékekkel alátámasztva.
Előzmény: mmormota (12898)
iszugyi Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12904
"Én ugyanis a sugárzási instabilitásról beszéltem ott. Azt pedig mindig a távoli zónában lévő mezők határozzák meg." ----- Ekkora hülységet életemben nem hallottam, hagyjuk, mert még tovább levetközöl!
Előzmény: Törölt nick (12894)
tegla Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12903
Ha te valakire ilyet mondasz, az azt jelenti, hogy éppen valami érdekeset, szakmailag korrektet és elgondolkodtatót mondott. Ezeket mindig részletesen elolvasom.

Érdemes figyelni rád, mindig kiszúrod a szakértelmet :)
Előzmény: iszugyi (12901)
dhcp Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12902
Előzmény: Győzőcske (12872)
iszugyi Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12901
Lingarazda, újat nem vagy hajlandó tanulni, vagy nem tudod az újat megérteni. E mellett makacs és szemtelen is vagy. Tandijat nem fizetsz, miért foglakozzak Veled?
Előzmény: iszugyi (12899)
tegla Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12900
A kettőscsillagok színképvonala dinamikusan változik, ellentétes fázisban, ha erre gondolsz.
Előzmény: cíprian (12895)
iszugyi Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12899
Ellentétbe Veled, az elektrodinamikat kitünöen fújom. De e mellett a variációsszámítást is, ami nagy elönybe részesít mindenkivel szemben, aki a sugárzásról beszél!
Előzmény: Törölt nick (12894)
mmormota Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12898
Hiszen mondtam. Távoli galaxisok.
Előzmény: cíprian (12895)
lxrose Creative Commons License 2005.11.09 0 0 12897

Kedves Gergo73!

 

Akkor Te azt mondod, hogy az egymáshoz képest gyorsan mozgó testeknek a súlya is nagyobb, mint az egymáshoz képest állóknak?

Előzmény: Gergo73 (12808)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!