Az tulajdonképpen nátrium-karbonát, ami kristályvíz helyett (részben) hidrogén-peroxidot tartalmaz. Ha önálló mosószerként akarod használni, akkor kell a lúgossága is, ha csak folteltevolításra, akkor nyugodtan savazhatod, a fehérítő hatása nem csökken.
Délelőtt könyvtárban jártam, és a könyvtárosnő mesélte, hogy idén már öt nagy üveg kovászos uborkát tett el, és azt hitte, ennyi elég is lesz. Erre a családja megkérdezte, hogy miért nem csinál újat, a régi elfogyott. Én is nekiláttam, remélem, sikerül. Kb. 25 éve kovászoltam utoljára, akkor megjártam vele, mert apám nem tudta, hogy én már bevagdostam, ő is megtette, és valami szörnyű trutymó lett a végeredmény. Akkor nagyon megundorodtam tőle, de azt hiszem, felülvizsgálom az álláspontomat.
Falapka nincs, viszont alul felül kerül bele kapor. Utána 1 liter vízhez egy evőkanál só, forrás után ráöntöm, kenyér a tetejére, kész. Nálam ez bejött már rengeteg éve és igy is marad.
Én "szárazon" betöltöm az uborkát az üvegbe, felöntöm vízzel, majd ezt a "kimért" vizet forralom fel (1 literhez1 ek só), majd langyosra hűtve öntöm vissza az uborkára.
A falapka (nyelvlapoc) kötelező, így nem úszik fel a kenyér.
Én úgy csinálom, hogy először fölteszek forrni annyi vizet, amennyi kb. megtölti majd az üveget. A vízbe teszek 2-3 nagy evőkanál sót, púpos teáskanálnyi köménymagot, mokkáskanálnyi mustármagot, esetleg egy kis kaprot is, és ez jól kiforr amíg az uborkákkal foglalkozom.
Egy nyakas, 3 literes üveg aljára teszek 2-3 szál száras kaprot, rárakom az uborkákat (két vége levágva, hosszában két irányban behasítva), a tetejére egy jó szelet száraz kenyér, fa spatulával leszorítva.
Forrón rászűröm a levet, gézkendővel lekötöm az üveget és mehet a napra. Ilyen melegben 2 nap után leveszem róla a kenyeret, de még egy napig kint hagyom, majd az uborkákat átrakom kisebb üvegekbe (amit el lehet helyezni a hűtő ajtajában), rászűröm a levet, lezárom, aztán elfogy.
Csak annak aki szereti. Én küldtzem már vissza vendéglőben kovászos uborkát mert fokhagyma volt benne. Nekem nem passzol, igaz amugy se vagyok egy nagy fokhagyma fan.
A lépések itt lejjebb részletesen leírásra kerültek, de akkor azért mégegyszer :
Egy ötliteres üveg aljára egy nagy szem, felszeletelt krumpli kerül (nem kell, hogy öreg krumpli legyen ), rárakjuk szépen a jól egmosott, hosszában négyfelé bevagdalt uborkákat, a két végüket szintén levágva, és amikor megtelt az üveg, a tetejére újra egy felszeletelt krumpli kerül, és egy kis csokor kapor.Erre jön kb. két evőkanál só, és annyi meleg felöntővíz, hogy jól ellepje.Tetejére kistányér, vagy folpack, és mehet a napra. Ebben a hőségben két nap bőven elég neki. Az uborkák színe ekkorra világosabb színre vált. Ha kész, az uborkát kiszedjük, a levet ráönjük, (a felesleges lé remekül fogyasztható lehűtve ), és mehet is az uborka a hűtőbe. ( a krumpli meg nálam a kukába, de van, aki azt is megeszi.
Tegnap vittem be a melegről (a kenyeret már tegnapelőtt lehajítottam róla), ma délben ettem belőle először, jéghidegen. Hááát, alig bírtam abbahagyni. :-)))
Tegnap tettem el 6 db 720 ml-es üveggel ínségesebb időkre, a kimaradt levet meg csak üvegbe raktam, imádom hidegen inni. :-)
De gondolkodom, hogy kellene még egy nagy adaggal csinálni, a héten úgyis még ilyen gatyarohasztó meleg lesz, ideális idő a kovászoláshoz.
addig irogatjatok, h eletemben eloszor nekiallok, de a krumplis verziot irja mar le valaki, legyen kedves, de tenyleg lepesrol lepesre, total kezdo kovaszos uborkazo lennek
Elolvasva az eddig írtakat, határozottan kedvem támadt uborkát kovászolni, pontosan ehhez való idő van. Viszont azt olvastam, hogy a még kicsi cukkinit is lehet kovászolni, most terem nálam néhány darab. Volt-e valaki, aki a gyakorlatban is kipróbálta?
A kenyeret géz helyett muszlinba szoktam kötni, az még sűrűbb szövésű. Nálam kerül még bele kapor is, meg az üvegek aljára szoktam tenni pár darab (nem permetezett) szőlőlevelet.
A levágott végű kisebb uborkákat csak egyik oldalról hasítom be, a nagyobbakat mindkét végükről, egymáshoz képest 90° fokkal elfordítva. :-)
