nem véletlenül az eredeti kérdésem általános jellegű volt, a Stowa-t csak példaként említettem, (amit valóban Bauhaus óraként aposztrofálnak és most Stowa meg Nomos név alatt forgalmaznak újratervezve)
Szóval, engem tényleg érdekelnének olyan - nevezzük tipográfiai kérdésnek - apróságok, amik a számlappal kapcsolatosak. Amikor az ember kicsit tervezői szemmel nézi azt, hogy mi hogyan néz ki, akkor jön rá azokra a finomságokra, amik karaktert adnak egy órának. És nagyon nem mindegy, hogy római számok vannak-e vagy arab számok, hogy minden órát jelölnek-e számmal vagy csak a "négy égtáj" számait, vagy csak a párosakat vagy csak a páratlanokat, hogy függőlegesen állnak-e a számok vagy sugárirányban, ha sugárirányban, akkor a 4-9-ig számok fordulnak-e 180fokot? És ezeregy apróság. Például arra is kíváncsi lennék, hogy vajon a pilótaórákra jellemző 12 helyett álló felfelé néző háromszög a két pöttyel vajon kinél jelentkezett először?
És ugyanezt végig lehet zongorázni mondjuk a mutatókkal is, ahol megint sokféle forma, arány köszön vissza és engem mondjuk érdekelne, hogy ki csinált először széles, nem hegyesedő téglalapforma mutatót.
Jó lenne, ha létezne honlap, amely ezzel foglalkozik tematikusan.
Valahol van a végtelen mennyiségű eltárolt adatom között - amúgy most, hogy írod, nem fali, hanem álló-óra rémlik. Ha véletlenül belebotlok, feltétlenül beteszem. Természetesen nem pont ilyen - de erősen hasonló stílus, és kora relációjában nagyon minimalista.
Az arab számok használata óra-számlapon egyébként korábban, a klasszikus zsebóra-korszakban nagyon ritka volt, valahogy nagyon nem volt divatos - de megesett.
Nem, nem gagyi, de erről is elmondható, hogy javítani nem nagyon lehet rajta semmit, valószínűleg igen tartós lesz, de ha mégis gond van vele - akkor szerkezetcsere...
Volt előzménye, annyira, hogy ez a számlap-stílus már az Empire idején is előfordult, nagyon hasonló kinézetű zsebóra-számlapja már Breguetnek is volt - és igazándiból ez már faliórákon ennél jóval korábban is előfordult. Divatossá meg a Bauhaus idején vált, formatervében ez a Stowa is annak szüleménye.
Amúgy a kiinduló kérdésedre azért nehéz választ adni, mert a karórák története már az óra történetének "csupán az utolsó fejezete", a karóra egyértelműen a XX. század szülötte, függetlenül attól, hogy voltaképpen karórának nevezhető órák már a XVIII. században előfordultak - és a karóra igazán divatossá, elterjedté az első világháború utáni vált, addigra meg már a meghatározó történelmi stílusok nagy része kialakult, így aztán ízlés szerint válogatott minden gyártó és formatervező, ergo rögtön megjelent mindenféle kinézetű óra. Persze, egy-egy adott időszakban voltak meghatározó divatok, így bizonyos stílusok sokkal jellemzőbbek, de még akár az 1980-90-es évek női divatórái között is simán visszaköszön a barokk, a rokokó, a reneszánsz stílusegyvelege is...
Mindenesetre az általad linkelt Stowa egyfelől emblematikus stílusú modell, másfelől nem ő a stílusteremtő, még XVIII. századi egyedi falióra is előfordult majdnem ugyanilyen számlappal.
Tudnátok ajánlani olyan oldalt, ahol a karórák történetét elsősorban dizájn szempontok alapján taglalják? Szóval, nem arra lennék kíváncsi, hogy az ilyen és ilyen gátszerkezetű órát ki készítette először, hanem mondjuk arra lennék kíváncsi, hogy ki készített először olyan számlapú órát, amelyen arab számok szerepelnek, az arab számok sugárirányban állnak és nem függőlegesen.
A kérdés inkább költői volt, de annyiban mégis konkrét, hogy például ennek az órának volt-e előzménye?
Pl. Conquest-hez illő 21mm-es "gyári színű-szagú" szíjakat rendelnek a Hirsch-től - drágább, mint egy standard - valszeg jól megérezték a piaci rést...
Elemcsere. Van több ilyen 27 köves kronóm, az egyik közülük az előd 251.262 az nálam is csinálta, de egy karbantartás és elemcsere után már nem mászott el. A 251.264-ekkel nem jött még elő.
Mondjuk seperc alatt lehet kalibrálni, engem nem zavart különösebben.
Az a helyzet, hogy a G10 sajnos "ennyire minőségi" szerkezet. Az a jó kis lityilötyi műanyag fogaskerékrendszere ennyit tud, tényleg képes magától elmászkálni - de legalább előre gondoltak erre a tervezők, és van mód egyszerűen újra kalibrálni. Valószínűleg kifogtál egy átlagosnál "lötyögősebbet", ettől még sokáig jó lehet, csak sajnos szembe kell nézni a ténnyel, hogy a G10 nem egy minőségi szerkezet. Még nagyobb sajnálkozásra egy olyan árú órában, aminek ennyiért azért illene minőséginek lenni. De nem az.
Pár hónapja vettem egy Certina DS Podium Big Size karórát és olyat csinál, hogy a stopper másodperc mutató "elmászik" anélkül, hogy használtam volna és az lesz később az új kiindulási pont. Visszaállítom alaphelyzetbe és napokkal később megint elmozdul. Rendszertelen, hogy hány nap után és rendszertelen, hogy mennyit megy arrébb.
500€ szíjat 2 fajtára lehet osztani. Egyrészt ott a bőrszíj, egyenes véggel, gyári logoval, amihez hasonlót (néha jobbat) kapsz töredék áron logo nélkül. Másrészt ott vannak a spéci, csak adott órához passzoló szíjak (pl gumi), amit nem tudsz más forrásból kellő minőségben/megjelenésben pótolni.
Külföldi fórumokon se nagyon látni gyári logos bőrszíj vásárlót (persze többen vannak, mint itthon), de a gumiszíjat látszólag könnyebben megveszik.
A gumiszíjat előbb-utóbb én is megveszem (mellesleg ami itthon 2*88k, az hollandiából 2*230€), nem ez volt a post lényege, hanem az áremelés.
Szerintem abban azért tényleg ne keressünk kivetnivalót hogy a gyártók a saját elképzeléseik szerint készítik el a tokokat és nem az aftermarket "szabvány" szélességű szíjakhoz gyártanak.
Egyébként a válság súlyosságát mi sem jelzi jobban hogy szerkezet árban lehet megvenni komplett órákat szíjjal-tokkal, nádi hegedűvel. Most ez valahol jó is, mert felélesztettem két fiókban sikkadó projekt tervemet. Az egyik egy saját GMT-s Fortis Flieger, ezt régóta szerettem volna összelegózni. A másik pedig egy 6497-es kézi húzós tokba épített Valgranges járástartalék visszajelzővel. A Fortishoz a tok és a szíj már úton van számlappal, mutatókkal, a szerkezet egy Eterna Montereyből vagy egy Accu-Swiss Telcből lesz (hogy azzal a tokkal mit kezdek az is egy jó kérdés), a 6497 pedig egy Bulova tokból jön ki, a Valgranges egy Longines A07.161.
Ezzel az első negyedéves órázási keretet asszem ki is merítettem mind időben, mind költségben.
És az a legszebb hogy ha az egészet összeadom, nem jön ki csak kb. egy fél listaár környéke egy közepes gyártó közepes órájára.
Pontosan tudjuk mind, hogy a gyártóknak nagyon sokszor kifejezetten stratégiájuk az, hogy olyan módon alakítsák ki a szíj illesztését, hogy lehetőleg csak az ő saját, gyári csatjuk passzoljon az órához.
Ez egyébként egy megfelelő ápolás-karbantartás és kis szerencse mellett az órával megegyező élettartamú fémcsat esetében önmagában még teljesen tolerálható is.
Egy szó szerint fogyóeszköznek tekinthető, sok izzadozósabb embernél tolerálható állapot mellett egy nyári szezont sem mindig túlélő bőrszíjnál már nem annyira helyénvaló.
Persze, füstölögni kár ezen, akkor nem kell ilyen órát választani - csak sokszor ez bizony utólag derül ki...
Én is úgy gondolom, hogy valahol meddő, és kicsit gyerekes is azon hüledezni, hogy egy egyértelműen luxusipari szegmensben miért kerül valami annyiba, amennyibe - másrészt viszont beszélgetni a témáról teljesen legitim, és azzal sem intézhető el, hogy "biztos tudják, mit csinálnak, biztos megérni nekik így is". Az igazság az, hogy egyáltalán nem tévedhetetlen látnokok és félistenek igazgatják a svájci óraipart, konkrétan már kétszer földre kerültek a sorozatos rossz döntések miatt, legutóbb annyira, hogy tényleg csak a csoda meg Hayek hozta őket vissza valamennyire - és én itt és most nem vagyok meggyőződve arról, hogy nem gyalogolnak éppen lendületesen egyenesen egy újabb ekkora zakó irányába...
Szokták mondani hogy aki majmot tart, legyen pénze banánra is.
Viccet félre: a szíjak esetében az adott tok kialakításához legjobban illeszkedő mindig a gyári lesz azért. Az aftermarket egyenes végű szíjak a hosszú tokfülű órákon gyakran bénán mutatnak és az sem szentírás hogy elsősorban 18-20-22mm lehet a tokfülek távolsága ahogy azt a szíj gyártók kínálatából gondolná az ember. Mértem már 20,4 mm-t vagy 18,7-et is. Ilyenkor ugye az eggyel kisebb méret lötyög, az eggyel nagyobb, páratlan méret vagy van vagy nincs és ha van is, akkor meg gyűrődik, forgácsolódik, nem lesz olyan amilyen kéne. Van aki ezekkel együtt tud élni mert a pénztárcája azt diktálja, de ne legyen már ez se kötelező. A lekerekített végű szíjaknál még nem találkoztam olyannal ami pontosan illeszkedett volna, pedig még csak nem is a no-name kínálatból rendeltem.
És persze ott van az ebay, ahogy írtam ki lehet fogni kis szerencsével gyári szíjat féláron vagy alatta. Ez azért is érdekes, mert arra jutottam hogy most már csak gyári fémszíjjal rendelek órát és a bőr-, kaucsuk, szövet szíjat utólag szerzem be ha rendelhető az adott modellhez vagy van olyan testvérmodell amihez méretpontos szíj tartozik.
A Márkus László féle "mi kerül ezen a fotelen 7200 Ft-ba" pedig részemről maradjon a tévé kabaré világában.
A kérdés egyedül az, hogy ez hosszú távon mennyire jól működő modell (már az, hogy a tényleges előállítási árat és a hasonló más termékek piaci árát teljesen figyelmen kívül hagyva annyira drágán próbálnak eladni valamit, amennyire csak lehetséges - inkább kevesebbet, de azt sokért)?
Ha az - akkor kifejezhetjük nemtetszésünket, de változás nem lesz, ha megéri, ezt fogják tenni.
Ugyanakkor az egész svájci óraipar üzleti statisztikái egy ideje eléggé egyértelműen arra utalnak, hogy gondok vannak a modellel...
Svájci óra, Olasz szemüveg, Magyar Újév! BÚÉK!! :)