A Synchron feliratot a Doxa-k az óta viselik, hogy a 74-ben ez a konzorcium felvásárolta a céget. Az órák nem gagyik - de nem is különlegesek, teljesen átlagos középkategóriás korabeli órák voltak, ETA/AS és hasonló szerkezetekkel szerelve - nem rosszabbak valójában, mint a Synchron korszak előttiek (sőt, sokkal több már a tartósabb acél tok) - de nem is jobbak. A Doxa valójában soha nem volt egy világ csodája, érdekes módon kizárólag Magyarországon sikerült (még a 10/20-as évekbeli vasutas óra tendereikkel) komoly hírnévre és presztízsre szert tenniük - annak ellenére, hogy az egyébként minden szempontból korrekt és tisztességes óráik abszolút átlagosnak voltak mondhatók.
Nem lehet ennyi információból értelmes, érdemben segítő véleményt alkotni.. A régi zsebórák szerkezetének nagyobb méretű karórába átépítése általános, elterjedt dolog, önmagában nincs vele semmi baj, ezek az órák nyilván csak "félig autentikusak", hiszen egy adott esetben eredeti szerkezetet egy vagy eredeti, vagy utángyártott számlappal és egy biztosan nem eredeti tokkal párosítottak. De ettől még a szerkezet ugyanaz - és a végeredmény lehet nagyon tetszetős, jó minőségű szerkezetnél pedig kiváló járású is.
Nincs ebben önmagában semmi ördögtől való, annyira nem, hogy nem is új, a kisebb zsebórák karóraként viselését lehetővé tevő speciális karmos láncokat ("Kettle") már a XX. század végétől készítettek, és a XX. század közepe táján, a zsebóra-korszak lezárultakor, a zsebóra divatból lassan kiszorulásakor tömegesen építettek át már anno is jobb zsebórákat karóra tokokba, a Klein-féle tokokat és hozzájuk illesztett számlapokat nálunk is szakmányban tömeg-gyártották, és piacokon sok ilyen régi beépítés lelhető fel még mindig (ezek azért gyengébb minőségű, mángorolt réz-alpakka tokok voltak).
Általánosságban ennyi mondható - a konkrét óráról meg annyi, hogy a képen egy Omegának látszó tárgy van, és kész... A szerkezet megvizsgálása nélkül ember meg nem mondja neked, hogy eredeti-e? Amúgy pedig értékben egy általános, mezei Omega szerkezettel, egy kínai acél-tokba beillesztve 50-80 ezres árfekvésben szoktak ezek mozogni, valami ritkább, igényesebb szerkezettel és jobb, egyedi tokban meg sokkal többért (bár ezek nehezen eladhatók).
Szóval kivancsisagbol megkerdeztem pár orast, amerre utam vitt az országban.
Volt, aki a szerkezet típusát vélte látni a feliratban, volt aki a doxat felvasarlo gyarkomplexumot, volt aki az Eta oraszerkezetgyartoval hozta összefüggésbe.
Volt aki lekínaigagyizta, mondván hogy azért írta rá a ferdeszemu hogy ne lehessen megfogni.
Ez utóbbi eléggé szíven ütött, mert egy nagyhírű fővárosi órás szájából hangzott el.
Tehát kivancsisagkeppen érdekel a felirat tényleges jelentése.
A Sas utcában lévő Svájci Órák szervízével kapcsolatban van valakinek tapasztalata? Valamely márkának hivatalos szervíze? Tudnak alkatrészt beszerezni, ha szükséges?
A Horometert úgy négy éve garantáltan nem gyártják - raktárkészletből még jöhetett elő bontatlan, de újnak az sem új, az biztos. Ezzel együtt a 90 fontos ajánlat überelhetetlen - amúgy valóban nagyon olcsón árusították ki a megmaradt készleteket, ezért is írtam, hogy ha jó áron hozzájutsz egyhez, nagyon megérheti. De fejleszteni már nem fogják, ha hibák derülnek ki például a firmware-ban, az már nem lesz javítva (a honlapon is 2012-esek az utolsó frissítések).
Horometer elvileg már nincs gyártásban, azt csak másodkézből kapsz. Ha gond lesz vele - nem tudom, hogy lesz-e szervize, lehet, hogy igen, lehet, hogy nem - utána kell járni. A Horometerrel párhuzamosan gyártott, most is létező és azóta is fejlesztett műszer a CompuTic, azt kapsz most is (biztosan drágábban, mint egy használt Horometert, az tuti). Viszont idehaza szerintem a Timegrapher szervize sem megoldható, úgyhogy végül is ezek relációjában mindegy...
A Timegrapherhez képet a Horometer/CompuTic többet tud, sokkal praktikusabb (kicsi, hordozható, saját akkuval bír, színes a kijelző, ami a középhelyzet beállításánál nagyon is jól jön - látod, hogy melyik vonal melyik, nem csak két egymást kerülgető szürke vonalat látsz), és kiegészítők is sokkal értelmesebbek vannak hozzá.
"- az órarugó nyomatéka - ezt szeretnénk konstansnak feltételezni"
Sajnos nem konstans, itt az anyagválasztástól (Young-modulus), a tekercsrugó tekercseinek számától kezdve a trükkökig számtalan egyéb tényező megjelenik ebben a méretben.
Egy mechanikus óra energiatároló és meghajtó szerkezete nem csak a felhúzottság, hanem a nyugvó pozíció függvényében is képes eltérő nyomatékviszonyokat produkálni.
A tapasztalatom az, hogy az óraforgatón pontosra beállított automata órák rendre rosszabb értékeket produkálnak járáseltérésben, mint a hordva utánszabályozottak. És ebben benne van a teljes lejárás is.
Röviden a válasz az, hogy igen, a lejárás függvényében változik a járáseltérés - bár ez igazán eklatáns módon inkább csak a lejárat közelében, és alapvetően sietésként szokott megmutatkozni, és ha jelentős, akkor egyértelműen utal arra, hogy a szerkezet már elszennyeződött, szervizre szorul. Egészséges állapotban a horgonyjárat csak kis mértékben érzékeny a hajtónyomatékra, így a lejárat egészen utolsó fázisáig, akár az utolsó pár percig nem szokott jelentős eltérést mutatni.
Hozzátenném, hogy a végfázisbeli sietés nem ökölszabály, leragadt, elszennyeződött, "nyúlósan járó" szerkezet ilyenkor késésbe is átfordulhat. Viszont ha az óra a teljes felhúzottságnál erősen siet - az problémára, túl erős rugóra, ezért a billegő túllendülésére-felverődésére utal, ez normálisan méretezett és nem (rosszra) kicserélt rugójú szerkezettel nem fordulhat elő.
Mechanikus automata órák járáseltérésével kapcsolatban kérdezném:
Elképzelhető az hogy egy adott óra a teljesen felhúzott állapotban – a pozicionálás és a hőmérsékleti eltérést figyelmen kívül hagyva - nagyon más eredményt produkál mint a lejáró „végső” szakaszában? Ha ez így van akkor mi az általános megfigyelés, melyik szakaszban késik-siet inkább az óra?
Ha kérhetem a „ki kell tapasztalni” típusú válaszok mellőzését!
Tudom hogy egy-egy óránál más-más lehet minden érték, de az ÁLTALÁNOS tényekre lennék kíváncsi!
Ha esetleg egyszer majd megunod a "tamagocsizást" a mechanikusokkal - ismerek ilyet -, akkor azért jól jöhet, hogy vannak olyan quartz órák, amiknek a márkája pont ugyanaz és még hasonló számlap elrendezések is vannak :-)
Nem véletlenül tartották meg presztizs márkák is a quartz vonalat...
A táblázatot ha megnyitod, látható, hogy a rádióvezérelt vagy internet időhöz igazodó szerkezetek után a legpontosabbnak a 27 köves svájci 251.xxx-ek bizonyultak. A hőkompenzált nyert.
De hogy ne legyenek illúzióid, a svájci 25 köves automata szerkezetek kisker árai - legyen az ETA vagy Sellita, kronó vagy hárommutatós 10-30 dollárnyira vannak a 27 köves ETA kvarcoktól. Nagykerben a különbség még kisebb lehet.
Az óra ára nem korrelál az alkalmazott szerkezet árával, ezen a területen marketing árazás érvényesül.
Ha alap kvarc szerkezettel veszed, akkor inkább csak egy tokozást és nevet fizetsz meg. Pontossága nagy valószínűséggel azért jobb, mint egy pár ezer forintos Casioé.
Namost egy Breitlingnél a kvarcóra egy COSC minősítéssel rendelkező óra. Ezt a pontosságot, sőt jobbat is kaphatsz egy rádióvezérelt Casiotól. Ezt egy hőkompenzált szerkezettel érik el. Nincs szükség külső segítségre, mint egy rádióvezérléses óránál, amelyik ha nem kap jelet, ugyanannyira pontos, mint bármely másik kommersz kvarc.
Természetesen ez a szerkezet sem bitang drága, csak a név már megint...
Nekem volt eddig 3 drága kárcórám is. Két Breitling és egy Omega. Egyszerűen jó érzés, h tudom, h mindig pontos. Ha fölveszem 2 hét pihi után, akkor is. Ha hordom, ha nem. Ezt van aki értékeli, van aki nem.
