A minőség a svájciak vérében van. Az 1955 és '75 közötti időszak munkásai ugyanúgy világszínvonalú munkára voltak képesek, mint a '10-es évekéi. Ha egy munkást áthelyeztek volna a Tissot-tól a Rolexhez, vagy a Zenith-től az Universal-hoz, gond nélkül folytatta volna a munkát. Ezt talán Japánt kivéve sehol a világon nem lehetett volna így.
Az pedig, hogy egyik-másik korszak jobb lenne technikailag, erősen fikcionális, mert az idő szava a döntő. A 70-es évek mechanikai megoldásaira is ez nyomta rá a bélyegét. Kevés kivételtől eltekintve nem volt más lehetőség. Azt meg már csak félve, csendben teszem hozzá, hogy igénytelenebb, korcsabb dolog, mint a kvarcóra, kevés futkos a Földön. ;-)
Ha pedig a mai svájci órákat nézzük, azt látjuk, hogy összességében mindegyik óra jó. Ezen kívül minden a maga helyére került: a tucat (ami sokkal jobb, mint a '20-as években) is a maga helyére, és a prémium óra is az őt megillető helyére.
Az meg, hogy ma nem tudunk fillérekért összepiacozni egy Patekből, Rolexből álló gyűjteményt, megint csak azt jelzi, minden a legnagyobb rendben halad a maga útján...
Ja, és az egész polémia indíttatásáról (azaz arról, hogy az Ω létrehozza a saját, extra-szoros minősítési rendszerét) az a véleményem, hogy jól működik a pénzügyes részlegük. Ők akik nyilván kikalkulálták, mennyibe is fáj nekik a COSC minősítések megfinanszírozása, majd a legközelebbi board-ülésen előterjeszthették az ezen való spórolás költséghatékonyságát. Aztán a felső vezetés úgy dönthetett, hogy jó-jó, kell a megtakarított mani, de valahogy inkább a javukra kellene fordítani a közismert minősíttetés hiányát, nehogy megcsappanjon az érdeklődés a Termék iránt. Ekkor előugorhatott a jólfésült, arany-brill nyakkendőtűs céges marketingcézár, mondván, hogyha kétszer szigorúbb saját igazolást hoznak létre, akkor annak gyökértelensége ellenére is elismerően fog csettinteni a nagybetűs PIAC (közben biztos gyorsan bólogatott, derékig hajlongva a nagydidis, mélyen dekoltált PR asszisztenshölgyemény, így mindenki őrá figyelt értelmes gondolatok helyett). Na, a végén kikiálthatták a Saját Minősítés szükségességét.
Az meg, hogy óragyárról van szó és az órásmestereiknek el is kell készíteni és folyamatosan gyártani hozzá az óracsaládot (sokszor és sokáig, innentől állandósult jelleggel) , amelyiknek közel mindegyike hozza az elvárásokat, nemcsak perpillanat, hanem az eladás után is, tartósan és általánosan, nos ez valahogy elfelejtődhetett.
Mi meg itt a ködöt karddal szúrkáljuk, meg a fingot fűrészelgetjük mindennek a hírnek a hallatán azóta is.
Miért szemfényvesztés? Végülis nem másnak fekteti, hanem saját magának.
A 8500 még a 2500-nél is stabilabb; kb. leszarja, hogy merre fekteted. Az enyémnek napi nem egész +1,5 mp a járáseltérése, ha következetesen minden este koronával le vagy fel fektetném, akkor ez feljebb kúszna néhány tized mp-et. Lassulásra még nem sikerült rávenni, bár biztos van olyan extrém póz, amit még nem próbáltam. :) A 2500 ennél azért érzékenyebb volt.
"már hogyne lenne fontos másodperc alapon érni, ha az ember másodpercre pontos, vagy késik egy fontos megbeszélésről fél percet az bizony nem mindegy"
Már megbocsáss, de milyen megbeszélésekre járogatsz Te?!?
Olyan körökbe vagy hivatalos, ahol fél percnyi eltérésért nemzetközi skandallum jár cserébe?
(Óh, rájöttem, kihez is lehet szerencsém személyedben: Te lehetsz AndréGúdfrend és amikor behívatnak a Külügybe, olyankor tényleg gáz lenne még késned is.)
Mert többször mutatott azért ügyesen utat a svájci óraiparnak, mégsem követte senki.
Ami nekem azért furcsa. Mert ugye a Svájci óragyártás legalapvetőbb marketingfegyvere a tradíció, az innováció és a minőség.
De azért a legtöbb tömeggyártó belehalna, ha átállna a Rolex féle dátumváltó mechanizmusra, vagy fejlesztene hasonlót. Pedig praktikusabb, ötletesebb, tartósabb is ( majd aki szervizelt, javíttatott ilyet, megmondja, ha nem ). Ja, csak picit le kéne csippenteni a haszonból, és fejlesztésbe fektetni, ráadásul a jó irányba ( nanometrikus szilikonbizbasz helyett ). Hujjuj.
Ami meg a reanimált gyárakat illeti, az a baj, hogy nem a mondjuk 1840-1915 közti szakembergárda, gépek-üzemek és szaktudás állt rendelkezésre, hanem az 1955-1975 közötti sajnos. Látszik is kőkeményen az eredménye. Talán jobb is lett volna, ha nulláról kezdik. :)
APT egyik hozzászólása jut eszembe, amiben azt magyarázta, miért nem lesz soha a 7750-ből luxusórákva való szerkezet. Pont ezért. Már az eredeti tervei, gyártóeszközei is úgy készültek, hogy olcsón tömeggyártható, és minél könnyebben összeszerelhető legyen. És mivel ez már a fogaskerék profilnál megtörtént, így ezt addig reszelgetheted kézzel-lábbal, ameddig akarod.
Akkor is tömeggyártott tucatwerk marad, annak a megfelelő alkatrészminőségével, jellemzőivel együtt. Hiába kerül rá Benzinger által gillosált 24K arany rotor.
De persze ez csak az én magánvéleményem. Bármikor visszavonhatom. ;-)
Tapasztalataim alapján a Rolex pontosságával kapcsolatban nem tudom osztani a véleményedet. szerintem ez alapján az R. abszolút nem emelkedik ki a mezőnyből sőt mondhatnám azt is, hogy teljesen átlagos.
Tény, hogy a legpontosabb órám egy C.O.S.C nélküli 14060 volt, cirka 1,5 sec környéke, de ez csak nagyon alapos és többszöri szabályozás után jött össze, és ennyit alapból gyárilag tudott az akkori SMP 300 1120 szerkezete is. Aztán 116610-től valami óriási nagyot vártam ehhez képest koronával lefelé pozícióban simán napi -5 secet hozott össze. Erre persze lehetett azt mondani, hogy szállítás közben történt vele valami, de annak idején többször is szabályozták. Napi -2,5- nél nem lett jobb azóta sem. Erre meg az volt a válasz, hogy majd szépen "beáll". Nem állt be azóta sem, pedig ennek közel négy éve, de már nagyon nem is érdekel. A DJ II. alapból pontos és viszonylag stabil volt, cirka + 2 sec környéke. Aztán a 216570 is gyárilag elég pontatlan volt, csak a szabályozás óta hozza +2,5 körülieket.
Tehát én valóban nem nagyon látom ezt a nagy pontosságot sőt azt kell mondjam, hogy gyárilag az R. nem is igazán szabályoz pontosra, tudja a C.O.S.C.-t éppen, hogy csak, de aztán semmi több. Evvel szemben a 2500 Coaxiál a legstabilabb járású óra amivel találkoztam és gyárilag minden modell a régebbiek is nagyon pontosra vannak szabályozva.
Ez az amiben az Omega már rég ellépett a többiektől.
Az pedig, hogy az óráidat pozíció váltásokkal teszed pontossá számomra kis túlzással egyszerűen szemfényvesztésnek tűnik. Körülbelül olyan mintha az autódból úgy akarnál kedvező átlagfogyasztást kihozni, hogy egész napos városi használat után kimennél a pályára és aztán hatodikban 120-szal lemennél Siófokra meg vissza.
Ezt jó látod, de valahogy mégis azt éreztem ki a korábbi hsz-edből, hogy a Rolex a minősége miatt élte túl a válságot. Rengeteg jó márka ment tönkre, jelesül az Omega sem a gagyiról volt híres, de nem tudott megfelelni az idők szavának. Ameróka akkoriban uccahosszal vezetett az emberek reklámokkal történő meggyőzésében, sőt manipulációjában. Egy 300 milliós államot csak így lehet fenntartani. A Rolex egyszerűen ráérzett erre, és ügyesen kihasználta/használja. Nem azért élte túl a válságot, mert annyira jó volt. Jónak jó volt, de sok másik jó elvérzett a harcban. :-)
A véletlen tényezőket sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha időközben nem jönnek "divatba" újra a mechanikus órák, ki tudja, pár év után a Rolex is ment volna a levesbe...
A minőség pusztán ott lép be a történetbe, hogy amikor reanimálták a tönkre ment márkákat, nem kellett nulláról kezdeni az egészet. Rendelkezésre állt a szakember gárda, a gépek, üzemek, stb.
A marketing nem véletlen tényező, hanem tudatos tevékenység :-) Jelen szituációra vetítve a Rolex nagysága abban rejlett/rejlik, hogy presztizs márka létére világ életében a módos középosztály volt a célcsoportjának a reprezentatív része (ezért is van olyan hitvallás, hogy 15e EUR alatt nincs luxusóra).
A 2. vh. alatt az USA tisztjeinek "nem hivatalos" órája volt, a West Point és az Annapolis hallgatói pedig
nem az echte gazdagok közül kerültek ki, persze nem is a plebs gyűjtőhelyei voltak. A Marianna árokba sem egy milliomos csuklóján ketyegett a Rolex - viszont ezt a momentumot nagyon ügyesen kihasználta a marketingjük a Deep Sea projekt-nél, persze arról nem beszéltek, hogy anno sem volt vmilyen "official watch" az órájuk, ellentétben pl. az Omega-val az Apollo programban :-) Ettől függetlenül piros pont a marketingjüknek, mert megtalálták a lehetőséget.
Az órákat általában kognitív reklámokkal szokták prezentálni - a Rolex site-ja ebből a szempontból reklámelméleti tankönyvbe kerülhetne. Nem csak sokat költenek a reklámra, de jól is csinálják.
Visszatérve a válságra a Rolex-et azért nem rázta meg ez annyira, mert a megélhetését adó társadalmi réteg kevéssé volt fogékony a változásra - és ez nem csak az USA-ra terjedt ki. Defoe leírja a Robinson Crusoe-ban, hogy a főhős apja példabeszédet tart, miért jobb a középosztály tagjának lenni, mint
gazdagnak - stabilabb a társadalmi helyzet, de ha mégis baj történik, azt könnyebb átvészelni, nem kell
mindenáron a kalandot/újdonságot keresni. Szvsz. nem írt hülyeséget...
Az én meglátásom szerint az USA fogyasztó - onnan származik a fogyasztói társadalom fogalma - pedig
max, rövid ideig lehet hülye a marketing következtében - lásd. Win95 "rohamvásárló", aki nem tudta, hogy számítógép is kellene... A válság idejére már komoly kultúrája alakult ki náluk a fogyasztói társadalom támogatásának/védelmének - pl. fogyasztók lapja tesztekkel - tehát valós képük lehet(ett) a minőségről.
Ahogy a Toyota - ami már jó ideje kapható volt akkor -, úgy a Rolex sem tudott volna pusztán marketinggel/árképzéssel ennyi ideig fennmaradni. Az USA fogyasztónál ebben az árszegmensben már bőven bejátszik az ár-érték arány, ami ugye érték nélkül nem működik...
"Meg persze az olcsóság és tömeggyárthatóság oltárán feláldozott, általunk soha meg nem ismert ötletek, találmányok"
Így van, szóba is került már, hogy pl. Daniels páncélszekrénye mit rejthet még - és nem ő az egyetlen ember
a szakmában, akinek lehetnek még "elfekvő meglepetései". Dufour hitvallása nekem is szimpatikus - a Hamilton gyáros videónál nosztalgiáztam is ezen egy kicsit -, de ha reálisan nézzük egy még ha oly szép, de letűnt világból veszi a példát. Ez nem fog visszajönni, pláne úgy nem, ha globálisan csökken a kereslet. Talán a PP állhat a legközelebb ehhez a "filozófiához", de azért őket is jócskán megcsapta a modern idők szele...
A Rolex is csak a véletlennek köszönhette, hogy átvészelte a válságot, és ez a véletlen csupán csak marketing volt, jelesül az amerikai piac. Az amerikai eladásai és agresszív marketingje mentette meg a bukástól, nem az, hogy jó órákat csinált. Az amerikaiak kezdetben viszolyogtak a japán cuccoktól, amik az 50-es években eléggé kezdetlegesek voltak, nem úgy, mint később, a 70-es, 80-as években, amikor bedöntötték a hiradástechnikai és szórakoztató elektronikai piacot. Egy Rolexnek egyszerűen az amerikai fejekben nem lehetett vetélytársa a japán kvarc, hiába volt jó és olcsó. A Rolex képes volt kibekkelni 15 évet, az Omega (és a többi, esetenként sokkal jobb cég) meg nem. Ennyi.
"Because we have been through everything, you know? We didn't invent anything because everything was done before us.
We have to recognize. We have to be modest, some people forget sometimes to be modest (smiling),
but everything has been done by our grandfather or great-grandfather. Even the repeater, everything. Now we adapt that to a certain size and so on. Ok, now everything has been done. You come out with a rattrapante; well everybody has a rattrapante. A very cheap rattrapante from ETA and so on. What's the point of doing a rattrapante?"
"Now, they make a case with a CNC machine with, I don't know, four, five, six, seven axis. No problem, you know? It's perfect but it's dead, the material is dead. And they don't understand why and I say, "Listen, it's very simple." If you make a violin with a CNC machine ok? You take a piece of wood, you program your machine, bzzz, bzzz, bzzz, it's done. Ok?
You make another cover, you put the cover, you stick it, you glue it. Your violin is perfect, but peculiar, he will never sound. It's dead! Because you didn't respect the vein of the wood. And you use only one wood, but in violin you have three or four different wood, must be a reason, you know? It's not just because it's nice to look at. "
- Philippe Dufour
Bírom az öreget a pipájával és a fura angoljával együtt, ahogy van. Tetszik az a fajta szemlélet, amit magáénak vall.
Ahogy mondtad: "antimagnetikus hókuszpókusz, új anyagok". Meg persze az olcsóság és tömeggyárthatóság oltárán feláldozott, általunk soha meg nem ismert ötletek, találmányok, fejlesztések. Na, azok közt biztosan akad pár nagyon érdekes dolog. :)
Vitázni tényleg felesleges, mert alma a körtével a quartz és a mechanikus automata, DE csak addig, amíg vkinek
csak és kizárólag nem a pontosság a fontos. Nekem is az volt jó régen, azért vettem Tissot quartz chrono-t.
Az ugyanazért az árért kapható automaták meg sem közelítették a pontosságát, de még a jóval drágábbak sem.
Abban lehet igazság, hogy a gyártóknak fontos a pontosság, mert piaci elvárásnak tartják. Viszont a Seiko
példáján elindulva látok más alternatívát is, mint Te. A '60-as évek közepén Svájc egy addig minden évben megtartott megmérettetésen "megfutamodott", amikor a Seiko közzétette a teszt eredményeit annak az órának, amivel indulni
akart volna a következő versenyen. Nem rendezték meg a versenyt... A Seiko ezek után majdnemhogy teljesen
felszámolta a mechanikus órák gyártására szakosodott erőforrásait - pontosabban átirányította a quartz órák
fejlesztésére, mert úgy gondolták, hogy a piac igénye a pontosság felé (is) fog irányulni, abban meg a mechanikus
szerkezetek elérték lehetőségeik akkori határait. Majd ha nem is csak a pontossággal, de kevés híján megszüntették
a svájci óraipart...a "pontos mint a svájci óra" szlogennel együtt.
Nemrég keseregtem a japán órás fórumon, hogy eltűntek a Seiko automata chrono-i. Egy fórumtárs linkelte a belpiacos
site-ot, de ott sem volt több fél tucatnál. Pár éve még az export vonalon is a többszöröse volt ennél. Brahiból utánanéztem, hogy mi a helyzet a mezei automatákkal - ott sem akkora már a választék mint régebben - jóformán
csak Monster vonal tekinthető állócsillagnak. Viszont egyre több a kinetic és a solar és mintha ráerősítettek volna
ezek reklámjára. Számomra elég nagy a hasonlóság a "quartz hadjárattal". Lehet hogy Japánban másképp képzelik
kielégíteni a piac pontosság iránti igényét? Lehet hogy megint nekik lesz igazuk és a pontosság nem a mechanikus
órák szinonímája lesz? Legalább is azoknál, akiknél csak a pontosság az elvárás és más nem érdekli őket.
Hivatalosan lenyomni :-) Az Omega sosem csinált titkot abból, hogy ő szeretne lenni a dudás a csárdában,
mindegy mivel. Szvsz az Apollo program kapcsán szerzett népszerűsége segítségével lett volna rá esélye,
csak Japán az egész svájci óraipar levesébe beleköpött - az Omega szempontjából pont a legrosszabb
pillanatban. Ráadásul a Rolex ezt is "méltósággal" átvészelte, míg az Omega-t a "vitatható" tokozásaival
is csak egy hajszál - vagy ha úgy tetszik Hayek - választotta el attól, hogy eltűnjön sok más addig prominens
szereplővel együtt.
Magam részéről ezeket - antimagnetikus hókuszpókusz, új anyagok, pontosság - az itt már jó párszor emlegetett
útkeresés egy mérföldkövének tartom. Az is sokszor elhangzott, hogy a mechanikus szerkezetekben már nincsenek felhasználható tartalékok, máshol kell keresgélni, ha vmi "fejlődést" akar felmutatni egy gyártó az épp aktuális marketing hadjáratában. Az Omega-nál most mozdult meg a gépezet, hogy előre menekülés, vagy támadás a cél szvsz mindegy,
a Rolex-et ennyivel nem lehet még csak megszorongatni sem.
Nézd, a pontosság ebben az összefüggésben tényleg csak marketing. Egy Patek nagyjából addig felel meg a Patek Pecsét pontossági követelményeinek, amíg a friss tulaj elégedetten beül vele a Mercedesbe, és rácsapja az ajtót - onnantól vége. ;-))
Ez színtiszta marketing. A lényeg számunkra, hogy mostantól az Omega hivatalosan is le akarja nyomni a Rolexet pontosságban, és ezek az új szerkezetek képesek is rá.
Ez teljesen egyértelmű, de van egy szint - mondjuk a nem chronometer minősítésűek - ahol már fektetheti az ember, a szórás nagyobb lesz és nem kiegyenlíthető... Nyilván ezért drágábbak a precízebb, igényesebb szerkezetek, legyen az bármilyen márka. A Rolexet csak azért hoztam fel, mert talán koronás logóval van a legtöbb minősített termék a piacon (meg persze én is büszkén nézegetem a sajátomat a karomon), a régi Omegám meg nem volt az. Örvendetes, hogy most már ők is elindultak ebbe az irányba és az volt a gáz, hogy korábban - prémium márkaként - ezt nem tartották annyira fontosnak. Látszik is a használtpiaci Omega árazáson. És nyilván a már említett presztízshez is sokat hozzá tesz, hogy évek múlva mennyire tartja az árát (esetleg még drágább is lesz, de nyilván ez is több öszetevős kérdés) egy-egy termék. Ami a marketingben sem elhanyagolható szempont... Nem akarom túldimenzionálni a dolgot, de tényleg zavar ez az óra-gyűjtő, -értő körökben tapasztalható pontosságellenesség...
Tisztában vagyok azzal, hogy egy egész nap az erdőt járó hivatásos vadász órája máshogy jár, mint egy informatikusé, de egy sok szögben adjusztált szerkezet, ha jól állították be, kis eltéréseket fog mutatni minden irányban, így ez elvi szinten a már említett módszerrel játszva kiegyenlíthető.
A mechanikus óra pontossága nagyban függ a viselője hordási szokásaitól. Ugyanaz az óra máshogy fog járni egy könyvelő és egy pizzafutár kezén. Az Omega új werkjei meglehetősen stabilak, és kevésbé érzékenyek a pozíció illetve a hőmérséklet változásaira, de azért még így is van szórás. Ez az 5 mp az, amit garantálni tudnak. És hát az az általános nézet, hogy egy óra inkább siessen, mint késsen.
A pontosság dologban abszolút egyetértek veled: a mechanizmus adta lehetőségeken belül legyen egy óra minél pontosabb. Viszont az tényleg nem Rolex sajátosság, hogy a különböző pozíciókban történő fektetéssel hosszú távon is minimális járáseltérést produkálsz. Ugyanezt (igaz, csak néhány hónapos időtartamban) egy 2500-as Omega szerkezettel (ETA alapú Co-Ax) én is megcsináltam.
Jó, biztos nincs jelentősége egy óránál a pontosságnak (nyilván ezért nem is törekszik egyetlen gyártó sem mind a kivitelezésben, mind a marketingjében a minél nagyobb pontosság elérésére, ezért nem használnak szabványokat és ezért árazzák a chronométereket mindig magasabban, mint a tanúsítvány nélküli termékeket, ahogyan az Omega-ról szóló hírből is pontosan ez derült ki) Igazad van, semmi szükség rá!
Én azért mégis szeretem, hogyha pontos az órám és igen, idegesített, amikor nem volt az, nem szerettem utána állítani és egyébként is, egy napi használati tárgynál szeretem, ha jól használható, sőt minél jobban használható (pl. az óra az időmérésre) annál jobban szeretem használni. Igaz, hogy a kvarc pontos - ahogyan írtam egy mechanikus is tartható pontosan, nyilván több törődéssel és drágábbért - de ott a presztízs az alacsonyabb és bizony pont annyival alacsonyabb az a presztízs, amennyivel a piac alacsonyabbra árazza...
Lehet ezeken vitázni, de fölösleges. Láthatóan a gyártók adnak arra, hogy pontosnak látszó termékeket állítsanak elő, sokat költenek minősítésekre, amit meg is fizet az egyszerű felhasználó - tehát van jelentősége. Nem akarok itt a bölcsek kövével előállni de ez a piac által visszaigazolt igazság. A kvarc meg egy egészen más téma, ahogyan egy okostelefon is tud halál pontos lenni, ha van 3, vagy 4G hálózat... Mégsem focizik egy ligában egy Patek-kel. Mert az élet nem így működik.
Pontosítok - egy bizonyos határon túl nincs gyakorlati haszna a pontosságnak. A repülőgép sem X óra Y perc Z másodperckor indul, de még ha így is lenne, akkor is kezelhető lenne úgy, hogy előbb ér ki az ember. Szerinted
mi az amihez nem elég a hétköznapi életben fél- egy perces pontosság? Nem gondolom, hogy különösebben
sokan szoktak "másodpercmutató a 12-esen" pontossággal érkezni még oly fontos eseményekre sem. Picit előbb -
ez a leg kukacoskodóbb etikettbe is belefér -, de a picit nem másodpercekben van mérve, hanem percekben.
A PP, meg a többi luxusóra árának nincs köze semmiféle objektíven mérhető tulajdonsághoz - marketing alapú
az árazásuk. Addig nyomják felfelé, amíg a piac tolerálja...
A quartz pontosan a pontosság - :-))) - miatt tud tényező lenni az ára mellett. Ha a verseny a pontosságról szól,
akkor egy quartz karórát nem lehet mechanikus szerkezettel megszorítani. A hangvillás Bulova-k emlékem szerint
57e-s rezgésszámmal sokáig tudták tartani a frontot, de aztán jött az anstron...
Azt írod, hogy nincs gyakorlati haszna a pontosságnak? Hát akkor mi egy óra gyakorlati haszna? Ez, már ne haragudj, de így butaság. Persze, hogy van gyakorlati haszna, nyilván - az összes többi, nem jelentéktelen tényezőt, mint múlt, presztízs, komplikációk is hozzávéve - mégis csak azért ennyi egy Patek ára, mert tudja a -2/+3-at, ahogyan a mechanikus Grand Seiko is drágább picivel (mondjuk nagyjából 25-30-szor) mint az egyébként nagyszerű, jól beszabályozható Seiko 5-ös, ez biztos nem a tok kidolgozottsága miatt van... A Rolex szervíze tényleg annyi, mint egy-egy jól teljesítő ETA-s óráé, de el tudják adni, bizony nagyobb mennyiségben mint a többit és ez nagy valószínűséggel azért a pontosságának is köszönhető. Hogyne lenne elvárható?
A quartz-ot azért nem jó ide keverni, mert ott teljesen mást vásárolsz (ez olyan, mintha azt mondanád, hogy ugyanaz az élmény tévében megnézni egy városról egy filmet, mint elmenni oda, hiszen a filmből sokszor több információ megtudható, mint a személyes jelenlétből...), már hogyne lenne fontos másodperc alapon érni, ha az ember másodpercre pontos, vagy késik egy fontos megbeszélésről fél percet az bizony nem mindegy...
