Nem kérlek, az én saját értelmezésem szerint most már jó ideje arról beszélünk, hogy egyáltalán nevezhető-e egy ETA típusszerkezetes óra "luxusórának", vagy csak próbál annak látszani, de valójában egy hangzatos márkaneven kívül semmi többletet sem ad bármi más, ilyennel készült, nevesincs órához mérten?
Itt van egy olyan álláspont, ami szerint pusztán az ára és márkaneve alapján luxuskategóriásnak minősíthető valami - függetlenül a mögötte álló termék valós műszaki tartalmától és nívójától.
Vagyis, ha egy Trabantra ráírjuk, hogy Lamborghini, kap egy egyedi fényezést, egy jegesmedveszőr kárpitot, és a Trabant árának a százszorosát írjuk rá árcédulaként - akkor ettől ez luxustermék lesz.
Egyrészt messze nem abban az állapotban-kivitelben használták mások ezt a werket, mint a Patek (de azért ők is a legdrágább, legjobb óráikba tették!), másrészt mint említettem volt, szerintem ez sem igazán helyénvaló. Annyira nem, hogy nézz utána: kvázi mentegetőzött is miatta a Patek, majd a közelmúltban büszkén leváltotta teljesen sajátra... Vagyis még a Patek szerint sem volt ez teljesen rendben, akkor sem, ha egyébként nagyon jó minőséget, és végeredményben elégséges exkluzivitást kapott a vásárló.
Igen, ha erre a fekete számlapra most a Robert felirat lenne rányomva és az IWC pecsét nem lenne a hátlapban, akkor érne mittudom én 85 ezer forintot, így pedig , BAKKER, ezt az IWC-t nézd meg, gyorsban 9 kilóért a tiéd lehet.
De tényleg nincs ezzel semmi baj, még azt is aláírom, hogy az IWC pecsét és felirat megér ennyit. Kéremszépen, ilyen a piac, oszt jónapot, hogy mást ne mondjak első felindultságomban.
Na de azt, hogy ezt a kommerszet luxusként aposztrofálják egyesek, az már igencsak meredek.
Haláli pofa ez a Michael Friedberg, meg akarja magyarázni a megmagyarázhatatlant, meg persze nem is a kérdésre válaszol, előrántja mindjárt az öröknaptáras IWC chronót, hogy az is 7750 alapjain valósult meg, de hát nem ez volt a kérdés, egyem a szivét.
És a vásárlás után mennyi idő telt el, amíg a tulajdonos szembesül a problémával, hogy nem tudja, mi
ketyeg az órában? Gondolom használtan vette, mert különben a papírján lenne vmi caliber megjelölés,
amit meg gond nélkül abszolvál a google.
Akár az előbbiek - használt óra papírok nélkül - miatt sem túl "felhasználóbarát" olyan külső azonosítók nélkül forgalmazni bármit is, ami nélkül akár beazonosítani sem lehet a terméket, de ez sem az óraipar sajátja. Szvsz maradjunk az ártatlanság vélelménél, amíg nem bizonyosodik be az ellenkezője.
Ár, hozzáférhetőség, alkatrészellátás, minőség. Egy JLC 889 - bár sokminden nem történik vele VC 1126-á alakulása során - helyből drágább és magasabb minőséget képviselő darab, mint egy Sellita. Nem beszélve az olyan olcsó megoldásokról, mint a 21k rotorbetét, némi berillium stb.
A genfi pecsétesre finiselt új werkekről is kár beszélni. Rengeteg munkaóra svájci bérekkel. Akárcsak a Patek féle billegőről. De még a régi tipuswerkeken is rohadt sokat dolgozott a Patek és a Vacheron. Láttál szerintem nyers Le Coultre éboszt az antik órásban ( még Csupacsoki linkelte talán ). Be volt pontozva a csapágykövek helye, 'oszt jónapot.
És ezek igazán jól elkészített - és nem jóárasított darabok voltak. ( Volt nálam cal.1 az 1800-as évek végéről, ami kopp egyenes 4-6 másodpercet húzva énekelte a köszönődalt a szervízért a vibrón. 100+ évesen, tok nélkül, frissen készített másodperctengellyel a törött helyén. )
Pedig én kifejezetten jól elvagyok az etával, sellitával. Sőt, Breitlingből csak olyan tetszik, ami azzal volt pakolva.
És az Unitas 6497-98 személyes kedvenc. De amikor Dornbüth, vagy Ninchritz-ként köszön vissza, azzal nincs gond. Új hídelrendezés, pofájára fordított kijelzés stb. Még a Panerai is képes volt reszelni a hidakon. Valamelyik másik meg központi másodpercesre, megint másik automatára alakította.
Akkor - ha őszinteség nem is - egy saját rotor, vagy más vakítás elvárható lenne egy IWC-től.
Hozzátéve, hogy a Patek, Vacheron vagy épp a Panerai nagyon sokáig nem gyártottak saját szerkezetet. Mások szerkezeteivel építettek hírnevet maguknak.
Az IWC meg jóformán azóta ontja a jobbnál jobb saját kalibereket, mióta Moser megmutatta Jones-nak, hova tegye a gyárat Schaffhausenben.
Épp ezért gondolom azt, hogy nekik ez cikiiii. :) ( Nyilván a számok mást mondanak. De kíváncsi vagyok, a 60-as évek közepén mit mondtak )
Maradjon ez mindenki szája-íze szerinti döntés. Nagy általánosságban aki azt mondja mondja, hogy az ETA olcsóbb órákban is benne van és nem egy nagy durranás, annak vissza lehet vágni, hogy a megbízhatatlan/szervizigényes/árához képeset rövid élettartamú caliber is eléggé elterjedt az olcsóbb órákban...
"Senki" nem tudja mi van az órájában és nem is törődik vele, amíg jól működik, bármennyiért vette is, már aki órát akart venni, nem pedig "presztizst". Amíg az "ízlésrendőrség" nem megy ki az ETA-s luxusóra tulajdonosokhoz, nem aggódnék...
2. Minek lehet tekinteni azt, ha mégis belekerül, de nincs explicite jelölve
Ez meg szimpla egy fogyasztóvédelmi kérdés, ha egy ügy elér majd abba a fázisba,
akkor megtudjuk a tutit. Lehet érvelni, de csak egy tipp lesz nyerő.
Arra a werkre olyan nagyon még a Patek sem büszke, ugyanakkor itt messze nem egy egyszerű tokozásról van szó. Eleve egy olyan alapszerkezetet kap a Patek a Nouvelle Lemaniatól, ami nem fordul elő másban - az előforduló variációi meg szintén egyedi kivitelű, iszonyú drága más órákban fordulnak elő (tehát ilyen alapon nem "parvenü", nem kategória-idegen az alapwerk sem, megint csak utalnék a Rolls - BMW V12 párhuzamra, ez itt teljesen jól megáll).
Másrészt a Patek saját Giromax billegővel, saját horgonnyal és gátkerékkel párosítja a szerkezetet, átalakították a kapcsolóművet is, még finomabb működésűre, és végül nagyon munkaigényes, káprázatos egyedi finishet kap a werk, ami egyébként a működést is javítja.
Ez a werk nagyon jól párhuzamba vonható a korábban használt Rolex/Zenith ElPrimero párossal, ahol az amúgy szintén felső kategóriás El Primerot alakította át, egészítette ki a Rolex még igényesebb, még jobb szerkezetté - és tette egyszersmind egyedibbé is.
Ehhez képest azért erősen más tészta, ha az ETA-tól eleve a rotorba ütött kért márkajelzéssel jönnek a szalagról ugyanazok a werkek - amelyek utána kerülnek noname órákba is, tized áron...
Tudod jól, hogy vannak szakmai érvek is. A 2824 és 2892 nem csúcsminőségű werkek, a 7750 pedig egyenesen az olcsó Seiko/Citizen automaták versenytársának lett tervezve, kifejezetten olcsó gyártásra optimalizálva. Ezek egyszerűen tömegtermékek, tucatáruk. Nem rosszak - de semmi különleges, kiemelkedő, exkluzív sincs bennük.
Márpedig annak akarják őket eladni. És ez valahol igenis megtévesztés. Ha semmi baj nem lenne a történettel - akkor az erőltetett ködösítés mellett nem gyúrna szinte mindegyik presztízsgyártó mostanság saját, egyedi werkek kifejlesztésére. Ők is érzik, hogy ez az irányvonal nem tartható a végtelenségig. Talán már sokáig sem...
Miért nem illik a képbe? Pusztán a darabszám miatt? Vagy mert netán mások is (kismillióan) használják? Vagy mert nincs eléggé IWC-re, Breitlingre, Ulysse Nardin-re finiselve...?
Nem tudsz szakmai ellenérvet hozni, csak marketing érvet (mint ahogy eddig is tettétek).
Akkor meg...?
Marad a személyes antipátiád. Ez rendben van. Ezt megértem. Tulajdonképpen egyet is érthetnék vele. De ne keverjük össze a saját véleményünket a piac/többség/gazdasági realitás véleményével.;-)
Nem az igazán a probléma, hogy egy presztízsgyártó nem kizárólag in-house szerkezetet használ. Annyira nem, hogy ez mindig is így volt, a Patek, a Vacheron már a XIX. században is tömegesen alapozott például LeCoultre werkekre.
A gond azzal van, ha egy presztízsgyártó olyan szerkezetre alapoz, ami egyszerűen nem illik a kategóriába, azért nem, mert bárki számára elérhető, megvásárolható, és olcsó, messze nem presztízskategóriás órákban is előforduló. Ezzel már baj van, szerintem nem is kicsi...
Ahogy írtam volt: a Rollsban a BMW "egyedien finishelt" V12-ese "még elmegy". Ez még belefér a luxuskategória kereteibe. Belefér, mert amiből kiindultak, az is luxuskategóriás termék volt, kellően exkluzív is, és még egyedire is lett formálva.
A Skoda Fabia alapmotorja - na az nem menne el benne, semmilyen körítéssel sem - márpedig valójában ez megy ma...
"Vajon a Vacheron Constantin feltüntette-e az óráin, vagy akár a certifikációin azt, amikor JLC kalibert használt fel?"
""Ezt azért én árnyalnám azzal (és ez szerintem azért meghatározó tényező), hogy ezek önmagukban is exkluzív, kiemelkedő minőségű, drága, kis példányszámban készülő, és szintén kizárólag minőségi, felső kategóriás órákban előforduló alapszerkezetek voltak. Ráadásul kivétel nélkül azért számottevően hozzájuk is nyúltak, mind a Patek, mind a Vacheron még a hidak alakját, felületkezelését is a márka egyéni arculatához igazította.""
No offensive, Maestro, de az különösen árnyalja a vitát, ha a marketing érvelés egy mozdulattal való lesöprését marketing érveléssel igyekszel megoldani. ;-))
Kis adalék a topic most kedvenc témájához - tényleg teljesen véletlenül a tegnapi nap nyomott kezembe egy nagyon kedves ismerősöm egy szép kis kerek automata IWC-t azzal, hogy a némileg már karcos, kopottacska tokot rendbe kellene hozni - de a mi a fő, végre kideríteni, hogy mi a frász is van ebben az órában, ugyanis vitában áll ez ügyben többekkel. Bizony, megy a "saját szerkezet vs. ETA" vita a fórumon kívül is, megy bizony...
Nos, mindennél többet elmondanak szerintem a következő képek. Az óra egyébként 1993-as, de nyugodtan lehetne akár csupán egy-két éves is, ezek ma is készülnek. Sőt, ma már Sellitával készülnek... A tok kétrészes, jó minőségű, zafír üveges, de abszolút semmi különös. A hátlapot négy csavar tartja, a tömítés belső peremes, ami abból a szempontból nem annyira szerencsés, hogy a víz/izzadtság simán megáll a tokperem alatt - és el is indult több helye a pontkorrózió, ami a makrofotókon látható is (pedig igen keveset hordott óráról van szó). Ez azért kis forgókefével simán eltüntethető volt, és a polírozás visszaadta az eredeti megjelenést is. De ilyen minőségű, kivitelű tokot tényleg lehet találni bármi másnál, viszonylag olcsó óráknál is.
A werk pedig "természetesen" ETA 2892-A2. A billegő melletti makrofotón látható, hogy az ETA helyett az IWC saját jelölését és sorozatszámát helyezték el - holott a werk semmi másban nem tér el.
Még egy nagyon árulkodó, és engem rettenetesen zavaró adalék: sem a tokon, sem a számlapon nincs semmiféle referencia vagy sorozatszám jelölés - kívül. Tehát az óráról megbontás nélkül lehetetlen megmondani, mi van benne. Ha a referencia-számot (és/vagy sorozatszámot) nem a hátlap belsejébe ütötték volna be, akkor egy laikus is kideríthetné simán az óráról, mi van benne, mikori, miféle. De nem, ez fekete doboz, csak a tok szétszedésével hajlandó színt vallani... Szerintem nem is kérdés, miért.
Egy ilyen óra legutóbb 8-900e körüli áron volt kapható. Már Sellitával...
Értelek és a magam módján egyet is értek veled, ezért is aposztrofáltam morális problémának a jelenséget,
ahelyett, hogy tagadtam volna a meglétét. Csak én úgy vagyok a status quo-kkal - bármilyen alapon is
jöttek létre -, hogy lehet bírálni azokat és változtatásért kiáltani, de nem lehet figyelmen kívül az épp aktuális szabályaikat/működési mechanizmusaikat.
Ha vki azt vélelmezi, hogy szándékosan megtévesztették, az meg fogja tenni a szükséges - akár jogi -
lépéseket is, nem fog ennyi pénzt "bent hagyni". Manapság ez nem fog titokba maradni, ha lesz
ilyen, előbb-utóbb megtudjuk. Azzal együtt, hogy meglelte-e az igazát az illető, vagy sem. Ha senki
sem fog továbbmenni, mint hogy fórumokon publikálja a vélt/valós sérelmeit, az is jelenteni fog vmit.
Mint ahogy az is, hogy vajon az IWC megpróbál-e magyarázkodni, vagy esetleg "visszaütni" és
perrel fenyegetni azt, aki csalással vádolja. Emlékeim szerint számítástechnikai cég jogi képviselője
jelent már meg fórumon és leírta, mi fog történni, ha továbbra is hasonló hangnemben ekézik a cégét.
Nem kellett kétszer leírnia...
Talán még emlékszel a Steinhart One SW200 vs. 2824 témára, amiben én is érintve voltam. Az órás
is ETA-t mondott és a papírokon is az van bejelölve, ezért nem izgulok. Ha viszont SW200 derült
volna ki, akkor szemrebbenés nélkül megpróbáltam volna elérni 30% árengedményt, ennek
hiányában a vételár visszaadását. Teljes elutasítás esetén pedig jogi útra tereltem volna az ügyet,
mivel a megrendelésben/annak visszaigazolásában és a honlapon is 2824 van/volt. Mert ez egy
számomra teljesen egyértelmű eset - még ha csak cc. 300 EUR-ról is van szó-, amit én nem állítanák
Az eltérő ár már predesztinálja az eltérő minőséget/összetételt - ezt mindenki tudja. Az órák papírjain/ a gyártók honlapján pedig ott van a caliber megjelölése, aki akar utánanézhet, mit takar valójában. Aki meg web-en vásárol, annak eleve fel kell készülnie arra, hogy alaposan utána kell néznie mindennek, mert annál nagyobb problémája is lehet, mint amit most boncolgatunk. Olyan összeg elköltéséről beszélünk, ami egy jó
nyugati havi fizetés, ennél azért már szokás elolvasni/megkeresni akár az apró betűt is. Az csak a hab a tortán, hogy a 4-6e EUR-os luxusórák vásárlóközönsége az órab...zik és a gyengébben eleresztett sznobok.
Hogy mit ír ki a gyártó, az meg attól függ, mire van kötelezve és mi a gyakorlat. A sportszelethez sem adnak
user guide-ot, ahol az összes "E" jelentése fel van tüntetve és meg van magyarázva. De után a lehet nézni.
Az élelmiszeriparban sok összetevő "szép" megnevezéssel van ellátva, hogy elfedje a nem túl népszerű
anyagokat, vagy felülminősítse az átlagosakat. Pedig ez akár komoly problémája is lehet egy allergiásnak, mindezek ellenére jóformán csak a "nyomokban mogyorót tartalmazhat" a kötelező elem...
Az Omega a 2500-at gond nélkül saját caliber-nek nevezte/nevezi és belerakta minden órájába, amibe bele tudta. Még most is használja. A 8500-ról itt a fórumon is boncolgattuk, hogy legalább annyi érvet fel lehetne sorolni amellett, hogy saját caliber, mint ellene. Ez is mindenbe bent van, ahol lehet. És szó nincs base caliber-ről, amit az sem árnyal, hogy az Omega esetén egy ETA modifikáció mennyire tekinthető in-house caliber-nek, hiszen a tulajdonosuk uaz. Tehát más is jár(t) már hasonló cipőben.
Mindenki azt és úgy mond el a részletekről, amit és ahogyan a vonatkozó jogi környezet és az általános
gyakorlat megköveteli. Senki sem fogja kiadni, amit nem muszáj és/vagy ami miatt bármilyen formában
üzleti hátrányba kerülhet. Gond nélkül lehet saját caliber-nek nevezni egy ETA modifikációt, vagy akár egy
modifikáció nélküli ETA caliber-t is és ennek megfelelően felcímkézni, ha nincs jogi aggály. Az ETA nem
népjóléti intézmény, ha vhol szabadalombitorlást gyanítana, ott fellépne ellene, ahogy hasonló esetben
bárki más is fellépne. Ennek hiányában viszont jogilag legitim a szituáció.
Most is azt tartom, amit egyszer már leírtam, ez egy morális kérdés, mégpedig globálisan kiterjesztve
a svájci óraiparra - pl. senki nem nagyon ekézte az IWC-t a konkurensek közül -, vagy akár a fogyasztói
társadalomra. Elfogadott gyakorlattal állunk szemben az IWC esetén, a bili szvsz a vásárlóközönség
egy bizonyos része miatt borult ki, akinek nagy igénye, de ehhez mérten kevés pénze van a "presztizsre"
és átverve érzi magát, mert érzése szerint nem kapott eleget belőle.
Vmi nincs rendben a svájci óraiparral - morális válságnak tekintem -, aki pedig ezt a kijelentést képzavarnak
tartja, az akár meg is magyarázhatná mindenki okulására.
Egy óra terjedelemben rákerestem az "iwc eta movement" alapon fellelhető fórum-bejegyzésekre. Nem
állítom, hogy nem feszegetik a "mit keres ez egy luxusórában", "OK, OK, de miért ennyi az ára" kérdéseket,
de nem ez az alaphang. Véres szájú "átverték a népet" hozzáállást meg nem találtam, bár biztosan van,
mert ezért indult el a lavina.
Az IWC saját oldalán is publicitást kapott a téma - és nem tegnapi az első post -, van pár érdekes pdf is,
de ott sincs globális világvége hangulat - persze tudom, biztosan moderálták az ilyeneket :
Elbeszélünk egymás mellett.. Én most nem jogászkodom - és nyilván az ETA hozzájárulása nélkül nem adhat valaki egyéni jelzéseket egy ilyen szerkezetnek. De erről annyira nincs szó, hogy az Omega, IWC, Breitling, Cartier stb.. számára szállított werkekre már ott az ETA gyárban kerülnek fel a kért egyéni jelzések (az ETA már nincs is rajtuk...), és ők pofozzák a kívánt kinézetre is azokat. De ez igazándiból nem értéknövelő beavatkozás.
A problémát mondom, hogy ott látom, hogy egy tucatszerkezet egyéni típusszámmal ellátása, és ekként tálalása voltaképpen tudatos megtévesztés. Egyértelműen ez a húzás kizárólag arra irányul, hogy a reménybeli vásárló valójában ne tudja, hogy mit kap.
EZ SZERINTEM CSALÁS. PONT.
Nem feltétlenül büntetőjogi értelemben vett csalás, de mégiscsak megtévesztés. Arra irányul, hogy a vásárló ne tudjon tisztán látni, és abba a hiszembe hozható legyen, hogy többet, mást kapott - mint amit ténylegesen kapott...
Nem az ETA-t karositja meg ezzel a lepessel az adott oragyarto, hanem a sajat vasarloit teveszti meg bizonyos szempontbol. Ha megforditjuk a dolgot, pl. egy Rolex vagy Patek szerkezet kerulne egy joval megfizethetobb oraba (mondjuk Fortis), akkor bezzeg nem akarnak a szerkezetet Fortisnak beallitani :) Mint ahogy elo is fordult mar, hogy pl. AP szerkezet kerult Chanel oraba, es hogyhogy nem, ott kifejezetten hirdetik, hogy AP szerkezet van az oraban, nem pedig Chanel szerkezet:
"Vajon a Vacheron Constantin feltüntette-e az óráin, vagy akár a certifikációin azt, amikor JLC kalibert használt fel?"
Ezt azért én árnyalnám azzal (és ez szerintem azért meghatározó tényező), hogy ezek önmagukban is exkluzív, kiemelkedő minőségű, drága, kis példányszámban készülő, és szintén kizárólag minőségi, felső kategóriás órákban előforduló alapszerkezetek voltak. Ráadásul kivétel nélkül azért számottevően hozzájuk is nyúltak, mind a Patek, mind a Vacheron még a hidak alakját, felületkezelését is a márka egyéni arculatához igazította.
Nem pedig fogott egy egészen olcsó órákban is előforduló tucatszerkezetet ráütötte a saját márkajelét, oszt jónapot...
Kedvenc autós példázatunkkal élve ez olyan dolog, hogy a Rollsokba mostanság szerelt BMW eredetű V12-es önmagában is egy csúcsminőségű motor, ami kizárólag a szintén ritka, nagyon drága és exkluzív nagy 7-esekbe fordul/fordult elő, és még csak nem is változatlanul teszik be, hanem jelentős módosításokkal, más lökettérfogattal, teljesen más segédberendezésekkel, stb... Lehet ezen is hümmögni, de igazándiból az az igazság, hogy azért így is egyedi különlegességet kap a vásárló - ráadásul ez a motor egyértelműen fejlettebb, finomabb, korszerűbb, erősebb, generálisan jobb, mint az általa leváltott (általam is jól ismert...) fél évszázados nyomórudas öreg V8 volt. Tehát a vásárló jobbat kapott a váltással - és önmagában az exkluzivitás sem sérült olyan mértékben (mert egy kicsit azért sérült, ez nem vitás), amin érdemes lenne rágódni. Mondhatnók, ennyi azért még belefér.
De amin mi itt most csámcsogunk - az nem más, mint ha a Rolls motorterében egy 1.4-es sornégyes VW motor lenne, fizikálisan azonos a Skodákban, Golfokban hajtott alapmotorokkal, egy bazi nagy turbóval felfújva olyan erősre, hogy elbírja valahogy a batárt, és egy mázsa zajszigeteléssel elcsöndesítve. Közben minden feliratán, prospektusban saját jelöléssel ellátva, mint ha saját motor lenne...
Érdemes abba is belegondolni, hogy voltaképpen abban a pillanatban, hogy egy ETA alapszerkezetet minden érdemi változtatás nélkül saját típusszámmal lát el valamelyik presztízsgyártó - szigorúan véve máris elkövette a jogi értelemben vett megtévesztésre irányuló lépést, hiszen ragozhatjuk ezt akár napestig is, akkor is ordítóan nyilvánvaló, hogy a saját típusjelöléssel ellátás egyetlen valós célja az igazság eltitkolása...
- De még régebbi a történet, amikor a Rolex Prince órák készültek. Na, azokon sem volt rajta, hogy "based on Fontainemelon".
(Ezeket a másodlagos, vagy akár huszadlagos piac sem árazza lefelé. Sőt, még az ugyanilyen Gruen-eknek is a R. Prince határozza meg a mai értékét. Habár ehhez az a szerencsés konstelláció is kellett, hogy egyrészt ezt a szerkezetet nem használta fel milliószámra mindenki, másrészt azok közül is a legismertebb épp a R. órája lett.)
Ezek egyáltalán nem in-house kaliberek és mégis sokra tartjuk az ilyen órákat(is).
Egyetertek, foleg azzal, hogy az IWC-nek most mar tenyleg el kellene felejtenie a nem-sajat szerkezeteket. A 39 mm-es Ingenieurnel egeszen addig lelkesedtem, amig meg nem lattam a szerkezetet, es hogy ehhez kepest mennyit kernek az oraert. Egy fantasztikus darab lenne, ha a kulcsinhez es a tortenethez megkaphatna az ahhoz passzolo IWC szerkezetet.
En egyebkent nagyjabol 4-500e Ft magassagaban huzom meg a hatart fejben, szerintem addig teljesen rendben vannak az ETA, Sellita szerkezettel szerelt svajci (vagy epp nemet) mechanikus orak, de annal feljebb illene minden gyartonak in-house szerkezetet hasznalnia. Aki annal tobbet ad egy tucat szerkezetes oraert, az az orara irt nevet es/vagy a dizajnt fizeti meg. De a szeker igy is gurul, nincs is jobb pelda ra, mint az Hublot :( Mar vagy 5 eve igergetik, hogy az Unico bekerul minden orajukba, es hogy me'g a regi szerkezeteket is ki lehet majd cserelni Unicora, mert a regi Big Bang tokhoz illeszkednek szepen. Ehhez kepest, me'g mindig csak a 45-46-48 mm-es monstrumokbol van itt-ott egy-egy unicos verzio, az eladasok tulnyomo tobbsege me'g mindig Sellita szerkezetes cucc, meg kvarc... Amivel (marmint a kvarccal) megint semmi gond nem lenne, ha nem kernenek annyit erte.
Nyilván igazad van. Üzlet. Alapvetően ugyanúgy nem a hozzáértők a célcsoport ( Elvégre az erre fordítható anyagiak nem függenek össze feltétlen a rajongással ), ahogy az autóknál se a második-, harmadik tulajdonos érdekei mérődnek.
Sőt, erkölcsileg se érdekel engem speciel annyira. Az IWC vezetősége meg nyilván nem részegen sírdogálva tér nyugovóra nap, mint nap a lelkiismere miatt.
Csak szerintem ciki. Nem tudom, mennyire vesztenének vevőket, ha a legolcsóbb órájuk holnaptól a legolcsóbb saját szerkezetesük lenne. De szerintem megfelelően végrehajtva jól jönnének ki belőle. A hamisítványproblémáik legalábbis megoldódnának, már ami a vétlen vásárlásokat illeti.
Persze ahogy azt a 70-es évek összeomlása, vagy az USA vasúti tendereibe, való kétségbeesett bejutni próbálás, illetve annak sunyi meglovaglása mutatja ( bezony, voltak svájci - amcsi kiváló kivitelű 21 -23 köves vasúti járatoknak álcázott - hamisítványok, amik csak a hidak felől fedőkövezett, még a csapágylemez anyagában is tré szemetek voltak... ), két dologban nem változott a svájci óraipar:
1. Szerettek régen is vetíteni ( systeme glashutte... ) 2. Jelszó: "Csak akkor, ha muszáj"
Anno már belebuktak egyszer pedig. És könnyen lehet, hogy Hayek nélkül még mindig szartokozásból próbálnának a felszínen maradni ( miyota bretyó és társai ). Az az ember bizonyos értelemben egy mentőangyal volt.
Vagyis szerintem tök jó a jelenségekről írni, azokat elemezni, többek között ezért olvasom gyakran ezt a fórumot, viszont fölösleges erkölcsi magaslatokat felállítani egy materiálisan, kizárólag pénzkereseti céllal működő piacról.
Ez valahol egy határ, amit én nem lépnék át. Ez olyan, mint amikor ízlésen vitatkozunk. Lehet érvelni a magunk igaza mellett, elméleteket, szépségideálokat leírni, ez még érdekel is, mert nem vagyunk egyformák és gyakran sokat lehet tanulni abból, mi a szép, értékes stb. másnak, de ezt összevetni a saját szubjektumunkkal... Hát...
Persze vannak értékek az óraiparban, vannak legendák és sok tudományos, mérnöki eredmény, sőt akár erkölcsi nívóval is felruházható elem - ezért van ilyen széles rajongótábora a dolognak világszerte, nem csak azért, mert egy sikerágazat - de ezeket a tulajdonosok pénzkereseti forrássá alakítják, marketingre használják, profitot maximalizálnak. És elmennek gond nélkül a falig. Ezt lehet vitatni, de ez egy kicsit szélmalomharc ízű...
A baromságot nem mások véleményére írtam, hanem arra, hogy olyan dolgokon polemizálunk (így, többes szám első személyben), amik szinte minden termékkörben jelen vannak, működnek. Az ok a költséghatékonyság, egyszerűsítés, az erőforrások helyes kihasználása, vagyis a puszta közgazdaságtani szükségesség, a piac meg megadja a válaszokat.
Nem tudom, mi a becsapás, mi nem, de amit kis kutatással bárki megtudhat - mondjuk erről a fórumról, vagy más nyilvános felületekről - az nem annyira a becsapás, hülyének nézés, mittudom én, minek nevezzük kategóriájába esik nálam, mint az egyszerű piaci magatartáséba, ami talán nem 100 százalékban etikus, de itt is a "talán" a hangsúlyos.(off: sokkal kérdőjelesebb számomra egy szimpla, jogilag képzetlen ügyfélnek százoldalas, apróbetűs részekkel és függelékekkel kiegészített hitelszerződés átadása, majd számonkérése, akármi is legyen benne elrejtve, mert ott az informálódás is sokkal nehézkesebb)
Vagy titkolja bármelyik gyártó, hogy milyen szerkezetet használ? Nem hiszem, maximum nem ezen rugózik a reklámhadjáratában, mert tudja, hogy a vevői tömegét ez nem érdekli (vagy pont ez érdekli, mint pl. a Rolexnél). Nyilván kutatják a piacot, figyelik az eladások alakulását, egy-egy termékükre a vevői reakciókat, követik a használtpiaci árakat és szerintem, ha pénzt akarnak keresni, odafigyelnek a szakmai véleményvezérekre is, akik a különböző médiafelületeken tolják az okosságot.
Én legalábbis a mi cégünknél, ami nem egy világhírű luxusgyártó, viszont a saját szegmensében jelentős szereplő a hazai piacon ezt látom és ez is a normális.
Ezért gondolom, hogy "baromság" itt polemizálni erről. Leírni le lehet, megmagyarázni érdemes, de erkölcsi magaslatra emelni egy szimplán gazdasági megfontolást szerintem ezzel a szóval írható le a legjobban. De elnézést a kifejezésért, tényleg nem akartam senkit megsérteni.
