Abszolut svájci A cég, csak nem szakmai befektető támasztotta fel (a Tissot, az ETA, a Certina, de a Longines, Omega, Breguet, sőt úgy emlékszem még a német Original Glasshütte is egy Swatch-csoport nevű szakmai befektető kezében van, a Marvin meg független, asszem arab tulajdon. De Swiss made, és a tervezés, dizájn is svájci, nemcsak a gyártás, szerkezet). Érdemes böngészni a honlapjukat.
Egy kis segítséget kérnék gyakorlott chrono24 használóktól. nem hiszem, hogy személyes tapasztalata bárkinek is van az alábbi japán céggel, de mi a véleményetek? Megbízható? Nagyon olcsónak tűnik, japánban a hivatalos listaárak is ezekhez konvergálnak, vagy ez már gyanús?
A design nálam mindent visz eddig. Nem túl csicsás, de van benne eredetiség, és egy csipet vagányság, úgy, hogy közben elegáns.
Akkor ez már nem a régi nagy múltú Marvin, hanem kínai milliomosok feltámasztották? Jó, nem vagyok burzsoá, de azért a hagyomány is lehet fontos bizonyos sznob körökben...
A Mar vin egy régi, nagy hagyományokkal rendelkező márkanév, pár éve élesztették újjá nem szakmai befektetők, ha jól tudom. Az '50-es, '60-as években nagyon jó, felső-közép márkának számított (kb. mint most a Tissot vagy az FC). Én birtoklok egy újszerű, '58-ban a nagyapám testvére által Bécsben vásárolt darabot és néha előveszem csodálni a dizájnját. Apai-nagyapai hagyomány szerint ez már fiókos darab marad... Nagy becsben volt amióta megvan. A mostani Marvinok is nagyon tetszenek. Sztem az alkatodhoz az első (44 mm-es) nagy lesz. A Maltonból próbáltam egyszer egy mechanikusat. Egyedi, szép darab, és nem is bumszli. Egy kört meg ér és tuti ritkán jön szembe az utcán.
A Tissot nem divatóra. Nem a tyúkot kérdezzük abc ügyileg. ;-)
Azt válaszd, amelyik jobban tetszik! Technikailag a FC vezet, a Bulova is csak annyiban más, hogy Citizen tulajdonban van. A zafírhoz ragaszkoggyá azé..
"Aki órában úszik vagy vízi sízik, annak hatványozottan meg kell fizetnie azért az öt perc magamutogatásért."
A közhiedelemmel ellentétben a vizisportokra alkalmas vízállóságnak van haszna. Pl. nem kell több órát vásárolnia egy nem óragyűjtőnek. Nem kell az órát nyaralás alatt a hotelben, sátorban, lakókocsiban, kesztyűtartóban, kempingházban, törölköző alatt hagyni. Így egy gonddal kevesebb, és elég az időjárás miatt izgulni.
"Szerintem egy kvarc óra, amíg kapható hozzá olyan típusú gombelem, az addig használható!"
Persze, ha csak be nem döglik. Hiába lesz hozzá elem, ha maga a műanyag szendvics kuka, és már nem gyártják, és raktárkészletek sincsenek. Mert legtöbbször nem javítható.
"Egy szíjcsere költsége akár fele is lehet az új komplett óra árának. Ahogy egy mechanikus óra karbantartási ára is lehet ugyanennyi. Ha egy autónál ekkora költség merülne fel, az gazdasági totálkár! Ha egy óráról van szó, akkor meg normális???"
Egyrészt a 100 ezres árfekvésű mechanikus órák szervize inkább a 20 ezerhez közelít általában, mint az ötvenhez. Másrészt ez az árfekvés nem hasonlítható össze az gépkocsi árakkal, amik még a fejlettebb, gazdagabb országokban is éves - több éves jövedelmeket jelentenek. Körtét az almával...
Vedd példaképp a másfél milliós Omegákat, és 3 milliós Rolexeket. 150 ezerből meg is van a szervíz. Egy hatmilliós dízelre is ott tudsz felejteni százezreket kettőstömegű lendkerékre, és hasonlókra, egy SUV-nál meg negyed millió + ott marad téligumi vásárlásakor...
Ami a szíjcserét illeti, tényleg meleg süti a formaszíj. Azért kiesik az ember kezéből a telefon a röhögéstől, mikor egy 35 ezres citizenhez 28 ezer az amúgy különösebben nem is jó minőségű szíj...
Az utóbbi hozzászólásokban felpörgetett óravásárláshoz, kvarc vs. mechanikus választáshoz szólnék hozzá. Egyszerű, hétköznapi felhasználóként. Nekem volt egy off topikos kvarc órám. Az első digitális órák közül való volt. 6 évesen vettem, majd kiszolgált nálam 20 évet és nem oly régen egy gyűjteménybe került valakihez. Hordtam a katonaéveimben, rajtam volt mikor vésőkalapácsoztam a betont, mikor túráztam stb. Csak elemet cseréltem benne. Tömítést soha. Néha szétszedtem, kipucoltam, leápoltam és összeraktam. Nyilván a vízállósága nem lehetett már az eredeti, de ha kézmosás közben vizet kapott, vagy esőben túráztam, az nem okozott problémát nála. Egy el nem szakadt és szilikon zsírral lekent gyűrű cseppállóságot biztosít. Ez a legtöbb felhasználónak elég. Aki órában úszik vagy vízi sízik, annak hatványozottan meg kell fizetnie azért az öt perc magamutogatásért.
Szerintem egy kvarc óra, amíg kapható hozzá olyan típusú gombelem, az addig használható! Természetesen nincs az a varázsa, nem díszeleg a zafír hátlap mögött a kékített csavar, de ha valaki azt nem hiányolja, akkor hű társa lehet egy elemes óra! Nekem is van mechanikus órám (óráim), de tudom, hogy mi és mire való. Ha nincs sok kidobandó pénzem, akkor elkerülném a mechanikus költséges karbantartási kiadását, és kvarcot választanék. Kritérium a zafír üveg és egy olyan szíj, ami tartós, vagy legalább is pótolható költséghatékonyan. Utóbbi tehát ha lehet fém, de minimum ne legyen speciális kialakítású. Egy szíjcsere költsége akár fele is lehet az új komplett óra árának. Ahogy egy mechanikus óra karbantartási ára is lehet ugyanennyi. Ha egy autónál ekkora költség merülne fel, az gazdasági totálkár! Ha egy óráról van szó, akkor meg normális???
Amivel példálódzom az a hétköznapi életben használt 30-130 ezer forintos szegmensre vonatkozik. A luxus órák más kategória, de azokat nem is annyira a napi életvitelhez vesszük.
"legalábbis reméltem, hogy ennyiért legalább kapok egy kis megbízhatóságot:("
Nem tudom mennyi idős vagy, de világot látott emberek szerint elég sokáig tud változni az ízlés, akár két véglet között is. Ha nem az öröklétnek vennél órát, akkor - akár némileg lejjebb víve az árat - lehet egy olyan órád, ami tetszik és kitart addig, amikor már egy másik óra fog nagyon tetszeni.
Itt és most szvsz 100+e, az már elgondolkodtató összeg, ha 10 évnél tovább tervez az ember és nem rántja elő
A kedvenc Frederique Constantodban az FC-242 sanszosan egy faék egyszerűségű, de megbízható 5 ezer forintos alap Ronda svájci kvarc. Kvarcból általában Rondát tokoznak be náluk.
Míg a Tissot öröknaptárasban egy szintén svájci ETA G15.561, ami bonyolultabb, és valószínűleg jóval drágább szerkezet.
( Neked kell eldöntened ettől függetlenül, hogy melyiket hordanád szívesen, hiszen nem minden a beltartalom. Elvégre a külsejét nézed éveken át... )
A Bulova ETA automata. Teljesen más történet. A kvarcok gondozásmentesebbek, pontosabbak, és talán strapabíróbbak ütéssel szemben.
De ha bármi gond van velük, nagy részük cserés. ( Ez akkor gond, ha örökbeadás céljából is veszel órát. Az unokád majd nem kap bele szerkezetet, míg a mechanikushoz lehet készíttetni alkatrészt... )
Más kérdés, hogy a kvarc szerkezetcsere sokszor olcsóbb, mint az automata javítása, karbantartása. Nyugodtan vehetsz kvarcot, ha nem 40-50 éves távlatokban gondolkodsz.
És a külső mellett még tucatnyi dolog van: felhasználási terület ( vizisportok stb. ), a tok anyaga ( fémérzékenység ), az üveg tipusa stb. Egyikben az FC lesz a jobb, másikban a Tissot, harmadikban a Bulova.
Aztán ott a "presztizs", vagy nevezd, ahogy akarod. Frederique Constant ritkábban jön szembe, mint Tissot mondjuk. Van, akinek ez is számít, van, akit hidegen hagy.
Olyan, mintha új autó vásárlásánál több szempont harcolna: - Fogyasztás, mert sokat vezetsz - Azért veszed, hogy majd veteránként fusson tovább - Legyen a lehető legbiztonságosabb, mert a gyerekeidet hordod suliba - Legyen sportos, mert szeretsz rallizni a közutakon
Neked kell eldönteni, mi a legfontosabb szempont.
De az órák között nem feltétlen az állítja fel az ársorrendet, hogy milyen beltartalom, vagy épp minőség jellemzi őket.
Nagyon köszönöm a sok segítséget, minden irónia nélkül mondom, hogy igazán jó érzés, hogy vadidegen emberek így átadják a tudást.
Természetesen hagyom magam befolyásolni, de csak egy bizonyos szintig, mert nyilván magamnak veszek órát.
Wreck Driver utolsó hozzászólását azonban nem teljesen értem.
Amit ki tudok belőle hámozni: nem mindegy, milyen a szerkezet és sokszor olcsó szerkezet található túlárazva az órákban?
Ebben a tekintetben az általam linkelt órák, az FC és a Bulova, vagy a Tissot rossz választás, mert ugyanaz a szerkezet van bennük, mint egy fele áron kapható modellben?
Vagy valamit nagyon nem értek...
Ezen kívül mélyen meglepett, hogy bizonyos (kvarc?)órák csak 5-10 évig bírják. Nekem ez nevetségesnek tűnik, és bár tudom, hogy órás körökben az általam megcélzott ár (max 130 ezer) erősen belépő szint, de legalábbis reméltem, hogy ennyiért legalább kapok egy kis megbízhatóságot:(
Ezek szerint egy 100-120 ezres új Invicta ( swiss made ) ETA 251.233 COSC kvarc kronográf werk egy kalap alá esik a szintén 120 ezres Tissot T-Trend modellekben ücsörgő G15.211 kronóval...
Miközben más gyártók 300 ezer pluszos óráiban négyezer forintos kvarcok csücsülnek.
És pl. a mostanában emlegetett Steinhart-nak se igen éri meg genfi csíkozgatni a fészerben, majd ródiumozni mellé, hogy szép legyen. Szerintem simán elaboré kivitel érkezik az óráikba. Mások meg drágábban is bedobják a legolcsóbban beszerezhető "fapados" változatokat gond nélkül, ahogy megint mások másképp teszik...
Csak és kizárólag az dönti el, ki mit szerel mibe, hogy milyen árréssel, megtérülési távval számolnak, vagy épp mihez tudnak hozzájutni.
"...ebben az árszegmensben" Ez a kulcs a helyes értelmezéshez. Belépő árszegmensben hőkompenzált kvarc, COSC, meg különleges anyagminőség?! Nos, ezért írtam, hogy egy kaptafa. A mechanikus szerkezeteknél is a belépő szint ugyebár mind ETA (vagy Sellita) standard szerkezet. Belépő árszegmensben márkától függetlenül nem adnak elaboré, top vagy kronométer minőségű szerkezeteket. Szervizelhetőség azonos, anyagfelhasználás meg fentiek alapján triviális ugyebár.
"Azért egy ilyet - még ha duzzogva is - de csak elfogadnál karácsonyra :-)"
Még szép! Megkapom, azonnal fel chrono24-re, az eladásból nyert összeget kiegészíteném és vennék egy automata SM PO cal. 8500-at vagy SM AT cal. 8500-at belőle. :)
