Viszont mihelyt kijönnének egy üveg hátlappal a piacra, rögtön szétszedné őket a sajtó, meg az összes lehetséges fórum. Ezt nem kockáztatnák. Tehát lényegében mégsem szubjektív. Amint relációba kerül a többivel, és összehasonlítják, kiderülhet, hogy elvérezne...
Engem nem zavarna az utólagosság sem, szoktam is amúgy utólag üveghátlapossá átalakítani órákat - nyilván a komoly nyomásállóság ilyenkor nem vállalható, de egy masszív vízzáróság azért biztosítható.
Szerintem meg teljesen jól néznek ki ezek a szerkezetek - mindenképpen jobban, mint a standard automata ETA werkek. Ez sokkal inkább döntés kérdése a cégnél - valamiért úgy döntöttek, hogy ők nem csinálnak üveg hátlapot, és kész... Holott kínálhatnák nyugodtan opcióként is. Amikor arab-ázsiai piacokra mindenféle tigrismintás, ékkövekkel szó szerint rommá giccselt kiviteleket is kínálnak (eszméletlen gusztustalan modelljeik is vannak, ferde ízlésű olajsejkeknek és kínai milliomosoknak...) - akkor ez igazán beleférhetne. De mégsem teszik - ami mögött nem kell feltétlenül racionális okokat keresni.
Szerintem azért nem csinál a gyár üveg hátlapot, mert egész egyszerűen nem néz ki jól egy Rolex szerkezet. Lehet ezt csűrni-csavarni, de semmi szép nincs benne. Egy jól kitalált, magas színvonalon kivitelezett igásló.
Egyébként nem csak a Rolex szerkezetei nem néznek ki jól - van jópár kellőképpen ronda werk, amit nem kellene mutogatni.
Jól néz ki egy Patek, IWC, Audemars Piguet, meg néhány más KÉZIHÚZÓS werk. A többire bőven jó a zárt hátlap...
És pont ezért fölösleges csicsamicsázni a szerkezetet. Attól nem lesz jobb egy 7750-es, hogy szépen genfi csíkozzák, áttörik a rotort. Jó kis werk az, sokan használják, nem véletlenül, de a Rolex szerkezetei fém hátlappal sem lesznek kevesebbek, ahogyan a klasszikus Speedmaster sem a Lemania-alapú kézihúzósával. Nem látszik, de tudjuk, hogy az van benne, ami épp elég. Nekem mindenképpen.
Ezen én szoktam élcelődni - eléggé öncélú, értelmetlen dolgoknak tartom az efféle kísérletezgetéseket (amelyek amúgy pár csúcsmodellen kívül nem is szoktak átkerülni a teljes gyártmánypalettába). A mechanikus óra pontosságán rugózni értelmetlen akkor, amikor már olcsón vehet bárki egyébként jó és tetszetős DCF vezérelt kvarcórákat, amelyek praktikusan abszolút pontosak, gondozás-mentesek, végtelenül megbízhatók, és az 5-7 évente esedékes elemcsere biztosan nem csap senkit földhöz - ha jól akar bánni az ember az órájával, akkor 4-5 évente elemet cseréltet benne, összekötve a tisztításával, kis optikai feljavításával és a tömítések ellenőrzésével-cseréjével - és lesz egy mindig jó és mindig pontos órája - 20-25 évig legalábbis nagyjából biztosra vehetően...
Ezek után farigcsálni a billegős karóra pontosságát úgy, hogy "igazán pontos" akkor sem lesz, nem is lehet - eléggé értelmetlen. Viszont az ilyen high-tech fejlesztések tényleg szó szerint megölik a későbbi szervizelhetőséget, és ez elgondolkodtató...
Nem sok köze van a kettőnek egymáshoz, amúgy meg komoly műszaki kihívásnak és "komplikációnak" beállítani egy üveg hátlapot (amit "ki kell fejleszteni") finoman szólva is parasztvakítás...
A Rolex esetében egyébként van egy jelentős kényszerpálya abból adódóan, hogy ők kitalálták ezt a körmös-recés hátlapot, amit összesen hatféle nyitóbetéttel kezelni lehet. Ezt már több, mint hetven (!!!) éve változatlanul használják, és nyilván a cég hagyományainak részét képezi - és ennek köszönhetően egy akármilyen, akár II.világháborús korú Oyster tokozás is nyitható a mai nyitóbetétek valamelyikével.
Ez a megoldás viszont elfoglalja a hátlap peremét, és csak igen kis méretű üvegablakot engedne meg, aminek viszont nincs túl sok értelme, nagyon mást, mint a rotor közepét nem is látnánk rajta keresztül - ezért meg nem érdemes sportolni...
Én meg egy kicsit a "parasztvakítás" kategóriájába soroltam a zafír-hátlapot, egészen addig, amíg nem láttam a Patek Philippe egyik új Calatrava modelljét, kinyitható hátlappal. Persze vannak szépek, de nálam nem létszükséglet, fontosabb az élettartam, az egyenletes járás, a stabil járástartalék...
Gondolom az arany Rolex-ekre gondolsz. Én az acéltokos óráikra értettem, hogy nem használnak PVD-t. Az aranytokos modelleket ma már mindegyik gyártó nagy nyomáson sajtolja és a végén vagy PVD-zi vagy valami egyéb, az aranynál kopásállóbb felületkezeléssel látja el, nagyjából úgy, ahogy egy ezüst tárgyat a végén ródiumoznak. Enélkül csak olyan lenne egy arany tok, mint egy régi ún. "pesti" tok: úgy-ahogy megfelel egy arany ékszer elvárásainak, de mindennapi hordásra alkalmatlan lenne. maga az arany annyira puha, hogy szinte körömmel meg lehet karcolni.
Az így készült tokok viszont nagyon kemények, majdnem annyira, mintha acélból lennének. A PVD (vagy egyéb) bevonat sérülése esetén nincs szemmel látható minőségi romlás, nem úgy, mint egy acél tok PVD bevonatának sérülésekor. Az elég rondán tud kinézni, és nem is javítható kisipari módszerekkel.
Tehát a Rolex is használ ilyen jellegű bevonatokat, de nem acél tokoknál. Ott csak polírozást és szálhúzást alkalmaz.
A tükröződésgátló bevonat meg nem létszükséglet, tehát felesleges. Akinek ez hiányzik, annak valszeg ez sem elég. ;-)
Tény, hogy nem finisel szépen a Rolex, de nem hiszem, hogy ne tudnának és szerintem nem is akarnak. Valószínűleg a továbbikban sem ez lesz "fejlesztés" iránya.
Felesleges ezen a csat dolgon rugózni több okból is. Egyrészt mert már nincs gyártásban, másrészt pedig annak idején más sem csinált különbet. Tény, hogy ezt a préselt, zörgős csatot kicsit sokáig tartották gyártásban és csak 2010-ben cseréltek le végleg. Viszont a jelenleginél szerintem nem fogsz tudni jobbat mondani.
Annak ellenére pedig, hogy rendkívül jó ár érték arányúnak tartom a Steinhartot a párhuzam mégis felettébb szerencsétlen már csak azért is mert lássuk be, hogy semmilyen téren egy saját önálló gondolatuk sincs.
A linkelt Explorer cikkben írtak egyébként előfordulhatnak, semmi sem tökéletes, de bármelyik svájci márkát simán pellengérre lehetne ezen a módon állítani. Példának okáért amennyiben jó megnézel egy IWC-t azt fogod látni, hogy körülbelül olyan a kidolgozottsága mint mondjuk egy Poljotnak csak nem annyit kérnek érte.
Egyébként pedig a véletlen folytán épp a minap egy topic társ tulajdonába került pont egy Explorer I. Szerintem jól megfogjuk nézni aztán majd referálunk.
Zárszó gyanánt pedig egy autós hasonlattal élnék. Amennyiben jól megvizsgálod a német prémium márkák bármelyikét, fogsz látni érdekes dolgokat. Egy Lexusnál pedig akár még vicceseket is. Egy Jaguár pedig akár teljesen komolytalannak is tud tűnni.
Szóval semmi sem tökéletes, bárhogy is szeretnénk ne gondoljuk, hogy vannak ilyenek.
Hát az a helyzet, hogy a Rolex is köztük lesz. Ugyanis ahhoz mindent lehet kapni. kapsz hozzá számlapot, rugót, billegőt, stiftet, szíjat....mindent.
Az Omega kijelentette, hogy náluk 25 évig rendelhető megy alkatrész. Utána kuka, ill. ugyanaz a kannibalizmus várható, mint pl. egy régi Doxánál, egyébnél. Minden erővel magukhoz akarják kötni a kuntsaftot. Ez a gyengeség jele. Futnak a Rolex után. De mindenki, nem csak az Omega.
A Pateknél legyártják neked a hiányzó alkatrész akár 120 évre visszamenőleg - megvannak a dokumentációk. De horror áron. Ez is a minőség gátja: senki sem csináltatja meg velük, csak néhány kőgazdag. A Rolex alkatrészekre ráépült egy nemzetközi szürke kereskedelem is. Ebay-en is kapsz szinte mindent. Amit ott nem tudsz beszerezni, megadja a gyár. Olcsón (relatíve).
A Rolex konzervatív hozzáállása az óragyártáshoz azt eredményezi, hogy évszázados viszonylatban is életképesek az órái. Náluk nincs AR réteg, nincs titán tok, nincs polimerizált sperma számlap, nincs PVD. Semmi olyan felesleges baromság nincs, ami tönkretenné a lényeget: a legjobb órák az övék. És ez nem azt jelenti, hogy a legpontosabb, vagy a legszebb lenne. Nem. van szebb is, van (lehet) pontosabb is, lehet drágább, lehet olcsóbb is. Csak egyvalami nem lehet: nem lehet jobb...
