Amikor előkapta az angol tengerészeti Submarinert, akkor azt hittem, hogy ettől már nincs tovább. De addig még nem tudtam kisasolni a kezén lévő órát, amit később le is vett és lőn csoda, egy öröknaptáras Patek volt az. És még a cikk szerint akad neki Rolex gyártotta Panerai is, valamint a riportban fel sem emlegette az asztalon heverő további olyan csúfságait, mint egy másik Pam, vagy az arany Daytona.
Két dolog gondolkoztatott el:
Egyrészt nekem is van olyan cimborám, aki gitározott, sőt ma is abból tartja el magát, szerencséjére legyen mondva kellő ismertsége mellett. Ám a jópár megjelent lemezük ellenére mégcsak véletlenül sem tudta összepengetni akár a legócskább bemutatott darabot sem. Valószínűleg kishazánkban nyugdíjas koráig sem fogja. (Lehet, hogy hendikeppel indult a földrajzi elhelyezkedésünk okán?)
Másrészt elrettentő mégcsak belegondolni is, hogy egy ilyen kollekció rendszeres nagyszervíze mibe is fájhat! (Merthogy precízen gondját viselt darabokról van szó, az a bőrszíjas Patek kifogástalan gyári szíja láttán egyből virított.)
És akkor még nem is beszéltem arról, hogy egy öröknaptár láttán mindig elfog az a bizonytalanság, hogy a technikai tökéletesség érzékeltetésén túl mindez mire is jó? Ha mindennaposan azt viseli az ember, akkor az órák tökéletességét ugyan elérheti, de akkor hol marad az a jópár napi óraviselete, amikoris egyszerűen nem ez való az adott helyzetekbe. Olyankor viszont, ha nem vált az óra, akkor bizony az egészet újra kell állítgatni. Namármost egy ilyen bemutatott garnitúra birtoklása esetén bizony sok olyan nap van, amikor másik óráját is szívesen viselheti John Mayer. Egyszerűen számomra elképzelhetetlen, hogy mindennaposan a gondját viselné a Patekjának a többi között. Ilyen esetben viszont hasztalan a különlegessége.
Habár, ha csak az utóbbiak okoznák már nekem a legnagyobb fejtörést, akkor üsse kavics, vállanám az ezzel való vesződést is!
ETA 2824-2 szerkezet, a koronának adott 3 pozíciója. 0-1-2. Jelen esetben úgy néz ki, hogy nincs 0 pozíció, mert teljesen betolva és jobbra (óramutató járásval egyező irányba) forgatva lépteti a dátumot. Egy kattanásnyit kihúzva viszont már az időt lehet állítani.
Az igazi probléma ott indul, hogy balra forgatva a koronát- bármely pozícióban - a korona letekeredik a menetről.
A kérdés, hogy házilag ez orvosolható valamivel? Menetrögzítő a menetre? "Vagy keresse fel órását és bankárát?"
Szerintem túlkonspiráltuk mostanra ezt a témát - a pontosság mérésének mintavételi gyakoriságát elég nyilvánvaló módon determinálja a mintavételezett folyamat vélhető stabilitása, és a mérési pontosság. Magyarán semmi értelme olyan sűrűn mérni egy óra pontosságát, amely sűrűség mellett az alkalmazott mérési módszerrel (pl: leolvassuk a mutatók, köztük a folyamatosan mozgó másodperc-mutató állását...) az esetleges eltérések a leolvasási pontosság körül, sőt, akár alatta vannak. A mechanikus óránál a napi leolvasás egy teljesen értelmes, jó intervallum, hiszen az esetek többségében már értelmezhető eredményt ad.
Alapból nagyságrenddel stabilabb óráknál, például egy hőkompenzált kvarcnál meg ennek nincs sok értelme, hiszen, ha csak a szerkezet nem hibás vagy rosszul beállított, akkor nem fogunk semmilyen eltérést látni, ha mégis, akkor valójában a mérési (leolvasási) pontosságunk szórását fogjuk látni.
Dehogy fölösleges. Nem a paraméterek tökéletesek - azokon bőven lehet javítani - pusztán arról van szó, hogy ezek a paraméterek a tápfeszültség egy elég széles tartományában valóban stabilak.
Régóta töröm a fejem valamin. Az Omeg seamaster prof.-nél a bal oldali (10óránál) menetes koronának mi a szerepe? Belső nav. lünetta forgatása kizárt ,dátum, órabeállítás kizárt, akkor mi lehet??
Az eves meres csak kibuvo, marketing duma. A hosszu meres atlagol, ezzel "apol, s eltakar", a COSC is napi ertekben adja meg a kvarc szerkezetek limitjet.
Aki sarki expediciora egy boltban vett oraval megy manapsag, az nem komoly.
Mar a mechanukus szovjet repulogep fedelzeti orakon is volt futes.
"A kvarcórákban dolgozó CMOS elektronikák egy aránylag széles feszültségtartományban képesek a feladatukat tökéletesen, kiszámíthatóan állandó paraméterek mellett ellátni."
Ha ez így lenne, akkor fölösleges lenne minden újabb fejlesztés. :)
"Örülök, hogy Te is a 2 heti 4 havi mérési frekvenciára jutottál." - a 4 szerintem itt elírás, 1-et írtam. :)
A kiindulási alap a nem hőkompenzált 32768/s órajelű tipikus '80-as évekbeli kvarc szerkezet volt. Ebben az esetben helytálló a mintavétel arányosítása a katalógusadat szerinti járáseltéréshez.
Azonban azóta eltelt némi idő és mind a hőkompenzált kvarc szerkezetek, mind az extrém magas órajelen működő (pl. Bulova Precisionist) jól marketingelhető szerkezetek is piacra kerültek.
Ha a gyártó az éves járáseltérést max. 10s/év értékben számolja, ott nem igazán van értelme a havi mintavételnek.
"Ezt alátámasztja az is, hogy az elem teljes kimerülésekori "letörése" (ezt figyelik a korszerű szerkezetek elem kimerülést jelző áramkörei is) nem lehet megfigyelni az elem hőmérséklet függését."
Az elem kimerülését a kapocsfeszültség alapján próbálják megtippelni (lásd APT kommentjét), de ez au EOL (end-of-life) jelzés nem megbízható. -40 fokban és +40 fokban teljesen eltérő azonos töltésmennyiséggel rendelkező kémiai energiatárolónál.
Nem feltétlenül érdemes egy Szahara túrán még épp jól teljesítő elemmel nekiindulni egy Antarktisz expedíciónak. :)
Egyébként tényleg egyszere váltanak a karakterek mindkét órán,-amennyire megítéltem,de szerintem pár hónap után elkezd majd lassan késni a következő szervízig!
A B.SuperOcean-omat a téma kapcsán most összehasonlítottam a műholdvezérelt asztalimmal,-és a járás eltérés 0,00 mp!! 4 napja amikor felvettem,-akkor állítottam be! 6 éve volt nagyszervízen!!!:)
"Innen Magyarországról, egy romjaira esett órás topikból eldönteni, mi az ideális járáseltérés mintavételezési frekvenciája, enyhén illuziórikus bekiabálás ;-)"
Tuggyuk. Amiről Te beszélsz, az a hordás közbeni pontosság, picit keverve a pozícionális hibával. ezt is mérheted, a lényeg nem változik...
A pozícionálási hibát részben a COSC is vizsgálja. Előfordul (gyakran!), hogy letéve vagy forgatón az óra pontos, de hordva nem. És fordítva is. A hordási szokások nagymértékben módosíthatják az óra pontosságát. Külön tanulmány lehetne, mennyire? A mai modern szerkezeteknél azért nem olyan nagyon.
Ha visszaolvastál volna, láthattál volna ehhez kapcsolódó hsz-eket ;-)
Mechanikus járáspontosság, kontra szokások. Nekem szokásom, hogy este leveszem az órámat és a koronával ellentétes oldalára fordítva rakom le. És ha az lenne a szokásom, hogy a lajával rakom? És ga nem vetném le? Nem fokozom, pedig lehetne. A lényeg, hogy ugyanaz az óra havi eltérése tőlemjobban függ, mint magétól a szerkezettől. Ezt ti itt miért nem tudjátok? Vagy ha tudjátok, miért nem ez az elsődleges irány?
Magam is gyakran hódolok annak a szokásnak, hogy a partvonalról kiabálok be a meccsen :-) Innen Magyarországról, egy romjaira esett órás topikból eldönteni, mi az ideális járáseltérés mintavételezési frekvenciája, enyhén illuziórikus bekiabálás ;-)
A mechanikus órák járáseltérésének vizsgálata azóta létezik, amióta mechanikus órát készítenek. Valamiért mára úgy alakult, hogy a napi leolvasást részesítik előnyben (lásd:C.O.S.C.). Lehetnek ennek praktikus, elvi okai, de mára ez alakult ki. A többi egy svájci óragyártó számára egyszerűen érdektelen. Személyes véleményem szerint az igazi járáspontosságot hosszú idő alatt lehet mérni és leolvasni, de ez a hosszú idő alatt mutatott járáspontosság nagymértékben összefügg a rövidtávú (napi) járáspontossággal. Gondolkodhatunk azon, hogy kereskedelmi és praktikus okokból mérik a napi járáseltérést (egész egyszerűen nincs idő huzamosabb időre nézni az órákat), de ezt a mérési szokást kielégítőnek találták a svájciak. A többi innentől csak kuriózum...
