Szépen fogsz egy nagyítót, és vagy a felső csapágylemezre ráírva, vagy a billegő mellett az alsó csapágylemezen ott lesz a típusszám. Ne várd, hogy egy értékelhetetlenül életlen és minimális képről ennél többet mondjunk...
Mivel régiség, ezért tisztában szeretnék lenni a dolgokkal. Nem értek hozzá. Lehet kell majd valakinek alkatrészként, vagy lát bennük fantáziát. Köszönöm az infókat!
Az egész hóbelevancból az első kettő, a Roamer meg a Seiko nevezhető egyáltalán piacképesnek, de ebben az állapotban pár ezernél többet ezekért sem várhatsz. A többi praktikusan értéktelen, az ezüst tokokért az ezüst tört árát megkaphatod, de az most kb: 100Ft grammonként, és ezek 10-15 grammos tokok.
Szerintem elég sok utánjárással ki tudsz hozni a komplett pakkból egy 8-15eFt közötti összeget, maximum. Érdemes foglalkozni vele? Te tudod.
Egy kis segítségre lenne szükségem. Hagyatékból rám maradt párdarab ritka,régi karóra és zsebóra. Szeretném ha segítenétek a piaci árukat felmérni, illetve beazonosíta. Kb mennyi idős órák lehetnek? Mi a piaci értékük? Köszönöm és várom a gurukat :) Árakat privátban irjatok! Köszönöm.
A tok, mint írtam, valamilyen krómozott alapfém lesz (réz, esetleg spiáter), maga az üvek körüli, fekete kopott és karcos ráma viszont ránézésre szerintem műanyag.
A működés megítélése meg most már értelmetlen - ez egy legalább 40 éves óra, amit 1-2 év működésre (praktikusan arra, hogy az olcsó tok megkopásáig, esztétikai leépüléséig ne legyen a mechanikával gond) méreteztek... Ennél mindig többet mentek el - de ki tudja már, mennyit használták korábban... Ergo akármennyit megy még el - az ajándék. Régi és erősen elhasznált óránál (bármilyen műszaki berendezésnél) nem igazán korrekt és célravezető az eredeti állapotra-minőségre a konkrét példány alapján következtetni, ahogy egy igen öreg és csúnyán elhasznált autó sem feltétlenül azt mutatja, amit az adott típus/gyártó új korában nyújtott...
nah hat legalabb mar anyit tudok svajci az ora. nem egy rolex vagy omega de legalabb svajci. mar most hogy megvetttem a latottak alapjan amit irtatok kivancsi lesszek meddig fog mukondi az ora. jah es a tok minden csak nem muanyag ,en nem ertek hozza a kepen muanyagnak latszik de nem az
Vannak azért okostelefonok, amelyekkel telefonálni is lehet, ugyanolyan kényelmesen, mint egy teljesen hagyományos "butatelefonnal". És vannak, amelyeket tényleg sikerült túlbonyolítani, a közelmúltig pedig nagyon gyakori volt, hogy nem elégséges teljesítményű hardverre tettek sok teljesítményigényes funkciót, amitől a telefon elviselhetetlenül lassú, kiszámíthatatlan lett (én régebben egy N95-öst pont emiatt szó szerint összetörtem végül mérgemben), de mostanság ez már nem jellemző.
A "milliárdosról" írtak meg szerintem tipikus sztereotípiák, egészen bizonyosan van ilyen is, de én például még nem találkoztam ilyennel, így különösebben jellemzőnek biztosan nem mondanám... Órakultúra pedig mitől lenne nálunk - még nem volt ideje kialakulni. És mivel hagyományok nincsenek, így sanszos, hogy abban a formában, mint "nyugaton", már nem is fog tudni kialakulni - hiszen közben maga az óraipar is átalakult. Aki az órát nem ékszernek vagy önkifejezési eszköznek tekinti, különösebben nem is rajong érte (és lássuk be, ez az emberek többségére elmondható, és ez önmagában nem is pejoratív, éppúgy nem elvárható része a kultúráltságnak, műveltségnek az órákhoz értés/rajongás, mint ahogy a borhoz, kávéhoz vagy éppen lóversenyhez való szakértő viszonyulás sem, ez "fakultatív" témakör...), az tényszerűen szembesülhet azzal, hogy tetszetős, jó minőségűnek mondható, elvárhatóan tartós és strapabíró, nagyon pontos órákat lehet kapni nem különösebben drágán is. Egy nem óraértőnek-rajongónak elég nehéz lenne meggyőzően kifejteni, miért jobb egy rádióvezérelt, zafíros-titános, tetszetős Junghansnál egy mechanikus, komplikált, de még így is kevesebb funkciót és kisebb pontosságot nyújtó Lange, ezerszer annyi pénzért...
Ilyen one jewel szerkezetes swiss made órába én is "komoly" összegért ruháztam be; de tudtam mit veszek és hogy kb. értéke a nullához közelít. Inkább csak mint érdekesség került hozzám igaz az NOS állapotú tehát hordatlan kirckarc mentesen. Ja és Lucerne néven, biztos ismerős lehet itt sokaknak. :)
Maradéktalanul megfelel az óra a "swiss made" korabeli szabályainak, ugyanis az csak azt várta el, hogy az óra 50+ %-a Svájcban készüljön. És ez az óra 100%-ig svájci, csak végtelenül silány és igénytelen.
Egyébként a "swiss made" mostani szabályozása sem tartalmaz semmiféle minőségi kikötést. Egy fából-műanyagból farigcsált, fél óráig működőképes gumihajtású izé is simán belefér - ha az utolsó szögig Helvétiában tákolták...
Ez egy olcsó, 60/70-es évekbeli svájci divatóra. Igénytelen EB v. hasonló pecek-gátszerkezet, aránylag robusztus, de nem túl tartós, nem javítható, új korában sem pontos konstrukció. A tok krómozott réz, a ráma a képek alapján szinte biztos, hogy műanyag, ha lágy akkor plasztik, ha kemény, akkor bakelit. A mai eldobható kvarcórák korabeli megfelelője volt, nyugatabbra fillérekbe került (nálunk nem...), és 1-2 éves használatnál többet senki sem várt tőlük, a javításával-karbantartásával senki sem foglalkozott.
Irdatlan mennyiségben lelhetők fel a piacokon a mai napig (lévén százmilliós darabszámban ontotta ezek derivatíváit a svájci óraipar), és a véletlenül szép/jó állapotban megmaradt példányaik egész tetszetős, alkalmi viselésre máig alkalmas órák lehetnek. De minőséget nem kaptál vele, azt tudni kell, ezeknél egy korabeli orosz óra is jóval magasabb műszaki színvonalat képviselt (és tartósabb is volt).
Nem árt egyébként minél sűrűbben felidézni az órás berkekben sokat forgó szólásmondást: "a legjobb és a legrosszabb órák is Svájcban készültek"...
Hihetetlen, de működik az óraszerkezet hiányosan is :) 
Nem működő,
Nem működő,
