Bocsi, de szerintem meg sem értetted amit írtam, és csak keresed az okot, hogy kötekedhess. Hogy mivel szolgáltam rá, nem tudom, de kezd nem is nagyon érdekelni...
A hobbi meg hobbi, ahogy leírtam, nem az a baj, ha az ember lükeségekre meg érzelmi alapon költ - hanem az, ha ezzel túlzásba esik. A Rolls mellett semmiféle komolyabb észérv sem szólt - de mondjuk úgy, hogy az anyagi lehetőségeimhez képest jelentéktelen volt, kerekítési hiba, nem számított. Sehonnan nem hiányzott az, amit arra költöttem - ugyanakkor nem is volt önmagában sem olyan nagy összeg, hogy azzal valami más hasznosabbat lehetett/illett volna tenni...
Az eszmefuttatásom alapvetően az értékarányossági problémákról szólt, a szupersportkocsikat pedig párhuzamként hoztam fel egyes irreálisan drága - de cserébe még műszakilag sem kifogástalan luxusórákkal.
Ne is hasonlítsuk semmihez a szent Rollsot. Nem lehet, ha meg lehet, akkor meg értelmetlen. Ha mégis össze lehet hasonlítani, akkor majd Te megmondod mivel: egy tizenötöd árból legyártott kutyafülével autóval össze lehet hasonlítani, hiszen ott minden paraméterben a Rolls a jobb.
Elmondtam, hol látom értelmét a Rollsnak: ha angol Milord vagy és adott egy háttér: kastély, istálló, lovászok, ezüst étkészlet, séf, inasok, kertész és ősfás park a kastély körül. Ott nem lóg ki, belesimul.
Te ezt lexartad, hogy kellene egy miliő, ahol életre kel a Rolls, megvetted hát hobbiautónak a hétvégékre.
Megérte nyilván, hiszen kisebb volt az értékvesztése, mint egy Suzukinak meg egyáltalán. Meg is védted rendesen a mundér becsületét.
Viszont feljogosítva érzed magad, hogy folyamatosan belerúgj és minősítsed azokat, akik extrém sportautókat vásárolnak "örökösen problémás" "csillagászati költségekkel fenntartható" "kihegyezett, kenési és hűtési problémákkal kínlódó motor" stbstb.
Disszonáns nekem ez az egész, Te mindent jól csinálsz, a világ másik fele viszont segg hülye: Richard Millét vesz meg extrém sportautókat...
Pedig igaza volt, ez egy értelmetlen összehasonlítás.
Amikor egy 60 éves veterán autót te mindenáron egy mai új szalonautóval akarsz összevetni, arra hivatkozva, hogy hasonló értéket képviselnek - az tényleg meddő erőlködés.
Ezzel az erővel tényleg összevethetünk egy Patek mechanikus öröknaptáras aranyórát és egy tíztonnás dízel bányadömpert azzal a felkiáltással, hogy nagyjából ugyanannyiba kerülnek (ja, és mivel a dömper műszerfalán is van egy kvarcóra, az még órának is pontosabb).
Ezzel az a baj, hogy erre rá kell költeni még 5-6 milliót, hogy OT képes legyen...
Glas, szerintem nem vagy túlzottan otthon a régi autók világában. Lehet, hogy az órákéban sem annyira, mint gondolod. Egyébként nem jól látod, 1000MB-ből egész sok maradt (pláne a cseh-szlovák területen). Összességében bizonyosan jóval több, mint régi Rollsból.
Viszont sokaknak volt ilyen autója, sokak számára jelent ez komoly nosztalgiafaktort - ezért simán csak jelentős rá a kereslet is (én is tervezek majd egyet beszerezni, aztán vagy lesz belőle bármi, vagy nem, a veterán autó mindenképpen nagyobb falat és macera, mint egy régi óra a vitrinben, ami tényleg nem kér enni, ha éppen nem használják, és tönkre sem megy a puszta állásban, ha megfelelő körülmények között tároljuk).
A régi Rollsokat olyan nagyon nem keresik (egészen meglepően nehezen tudtam én is túladni rajta), ezért sincs áruk. A német nosztalgiahullám miatt meglepően elszállt például a valóban szép és eredeti állapotú Trabantok-Wartburgok ára is...
Azt még azért gyorsan hozzáteszem, hogy ha most hirtelen 50 ezer forintot ki kellene fizetnem ezért az ócskavasért azzal a kitétellel hogy meg is kell tartanom, akkor rendesen el lenne rontva a napom. Más meg párás szemmel mondaná hogy még az üléshuzat is eredeti vagy mittudom én.
Még egy megjegyzés egyébként - nem volt véletlen az 1000MB párhuzamom, életem első autója még a 90-es évek elején egy nálam öregebb és eléggé ócska 1000MB volt, amiről ezzel együtt csupa szép emléket őrzök. A veterán-piac érdekes anomáliája azonban, hogy ma egy normális állapotú, veterán-vizsgás, vagy vizsgaképes 1000MB (ha egyáltalán felbukkan) annyiba, de inkább többe kerül, mint a hasonló korú Rolls...
No, most akkor magyarázd ezt meg...
Egyébként meg lehet magyarázni, de akkor is érdekes, hogy a közel hat évtizede még 1:15 árarányban mért autók ára mára összeért.
Nézd, ha te teljesen komolyan gondolod, hogy egy cca. 60 éves veterán autót és egy mai korszerű-új kocsit akarsz összevetni pusztán azért, mert a piaci értékük-áruk alapján összevethetők...
Tartok tőle, hogy ha nem érted, mi sántít ezzel, akkor a többit sem fogod megérteni. Bár szerintem érted te pontosan, csak most beleálltál nagyon ebben az "akkorisnekemvanigazam" mentalitásba...
Az autós párhuzamok pedig itt az órás körökben is örökös vesszőparipák, de érdemes látni, hogy az árakban olyan elképesztő szintű anomáliák messze nincsenek mégsem az autók világában - mint az óráknál. A Richard Mille-nek például talán nincs is órája, ami ne lenne drágább bármelyik Rolls modell alapáránál - miközben olyan anyagokból és úgy készített órák is vannak ezek között, amelyeknél teljes joggal megkérdőjelezhető mind a tartósságuk, mind a megbízhatóságuk. Ezek egyszerűen megmagyarázhatatlan dolgok - ha pusztán a józan észre hivatkozunk. Általában nyilvánvaló képtelenség egy még csak nem is különösebben extra, és gépi tömeggyártással készülő, pár grammos óraszerkezet esetében, hogy ennek az "értéke" egy öt-hat nagyságrenddel (!!) komplexebb, tonnás autó értékében legyen. Csakis és kizárólag azért adják ezeket - mert találnak pár vevőt, aki megveszi. Ennyi. Az iparág ezen szektorai kizárólag a sznobizmusból élnek, vastag pénztárcájú de nem túl éles elméjű, ám annál magamutogatóbb rapperek, focisták és orosz gengszterek kötelező "szolgálati kellékei"...
Ezt szakmai-órás szemmel nézve egyszerűen nem tudom pozitívan megítélni, ha erőlködöm, akkor sem. Ahogy adott esetben autós szakember sem a presztízst, meg a kézzel varrott (ezért sokszor egyenetlen minőségű...) bőrkárpitot, a fantasztikus hangorgiát és tényleg letaglózó teljesítményt fogja látni egy Lamborghiniben sem - hanem a túlságosan kihegyezett, kenési és hűtési problémákkal kínlódó motort meg hajtásláncot, aminek még egy hétköznapi kisautónál is sokkal rosszabb a megbízhatósága és tartóssága, miközben még a kényelem és ergonómia is problémás. Igaz, ez is nyújt olyasmit, amit más nem - és akinek megéri, majd megveszi. Ettől még hiába is ragozzuk, "nem igazán jó" az adott termék műszaki értelemben. Viszont, míg az autóknál ezt meg lehet magyarázni (sokkal nagyobb teljesítményt csak nyilván sokkal nagyobb igénybevétel mellett lehet produkálni - ha egyébként a motor, a jármű tömegét-méretét kezelhető tartományban kell tartani) - addig az óraiparban nincsenek nagy igénybevételek, és a pusztán mechanikával elérhető határokat bizony már egy évszázada el is értük, és én nem látom túl sok értelmét az olyan öncélú innovációknak, amelyektől valójában már nem jobb és használhatóbb lesz egy óra - inkább rosszabb.
De vásárlók többsége nem ért a témához (azért is lehet ezt egyébként egyáltalán csinálni), meg lehet etetni marketinggel, el fogja hinni, hogy neki a szilícium rugótól, a CoAxial, DynaPulse gátszerkezettől sokkal jobb lesz, ahogy azt a süketelést is, hogy ezzel valami különleges-egyedi dolgot kap (miközben kifejezetten csak ipari tömeggyártáshoz alkalmas vákuum-technológiákkal lehet ezeket az alkatrészeket előállítani) - aztán majd hosszú távon letisztul, hogy mi lesz ezek sorsa. Lehetne hivatkozni párhuzamokra, nagyot futott egy időben az autóiparban a Wankel is, aztán mostanra, hogy a legtovább kitartó Mazda is feladta, végképp eltűnt, de voltak múló divatok szép számmal az óraiparban is, "menő", a 60-70-es években drága modellekben is megjelentek műanyag tokok és szerkezeti elemek, nem volt kimondottan olcsó óra (ha nagyon drága sem) egy Tissot Autolub sem anno, meg volt egy rövid életű divatja a fatokoknak is - aztán rendre kiderült, hogy ezek nem tartós, nem időtálló és ellenálló megoldások. Majd meglátjuk, a mostani divatokkal mi lesz.
Össze lehet vetni, csak értelmetlen. Ja, vannak hasonló árban. Ja, akkor jogos. Ja, nem vagy okos.
csicsau szakszervezeti megbízott és mínusz-nyomkodó ezt nem engedélyezte?
- nem vagyok szakszervezeti megbízott, meg önkéntes rendőr se - honnan a bánatból asszociáltál erre, b+?
- sose nyomkodok mínuszt, egy hülyeség ez a funkció, meg egyáltalán. Csak a hozzád hasonló, frusztrált, agresszív kispöcsöknek jut egyáltalán ez a lehetőség eszébe.
Miért is ne lehetne összevetni ezt a két autót? Mert csicsau szakszervezeti megbízott és mínusz-nyomkodó ezt nem engedélyezte?
Most hirtelen kilistázva a legnagyobb magyar oldalról 5 és 10 millió között 5 db 70-es évekbeli Rolls kelleti magát. És az Octavia is ez az árkategória.
Az 1000MB Skoda meg a Rolls viszont nem egy árkategória. Sem most, sem régen, sem semmikor!
Jobb volt a Rolls mint a Skoda 1000MB? Jobb! Na de milyen áron??
1966-ban egy Skoda 1000MB 437 angol font volt, egy Skoda Octavia Super Combi 495 font
és egy Rolls Silver Shadow 6557 fontba került.
Tizenötször drágább autó jobb volt mint a másik. Igen. És? Ebben mi a meglepő???
Nyilván az értelmes összehasonlítás az lett volna, ha a 67-es öreg Mk1-es Shadowt mondjuk egy korabeli 1000MB-s Skodával vetünk össze (az tökéletesen jól megfelelt akkor a mai Octaviának).
Érdekes keretet ad ennek az egész kérdéskörnek amúgy az, hogy nyilvánvalóan nem túl értelmes összevetni egy 50-70 éves autót egy mai korszerű és új kocsival. Ahogy egy 40 éves számítógépet sem egy maival.
Ám egy öreg órát sokszor simán össze lehet méregetni a maiakkal, és még az sem biztos, hogy szégyenben fog maradni bármilyen szempontból...
De régen volt... Emlékszem, hogy egyszer piacozás után beültünk hátra, és a lehajtható asztalkára terítettük ki a zsákmányt. Volt meglepetés a szovjet óráknak, hogy milyen környezetbe kerültek hirtelen :-D
Ó, dehogynem került, ezek az autók egyébként még új korukban sem voltak kiemelkedően jó kocsik. Szépek voltak, pompázatosak voltak, kényelmesek voltak, sokat nyújtottak a kor színvonalán - de már új korukban is megbízhatóbb volt nálunk egy VW Bogár is... Azért nem volt tragikus sem akkor, sem most a dolog, de pont ez a kocsi ez a hasonlattal élve egy olyan majom, ahol hosszú távon a banán a drágább...
Biztosítalak arról, hogy nem én mínuszoltam. De arról is, hogy bennem is felmerült...
A posztodat viszont most már nehezen tudom értelmezni. A "morgolódásom" annak szólt, hogy a legújabb-legdrágább luxus-óráknál is, de amúgy az autóknál is egyre erősebben tapasztalható olyan, bármi áron valami különbséget, látszólagos technológiai innovációt erőltető irányvonal, aminek a vége adott esetben egy megkérdőjelezhető használati értékű megoldás lesz, ami végül annyira sem lesz tartós és megbízható, mint bármelyik konvencionális hétköznapi bármimás.
Az autóknál még azért rá lehet érdemben játszani a messziről is feltűnő megjelenésre, a kvázi kihasználhatatlan (és mint Jota minapi esete a Lamborghinivel is mutatja, valójában ön- és közveszélyes, értelmetlen) irdatlan teljesítményre. Mert azért egy Ferrari vagy Lamborghini hiába mutat kifejezetten siralmas megbízhatósági-tartóssági mutatókat, azért mégiscsak tud rendkívüli teljesítményt és élményt nyújtani - nyilván messze irreális áron, no, de ameddig van, aki megfizeti, addig lesz is ilyen.
Nyilván az óráknál is így van, de ezek eleve messze nem alkalmasak olyan szintű magamutogatásra, mint egy autó (az emberek többsége oda sem figyel rá, egyáltalán nem is ért hozzá) - viszont azért egy bármilyen drága órától is elvárható lenne, hogy a hétköznapi órák megbízhatóságát nyújtsa, és a túlerőltetett innováció ennek bizony sokszor a kárára megy...
Az Omega például 25 év után sem tudta még máig sem elérni azt a CoAxiállal, hogy ugyanolyan stabil és megbízható legyen, mint egy mezei horgonyjárat. Már nincs vele annyi gond, már nem üzemszerű, hogy folyton megáll, és többet van az óra szervizben, mint a csuklón (mint a korai 2500-as szerkezetek) - de még így sem tudja azt hozni, amit a cég 40-50 évvel ezelőtt az olcsóbb modelljeiben is tudott.. Most viszont a szilícium rugók erőltetésével újra romlik a megbízhatóság... Cserébe már minden drága, a szerviz is drága. Ezt én nem érzem valós előrelépésnek, sőt - és ezek után nem örülök, ha például a Rolex is erre a vonatra próbál éppen felülni... Miközben a mechanikus karóránál a pontosság hajszolása pont úgy értelmetlen már rég, ahogy a szupersportkocsiknál a lóerők halmozása - papíron persze jobban mutat az 1000 lóerő, mint a 450, de a valóságban az utóbbi is önveszélyes és kihasználhatatlan. És egy mechanikus óra semmilyen trükkel sem lesz úgysem olyan pontos, mint egy korrekt kvarc-szerkezet.
De ez egy részben szubjektív vélemény - azt meg majd meglátjuk, hosszú távon hogy fog működni.
Viszont az, hogy az öreg Rollson rágódsz - az most nekem értelmezhetetlen. Soha egy percig nem merült fel részemről, hogy egy 5x éves veterán autó jobb lenne akár hétköznapi, akár bármilyen használatra, mint egy mai, új állapotú és modern konstrukció. Pontosan úgy van, ahogy írtad, egy mezei Octavia megeszi reggelire kb: minden szempontból, megkockáztatom, még kényelem szempontjából is, és ha nem is az Octavia, de a Superb hátul is hasonlóan tágas, elől meg valójában tényleg egy mai kisautó is otthonosabb és praktikusabb nála. És igen, örökösen valami baja volt, amivel foglalkozni kellett - a Totalcar leghosszabb Népítéletét írtam meg amúgy róla, kétszer is "címlapos" volt, és még be sem fejeztem - és nyelte a pénzt is ez rendesen. De, ahogy írtam, összességében - lévén gyakorlatilag petákra annyiért adtam el, amennyiért vettem - annyiba került, mint, ha vettem volna egy hétköznapi kisautót, és azt használom 14 évig. Annál az értékveszteség lett volna nagy - itt az nem volt, szervizköltség igen, elnyelte ennyi idő alatt a bekerülési árát simán, picit talán többet is. De azért nem robbant le folyton, a problémák általában fokozatosan jelentkeztek, a hidraulikával is hiába volt sok gond, azért a két szivattyús és három körös rendszer valamennyire mindig működőképes volt - no, de ez egy leharcolt és kora relációjában túlbonyolított vén veterán autó volt, nem is értem, hogy merült fel benned az, hogy egy mai új kocsival hasonlítsuk össze? Egy mai új Rolls az megfelelő karbantartás mellett hétköznapi használatra is teljesen megbízható jármű lenne - nyilván szintén irreális költségekkel. És a hétköznapi használhatóságot az ember gyűjtőként, rajongóként nem feltétlenül várja el egy 300 éves zsebórától, vagy egy 70 éves veterán autótól - ám egy teljesen, "bolti új" terméktől igenis elvárja, és el is várhatja joggal - és ha ez sérül, akkor azért van mit szóvá tenni.
Igen, mindent meg tudsz magyarázni, azt már régóta tudjuk. Utólag. Csak valahogy nem őszinte a story. Valahogy jobban hiszek a totalcaros Csikósnak aki leírta, hogy mekkora monstre szopás egy veteránautót üzemeltetni.
De neked nyilván szerencséd volt. Nem romlott el soha semmi, nem tolatott bele egyetlen balfasz sem. Így ezek a költség-elemek nálad nem jelentkeztek.
"jóformán használhatatlan és örökösen problémás, csak csillagászati költségekkel fenntartható luxus-sportautók világá"-ról írsz, miközben a Te autód használhatóság szempontjából dettó ugyanaz: sokat zabál, parkolni nem lehet vele, még csak nem is sportos. Nem ültem benne, de szerintem egy dízel Skoda Oktávia megeszi tétre helyre befutóra az összes technikai paraméterét illetően. Nyilván ezért használtad csak hétvégén, a Belvárosban meghalt volna ez az autó 25 literes fogyasztás mellett pont ugyanúgy mint az általad lenézett luxus-sportautók.
A Rolls egyvalamiben verhetetlen: elegánsan tud bekanyarodni egy írországi kastély kocsifelhajtójára.
Az ellenszenvet én ott érzem, amikor a mínuszokat nyomkodják egyesek más véleményéhez. Nekik már csak ez maradt...
És nem is kerül túl sokba fenntartani se, mert egy ósdi, egyszerű szerkezet ez az autó. Fillérekért lehet hozni ilyet, egy cimborám is üzletelt ezekkel. Az alváza sose rohad el, annyi vas van benne, a kasznit kell rendbetenni,meg a belteret kiglancolni.
Ó, hát a műszerfali órájáról (konkrétan egy egyébként semmi extra, billegős, svájci-horgony járatú, de elektromágneses felhúzású Kienzle volt) cikket is írtam.. :)))
De tessék, itt van róla pár kép. Szóval azért nem volt olyan "tré"... ;)))
