Engem ugyan nem zavar. Ha csak az nem, hogy akkor ugyan KINEK A NEVÉBEN kavarnak itten? Miért a Sándor László tépte ma reggel is a száját a TV-ben, miért nem az Ágota, vagy az a ferde szájú öreg muksó?
u.i:
Nehogy azt hidd, hogy "elvi" alapon vagyok szakszervezetellenes. Merő önzésből! Világ életemben "munkavállaló" voltam, de a '80-as évek eleje óta semmiféle szakszervezetnek nem vagyok tagja. Én ugyan fel nem jogositottam egyiket sem, hogy "védje" az érdekeimet! Nem akarok úgy járni, mint a bányászok, a kohászok, vagy a szekszárdi húsosok...
Vettetek már részt üzemi tanácsi választáson? Nagyon demokratikus az egy
szakszervezet jelöltjei közötti válogatás. Akkor már jobb szerettem
_függetlenek_ közül választani. Ha jól
értem többeknek mégsem tetszik, hogy az
üzemi tanács is szerződésképes legyen.
Nahát én hajlandó lettem volna 97-ben
sztrájkolni: Horn miniszterelnök úr
leszólt a vállalatnak, hogy idén azért ne emeljenek annyit, a mun káltató
lelkesen teljesítette a kérést (a
legtöbben gyakorlatilag _nem_ kaptak
béremelést).
Na most azt hiszitek, hogy ztrájkoltunk?
Jó dolog az az érdekegyeztetés...
még jobbak a szakszervezetek...
azfix
"Amennyire én tudom a SZOT/MASZÓSZ eddig csak ÁLLAMI ALKALMAZOTTAKAT vitt ki az utcára. (Azok közül is
főleg a rendőröket, meg államigazgatási dolgozókat..."
Az azert ne zavarjon, hogy egyik sem tartozik a fenti szervezethez..
Hát lehet, hogy igazuk van, de azért azt hozzá kellene tenni, hogy sok mindennel úgy van, ha működik akkor nem nagyon figyelünk rá. Csak akkor vesszük észre, ha akadozik a működése. Én úgy gondolom, hogy ez a helyzet az ÉT-vel is.
A Népszabiban megjelent egy cikk az MSZOSZ elnökével. Most úgy tűnik, mintha ő lenne elégedetlen a többi konföderáció vezetőivel:
"A szakszervezetek tűrőképességéről az MSZOSZ elnöke azt mondta: a kormányzat partnereivel szembeni rendkívül arrogáns magatartása kihat a munkahelyi viszonyokra is. Fennáll a veszélye annak, hogy a munkáltatók közül is sokan elfogadhatatlan stílust engednek meg maguknak a helyi érdekképviseletekkel szemben. Ez pedig erővé szervezhető elégedetlenséghez vezethet, elkerülhetetlenné válik a közös fellépés. Sándor szerint ha ezt valamennyi szakszervezet felismerte volna, nem következik be az a megalázó helyzet, amikor a többszöri diktátum, a megalázások sora után néhány szakszervezeti vezető fontosabbnak tartotta személyes jelenlétét a Gazdasági Tanács alakuló ülésén, mintsem hogy távolmaradásával is a helyzet tarthatatlanságát demonstrálta volna. Jelenlétükkel súlyos hibát vétettek a konföderációk - jelentette ki az MSZOSZ elnöke."
Aztán az előző rendszer miatt a mostani nemzedéknek nincsenek a sztrájkkal kapcsolatos hagyományaik, tapasztalatuk. Emberileg érthető, ha inkább dolgozni akarnak ahelyett, hogy másokkal szolidaritást vállalva sztrájkoljanak, és csak akkor döbbennek rá az összefogás szükségére, amikor már nekik van valami bajuk. Nem mindenkinek volt lehetősége részt venni a csehszlovák bársonyos forradalomban.
"A kilencvenes években, a társadalmi, gazdasági rendszerváltozást követően a munkavállalók nem hittek abban, hogy közösen megvédhetik érdekeiket, egyéni megoldásokkal próbáltak úrrá lenni gondjaikon. A nagy csapások, a sok keserű pirula azonban többé-kevésbé kijózanította a dolgozókat, és ma már többségükben megerősödött az a hit, hogy csak az összefogás vezet eredményre. Tudat alatt azonban még mindig ott bujkál, hogy ha lehet, személyesen ne kelljen feladatot vállalniuk. Sokszor a szakszervezeti vezetőknek teszik fel a kérdést: mikor indulunk már végre az utcára? De amikor meghirdetnek egy akciót, a szerény részvétel nem tükrözi az igényeket. Sándor bírálja az MSZOSZ aláírás-gyűjtési akciójában részt vevők aktivitását. Mint elmondta: bár példátlan a magyar történelemben, hogy öt hét alatt 450 ezer aláírás gyűlt össze, megfelelő szervezés esetén másfél millióan is csatlakozhattak volna, és akkor jobb pozícióban lehetett volna tárgyalni."
(Népszabadság, 1999. április 22., csütörtök)
Teljes cikk: Mazsolázás a sajtóban
Munkások persze vannak. A csak éppen a MASZOSZ a kijárós taktikát alkalmazta az elmúlt időszakban ezért aztán a sztrájkokat nem is ő, hanem a közalkalmazottak és hasonlók (nem MSZOSZ) szakszervezetei szervezték. Az a munkapiac átalalkulásával világtendencia, hogy a fizikai munkások érdekérvényesítő képessége és evvel sztájkhajlama gyengül, a szellemieké nő.
Kiváncsi lennék arra, hogy ossza egymást az utcán a GYOSZ, meg a Kormány.
:-)
A munkásokra se számits. Hála az eddigi "hathatós érdekvédelemnek", olyanok már nincsenek. :-(
Amennyire én tudom a SZOT/MASZÓSZ eddig csak ÁLLAMI ALKALMAZOTTAKAT vitt ki az utcára. (Azok közül is főleg a rendőröket, meg államigazgatási dolgozókat...) Ahhoz meg mi köze a GYOSZ-nak?
Nem volt ennek az ÉT-nek már sok értelme! Jót üldögéltek a jó meleg teremben, ették a potya pogácsát, oszt este benne voltak a TV-ben. Ennyi.
"Az ÉT tegnapi ülésén a szociális partnerek tudomásul vették, hogy a kormány kezdeményezésére megszűnt az Érdekegyeztetô Tanács. A kabinet, a munkaadók és a szakszervezetek hatórányi vita, a tervezet több pontjának módosítása után elfogadták az új fórum, az Országos Munkaügyi Tanács ideiglenes alapszabályát, az MSZOSZ kivételével, amely a testületi állásfoglalás után dönt arról, hogy csatlakozik-e a megállapodáshoz. Az Érdekegyeztetô Tanács ülésének kezdetén Vígh László, az ÉSZT elnöke kezdeményezte, hogy a közszférában tapasztalható feszültségek miatt kezdôdjön tárgyalás a kormány és a közszolgálati szakszervezetek között. Fónagy János, a gazdasági tárca államtitkára jelezte: május elején megindulnak ezek a megbeszélések. Bejelentette: a kormány április 29-re összehívja a Gazdasági Tanács újabb ülését, hogy megvitassák a fórum résztvevôivel a tervezett hároméves költségvetés irányelveit."
(Magyar Nemzet, 1999 április 22.)
"létrehozzon a saját érdekegyeztető fórumomat, ahová csak azt engedem be, aki jól viselkedik."
És hozzátenném, hogy a játékszabályokat is maga szeretné kialakítani, persze valamilyen mondvacsinált egyeztetéssel egybekötve. Ha az ÉT megszűnik, akkor nem lesz olyan fórum, ahol az OMT szabályait egyeztetni lehetne, hiszen az OMT ideiglenes alapszabályát a kormány dolgozta ki, az ÉT megszuntével pedig már semmivel sem lehet rávenni a megváltoztatására. Vagy mégis van más eszköz?
Megszakadhat a párbeszéd?
„A tervek szerint ma ül össze utoljára az Érdekegyeztetô Tanács, helyét az Országos Munkaügyi Tanács foglalja el. Herczog László, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára lapunknak elmondta: az ÉT eddigi jogosítványai - például a minimálbér emelése, a munkaszüneti napok meghatározása - az OMT hatáskörébe kerülnek. Az új fórum ideiglenes alapszabály-tervezetét a múlt héten juttatták el a szociális partnereknek."
„Borsik János, az Autonómok társelnöke lapunknak elmondta: ex lex állapot alakulna ki, ha a szakszervezetek elismernék az ÉT megszüntetését, hiszen az OMT még nem létezik, a tervezett ideiglenes alapszabály pedig nem ad garanciát a makroszintű érdekegyeztetésre, ezért az ÉT mandátumát június 15-ig meg kellene hosszabbítani. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint több szakszervezet akkor fogadná el az OMT ideiglenes alapszabályát, ha annak keretén belül költségvetési kérdéseket is meg lehetne vitatni, illetve az új fórumok létét jogszabályok rögzítenék, csakúgy, mint az ÉT-ét. Információink szerint, ha a szakszervezetek nem fogadják el az OMT létrehozását, akkor megszakadhat a szociális párbeszéd, mert a kormányoldal ragaszkodik ahhoz: a mai az utolsó ÉT-ülés."
(Magyar Nemzet, 1999. április 21.)
Az ügy 2 dolog miatt komplikáltabb ennél:
1. Nincsenek igazán jól működő ágazati érdekegyeztetések, emiatt aztán egy csomó ágazati probléma rázúdul az országos ÉT-re.
2. A kormány, országgyűlés stb. egy csomó döntéssel befolyásolja a béreket, egyrészt a gazdaságpolitikával, másrészt közvetlenül: közalkalmazottak stb.
SZVSZ persze a lényeg a következő:
A kormány nemigen óhajt szóbaállni a szakszervezetekkel, tehát a menet a következő: létrehozon a saját érdekegyeztető fórumomat, ahová csak azt engedem be, aki jól viselkedik.
Tudtommal a "mindenhol Európában" működő ÉT lényege, hogy a munkavállalók alkudoznak a munkaadókkak, a kormány meg közvetít. A magyar ÉT lényegileg más: a kormány a legnagyobb munkaadó szerepében diktál (próbál diktálni), az egyéb munkaadók szervezetei a munkavállalókkal közösen megpróbálnak védekezni. Ennek során értek el nagy (látszat) sikereket: ilyen volt például a TGM (ebben az értelemben: Társadalmi-Gazdasági Megállapodás) elutasítása. Főleg H.Gy. örült: ettől érezhette magát annyira erősnek, hogy kirúghassa Békesit, akire piszokul féltékeny volt.
SZVSZ a dolgok mindaddig így maradnak, amíg a munkaadók és a munkavállalók szervezetei meg nem erősödnek (a nem állami/önkormányzati alkalmazottak 93–97 %-át max. 10 fős cégek foglalkoztatják). A kormány cefetül hajt, hogy ez ne történhessen meg — lásd a kamarák jogállásának változtatását.
A háromoldalú egyeztetés mindenütt működik Európában
Tízéves történetének végéhez közeledik az Érdekegyeztetô Tanács: a társadalmi párbeszédrôl szóló új koncepció értelmében megszűnik, utódja az Országos Munkaügyi, illetve a Gazdasági Tanács lesz. Az egyeztetô fórum egy évtized alatt több fontos döntést hozott, de elôfordult az is, hogy a társadalom szinte minden rétegét érintô kérdésben nem sikerült megegyezni, akár úgy is, hogy a kormány döntésével egyszerűen megkerülte az ÉT-t. A rendszerváltás óta működô fórumot számos jogi bizonytalanság is övezi. Valójában csak a mindenkori kormány legitim (ezt a választások biztosítják), - arra nézve, hogy milyen szervezet ülhet az ÉT-ben, még nem született egyértelmű szabály.
"Az ÉT egész fennállása során komoly vitát váltott ki, hogy a benne ülô szervezetek milyen legitimitással rendelkeznek. Hiszen nem mindegy - akár a munkáltatói, akár a munkavállalói oldalon - hogy egy-egy tömörülés egymillió, vagy éppen néhány száz embert képvisel, már csak a megállapodások betarthatósága miatt sem. Az ÉT megalakulásakor ugyanis egyetlen szervezetet sem zártak ki, mondván, a demokratikus átalakulás során minden munkavállalói és munkaadói tömörülésnek idôt kell adni, hogy megerôsödjön. (Ma is járja a mondás: az ÉT-ben azok kaptak szerepet, akik alakulása idején a Kossuth tér környékén jártak.) Paradox módon a mindenkori kormány legitimitását a választások biztosítják, - a másik két oldal nem tudott egyértelmű és érvényes reprezentativitási szabályt elfogadni. Tény viszont, hogy sok változás történt a munkaadói oldalon. A szakszervezetek - egymásramutogatások és vádaskodások közepette - kidolgoztak egy súlyozott szavazási szabályt a munkavállalói oldalon. Az érdekegyeztetés megújításáról évek óta egyetértenek a partnerek, ennek módja a vitatott kérdés. Európa-szerte működik a tripartit érdekegyeztetés, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) működése is ezt bizonyítja - véli Nagy Sándor. Most még bízni lehet abban, hogy a társadalmi párbeszéd megújításáról szóló megállapodás - mely lényegében megszületett - életbe is léphet a felek egyetértésével."
(Népszava, 128. évfolyam 77. szám, 1999. április 6., kedd)
Teljes cikk: Mazsolázás a sajtóban
Ezek szerint Nagy Sándor tegnap még optimista volt.
A szaxervezetek mostan keresik az új hejüket. Mer a Horn-érában ugyanúgy asszisztáltak a kormánypolitikához, mint a Kádár-rendszerben. Most meg meg kellene találni a helyüket, hogy azok legyenek, amire valaha alakultak: a dolgozók érdekvédelmére. Csakhogy egyelőre senki nincs köztük olyan, akinek ilyen tapasztalata lenne.
Az ÉT, tudtommal, meghalt, nem hívják össze többet. A kormány új egyeztetési formával próbálkozik, és ahogy emlékszem, április elején fog összeülni eloször az ÉT utódja.
Hali mindenkinek!
Nem tudom, hogy volt-e már ilyen téma, ha igen, akkor pls irjátok meg a topic-ot. Tehát tudnátok segiteni nekem a témában? Minden érdekel az ÉT-vel kapcsolatban, föleg mit gondol a kormány és a szakszervezetek az ÉT jővőjéről. És föleg a TI véleményetekre lennék kiváncsi a témával kapcsolatban. Pl: Szerintetek van jővője az ÉT-nek és ha van milyen formában müködik tovább?
