Keresés

Hogy mi az élet célja ?

Egyszer, majd megfogalmazódik benned....

Ne csak álmodozz róla,

De megvalósítani is tudd a terved !

(saját)

Emlékkönyvedbe ha lapozol,

Iskolás korodról gondolkozol,

Eszedbe jut róla, ki e pár sort írta,

Ki szeretettel őrzi arcodat

És szeretné boldognak tudni

                                   sorsodat.

Adhat még az élet

Kincset, márványt, palotát,

De egyet nem adhat,

Kétszer édesanyát.

Túros tészta mákos csík,

gondolj rám, ha bolha csíp.

Evezz, evezz az élet tengerén,
evezzen feléd egy suszterlegény,
de ne börköténnyel, kaptafával,
ha nem szerelemmel, boldogsággal.
Holnap elhozom az emlékkönyvemet anyukámtól. Böghetnékem van.

Amíg kicsi a lány, szereti a babát,

a fiú meg a lovaskatonát.

Aztán megfordul a világ: a fiú szereti a babát,

a lány meg a lovaskatonát.

-------------------------------------

Nem azok a jó barátok, akik emlékverset írnak,

Hanem akik veled együtt nevetnek és sírnak...

-------------------------------------

Szép kislánynak naplójába

mit is tudnék írni?

Ne tanulj meg (kicsi) ...

soha-soha sírni!

Legyen boldog minden órád, perced!

Hisz érted is eljön majd a mesebeli herceg.

-------------------------------------

Fiúk előszeretettel írták:

 

Kis Petőfi nem vagyok,

verset írni nem tudok,

ezért csak azt kívánom,

légy boldog e világon!

Ha szerelemtől hevülsz,

ülj a jégre, s lehűlsz!

 

Túrós tészta, mákos csík,

gondolj rám, ha bolha csíp!

 

Utolsó lapra írom nevemet,

hogy utolsó legyek, kit Te elfeledsz!

Nevető tündérke, mosolygó kis hamis,

minek neked emlék, hisz az vagy magad is!

 

Két szép kacsod előre mutat,

Te már látod azt az utat!

Te már látod, hisz Te mész rajta,

El ne feledd, ki e pár sort írta!

 

Aki ezt az emlékkönyvet ellopja,

Tüskés deszkán gatya nélkül csússzon le a pokolba!

Evezz, evezz az élet tengerén,

de ki ne köss a bánat szigetén!

Legyen erőd tovább evezni,

s a boldogság szigetén boldogan kikötni!

 

Az utolsó oldalra csak annak szabad írni,

aki ezt a kislányt feleségül kéri!

Én is tartanék rá számot,

de sajnos szoknyában járok!

 

Ha majd a rövid ruhát a hosszú váltja fel,

Ha majd a játék helyett a szerelem érdekel,

Ha majd a boldog férj az oltárhoz vezet,

Akkor se feledd e baráti nevet!

A virág elhervad,

Levele lehull.

Az emlék megmarad,

Élj boldogul!

 

&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&

 

Evezz, evezz az élet tengerén

S kalauzoljon utadon a remény

Ha utadon valami baj ér,

Legyen rövid, mint e kis költemény!

 

&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&

Keress, álmodjál, ébredj fel,

Csalódjál, mert csalódni kell.

Én csak azt kívánom:

Hoszú legyen álmod,

Ébredésed késő,

S kicsiny csalódásod!

 

***********************

 

A te szemed olyan kerek,

Ahányat lát, annyit szeret.

 

***********************

Tanuld szeretni a szépet,

Hidd a jót és az igazat.

S remélhetsz boldog életet.

 

 

Köszi, hogy írtatok bele!

 

××××××××××××××××××××

 

Sokat gondol valaki rád,

mikor nem is érzed.

S hogy a szívem néha fáj...

nem is olyan vétek.

Veled lennék lépten nyomon

s a tavaszi fényben

Elsuttognám csöndesen,

Hogy meghalnék érted...

 

××××××××××××××××××××

 

Mi az emlékezet?

Egy szépen nyíló virág,

Ha gondját viseled,

Éled, s nyílik tovább.

De ha gondjaidat

Elfordítod róla,

Elhervad, elszárad,

Mintha nem lett volna soha!

 

 

Visszatekintve csak most
látom, hogy a lelkem
egyetlen kíserője
a Szeretet volt
Mélyen belülről a lelkem
így kiált:
Ne várj!
Engedd át magad
a Szeretetnek

 

Mauláná Dzsalál-ad-Dín Rúmi:

Hát ez thök jó :)

Holnap megkeresem az emlékkönyvemet és írok ide bele ni.

A múlt nem arra való,

hogy emlékezzünk rá, hanem arra, hogy

tanuljunk belőle.

Az emlék olyan virág, mely

nem hervad el soha,

Melyet féreg nem rág,

Vihar nem hord tova.

Gyűjtsd hát egy csokorba amennyit

csak lehet,

S őrizd meg a többi közt az én emlékemet!

Kedvező szél hajtsa

                    vitorládat.

És örömök közt éld le

Életed minden napját!

Móricz Zsigmond bácsi szavait

idézem, nála jobbat nem írhatok,

én sem. Fogadd meg tanácsát a végsó órákig, LÉGY JÓ - kis

barátnőm, LÉGY JÓ MINDHALÁLIG!

Hallgas a szív szavára,

Mindent utána tégy,

Szeress, kit szerethetsz,

De hűtlen sose légy!

Szeretettel mindent elérhtsz,

Szeretet nélkül semmit.

Az én szívem egy kis óra,

Szeretet a rugója,

Mindig csak azt ketyegi,

Hogy a .....-t szereti!

Nagymamám testvére írta annak idején az enyémbe.

A szerelem olyan mint a gyorsvonat,
amelyben a szív a vezető,
de mellé be van osztva,
az ész mint fékező.

Az emlékkönyv valahol elkallódott, de ez a vers eszembe jutott. Pont most. :-)

Mint virágos völgy ölében
Kis pataknak habjai,
Oly vidáman follyanak le
Életednek napjai.

Óh, ne gondold, hogy a jövő
A jelennél szebb legyen,
Gyermekkorod boldog álmát
Nem pótolja semmi sem.
Csak amikor életednek
Rózsafája már lehullt,
Akkor látod mennyi szépet
Rejt magába a múlt.

Eszembe jutott még valami:

Emlékkönyvbe olyat írok,
mi helyzetednek megfelel,
Tiszta szívből azt kívánom,
szekundára ne felelj!

Ha majd egyszer, sok év múlva
Hajad fehér lesz, s kezed reszkető...
A kisunokáid közt üldögélve,
A legkisebb egy könyvet vesz elő.

Te felnyitod a könyv tetejét,
Eszedbe jutnak a régi arcok,
Melyeket már takar a sír,
A kisunokák összesúgnak...
Nézd! A nagymama sír.

ez egy jó kérdés. hol van?

"Szedd a tavasz virágait
Egy csokorba össze,
Rózsát is tégy belé,
Egyet-egyet közbe.
Tekints néha rájuk,
Látni fogsz a multba,
Eszedbe fog jutni,
Ki e pár sort írta."

"Az életben legszebb fiatalnak lenni,
Mindennek örülni és vidámnak lenni.
Életed kísérje csillag ragyogása,
Gyönggyel legyen koszorúzva
boldogságod koronája."

"Szép legyen életed, mint a kiekelet,
Ne háborítsa semmi a csendet.
Minden perced, amit a jó Isten élni hagy,
Olyan szép legyen, mint Te vagy."

"Holnap mi lesz? Csak ne kutasd!
A sors ahány napot nyújt,
Vegyétek nyereségnek azt..."