Ügyvédi irodánk főként adóellenőrzési ügyekre specializálodott. Pl. vagyonosodási vizsgálat, visszaigénylendő áfa, beragadt áfa, jövedéki ügyek, szerződések adójogi megítélése, felszámolás, könyvvizsgálati és adójogi cégátvilágítási ügyek. Ezeken kívül leendő ügyfeleink a klasszikus ügyvédi feladatok megoldásával kapcsolatban is nagy biztonsággal fordulhatnak hozzánk segítségért, megoldásért.
Jelenleg kiszámlázok 1,5 miot, nincsen ÁFA, akinek számlázunk, egy nyelviskola, aki alanyi adómentes. Kilépek az EVA-ból, kiszámlázok 1,5 miot és adom magamnak fizetésnek. Továbbra sem értem, mit mondasz.
Tegyük fel, hogy van egy EVA-s Bt, mondjuk 1,5 mio éves árbevétellel. Az EVA viszi ennek 30 %-át, a beltag ad magának mondjuk 100.000 HUF/hó fizetést, ez után van 46-47.000 HUF járulék, marad durván 500.000 HUF éves szinten. Mi van, ha a a Bt kilépaz EVA-körből és a beltag a teljes éves árbevételt magának adja fizetésként? Elvileg 300.000-rel több marad. Helyes ez a logika?
Segítséget szeretnék kérni. Tanár vagyok egy iskolában (közalkalmazott) és mellette egy másikban óraadó. 1, Cégautóadót hogy és meddig kell befizetni? (Havi 500 km kevés többet megyek kiküldetésit meg nem hiszem, hogy kifizetik) 2, Km óra állást kell e írni az útnyilvántartásba? 3, Milyen költségeket tudok elszámolni? 4, Van ingyenes útnyilvántartó program? 5, Számla kell a tankolásról?
Kedves mindenki, sokat segítenétek a szakdolgozatom kapcsolatán, ha kitöltenétek ezt a nem túl hosszú kérdőívet, illetve ha mindenki kitenné az üzenőfalára, vagy kitöltetné különböző korú emberekkel, a segítséget előre is köszönöm
Nem tudom, hogy jó helyen járok-e... Itt esetleg lehet könyvelői tanácsokat tippeket kérni?
Olyasmi érdekelne, hogy van egy friss fiatal cégem. Erre szeretterm volna eredetileg céges kishaszonjárművet vásárolni, de a hitelbírálaton nem ment át, mert új cég... Ezért megvettem saját névre részletre. Kishaszon Citroen Jumper-ről beszélünk. Valahogy valamit el lehet számolni visszatéríteni vagy adóból leírni ilyen formában? Üzemanyag, javítás, karbantartás, pálya matrica, vagy bármi más? Azon is gondolkoztam, hogy megjelölném üzembentartónak a céget talán az még járható... Ha magán néven nem lehet ilyeneket megoldani. Vagy jobban járok ha bérbe adom a cégemnek?
Szóval ilyesmiben szeretnék tanácsot kérni. Hogy járnék a legjobban.
Meg a kis kezdő vállalkozások is, akiknek még nincs sok pénzük a komolyabb reklámokra. Tudod, az emberek már csak ilyenek: valamiért szeretnének nem éhenhalni. A nagyok meg akkor is teleszórnák a postaládádat, nyugodt lehetsz benne. Nem az a környezetvédelem, ha nincs szórólap-információ, hanem az, ha a papírt minél famentesebben csinálják, és utána az emberek nem szanaszéjjel dobálják a szemetet. Vagy nem erre gondoltál?
Mi lenne, ha egyszer végre rájönne a Hivatal (és a közélet) arra, hogy a reklámokat nem csupán adóalapcsökkentő költségként lehet elszámolni, hanem az adózott nyereség terhére is.
Kitörne a papírspórolási láz és tönkremennének bele a gagyikultúra intézményei?
Sziasztok!
Érdeklődnék hogy amennyiben Tenerifén vásárol az ember ingatlant ,és előtte magyarországon eladja egy ingatlanját az után kell-e adót fizetni? Tehát a tenerifei vásárlás "beleszámít-e" ?
Mert ha csak úgy eladsz egy frissen vásárolt ingatlant,akkor elég sok adót kell utána befizetni az államnak, amennyiben nem veszel egy másikat, de az beleszámit-e ha az a másik nem magyarországon van,hanem Tenerifén?
szeretném megkérdezni hogy szeretném eladni a 32éves lakásomat 16kerületbe 14millióért és nem szeretnék más lakást venni tehát hány százalék adót kell majd fizetnem?mondták mégis nem kell fizetni mert öreg a ház !tényleg?
Sziasztok!
Valaki segítségét kérném abban a kérdésben, hogy egyéni vállalkozóként elszámolható-e a másoddiplomás továbbképzés.(tevékenységi körhöz kapcsolódó) Én azt hallottam, hogy nem, - csak alkalmazottat iskolázhatok be, magamat nem -, de talán ez mégsem így van. Várom mielőbbi segítségeteket, mert elég sürgős lenne!
Előre is köszi!!!
Most hallottam, hogy lehet visszavonja az apeh a reprezentáció szigoritást. Állitólag ők sem gondolták komolyan ezt a baromságot, de azt hitték az ogy úgy se hagyja jóvá, hanem kihúzzák. Nos, nem húzták ki. Állitólag az APEH-ban az elvtársak már dolgoznak a visszavonás technikáján, mostmár csak az ogy-n múllik mi lesz.
Szia. Ez is egy lehetséges lépés, s ha körbejárjuk a témát még sokat lehetne találni, de én csak akkor javasolnék ilyen megoldásokat ha az alapokat, az alapelveket rendbe tennék mert egyébként egy újabb fosztogatási lehetőség lenne belőlle mérhetetlenűl amit azok fizetnének akik nem tudnak kibújni. Pl. ilyen lehet a vagyon vagy tisztábban a lakásadó ami már a vagyonok nagy részét kizárná a teherviselésből, meg egyébként is egy viszonylag tiszta gazdaságban adózott jövedelemnek (vagy annak eredményének) tekinthető.
Kedves szabika!
Nagyon sok igazság van abban, amit írtál! Talán megtoldanám azzal, hogy okosan ki lehetne kényszeríteni a fekete pénzek egy részét azzal, hogy a büfében kért számla összegének mondjuk 5 százalékát le lehetne írni. Ez ugyan nem jelent hatalmas összeget (persze, "sok kicsi sokra megy") de a büfés kénytelen lesz elszámolni vele, ami az államnak 20 százalékot jelenthet.
Elnézést, hogy csak most írok de nem jutok mindig gépközelbe, s nincs sokszor annyi időm hogy minden számomra érdekes oldalt elolvassak, de az utólsó hozzászóllást érdemes lenne tovább gondolni. Elősször is a fekete gazdaság nem 100Mrd Ft körüli hanem szerény becslések szerint is 2500-3200 Mrd körüli ami összehasonlítva a nettó bértömeggel félelmetes. A másik hogy nem csak teljesen ellenséges adórendszert lehet elképzelni hanem olyat is amely bizonyos fokig érdekeltté tehet a bevallásban. Ha nem általában adót, TB fizetünk, ami eltünik ellenőrízhetetlenül a nagy kalapban, hanem konkrétan valami számunkra fontosat támogatunk és főleg közvetlenül. A saját és gyerekeink, hozzánktartozók egészéségét, gyógyulását, de esetleg már a megelőzést is, s nem a TB-t átalányban. Tovább a saját és a gyerekek oktatását, nevelődését kulturálódását s nem az oktatást és a kultúrát általában. A lakáshelyzetünket s nem az állami lakásépítési támogatási programmokat vagy bankokat. Nem általában pártokat és civil szervezeteket hanem konkrétan azt akit mi szeretnénk. Nem általában az önkormányzatokat hanem a miénket esetleg konkrétabb célokkal ellenőrízhetően. Így amit az állam nem szed be azt nem is kellene kifizetni mindnhol támogatásra mert megoldódna ott a helyszinen és a pénz nem utazik föl és vissza sokszor aránytalanul. Az adókat be lehetne szedni helyben is s a szakirodalom szerint jobban ellenőrízhető és hatékonyabb lehetne. Persze ez nem lenne egy ugrás de meg lehetne célozni viták után ilyen irányt a globalizáció(a döntések fölfelé csúszása) s a civil társadalom szerepe között. S ha tovább bontjuk látható hogy lényegileg a munkaerő költségeiről beszélünk csak ekkor ez itt is költségként jelenhet meg egy más elszámolástechnikai összefüggésben. Már csak azért is mert szerintem egy jobb adórendszernek az is feladata, hogy egyre kevésbé torzítsa a piaci(csere)viszonyokat, pl. adózott jövedelmet ne adóztasson esetleg többször, költséget ne adóztasson főleg úgy hogy utánna támogatnia kell. Jó lenne adót fizetni s nem adóelőleget hogy átlátható tervezhető arányos legyen. Ne az adórendszer döntse el hogy mit érdemes termelni s hogy a pénzt a piac a termelő szellemi vagy működő tőkeként akarja (érdemes) felhasználnia, mert ha ezt az állam meg tudná mondani a szakértőivel akkor nem kellet volna rendszerváltás.
Kedves Szalai!
Nagyjából egyetértek sokmindennel, amit írtál. Pl. a feketegazdit tényleg nem lehet 100%-ig kifehéríteni, hiszen lenne olyan munka, amit fehéren az illető inkább nem végezne el. Vagyis, ha tegyük fel teljesen megszüntetnék a fekete gazdaságot, aminek a forgalma mondjuk 100 milliárd forint volt (hasszám), akkor a "fehérben" csak muondjuk 40 milliárd Ft jelenne meg. A többi megszűnne, mint gazdasági tevékenység.
Ettől függetlenül én a feketegazdi elleni harc híve vagyok, mert vérlázító, hogy nálam jóval nagyobb keresetű emberek havi 20 ezreket vallanak be. Állítom, hogy ezen a téren rengeteget el lehetne érni, persze nem máról holnapra és csak nagyon ügyes taktikával.
Azt is fenntartom hogy nálunk a szegényeken csattan az ostor.
T . kukacz kollega!
Valóban igaza van, az adatok korábbi időszakra vonatkoznak, a pontatlanság viszont önnél is nyomon követhető, ugyanis kifelejtette a 11% nyugdíj és eg.bizt. járulékot, valamint a havi fix összegü egészségügyi hozzájárulást ami 3800,-Ft. Ez alacsonyabb jövedelemnél több mint 54% tb jellegű elvonás. Ezeket a költségeket (+ mbér) úgy tudom kifizetni a bevételből, hogy előbb befizetem az Áfát.Nem értem hogy ez milyen tévútra visz? Én az előzőekben azt írtam, hogy tudok úgy állami bevételt produkálni, hogy egy fillért nem látok belőle sőt előfordulhat, hogy tényleges veszteségem van . Ha ön tényleg vállalkozó akkor megkérném, hogyha általánosít, akkor használjon többesszám első személyt, úgy sokkal hitelesebbnek tűnik.))))
("A vállakozó olyan fajta" helyett, mi olyanok vagyunk...)
Kedves Géza!
Fentartom azt a véleményem, hogy a kamatadó csak arra jó hogy drágítsa a hiteleket, ugyanis a betét és a hitel közti rést növeli és fékezi az egyébként szükséges pénzügyi folyamatokat. Ha belegondolsz a hitelkamat az adós szempontjából költség, tehát ha ennek mértéke kisebb akkor a külömbség itt jelentkezik, és mint nyereség itt adózik.
A feketegazdaságot nem lehet egy az egyben a "fehérbe" konvertálni, ugyanis nem biztos, hogy azokkal a paraméterekkel működni fog. Itt ugyanis szintén működik a kereslet, kínálat mechanizmusa, tehát ha a kínai maffia rendesen kivámoltatja a holmijait és a kereskedők minden fillérről számlát adnának akkor valószínűleg a piaci cuccok 50-100%-al drágábbak lennének, a kisemberek nem tudnák megfizetni és összeomlana az egész. A feketegazg. másik nagyobb szelete a lakossági szolgáltatások: A TV szerelő 50%-al többér dolgozik számlára akkor te is azt mondod, hogy nem kell szla. Igaz, hogy nem jut az államnak, de a lakosság széles tömegei "élvezik" ennek előnyeit. Mifelénk élénk mezőgazdasági tevékenység folyik, és ősz táján a kispénzű emberek elmennek napszámba dolgozni. Ismerve a mezg. jövedelmezőségét, egy közterhekkel megrakott napszámot egyszerűen nem bír el a foglakoztató, tehát vagy feketén, vagy sehogy.
Egyébként SZVM a feketepénzek a közhiedelemmel ellentétben nem tünnek el a gazdasági folyamatokból csak kihagynak egy-két lépcsőfokot. Pl. Van felesleges 2 ezer Ft-om, elhatározom , hogy leiszom magam és veszek egy üveg konyakot (jövedéki termék, lyó magas adótartalommal, ) de közben elromlik a TV-m, a szerelő elvisz a konyakra szánt pénzemet. A szerelő hazafelé menet vesz egy üveg konyakot és megissza. Mi történt? A konyakpénzem lement a feketegazdaságba, majd onnan gyorsan kifehéredett. CSupán annyi történt, hogy helyettem a szerelő rugott be. (sajnos)
szalai
A dolog elég bonyolult. Ha munkavállaló vagy, akkor nem számolhatod el a munkábajárási költségeidet (a benzint sem). Viszont ha ezt megtéríti neked a munkáltatód, akkor a költségtérítés 3 Ft/km-ig adómentes, efölött adózik. Ha nem téríti meg, megszívtad.
Ha útnyilvántartást vezetsz, akkor a hivatali út, az autó fogyasztási normája és APEH által közölt üzemanyagár (vagy számlával igazolt vételér) szorzatának mértéke fölötti benzinfogyasztás adóköteles jövedelem.
Ha vállalkozó (vállalkozás) vagy, akkor a teljes benzinköltségedet elszámolhatod, de a "magánhasználatra tekintettel" keletkező jövedelem után cégautó-adót kell fizetni. Sőt, értékcsökkenést is csak akkor számolhatsz el, ha megfizeted a cégautó-adót.
Egyébként ez a legszebb paragrafus:
"Nem számít költségnek - az e törvényben meghatározott kivételektôl eltekintve - azon kiadás, amely a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben kielégítô termék vagy szolgáltatás megszerzése érdekében merült fel."
Valóban indokolt, hogy a munkaerő újratermelésének és rendelkezésre állásának szükséges költségei ne adózzanak. Ez bizony nálunk is így van: a létminimum környéki jövedelmek gyakorlatilag adómentesek. Természetesen az SZJA-törvény soha nem a hivatalos létminimumszámításokra hivatkozik, de ha megnézitek a törvény változásait, mindig is összhangban volt vele. A "rendeletalkotó" gyakorlatilag a létminimumot ismeri el a munkaerő újratermeléséhez szükséges költségnek.
A munkaerő újratermelési költségeinek tételes elszámolása előtt azonban néhány komoly elvi akadály áll. A vállalkozások elméletileg nyereségérdekeltek, tehát érdekük a költségek alacsonyan tartása. Ezzel együtt sem ismer el a társasági adó törvény minden költséget, amit pedig a számviteli törvény elismer. A munkavállaló ezzel szemben nem a "nyereségét" figyeli (nem is tudná), hanem az életminőségének maximalizálásában érdekelt - ami a fogyasztás (tehát a költségek) maximalizálását jelenti különféle időtávokon.
Nem hiszem, hogy egyszerűbb vagy igazságosabb lenne egy olyan adórendszer, ahol minden munkavállaló gyűjti a költségeit. Ennél ésszerűbbnek tűnik, ha a törvény előírja, hogy milyen esetekben kell a munkáltatónak megtérítenie a munkaerő rendelkezésre állásának költségeit (utazási költségek, étkezési hozzájárulás, táppénz, munkaruha, védőfelszerelés stb.), amit aztán részben vagy egészben el is számolhat költségként.
Szeretném megjegyezni, hogy a vállalkozók sem számolhatják el adómentesen a munkába járásuk költségeit. Emögött szerintem csak fiskális - és nem mondjuk adófilozófiai - megfontolások állnak, ami azt jelenti, hogy idővel megváltozhat a szabályozás.
Kedves Szalai!
Kiegészítés: nálunk most nincs kamatadó, a Horn-kormány törölte el. Én véletlenül ezzel jól jártam, de nem tartom igazságosnak. Ha valaki bármely munkával pénzt keres, kell adóznia - ha a pénzéből származik jövedelme, nem. Ez szerintem igazságtalan, bár kellemes.
Ha Németországban betétkönyvet veszel, belepöcsételik: "A tőke jövedelme adóköteles." Ha őket nem tette ez eddig tönkre... (Nyilvánvaló persze, hogy csak a reálkamatot lehetne erkölcsös megadóztatni, azaz, ha pl. 10%-os infláció mellett valaki 9,5% kamatot kap, annak nem jövedelme, hanem vesztesége van, a kamatadó ilyen esetben disznóság lenne.) Azt is lehetne csinálni, hogy csak egy bizonyos pénzösszeg fölött vessék ki, stb. Veszélye is lenne persze az ilyen megoldásnak, a tőkekimenekítés. Ez nagy méreteket öltött Németországban is, elsősorban Luxemburg irányába. Sokak szerint a luxemburgi főpályaudvaron fel is kellett volna állítani az ismeretlen német adócsaló emlékművét (szép aktatáskás ember lett volna rajta), annyira jól járt ezzel Luxemburg. Az igazságosság sajna nem mindig fizetődik ki.
Nem fejtettem ki világosan, hogy jön ide a feketegazdaság. Egyszerű: Ha annak egy részét "kifehérítenék", az állam plusz adóbevételhez jutna, ami lehetővé tenné, hogy az átlagos adószint csökkenjen. (Ez eléggé nyilvánvaló, persze a megvalósítása nem a legegyszerűbb.) Az átlagos adószintet pedig nemcsak úgy lehetne csökkenteni, hogy mindenkinek elengedünk mondjuk 5%-ot, hanem úgy is, hogy a bérből és fizetésből élők is leírhatnának költségeket. (Például: egy mérnök, tanár, orvos a szakkönyv árát, a nyelvtanfolyam vagy egyéb továbbképzés tandíját, bárki a munkábajárás költségeit stb.
