XV.1. Borsod vármegye levéltárában kezelt Mohács előtti oklevelek levéltári gyűjteménye (1270-1523) 0,18 fm XV.6. Borsod vármegye levéltárában kezelt kéziratos térképek levéltári gyűjteménye (1750-1950) 5,50 fm
Ha jól értelmezem, akkor egyszer majd Zemplén vármegye hasonló anyagai is felkerülnek (XV.2., XV.7.). Abaúj megye hasonló iratai viszont valószínűleg Kassán vannak.
(Régebben is fenn voltak ezek a térképek, de nem ilyen jó felbontásban és külön jelszó kellett a pdf állományok megnyitásához, most jpg-ben vannak.)
Sajnos leírást egyben nem találtam a térképekhez, egyenként végig kell kattogni, de úgy tűnik mind az egykori Borsod vármegyéből van.
A 263 oldalas fondjegyzékben sincs részletes térképjegyzék, de legalább fenn van egészben:
Vannak még szintén nagy felbontású, máshonnan nem letölthető régi vármegye térképek (Görög Demeter, 1802-1811 közöttiek) Borsod, Abaúj, Zemplén, Gömör, Torna vármegyékről:
Egyházkerületi hovatartozás szerint történtek (történnek ma is) az anyakönyvek vezetései. Sokszor egy településen több is van, ha elég nagy. Mindegyiknek saját parókiája van. Olyan van, hogy nem odatartozó személlyel az egyházkerület területén történik valami (születés, halál) és ott jegyzik be, mert ott keresztelik, ill. ott temetik (szolgáltatják ki az utolsó szentséget). Illetve a sokat ismert helyzet, a lányos háznál tartott esküvő házassági bejegyzése annak illetékességi egyházkerületének anyakönyvében.
Mivel (katolikusoknál) az egyházkerület vezetőjét az illetékes egyházi igazgatás (püspökség) jelöli ki, nem a hívek által választott személy, olyan helyzet előállhat, hogy a hívek és az egyházkerület vezetője (plébános) között jelentős és tartós ellentét alakul ki, akár hitéleti kérdésekben is (végül is az egész reformáció ilyen helyzetből indult ki, ill. ilyen helyzetek tömeges jelentkezéséből). Ez szélsőséges esetben a hívek más parókiához, akár más felekezethez való 'átjárását' is eredményezhette, de ez inkább a hódoltsági időket követő évtizedekre jellemző, a közigazgatás reformja előtt (az 1709-es időszak ebbe beletartozik). Egyszer összegeztem itt a www.katolikus.hu felhasználásával a jelentősebb egyházitörténeti eseményeket a XVII-XIX sz-ban. Ilyen tömeges áttérésről ismerünk példát, de a motiváció pontos megrajzolásához ismerni kell az egész faluközösség adott időszaki helytörténetét.
"úgy pontosította a vőlegény, hogy az egyik kedvenc vásárázó helyükhöz viszonyította (prope Rajec)." A bejegyzést tevő nagy valószínűséggel az eskető, vagy valamelyik egyházfi volt. Egyedül a bejegyző 'megfogalmazása' érvényesül a beírásokban, pláne, ha házassági. Azt ugyanis 3-szor kihírdették előtte. (addigra csak kiderült, hogy pontosan hova is való a vőlegény ;) Elhalálozottról, pláne, ha átutazó volt, vagy kevesen ismerték a faluban elírhatnak tanu bemondása szerint szerint, születésnél is a születés napja mehetett bemondásra, (különösen elzárt tagolt terepen lakóknál zord időjárást követő keresztelés esetén) a lényeg ott is a keresztelés napja volt.
"Viszonyította" - Valószínűleg nem magától, akár megkülönböztetés is lehetett a sok Závada között, de inkább gondolnék arra, hogy egyfajta közigazgatási hovatartozást fejezhetett ki, gondolok itt a vármegye területének járásokra (szolgabírók illetékességi területei!) való felosztására. Szóval, hogy nem magától.
Köszönöm szépen a hasznos linkeket! A vásározási szokások azt mutatják, hogy Nemeszávadáról legszívesebben és leggyakrabban Vágbesztercére és Rajecra jártak vásározni a nemeslaki (Nemeszávada) lakosok. Míg a másik két Závadáról (Szunyog- és Pásztor-) egyértelműen Zsolnára. Ez is megerősítheti azt a feltételezést, hogy a házasságkor bemondott származási helyet, úgy pontosította a vőlegény, hogy az egyik kedvenc vásárázó helyükhöz viszonyította (prope Rajec).
Egy szlovák anyakönyvi kiadványban: Nemeslak (Nemeszávada), mint Precsin ill. Domanizs (Demény) fíliája szerepel, de egy kutatótárs észrevétele alapján úgy tűnik Podszkálon is nagyon sok nemeslakit anyakönyveztek, szinte már fíliának látszik. Lehet olyan, hogy egy településről az emberek nem a hivatalosan meghatározott templomba végezték "anyakönyvi dolgaikat" hanem egy számukra "szimpatikusabb" (könnyebben megközelíthető) faluban?
A héten néhány napot én is az óbudai kutatóban tervezek eltölteni. Az 1100-s Index-et már átnéztem. Jövőre direktben tervezem Eger és Heves meglátogatását.
És most várom az ehhez kapcsolódó cseh-szudéta mikrofilmeket, talán ez is segíteni fog. (Ha megküldik.)
Egyik Zsolnától nyugatra a már említetted 'Paština Zavada' (Pásztorzávod), másik ettől délre 'Szunyog Zavada'. Ugyanakkor van Trenčianska Závada is (Trencsénzávod), 1899-ig Zavadaként (ma Nemsó/Nemsova része) Trencséntől 12 km-re a Vág jobb partján, kicsit távolabb a folyótól egy patak mellett.
A tippelted Nemeslak/Zemianska Zavada (a fenti térképen Nm.Zavada) van tényleg a legközelebb, ezen környékbeli Zavadák közül ráadásul Rajec felé esik és közel van hozzá (én is erre indulnék el, bár még az is felmerült bennem, hogy a Raj... utalás egy Rajcsánka folyó melletti Zavadára utalna, de ilyen nincs).
Ajánlom még ezt az oldalt, készítője kutatott a területen (Trencsén vm-i települések).
Ez az oldal pedig azt mutatja meg Trencsén vm vásározási szokásait bemutatva, hogy mely települések mely városokat részesítették előnyben (fontos adalék tud lenni kutatáshoz)
Szerintem a megyeiekben meg is van...sőt máshol is, csak utána kellene nézni.....
Ezt például a Debreceni Egyetemi Könyvtár katalógusából másoltam:
Cím:
Siebmacher's Wappenbuch [elektronikus dokumentum] = Nagy címereskönyv / szerk. Nagy Iván [et al.]
Megjegyzések:
J. Siebmacher's grosses und allgemeines WappenbuchMagyarország, Horvát-Szlavónia és Erdély nagy címerkönyveNagy címerkönyvFőcím a nyitóképernyőrőlCímadat a borítón: J. Siebmacher's grosses und allgemeines Wappenbuch; Magyarország, Horvát-Szlavónia és Erdély nagy címerkönyveGerinccím: Nagy címerkönyvTérségünk máig legrészletesebb tudományos címerkatalógusaként számontartott mű Magyarország és Erdély, valamint Horvát-Szlavónia nemes családai, nemzetségei és személyei címereinek legteljesebb kiadását adja közre.Rendszerkövetelmények: CD-ROM olvasó; Windows 95/98/ME/NT/2000/XP
Tárgyszavak:
Heraldika adatbázisok Heraldry Databases.
Egyéb nevek:
Nagy Iván, felsőgyőri (1824-1898) (történész, genealógus) Siebmacher, Johann (?-1611) (festő, rézmetsző)
Dátum:
2002
Megjelenés:
Budapest : Arcanum Adatbázis Kft., 2002
Terjedelem:
1 CD-ROM ; 12 cm
ETO jelzet:
929.6(086.9)
ISBN:
963-9374-38-5
Státusz
Tétel<
Lelőhely
Helyrajzi szám
Kötet
Szám
Példány
Státusz
1.
DEENK NAGYK Kutatóterem
K CD 586
K
Helyben használható
Akkor felfedem amit tudok (sejtek): Cífer anyakönyve 1709-ből. Hozzá tartozott Vedrődújfalu, ami a másolaton Novavilla néven szerepel. Závadák közül Nemes-Závadára tippelek, mai magyar neve Nemeslak. A közeli Raj... település pedig Rajec lenne... Ezt erősiti, hogy Puhó (ahonnan a feleség származik) sincs messze. Rajectől északkeltre is van egy Závada (Pásztorzávod), de az annyira közel van Zsolnához, hogy nem hiszem, hogy "prope Raj..." lenne akkor az anyakönyvben.
Tudom, hogy elég sokan a családtörténeti listán is fent vagytok, ezért Tőletek előre is elnézést kérek az ismétlésért. Ellenben, aki még nem vette szemügyre legújabb problémámat, azoknak most ajánlom figyelmébe:
Szeretném a férj pontos születési/származási helyét kihámozni [a településnév megvan, de hogy mihez van közel (prope ...) az bizonytalan] ill. a feleség vezetéknevét. Mindtkettőre van tippem. Sőt a származási hely elég megalapozott is, de a több szem többet lát elve, azért mindig hasznos lehet.
Köszönöm a segítséget, és azt, hogy ílyen részletesen foglalkoztál az általam felvetett témával! Alsóörs Pogármesteri hivatalával máris felvettem a kapcsolatot Borbás László könyve ügyében, és reménykedve várom válaszukat, hátha tovább tudok lépni a kutatásban, ettől a könyvtől sokat remélek! Ugyanis eléggé leragadtam Alsóörsnél, már évek óta helyben topogok, a gond az 1747-ben született
Szalai Mihály apjával van, akit szintén Mihálynak hívnak.Ennek a Mihálynak sem a születését, sem a házasságkötését, sem a felesége nevét , de még a halálát sem találom sehol,mintha az ördögök játszanának velem! Ami róla tudható, az, hogy 1740.04.11.= Erzsébet, 1742.08.25.= Anna, 1745.02.06.= megint Erzsébet, ezután jön az 1747.03.13.-i Mihály /ő szépapám apja!/, ez a négy gyermeke született , aztán tovább semmi!...Az első gyermek születése szerint kb 1738-39-ben kellett
házasságot kötnie, ekkor -gondolom- legkevesebb 20 éves lehetett, így számolgatva kb 1718-19 körül, vagy még korábban kellett születnie. Alsóörsön 1720-ban kezdődik az anyakönyvezés, ezért gondoltam, és csak GONDOLTAM ! -hogy ő is annak a Szalai Mihálynak a fia, akinek 1721-ben Zsuzsa lánya születik, ez a Zsuzsa 1738-ban házasságot köt Alsóörsön, itt be van írva, hogy apja Szalai Mihály,ez tehát így pontos. 1736-ban /hó és nap hiányzik/ , tehát Zsuzsa előtt ugyanitt házasságot köt Szalai Rebeka, akinek az apja szintén Szalai Mihály, tehát ennek a leánynak is 1720 előtt kellett születnie, itt megint arra gondolok, hogy ők hárman , tehát Rebeka, Zsuzsa, és Mihály testvérek. Ismétlem, én itt semmit nem merek kijelenteni, csak próbálok a sötétben tapogatózni! Mihály házasságkötésével kapcsolatban van
az alsőörsi anyakönyvben két adat, ami adhat némi támpontot. /az anyakönyv egyébként -sajnos- elég hiányos, évek hiányoznak belőle, az anyák nevét nem írják be a gyermekek születésénél, majd csak 1771-től, a keresztszülőknél pedig csak az van beírva pl.: Gaál János és felesége, tehát így sem lehet senkit azonosítani. Háromszor jegyzeteltem ki a teljes anyakönyvet, de Mihály házasságkötésére vonatkozóan csak annyit találtam, /ha egyáltalán ő az!/ hogy 1736-ban egy születésnél keresztapaként van bejegyezve egy Szalai Mihály, mint nőtlen legény.
1738.10.30-án viszont már Szalai Mihály és felesége keresztszülők. Ebből merek arra
gondolni, hogy talán 1738 év első felében kötött házasságot, de hogy hol, arról
fogalmam nincs!
Lichtneckert András könyvét, =Alsóörs története, már szinte kívülről tudom, a benne
fellelhető Szalai adatok még jobban belekevernek Mihály történetébe!
Már átnéztem az összes környező, sőt a távolabbi települések anyakönyveit Veszprém környékét, Székesfehérvár környékét, Pápa környékét, az egész Balaton
felvidék településeit, de nem lettem okosabb! Mikor az 1715-ös összeírásban megtaláltam ezt az utalást az extraneus Szalai Mihályra Sárkeresztúron, akkor
a sárkeresztúri ref egyház anyakönyveit is háromszor néztem át, és jegyzeteltem ki,
Annyi benne a Szalai, mind égen a csillag, ráadásul ott is hasonló "módszerrel" vezetve, hogy semmi azonosító adat nincs ! A MOL-ban Veszprém,-Zala,- és Fejér megye közgyűlési jegyzőkönyveit néztem át, találtam benne a sárkeresztúri Szalaiakról majd 200 oldalnyi nemességvizsgálati , és tanuvallatási jegyzőkönyvet,
ezeket lefénymásoltattam, és itthon tanulmányozom.Ráadásul ennek a családnak
van még egy balatonhenyei, és egy tagyoni ága is, ezeket is feltérképeztem, de
a homály nem akar oszlani, már nem tudom, hogy merre kutakodjam tovább?
Világért sem merem állítani, hogy az én felmenőim ehhez a Szalai családhoz tartoznak, csak próbáltam következtetni, mert Alsóörsig jó vagyok, innen van egy
átívelés Sárkeresztúrhoz, ezek armalis nemesek voltak, 1635-ben kapta három
Szalai testvér II.Ferdinándtól az armalist, nem voltak birtokosok....
Az én Szalai felmenőim sem voltak soha birtokosok, inkább szegénységben éltek,
de hát végső soron valahová kell tartozniuk, valamelyik armalis nemesi Szalai családhoz, mert Nagypapám mesélte nekem még halála előtt, hogy volt a családnak
egy "kutyabőr" , ő még látta, persze nem tudta, hogy mi volt benne, mert latin szövegü volt, ez neki gyermekkori emléke volt, de hogy hova lett, vagy mi történt vele, arra nem emlékezett!...
Kérdezem én Tőled, hogyan tovább? El kellett már mondanom a bánatomat valakinek, mert 1996 óta foglalkozom ezzel a témával, az anyag egyre gyűlik, de a kép nem akar tisztúlni!
Elnézést kérek ezért a hosszú irományért Tőled, és minden kedves Fórumozótól, tudom, hogy nem szabad másokat ilyen hosszan terhelni, de hátha valakinek támad
Köszönöm a segítséget, elolvastam a Néprajzi Lexikon idézett részét, így már világosabb a kép, remélem, hogy tovább tudok lépni! Mégegyszer köszönöm ! Mária
esetleg épp azért nyitották 1720-ban meg a ref könyvet, mert akkor ...törölve, látom a helytörténeti linkből, folyamatosan lakott és mind kálvinista volt. Azért érdekes továbbra is, elötte hova könyveztek. Ez lehet a kutatási irány. Ill. a másik, az ellenőrzés, a sárkeresztúriba belenézni.
A házasságik mikor kezd .. törölve (látom 1720-tól vegyes)
Érdekes, amit felvetsz: Egy extraneus, akit összeírnak egy településen itt lakik és ott birtokos, vagy ott lakik és itt birtokos?
Az 1715-ös összeírás választ ad erre, s azt mutatja, hogy az 1715-ben Alsóörsön összeírt Michael Szalay nem lakik ott, hanem épp Sárkeresztúron lakik, csak adózik az alsóőrsi szólőbirtoka után, melynek vszeg bérlője (a tiborpapa megadta forrás szövegében a szőlőbirtoklás szóra linkelve átvezet egy másik szócikkre, mely szépen leírja, mi minden védi egy szőlőbérlőt a birtokában)
Önmagában a Szalai név és a hely egyezősége ill hasonlósága nem igazolás. Ha Szalai névre keresel a www.arcanum.hu/mol adatbázisában az 1715-ös összeírásban csak Fejér vm-ből (Cottu Albensi) 12 településről találasz e néven, Veszprém vm-ben 5 helyütt. Az valószínű, hiszen leírták, hogy az 1715-ben Alsóörsön összeiratott Mihály (alulról a 2.) és az ugyanakkor Sárkeresztúron szintúgy összeiratott Michael Szalai felülről a 7. azonosak (Sárkeresztúron 3 Szalai is van.), viszont 1715 és 1720 között van 6 év és van 'egy csomó' Szalai a közelben. Ráadásul ha az 1747-ben született Mihály nevű ősödnek az apja nincs helyben születettként bejegyezve 1720, azaz a matrikula megnyitása utántól, akkor az is arra mutat, hogy máshol született (vagy esetleg előbb, s akkor 1747-ben legalább 27 éves, vagy helyben 1720 elött, de más településhez könyvezték, ahol már volt ref.hitközség, körbe kéne nézzél ez ügyben. Ajánlom:http://www.lichtneckertandras.hu/tartalom_alsoors.htm Ennek van egy fejezete A reformáció kezdetei, meg a következő is jó.)
Van-e akár Zsuzsa születésénél nála, vagy másnál bejegyezve gyermekhez, hogy elsőszülött, szokás-e ott azidőben arrafelé,, ill 1747-ben Mihály születésénél, vagy az évben másnál ugyanez?). Az 1747-ben született Mihály szüleinek házasságiját kerested már? Benne vannak az alsóörsiben?
Az, hogy Zsuzsanna decemberben születik szintúgy mutathat arra, hogy akkor éppen Alsóörsön tartózkodik a család (borászoknál idény!), de lehet szimplán egy helyi, 1715 után áttelepült család is, esetleg épp azért nyitották 1720-ban meg a ref könyvet, mert akkor Nincs ott egy bejegyzés Zsuzsanna szüleinél, hogy a szülők hol laknak (település megnevezése, esetleg telekszám. szoktak llenni, bár nem emlékszem, ebben azidőben szoktak-e már) A házasságik mikor kezd
Kicsit más, de érdemes lenne megnézni:
Alsóörs honlapján ajánlanak egy helytörténeti témájú könyvet (fönt a felső keretben Alsóörsről c. fülön van egy beharangozó az első oszlop alján Könyvek felirat alatt)
Borbás László: Alsóörsi nevek. "Az 1200-as évektől tárgyalja családi neveink kialakulását. Történelmi időrendben, nyelvészeti, néprajzi összefüggésben is. Szófejtő tudománnyal vezet rá bennünket a családnevek eredetére - s e fölismerések visszavisznek bennünket a föltáratlan, homályos múltba, messzi tájakig, mesterségekig, az élet sokféle vonatkozásáig. Oklevelek, régi anyakönyvek, ódon iratok titkaiból fejti meg a falunkban valaha létezett és ma is itt élő családok névváltozásait, nevük végső kialakulását, a nevek leterheltségét.[...]Elvégzi a családok mennyiségi vizsgálatát időrendi bontásban is és rögzíti az idegen eredetűeket. Kutatásában több, a család és nyelvészeti munkában felhasználható eredményt is közöl."
(hívd fel az önkormányzatot, vagy a kiadót - ott a neve -, hogy mely könyvtárakban lelhető fel, helyben biztos, s esetleg egy nyaralás alkalmával, pláne, ha esik az eső érdemes felkeresni őket)
Szerintem <50% az azonosságra az esély. Az, hogy az összeírt Mihály azonos, az több, mint valószínű, hisz Alsóörsnél ekként iratott, az, hogy ez a Mihály Sárkeresztúron lakik 1715-ben az is biztos, s aztán eltelik 6 év. Innentől sem a dokumentumok között nincs konzisztencia, sem módszertanilag nem megalapozott a tényként kijelentés. Sárkeresztúr anyakönyveibe javaslom még nézz bele, milyen bejegyzések vannak 'arra' a családra a továbbiakban (mondjuk 1700-tól).
Segítséget szeretnék kérni, és ha kapok, előre is nagyon köszönöm!
Szalai felmenőim után kutatok, és a meglévő családi iratok és egyházi anyakönyvek
alapján eljutottam Alsóörs községig, ahol a református egyház születési anyakönyvében megtaláltam szépapám apját, Szalai Mihályt, aki 1747.03.13.-án született, apja szintén Szalai Mihály, az anyák nevét itt akkor még nem írták be .
Az alsóörsi református anyakönyvet 1720-tól vezetik.Mindjárt az elején, 1721.12.28.-án Szalai Mihálynak Zsuzsanna nevü leánya születik, ez a Szalai Mihály az én 1747-es Mihályomnak -valószinüleg- nagyapja.
Az 1715. évi összeírásban a következőt találtam Alsóörs községnél .... Michael Szalai
ex Keresztúr, ex Cottu Albensi -extraneus. Extraneus = külső, kívülről jövő, külső birtokos. /szőlőbirtokról van szó/. Ezt a "külső birtokos"-t nem tudom értelmezni! Ez azt jelentheti, hogy az illető más községben lakik, és onnan jár a szőlőjét művelni, vagy talán azt, hogy más községből költözött Alsóörsre /jelen esetben Sárkeresztúrról/ ? Ha csak "kijárt" a szőlőjét művelni, akkor előfordulhat, hogy gyermeke születését Alsóörsön anyakönyvezték? Ez számomra azért fontos, mert ha az 1721-es születésnél beírt Szalai Mihály azonos az 1715-ös összeírásban szereplő Szalai Mihállyal, akkor az én Szalai felmenőim valószínüleg köthetők a sárkeresztúri Szalaiakhoz, akikről Nagy Ivánnál az olvasható, hogy Balatoncsicsóról származnak, /1635/ és 1744-ben Fejér megyében, nagyobbára Sárkeresztúron laktak, úgy szintén 1768-ban...!
Az 1720.évi összeírásban Alsóörsön Michael Szalay inquilini/lakó, bérlő/-ként van összeírva.
Elnézést a hosszú magyarázkodásért, kérem, segítsen valaki a "külső birtokos"-t értelmezni!
A helyzet azért bonyolultabb,mert nem ott születtek. A szülők,hogy honnan vándoroltak oda,arra sincs sajnos semmi utalás. A 3 testvér közül is csak Ádám házassági bejegyzését találtam meg, 1816-ban 22 évesnek írták. Tehát már itt eltér az 1791-es születéstől. Neve mellett csupám az van,hogy "honestus juvenis" Ez mit jelenthet? Több testvérről nem tudok.
50% - vagy így történt, vagy nem... a viccet felretéve, az esély tényleg nem lehet túlnagy, de kizártnak nem tartom. Csodák márpedig vannak és voltak! Szerintem próbáld megkeresni a három testvér házassági bejegyzését, hátha ott szerepelnek életkorok. Ez esetleg megerősítheti azt a feltevést, hogy valóban ikrek voltak... vagy megcáfolhatja.
Az azért furcsa, hogy a születési bejegyzést nem találod. A feltételezett 1791-es születés előtt voltak-e már gyermekei a házaspárnak, amit megtaláltál?