Egy kis segítséget szeretnék kérni. Ma délelőtt elmentem a nagypapám születési helyének az anyakönyvvezetőjéhez,vittem magammal a papa szül.anyakönyvi kivonatát is. A dédnagyanyám körül van óriási káosz,ezt szeretném tisztán látni. Az anyakönyves pedig simán kirúgott,mondván,nem adhat információt ki. A szül.anyakönyvi sem "hatotta" meg. A kérdésem az lenne,ha igazolom,hogy én rokon vagyok,akkor is jogában áll megtagadni tőlem az információt? Vagy van ennek egyéb útja?
Német névkönyvekben gyakran együtt sorolják a zöngés és zöngétlen zárhangokat (b/p, d/t, és néha a g/k), de csak kezdőbetűként. Ez azért van, mert németül a szóeleji zárhang zöngétlenedik. Tehát az a pozsonyi tót atyafi biztos németül járt iskolába. :-)
Ha dédanyád testvére fiú, akkor valószinű, hogy az anyjuk (ükanyád) katolikus volt, apjuk (ükapád) meg református. Azt nem tudom, hogy ilyen kevert házasságkor hol (melyik felekezetnél) történt az esküvő, de talán kezdeném a menyasszony vallásával.
A vezetéknév -i vagy -y-os írása (mint már mások is mondták) jelentéktelen, mert tulajdonképpen csak az anyakönyvíró kedvétől függött. Ha ugyanúgy (vagy nagyon hasonlóan) hangzik, akkor gyakorlatilag ugyanaz a név.
Nagyon szépen köszönöm a segítséget! Igen az írásmód is bezavarhat a megfejtésbe. Tokajban ma is él jó néhány Kostyánszki, de ők i-vel írják a nevüket, dédnagyanyám és a testvére házassági anyakönyvében pedig y-al van. Vallásból sem tudok kiindulni mert dédnagyanyám mellett a katolikus vallást tüntetik fel, addig a testvére mellett a reformátust. Úgyhogy egyelőre a szlovák rész felé keresgetek, de lehet tényleg bezavar az i-y sajnos.
Tudnátok segíteni, hogy hol anyakönyvezték (születés, halál) a XIX. században a Kerekegyházi katolikusokat? Elvileg 1873-től önálló anyakönyvez a plébánia, de előtte nem egyértelmű, hogy Kecskeméthez, vagy Izsákhoz, vagy esetleg valahova máshova tartozott?
Kecskeméti rk. halotti anyakönyveket többször is átnézve kb. a keresett személyek 20-30 %-át, legalább 8-10 személyt nem találom meg az anyakönyvben az 1830-as évekig bezárólag. Leszámítva a lehetőséget, hogy egy részük elköltözhetett nekem gyanúsan az az álláspontom, hogy sokan kimaradnak, azért mert vagy nem kapnak temetést, vagy csak kifelejtik őket a bejegyzésből. Ilyen tárgyban mik a tapasztalataitok?
Én ismerek egy kelet-szlovákiai Kostyánszky Dávidot, lelkészt. Nem egy közeli ismerős, 20 éve ha találkoztunk. Valahol a magyar-ukrán-szlovák hármashatár közelében élnek. Apja is református lelkész, elég nagy a család. Ki tudom deríteni a település nevét. Jó eséllyel valamilyen ágon hozzájuk kötődsz. Az írásmód lehet, hogy szlovákos, de ez az égvilágon semmit nem jelent. A 19. sz.-ban úgy írták a neveket, ahogy a papnak kedve szottyant.
Kedves God:Boy! Köszönöm a javaslatot, de nem tudom melyik oldalra érted, hol kellene regisztrálnom, a macse oldalán? Segítenél ebben? Eddig a genealogia.blog.hu/2011/11/08/felvideki_anyakonyvek_online_2 oldalon tudtam az anyakönyvekben keresgetni, és nem kellett regisztrálni, ez nem működik egy ideje. Viszont az "őseink nyomában" oldalról indulva most működik, de a későbbiekre nézve jó lenne más útvonalat is tudni a kutatáshoz.
Kedves Géza! Köszönöm a kiigazítást, a továbbiakban nagy segítség lehet, mert ahogy látom, koronként máshova tartozhattak települések. Most azért kerestem Sáros vármegyében, mert - a mellékelt felvételi ív az 1869-es szlovákiai összeírásból való - itt találtam meg nagy- és dédszüleimet, és e szerint Hradiszko község akkor Sáros vármegyéhez tartozott. Végül is megtaláltam a községet a Sabinov-hoz (Kisszebenhez) sorolt települések között, itt 1841-től csak halotti, illetve 1861-1895-ig keresztelési és házassági adatok vannak a görög katolikus egyház anyakönyvei között.
Az anya neve megvan ? ha igen, meg kell nézni az eredeti anyakönyv másolatát mikrofilmen valamelyik levéltárban és megkeresni a szülők házasságát, jó esetben lesz ott életkor is.
