"Ez a család, vagy csak egy Marsalkó nevű családra utalsz ezzel?"
Igen,ezek az én őseim.
MAgyarország esetében,azt hiszem a Familysearch nem töltötte fel a görög katolikus anyakönyveket és
a levéltári gépeken sincsenek görög katolikus adatok
Kutatási szempontból ezért volna jobb,ha római katolikus lett volna az ősöm.
Görömbölyön egyébként jártam a görög katolikus templomban az anyakönyvek miatt,de akkor
az apai ágat kutattam. A görög katolikus görömbölyi anyakönyvek eléggé hiányosak,ráadásul az oroszok
sokat meg is semmisítettek.
Majd a római katolikus görömbölyi házassági bejegyzéseket is átnézem,hátha találok valami érdemleges információt.
De viszont,ha ő görög katolikus volt,akkor a többi Harsányban lakó Marsalkónak is görög katolikusnak kell lennie,persze ha rokonok,nem csak névrokonok.
Kár,hogy a magyarországi dokumentumokat nem töltik fel teljes a Familysearch-re,úgy mint a szlovákok.
A levéltárba egy jó ideig nem tudok eljutni,de szerintem a görömbölyibe görög katolikusnak vannak beírva.
Egyébként az érdekes,hogy Görömbölyön nem találtam más Marsalko nevű embereket.
Talán akik Harsányba éltek Marsalkók azok római katolikusok voltak,az én ősömet leszámítva.
Ha mondjuk tényleg görög katolikus vallású lett volna,akkor szerintem nem biztos,hogy meg tudom keresni
a házassági papírjukat,az említett hiányos görömbölyi görög katolikus adatok miatt és azt hiszem a levéltárban is csak 1827-től vannak adatok.
Éliás : Az, hogy esetleg Erdélyben gyakoribb előfordulásúak az ószövetségi alapokra visszavezethető családnevek, mint a magyarországi részeken, azért nem jelenti azt, hogy ezek a nevek feltétlenül erdélyi eredetűek, vagy székelyek.
Persze akár székely eredetű is lehet, mert a környéken tényleg telepedtek le székelyek.
Még Harsányba is jutott Székely család, - úgy emlékszem.
Azt nem tudom, hogy mennyire gyakori név az Éliás a zsidók között, de abban szinte teljesen biztos lehetsz, hogy a tieid eredete nem hozzájuk vezet vissza. A Hegyalján meg persze, hogy sok zsidó élt egykor, a borkereskedelem, a szőlő birtokok, az itteni vásárhely-városok iparos rétegei, stb. ok miatt.
Ha a mi általunk vizsgált korban, csak az akkori Borsod megyét nézzük meg, még itt sem ritka az Éliás családnév a római katolikusok között, sok faluban van nyomuk. Ha esetleg a te Annádat keressük, a vélelmezett születési adata alapján akár Szirmabesenyőn, akár Tardon is több is van, aki szóba jöhet ősödként. És még persze közel-távol máshol is lehetnek. Ők Rk. vallásúak.
1818. decemberében szül egy ilyen nevű anya Miskolc-Mindszenten, (Mindszent Miskolcz Borsod Rkat.- FS ), -akkor apa feltüntetése nélkül- amely adat esetleg a számodra is lehet figyelmet érdemlő.
Mindszent ugyan helyileg Miskolc része, de a Tapolcai Uradalomhoz tartozik, mint a szomszédos Görömböly is. Egy "utca-falu", és egy kis túlzással a római katolikusok "központja" egy időben a környéken, mint Görömböly a görög katolikusoké. Ne felejtsük el, hogy Miskolc és a tágabb környéke is sokáig inkább református.
Amit írtál az ősöd első Harsányban anyakönyvezett gyermekéről, - hogy Görömbölyön született, -ez arra mutat, hogy innen költözhetett át a család. Az eddig ismert adatokból én arra következtetek, hogy az apa esetén erősödött a gyanú, hogy esetleg ő görög katolikus vallású lehetett eredetileg.
( Az apa előforduló Orosz ragadványneve is talán hangsúlyosabbá válik így.)
Szerintem az anya viszont római katolikus lehetett.
(Persze jó lenne tudni azt is, hogy miként tűnik fel a család később a görömbölyi gk. anyakönyvben?
Ez a család, vagy csak egy Marsalkó nevű családra utalsz ezzel? )
1820-ban, a kérdéses időben Görömbölyön volt mindkét katolikus felekezetnek saját anyakönyvezése, temploma. Tehát más ok miatt történt --költözés(?), mégis ottani gyökerezése, kapcsolata valamelyik szülőnek, (?) stb. -- az 1820-as gyermeküket Harsányban keresztelni.
Én felületes kereséssel Harsányban 1820, 26, 31, 35, 39-ben született gyerekeit találtam a kérdéses családnak. Az utolsó adat kizárja a te Marsalkó Istvánod 1837-es halálát.
Régebben olvastam én is Tibolddaróc történetét, és bennem is felmerült akkor, hogy hogyan is kell érteni a szerzőt, miszerint a Stájerországból sietve érkezők elhagyták a népviseletüket útközben. :)
Azt a Galambos családot keresem, amelyik a Nyitra vármegyei Néverben lakott. Kutatásaim során addig jutottam, hogy Galambos Antal 1819-ben vette feleségül Lüley Renátát Nagy-Szelezsényben.
Azt viszont. hogy ez az Antal hova köthető, nem sikerült kiderítenem. Nyitrában és Barsban több Galambos nevű kisnemesi család volt az 1800-s évek első felében, de sem Nagy Ivánnál, sem Kempelennél
Harsány nevű faluban még valamikor az 1837ben meghalt egy Marsalkó István,lehet,hogy az én ősöm. Azt írják,hogy 33 éves volt. Kerestem,hogy a felesége újraházasodott-e,de nem találtam eddig.
A legelső gyermeknél,a harsányi római katolikus anyakönyvben odaírták a születési dátum mellé Görömböly nevét is. Évekkel későbbi görög katolikus görömbölyi anyakönyvben szerepel a család.
De viszont más Marsalko család nem élt Görömbölyön.
Azonban nem tudom mi közük lehet Görömbölyhöz és miért görög katolikus anyakönyvbe van bejegyezve a gyerek? Az is lehet,hogy Harsányban nem volt görög katolikus közösség emiatt írták a rómaiba.
A "nevek,családnevek magyarul" csoportban ezt írták az Éliás családnévről:
"Úgy tudom, az erdélyi magyarok előszeretettel vetek fel ószövetségi neveket családnévként és adták keresztnévként is őket,akkor is,amikor a magyarok között még ezek nem voltak ún. divatnevek(most nem a Máriára,Erzsébetre gondolok,hanem Áron,Ráhel,Gáspár ilyenekre."
Máshol,pedig ezt írták az Éliás családnévről: "Zsidó családnév(a Bodrog folyó medencéjénél és a Zempléni hegység vidékén) éltek sűrűn zsidók, Tokaj és Mád környékét a háború előtt "Kis-Palesztinának" is hívta a népnyelv."
Ez az utóbbi leírás nem tudom,hogy mennyire vehető komolyan.
U.i: Ha igaz az erdélyi eredet,amit Lvt ír,akkor lehet,hogy közük van Tibolddaróchoz vagy a környékéhez,ugyanis a wikipédia ezt írja:"Az 1709-ben az egri pestisjárvány elől menekülve székely és szlovák telepesek érkeztek a faluba. (A 18. században főleg református családokat telepítettek be Stájerországból császári parancsra, olyan igyekezettel, hogy még a népviseletüket is elhagyták útközben. )
Ha valaki az augusztus 31-i kérdések bármelyikére tudna választ adni, megköszönném. Azt hiszem, a virgo-t azt közben kiderítettem, és hajadont jelenthet az adott kontextusban, azaz még nem voltak házasok. De azért elkélne egy profi/hozzáértő véleménye.
Egy újabb kérdésem lenne. Egy anyakönyvi bejegyzésben mit jelent egy személy neve elé írt "L. R."? Az R. talán a reverendus/reverende (tisztelendő)?
Szükséged lenne pedig a pár házassági adataira, mert anélkül csak találgatsz.
Jártam már így én is, hogy a "felállított családfa" és a későbbi valóságos nem esett egybe, az adatok pontosítása után. Bár az én eseteim viszonylag könnyen rendezhetők voltak, mert inkább csak egy másik testvér, illetve unokatestvér ágára csúsztam át.
Esetedben azt látni az FS. adataiból, és az igen jó helytörténeti munkából a faluról ( sok családnév), hogy a szülői párod nem itt gyökerezik. Esetleg a feleség, mert ilyen nevűek már előttük pár évvel feltűnnek a faluban. Talán éppen az ő rokonai miatt jöttek ők is ide.
A párod érkezésével közel egy időben viszont több Marsalkó család is itt indítja a társas életét, ezek egy része talán az ősöd rokonsága.
Ebben az időben már tömeges betelepedés nincs a faluba, csak szórványosan érkezhettek új családok, de szerintem ezek már inkább csak a környékről jöttek.
Ha ősöd házassági papírja helyben nincs meg, én utána legelőször Mindszent-Miskolcon keresném,
és más környéki katolikus helyeken. ( Szirmabesenyő, Diósgyőr, Görömböly )
Talán a lány lakhelyén volt a házasság.
Ha erre azt mondod, hogy sok más szóba jöhető hely van még, akár csak Borsodnak ezen csücskében is, - hát igen, ez igaz.
A ős párod 5 gyerekének bejegyzései közül egy esetben ott van az Orosz megkülönböztető név is, és ebből arra is gondolhatnánk, hogy a a férj esetleg görög katolikus is lehetne, és akkor legközelebb Görömbölyön kellene keresni a születését. (levéltár)
Bár a helytörténet szerint ekkor nincs gk. a faluban, de ő ettől még éppen születhetett volna annak.
Mivel csak a többedik gyerekénél jön elő az Orosz "ragadványnév" talán nem származásra-vallásra utal, hanem a faluban honos Orosz nevű családdal van ez valamilyen kapcsolatban.
Arra is gondolhatunk, hogy mégis valahol a környéken született Marsalkó István és római katolikusnak, csak még az FS. rejti valahol, elírt formában, mint az ő 1820-as gyereke esetében is így volt.
Kellene nagyon a házassági anyakönyvéből az a bizonyos adat, hogy biztosan tudj tovább haladni.
Szerintem ha nemesként tüntették fel, akkor az is volt, saját személyében.
A hajdúk között is laktak nemesek, mint más városokban is.
Újfehértó nem tartozott az "öreg hajdúvárosok" közé, amelyeknek a Rákóczi szabadságharc
utáni időkben is sikerült megőrizniük a kiváltságaikat. A többiek, - a korábban valamely hajdútelepülési kiváltsággal rendelkező falvak-városok lakói elvesztették ezeket.
/ A bihari "kis" hajdúvárosok, a szabolcsiak, a Sajó-Hernád mellékiek. /
A "hajdúszabadság" tartalmában is lehettek ezeknél kisebb eltérések, és természetesen a privilégiumok elvesztésének idejében, és körülményeiben is.
nyilván megválaszolták már korábban is, de egyelöre nem találom... ha egy újfehértói (ugye hajdú város) ösnél a nemes/adózó rubrikában "nemes" szerepel illetve késöbb is Ns. X.Y-ként emlegetik, akkor az rendes nemes címet jelent címerlevéllel vagy valamilyen hajdúszabadság, hogy nem kell adót fizetnie, mindaddig, amíg ottani lakos?
die 30. huius Maria Clara fil.[ia] leg.[itima] Joannis Spieglbergers Foriers ... dem(?) Markgraff Badischer Regiment & Eua. Fenens D[omi]na Catharina Barbara D[omi]ni Joannis Adami Aich(?) Pflegers zu Riedegg uxor. Minister ut supra.
Az apa katona volt, az egyetlen település amit látok, Riedegg - de ez az anyához köthető
Segítséget szeretnék kérni egy születésnél a bejegyzés elolvasásához. A Matricula oldalán van, Felső-Ausztria, Gallneukirchen település, születések, 1678.12.30. Maria Clara a gyerek- Johann Spiegelberger és Eva a két szülő. A többi adatot sajnos nem tudom elolvasni, főleg a lakóhely vagy a származási hely érdekelne. Az apa katona volt. Remélem sikerül belinkelni.
Nektek volt olyan a családfakutatás során,hogy rossz ágat kezdtetek el felkutatni és csak később jöttetek rá?
Én most kutatok egy ősöm után akit Marschalkó Istvánnak hívtak.
Na most,1806-ban Gálszécsen született egy Marschalkó István,de 1802-ben Szin nevű borsodi településen is született egy Marsalkó István (elnémetesedett szláv család ezért írták sch végződéssel)
Az adott ősöm egy Miskolc melletti faluban élt és több Marsalkó,Marschalkó nevű ember is élt a faluban és környékén.
Ezért a keresztneveket megnéztem és hogy nagyjából mikor is születhettek a rokonjai vagy testvérei.
De így se lettem közelebb,mert Egertől kezdve,Eperjesen át Sárospatakig mindenhol születtek olyan nevű személyek.
A falu anyakönyve olvashatatlan jó pár oldalon,mert a tinta nagyon megfakult az idő során.
Próbáltam megkeresni a házassági papírjukat,de nem találtam még a környező falvakban sem.
A Felvidéken az 1806-ban született Istvánnak született egy Károly nevű testvére is és a borsodi faluban is élt egy Marsalkó Károly nevű ember,ezért kezdtem el kutatni ezt az ágat.
Illetve az 1806-ban született Marschalkó Istvánnak az apját Jánosnak hívták és a későbbiek során Istvánnak született egy János nevű gyereke.
Azonban most akadtam rá,hogy 1820-ban az ősömnek született egy gyereke,de Harsalko családnéven szerepel a Familysearch-en,ezért nem is találtam.
Emiatt borul most az egész,mivel 14 évesen gondolom nem születhetett gyereke.
A házassági papíron legalább szerepelne,hogy hol született,de még azt se találom,így csak tippelgetni tudok, nem sok sikerrel.
Nem ismertem én sem, de kíváncsivá tettél. Gyors keresgetés után az derült ki az én értelmezésem szerint, hogy a földtehermentesítési alapigazgatóságok a Belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó közigazgatási szervek, amelyeknek a feladata lehetett az úrbérrendezés utáni, a földbirtokosoknak járó "kárpótlás" ügyeinek az intézése. Mivel ez a folyamat igen hosszú ideig tartott, vélhetőleg ezért hoztak létre erre külön szervet, hogy ezen ügyeket intézzék.
Ha mélyebben érdekel a téma, többet meg lehet tudni még a "földtehermentesítési járulék" fogalmának a megismerésével. Ezt a járadékot minden földtulajdonnal rendelkező fizette, és ebből
Azt azért én is érdekesnek tartom, hogy a hölgy előadó- ügyintéző ennél a szervezetnél, ebben a korban még inkább férfit várna az ember, nem egy férjezett nőt.
Fogalmam sincs, mi lehet az oka, csak tippelgetek. Az egyházit lehet, hogy a pap a hozzátartozók bemondása alapján írta be, míg a polgárinak sztem mindenképpen valami orvosféle lehetett a megalapozója.
